1.megjegyzi, hogy az elmúlt néhány évben az EU nagyfokú rezilienciáról tett tanúbizonyságot a jelentős sokkhatásokkal szemben többek között az összes uniós intézményt bevonó, összehangolt szakpolitikai válaszintézkedéseknek köszönhetően, beleértve az új és meglévő eszközök használatának rugalmas megközelítését is; emlékeztet továbbá arra, hogy a hosszú távú fenntartható növekedés előmozdítása a felelős költségvetési politikák, a strukturális reformok és a beruházások közötti egyensúly előmozdítását jelenti, amelyek együttesen növelik a hatékonyságot, a termelékenységet, a foglalkoztatást és a jólétet, és magukban foglalják a versenyképesség fokozását, az egységes piac előmozdítását, a gazdasági növekedési politikák kidolgozását és a szabályozási keret felülvizsgálatát a beruházások vonzása érdekében; hangsúlyozza, hogy a fenntartható, inkluzív és versenyképes gazdasági növekedés alapvetően szükséges;

2.megjegyzi, hogy a gazdaságpolitikai koordináció alapvetően szükséges a gazdasági és monetáris unió sikeréhez; emlékeztet arra, hogy az európai szemeszter a költségvetési, gazdasági, foglalkoztatási és szociálpolitikák Unió-szerte történő összehangolásának jól bevált kerete, összhangban a Szerződésekkel és a meghatározott nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása mellett;

3.tudomásul veszi, hogy a Bizottság elkötelezett annak biztosítása mellett, hogy az európai szemeszter irányítsa a versenyképességre, a fenntarthatóságra és a társadalmi méltányosságra irányuló szakpolitikai koordinációt, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak és a szociális jogok európai pillérének integrálását; megjegyzi, hogy az európai zöld megállapodás továbbra is a Bizottság egyik fő megvalósítandó célkitűzése;

4.kiemeli, hogy az integrált, összehangolt, célzott és horizontális iparpolitika létfontosságú az EU-ban az innovációs képességekbe történő beruházások növeléséhez, a versenyképesség és az egységes piac integritásának megerősítése mellett;

5.kiemeli, hogy a köz- és magánberuházások kulcsfontosságúak ahhoz, hogy az EU képes legyen megbirkózni a jelenlegi kihívásokkal, beleértve az EU innovációs kapacitásának fejlesztését, valamint az igazságos zöld és digitális átállás végrehajtását, és hogy e beruházások növelni fogják az EU rezilienciáját, hosszú távú versenyképességét és nyitott stratégiai autonómiáját; felhívja a figyelmet arra, hogy stratégiai beruházásokra van szükség az energiahálózatok összekapcsolása, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások (például a megújuló energiaforrások) és az energiahatékonyság terén, többek között azért, hogy i. az EU függetlenedjen a fosszilis tüzelőanyagok importjától és megelőzze az ezektől való függés esetleges inflációs hatásait, ii. korszerűsítse a termelési rendszereket és iii. előmozdítsa a társadalmi kohéziót; emlékeztet arra, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatok megvalósulása súlyosan érinti az államháztartást, amint azt a 2024. októberi valenciai áradások és a Mayotte-ot 2024. decemberében pusztító ciklon is bizonyítja; felhívja a tagállamokat, hogy hajtsák végre a szükséges beruházásokat az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás, valamint az uniós gazdaság ellenálló képességének javítása érdekében;

6.felhívja a Bizottságot, hogy a budapesti nyilatkozat alapján terjesszen elő kezdeményezéseket az EU versenyképesebbé, termelékenyebbé, innovatívabbá és fenntarthatóbbá tétele érdekében, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra építve, valamint a konvergencia és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása révén mind az EU-n belül, mind globális szinten; tudomásul veszi egy új versenyképességi koordinációs eszköz kifejlesztését; elvárja, hogy a Bizottság tisztázza, milyen kapcsolatban fog állni ez az eszköz az európai szemeszterrel; kiemeli a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatásának fontosságát, amelyek az EU-n belüli gazdasági növekedés és foglalkoztatás fő mozgatórugói;

