P10_TA(2025)0002A belaruszi folyamatos elnyomással és elcsalt választásokkal kapcsolatos intézkedések szükségességeAz Európai Parlament 2025. január 22-i állásfoglalása a Belaruszban tapasztalható folyamatos elnyomás és a színlelt választások elleni fellépés szükségességéről (2024/3014(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel a Belaruszról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–tekintettel a Tanács Belaruszról szóló, 2020. október 12-i és 2024. február 19-i következtetéseire, valamint az Európai Tanács Belaruszról szóló, 2021. október 21-i és 22-i következtetéseire,

–tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a több politikai fogoly szabadon bocsátásáról szóló, 2024. augusztus 1-jei nyilatkozatára, a parlamenti és helyhatósági választásokról szóló, 2024. február 26-i nyilatkozatára, valamint a főképviselőnek az EU nevében tett, az elcsalt elnökválasztás harmadik évfordulójáról szóló, 2023. augusztus 8-i nyilatkozatára,

–tekintettel az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára, az ENSZ Alapokmányára, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára, valamint más nemzetközi emberi jogi eszközökre, melyeknek Belarusz is részes fele,

–tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa Hivatalának (OHCHR) a belarusz emberi jogi helyzet 2020. évi elnökválasztás előtti és utáni alakulásáról szóló, 2024. március 25-i jelentésére,

–tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Általános Konferenciájának az Irányító Testület által az ILO alapokmányának 33. cikke alapján Belaruszra vonatkozóan ajánlott intézkedésekről szóló, 2023. június 12-i határozatára,

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A.mivel Aljakszandr Lukasenka 30 éve tartó, tekintélyelvű uralmát Belaruszban a politikai ellenfelek és ellenvélemények szisztematikus elnyomása, többek között Lukasenka bírálóinak erőszakos eltüntetése jellemzi; mivel a 2020. augusztusi elcsalt elnökválasztás óta az illegitim Lukasenka-rezsim orosz támogatással szisztematikusan elnyomja a politikai aktivistákat, a civil társadalmat, az emberijog-védőket, az ügyvédeket, az újságírókat, a művészeket, a vallási vezetőket, a szakszervezeti aktivistákat és más csoportokat Belaruszban és külföldön, önkényesen fogva tartva több tízezer embert;

B.mivel a 2020-as elcsalt elnökválasztást és az azt követő brutális fellépést követően az EU és számos demokratikus partnere nem ismerte el sem a választások eredményét, sem Aljakszandr Lukasenkát mint Belarusz legitim vezetőjét és elnökét;

C.mivel a „Vjaszna” Emberi Jogi Központ szerint több mint 1 250 politikai foglyot tartanak fogva Belaruszban olyan körülmények között, amelyek veszélyeztetik életüket, és e foglyok közül sokan gyenge egészségi állapotban vannak; mivel több politikai fogoly – közülük négy csak 2024-ben – meghalt a fogva tartás során; mivel a politikai foglyok kínzásnak, az orvosi ellátás megtagadásának, az ügyvédek és családtagjaik látogatásai korlátozásának, valamint magánelzárásnak vannak kitéve; mivel 2020 nyara óta 3 697 személyt ismertek el politikai fogolyként; mivel csak 2024-ben több mint 8 895 politikai indíttatású üldöztetést dokumentáltak, többek között letartóztatásokat, fogva tartásokat, elbocsátásokat és az elnyomás egyéb formáit a politikai foglyok, családjaik és ügyvédjeik, aktivisták, újságírók, papok, orvosok, hazatérő belaruszok és mások ellen;

