1.úgy véli, hogy a Bizottságnak és a Tanácsnak a 2021. márciusi cselekvési tervvel és a La Hulpe-i nyilatkozattal összhangban fokoznia kell a szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket a 2030-as kiemelt célok elérése érdekében; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2026. évi együttes foglalkoztatási jelentés az (EU) 2024/1263 rendelettel összhangban elemezze a szociális jogok európai pillére valamennyi elvének végrehajtását, és tartalmazza a társadalmi rezilienciával kapcsolatos nemzeti középtávú költségvetési strukturális tervek szociális dimenziójának elemzését, beleértve a szociális jogok európai pillérét is; üdvözli e tekintetben a szociális jogok európai pillérének végrehajtásáról szóló, 2025-re szóló új cselekvési terv bejelentését Európa választása, Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2024-2029), Ursula von der Leyen (2024. július 18.)., amelynek célja, hogy új lendületet adjon a társadalmi haladásnak; üdvözli, hogy a minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításához és a szociális jogok európai pillére céljainak eléréséhez szükséges területen várhatóan szinte minden tagállam növelni fogja az állami beruházásokat 2025-ben; emlékeztet arra, hogy a tagállamok 2026. december 31-ig mozgósíthatják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt a fenntartható és inkluzív növekedésre és a következő generációra vonatkozó szakpolitikákról szóló (EU) 2021/241 rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/241 rendelete (2021. február 12.) a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról (HL L 57., 2021.2.18., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/241/oj). meghatározott alkalmazási körön belül;

2.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szociális eredménytáblát és a társadalmi konvergenciára vonatkozó keretet használják az egyenlőtlenségek csökkentését, a szociális védelmi rendszerek megerősítését, valamint a tisztességes munkafeltételek és a munkavállalók számára az átmenetek kezelését célzó támogató intézkedések előmozdítását érintő kockázatok azonosítására és az e téren elért eredmények nyomon követésére; hangsúlyozza, hogy e tekintetben fenntartható, méltányos és befogadó Európát kell biztosítani, ahol a szociális jogokat a gazdasági szabadságokkal azonos szinten teljes mértékben védik és megtartják; emlékeztet arra, hogy az uniós polgárok a szociális Európát egyik prioritásukként határozzák meg;

3.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem állnak rendelkezésre adatok és elemzések a vagyoni egyenlőtlenségről és a vagyon koncentrációjáról az Unióban, mivel ez a szegénység egyik fő meghatározó tényezője; rámutat arra, hogy a Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) által kifejlesztett Distributional Wealth Accounts (DWA) nevű adatkészlet szerint 2023 negyedik negyedévében a legfelső 10 százalék birtokolta a vagyon 56%-át, míg az alsó 50% mindössze az 5%-át;

4.üdvözli, hogy a 2025-ös közös foglalkoztatási jelentésbe belefoglalták a fenntartható fejlődési célok és az európai esélyegyenlőségi stratégiák pozitív hozzájárulására vonatkozó elemzést, és felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a 2026. évi közös foglalkoztatási jelentés tartalmazzon egy szakaszt, amely elemzi a foglalkoztatás- és szociálpolitikához kapcsolódó fenntartható fejlődési célok terén elért eredményeket, valamint egy másik szakaszt a társadalmi és munkaügyi megkülönböztetés felszámolása terén a 2020–2025-ös időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiával, a 2020–2025-ös időszakra szóló rasszizmus elleni uniós cselekvési tervvel, a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai kerettel, a 2020–2025-ös időszakra szóló LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiával és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021–2030-as időszakra vonatkozó stratégiával összhangban;

5.felhívja a tagállamokat, hogy a demokratikus döntéshozatal megerősítése érdekében hajtsák végre az aktualizált foglalkoztatási iránymutatásokat, hangsúlyt fektetve a mindenki számára elérhető oktatásra és képzésre, az új technológiákra, például a mesterséges intelligenciára, valamint a platformalapú munkavégzésre, a megfizethető és tisztességes lakhatásra, valamint a munkaerő- és szakemberhiány kezelésére vonatkozó közelmúltbeli szakpolitikai kezdeményezésekre;

6.ismételten hangsúlyozza a munkaerő készségfejlesztésébe és szakmai képzésébe való beruházás, valamint a minőségi foglalkoztatás biztosításának fontosságát, hangsúlyt fektetve a képzéshez és az egész életen át tartó tanuláshoz való egyéni jogra; felhívja a tagállamokat, hogy a helyi érdekelt felekkel, köztük az oktatási és képzési szervekkel és a szociális partnerekkel együttműködve dolgozzanak ki továbbképzési és átképzési intézkedéseket az oktatási és képzési rendszerek és a munkaerőpiac közötti kapcsolat megerősítése és a munkaerőpiaci igények előrejelzése érdekében; üdvözli, hogy a szakképzésben frissen végzettek foglalkoztatási eredményei Unió-szerte tovább javulnak; aggodalmát fejezi ki a fiatalok csökkenő oktatási teljesítménye miatt, különösen az alapkészségek terén; üdvözli e tekintetben az alapkészségekre vonatkozó cselekvési terv és a STEM (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) oktatási stratégiai terv bejelentését; felhívja a tagállamokat, hogy fektessenek be olyan programokba, amelyek felvértezik a tanulókat a munka világához és annak digitalizálásához, valamint az érdemi társadalmi hozzájáruláshoz szükséges alapvető, digitális és transzverzális készségekkel; emlékeztet arra, hogy az elbocsátott munkavállalók támogatását szolgáló Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) fontos szerepet játszhat a jelentős szerkezetátalakítások következtében elbocsátott munkavállalók támogatásában és átképzésében;

