A.mivel 2022. június 27-én az egyesült államokbeli székhelyű Corteva Agriscience LLC nevében eljáró, belgiumi székhelyű Corteva Agriscience Belgium B.V. kérelmet nyújtott be az illetékes holland nemzeti hatósághoz a géntechnológiával módosított DP910521 kukoricát (a továbbiakban: géntechnológiával módosított kukorica) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan;

B.mivel a géntechnológiával módosított kukorica Cry1B.34 toxint termel, és ellenálló a glufozinát gyomirtó szerrel szemben;

C.mivel a glufozinát az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagnak minősül, és így az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2009/1107/oj). előírt „kizárási kritériumok” vonatkoznak rá; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt;

D.mivel a Cry1B, a Cry1Ca1 és a Cry9Db1 ötvözetéből álló Cry1B.34 egy szintetikus fúziós fehérje, amelyet a Lepidoptera rendbe tartozó egyes kártevőkkel szembeni rovarrezisztenciára fejlesztettek ki, és amelynek nem bizonyított a célfajokra vonatkozó specifikus hatása;

E.mivel a génmódosítás egy olyan kétlépcsős eljárást foglal magában, amely során CRISPR/Cas9 technológiával „fogadóhely” kerül beillesztésre, majd ezt mikrolövedékes bombázás követi a génexpressziós kazetta behelyezése céljából;

A kiegészítő gyomirtó szer értékelésének hiánya

F.mivel a Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete A Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 157., 2013.6.8., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2013/503/oj). előírja annak értékelését, hogy a várható mezőgazdasági gyakorlatok befolyásolják-e a tanulmányozott végpontok eredményét; mivel az említett végrehajtási rendelet szerint ez különösen fontos a gyomirtó szernek ellenálló növények esetében;

G.mivel a géntechnológiával módosított növények túlnyomó többségét azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyeket a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt Lásd például: Schulz, R., Bub, S., Petschick, L. L., Stehle, S., Wolfram, J. (2021), „Applied pesticide toxicity shifts toward plants and invertebrates, even in GM crops”, Science 372(6537), 81–84. o., https://doi.org/10.1126/science.abe1148; Lásd például: Bonny, S.: „Genetically Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds, and Herbicides: Overview and Impact”, Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31–48. o., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738; és Benbrook, C. M., „Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years”, Environmental Sciences Europe, 2012. szeptember 28., Vol. 24(24), https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24.;

H.mivel a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények a mezőgazdasági termelőket a gyomirtó szerektől nagymértékben vagy teljes mértékben függő gyomirtási rendszerbe kényszerítik, mégpedig úgy, hogy a géntechnológiával módosított vetőmagokra olyan felárat számítanak fel, amely csak akkor indokolható, ha az ilyen vetőmagot vásárló mezőgazdasági termelők a kiegészítő gyomirtó szerekkel is permeteznek; mivel a kiegészítő gyomirtó szerekre való fokozott támaszkodás a géntechnológiával módosított növényeket ültető gazdaságokban felgyorsítja az ilyen gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenését és terjedését, és ezáltal szükségessé teszi a gyomirtó szerek még nagyobb mértékű használatát, ami a „gyomirtó szerek taposómalma” néven ismert ördögi kör;

I.mivel a gyomirtó szerektől való túlzott függésből eredő káros hatások rontják a talaj egészségét, a vízminőséget, valamint a talaj feletti és alatti biológiai sokféleséget, valamint az emberek és állatok fokozott kitettségéhez vezetnek, potenciálisan az élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer-maradékok növekedése révén is;

J.mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és bomlástermékeik (metabolitok) értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének (a továbbiakban: az EFSA GMO-testülete) hatáskörén, ezért a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként ilyen értékelésre nem kerül sor;

A Bt-toxinokkal kapcsolatos lezáratlan kérdések

K.mivel számos vizsgálat azt mutatja, hogy olyan mellékhatások figyelhetők meg, amelyek a Bt-toxinoknak való expozíció következtében befolyásolhatják az immunrendszert, és hogy egyes Bt-toxinok adjuváns tulajdonságokkal Az áttekintést lásd itt: Rubio-Infante, N., Moreno-Fierros, L.: „An overview of the safety and biological effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals”, Journal of Applied Toxicology, 2016. május, 36(5), 630–648. o., https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/jat.3252. rendelkezhetnek, ami azt jelenti, hogy növelhetik azon egyéb fehérjék allergén jellegét, amelyekkel kapcsolatba kerülnek;

L.mivel tudományos vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy a Bt-toxinok toxicitását a gyomirtó szerekkel történő permetezésből származó maradékanyagokkal fellépő kölcsönhatás is erősítheti, és további vizsgálatok szükségesek a többszörös genetikai események (géntechnológiai módosítással a gyomirtó szerekkel szemben ellenállóvá tett és rovarölő hatású Bt-toxinokat termelő növények) kombinált hatásairól Bøhn, T., Macagnan Rover, C., Semenchuk, P. R., „Daphnia magna negative affected by chronic exposure to purified Cry-toxins”, Food and Chemical Toxicology, 2016. május, 91. kötet, 130–140. o., https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0278691516300722.; mivel a gyomirtó szerek maradékanyagai és metabolitjai Bt-toxinokkal fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát azonban nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozónak, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként;

Bt-növények: a nem célzott élőlényekre gyakorolt hatások

M.mivel a rovarölő szerek használatától eltérően – amikor az expozíció a permetezéskor és azt követően korlátozott ideig áll fenn – a géntechnológiával módosított Bt-növények használata a célszervezetek és a nem célszervezetek Bt-toxinoknak való folyamatos expozíciójához vezet;

