P10_TA(2024)0036Uniós intézkedések az orosz árnyékflotta ellen és az Oroszország elleni szankciók teljes végrehajtásának biztosításaAz Európai Parlament 2024. november 14-i állásfoglalása az orosz árnyékflotta elleni uniós intézkedésekről és az Oroszország elleni szankciók teljes végrehajtásának biztosításáról (2024/2885(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel az Oroszországról és Ukrajnáról szóló korábbi, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának 2022. februári eszkalálódása óta elfogadott állásfoglalásaira,

–tekintettel az EU által 2022 februárja óta Oroszországgal szemben elfogadott 14 egymást követő szankciócsomagra,

–tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és az Egyesült Nemzetek Tengerjogi Egyezményére,

–tekintettel a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményre (MARPOL), a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló nemzetközi egyezményre, az olajszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos polgári jogi felelősségről szóló nemzetközi egyezményre, valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) egyéb vonatkozó egyezményeire,

–tekintettel az IMO közgyűlésének 2023. december 6-án elfogadott, A.11928339. számú, „A tagállamok és valamennyi érdekelt fél felhívása a »sötét flotta« vagy »árnyékflotta« által a tengerhasznosítási ágazatban végzett illegális műveletek megelőzésére irányuló fellépések előmozdítására” című határozatára,

–tekintettel a G7-ek vezetőinek 2023. december 6-i nyilatkozatára,

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.mivel Oroszország 2022. február 24. óta jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan, teljes körű agressziós háborút folytat Ukrajna ellen, folytatva azt, amit 2014-ben elkezdett a Krím félsziget annektálásával, majd Donyeck és Luhanszk régió egyes részeinek ezt követő megszállásával; mivel az EU kezdettől fogva határozottan elítélte Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját, és felszólította Oroszországot, hogy vessen véget ennek az agressziónak, és tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását;

B.mivel Oroszország a világ egyik legnagyobb olajtermelője; mivel Oroszország az exportbevételek és a költségvetési bevételek tekintetében nagymértékben függ az olajértékesítéstől, aminek következtében az olaj az ukrajnai háború egyik fő finanszírozási forrása;

C.mivel az EU és a G7+ árplafon-koalíció többi tagja a globális ellátás fenntartása céljából árplafont állapított meg az Oroszországból származó nyersolajra és kőolajtermékekre, ugyanakkor korlátozza az Oroszország által az Ukrajna elleni agressziós háborújának finanszírozására felhasznált bevételi forrásokat; mivel erre válaszul Oroszország a becslések szerint 9 milliárd EUR-t költött „árnyékflottája” kiépítésére; mivel az orosz olajjal feltöltött olajszállító tartályhajók nap mint nap áthaladnak az európai felségvizeken az uniós és a G7-szankciók kijátszására irányuló orosz erőfeszítések részeként;

D.mivel Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziójának 2022. február 24-i kezdete óta az EU hatalmas és példa nélküli korlátozó intézkedéseket és szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben azzal a céllal, hogy aláássa Oroszország gazdasági, pénzügyi és katonai képességét háborús erőfeszítései fenntartására; mivel a Tanács hatodik szankciócsomagja többek között megtiltja, hogy az EU Oroszországból tengeren szállított nyersolajat és bizonyos kőolajtermékeket vásároljon, importáljon vagy vegyen át; mivel a Tanács 11. és 12. szankciócsomagja az „árnyékflotta” által a szankciók kijátszása tekintetében jelentett kockázatokkal foglalkozik; mivel az orosz olajra vonatkozó 14. szankciócsomagban a Tanács bevezetett egy új intézkedést, amely az Oroszország Ukrajna elleni háborújához hozzájáruló, meghatározott hajókra vonatkozik, amelyek kikötői belépési tilalom és szolgáltatásnyújtási tilalom hatálya alá tartoznak; mivel az EU eddig 27 hajót vett fel erre a jegyzékre, többek között olyan tartályhajókat, amelyek orosz olajat szállítanak, valamint veszélyes és illegális tengeri szállítási gyakorlatokat folytatnak; mivel 2024 októberében az Egyesült Királyság kormánya szankciókat vezetett be 18 orosz olajszállító tartályhajóval és 4 cseppfolyósított földgázt (LNG) szállító tartályhajóval szemben; mivel a mai napig az „árnyékflottához” tartozó hajók azonosítása gyakorolta a legnagyobb hatást az „árnyékflotta” tevékenységére;