7.üdvözli a minőségi munkahelyekre vonatkozó ütemterv bejelentését, amely mindenki számára biztosítja az igazságos átmenetet; felhívja a Bizottságot, hogy ebbe az ütemtervbe foglalja bele a mesterséges intelligenciának és az algoritmikus irányításnak a munka világában történő alkalmazásával kapcsolatos intézkedésekre vonatkozó megfontolásokat annak érdekében, hogy az új technológiákat a munkakörülmények és a termelékenység javítására használják fel, tiszteletben tartva a munkavállalók jogait, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, amiként azt a közös foglalkoztatási jelentés elismeri A Bizottság és a Tanács együttes foglalkoztatási jelentésére irányuló, 2024. december 17-i bizottsági javaslat (COM(2024)0701).;

8.hangsúlyozza, hogy az Európai Unióban tapasztalható munkaerőhiányra adott válasz magában foglalja a munkaerő Unión belüli mobilitásának javítását és megkönnyítését is; felhívja a tagállamokat, hogy erősítsék meg és könnyítsék meg a készségek és képesítések elismerését az Unióban, többek között a harmadik országbeli állampolgárok esetében is; felhívja a Bizottságot, hogy elemezze az Európai Foglalkoztatási Szolgálat (EURES) platformjának hatékonyságát a működésének esetleges felülvizsgálata céljából;

9.megjegyzi, hogy a korai iskolaelhagyók, az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok) és köztük a kiszolgáltatott csoportok, köztük a romák, a nők, az idősek, az alacsony és közepes képzettségűek, a fogyatékossággal élő személyek, valamint a migráns vagy kisebbségi háttérrel rendelkezők száma az országspecifikus körülményektől függően továbbra is magas számos tagállamban, annak ellenére, hogy az Európai Unióban csökkenő tendencia figyelhető meg; felhívja a tagállamokat, hogy a szociális jogok európai pillérének 4. alapelvében foglaltaknak megfelelően erősítsék meg az ifjúsági garanciát; annak érdekében, hogy támogatni lehessen a rászoruló fiatalokat személyes és szakmai fejlődésük során; megismétli, hogy a szakképzés kulcsszerepet játszik a munkaerőpiacra belépő fiatalok számára szükséges ismeretek, készségek és kompetenciák biztosításában; hangsúlyozza, hogy a szakképzés minőségének és vonzerejének javításához az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) keretében beruházásokra van szükség; emlékeztet ezért arra, hogy kezelni kell ezt a helyzetet, és megoldásokat kell kidolgozni a fiatalok oktatásban, képzésben vagy foglalkoztatásban tartására, valamint annak fontosságára, hogy biztosítani lehessen a szakmai gyakorlatokhoz és tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez való hozzáférésüket, lehetővé téve számukra első munkatapasztalatuk megszerzését és az oktatásból a foglalkoztatásba való átmenetüket, valamint olyan munkakörülmények megteremtését, amelyek lehetővé teszik, hogy az idősödő munkaerő a munkaerőpiacon maradjon;

10.úgy véli, hogy bár történt javulás, a fogyatékossággal élő személyek, különösen a fogyatékossággal élő nők továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek a munkaerőpiacon, és ezért szakképzésre és digitális képzésre van szükség, ugyanakkor elő kell mozdítani a fogyatékossággal élő személyek befogadását, célba véve az inaktív munkaerőt és a munkaerőpiacon alacsonyan részt vevő csoportokat, köztük a nőket, a fiatalokat, az idősebb munkavállalókat és a krónikus betegségben szenvedő személyeket; felhívja a Bizottságot, hogy 2025-től kezdődően aktualizálja az uniós fogyatékosságügyi stratégiát új kiemelt kezdeményezésekkel és intézkedésekkel, például a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására és készségeire vonatkozó európai garanciával, valamint a bevált gyakorlatok, például a fogyatékossági kártya megosztásával, különösen a fogyatékossággal élő személyek társadalmi befogadásának és önálló életvitelének kezelése érdekében, biztosítva a minőségi oktatáshoz, képzéshez és foglalkoztatáshoz való hozzáférésüket is a fogyatékossági juttatások megtartására vonatkozó iránymutatás révén;

