1.jóváhagyja az európai ombudsman által előterjesztett, 2023. évre vonatkozó éves jelentést, és elismerését fejezi ki azzal kapcsolatban, hogy a jelentés kiválóan bemutatja az ombudsman 2023-ben végzett munkájával kapcsolatos legfontosabb tényeket és adatokat;

2.gratulál Emily O’Reillynek figyelemre méltó munkájához és fáradhatatlan erőfeszítéseihez, amelyek célja a demokrácia támogatása az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek elszámoltathatóságának és átláthatóságának fokozása révén, valamint annak biztosítása, hogy az uniós közigazgatás reagáljon a polgárok aggályaira;

3.nagyra értékeli az európai ombudsman és az Európai Parlament, különösen annak Petíciós Bizottsága, valamint a többi uniós intézmény közötti konstruktív együttműködést;

4.üdvözli, hogy az ombudsman közzétette az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló útmutatót, amelynek célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a dokumentumokhoz való hozzáférési jogukra, és lehetővé tegye számukra az uniós döntéshozatal ellenőrzését; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a polgárok továbbra is megfelelő tájékoztatást kapjanak az ombudsman szerepéről és tevékenységi köréről, valamint az uniós intézmények fejlődésére gyakorolt hatásáról;

5.üdvözli az ombudsmannak a Bizottság által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálására fordított időre vonatkozó, hivatalból indított vizsgálatát követő ajánlásokat; felszólítja a Bizottságot, hogy javítson az ilyen kérelmek kezelésének módján, sürgősen foglalkozzon a rendszerszintű késedelmekkel, és tartsa tiszteletben az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló1049/2001/EK rendeletben meghatározott határidőket; egyetért az ombudsman azon álláspontjával, hogy a kért dokumentumok és információk gyakran időérzékenyek, és késedelmek esetén elveszíthetik relevanciájukat a kérelmezők számára; úgy véli, hogy a Bizottságnak proaktívan közzé kell tennie a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére vonatkozó dokumentumokat és statisztikákat, mivel ezek az információk kulcsfontosságúak e kérdés átláthatóságának javításához és a Bizottság polgárok felé való elszámoltathatóságának megerősítéséhez; hangsúlyozza, hogy számos ombudsmani vizsgálat középpontjában a döntéshozatali folyamat átláthatósága állt, különösen a lobbitevékenység tekintetében;

6. hangsúlyozza, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés az uniós polgárok alapvető joga és az európai demokrácia sarokköve; emlékeztet arra, hogy az 1049/2001/EK rendelet elfogadása óta bekövetkezett technológiai és társadalmi fejlemények szükségessé teszik a rendeletnek az új digitális környezethez való hozzáigazítását; e tekintetben elismeri e rendelet felülvizsgálatának szükségességét és sürgeti a Tanácsot, hogy kezdjen konstruktív tárgyalásokat a Parlamenttel és a Bizottsággal e rendelet felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy e három kulcsfontosságú uniós intézmény az átláthatóság és a nyilvános elszámoltathatóság példaképévé váljon az egész EU számára; határozottan úgy véli, hogy az 1049/2001/EK rendelet felülvizsgálatáról szóló tárgyalásoknak a Parlament által már elfogadott állásponton kell alapulniuk, és hogy annak hatályát ki kell terjeszteni valamennyi uniós intézményre, szervre és ügynökségre, ezáltal növelve a döntéshozatali folyamat elszámoltathatóságát; ezzel összefüggésben emlékeztet a Parlament álláspontjára, amely szerint a „dokumentum” adathordozótól (papír, elektronikus forma vagy hang-, kép- vagy audiovizuális felvétel) függetlenül olyan adattartalom, amely az Európai Unió intézményeinek, szerveinek, hivatalainak vagy ügynökségeinek felelősségi körébe tartozó ügyet érint Az Európai Parlament jogalkotási állásfoglalása (2011. december 15.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslatról (átdolgozás), 3. cikk: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-7-2011-0580_HU.pdf.; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú, hogy az intézmények átláthatók legyenek a polgárokkal fenntartott kapcsolataik tekintetében, amint azt az ombudsman a háromoldalú egyeztetések átláthatóságával kapcsolatos vizsgálata https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/69206 során is elismerte, amelyben az ombudsman megértette az intézményközi tárgyalások uniós rendszerén belüli sajátos kihívásokat és érzékenységeket, de felkérte az intézményeket, hogy tegyenek erőfeszítéseket e kihívások leküzdésére annak érdekében, hogy a polgárok hatékonyan gyakorolhassák demokratikus jogaikat;