D.mivel az emberi jogok Belaruszban zajló szisztematikus megsértését több nemzetközi szervezet, köztük az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala dokumentálta, beleértve a kínzást, az önkényes fogva tartást, a bebörtönzést vagy a fizikai szabadságtól való súlyos megfosztás egyéb formáit, az erőszakos eltüntetéseket, a politikai alapon történő üldöztetést és a szabadságjogok elnyomását, amelyek a nemzetközi jog értelmében emberiesség elleni bűncselekménynek minősülnek; mivel 2024 szeptemberében Litvánia a belarusz helyzetet a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalához utalta annak érdekében, hogy vizsgálja ki a Lukasenka-rezsim által elkövetett egyes emberiesség elleni bűncselekményeket;

E.mivel az illegitim belarusz rezsim azt tervezi, hogy 2025. január 26-án színlelt elnökválasztást tart, amellyel Lukasenka hetedik ciklusát kívánja elkezdeni; mivel Belarusz Központi Választási Bizottsága nyilvántartásba vette Lukasenkát és négy másik látszólagos „jelöltet”; mivel a jelenlegi elnökválasztási kampányt súlyos elnyomással járó környezetben folyik, amely még a demokratikus választásokra vonatkozó minimumszabályoknak sem felel meg; mivel a demokratikus jelöltek nem vehetnek részt, a média szabadsága erősen korlátozott, a szavazókat megfélemlítik, és a független választási megfigyelés hiánya még inkább aláássa a választási folyamat legitimitását;

F.mivel mind a 2024. február 25-i parlamenti és helyhatósági választások, mind a közelgő, 2025. január 26-ra tervezett színlelt elnökválasztás jól példázzák, hogy a rezsim figyelmen kívül hagyja a demokratikus normákat, ugyanis a választásokat Belaruszban szigorúan ellenőrzik, nevezetesen a hatóságok minden jelöltet előzetesen jóváhagynak, a demokratikus pártokat kizárják, és a szavazóknak nem kínálnak valós választási lehetőséget; mivel a választási kampányt a 2020-as elnökválasztás más jelöltjeinek kampányában részt vevő személyek fogva tartása és az eltérő vélemények szigorú elnyomására való egyértelmű készség jellemezte;

G.mivel a „Vjaszna” Emberi Jogi Központ szerint 2024 júliusa és szeptembere között legalább 360 embert vettek őrizetbe, és számos demokratikus vezetőt, köztük a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljackit, Maria Kalesznyikavát, Viktar Babarikát, Pavel Szevjarinecet, Szjarhej Cihanouszkit, Mikalaj Sztatkevicst és másokat továbbra is bebörtönöznek; mivel jelenleg legalább nyolc politikai foglyot tartanak fogva teljes elkülönítésben:

H.mivel a Lukasenka-rezsim fokozta a Belaruszban akkreditált nyugati diplomáciai képviseletek személyzetére és más külföldiekre nehezedő nyomást; mivel Mikalaj Hilát, az EU belarusz küldöttségének helyi alkalmazottját a belarusz KGB az uniós küldöttségi iroda előtt letartóztatta, 2024 áprilisától előzetes letartóztatásban tartotta, és 2024 decemberében négy év börtönbüntetésre ítélte; mivel a „Vjaszna” Emberi Jogi Központ politikai fogolyként jegyzékbe vette; mivel a közelmúltban két japán állampolgárt „ügynöki tevékenységek” koholt vádja alapján őrizetbe vettek;

I.mivel Lukasenka 2024-ben több mint 200 politikai foglyot kegyelemben részesített, hogy megpróbáljon feloldani néhány nyugati szankciót; mivel e kegyelmi intézkedések ellenére folytatódnak a politikai letartóztatások, és csak 2024-ben legalább 1 721 személyt ítéltek el politikai vádak alapján;

J.mivel a Belarusz Szakszervezeti Szövetség régóta beágyazódott a Lukasenka-rezsim kormányzati struktúrájába, és vélhetően jelentős szerepet játszik a választási eredmények meghamisításának megszervezésében;