11.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a romák továbbra is jelentős akadályokkal szembesülnek a foglalkoztatás terén, kilátásaikat pedig korlátozzák a tartós elfogultságok; megjegyzi, hogy a romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keret kiemeli, hogy a foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén nem történt haladás, valamint hogy a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő roma fiatalok aránya növekszik; hangsúlyozza a keret azon célját, hogy 2030-ra felére csökkentse a romák és az általános népesség közötti foglalkoztatási különbséget, és biztosítsa, hogy a romák legalább 60%-a végezzen fizetett munkát; sürgeti a tagállamokat, hogy fogadjanak el integrált, az egyenlőségre összpontosító megközelítést, és biztosítsák, hogy a közpolitikák és -szolgáltatások hatékonyan eljussanak valamennyi romához, beleértve a távoli vidéki területeken élőket is;

12.hangsúlyozza, hogy figyelmet kell fordítani a versenyképesség társadalmi és környezeti szempontjaira, hangsúlyozva, hogy szükség van az oktatásba és képzésbe történő beruházásokra mindenki számára a magas színvonalú közoktatási és szakképzési programokhoz való egyetemes hozzáférés, valamint az inkluzív növekedést elősegítő fenntartható gyakorlatok biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a szociális partnereknek kulcsszerepet kell játszaniuk a készségigények azonosításában és kezelésében az Unióban;

13.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az európai szemeszterbe foglaljanak bele konkrét ajánlásokat a lakhatás megfizethetőségére vonatkozóan, és mozdítsák elő a lakáscélú beruházásokat; sürgeti a tagállamokat annak biztosítására, hogy a lakáscélú beruházások támogassák az alacsony és közepes jövedelmű háztartások számára ténylegesen megfizethető, hosszú távú, minőségi lakhatási megoldásokat, kiemelve, hogy a szociális és megfizethető lakhatásba történő beruházások elengedhetetlenek ahhoz, hogy mindenki számára biztosítani és javítani lehessen az életminőséget; hangsúlyozza, hogy jobban kell felhasználni az uniós finanszírozást, például az Európai Beruházási Bank pénzügyi eszközein keresztül, különösen az épületek energiahatékonyságának növelését célzó beruházások támogatása érdekében; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek határozott lépéseket az uniós szakpolitikák, alapok és szűk keresztmetszetek értékelésével együtt, ami megkönnyíti a hozzáférhető, megfizethető és energiahatékony lakások, többek között a szociális lakások építését, átalakítását és felújítását, kielégítve a fiatalok, a csökkent mozgásképességű személyek, az alacsony és közepes jövedelmű csoportok, a veszélyeztetett családok és a kiszolgáltatott helyzetben lévők igényeit, ugyanakkor védve a lakástulajdonosokat és a lakástulajdonhoz hozzáférni kívánókat a kínálat további csökkenésével szemben;

14.üdvözli a bejelentett, megfizethető lakhatásra vonatkozó európai tervet, amelynek célja, hogy támogassa a tagállamokat a lakhatási válság, valamint a növekvő bérleti díjak kezelésében; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje és tegye közzé, hogy az állami támogatási szabályokkal összefüggésben milyen akadályok gátolják a lakhatáshoz való hozzáférést; emlékeztet arra, hogy a Szociális Klímaalap 2026-tól pénzügyi támogatást nyújt a tagállamoknak, hogy különösen az épületek energiahatékonyságának növelését, az épületek fűtésének és hűtésének dekarbonizációját és a megújulóenergia-termelés és -tárolás épületekbe való integrálását célzó intézkedésekkel és beruházásokkal támogassa a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokat;

15.úgy véli, hogy a hajléktalanság drámai társadalmi probléma az EU-ban; szorgalmazza a hajléktalanság uniós szinten egységes fogalommeghatározását, amely lehetővé tenné a hajléktalanság mértékének az egyes tagállamok közötti módszeres összehasonlítását és értékelését; felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki stratégiát és törekedjen a hajléktalanság 2030-ig történő felszámolására az EU-ban a megfizethető és tisztességes lakhatáshoz való hozzáférés, valamint a minőségi szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés előmozdítása révén; sürgeti a tagállamokat, hogy jobban használják ki a rendelkezésre álló uniós eszközöket, köztük az ESZA+-t ebben az ügyben Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2023. december 13-i véleménye a hajléktalansággal kapcsolatos nemzeti stratégiák uniós keretéről, amely a lakhatás elsődlegességének elvén alapul (HL C, C/2024/1567, 2024.3.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/1567/oj).;

16.kéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti hajléktalansági stratégiákat; üdvözli a hajléktalanságról szóló tanácsi ajánlás kidolgozására irányuló szándékot Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2023. december 13-i véleménye a hajléktalansággal kapcsolatos nemzeti stratégiák uniós keretéről, amely a lakhatás elsődlegességének elvén alapul.; sürgeti a Bizottságot, hogy még jobban fokozza a hajléktalanság elleni küzdelem európai platformjának törekvéseit;

