P10_TA(2024)0054Georgia súlyosbodó demokratikus válsága a legutóbbi parlamenti választásokat követően és állítólagos választási csalásAz Európai Parlament 2024. november 28-i állásfoglalása Grúzia demokratikus válságának súlyosbodásáról a közelmúltbeli parlamenti választásokat és az állítólagos választási csalást követően (2024/2933(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel a Grúziáról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen a grúziai demokratikus visszaesésről és a politikai pluralizmust fenyegető veszélyekről szóló, 2024. október 9-i állásfoglalására Elfogadott szövegek, P10_TA(2024)0017.,

–tekintettel az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodásra HL L 261., 2014.8.30., 4. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/agree_internation/2014/494/oj?eliuri=eli%3Aagree_internation%3A2014%3A494%3Aoj&locale=hu#.,

–tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (EBESZ-ODIHR) által vezetett nemzetközi választási megfigyelő missziónak (IEOM) a 2024. október 26-án Grúziában tartott parlamenti választásokról szóló előzetes megállapításairól és következtetéseiről szóló nyilatkozatára, valamint az Európai Parlament választási megfigyelő küldöttsége vezetőjének nyilatkozatára,

–tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, Josep Borrellnek a grúziai parlamenti választásokat követő legutóbbi fejleményekről szóló, 2024. október 29-i nyilatkozatára, valamint a főképviselőnek és a Bizottságnak a grúziai parlamenti választásokról szóló, 2024. október 27-i együttes nyilatkozatára,

–tekintettel Emmanuel Macronnak, a Francia Köztársaság elnökének, Olaf Scholznak, a Németországi Szövetségi Köztársaság kancellárjának és Donald Tusknak, a Lengyel Köztársaság miniszterelnökének a grúziai helyzetről szóló, 2024. november 7-i együttes nyilatkozatára,

–tekintettel a Külügyi Bizottság elnökének, a Dél-Kaukázussal fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttség elnökének és az Euronest Parlamenti Közgyűlésbe delegált küldöttség elnökének a grúziai parlamenti választásokról szóló, 2024. október 28-i együttes nyilatkozatára,

–tekintettel az uniós minisztereknek a grúziai választásokról szóló, 2024. október 28-i együttes nyilatkozatára,

–tekintettel az európai parlamenteket képviselő Friends of Georgia „A grúziai választások szabálytalanságainak kivizsgálásával foglalkozó nemzetközi vizsgálóbizottságról” című, 2024. november 6-i együttes nyilatkozatára,

–tekintettel Grúzia uniós tagjelölti státuszára, amelyet az Európai Tanács a 2023. december 14–15-i csúcstalálkozóján adott az ország számára,

–tekintettel „Az EU bővítési politikájáról szóló 2024. évi közlemény” című, 2024. október 30-i bizottsági közleményre (COM(2024)0690), amely tartalmazza a Grúziáról szóló első eredményjelentést,

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.mivel Grúziában 2024. október 26-án parlamenti választásokat tartottak; mivel a választásokat megelőző hónapokban jelentős támadások érték a demokráciát Grúziában, mint például az ENSZ, a Jog a Demokráciáért Európai Bizottság (Velencei Bizottság) és az EU által bírált antidemokratikus jogszabályok sietős elfogadása; mivel a választásokat megelőző időszak nem felelt meg a demokratikus normáknak a hatalmon lévő Grúz Álom Párt és a hatóságok félelmet keltő intézkedései miatt, többek között ellenzéki politikusok, civil társadalmi vezetők, újságírók, kutatók és a kormányt bíráló más személyek letartóztatása, otthonaikban végzett razziák és megfélemlítésük, valamint az ellenük elkövetett erőszak miatt;

B.mivel a kampány során a hatalmon lévő Grúz Álom Párt kihasználta a grúz társadalom háborútól való természetes félelmét, azt sulykolva, hogy ők a „békepárt”, és azt állítva, hogy a nyugat utasításait követő ellenzék – amelyet konspiratív módon „a globális háború pártjának” neveztek – feltehetően háborúba sodorja az országot Oroszországgal; mivel az Oroszországi Föderáció vezetői és propagandistái nyíltan támogatták a Grúz Álom Pártot a választások előtt és után egyaránt; mivel a kormánypárt csúcsvezetői a kampány során nyilvános nyilatkozatokban fejezték ki azon szándékukat, hogy a választásokat követően kulcsfontosságú ellenzéki pártokat tiltanak be, aggályokat keltve a politikai folyamat tisztességességével és inkluzivitásával kapcsolatban;