7.hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani egy dinamikus vállalkozói ökoszisztémát, amely támogatja az innovátorokat, elismerve kritikus szerepüket a globális versenyképesség, a gazdasági reziliencia, a munkahelyteremtés és a nyitott stratégiai autonómia előmozdításában;

8.üdvözli a Bizottságnak az euroövezet gazdaságpolitikájára vonatkozó ajánlásait, amelyekben sürgeti a tagállamokat, hogy a vállalkozások finanszírozáshoz való jobb hozzáférése, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint köz- és magánberuházások révén fokozzák a versenyképességet és mozdítsák elő a termelékenységet az EU közös prioritásai közé tartozó területeken, többek között i. a méltányos zöld és digitális átállás, ii. a társadalmi és gazdasági reziliencia, beleértve a szociális jogok európai pillérét, iii. az energiabiztonság és iv. a védelmi képességek kiépítése terén;

9.üdvözli a Bizottság azon ajánlását, hogy a költségvetési stratégiák meghatározásakor az euroövezeti tagállamoknak törekedniük kell a közkiadások és az állami bevételek minőségének és hatékonyságának javítására, amelyek elengedhetetlenek az államháztartás fenntarthatóságának biztosításához, és egyben minimalizálniuk kell a gazdasági növekedésre gyakorolt káros és torzító hatásokat; hangsúlyozza, hogy ez többek között az európai koordináció megerősítésével, valamint az adókikerülés és az adókijátszás csökkentésével érhető el; üdvözli a Draghi-jelentés azon következtetését, hogy az EU versenyképességének előmozdítása érdekében összehangoltan csökkenteni kell a munkát terhelő adókat az alacsony és közepes jövedelmű munkavállalók esetében; emlékeztet arra, hogy az adópolitika a tagállamok hatáskörébe tartozik; felkéri a tagállamokat, hogy az adóterheket a jövedelemből a kevésbé torzító adóalapokra irányítsák át;

10.kiemeli, hogy költségvetési tartalékokat kell létrehozni a költségvetés fenntarthatóságával kapcsolatos kihívások kezelése érdekében, elegendő forrást biztosítva a beruházásokhoz és az esetleges jövőbeli sokkhatások és válságok kezeléséhez; hangsúlyozza, hogy a versenyképes, fenntartható és inkluzív növekedés előmozdításának fontos szerepe van a hosszú távú költségvetési stabilitás és reziliencia támogatásában;

11.aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság 2024 őszén kiadott gazdasági előrejelzése szerint az EU GDP-je várhatóan 0,9%-kal (az euroövezetben 0,8%-kal) nő 2024-ben, 1,5%-kal (az euroövezetben 1,3%-kal) 2025-ben és 1,8%-kal (az euroövezetben 1,8%-kal) 2026-ban; emlékeztet arra, hogy ezek a számok fokozatos fellendülést, ugyanakkor a korábbi gazdasági ciklushoz képest korlátozott gazdasági növekedést tükröznek; megjegyzi, hogy az EU gazdasági kilátásai továbbra is rendkívül bizonytalanok, és a gazdasági növekedést valószínűleg negatívan befolyásoló kockázatok állnak fenn;

12.megjegyzi, hogy az államadósság-ráta az előrejelzések szerint 2025-ben az EU-ban 83,0%-ra, az euroövezetben 89,6%-ra, 2026-ban pedig az EU-ban 83,4%-ra, az euroövezetben 90%-ra nő, amikor a kibocsátási rés gyakorlatilag megfog szűnni mind az EU-ban, mind az euroövezetben, és hogy ez magasabb, mint a 2024. évi (az EU-ban 82,4%, az euroövezetben pedig 89,1%);