7.támogatja az ombudsman Európai Parlamenthez intézett különjelentésének Az európai ombudsman különjelentése az Európai Bizottság által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálására fordított idővel kapcsolatos stratégiai vizsgálatában (OI/2/2022/OAM). a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek Bizottság általi elbírálásához szükséges időre vonatkozó következtetéseit, és aggodalmát fejezi ki az ombudsman azon értékelése miatt, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek Bizottság általi feldolgozásának e rendszerszintű és jelentős késedelme hivatali visszásságnak minősül; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság több forrást fordítson az 1049/2001/EK rendelet szerinti megerősítő kérelmek kezelésére, valamint azt, hogy a kérelmezők vonatkozásában proaktívabb átláthatóságra és konstruktívabb megközelítésre van szükség; felhívja a Bizottságot, hogy minél előbb korrigálja ezt a helyzetet a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés kezelésének reformja révén; emlékezteti a Bizottságot a Parlament azon jogára, hogy keresetet indítson ellene az Európai Unió Bírósága előtt, és elvárja, hogy az új biztosi testület világosan és egyértelműen kötelezze el magát e helyzet orvoslása mellett;

8.tudomásul veszi az ombudsman arra irányuló vizsgálatát, hogy az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek tekintetében milyen mértékben alkalmazza az uniós jogot, valamint az Európai Unió Bíróságának határozatait, amely vizsgálatban az ombudsman hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a jogalkotási dokumentumokhoz való időben történő nyilvános hozzáférést, valamint meg kell könnyíteni az uniós polgárok részvételét az uniós jogalkotási folyamatban; elismeri annak fontosságát, hogy valamennyi intézmény időben kezelje a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmeket az uniós jogalkotási folyamatba vetett bizalom erősítése érdekében, amely az átláthatóság és az információkhoz való nyilvános hozzáférés fő elvein alapul, amint azt az EUB ítélkezési gyakorlata is megerősíti; emlékeztet arra, hogy az EUB ítélkezési gyakorlata szerint az uniós intézmények csak kivételes körülmények között tagadhatják meg a jogalkotási dokumentumok nyilvánosságra hozatalát, és ezt konkrét és kézzelfogható tényekre kell alapozniuk;

9. tudomásul veszi az ombudsman azon szándékát, hogy szélesebb körű vizsgálatot folytasson azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan értelmezi a környezeti információk és a környezetbe történő kibocsátással kapcsolatos információk körét; különösen aggódik amiatt, hogy az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta a kerámiaipar uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátásával kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférést; sajnálatának ad hangot amiért a Bizottság elutasította az ombudsman által javasolt megoldást, és nem tudta biztosítani a szükséges átláthatóságot, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet HL L 264., 2006.9.25., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1367/oj. és az Aarhusi Egyezmény teljes érvényesítését. felhívja a Bizottságot, hogy az uniós joggal és az EUB kapcsolódó ítélkezési gyakorlatával összhangban biztosítsa a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférést, és mozdítsa elő a nyilvánosság részvételét a környezettel kapcsolatos döntéshozatalban; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer keretében bejelentett üvegházhatásúgáz-kibocsátásokkal kapcsolatos valamennyi kérelmezett dokumentumhoz való hozzáférés Bizottság általi megtagadása a kerámiaiparon kívül több ipari létesítményre is kiterjed, és felszólítja az ombudsmant, hogy továbbra is hívja fel a figyelmet a vizsgálatok eredményeire az átláthatóság fokozása érdekében; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlamenthez benyújtott petíciók jelentős része a környezeti információkhoz való hozzáférés hiányával vagy korlátozottságával kapcsolatos;