C.mivel a 2024. október 26-i grúziai parlamenti választásokon számos jelölt közül lehetett választani, azonban a választásokat súlyos szabálytalanságok, a szavazatok manipulálásáról és a szavazók szabadságának elnyomásáról szóló dokumentált jelentések árnyékolták be, különös tekintettel a szavazatvásárlásra, a megfigyelők zaklatására, a média szavazóhelyiségekből való eltávolítására, a szavazók szavazóhelyiségeken belüli és kívüli megfélemlítésére, vidéki területeken a szavazók nyomon követésére és személyazonosító okmányuk elkobzására, majd pedig szavazás céljából a kormányzó párthoz hű aktivistáknak való átadására, a szavazók szervezett szállítására, a gyűlöletbeszédre, a külföldön élő grúz állampolgárok szavazáshoz való nem megfelelő hozzáférésére, valamint a valószínűtlen különbségekre vidéki területeken a női és férfi szavazók részvételi aránya tekintetében; mivel a közszférában foglalkoztatottakra és a szociális juttatások kedvezményezettjeire nyomást gyakoroltak, hogy a kormánypártot támogassák;

D.mivel a nemzetközi megfigyelők a politikai megosztottság elmélyülését és a pénzügyi források elosztásának jelentős egyensúlyhiányát állapították meg, valamint azt, hogy a kormányzó párt számos előnyt élvez, ami a már amúgy is egyenlőtlen versenyfeltételeket még egyenlőtlenebbé tette; mivel a kampány pénzügyi felügyeletének hatékonyságát aláásták a korlátozott végrehajtás és a felügyeleti szerv pártatlanságával és politikai eszközként való felhasználásával kapcsolatos aggályok;

E.mivel a 2024. október 26-i grúziai parlamenti választások során alkalmazták az országban először teljes mértékben az arányos rendszert, a szavazók azonosítására és a szavazatszámlálásra pedig elektronikus eszközökkel került sor; mivel e technológiák aggályokat vetettek fel az átláthatósággal, a szavazatok titkosságával és a független ellenőrzés hiányával kapcsolatban;

F.mivel a választási törvény közelmúltbeli módosításai, beleértve a nemi kvóták megszüntetését, megváltoztatták a Központi Választási Bizottság (KVB) összetételét, és a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvény elfogadásával együtt korlátozták az alapvető szabadságokat, megbélyegezték a civil társadalmi szervezeteket és aláásták Grúzia demokratikus intézményeinek integritását;

G.mivel a grúziai független választási megfigyelő missziók arra a következtetésre jutottak, hogy a választásokat megelőző kényszerítés, a választás napján alkalmazott manipuláció és a megfigyelők belépésének korlátozása azt jelenti, hogy a választások nem tükrözték a grúz nép valódi akaratát; mivel a személyazonosító igazolványok elkobzásának rendszere, az adatgyűjtés és a jogosulatlan jelenlét kényszerítő környezetet teremtett, megerősítve az állami szereplők bűnrészességét a választási csalás elősegítésében; mivel a választás napján széles körben megsértették a szavazás titkosságának elvét; mivel a választásokat a szavazók megfélemlítése, a megfigyelés akadályozása és a választási eljárások manipulálása révén elcsalták, ezért azok nem tekinthetők szabadnak és tisztességesnek;

H.mivel a választási részvétel és a kormánypártra leadott szavazatok arányának tekintetében tapasztalt széles körű anomáliák összhangban voltak a választási visszaélésekről szóló számos jelentéssel;

I.mivel a választások előtti közvélemény-kutatások szinte mindegyike azt sugallta, hogy a Grúz Álom Párt nem szerez többséget; mivel a választásokat megelőző felmérések és a Központi Választási Bizottság által bejelentett választási eredmények közötti eltérés nem magyarázható statisztikai marginális hibával;