E.mivel ellenséges országok, mint Irán, Venezuela és Észak-Korea már alkalmaztak „árnyékflottákat”; mivel azonban az orosz műveleteket nagyságrendjük és kifinomultságuk megkülönbözteti a többitől, mivel az orosz „árnyékflotta” a becslések szerint havonta mintegy 160-200 tartályhajót üzemeltet az olajszállításhoz, és a becslések szerint a teljes flotta 600 hajóból áll, amelyek kulcsszerepet játszanak az orosz nyersolajexport fenntartásában;

F.mivel az Oroszország által a szankciók kijátszására használt „árnyékflotta” jelentősen csökkentette a szankciórendszer eredményességét, és lehetővé tette Oroszország számára, hogy ezeket a bevételeket továbbra is az Ukrajna elleni agressziós háborújának finanszírozására használja fel, továbbá rámutat a szankciók nemzetközi koordinálása erősítésének és kiszélesítésének szükségességére;

G.mivel Oroszország „árnyékflottája” a becslések szerint legalább 600, világszerte közlekedő tartályhajóból áll; mivel ezek a régebben gyártott tartályhajók sokszor az ágazatban megkövetelt biztosítás nélkül közlekednek, gyakran változtatják nevüket és lobogójukat, lehetővé téve Oroszország számára, hogy az olaj jelentős részét az árplafon felett értékesítse, és aláássák a kormányok azon képességét, hogy olajszennyezés esetén elszámoltassák a tartályhajók tulajdonosait a tisztításért; mivel ezek a hajók általában üzemképtelenek, és növelik a nemzetközi útvonalakon az ütközések kockázatát, és ezáltal súlyos környezeti veszélyt jelentenek a tengeri ökoszisztémákat és a part menti területeket károsító olajszennyezések magas kockázata miatt, többek között a különösen érzékeny vadon élő állatoknak és növényeknek otthont adó védett tengeri területeken, ahol az olajszennyezések katasztrofális következményekkel járnának; mivel a tartályhajók által okozott múltbeli olajszennyezésekkel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a part menti és víz alatti ökoszisztémák, valamint a felszínen élő állatok és a tengeri madarak állománya több évtizedre kiható károsodást szenvedhet; mivel az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) flottájának további elhárító hajókkal való bővítése összhangban lenne az EU környezetvédelmi kötelezettségvállalásával, az európai zöld megállapodás szerinti reziliencia biztosításával, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmusnak a gyorsreagálási és katasztrófavédelmi képességek fokozására irányuló célkitűzéseivel;

H.mivel az orosz „árnyékflotta” tartályhajói rendszeresen más hajókra rakodják át az orosz nyersolajat és olajtermékeket a part menti vizeken, többek között a Földközi-tengeren; mivel az ilyen műveletek során – anélkül, hogy kikötőben kikötnének – az olaj eredetének elrejtése érdekében különböző hajók között átrakodják és keverik az orosz olajat; mivel az ilyen műveleteket a parthoz közel végzik, ami a környezeti károk nagy kockázatával jár; mivel műholdas automatikus azonosító rendszerük (AIS) válaszjeladóit gyakran kikapcsolják a megfigyelés és a hatósági ellenőrzések elkerülése érdekében; mivel ez Európa part menti országait különösen érintené; mivel baleset esetén az „árnyékflottához” tartozó hajók olajszennyezése több milliárd eurós kármentesítési költséget eredményezhet a part menti országok és adófizetőik számára, mivel e hajók tulajdonosai nagyrészt nem követhetők nyomon; mivel az olajszennyezések jelentős gazdasági veszteségeket is okozhatnak, többek között az idegenforgalom és a halászati tevékenységek visszaesése miatt; mivel az olajszennyezés jelentős veszélyt jelent a vízminőségre és a helyi vadon élő állatokra és növényekre nézve, károsítja a tengeri ökoszisztémákat, szennyezi a fogyasztási cikkeket, például a kagylókat és ezzel veszélyezteti az emberek egészségét, a szennyezést tovább terjeszti és megzavarja a halak szaporodását;