17.úgy véli, hogy sürgősen uniós intézkedésre van szükség az Unión belüli szegénység és a társadalmi kirekesztés tartósan magas szintjének kezelése érdekében, különösen a gyermekek, a fiatalok és az idősek, a fogyatékossággal élő személyek, az Unión kívül született személyek, az LMBTI-személyek és a roma közösségek körében; hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a magas színvonalú szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférést és biztosítani kell a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások energiabiztonságát; kéri a Bizottságot, hogy fogadja el a legelső uniós szegénység elleni stratégiát;

18.emlékeztet azon uniós célkitűzésre, miszerint az intézményi gondozásról át kell térni a közösségi vagy családalapú gondozásra; kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy intézményi kitagolásról szóló cselekvési tervet; hangsúlyozza, hogy e cselekvési tervnek a még mindig intézményekben élő összes csoportra ki kell terjednie, ideértve a gyermekeket, a fogyatékossággal élő személyeket, a mentális egészségügyi problémákkal vagy hajléktalansággal küzdő személyeket és az időseket is; kéri a tagállamokat, hogy az intézményi kitagolási folyamat lezárása érdekében teljes mértékben használják ki az ESZA+-alapokat, valamint az egyéb releváns európai és nemzeti alapokat annak biztosítása céljából, hogy minden uniós polgár családi vagy közösségi környezetben élhessen;

19.felhívja a Bizottságot, hogy a közelmúltbeli ajánlásaival A Bizottság közleménye (2023. június 7.) a mentális egészség átfogó megközelítéséről (COM(2023)0298). összhangban dolgozzon ki a mentális egészségre vonatkozó európai cselekvési tervet; kéri a tagállamokat, hogy erősítsék meg különösen a gyermekek, a fiatalok és az idősek hozzáférést a mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz és érzelmi támogatási programokhoz; kéri a szociális eredménytábla mutatóinak jobb felhasználását a bizonytalan életkörülmények és a bizonytalanság mentális egészségre gyakorolt hatásának kezelése érdekében;

20.felhívja a Bizottságot, hogy a magányra és a professzionális ellátáshoz való hozzáférésre vonatkozó holisztikus uniós stratégia előmozdítása révén kezelje a magányt; kéri, hogy ez az uniós stratégia foglalkozzon a magány által a termelékenységre és jóllétre gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásokkal, orvosolva például a vidéki elszigeteltség problémáját; sürgeti a tagállamokat, hogy folytassák a megfizethető és magas színvonalú tartós ápolás-gondozáshoz való hozzáférésről szóló tanácsi ajánlás végrehajtását azzal a céllal, hogy garantálják a magas színvonalú ápoláshoz-gondozáshoz való hozzáférést, ugyanakkor tisztességes munkafeltételeket biztosítsanak az ápolási-gondozási ágazatban dolgozók, valamint az informális gondozók számára;

21.elismeri, hogy 44 millió európai polgár végez rendszeresen informális tartós ápolást-gondozást, akiknek többsége nő Európai Bizottság: A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága, Jelentés a tartós ápolás-gondozásról – Trendek, kihívások és lehetőségek az idősödő társadalomban. I. rész, Kiadóhivatal, 2021, https://data.europa.eu/doi/10.2767/677726.;

22.elismeri a gondozók társadalomban betöltött egyedülálló szerepét, és bár a gondozók fogalommeghatározását nem hangolták össze az Unióban, Unió-szerte 6,4 millió ember dolgozik a tartós ápolási-gondozási ágazatban;

23.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2023-ban az Unióban továbbra is 94,6 millió ember volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának; hangsúlyozza, hogy a szegénység elleni küzdelem megközelítésében bekövetkező paradigmaváltás nélkül az Európai Unió és tagállamai nem fogják elérni a szegénység csökkentésére irányuló célkitűzéseiket; úgy véli, hogy a szegénység elleni első uniós stratégia bejelentése a helyes irányba tett lépés a tendencia megfordítása felé, de átfogó megközelítést kell biztosítania a szegénység és a társadalmi kirekesztés többdimenziós vonatkozásainak konkrét intézkedésekkel, határozott végrehajtással és nyomon követéssel történő kezeléséhez; kéri, hogy ez a stratégia terjedjen ki a szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élőkre, mindenekelőtt a leghátrányosabb helyzetűekre, valamint a különböző csoportokra, például a dolgozói szegénységben élőkre, a hajléktalanokra, a fogyatékossággal élőkre, az egyszülős családokra és mindenekelőtt a gyermekekre vonatkozó egyedi intézkedésekre is a szegénység ördögi körének fenntartható megtörése érdekében; hangsúlyozza, hogy a minimálbérekről szóló irányelv átültetése kulcsfontosságú lesz a munkavállalók szegénységi kockázatának megelőzése és leküzdése szempontjából, ugyanakkor megerősíti a munkavállalásra irányuló ösztönzőket, és üdvözli, hogy számos tagállam módosította a minimálbér-keretek vagy tervezi azt; aggodalmát fejezi ki az atipikus foglalkoztatás terjedése miatt, ahol a munkavállalók nagyobb eséllyel szembesülnek dolgozói szegénységgel, és megfelelő jogi védelem nélkül találják magukat;

