A.mivel 2024. július 5-én a lengyelországi Warsaw-Śródmieście kerületi bíróság (V. büntető kollégium) eljuttatott egy kérelmet Adam Bielan, Lengyelországban megválasztott európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése iránt, amelyet egy magánfél terjesztett elő számára Adam Bielan bizonyos kijelentései alapján, amelyeket egy 2023. március 10-én sugárzott rádiós interjú során tett; mivel az eljárási szabályzat 9. cikkének (1) bekezdése értelmében a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet „egy tagállam illetékes hatóságának” kell benyújtania, és a 9. cikk (12) bekezdésének megfelelően azt az igazságügyi hatóságoknak kell eljuttatniuk, és a két fogalom nem azonos; mivel azokban az esetekben, amikor a lengyel jog szerinti magánvádas eljárásban, amelyben ügyész nem jár el, a magánfél által benyújtott, mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem eljuttatására illetékes hatóság a bíróság;

B.mivel a mentelmi jog felfüggesztése iránti kérelmet a lengyel büntető törvénykönyv 212. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekménynek minősülő rágalmazás miatt Adam Bielan ellen indított büntetőeljárás keretében terjesztették elő;

C.mivel Adam Bielan az állítólagos rágalmazó kijelentéseket az RMF FM rádióállomás 2023. március 10-én Lengyelországban sugárzott műsora számára készített interjúban tette a Lengyel Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Központ – amely a lengyel Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium végrehajtó ügynöksége – működésével és irányításával összefüggésben; mivel az ügynökséget a fejlesztési alapokért és a regionális politikáért felelős miniszter felügyeli, és egyik fő feladata a projektek közfinanszírozásának elosztása;

D.mivel a magánvádirat szerint Adam Bielan a rágalmazó kijelentéseket állítólagosan azzal a szándékkal tette, hogy két személy és egy varsói székhelyű társaság jó hírnevét rontsa, és valószínűsítse a beléjük vetett bizalom elvesztését, amely szükséges szerepeik betöltéséhez és tevékenységeik folytatásához, tömegkommunikációs eszközök útján megrágalmazva őket, ami olyan bűncselekmény, amely a lengyel büntető törvénykönyv 212. cikkének (4) bekezdése alapján magánvád tárgyát képezheti;

E.mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;

F.mivel Adam Bielant a 2019. évi európai választásokon európai parlamenti képviselővé választották, és az állítólagos bűncselekmény idején európai parlamenti képviselő volt;

G.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke szerint feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazatuk miatt az Európai Parlament képviselői ellen nem folytatható vizsgálat, nem vehetők őrizetbe, és nem indítható velük szemben bírósági eljárás;

H.mivel a képviselő által a Parlamenten kívül tett kijelentés az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében a feladatai ellátása során kifejtett véleménynek minősülhet, amennyiben olyan szubjektív értékelést tartalmaz, amely közvetlen és nyilvánvaló kapcsolatban áll az adott képviselő parlamenti megbízatásának ellátásával; mivel ezért azt, hogy ez a helyzet áll-e fenn, a kijelentés jellege és tartalma alapján kell meghatározni;

I.mivel ennek fényében, tekintettel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemben leírt körülményekre, Adam Bielan állítólagos rágalmazó kijelentéseinek kontextusára és tartalmára, úgy tűnik, hogy nincs közvetlen és nyilvánvaló kapcsolat e kijelentések és az európai parlamenti képviselői megbízatása között;

J.mivel az állítólagos cselekmények ezért nem minősülnek az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében az Adam Bielan által feladatai ellátása során kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak;

K.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első albekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament tagjai saját államuk területén az adott állam parlamentjének tagjaira vonatkozó mentességeket élvezik;

L.mivel a lengyel alkotmány 105. cikkének (2) és (5) bekezdése szerint a választási eredmények közlésének napjától a mandátuma lejártának napjáig a képviselőt nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni a Szejm (a parlament alsóháza) beleegyezése nélkül, és a Szejm beleegyezése nélkül nem tartóztatható le és nem vehető őrizetbe, kivéve, ha bűncselekmény elkövetése közben érték tetten, és amennyiben az eljárás megfelelő menetének biztosítása érdekében szükséges az őrizetbe vétele;

M.mivel ebben az ügyben a Parlament nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis fennállására, azaz olyan ténybeli elemekre, amelyek arra utalnának, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a mögöttes szándékkal indították, hogy aláássák a képviselőnek az Európai Parlament képviselőjeként folytatott politikai tevékenységét;

N.mivel egyrészről a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i Briois kontra Európai Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;