I.mivel a MARPOL, a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi szerződés értelmében jogellenes a hulladékolaj-szennyezés fedélzetről történő szándékos kivezetése; mivel Oroszország aláírta a MARPOL-egyezményt; mivel bizonyíték van a MARPOL-egyezmény megsértésére; mivel az egyes hajók szankcionálása hatékonynak bizonyult, hiszen a már feketelistára került hajók esetében a szankciók után csökkent az olajkereskedelemre való képességük;

J.mivel 2009 óta hatályban van a hajótulajdonosok tengeri kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló 2009/20/EK irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2009/20/EK irányelve (2009. április 23.) a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról (HL L 131., 2009.5.28., 128. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/20/oj)., amely biztosítja, hogy az uniós tagállamok lobogója alatt közlekedő valamennyi hajó rendelkezzen biztosítással és biztosítási igazolással; mivel a 2009/20/EK irányelv egyik célkitűzése a követelményeknek nem megfelelő hajók eltávolítása volt; mivel az olajszennyezést okozó balesetek esetén a nyílt tengeri beavatkozásról szóló nemzetközi egyezmény lehetővé teszi az országok számára, hogy „a tengeri balesetet vagy az ilyen balesethez kapcsolódó cselekményeket követően megelőzzék, mérsékeljék vagy felszámolják a tenger olajjal történő szennyezéséből vagy annak veszélyéből eredő, partvonalukat vagy kapcsolódó érdekeiket fenyegető súlyos és közvetlen veszélyt”;

K.mivel a svéd haditengerészet közelmúltbeli jelentései rávilágítottak az „árnyékflotta” tevékenységével és annak az európai országokkal szembeni hibrid műveletekben való lehetséges használatával kapcsolatos biztonsági kockázatokra;

L.mivel az Oroszországban finomított olajtermékek behozatalának tilalma ellenére nincs tilalom az orosz nyersolajat feldolgozó harmadik országbeli finomítókból történő behozatalra; mivel az „árnyékflotta” orosz nyersolajat szállít harmadik országok finomítóinak; mivel az EU és a G7-ek országai továbbra is orosz olajból, például törökországi finomítókból származó olajtermékeket importálnak;

M.mivel 2024 folyamán drámaian megnőtt az ilyen hajók forgalma, és az orosz „árnyékhajók” által teljesített utak száma több mint kétszeresére nőtt; mivel az orosz olaj jelentős részét forgalmas nemzetközi hajózási útvonalakon szállítják; mivel Oroszország kőolajának túlnyomó többségét balti-tengeri és fekete-tengeri kikötőkből szállítja;

N.mivel az olajat szállító és az „árnyékflottát” irányító személyek nem elszigetelten működnek; mivel tevékenységeik összekapcsolódnak az őket támogató pénzügyi tranzakciókkal; mivel ezek az ügyletek pénzügyi szankciók hatálya alá tartozó jogalanyokat is érinthetnek; mivel a szankciórendszernek való megfelelést holisztikus szemszögből kell elemezni a szankciók kijátszásának elkerülése érdekében;

O.mivel a hajók üzemeltetői úgy akarták kijátszani a szankciókat, hogy hajóikat olyan országokban lajstromozták, amelyek nem részesei az árplafon-megállapodásnak; mivel Oroszország harmadik országbeli közvetítőket, szervezeteket vagy magánszemélyeket vesz igénybe az „árnyékflotta” tartályhajóinak megvásárlásához; mivel az „árnyékflotta” tartályhajói és a gázszállító hajók néhány tulajdonosa és kezelője szerepel az uniós tagállamok nyilvántartásaiban is;

P.mivel a szankciók megkerülésében Oroszország „árnyékflottája” nagymértékben több ország – különösen Kína, India, és Törökország – bűnrészességére és együttműködésére támaszkodik;

1.megismétli, hogy a leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni, provokáció nélkül indított, jogellenes és indokolatlan agressziós háborúját; felszólítja Oroszországot, hogy haladéktalanul vessen véget minden ukrajnai katonai tevékenységnek, és teljesen és feltétel nélkül vonjon ki minden erőt, helyettesítő erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről, vessen véget az ukrán polgári lakosság deportálásának, és bocsássa szabadon az összes fogva tartott és deportált ukránt, különösen a gyermekeket;