13.emlékeztet arra, hogy az államadósság-ráták alakulása országonként eltérő; rámutat arra, hogy a szakpolitikai bizonytalanság és a geopolitikai kockázatok jelentősen hozzájárulhatnak a pénzügyi piacokon a tagállamok hitelfelvételi költségeinek növekedéséhez; megjegyzi, hogy a fenntarthatatlan adósságszintek alááshatják a gazdasági stabilitást, és csökkenthetik a tagállamok gazdasági rezilienciáját és válságreagálási képességét; kiemeli, hogy 2024-ben és 2025ben az euroövezet tizenegy tagállamában az adósságráta várhatóan meghaladja a Szerződésben meghatározott 60%-os referenciaértéket, és öt tagállamában továbbra is meghaladja a 100%-ot;

14.megjegyzi, hogy a Bizottság 2024 őszén kiadott gazdasági előrejelzése szerint az államháztartási hiány 2024-ben várhatóan az Unióban a GDP 3,1%-ára, az euroövezetben pedig a GDP 3%-ára csökken, 2025-ben és 2026-ban pedig tovább fog csökkenni: az Unióban 3%-ra, illetve 2,9%-ra, az euroövezetben pedig 2,9%-ra, illetve 2,8%-ra; hangsúlyozza, hogy 2024-ben tíz uniós tagállam esetében várható, hogy a hiány meghaladja a Szerződésben a GDP 3%-ában meghatározott referenciaértéket; rámutat arra, hogy ez a szám 2025-ben stabil marad, és 2026-ban az előrejelzések szerint a legtöbb tagállam költségvetési pozíciója gyengébb lesz, mint 2019-ben, a világjárvány előtt, továbbá kilenc tagállam esetében még mindig 3% feletti lesz a hiány;

15.megjegyzi, hogy nyolc tagállamban túlzott hiány áll fenn; emlékeztet arra, hogy a Tanács korrekciós intézkedéseket hozott, és felhívja az érintett tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a túlzott hiány csökkentése érdekében, a társadalmi-gazdasági hatás minimálisra mérsékelése mellett; emlékeztet arra, hogy fontos, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárást a tagállamok következetesen alkalmazzák;

16.megjegyzi, hogy a Bizottság 2024 őszén kiadott gazdasági előrejelzése szerint az infláció várhatóan a 2024. évi 2,6%-ról 2025-ben 2,4%-ra, 2026-ban pedig 2%-ra csökken az Unióban, és a 2024. évi 2,4%-ról 2025-ben 2,1%-ra, 2026-ban pedig 1,9%-ra csökken az euroövezetben; emlékeztet arra, hogy bár ez a csökkenés pozitív fejlemény, a maginfláció továbbra is viszonylag magas, ami azt jelzi, hogy továbbra is fennáll az inflációs nyomás; megjegyzi, hogy a költségvetési politika a költségvetési fenntarthatóság megőrzése mellett támogathatja a monetáris politikát az infláció csökkentésében, és elegendő teret kell biztosítania a további beruházásokhoz, valamint támogatnia kell a hosszú távú növekedést;

17.megjegyzi, hogy az Európai Bizottság nem tudta egyszerre benyújtani az éves fenntartható növekedési jelentést, a riasztási mechanizmus keretében készült jelentést, az euroövezetre vonatkozó ajánlástervezetet és az együttes foglalkoztatási jelentés tervezetét;

18.észrevételezi, hogy a riasztási mechanizmus keretében készült 2025. évi bizottsági jelentés szerint 2025-ben részletes vizsgálatokra kerül sor azon kilenc ország esetében, amelyekben 2024-ben egyensúlyhiányt vagy túlzott egyensúlyhiányt állapítottak meg, ugyanakkor egy másik tagállam esetében szintén részletes vizsgálatot kell végezni, mivel ott újonnan kialakuló egyensúlyhiány különös kockázata áll fenn;

19.hangsúlyozza, hogy a lakhatás közvetlenül összefügg az euroövezet makrogazdasági egyensúlyhiányaival, ami káros következményekkel jár a gazdasági rezilienciára, a dinamizmusra és a társadalmi haladásra, valamint a regionális és az EU-n belüli mobilitásra nézve; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamokban a lakásárak valószínűleg emelkedni fognak, és ennek megfékezése egy holisztikus stratégia hiányában nehézségekbe ütközhet;

