A.mivel 2022. október 6-án az Amerikai Egyesült Államokban székhellyel rendelkező Bayer CropScience LP nevében eljáró, belgiumi székhelyű Bayer Agriculture BV kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz a 2013/649/EU A Bizottság 2013/649/EU végrehajtási határozata (2013. november 6.) a MON 810 (MON-ØØ81Ø-6) kukoricából előállított pollen forgalomba hozatalának az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről (HL L 302., 2013.11.13., 44. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2013/649/oj). és az (EU) 2017/1207 A Bizottság (EU) 2017/1207 végrehajtási határozata (2017. július 4.) a géntechnológiával módosított MON 810 (MON-ØØ81Ø-6) kukoricakészítmények forgalombahozatali engedélyének az 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti megújításáról (HL L 173., 2017.7.6., 18. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec_impl/2017/1207/oj). bizottsági végrehajtási határozatok megújítása iránt; mivel az 1829/2003/EK rendelet 11. cikke (4) bekezdésének megfelelően a géntechnológiával módosított MON 810 kukoricából (a géntechnológiával módosított kukorica) előállított, géntechnológiával módosított pollen 2013/649/EU végrehajtási határozat hatálya alá tartozó élelmiszerként történő engedélyezésének időtartama automatikusan meghosszabbodik a megújítás iránti kérelemről szóló határozat meghozataláig;

B.mivel az EFSA 2023. november 30-án kedvező véleményt adott, amelyet 2024. január 19-én tettek közzé;

C.mivel a géntechnológiával módosított kukoricát úgy módosították, hogy az inszekticid hatású „Bt-toxinokat” termeljen;

A Bt-toxinokkal kapcsolatos lezáratlan kérdések

D.mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-toxinoknak való expozíció következtében befolyásolhatják az emberi immunrendszert, és hogy egyes Bt-toxinok adjuváns tulajdonságokkal rendelkezhetnek Áttekintésért lásd: Rubio-Infante, N., Moreno-Fierros, L.: „An overview of the safety and biological effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals” (Körkép az emlősökben jelen lévő Bacillus thuringiensis Cry-toxinok biztonságosságáról és biológiai hatásairól), Journal of Applied Toxicology, 2016. május, 36,5, 630–648. o., https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/jat.3252., ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

Bt-növények: a nem célszervezetekre gyakorolt hatások

E.mivel a rovarölő szerek használatától eltérően – amikor az expozíció a permetezéskor és azt követően korlátozott ideig áll fenn – a géntechnológiával módosított Bt-növények használata a célszervezetek és a nem célszervezetek Bt-toxinoknak való folyamatos expozíciójához vezet;

F.mivel az a feltételezés, hogy a Bt-toxinok egyetlen célspecifikus hatásmódot mutatnak, többé nem tekinthető helytállónak, és a nem célszervezetekre gyakorolt hatásokat nem lehet kizárni; mivel a jelentések szerint egyre több nem célszervezetet érnek hatások különféle formában; mivel egy közelmúltban készült áttekintés 39 olyan lektorált publikációt említ, amelyek a Bt-toxinok számos „tartományon kívüli” fajra gyakorolt jelentős káros hatásáról számolnak be Hilbeck, A., Defarge, N., Lebrecht, T., Bøhn, T., „Insecticidal Bt crops. EFSA’s risk assessment approach for GM Bt plants fails by design” (Inszekticid Bt-növények. Az EFSA géntechnológiával módosított Bt-növényekre vonatkozó kockázatértékelési megközelítése eleve kudarcot vallott), RAGES 2020, 4.o., https://www.testbiotech.org/wp-content/uploads/2023/12/RAGES_report-Insecticidal-Bt-plants.pdf; Lásd például: Hilbeck, A., Otto, M.: „Specificity and combinatorial effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in the context of GMO environmental risk assessment” (A Bacillus thuringiensis Cry-toxinok sajátosságai és kombinált hatásai a GMO-k környezeti kockázatértékelésével összefüggésében), Frontiers in Environmental Science, 2015., 3:71, https://doi.org/10.3389/fenvs.2015.00071.;

A tagállamok észrevételei

G.mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak során számos kritikai észrevételt nyújtottak be az EFSA-hoz https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/action/downloadSupplement?doi=10.2903%‌2Fj.efsa.2024.8489&file=efs28489-sup-0008-Annex_8.pdf, többek között azt, hogy a géntechnológiával módosított kukorica összetételére vonatkozó adatokat ellenőrizni és újra elemezni kell, és hogy az elemzésnek meg kell felelnie az EFSA jelenlegi követelményeinek, többek között az egyenértékűségi vizsgálatnak, és hogy a szakirodalmi áttekintés nem tartalmaz tanulmányokat a Cry1Ab környezetben való sorsáról vagy a Bt-tarlómaradványoknak a nem célszervezetekre gyakorolt lehetséges hatásairól, ami problematikus, mivel a publikációk azt mutatják, hogy a géntechnológiával módosított kukoricatakarmányból a trágyába való átvitel a talajlakó szervezetek Cry1Ab-nek való kitettségéhez vezethet, és ez negatív hatást gyakorolhat a talajlakó szervezetekre, ami hatással lehet a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra;

H.mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb legitim tényezőket; mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetének fenntartható fejlődési céljai és a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény értelmében az Unióra háruló kötelezettségeknek e jogszerű tényezők körébe kell tartozniuk;

Az importált takarmánytól való függőség csökkentése

I.mivel a Covid19-válság és a folyamatban lévő ukrajnai háború egyik tanulsága az, hogy az Uniónak véget kell vetnie az egyes kritikus fontosságú anyagoktól való függőségének; mivel a Christophe Hansen biztosjelöltnek címzett megbízólevélben Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke arra kéri őt, hogy vizsgálja meg a kritikus fontosságú áruk behozatala csökkentésének módjait https://commission.europa.eu/document/2c64e540-c07a-4376-a1da-368d289f4afe_en;

Nem demokratikus döntéshozatal

J.mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2024. április 26-i szavazása során nem nyilvánított véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége; mivel a fellebbviteli bizottság 2024. május 29-i szavazása során ismét nem született vélemény;

K.mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a 9. parlamenti ciklusban a Parlament 38 kifogást fogadott el GMO-k forgalomba hozatala ellen;

L.mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

M.mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a GMO-k engedélyezésétől olyan esetben, amikor a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása A 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint ha nincs meg a tagállamok minősített többsége a fellebbviteli bizottságban, az Európai Bizottság az engedélyezést „folytathatja”, nem pedig „köteles folytatni”.;

N.mivel 2024. július 2-án a Bizottság megújította a géntechnológiával módosított kukorica forgalomba hozatalának engedélyezését;