2.megismétli, hogy egyértelműen támogatja az uniós szankciórendszert, amelynek célja, hogy aláássa az orosz rezsim azon képességét, hogy folytassa az Ukrajna elleni agressziós háborúját; hangsúlyozza, hogy az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul hozott uniós szankciók célja az orosz gazdasági és ipari bázis, különösen a katonai-ipari komplexum stratégiai gyengítése annak érdekében, hogy aláássák az Oroszországi Föderáció azon képességét, hogy folytassa a háborút, megtámadja a polgári lakosságot és megsértse Ukrajna területi integritását, valamint hogy megakadályozza Oroszország katonai technológiákhoz és alkatrészekhez való hozzáférését; megállapítja, hogy Oroszország aktívan kijátssza az uniós szankciókat és keresi ennek új lehetőségeit többek között azáltal, hogy olajszállító tartályhajókból álló „árnyékflottát” üzemeltet, és ezért rövid távon még mindig képes lehet fokozni az Ukrajna elleni háborús erőfeszítéseit, különösen a közeledő téli időszakban;

3.úgy véli, hogy az „árnyékflotta” kulcsfontosságú pénzügyi mentőöv Oroszország számára az Ukrajna elleni jogellenes és indokolatlan agressziós háborújában, és a szankciórendszer megkerülésére létrehozott fontos eszköz; elítéli, hogy ezek a nem biztonságos és biztosítással nem rendelkező orosz hajók kockázatot jelentenek a tengeri biztonságra és az európai part menti tagállamokra és tengeri ökoszisztémáinkra nézve; elítéli Oroszországot azért, mert saját pénzügyi haszonszerzése érdekében szándékosan rendkívüli kockázatot idéz elő, figyelmen kívül hagyva a nemzetközi biztonságot vagy a visszafordíthatatlan környezeti károk esetleges bekövetkeztét; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák a szankciók Oroszország általi kijátszásának és kikerülésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseiket, és hajtsanak végre konkrét intézkedéseket a tengeri biztonság biztosítása és a környezeti veszélyek megelőzése érdekében az európai vizeken, különösen a Balti-tengeren; úgy véli, hogy az olajszállítmányok hajók közötti átrakodása a nyílt tengeren olyan magas kockázatú tevékenység, amely aláássa a nemzetközi tengeri biztonságot és a környezetvédelmet;

4.kéri, hogy az Oroszországgal szembeni következő szankciócsomagokban alkalmazzanak célzottabb szankciókat az „árnyékflotta” ellen, például nevezzenek meg minden egyes ahhoz tartozó hajót, valamint azok tulajdonosait, üzemeltetőit, vezetőit, számláit, bankjait, biztosítóit stb.; felszólít a nyugati hajók orosz olaj szállítására való használatának azonnali betiltására; tágabb összefüggésben kéri, hogy a következő uniós szankciócsomagok foglalják magukban az uniós vizeken ismert biztosítás nélkül közlekedő hajók szisztematikus szankcionálását az uniós vizek védelme és az olajszennyezések eltávolításával járó pénzügyi terhek elkerülése érdekében; sürgeti az Európai Külügyi Szolgálatot és az uniós szankciókkal foglalkozó megbízottat, hogy lépjenek kapcsolatba azon országok kormányával, amelyekben az „árnyékflotta tartályhajóit” kezelő vállalatokat bejegyezték, valamint azon országok kormányaival, amelyek jelenléte az uniós vizeken jelentősen nőtt az olajárplafon bevezetése óta; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy lépjenek kapcsolatba e lobogó szerinti államokkal, hogy tájékoztassák őket a jegyzékbe vételek alapjáról és az esetleges jegyzékbe vétel következményeiről, hangsúlyozzák a szabálytalan és veszélyes hajózási gyakorlatok kockázatait és káros környezeti hatásait, és emlékeztessék őket a lobogó szerinti államok kötelezettségeire ; sürgeti a lobogó szerinti államokat, hogy a szankciók hatálya alá tartozó hajókat töröljék hajónyilvántartásaikból;

5.megjegyzi, hogy az orosz „árnyékflottát” támogató, lobogó szerinti államok ezáltal az orosz háborús erőfeszítéseket is segítik; hangsúlyozza, hogy amennyiben a klasszikus diplomáciai erőfeszítések kudarcot vallanak, a Bizottságnak komolyan újra kell értékelnie a kétoldalú együttműködését azokkal a nem uniós országokkal, amelyek segítik Oroszországot az uniós szankciók megkerülésében;