24.ismételten felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter és az országspecifikus ajánlások részeként gondosan kövesse nyomon a gyermekgarancia végrehajtását valamennyi tagállamban; megismétli felhívását az európai gyermekgarancia finanszírozásának növelésére egy legalább 20 milliárd EUR összegű, célzott költségvetéssel, valamint arra irányuló felhívását, hogy az összes tagállam a gyermekszegénység elleni küzdelemre és a gyermekek jólétének előmozdítására fordítsa az ESZA+-források legalább 5%-át; úgy véli, hogy az országspecifikus ajánlásoknak tükrözniük kell a tagállamok költségvetésének a gyermekszegénység kezelésére vonatkozó, az ESZA+-rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1057 rendelete (2021. június 24.) az Európai Szociális Alap Pluszról (ESZA+) létrehozásáról (HL L 231., 2021.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1057/oj). meghatározott minimumkövetelménynek való megfelelését; felhívja a Bizottságot, hogy a következő többéves pénzügyi keretben biztosítson ambiciózus költségvetést a gyermekgarancia számára a gyermekszegénység és a társadalmi kirekesztés növekvő kihívására való reagálás érdekében;

25.aggodalmát fejezi ki azon nemzeti szakpolitikák miatt, amelyek hiányosságokat okoznak az egészségügyi ellátásban, növelve az egyenlőtlenségeket mind a tagállamokon belül, mind a tagállamok között; figyelmeztet arra, hogy ez a szociális jogok európai pillére 16. alapelvének és az egyetemes egészségügyi ellátásra vonatkozó 3.8. fenntartható fejlődési célnak, valamint a szociális jogok európai pillére azon általános célkitűzésének a végrehajtását is aláássa, hogy az Unióban előmozdítsák a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát, senkit sem hagyva hátra; úgy véli, hogy a szociális eredménytáblában használt mutatók nem adnak átfogó képet az egészségügyi ellátás megfizethetőségéről;

26.kiemeli, hogy a munkáltatóknak a vállalaton belül a fiatalabb és az idősebb munkavállalók körében mindkét irányban elő kell mozdítaniuk a generációk közötti kapcsolatokat és a generációk közötti tanulást; hangsúlyozza, hogy az idősödő munkavállalók segíthetnek a vállalkozásoknak olyan új termékeket és szolgáltatásokat kifejleszteni, amelyek célja, hogy kreatívabb és produktívabb módon alkalmazkodjanak az idősödő társadalom igényeihez; kéri továbbá, hogy a generációk közötti tudásátadás elősegítése érdekében hozzanak létre önkéntességre és mentorálásra bátorító ösztönzőket;

27.figyelmeztet arra, hogy az Európai Központi Bank jelentései szerint a reálbérek még mindig a világjárvány előtti szint alatt vannak, miközben a termelékenység nagyjából azonos volt; egyetért azzal, hogy ez némi mozgásteret teremt a reálbérek inflációt nem gerjesztő emelkedéséhez, és figyelmeztet arra, hogy ha a reálbérek nem emelkednek, az növelné az elhúzódó gazdasági gyengeség kockázatát, ami maradandó hatásokkal járhat, és a világ más részeihez képest tovább rontaná a termelékenységet az euróövezetben; úgy véli, hogy a minimálbérekre vonatkozó szabályok végrehajtásának javítása és a kollektív tárgyalások hatályának megerősítése jótékony hatással lehet a béregyenlőtlenség mértékére, különösen azáltal, hogy segíti a béreloszlás alján lévő kiszolgáltatottabb munkavállalókat, akik egyre inkább kirekesztődnek;

28.kéri a tagállamokat, hogy biztosítsanak tisztességes munkafeltételeket, amelyek magukban foglalják többek között a tisztességes béreket, a szociális védelemhez való hozzáférést, az egész életen át tartó tanulás lehetőségeit, a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, a munka és a magánélet közötti megfelelő egyensúlyt, a lecsatlakozáshoz való jogot, az észszerű munkaidőt, a munkavállalói képviseletet, a munkahelyi demokráciát és a kollektív szerződéseket; sürgeti a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a munkahelyi demokráciát, a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalásokat, és védjék meg a munkavállalók jogait, különösen a zöld és digitális átállással összefüggésben, biztosítsák a férfiak és nők egyenlő munkáért járó egyenlő díjazását, fokozzák a bérek átláthatóságát és kezeljék a nemek közötti egyenlőtlenséget az EU-ban a nemek közötti bérszakadék megszüntetése érdekében;