K.mivel a belarusz rezsim szélsőségellenes törvényeket alkalmaz a médiaorgánumok akadályozására, amelyek értelmében a legtöbb független médiát „szélsőségesnek” minősítették, a média legalább 45 képviselőjét őrizetbe vették, mintegy négyszázan száműzetésben vannak, mások pedig zaklatásnak és bántalmazásnak vannak kitéve; mivel a független média, például a Belsat TV, a Charter 97, a Nexta, a Radio Racyja, a Radio Svaboda, a Nasa Niva és mások döntő szerepet játszanak az alapvető információk nyújtásában és a demokratikus hangok platformjaként szolgálnak; mivel a belarusz hatóságok megfigyelést, online cenzúrát és dezinformációt alkalmaznak, fokozva a digitális tekintélyelvűséget és aláásva a 2025-ös szabad és tisztességes választások esélyét; mivel a belarusz propagandisták rendszeresen dezinformációt terjesztenek az uniós tagállamokkal és tisztviselőikkel kapcsolatban, és megakadályozzák az információkhoz való hozzáférést;

L.mivel 2020 óta több mint 500 000 belarusz kényszerült elmenekülni az országból, és egyesek továbbra is üldöztetésnek vannak kitéve a Lukasenka-rezsim részéről, többek között az érintett személy távollétében folytatott perek, a biztonsági erők fenyegetései és a hozzátartozókra gyakorolt nyomás, vagyonelkobzás és egyéb korlátozások révén;

M.mivel Lukasenka kormányzása alatt több mint 250 halálraítélt személyt végeztek ki; mivel Belarusz továbbra is az egyetlen olyan ország Európában és Közép-Ázsiában, amely fenntartja a halálbüntetést, amelynek hatályát 2022-ben kiterjesztették a homályosan meghatározott terrorcselekményekre, 2023-ban pedig a „hazaárulásra”;

N.mivel Belaruszban az elnyomó intézkedések egyre inkább a vallásszabadságra irányulnak a lelkiismereti szabadságról és a vallási szervezetekről szóló törvény közelmúltbeli elfogadásával, ami komoly fenyegetést jelent a vallási közösségek jogaira és létezésére nézve; mivel ez az elnyomó intézkedés vallási vezetőket is célba vesz, így Henrih Akalatovics katolikus papot nemrégiben hazaárulás koholt vádjával 11 év börtönbüntetésre ítélték, ami az első ilyen ügy a katolikus papság ellen Belaruszban;

O.mivel a Lukasenka-rezsim fontos eszköznek bizonyul Putyin számára azáltal, hogy az orosz erőknek hozzáférést biztosít a belarusz területhez, hogy onnan az oroszok megkezdhessék Ukrajna teljes körű invázióját; mivel a Lukasenka-rezsim bűncselekményeket követ el ukrán gyermekek ellen, többek között átnevelő táborokat tart fenn politikai átnevelés és militarizálás céljából; mivel támogatja Oroszország és mások arra irányuló kísérleteit, hogy destabilizálják az EU-t és aláássák az EU szomszédai körében az európai törekvéseket, különösen azáltal, hogy fegyverként használják a migrációt az EU határain, és legitimálják Bidzina Ivanisvili autokratikus rezsimjét Grúziában;

P.mivel az EU célzott szankciókat vezetett be Belarusszal szemben az elcsalt 2020-as választásokra, az emberi jogok szisztematikus megsértésére és Belarusznak az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban való bűnrészességére válaszul, többek között kereskedelmi korlátozásokat és szankciókat vezetett be 287 személlyel, köztük Lukasenkával és 39 szervezettel szemben;

Q.mivel a Lukasenka-rezsim orosz segítséggel megkerüli e szankciók egy részét kedvezményes piacra jutás és az orosz infrastruktúra használata révén; mivel a jelentések szerint a BelAZ, egy szankciókkal sújtott belarusz tehergépkocsi-gyártó úgy kerüli meg a szankciókat, hogy Belaruszban szétszereli a tehergépkocsikat, és az alkatrészeket az EU-ba szállítja, ahol más márkanevek alatt újra összeszerelik őket;