20.emlékeztet arra, hogy a reform célja, hogy a keretet egyszerűbbé, átláthatóbbá és hatékonyabbá tegye, nagyobb nemzeti felelősségvállalással és jobb végrehajtással, miközben különbséget tesz a tagállamok között saját kiindulási pontjaik alapján, ami előrelépést jelent az „egyenmegoldások” megszüntetése felé, tekintettel a nettó kiadási pályában megtestesülő országspecifikus költségvetési fenntarthatósági megfontolásokra; emlékeztet továbbá arra, hogy a reform célja a költségvetés fenntarthatóságának fokozatos és testre szabott megerősítése reformokkal és beruházásokkal kiegészített kiigazítások révén, valamint az anticiklikus költségvetési politikák előmozdítása;

21.elismeri, hogy az új költségvetési szabályok nagyobb rugalmasságot és ösztönzőket biztosítanak az EU előtt álló gazdasági, társadalmi és geopolitikai kihívások kezeléséhez szükséges beruházásokhoz és nemzeti reformokhoz kapcsolódóan; elismeri, hogy a nemzeti költségvetésekből származó pénzügyi források és hozzájárulások tagállamonként eltérőek; üdvözli, hogy a nettó kiadási mutató kizárja az uniós finanszírozású programok valamennyi nemzeti társfinanszírozását, nagyobb költségvetési mozgásteret biztosítva a tagállamok számára ahhoz, hogy az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározottak szerint beruházzanak az EU közös prioritásaiba, ezáltal segítve az uniós és a nemzeti költségvetések közötti szinergiák megerősítését, ezáltal csökkentve a széttagoltságot és növelve a közkiadások általános hatékonyságát egyes területeken, például a védelem területén;

22.kiemeli, hogy az adósságfenntarthatósági elemzés kulcsszerepet játszik a megreformált uniós költségvetési szabályokban; úgy véli, hogy a Bizottságra az adósságfenntarthatósági elemzés tekintetében ruházott mérlegelési jogkör megköveteli, hogy a vonatkozó értékelések teljes mértékben átláthatóak, kiszámíthatók, megismételhetők és stabilak legyenek; felhívja a Bizottságot, hogy foglalkozzon a lehetséges módszertani fejlesztésekkel, például a tagállamok közötti tovagyűrűző hatások értékelésével, és erről megfelelően tájékoztassa a Parlamentet;

23.megjegyzi, hogy a Bizottság a múltban következetlenül alkalmazta a költségvetési szabályok keretét, és hogy a tagállamok nem azonos mértékben tartják be a szabályokat; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú, hogy az új keret biztosítsa a tagállamokkal szembeni egyenlő bánásmódot; megerősíti, hogy a sikeres keret a kezdetektől fogva nagymértékben függ a megfelelő, átlátható és hatékony végrehajtástól, ugyanakkor figyelembe veszi a tagállamok kiindulási helyzetét és az előttük álló egyedi kihívásokat; tudomásul veszi az új keretben a pénzügyi szankciórendszer hitelességének javítása érdekében bevezetett változtatásokat;

24.ösztönzi a tagállamokat, hogy nemzeti operatív mutatójuk technikai meghatározását igazítsák az európai elsődleges nettó kiadási mutatóhoz;

25.hangsúlyozza a Parlament és a független költségvetési hatóságok szerepét az EU gazdasági kormányzási keretében; hangsúlyozza a Bizottság mérlegelési jogkörét a középtávú költségvetési-strukturális tervek kidolgozása terén; hangsúlyozza, hogy az (EU) 2024/1263 rendeletben előirányzottak szerint a Parlamentnek és az Európai Költségvetési Tanácsnak fokozott ellenőrzést kell gyakorolnia a Bizottság felett, és fokozni kell a Parlament felé irányuló információáramlást a hatékony felügyelet lehetővé tétele érdekében;