6.elítéli, hogy Oroszország „árnyékflottájának” létrehozásában európai hajótulajdonosok is közreműködtek; elítéli azon államok, jogi szolgáltatók és egyéb szervezetek és személyek magatartását, amelyek segítenek Oroszországnak kikerülni vagy enyhíteni az uniós szankciókat; emlékeztet arra, hogy a szankciók megsértése uniós szintű bűncselekmény, és súlyos hatással van az EU pénzügyi érdekeire; kéri, hogy szélesítsék ki és hajtsák végre a hajóeladásra vonatkozó korlátozásokat, valamint tiltsák be tartályhajók eladását az Oroszországgal folytatott kereskedelmet megkönnyítő országok számára;

7.fokozott uniós szintű intézkedésekre szólít fel a szigorúbb végrehajtás és a szankciók kiterjesztése érdekében, beleértve az uniós vizeken közlekedő hajók azonnali megvizsgálását biztosítási fedezetük és az IMO követelményeinek való megfelelésük ellenőrzése érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy értékeljék és erősítsék meg igazgatási kapacitásaikat az uniós szankciók gyors végrehajtásának és szigorú érvényesítésének biztosítása érdekében;

8.felhívja a Bizottságot, hogy az EU és az IMO közötti együttműködés keretében tegyen lépéseket az „árnyékflotta” tevékenységeinek megakadályozása és korlátozása érdekében; felszólít az IMO-közgyűlés A.1192(33) sz. határozatának szigorú végrehajtására, amelyet 2023 decemberében fogadtak el a káros tengeri műveletek elleni küzdelem érdekében, különös tekintettel a hajók azon kötelezettségére, hogy bejelentsenek a lobogójuk szerinti államnak a hajók közötti valamennyi átrakodást, valamint a gyanús hajók fokozott kikötői ellenőrzésére; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy korlátozzák az orosz „árnyékflottához” tartozó hajóknak az uniós tagállamok felségvizeihez való hozzáférését; hangsúlyozza, hogy teljes mértékben ki kell használni az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökségben rejlő lehetőségeket a tagállamoknak a szankciók hatálya alá tartozó hajók azonosításában és a gyanús hajók mozgásának nyomon követésében való támogatása érdekében; felhívja különösen az EU-t, hogy állítson össze átfogó listát az orosz „árnyékflottához” tartozó hajókról, végezzen célzott ellenőrzéseket, többek között a tengeren is, és szabjon ki szankciókat, amelyek a hajók adminisztratív okokból történő végleges vagy ideiglenes kitiltását is eredményezik;

9.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szorosan kövessék nyomon a hajótulajdonosok tengeri biztosítási kárigényre vonatkozó biztosításáról szóló 2009/20/EK irányelv végrehajtását annak megakadályozása érdekében, hogy biztosítással nem rendelkező hajók áthaladjanak uniós felségvizeken; hangsúlyozza, hogy megerősített végrehajtási mechanizmusokra van szükség, például lehetővé kell tenni az uniós tagállamok számára, hogy megakadályozzák a biztosítással nem rendelkező vagy nem megfelelő hajók uniós kikötőkben való kikötését vagy az uniós felségvizek üzemanyagvételezésre vagy egyéb szolgáltatások céljára történő használatát, valamint fokozni kell az ilyen hajók nyomon követését; felhívja a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket annak biztosítására, hogy a nem megfelelő hajókat ne lehessen értékesíteni;

10.ösztönzi a tagállamokat, hogy szorosan működjenek együtt az Egyesült Királysággal a La Manche csatorna orosz „árnyékflotta” hajói általi használatának korlátozására irányuló intézkedések terén; felhívja a nemzetközi tengerszorosokkal rendelkező országokat, hogy követeljék meg a hajóktól a védelmi és kártalanítási biztosítás igazolását és a biztonsági minimumkövetelmények betartását; felhívja a tagállamokat, hogy a biztosítási megállapodások átláthatóságának biztosítása érdekében írják elő a felségvizeiken közlekedő valamennyi hajó olajszennyezési biztosítási fedezetének közzétételét;

11.ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák a felügyeleti képességeket, különösen a drón- és műholdas megfigyelést, többek között a Sentinel műholdas felvételek használata révén, az „árnyékflotta” uniós felségvizeken tartózkodó hajóinak azonosítása és azok tevékenységei, mint például az uniós irányelveket és a MARPOL-egyezményt sértő, hajók közötti átrakodások nyomon követése érdekében, valamint haladéktalanul vizsgálják ki azokat az eseteket, amikor a part menti területeket és a tengeri ökoszisztémákat fenyegető kockázatok merülnek fel;