1.ismételten kijelenti, hogy nem ismeri el Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökké választását; a jelenlegi belarusz rezsimet illegitim, jogellenes és bűnöző rezsimnek tartja; megerősíti, hogy rendíthetetlenül támogatja a belarusz népet a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok érvényesítéséért tett erőfeszítéseiben;

2.elítéli a szabadság, a méltányosság és az átláthatóság hiányát a belarusz úgynevezett elnökválasztás előtt, és felszólítja az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy kategorikusan utasítsák el a közelgő belarusz választásokat és az azt megelőző kampányt, mivel azok nem felelnek meg a demokratikus választásokra vonatkozó minimális nemzetközi normáknak; felhívja az EU-t, tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy 2025. január 26. után továbbra se ismerjék el Aljakszandr Lukasenka elnöki legitimitását, és felszólít szabad és tisztességes választások megtartására Belaruszban;

3.sajnálatát fejezi ki az emberi jogok és a demokratikus elvek folyamatos és súlyos belaruszi megsértése miatt, amely az úgynevezett elnökválasztást megelőzően tovább fokozódott; elítéli a szisztematikus elnyomást Belaruszban, amely magában foglalja az önkényes letartóztatásokat, a kínzást, a zaklatást, a fogvatartottakkal szembeni rossz bánásmódot, a tartós büntetlenséget, valamint a jogszerű eljárás és a tisztességes bírósági eljárások tiszteletben tartásának strukturális hiányát; ismételten kéri a Belaruszban politikai nézeteik miatt fogva tartott valamennyi személy azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását, valamint számukra kártérítést és jogaik helyreállítását; követeli, hogy vessenek véget a politikai ellenfelek és a belarusz nyilvánosság elnyomásának;

4.ismételten felszólítja a belarusz hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a fogvatartottak jogait, biztosítsanak orvosi ellátást, és garantálják az ügyvédekhez, a családokhoz és a nemzetközi szervezetekhez való hozzáférést;

5.mély aggodalmát fejezi ki a politikai foglyok, köztük Maria Kalesznyikava, Szjarhej Cihanouszki, Alesz Bjalacki, Mikalaj Sztatkevics, Mikalaj Hila, Valjantszin Sztefanovics, Makszim Znak, Viktar Babarika, Ihar Loszik, Andrzej Poczobut, Palina Szarenda-Panaszjuk, Uladzimer Matszkevics, Marfa Rabkova, Uladzimer Labkovics, Aljakszandr Jarasuk, Volha Bricikava, Aljakszandr Kapsul, Jana Pincsuk, Mikalaj Bankou, Andrej Navicki, Henrih Akalatovics, Uladzimir Kniha, Dzmitrij Kucsuk, Pavel Szevjarinec és mások helyzete miatt, akik közül sokan súlyos egészségügyi problémákkal küzdenek anélkül, hogy megfelelő orvosi ellátáshoz jutnának, és tartós elszigeteltségnek, rossz bánásmódnak és kínzásnak vannak kitéve;

6.Mikalaj Hila, az EU minszki küldöttsége helyi alkalmazottjának letartóztatását és politikai indíttatású vádak alapján történő elítélését az EU-val szembeni diplomáciai gyakorlatok megsértésének tekinti; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy mielőbb dolgozzanak ki hiteles válaszlépést;

7.elismerését fejezi ki a belarusz civil társadalom és a demokratikus erők ellenálló képességéért; ismételten szolidaritásáról biztosítja a belarusz népet, és támogatja annak a demokratikus és európai jövőre irányuló legitim törekvését; szolidaritását fejezi ki a belarusz demokratikus erőkkel és civil társadalmi szervezetekkel a szuverén, demokratikus és virágzó Belarusz létrehozására irányuló erőfeszítéseik tekintetében; továbbra is elkötelezett a demokratikus erőkkel, a civil társadalommal és a független médiával való, a belarusz nép javát szolgáló együttműködés iránt;