26.megjegyzi, hogy nem minden tagállam tudta időben benyújtani nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét és költségvetésiterv-javaslatát; megjegyzi, hogy az általános választások és az új kormányok megalakulása következtében öt tagállam még nem nyújtotta be nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét, két tagállam pedig még nem nyújtotta be költségvetésiterv-javaslatát, míg egy tagállam egyéb, meg nem határozott okokból nem nyújtotta be költségvetésiterv-javaslatát; felszólít minden tagállamot, hogy a lehető leghamarabb terjesszék elő az adott terveket; hangsúlyozza, hogy e tervek időben történő benyújtása előfeltétele az új szabályok hatékony végrehajtásának és hitelességének; megerősíti, hogy fontos időben benyújtani a költségvetésiterv-javaslatokat annak érdekében, hogy a költségvetési tervekben felvázolt kötelezettségvállalásokat a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek jóváhagyását követően konkrét politikákká alakítsák át;

27.emlékeztet arra, hogy a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervekben felvázolt reformoknak és beruházásoknak összhangban kell lenniük a közös uniós prioritásokkal, ahogyan azokat az (EU) 2024/1263 rendelet meghatározza; hangsúlyozza, hogy az új kereten belül a Bizottságnak a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek értékelése során különös figyelmet kell fordítania ezekre a prioritásokra;

28.elismeri, hogy az eddig felülvizsgált 22 nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervből 21 pozitív értékelést kapott; megjegyzi, hogy az új keret lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy a Bizottság az adósságfenntarthatósági elemzésétől eltérő feltételezéseket alkalmazzanak, amennyiben ezeket az eltéréseket átlátható módon magyarázzák és kellően megindokolják, és amennyiben a tagállamokkal folytatott technikai párbeszéd során megalapozott gazdasági érveken alapulnak; megjegyzi azonban, hogy öt tagállam olyan tervet nyújtott be, amelyekben a Bizottság a potenciális GDP-vel és/vagy a GDP-deflátorral kapcsolatos makrogazdasági feltételezésekben nem eléggé indokolt következetlenségeket és az adósságfenntarthatósági elemzés keretrendszerétől való eltéréseket talált; hangsúlyozza, hogy az ilyen eltérések és az átütemezés kockázata potenciálisan veszélyeztetheti a költségvetés jövőbeli fenntarthatóságát; megjegyzi, hogy három tagállam olyan terveket nyújtott be, amelyekre nézve a Bizottság észrevételezi, hogy a költségvetési kiigazítás az időszak vége felé koncentrálódik; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kiigazítás ilyen koncentrációi feleljenek meg a rendeletben meghatározott követelményeknek, és felszólítja a Bizottságot, hogy akadályozza meg a prociklikus politikákat;

29.tudomásul veszi, hogy az érintett független költségvetési intézményétől csak hét tagállam kért véleményt, amely fontos kiegészítő ellenőrzési dimenziót biztosítana; óvatosan állapítja meg, hogy egyes független költségvetési intézmények negatív véleményt adtak tagállamuk nemzeti költségvetési tervéről; hangsúlyozza, hogy kilenc tagállam nem tett eleget azon kötelezettségének, hogy a nemzeti tervek benyújtása előtt politikai konzultációkat folytasson a civil társadalommal, a szociális partnerekkel, a regionális hatóságokkal és más érdekelt felekkel; sajnálja továbbá, hogy több tagállam nem vonta be nemzeti parlamentjét a tervek jóváhagyási eljárásába, és nem számolt be arról, hogy sor került-e a nemzeti parlamentekkel szükséges konzultációkra, ahogyan azt az új keret előirányozza;

30.megállapítja, hogy öt tagállam kérte a kiigazítási időszak meghosszabbítását; hangsúlyozza, hogy minden ilyen meghosszabbításnak olyan beruházási és reformvállalásokon kell alapulnia, amelyek együttesen javítják a gazdaság potenciális növekedését és rezilienciáját, támogatják a költségvetés fenntarthatóságát, foglalkoznak az EU közös prioritásaival és a vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal, és amelyeket úgy értékeltek, hogy megfelelnek a rendeletben a meghosszabbításra vonatkozóan meghatározott feltételeknek; megjegyzi, hogy a meghosszabbítás indokolására használt reformok és beruházások nagymértékben támaszkodnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében már jóváhagyott reformokra; kiemeli a tagállamok GDP-jének potenciális növekedéséhez pozitívan hozzájáruló reformok és beruházások fontosságát és szükségességét; felhívja a Bizottságot, hogy hatékonyan értékelje utólagosan az elfogadott beruházások és reformok hatását a költségvetési fenntarthatóság támogatása, a gazdaság növekedési potenciáljának fokozása, az EU közös prioritásainak és az országspecifikus ajánlásoknak való megfelelés, valamint a nemzeti finanszírozású közberuházások előírt szintjének biztosítása tekintetében;