J.mivel a grúz elnök, Szalome Zurabisvili nyilvánosan elítélte a választásokat, kijelentve, hogy azokat manipulálták, nem volt hajlandó elismerni az eredmény érvényességét, és nemzetközi vizsgálatot és új választásokat követelt; mivel az elnök kijelentette, hogy az eredmény elismerése egyenértékű lenne „Grúzia Oroszországnak való alárendeltségének elfogadásával”, és a választási folyamatot „orosz különleges műveletnek” minősítette; mivel a választási küszöböt átlépő négy ellenzéki koalíció elutasította a választási eredményeket, és megtagadta a létrejött parlament legitimálását; mivel négy ellenzéki blokk – az Egyesült Nemzeti Mozgalom, az Erős Georgia Koalíció, a Koalíció a Változásért és a Gakharia Grúziáért – visszaadta parlamenti mandátumát, és megtagadta a parlament 11. összehívásához való csatlakozást, azzal érvelve, hogy a 2024. október 26-i parlamenti választások törvénytelenek voltak; mivel 2024. november 13-án Kobakhidze grúz miniszterelnök az augusztusban tett nyilatkozatokat megismételve újra kifejezte, hogy a nagyobb ellenzéki pártok alkotmányos betiltását tervezi, ha azok nem hajlandók elfogadni parlamenti mandátumukat; mivel Grúzia ennek következtében alkotmányos válságban van;

K.mivel az új parlamentet 2024. november 25-én összehívták, az ellenzék tagjainak részvétele nélkül; mivel Szalome Zurabisvili elnök a parlament alakuló ülésére hivatkozva kijelentette, hogy „Grúzia parlamentje ma már nem létezik”, mivel a Grúz Álom Párt „lábbal tiporta az alkotmányt”;

L.mivel a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője (alelnök/főképviselő) a választásokat követő nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi megfigyelők nem nyilvánították szabadnak és tisztességesnek a választásokat, átlátható vizsgálatot és nyomozást kért a szabálytalanságokkal, valamint a szavazókra irányuló nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy vissza kell fordítani a demokrácia visszacsúszásának tendenciáját Grúziában;

M.mivel Orbán Viktor magyar miniszterelnök a végleges választási eredmények közzététele előtt, és anélkül, hogy előzetesen konzultált volna más uniós vezetőkkel, Tbiliszibe utazott, hogy gratuláljon a Grúz Álom Pártnak, és ő volt az egyetlen uniós vezető, aki ezt tette;

N.mivel a grúz civil társadalmi szervezetek bírósági panaszokat nyújtottak be, és választási csalás kivizsgálását kérték, de a nyomozó szervek sok esetben nem indítottak vizsgálatot, és nem vizsgálták ki megfelelően a bejelentett jogsértéseket; mivel a KVB eddig elutasította az elektronikus szavazási rendszer esetében megrendelt ellenőrzés közzétételét, és a fent említett szabálytalanságok ellenére hitelesítette a választások eredményeit;

O.mivel a grúz civil társadalmi szervezetek jogi fellépését a hatóságok által a civil társadalom képviselőivel szemben alkalmazott büntető intézkedések követték, beleértve a kihallgatásra való indokolatlan idézést és a választási csalásról szóló beszédért kiszabott súlyos bírságokat;

P.mivel a grúz bíróságok továbbra is gyorsított eljárásban tömegesen elutasítják az ellenzéki politikai pártok és helyi megfigyelők által indított, szavazási szabálytalanságokra vonatkozó pereket, ugyanakkor visszautasítják a tanúk idézésére irányuló indítványokat és azokat az indítványokat, amelyek arra köteleznék a Központi Választási Bizottságot, hogy adja át a szavazásokhoz beszerzett és felhasznált jelölőeszközök és papírok átadásáról és átvételéről szóló nyilvántartást;

Q.mivel 2024. november 16-án a független választási megfigyelők számos panasza és az eredmények megsemmisítésére irányuló felhívása ellenére a Grúz Központi Választási Bizottság bejelentette a 2024. október 26-i parlamenti választások végleges összefoglaló jegyzőkönyvét, és a szavazatok 53,92%-ával a hatalmon lévő Grúz Álom Párt győzelmét ismerte el;

R.mivel Tbilisziben a tiltakozások eredetileg 2024. október 28-án törtek ki, és ezrek gyűltek össze, hogy megkérdőjelezzék a kormányzó párt kihirdetett győzelmének legitimitását; mivel a tüntetések 2024. november 4-én folytatódtak, valamint méretüket és intenzitásukat tekintve növekedtek; mivel a rendőrség erőszakkal oszlatott fel egy tüntetést Tbilisziben, és aránytalan erőszakot alkalmazott békés tüntetőkkel és újságírókkal szemben, és több tüntetőt letartóztatott;

S.mivel Grúzia alkotmányának 78. cikke szerint „az alkotmányos szervek hatáskörükön belül minden intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy biztosítsák Grúzia teljes integrációját az Európai Unióba és az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe”;