29.emlékeztet az önfoglalkoztatók szociális védelemhez való hozzáférése javításának fontosságára, és arra kéri a Bizottságot, hogy az országspecifikus ajánlások keretében kövesse nyomon a munkavállalók és az önálló vállalkozók szociális védelemhez való hozzáféréséről szóló, 2019. november 8-i tanácsi ajánlás HL C 387., 2019.11.15., 1. o. tagállami végrehajtására vonatkozó nemzeti terveket; mivel az önfoglalkoztató szakemberek kulturális és kreatív ágazatokon belüli aránya több mint kétszerese az általános népességen belüli arányának, ezért e tekintetben emlékeztet a művészek és a kulturális és kreatív ágazatban dolgozók társadalmi és szakmai helyzetének uniós keretrendszeréről szóló, 2023. november 21-i európai parlamenti állásfoglalásra Az Európai Parlament 2023. november 21-i állásfoglalása a Bizottságnak szóló ajánlásokkal a művészek és a kulturális és kreatív ágazatban dolgozók társadalmi és szakmai helyzetének uniós keretrendszeréről (HL C, C/2024/4208, 2024.7.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4208/oj). adott, 2024. február 21-i bizottsági válaszban meghatározott 13 kezdeményezésre, és arra kéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve kezdje meg azok végrehajtását;

30.felszólít olyan politikák végrehajtására, amelyek előmozdítják a munka és a magánélet közötti egyensúlyt és a lecsatlakozáshoz való jogot valamennyi család és munkavállaló életminőségének javítása céljából, a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1158 irányelve (2019. június 20.) a szülők és a gondozók vonatkozásában a munka és a magánélet közötti egyensúlyról és a 2010/18/EU tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 188., 2019.7.12., 79. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1158/oj). és az európai gondozási stratégia végrehajtásának biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a távmunka és a lecsatlakozáshoz való jog kezelésére; továbbá terjesszen elő javaslatot az összes családtípus vagy a nagycsaládok európai kártyájának létrehozásáról és az egyedülálló szülőkre vonatkozó európai cselekvési tervről, amely oktatási és szociális előnyöket kínál; végül olyan kezdeményezéseket szorgalmaz, amelyek célja a hosszabb betegszabadság következtében kialakuló munkaerő-kirekesztés elleni küzdelem, a munkahelyek átalakítása és a rugalmas munkakörülmények előmozdítása, valamint stratégiák kidolgozása a munkavállalók hosszabb távollét utáni visszatérésének támogatására;

31.kéri, hogy az EU kohéziós politikájában kezeljék prioritásként a demográfiai kihívásokat, továbbá uniós és nemzeti szinten egyaránt konkrét intézkedéseket szorgalmaz; felhívja a Bizottságot, hogy hirdesse meg a „demográfia európai évét”, és kezelje prioritásként az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázásáról szóló bizottsági közlemény és a „tehetségpotenciál-növelési mechanizmus” kidolgozását a társadalmi kohézió előmozdítása, valamint a vidéki és legkülső területek és a magas elnéptelenedési rátával rendelkező régiók finanszírozásának növelése érdekében, támogatva a minőségi munkahelyteremtést, a közszolgáltatásokat, a helyi fejlesztési projekteket és a lakosságnak „a területen maradáshoz való jogát” támogató alapvető infrastruktúrát, különösen a fiatalok esetében; kiemeli annak fontosságát, hogy konkrét intézkedéseket vezessenek be az oktatás és képzés terén tapasztalható regionális egyenlőtlenségek kezelése céljából, mindenki számára biztosítva a magas színvonalú és megfizethető oktatáshoz való egyenlő hozzáférést;

32.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a javulás ellenére számos lakossági csoport továbbra is jelentősen alulreprezentált az uniós munkaerőpiacon, beleértve a nőket, az időseket, az alacsony és közepes képzettségű személyeket, a fogyatékossággal élő személyeket, valamint a migráns vagy kisebbségi hátterű személyeket; figyelmeztet arra, hogy az oktatási egyenlőtlenségek elmélyültek, tovább súlyosbítva a hátrányos helyzetű és migráns hátterű diákok sebezhetőségét; rámutat arra, hogy a közös foglalkoztatási jelentés szerint a migráns vagy kisebbségi háttérrel rendelkező személyek jelentős mértékben részesülhetnek a készségkereslet és -kínálat közötti eltérések kezelésére, a nyelvismeret javítására és a megkülönböztetés elleni küzdelemre irányuló, célzott intézkedések előnyeiből; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az integrációról és a befogadásról szóló, a 2021–2027-es időszakra szóló cselekvési terv végrehajtására irányuló erőfeszítéseket, amely közös szakpolitikai keretet biztosít a tagállamok támogatására a migránsok integrációjára vonatkozó nemzeti politikák kidolgozásában;

33.felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy kezeljék prioritásként az adminisztratív terhek csökkentését az egyszerűsítés céljából, a munkaügyi és szociális normák tiszteletben tartása mellett; úgy véli, hogy a kkv-k, valamint a tényleges és potenciális vállalkozók jobb támogatása javítani fogja az EU versenyképességét és hosszú távú fenntarthatóságát, fellendíti az innovációt és minőségi munkahelyeket teremt; megjegyzi, hogy a kkv-k és az önfoglalkoztatók valamennyi ágazatban alapvető fontosságúak az EU gazdasági növekedése és ezáltal a szociálpolitikák finanszírozása szempontjából; sürgeti az egységes piac javítására irányuló konkrét ajánlások végrehajtását; tudomásul veszi, hogy a Bizottság 2025. január 29-én közzétette a versenyképességi iránytűt „Versenyképességi iránytű az EU számára” című, 2025. január 29-i bizottsági közlemény (COM(2025)0030),;