10.felhívja a Tanácsot, hogy – összhangban az ombudsman ajánlásával, aki hivatali visszásságokat állapított meg az ügyben – tegye lehetővé a teljes körű nyilvános hozzáférést az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvről HL L 275., 2022.10.25., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2041/oj. szóló jogi véleményhez;

11. támogatja az ombudsman az arra irányuló erőfeszítéseit, hogy hozzájáruljon annak tisztázásához, hogy mi minősül uniós dokumentumnak, és hangsúlyozza, hogy az uniós intézményeknek követniük kell az ombudsman ajánlásait annak érdekében, hogy igazgatási gyakorlataikat a változó kommunikációs eszközök figyelembevétele céljából kiigazítsák; hangsúlyozza, hogy a polgárok információkhoz való nyilvános hozzáféréshez való joga vonatkozik az írott fizikai és elektronikus dokumentumokra, valamint az uniós intézmények politikáival, tevékenységeivel és döntéseivel kapcsolatos hang- és audiovizuális felvételekre, és emlékeztet arra, hogy a munkával kapcsolatos szöveges üzenetek és azonnali üzenetek az 1049/2001/EK rendelet értelmében „dokumentumoknak” minősülnek; sajnálatát fejezi ki azon esetek miatt, amikor a Bizottság nem biztosított nyilvános hozzáférést az e-mailek vagy szöveges üzenetek formájában készült dokumentumokhoz, például az uniós talajvédelmi stratégia és az erdőstratégia, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégia tervezetével vagy a Bizottság elnöke és egy gyógyszeripari vállalat vezérigazgatója közötti, Covid19-oltóanyagok beszerzésével kapcsolatos információcserével kapcsolatban;

12.nagyra értékeli, hogy az ombudsman elkötelezte magát az alapvető jogok védelme mellett a migrációval kapcsolatos fellépések során; megjegyzi, hogy az ombudsman további pontosítást kért a Bizottságtól arra vonatkozóan, hogy miként kívánja garantálni az emberi jogok tiszteletben tartását az EU–Tunézia egyetértési megállapodással összefüggésben annak biztosítása érdekében, hogy az EU eleget tegyen emberi jogi kötelezettségeinek; hangsúlyozza, hogy valamennyi uniós intézménynek, szervnek és ügynökségnek kötelessége tiszteletben tartani a Szerződésekben és a Chartában meghatározott emberi jogokat és alapvető szabadságokat;

13.tudomásul veszi a Bizottság azon döntését, hogy az ombudsman saját kezdeményezésű, megfelelő vizsgálatát követően együttműködik a nemzeti és helyi hatóságokkal az uniós finanszírozású migrációkezelési létesítmények alapjogi hatásvizsgálatának elkészítése érdekében;

14. üdvözli az ombudsman által a Parlamentben a Katargate-botrányt követően végzett vizsgálatokat; határozottan támogatja az ombudsman azon megállapításait, hogy az uniós intézményeknek tiszteletben kell tartaniuk és szigorítaniuk kell az EU etikai és korrupcióellenes szabályait, és hogy minden szinten megfelelően nyomon kell követni az e területre vonatkozó reformok Parlament általi végrehajtását és érvényesítését; hangsúlyozza, hogy a hiányosságok és gyengeségek feltárása érdekében a Parlamentnek és a Bizottságnak mindig kiemelt figyelmet kell fordítania a közvetlen és közvetett lobbitevékenységekre, amelyek veszélyeztethetik az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot és növelhetik az esetleges összeférhetetlenség kockázatát; üdvözli az európai parlamenti képviselők feddhetetlenséggel és átláthatósággal kapcsolatos jelenlegi magatartási kódexe terén elért jelentős előrelépést, és arra ösztönzi az ombudsmant, hogy adott esetben folytassa a kódex végrehajtási folyamatának nyomon követését; hangsúlyozza, hogy az etikai szabályokat szigorúan be kell tartani a polgárok európai intézményekbe vetett bizalmának erősítése érdekében;