31.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a 17 benyújtott költségvetésiterv-javaslatból csupán nyolc van összhangban a nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervből eredő költségvetési ajánlásokkal; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 7 terv nincs teljes összhangban az ajánlásokkal, 1 terv nem felel meg az ajánlásoknak, 1 esetében pedig fennáll annak a kockázata, hogy nincs összhangban az ajánlásokkal; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy hat tagállam olyan költségvetésiterv-javaslatot nyújtott be, amelyben a kiadások éves vagy kumulatív növekedése meghaladja az előírt felső határokat;

32.tudomásul veszi a Bizottság azon előrejelzését, hogy a felülvizsgált irányítási keret végrehajtása az euroövezet egészében várhatóan a GDP 0,5%-ával, 2025-ben pedig a GDP 0,25%-ával csökkenti az elsődleges strukturális egyenleget; tudomásul veszi a Bizottság értékelését, amely szerint ez összhangban van a költségvetési fenntarthatóság fokozásának folyamatával, és támogatja a jelenleg zajló dezinflációs folyamatot, mivel a gazdasági bizonytalanság továbbra is nagy; megjegyzi, hogy a GDP növekedése Unió-szerte továbbra is támogatni fogja a költségvetési konszolidációt; olyan költségvetési politikákra szólít fel, amelyek helyreállítják a stabilitást, miközben előmozdítják az innovációt, az ipari versenyképességet és a hosszú távú gazdasági növekedést; hangsúlyozza, hogy további költségvetési mozgásteret kell teremteni a jövőbeli kihívások és potenciális válságok kezelése érdekében, megőrizve ugyanakkor a fenntartható és inkluzív növekedés, az iparosodás és a jólét mindenki számára történő támogatásához és előmozdításához szükséges beruházások megfelelő szintjét;

33.úgy véli, hogy a költségvetési szabályok hatékony végrehajtása, bár szükséges, önmagában nem elegendő az optimális költségvetési irányvonal mindenkori eléréséhez és valamennyi európai polgár magas életszínvonalának biztosításához; megjegyzi, hogy a költségvetési irányvonal az előrejelzések szerint 2025-ben továbbra is jelentősen eltérő lesz az egyes tagállamokban; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy olyan mechanizmussal kapcsolatos elképzeléseket, amely segít biztosítani, hogy az EU egészének ciklikus pozíciója mindenkor megfeleljen a makrogazdasági kilátásoknak;

34.emlékeztet arra, hogy a Bizottság szerint a 2025. évi költségvetési visszaesést részben ellensúlyozza a beruházások enyhe bővülése, amelyet mind a nemzeti költségvetések, mind a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz vissza nem térítendő támogatásai és más uniós alapok finanszíroznak; hangsúlyozza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szerepét az uniós beruházási igények kezelésében, megjegyezve, hogy 2026 végén lejár, aminek következtében csökkenhetnek a közös európai prioritásokba történő közberuházások;

35.felhívja a Bizottságot, hogy kezdeményezzen megbeszéléseket az EU-ban tapasztalható jelentős beruházási hiány kezeléséről, a hitelfelvételi költségek csökkentéséről, a pénzügyi stabilitás megerősítéséről és a stratégiai beruházások lehetővé tételéről az EU célkitűzéseivel összhangban, valamint az európai közjavak – például a védelmi képességek – biztosítása érdekében, hogy a növekvő fenyegetések és biztonsági kihívások közepette megfeleljenek a szükségleteknek; kéri, hogy a beruházási prioritások tagállamok közötti hatékony összehangolása révén teljes mértékben használják ki az európai közjavak uniós szintű biztosításából eredő hatékonyságnövekedést; úgy véli, hogy ezt a keretet adott esetben olyan uniós szintű beruházási eszközökkel és eszközökkel kell megerősíteni, amelyek célja az uniós adófizetők költségeinek minimalizálása és az európai közjavakkal való ellátás hatékonyságának maximalizálása;