N.mivel az a feltételezés, hogy a Bt-toxinok egyetlen célspecifikus hatásmódot mutatnak, többé nem tekinthető helytállónak, és a nem célszervezetekre gyakorolt hatásokat nem lehet kizárni; mivel jelentések szerint egyre több nem célszervezetet érnek hatások számos formában;

A tagállamok és az érdekelt felek észrevételei

O.mivel a tagállamok a három hónapos konzultációs időszak alatt számos kritikai észrevételt nyújtottak be az EFSA-hoz https://efsa.onlinelibrary.wiley.com/action/downloadSupplement?doi=10.2903%2Fj.‌efsa.2024.8716&file=efs28716-sup-0012-Annex8.pdf, többek között azt, hogy a kérelmező szakirodalmi áttekintésében található vonatkozó tanulmányok listája nem tartalmazott a Bt-fehérjék környezetben bekövetkező sorsára vagy a Bt-növénymaradványok nem célszervezetekre gyakorolt lehetséges hatásaira vonatkozó vizsgálatokat, noha léteznek ilyen vizsgálatok;

P.mivel a géntechnológiával módosított kukorica összetételének és fenotípusos elemzésének céljából végzett szántóföldi kísérletek nem vették figyelembe a termesztése szempontjából releváns különböző környezeti feltételeket és genetikai hátteret, különösen az olyan országokban, mint Brazília;

Q.mivel a Cry1B.34 toxicitási értékelése nem veszi figyelembe a növényi összetevőkkel vagy a gyomirtó szerek alkalmazása során keletkező maradékanyagokkal kialakuló kombinált hatásokat;

R.mivel a glufozinát, a kiegészítő gyomirtó szer jelentős kockázatokkal jár a biológiai sokféleségre, a talaj- és vízminőségre, valamint az ökoszisztéma hosszú távú egészségére nézve;

S.mivel a növény vadon élő rokonait, például a teosintet érintő génáramlás kockázata, amelyekről Spanyolországban és Franciaországban számoltak be, aggályokat vet fel a transzgén perzisztenciája és a környezeti hatások miatt;

T.mivel az 503/2013/EU végrehajtási rendelet szerinti nyomonkövetési követelményekkel nem foglalkoznak megfelelően, és a szolgáltatott adatok független ellenőrzése nem történik meg;

Globálisan egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az Unió nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása

U.mivel az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd „Strategic Dialogue on the Future of EU Agriculture - A shared prospect for farming and food in Europe”, 2024. szeptember, https://agriculture.ec.europa.eu/document/download/171329ff-0f50-4fa5-946f-aea11032172e_en?filename=strategic-dialogue-report-2024_en.pdf. következtetései felhívják a Bizottságot, hogy értékelje újra az agrár-élelmiszeripari import és export piacra jutásával kapcsolatos megközelítését, tekintettel az Unió és kereskedelmi partnerei eltérő normái jelentette kihívásra; mivel a 2023-as és 2024-es demonstrációk során a mezőgazdasági termelők egyik fő igénye az egészséges környezetre vonatkozó célokkal összhangban lévő, globális szinten tisztességesebb kereskedelmi kapcsolatok kialakítása volt;

V.mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) belül az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadó 2017-es jelentésében megállapította, hogy a veszélyesnövényvédő szerek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre https://www.ohchr.org/en/documents/thematic-reports/ahrc3448-report-special-rapporteur-right-food; mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra https://indicators.report/targets/3-9/;

W.mivel az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás ösztönözni fogja a géntechnológiával módosított szervezeteket tartalmazó, azokból álló vagy azokból előállított élelmiszerek és takarmányok Unióba történő behozatalát; mivel Brazília és Argentína a világ legnagyobb GMO-termelői és növényvédőszer-felhasználói közé tartoznak, beleértve az Unióban egészségügyi vagy környezetvédelmi okokból betiltott GMO-kat és növényvédő szereket;

X.mivel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (UN CBD) részes feleinek 15. konferenciáján 2022 decemberében elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia egyik globális célja az, hogy 2030-ig legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek kockázatát Lásd: https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7834.;

Y.mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az ilyen jogszerű tényezőknek magukban kell foglalniuk az Uniónak az ENSZ fenntartható fejlődési céljai és az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye szerinti kötelezettségeit;

Az importált takarmánytól való függőség csökkentése

Z.mivel a Covid19-válság és a még folyamatban lévő ukrajnai háború egyik tanulsága az, hogy az Uniónak véget kell vetnie az egyes kritikus fontosságú anyagoktól való függőségnek; mivel a Christophe Hansen biztosnak címzett megbízólevélben Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke arra kérte őt, hogy vizsgálja meg a kritikus fontosságú áruk behozatala csökkentésének módjait https://commission.europa.eu/document/2c64e540-c07a-4376-a1da-368d289f4afe_en;

Nem demokratikus döntéshozatal

AA.mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a kilencedik ciklusban a Parlament 38 állásfoglalást fogadott el a GMO-k forgalomba hozatala ellen, és a jelenlegi 10. ciklusban további 8 állásfoglalást fogadott el, amelyekben kifogásolta a GMO-k forgalomba hozatalát;

AB.mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy maga is elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

AC.mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a GMO-k engedélyezésétől olyan esetben, amikor a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása A 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint ha nincs meg a tagállamok minősített többsége a fellebbviteli bizottságban, az Európai Bizottság az engedélyezést „folytathatja”, nem pedig „köteles folytatni”.;

AD.mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság 2024. november 22-i szavazása során nem nyilvánított véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége; mivel a fellebbviteli bizottság 2024. december 17-i szavazása során ismét nem született vélemény;