15.hangsúlyozza az átláthatóság, a megfelelő ügyintézés és az intézményi fékek és ellensúlyok alapvető szerepét az uniós intézmények munkájában;

16.tudomásul veszi az ombudsman által a Bizottságon belüli összeférhetetlenségi kockázatokkal kapcsolatban, különösen az Európai Védelmi Alap (EDF) területén végzett vizsgálatokat, beleértve azt is, hogy a Bizottságnak nem kell nyilvánosságra hoznia azon szakértők nevét, akikkel konzultál az EDF-re vonatkozó projektjavaslatairól; ezzel összefüggésben rámutat az ombudsman azon javaslatára, hogy a Bizottság proaktívan tegye közzé a Szabályozói Ellenőrzési Testület tagjai által tett érdekeltségi nyilatkozatokat, és szükség esetén módosítsa a Testületre vonatkozó szabályokat;

17.tudomásul veszi az ombudsmannak az Európai Beruházási Bankhoz (EBB) intézett felhívását, hogy javítsa összeférhetetlenségi szabályait és erősítse meg etikai és megfelelési bizottságának felügyeleti szerepét, miután alelnöke egy nemzeti fejlesztési bank vezérigazgatójává vált; e tekintetben arra ösztönzi az ombudsmant, hogy az átláthatóság és a nyilvános elszámoltathatóság legmagasabb etikai normáinak biztosítása érdekében továbbra is összpontosítson az összes uniós intézmény, ügynökség és szerv vezető beosztású tagjainak a visszavonulási időszakok alatti és a forgóajtó-jelenségnek nevezett mozgására;

18.üdvözli a Bizottság közbeszerzésre vonatkozó belső iránymutatásának módosításait, amelyeket az ombudsman vizsgálata pozitívan értékelt, és amelyek megerősítik az ajánlati felhívások során felmerülő esetleges szakmai összeférhetetlenségek kezelését;

19.ösztönzi a Bizottságot, hogy fokozza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz átláthatóságának növelésére irányuló erőfeszítéseit, és felszólítja a Bizottságot, hogy javítsa a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelését, és továbbra is tegye közzé a tagállamok kifizetési kérelmeinek előzetes értékelését;

20.üdvözli az ombudsman azon döntését, hogy saját kezdeményezésű vizsgálatot indít a Bizottság veszélyes vegyi anyagokkal összefüggő kockázatkezeléssel kapcsolatos késedelme tárgyában, amelynek célja, hogy megvizsgálja az egyes vegyi anyagok kockázatainak csökkentését célzó korlátozások bevezetésével és a vegyi anyagoknak az előzetes engedélyezéshez kötött anyagok jegyzékébe való felvételével kapcsolatos késedelmeket;

21.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az ombudsman számos átláthatósági problémát tárt fel a Bizottság és a dohányipar közötti interakciók során; megjegyzi azonban, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy tovább vizsgálja szervezeti egységei kitettségét a dohányipar lobbitevékenységének; emlékezteti a Bizottságot, hogy az EU és valamennyi tagállama aláírta az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezményét, és hogy ezért a dohányzás visszaszorításával kapcsolatos közegészségügyi politikáik kialakítása és végrehajtása során kötelesek lépéseket tenni e politikáknak a dohányipar kereskedelmi és egyéb anyagi érdekeivel szembeni védelme érdekében;