12.felszólít az orosz nyersolaj és olajtermékek hajók közötti átrakodásának betiltására az uniós felségvizeken; kéri, hogy biztosítsák a szükséges erőforrásokat az ilyen átrakodási műveletek azonosításához és megakadályozásához, többek között megtiltva az összes ilyen hajó uniós felségvizeken való horgonyzását és üzemanyaggal való ellátását;

13.felhívja a tagállamokat, hogy kikötőikben és felségvizeiken hajtsanak végre szigorú szabályozási intézkedéseket; sürgeti a tagállamokat, hogy a potenciálisan orosz olajat szállító tartályhajók esetében teljes mértékben éljenek azzal a jogukkal, hogy a hajókat az illetékes nemzeti hatóság fedélzeti révkalauza irányítsa a rakomány eredetének, a hajó végső tulajdonosának, a biztosítási okmányoknak és a biztonsági előírások betartásának ellenőrzése céljából, és biztosítsák, hogy a szankciók kijátszásával és a környezetvédelmi előírások be nem tartásával gyanúsított hajókat vizsgálat céljából megjelöljék;

14.felhívja a tagállamokat, hogy jelöljék ki azokat a kikötőket, amelyek alkalmasak a nyersolajat és LNG-t szállító szankcionált hajók kezelésére, és kártérítés nélkül foglalják le a jogellenes rakományt;

15.hangsúlyozza, hogy a meglévő szankciók, valamint az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatás hatása továbbra is veszélyben forog, ameddig az EU folytatja az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalát; felhívja ezért az EU-t és tagállamait, hogy tiltsák be az orosz fosszilis tüzelőanyagok mindenféle behozatalát, beleértve az LNG-t is; felhívja az EU-t, hogy írja elő követelményként az LNG-t szállító hajók felvételét az EU szankciós jegyzékeibe, megtagadva tőlük az uniós kikötőkbe való bejutást és a tengeri szolgáltatásokhoz való hozzáférést; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy tiltsák be az orosz nukleáris termékek behozatalát, és sürgeti a tagállamokat, hogy ne kössenek új megállapodásokat a Roszatommal, vagy annak vezetésével és leányvállalataival;

16.felhívja a G7-országokat, hogy hatékonyabban érvényesítsék a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó árplafont, jelentősen csökkentsék az olajárplafont, és lépjenek fel az Oroszország által az olaja és olajtermékei átcsomagolására és piaci áron történő értékesítésére használt kiskapuk ellen; felhívja az EU-t, tagállamait és G7-partnereit, hogy fokozzák együttműködésüket a kereskedelmi partnerekkel annak érdekében, hogy gyorsabban és hatékonyabban azonosítsák az orosz olaj vásárlóit, és szüntessék be a tőlük származó olajtermékek vásárlását; kéri, hogy ezeket az azonosított létesítményeket vegyék fel a célzott szankciós jegyzékbe, és vezessenek be teljes tilalmat az újraexportált finomított orosz olajtermékekre vonatkozóan; felszólít a fosszilis tüzelőanyagok, az LNG és a finomított fosszilis tüzelőanyagok behozatala eredetének harmonizált vizsgálatára az orosz energia EU-ba történő behozatalának megakadályozása érdekében; felhívja a tagállamokat, hogy alaposan vizsgálják ki, hogy a vállalatok betartják-e a jegyzékben szereplő árukra vonatkozó exportkorlátozásokat, és szabjanak ki visszatartó erejű szankciókat;

17.határozottan javasolja, hogy az EU és G7-partnerei jelentősen bővítsék ki a szankciós listáikat olyan további hajókkal, amelyek megkerülik árplafonjukat, és a nemzetközi normák tiszteletben tartása nélkül működnek; felhívja az EU-t és a partnerországokat, hogy gondosan ellenőrizzék az olajszennyezésekre vonatkozó biztosítás megfelelőségét a szankciós keret alkalmazása során, például a nyilvántartásba vétel megadásakor vagy megújításakor; fokozott átvilágítási követelményeket szorgalmaz a hajókra vonatkozó biztosítás megszerzéséhez, mint például az árplafonnak megfelelő adásvételi szerződések igazolása vagy megbízható, ellenőrzött bankszámlakivonatok stb.;