T.mivel Grúziának uniós tagjelölt országként teljes mértékben be kell tartania a társulási megállapodást, és teljesítenie kell a Bizottság 2023. november 8-i ajánlásában meghatározott kilenc lépést; mivel bár az Európai Tanács 2023 decemberében tagjelölti státuszt adott Grúziának, uniós csatlakozási folyamata azóta de facto leállt a grúz kormány által 2024 tavasza óta tett lépések miatt;

U.mivel Bidzina Ivanisvili oligarcha, a Grúz Álom vezetője, aki jelentős befolyást gyakorol Grúzia gazdaságára is, meghatározó szerepet játszott az ország demokratikus visszacsúszásában és euroatlanti orientációjának aláásásában az Oroszország felé való fordulás érdekében;

1.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Grúziában, amely uniós tagjelölt ország, 2024. október 26-án olyan parlamenti választásokra került sor, amelyek esetében nem tartották tiszteletben a demokratikus választásokra vonatkozó nemzetközi normákat vagy a szabad és tisztességes választások lebonyolítására vonatkozó, az EBESZ tagjaként tett kötelezettségvállalásait; hangsúlyozza, hogy a választások integritásának megsértése összeegyeztethetetlen az uniós tagjelölt országoktól elvárt normákkal; kiemeli, hogy a választások lebonyolítása a demokrácia folytatódó visszacsúszásának további megnyilvánulása volt, amelyért a kormányzó párt teljes mértékben felelős;

2.határozottan elítéli a választások számos és súlyos megsértését, beleértve a dokumentált megfélemlítést, a szavazási manipulációt, a túlszavazást, a választási megfigyelők munkájába és a médiába való beavatkozást, a beszámolók szerint az elektronikus szavazógépek személyazonossági okmányonként több szavazatot lehetővé tevő manipulálását, a pénzügyi források jelentős egyenlőtlenségét, a hivatalban lévő tisztségviselők által élvezett előnyöket és a súlyos eljárási szabálytalanságok kivizsgálásának elmulasztását;

3.úgy véli, hogy a bejelentett kiterjedt választási csalás aláássa a választási folyamat integritását, az eredmények legitimitását és a nyilvánosság bármely új kormányba vetett bizalmát, és az eredmények nem szolgálják a grúz nép akaratának megbízható képviseletét;

4.megállapítja, hogy Szalome Zurabisvili grúz elnök határozottan elítélte és manipuláltnak minősítette a választásokat, valamint hogy úgy döntött, hogy nem ismeri el az eredményeket; nagyra értékeli Szalome Zurabisvili grúz elnök arra irányuló erőfeszítéseit, hogy Grúzia visszatérjen a demokratikus és az Európa-párti fejlődés útjára;

5.úgy véli, hogy mivel a szavazás legitimitását súlyosan aláássa a jogsértések mértéke, a nemzetközi közösségnek nem kellene elismernie a választási eredményeket; ezért elutasítja a parlamenti választások elismerését, és kéri a választások egy éven belüli megismétlését, hogy a valóban tisztességes és átlátható választás biztosítása érdekében a folyamatot egy független és pártatlan nemzeti választási adminisztráció bonyolítsa le egy megfelelőbb választási környezetben, gondos nemzetközi megfigyelés mellett;

6.támogatja a jelentések szerint a választásokat megelőző időszakban és a választások napján történt választási manipulációval, a szavazók megfélemlítésével és a rendszerszintű jogsértésekkel kapcsolatos vádak független és átlátható, nemzetközi kivizsgálására irányuló felhívást;

7.üdvözli az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) azon döntését, hogy technikai missziót indít Grúziába; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy hozzanak létre olyan széles körű missziós megbízatást, amely túlmutatna az EBESZ választási megfigyelési keretének és módszertanának korlátain, amely jelentősen eltér az uniós választási megfigyelési módszertantól, mivel az EBESZ módszertana nem mindig képes megfelelően megragadni mindent, amire egy országban a választás napja előtt sor kerül, különösen olyan országokban, mint Grúzia, ahol jól bevált rendszer áll fenn a köztisztviselőkre gyakorolt nyomás, a választók megfélemlítése és a helyi választási megfigyelők akadályozása tekintetében;