22.emlékeztet arra, hogy az uniós intézményeknek feltétlenül biztosítaniuk kell a nyílt módon, a nemzetiségek és a nyelvek közötti megfelelő földrajzi egyensúly figyelembe vételével toborzott független és jól képzett tisztviselők szolgáltatásait. rámutat arra, hogy az ombudsman vizsgálatot folytatott azzal kapcsolatban, hogy az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) az uniós közszolgálatba új alkalmazottak felvételére irányuló eljárás keretében hogyan szervezte meg az előválogató teszteket, és problémákat talált a kizárólag távolról letehető vizsgák szervezésével kapcsolatban; felszólítja az EPSO-t, hogy javítsa felvételi eljárásait annak biztosításával, hogy a technikai követelmények ne jelentsenek hátrányt bizonyos pályázók számára, és hogy nyújtson egyértelmű tájékoztatást a pályázóknak; úgy véli, hogy a Covid19-világjárvány előtt bevett gyakorlatnak megfelelően a pályázók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy amennyiben úgy döntenek, a teszteken fizikailag jelen lehessenek a vizsgaközpontban;

23.üdvözli, hogy 2023-ban az európai ombudsman hivatala továbbra is a lehető legszélesebb közönség számára ismertette szerepét és népszerűsítette munkáját, és részt vett az európai ifjúsági rendezvényen (EYE2023); hangsúlyozza az ombudsman által a Bizottság és a Parlament részvételével szervezett, az uniós igazgatás feddhetetlenségi keretének való megfelelésről szóló vita fontosságát;

24.üdvözli a fogyatékossággal élő személyek által benyújtott panaszok nyomán indult ombudsmani vizsgálatokat, és ösztönzi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény végrehajtására létrehozott uniós keret aktív résztvevőjeként folytatott munkáját; kiemeli az ombudsman azon elkötelezettségének fontosságát, hogy nyomon követi a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós közigazgatás általi végrehajtását, és felszólítja az összes uniós intézményt, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogaival kapcsolatos vizsgálatok során a lehető legnagyobb figyelmet fordítsák az ombudsman ajánlásaira; nagyra értékeli, hogy az ombudsman a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel foglalkozó uniós keretrendszer elnöke, valamint elismeri az ombudsman e keret tagjaként végzett folyamatos munkáját;

25.hangsúlyozza, hogy az európai akadálymentesítési irányelvet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/882/oj). a 2019. április 17-én fogadták el, és hogy az abban meghatározott, a tagállamok általi átültetésére megadott határidő 2022. június 28. volt; hangsúlyozza, hogy az európai akadálymentesítési irányelv fő célja legalább 87 millió fogyatékossággal élő személy életének megkönnyítése volt, elősegítve számukra többek között a tömegközlekedéshez, a banki szolgáltatásokhoz, a számítógépekhez, a televíziókhoz, az e-könyvekhez és az online üzletekhez való hozzáférést; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy még mindig nem biztosítja minden tagállam az irányelv teljes körű és következetes átültetését, és továbbra is késnek, amint azt a Bizottság által velük szemben indított, folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások is megerősítik; felhívja az ombudsmant, hogy a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós keretében végzett átfogó tevékenységek részeként vesse fel az uniós jog e rendkívül súlyos megsértését, amely súlyosan aláássa a fogyatékossággal élő személyek jogait, annak érdekében, hogy prioritásként segítsen megoldani a problémát;

26.üdvözli az ombudsman arra irányuló vizsgálatát, hogy a Bizottság hogyan alkalmazza az uniós személyzeti szabályzat azon szabályát, hogy a gyermekek után járó támogatás kétszeresét kell biztosítani a fogyatékossággal élő gyermekek gondozásának segítése esetében; üdvözli e tekintetben a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az egész uniós igazgatás esetében felülvizsgálja az alkalmazandó szabályokat annak érdekében, hogy biztosítsa az ilyen típusú juttatásokra irányuló valamennyi kérelem egyedi érdemi értékelését;