36.emlékeztet arra, hogy minden uniós finanszírozásnak szilárd mechanizmusokkal kell rendelkeznie az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az alapok hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a közkiadások válogatás nélküli növekedésének elkerülése mellett;

37.ösztönzi a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a pozitív megtérülési rátát eredményező beruházási kiadásokat; elismeri a Draghi-jelentés értékelését, amely szerint a termelő beruházások mintegy négyötödét a magánszektor fogja végrehajtani az EU-ban, miközben a közberuházások szintén katalizáló szerepet fognak játszani; üdvözli a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy az új többéves pénzügyi kereten belül javaslatot tegyen egy versenyképességi alapra, és felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki a pénzügyi garanciákat a magánberuházások mozgósítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak fokozniuk kell erőfeszítéseiket, különösen költségvetési erőfeszítéseiket az innováció, a digitalizáció, az oktatás, a képzés és a dekarbonizáció felgyorsítása, az európai versenyképesség megerősítése és a függőségek csökkentése érdekében;

38.megjegyzi, hogy a „teljes mértékben végrehajtott” országspecifikus ajánlások aránya (a 2011 és 2018 közötti) 18,1%-ról (a 2019 és 2023 közötti) 13,9%-ra csökkent; emlékeztet arra, hogy az országspecifikus ajánlások végrehajtása – többek között a közkiadások hatékonysága tekintetében – kulcsfontosságú szerepet játszik a költségvetés fenntarthatóságának biztosításában és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésében; támogatja az országspecifikus ajánlások és a vonatkozó reformok hatékonyabb végrehajtását; kéri, hogy vizsgálják meg, miként lehetne növelni a „teljes mértékben végrehajtott” országspecifikus ajánlások arányát; felhívja az Európai Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlásokat szorosabban kapcsolja össze a vonatkozó országjelentésekkel; kéri, hogy értékeljék a reformok hatását és az azonosított beruházási hiányok csökkentése terén elért eredményeket; nagyobb átláthatóságra szólít fel az országspecifikus ajánlások elkészítése során;

39.e tekintetben megismétli, hogy az országspecifikus ajánlásokat korlátozott számú kihívásra, különösen a tagállamok konkrét strukturális kihívásaira és az EU közös prioritásaira való összpontosítással kell megerősíteni a stabil és inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása, a versenyképesség és a makrogazdasági stabilitás fokozása, a zöld és digitális átállás előmozdítása, valamint a társadalmi és generációk közötti méltányosság biztosítása érdekében;

40.emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségvállalására, hogy nemzeti költségvetési terveikben mind gazdasági, mind társadalmi dimenziójukban foglalkozzanak a vonatkozó országspecifikus ajánlásokkal az európai szemeszter keretében kifejtettek szerint; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság a nemzeti költségvetési tervekben talált olyan országspecifikus ajánlásokat is, amelyekkel nem foglalkoztak;

41.kiemeli az országspecifikus ajánlások fontosságát a költségvetési fenntarthatóság hosszabb távú mozgatórugóinak kezelésében, beleértve az állami nyugdíjrendszerek fenntarthatóságát és megfelelő biztosítását, az egészségügyi ellátást és a tartós ápolási-gondozási rendszereket a demográfiai kihívásokkal, például a népesség elöregedésével szemben, valamint a kedvezőtlen fejleményekre való felkészültséget, beleértve az éghajlatváltozással kapcsolatos fizikai kockázatokat is; hangsúlyozza az országspecifikus ajánlások jelentőségét a lakáspiac stabilitásának kezelésében az EU gazdasági rezilienciájához való hozzájárulás érdekében;

42.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.