34.kéri a Bizottságot, hogy minden új jogalkotási javaslat esetében végezzen versenyképességi ellenőrzését, figyelembe véve az uniós jogszabályok vállalatokra, valamint más uniós szakpolitikákra és programokra gyakorolt általános hatását;

35.úgy véli, hogy a szociális gazdaság az uniós szociális piacgazdaság alapvető eleme, valamint a szociális jogok európai pillére és célkitűzései végrehajtásának mozgatórugója, és az gyakran biztosít foglalkoztatást a veszélyeztetett és kirekesztett csoportok számára; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy erősítsék meg a szociális gazdaság valamennyi vállalkozásának, de különösen a nonprofit vállalkozásoknak nyújtott támogatásukat, amint azt a szociális gazdaságra vonatkozó 2021. évi cselekvési terv és a szociális gazdaságra vonatkozó liège-i ütemterv is kiemeli, a minőségi, tisztességes, inkluzív munka és a körforgásos gazdaság előmozdítása érdekében, ösztönözzék a tagállamokat a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítésére és a szociális gazdaság szereplői láthatóságának növelésére; felhívja a Bizottságot, hogy tárjon fel innovatív finanszírozási mechanizmusokat az európai szociális gazdaság fejlődésének támogatása Az Európai Parlament 2022. július 6-i állásfoglalása a szociális gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési tervről (HL C 47., 2023.2.7., 171. o.)., valamint a dinamikus és inkluzív üzleti környezet előmozdítása érdekében;

36.úgy véli, hogy az átállás idei évében a felülvizsgált gazdasági kormányzási szabályok végrehajtásával a tagállamoknak össze kell hangolniuk költségvetési felelősségüket a fenntartható és inkluzív növekedéssel és foglalkoztatással, valamint megjegyzi, hogy az új gazdasági kormányzási keret céljaihoz való hozzájárulás érdekében fokozni kell a szociális partnerek bevonását, többek között a középtávú költségvetési strukturális tervek kidolgozásába;

37.üdvözli, hogy az új gazdasági kormányzási keretben a nemzeti középtávú költségvetési strukturális terveknek tartalmazniuk kell az európai szemeszter keretében, különösen az országspecifikus ajánlásokban azonosított fő kihívásokra reagáló reformokat és beruházásokat, valamint biztosítaniuk kell az adósság fenntarthatóságát, ugyanakkor stratégiailag be kell ruházniuk a szociális jogok európai pillérének elveibe a felfelé irányuló társadalmi konvergencia előmozdítása céljából;

38.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az országspecifikus ajánlásoknak való megfelelés továbbra is alacsony szinten van; megismétli ezért az országspecifikus ajánlások tagállamok általi hatékony végrehajtására irányuló felhívását az egészségügyi ellátás és a fenntartható nyugdíjrendszerek előmozdítása érdekében, összhangban a szociális jogok európai pillérének 15. és 16. elvével, valamint valamennyi polgár hosszú távú jólétének előmozdítása érdekében, figyelembe véve azon munkavállalók kiszolgáltatottságát, akiknek karrierje szegmentált, időszakos és munkaerőpiaci átmeneteknek van kitéve; nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy erősítse meg a tagállamokkal a meglévő ajánlások és a foglalkoztatási iránymutatások végrehajtásáról, valamint az azonosított kihívások kezelésére irányuló jelenlegi vagy jövőbeli szakpolitikai intézkedésekről folytatott párbeszédet;

39.üdvözli a társadalmi konvergenciát fenyegető kockázatok európai szemeszter keretében történő azonosítására szolgáló keret létrehozását, ami a Parlament határozott kérése volt; emlékeztet arra, hogy e keret alapján a Bizottság értékeli a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát fenyegető, tagállamokon belüli kockázatokat, továbbá – a szociális eredménytábla és a társadalmi konvergenciával kapcsolatos keret elvei alapján – nyomon követi a szociális jogok európai pillérének végrehajtása terén elért eredményeket; üdvözli, hogy a 2025. évi együttes foglalkoztatási jelentés a társadalmi konvergenciával kapcsolatos keret elvein alapuló országspecifikus elemzést nyújt; kéri a Bizottságot, hogy ezen új kereten belül fejlessze tovább az innovatív mennyiségi és minőségi elemzési eszközöket annak érdekében, hogy azokat optimálisan ki lehessen használni az európai szemeszter jövőbeli ciklusaiban;