18.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a környezeti katasztrófákra való megfelelő felkészültséget, különösen a nagy olajszennyezések tekintetében, és biztosítsák, hogy a tagállami hatóságok szorosan működjenek együtt egymással és az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséggel a nagyszabású, határokon átnyúló szennyezési katasztrófák kezelése érdekében, többek között azáltal, hogy folytatják a tisztításhoz szükséges berendezések készleteinek összehangolását; kiemeli, hogy az ilyen jellegű események súlyos hosszú távú környezetkárosodást fognak eredményezni, ami viszont jelentős hatással lehet a turizmusra, a halászatra és a tengeri iparágakra az érintett tengerekkel határos tagállamokban; felhívja a Bizottságot, hogy biztosítson további finanszírozást az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség számára az olajszennyezések elhárításában részt vevő elegendő hajó beszerzéséhez;

19.felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról szóló 2009/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2009/123/EK irányelve (2009. október 21.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló 2005/35/EK irányelv módosításáról (HL L 280., 2009.10.27., 52. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/123/oj). hatékony végrehajtását és érvényesítését; felhívja a tagállamokat, hogy haladéktalanul ültessék át és hajtsák végre az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról szóló (EU) 2024/1226 irányelvet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1226 irányelve (2024. április 24.) az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról (HL L, 2024/1226, 2024.4.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1226/oj)., és biztosítsanak megfelelő pénzügyi, technikai és emberi erőforrásokat az uniós korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtásához;

20.ösztönzi a tagállamokat és a Bizottságot, hogy működjenek együtt a nemzetközi partnerekkel és az érdekelt felekkel – többek között a hajózási, az energia-, a biztosítási és a pénzügyi ágazatban – annak érdekében, hogy azonosítsák az uniós felségvizeken a szankciók kijátszásának felderítésére és kezelésére, valamint a környezeti hatások mérséklésére vonatkozó bevált gyakorlatokat;

21.felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelműbb iránymutatásokat és szigorúbb átvilágítási normákat az uniós vállalatok és pénzügyi intézmények számára az „árnyékflottákhoz” kapcsolódó szervezetekkel való nem szándékos interakciók elkerülése érdekében;

22.felszólít az uniós szankciókkal foglalkozó megbízott által a szankciók kijátszásának megelőzése érdekében végzett munka támogatására, melynek célja annak megakadályozása, hogy a szankciók hatálya alá tartozó uniós árukat szisztematikusan újra kivigyék Oroszországba, ami súlyosan aláássa az uniós szankciók hatékonyságát és akadályozza a háború befejezésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket; e tekintetben felszólítja az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országokat, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújára válaszul szigorúan igazodjanak az uniós szankciókhoz, jelezve, hogy készek vállalni az uniós tagsággal járó kötelezettségeket; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy terjessze ki az Európai Ügyészség hatáskörét az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményének kezelése érdekében; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy uniós szinten erősítsék meg és központosítsák a szankciók végrehajtásának felügyeletét, és dolgozzanak ki mechanizmust a szankciók kijátszásának megelőzésére és nyomon követésére;

23.a hajók tulajdonviszonyai átláthatóságának javítása érdekében ösztönzi a hajók lajstromozására vonatkozó globális átláthatósági normákat, a fedőcégektől és az olcsó lobogóktól való függés csökkentése céljából;

24.felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az Egyesült Államok által alkalmazottakhoz hasonló kereskedelempolitikai eszközök elfogadását, azokra a szereplőkre összpontosítva, amelyek a szankciórendszerek miatt piaci előnyökhöz jutnak, és ennek eredményeként tisztességtelenül működhetnek az uniós piacon;

25.aggodalmát fejezi ki az orosz olajtermelés bejelentett többlete miatt, amely jelentősen meghaladja a Kőolaj-exportáló Országok Nemzetközi Szervezete Plusz (OPEC+) által Oroszország számára meghatározott kvótát, ami továbbra is lehetővé teszi a megállapított árplafon megkerülését, és lehetővé teszi Oroszország számára, hogy további bevételekhez jusson; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szorosan kövessék nyomon a helyzetet, és az EU nemzetközi partnereivel együttműködve tegyék meg a megfelelő intézkedéseket;

26.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetnek és az orosz hatóságoknak.