8.felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy folytassák az emberi jogi visszaélések kivizsgálását Belaruszban, és támogassák az elszámoltathatósági intézkedéseket, többek között egyetemes joghatóság révén; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy az egyetemes joghatóság alapján vizsgálják ki a Lukasenka-rezsim által Belaruszban és az EU területén elkövetett emberiesség elleni bűncselekményeket, és Litvánia példáját követve a belarusz helyzetet a lehető legnagyobb mértékben utalják a Nemzetközi Büntetőbíróság elé kivizsgálás céljából, valamint fontolják meg egy nemzetközi törvényszék létrehozását a Lukasenka-rezsim által elkövetett bűncselekmények büntetőeljárás alá vonására; felszólítja a tagállamokat, hogy tegyék lehetővé a rezsim által kiutasított belarusz ügyvédek számára, hogy az EU területén praktizálhassanak annak érdekében, hogy jogi segítséget nyújthassanak az üldözött belaruszoknak;

9.kiemeli, hogy az emberijog-védők és a civil társadalom képviselői felbecsülhetetlen értékű munkát végeztek a Belaruszban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértések és emberiesség elleni bűncselekmények nyomon követése, dokumentálása és bejelentése terén annak érdekében, hogy biztosítsák a későbbi elszámoltathatóságot és az igazságszolgáltatást az áldozatok számára;

10.ismételten felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák a politikai foglyokat és családjaikat, többek között azáltal, hogy bizonyítékot követelnek a politikai foglyok hollétéről, kérik szabadon bocsátásukat, egyszerűsítik a Belaruszból menekülők számára a vízumok és személyazonosító okmányok megszerzéséhez szükséges eljárásokat, valamint rehabilitációt és más típusú támogatást nyújtanak; felhívja az uniós küldöttséget és a tagállamok belaruszi nagykövetségeit, hogy továbbra is kísérjék figyelemmel és kövessék nyomon az összes politikai fogoly ellen zajló pereket;

11.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megvédjék a száműzetésben élő belaruszokat a Lukasenka-rezsim általi üldöztetéstől, és hogy lehetőséget biztosítsanak számukra az EU-ban való jogszerű tartózkodásra és munkavállalásra; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy vessék fel az Interpolon belül a nemzetközi elfogatóparancsokkal való visszaélés kérdését, és felszólítja az érintett országokat, hogy ne adják ki azokat a belarusz állampolgárokat, akik elmenekültek a rezsimből, és akik Belaruszba való visszatérésükkor üldöztetésnek lesznek kitéve;

12.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Belaruszban az elnyomó intézkedéseket kiterjesztették, és azok már a lelkiismereti szabadságról és a vallási szervezetekről szóló törvény elfogadása révén a vallásszabadság elleni támadásokat is magukban foglalják, ami súlyosan sérti a vallás, a lelkiismeret és a meggyőződés szabadságához való alapvető jogot; sürgeti a Lukasenka-rezsimet, hogy haladéktalanul vessen véget a vallási közösségek és az egyházak üldözésének;

13.felszólít a Szvjatlana Cihanouszkaja által vezetett belarusz demokratikus erőknek nyújtott uniós támogatás folytatására; megismétli, hogy vízumok, ösztöndíjak, támogatások és hálózatépítési lehetőségek biztosítása révén támogatni kell a belarusz demokratikus erőket, a civil társadalmat, a diákokat, az újságírókat, a szakszervezetek vezetőit, a száműzetésben élő szakembereket és másokat; ösztönzi a belarusz demokratikus erők képviselőit az egység fenntartására és előmozdítására;