8.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ügyészség lefoglalta a szavazók ellenőrzésére szolgáló eszközöket és a választási dokumentációt; felszólítja a hatóságokat, hogy a legmagasabb szintű adatvédelmi normáknak megfelelően tegyék lehetővé a választók számára a választásokon való részvételük ellenőrzését; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megőrizzék a választásokkal kapcsolatos valamennyi adatot, és azokat hozzáférhetővé tegyék az érdekelt felek számára, mivel azok kulcsfontosságú bizonyítékokat tartalmazhatnak a szabálytalanságokra vonatkozóan;

9.komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a grúz igazságügyi intézmények számos választási csalással és manipulációval kapcsolatos panaszt összehangoltan elutasítottak, valamint amiatt, hogy a Központi Választási Bizottság egyáltalán nem vizsgálta ki a bejelentett választási incidenseket; úgy véli, hogy azáltal, hogy nem reagálnak a tényleges társadalmi aggályokra és a helyi és nemzetközi megfigyelők jelentéseire, a grúz hatóságok szándékosan a belpolitikai válság és a Grúzia demokratikus partnereitől való nemzetközi elszigeteltség szélére sodorják az országot;

10.mély aggodalmát fejezi ki a nők politikai képviseletének jelentős visszaesése miatt Grúziában, amelyet a nemi kvóták eltörlése is súlyosbított, és jogszabályi változtatásokat szorgalmaz a nemek közötti egyenlőségnek a politikában való ösztönzése érdekében;

11.felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy szabjanak ki személyes szankciókat azokra a grúziai tisztviselőkre és politikai vezetőkre, akik felelősek a demokrácia visszacsúszásáért, a választási jogszabályok és normák megsértéséért, a közigazgatási visszaélésekért, valamint az állami intézményekkel való visszaélésekért, mint például Irakli Kobakhidze miniszterelnök, Kakha Kaladze, Tbiliszi polgármestere és a kormányzó Grúz Álom Párt főtitkára, Salva Papuasvili, a grúz parlament elnöke, és Irakli Garibasvili, a Grúz Álom Párt elnöke, és ezeket a szankciókat terjesszék ki a politikai indíttatású ítéleteket meghozó bírákra; megismétli a Tanácshoz és az EU demokratikus partnereihez intézett felhívását, hogy azonnali és célzott személyes szankciókat szabjanak ki Bidzina Ivanisvilire, és az EU-n belül fagyasszák be minden eszközét a grúz politikai folyamat aláásásában játszott szerepe és az ország alkotmányban foglalt érdekei elleni fellépés miatt, beleértve az Oroszország befolyási övezetének helyreállítására irányuló erőfeszítéseit is;

12.hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása létfontosságú az EU vízumliberalizációs referenciamutatói szempontjából, és sürgeti a Bizottságot és a Tanácsot, hogy vizsgálják felül Grúzia vízummentességi státuszát a felfüggesztés lehetőségével, amennyiben úgy ítélik meg, hogy nem tartják tiszteletben a demokratikus kormányzásra és a szabadságokra vonatkozó uniós normákat;

13. felhívja az EU-t, hogy szigorúan korlátozza a grúz kormánnyal és parlamenttel való hivatalos uniós szintű kapcsolattartást;

14.elítéli Orbán Viktor magyar miniszterelnök grúziai látogatását, amely sérti az EU álláspontját, és újabb kísérlet az EU közös kül- és biztonságpolitikájának aláásására; hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ismét nem az EU nevében szólalt fel;

15.emlékeztet arra, hogy az új antidemokratikus jogszabályok – például a külföldi befolyással kapcsolatos átláthatóságról szóló törvény és a családi értékekről és a kiskorúak védelméről szóló törvény – elfogadása következtében Grúzia uniós integrációjának folyamatát ténylegesen felfüggesztették; emlékeztet arra, hogy az EU befagyasztotta a források Grúziának történő elosztását is; hangsúlyozza, hogy tekintettel arra, hogy Grúzia valamikor az euroatlanti törekvések éllovasa volt, Grúziában a demokrácia folyamatos visszacsúszása nem pusztán sajnálatos fejlemény, hanem azt vissza is kell fordítani, valamint az említett antidemokratikus jogszabályokat hatályon kívül kell helyezni az ország EU-hoz fűződő kapcsolatainak helyreállítása érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a grúziai politikai környezet a kormányzó párt tekintélyelvű elmozdulását jelzi, és elárulja a grúz nép Európa-párti törekvéseit; megismétli, hogy szilárdan támogatja Grúzia demokratikus fejlődését és népének euroatlanti törekvéseit; emlékezteti a grúz kormányt, hogy a lakosság nagy többsége határozottan támogatja az ország Nyugat-barát irányvonalát és uniós csatlakozását;