27.hangsúlyozza, hogy az Ombudsmanok Európai Hálózata (ENO), valamint a nemzeti és regionális ombudsmanokkal az ENO-n keresztül tartott éves találkozók nagy jelentőséggel bírnak abból a szempontból, hogy még inkább felhívják a figyelmet arra, hogy mit tehet az európai ombudsman az európai polgárokért; biztatja az ombudsmant, hogy az ENO-n keresztül folytassa a részvételt a nemzeti ombudsmanokkal zajló tapasztalatcserében és a bevált gyakorlatok cseréjében; tudomásul veszi, hogy az ENO 2023. évi éves konferenciája az emberi jogok védelmére, valamint a mesterséges intelligencia közigazgatásban való használata előnyeinek és lehetséges hátrányainak kezelésére összpontosított; ösztönzi a civil társadalmi szervezeteket, hogy jobban használják ki az európai ombudsman szolgálatait az uniós intézmények ellenőrzése, az átláthatóság garantálása és az uniós jog be nem tartásával kapcsolatos esetek kezelése érdekében; üdvözli a bosznia-hercegovinai emberi jogi ombudsman intézményének az ENO-hoz való csatlakozását; felhívja az ombudsmant, hogy erősítse meg az együttműködést az uniós tagjelölt országok nemzeti ombudsmani hivatalaival annak érdekében, hogy javítsa ezen országok hatóságainak azon képességét, hogy igazodjanak a jó közigazgatásra, a feddhetetlenségre és az elszámoltathatóságra vonatkozó uniós normákhoz;

28.felszólít az ombudsman és az Európai Parlament Petíciós Bizottsága közötti szoros együttműködés folytatására, amely két szerv közös küldetése, hogy közelebb hozzák az uniós intézményeket a polgárokhoz; nagyra értékeli, hogy az ombudsman minden panasznak figyelmet szentel és nyomon követi azokat, beleértve azokat is, amelyek az uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos hatáskörén kívül esnek, és hogy ezeket más illetékes hatósághoz vagy az Európai Parlament Petíciós Bizottságához továbbítja; ösztönzi az ombudsmani hivatalt, hogy folytassa az erre irányuló erőfeszítéseit, mivel a Petíciós Bizottsággal való együttműködés, az időben történő tájékoztatás és a dokumentumokhoz való hozzáférés az EU mind a 24 hivatalos nyelvén növelheti a polgárok és a civil társadalom döntéshozatali folyamatban való tényleges részvételét;

29.nagyra értékeli, hogy az uniós intézmények általi elfogadási arány, nevezetesen az ombudsman által az igazgatási gyakorlataik kijavítására vagy javítására tett összes javaslatra adott pozitív válaszok aránya 2023-ban 81% volt, ami javulást jelent az előző évhez képest; határozottan úgy véli azonban, hogy az uniós intézményeknek, ügynökségeknek, szerveknek és hivataloknak teljes mértékben és következetesen meg kell felelniük az ombudsman összes megoldásának, ajánlásának és javaslatának;

30.méltatja az ombudsmannak a Bizottsággal – amely az ombudsman vizsgálatainak többsége által érintett uniós intézmény – fenntartott folyamatos konstruktív munkakapcsolatát; megjegyzi, hogy ez a kapcsolat segíti a Bizottságot adminisztratív eljárásainak hatékonyabbá és átláthatóbbá tételében;

31.nagyra értékeli és üdvözli az ombudsman és hivatala arra irányuló erőfeszítéseit, hogy folyamatosan javítsák belső eljárásaikat annak biztosítása érdekében, hogy a panaszosok jó tapasztalatot szerezzenek és hogy a panaszokat a lehető leghatékonyabban kezeljék; ösztönzi az ombudsman arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tovább javítsa tevékenységei láthatóságát, és üdvözli az ombudsman online panaszkezelési rendszerének javítását, ami felhasználóbarátabbá tette a rendszert; üdvözli az ombudsman többnyelvű honlapját, amely tükrözi az ombudsman azon elkötelezettségét, hogy az EU 24 hivatalos nyelvén nyújt segítséget nyújt; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a fogyatékossággal élő személyek számára teljes körű hozzáférést biztosítsanak az EU által a polgárok számára rendelkezésre bocsátott erőforrások teljes köréhez, különösen az összes hivatalos nyelvre, köztük a jelnyelvre is kiterjedő szisztematikus fordítási és tolmácsolási szolgáltatások révén;

32.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a tagállamok ombudsmanjainak, illetve hasonló illetékes szerveinek.