14.elítéli a Lukasenka-rezsim bűnrészességét Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában, és elítéli Belarusz szándékos alárendelését Oroszországnak egy politikai, geopolitikai, gazdasági, katonai és kulturális szférát magában foglaló úgynevezett államszövetségben; megismétli, hogy hozzá kell járulni a belarusz nemzeti identitás és a belarusz nyelv megerősítéséhez, és küzdeni kell a belarusz történelem Lukasenka-rezsim, valamint a Kreml és megbízottjai általi eltorzítása és manipulációja ellen;

15.sürgeti az EU-t és nemzetközi partnereit, hogy bővítsék és erősítsék meg a szankciókat a belarusz elnyomásért és az Ukrajna elleni orosz agressziós háborúban való részvételért felelős személyekkel és szervezetekkel szemben, ugyanakkor zárják be a szankciók kiskapuit és kezeljék a rezsim finanszírozásához szükséges fő bevételi forrásokat, mint például a kálium- és más műtrágyák exportját; felhívja az EU-t, hogy szankcionálja a politikai foglyok kényszermunkájáért felelős belarusz szervezeteket és személyeket, valamint az ilyen kényszermunkával előállított árukat;

16.sürgeti az EU-t és a nemzetközi partnereket, hogy haladéktalanul azonosítsák és fagyasszák be a belarusz vezetés és az orosz háborús erőfeszítésekben részt vevő, kapcsolt viszonyban álló belarusz szervezetek, valamint a Lukasenka úgynevezett választási kampányát vezető szervezetek és személyek, köztük a Belarusz Szakszervezeti Szövetség – például Jurij Szianko, Hanna Varfalamejeva és Valerij Kurszevics – vagyoni eszközeit, és keressenek jogi lehetőségeket azok lefoglalására; felszólítja az uniós és a nyugati vállalatokat, hogy szüntessék be tevékenységüket Belaruszban;

17.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is vessék fel a belarusz helyzet kérdését valamennyi érintett nemzetközi szervezetben, különösen az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, az ENSZ-ben és annak szakosodott szerveiben, valamint az ILO-ban, hogy fokozzák az emberi jogok megsértésének nemzetközi ellenőrzését és a belarusz helyzettel kapcsolatos nemzetközi fellépést; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a Lukasenka-rezsim által elkövetett nemzetközi bűncselekmények folyamatos dokumentálását és az elszámoltathatóságot, erősítsék meg az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala által a belarusz emberi jogi helyzetre vonatkozóan végzett vizsgálatot azáltal, hogy teljes körű támogatást nyújtanak az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó független szakértői csoportjának, és fenntartják az ENSZ belarusz emberi jogi helyzettel foglalkozó különleges előadójának megbízatását a folyamatban lévő emberi jogi jogsértések nyomon követésére;

18.elítéli, hogy több ezer gyermeket, köztük árvákat szállítottak át illegálisan Ukrajna oroszok által megszállt területeiről belaruszi úgynevezett „üdülőtáborokba”, ahol oroszosításnak és átnevelésnek vetik alá őket; határozottan elítéli a Belarusz Vöröskereszt részvételét az ukrán gyermekek jogellenes deportálásában;

19.határozottan elítéli, hogy a Lukasenka-rezsim a migrációt fegyverként és eszközként használja fel a szomszédos uniós tagállamok destabilizálására, szervezett irreguláris áramlások révén, megsértve az emberi jogokat, kihasználva a kiszolgáltatott személyeket és veszélyeztetve a regionális stabilitást; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy dolgozzanak ki összehangolt választ e hibrid fenyegetéssel szembeni fellépésre, ugyanakkor védjék az EU külső határait és a kiszolgáltatott személyek jogait és biztonságát;

20.sürgeti Belaruszt, hogy változtasson meg minden halálos ítéletet, vezessen be moratóriumot a halálbüntetésre, és tegyen lépéseket annak végleges eltörlése felé;

21.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az érintett uniós intézményeknek, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, az Európa Tanácsnak, az ENSZ emberi jogi főbiztosának, Japán kormányának, a belarusz demokratikus erők képviselőinek és Belarusz de facto hatóságainak.