16.aggodalmát fejezi ki a megfélemlítés és a polarizáció légköre miatt, amelyet a grúz kormánytisztviselők és politikai vezetők nyilatkozatai, valamint a politikai pluralizmus elleni támadások táplálnak, többek között az ellenzéki pártok betiltásával és a vezetőik, sőt a támogatóik letartóztatásával kapcsolatos fenyegetések, valamint az eltérő vélemények elhallgattatása révén; figyelmezteti a grúz hatóságokat, hogy a jogszerűen alapított politikai pártok betiltására irányuló kísérletek elidegenítenék Grúziát az EU-tól, és lehetetlenné tennék az uniós csatlakozás felé történő elmozdulást;

17.határozottan elítéli, hogy Oroszország rendszeresen beavatkozik a grúziai demokratikus folyamatokba, többek között a szavazók megfélemlítése, szavazatvásárlás és olyan dezinformációk révén, mint a „globális háború pártja” konspiráció; elítéli a kormányzó pártok tisztviselői és a kormányközeli média által a választásokat megelőzően terjesztett és felfokozott dezinformációs narratívákat; felszólítja a grúz hatóságokat, hogy biztosítsák a tényeken alapuló tájékoztatást és kommunikációt, tartózkodjanak az EU-ellenes propagandától, amely ellentétes az EU-csatlakozás kinyilvánított céljával, és erősítsék meg a grúz társadalom ellenálló képességét az orosz dezinformációval és propagandával szemben;

18.emlékeztet arra, hogy az Európai Tanács a 2023. december 14–15-i csúcstalálkozóján azzal a feltétellel adott tagjelölti státuszt Grúziának, hogy az meg fogja hozni a Bizottság 2023. november 8-i ajánlásában meghatározott releváns intézkedéseket; hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli parlamenti választások egyértelműen ellentétesek ezzel a törekvéssel; egyetért a Bizottság 2024. évi bővítési csomagjában bemutatott értékeléssel, amely kimondja, hogy Grúzia uniós csatlakozási folyamatát a grúz kormány által kezdeményezett demokratikus visszacsúszás miatt határozatlan időre le kell állítani; hangsúlyozza, hogy a Grúz Álom által végrehajtott politikák összeegyeztethetetlenek Grúzia euroatlanti integrációjával;

19. megismétli, hogy szilárdan támogatja a grúz nép legitim európai törekvéseit és azon szándékát, hogy virágzó és demokratikus, korrupciótól mentes országban éljen, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az alapvető szabadságokat, védi az emberi jogokat, és garantálja a nyitott társadalmat, a független médiát, valamint a szabad és tisztességes választásokat; sürgeti a grúz hatóságokat, hogy garantálják a polgárok gyülekezési jogát, és tartózkodjanak az ellenük irányuló indokolatlan erőszak alkalmazásától;

20.felhívja a Tanácsot, a Bizottságot, az EKSZ-t és az új alelnököt/főképviselőt, hogy végezzék el a Grúziával kapcsolatos uniós politika átfogó felülvizsgálatát és átalakítását; felhívja a Bizottságot, hogy az eredetileg a grúz hatóságok támogatására szánt, befagyasztott 120 millió EUR-t használja fel a grúz civil társadalomnak, különösen a nem kormányzati szektornak és a független médiának nyújtott uniós támogatás fokozására, amelyek egyre nagyobb mértékben kerülnek indokolatlan nyomás alá a kormányzó politikai párt és a hatóságok részéről, továbbá támogassa a demokratikus rezilienciát és a választási integritást elősegítő programokat; üdvözli Borrell alelnök/főképviselő erre irányuló javaslatát; kéri, hogy az EU finanszírozási mechanizmusait igazítsák ki az ellenségesebb és antidemokratikusabb környezetben felmerülő igények figyelembevétele érdekében;

21.ismételten és határozottan követeli Miheil Szaakasvili volt elnök humanitárius okokból történő azonnali szabadon bocsátását; hangsúlyozza, hogy a grúz kormány teljes mértékben és egyértelműen felel Miheil Szaakasvili volt elnök életéért, egészségéért, biztonságáért és jólétéért, és teljes felelősség terheli a volt elnök által elszenvedett károkért; megismétli Szalome Zourabichvili elnökhöz intézett felhívását, hogy éljen a kegyelemhez való alkotmányos jogával;

22.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, valamint Grúzia elnökének, kormányának és parlamentjének.