40.üdvözli, hogy a társadalmi konvergenciával kapcsolatos keret elvein alapuló első elemzés rámutat, hogy 2023-ban a munkaerőpiacon felfelé irányuló konvergencia volt megfigyelhető A Bizottság és a Tanács együttes foglalkoztatási jelentésére irányuló, 2024. december 17-i bizottsági javaslat (COM(2024)0701).; aggodalommal jegyzi meg, hogy az alulreprezentált csoportok foglalkoztatási eredményein még javítani kell, és európai szinten a készségfejlesztés tekintetében – a korai oktatástól kezdve az egész életen át tartó tanulásig –, valamint a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányának társadalmi hatásai tekintetében továbbra is veszély fenyegeti a felfelé irányuló konvergenciát; kéri a Bizottságot, hogy az elemzés második szakaszában vizsgálja tovább a felfelé irányuló társadalmi konvergenciát fenyegető kockázatokat, és vitassa meg az érintett tagállamokkal az e kockázatok kezelése érdekében hozott vagy előirányzott intézkedéseket;

41.elismeri a háztartások terheinek növekedéséhez vezető megélhetési válságot és a lakhatási költségek növekedését, ami a magas energiaárakkal együtt az egész Unióban hozzájárul az energiaszegénység magas szintjéhez; kéri ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezeljék átfogóan e válság kiváltó okait, méghozzá részesítsék előnyben a gazdasági rezilienciát, a társadalmi kohéziót és a fenntartható fejlődést előmozdító szakpolitikákat;

42.figyelmeztet a gépjárműipar – mint a külső és belső tényezők miatt példátlan nyomás alatt álló ágazat – válságából eredő társadalmi kockázatokra; kéri a Bizottságot, hogy fordítson figyelmet erre az ágazatra, valamint fokozza a szociális párbeszédet és a munkavállalók átállással kapcsolatos folyamatokba való bevonását; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válság kezelése érdekében sürgősen összehangolt uniós válaszra van szükség egy szakszervezetekből és munkáltatókból álló szükséghelyzeti munkacsoport létrehozása révén;

43.kéri a Bizottságot, hogy – például az Európai Szerkezetátalakítási Figyelő igénybevételével – kövesse nyomon a szerkezetátalakításra és annak a foglalkoztatásra gyakorolt hatására vonatkozó adatokat, hogy megkönnyítse a szerkezetátalakítást és a munkaerőpiaci átmeneteket támogató intézkedéseket, és vegye fontolóra a szerkezetátalakítás társadalmilag felelős módját támogató nemzeti intézkedések európai szemeszteren belüli kiemelését;

44.aggodalmát fejezi ki a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblájának Bizottság általi felülvizsgálata miatt, különös tekintettel a foglalkoztatási és szociális mutatók csökkenésére, amelyek elengedhetetlenek a tagállamok szociális és munkaerőpiaci helyzetének értékeléséhez; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ifjúsági munkanélküliséget már nem tekintik kiemelt mutatónak, annak ellenére, hogy releváns a konkrét munkaerőpiaci kihívások azonosítása és kezelése, valamint a megfelelő közpolitikák elfogadása szempontjából; hangsúlyozza, hogy a döntéshozatali folyamatban nagyobb figyelmet kell fordítani a szociális normák mutatóira; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem konzultált megfelelően a Parlamenttel, és emlékezteti a Bizottságot azon kötelezettségére, hogy a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblájának és a tagállamokra vonatkozó makrogazdasági és makroszintű pénzügyi mutatóknak a kidolgozása előtt szorosan együtt kell működnie a Parlamenttel, a Tanáccsal és a szociális partnerekkel; hangsúlyozza, hogy a szociális jogok európai pillére elvei végrehajtásának a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás eredménytáblájának részét kell képeznie;

45.úgy véli, hogy a területi és társadalmi kohézió a versenyképességi menetrend alapvető eleme, és a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközhöz (SURE) hasonló eszközök továbbra is a jövőbeli uniós kezdeményezéseket ösztönző, pozitív példaként szolgálnak;

46.úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az európai szemeszter keretében folytatott költségvetési politikák támogassák a szociális jogok európai pillérével összehangolt beruházásokat, különösen az olyan területeken, mint a tisztességes és megfizethető lakhatás, a színvonalas egészségügyi ellátás, az oktatás és a szociális védelmi rendszerek, mivel ezek kritikus jelentőséggel bírnak a társadalmi kohézió és a hosszú távú gazdasági fenntarthatóság, valamint a szociális mutatók révén azonosított kihívások kezelése szempontjából;

47.hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a szociális eredménytáblában „kritikusként” és „figyelemmel kísérendőként” azonosított fő kihívásokkal, beleértve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett gyermekeket, a nemek közötti foglalkoztatási szakadékot, a lakhatási költségekkel kapcsolatos túlterheltséget, a gyermekgondozást és a tartós ápolást-gondozást, a fogyatékossággal élők foglalkoztatási szakadékát, a szociális transzfereknek a szegénység csökkentésére gyakorolt hatását és az alapvető digitális készségeket A Bizottság és a Tanács együttes foglalkoztatási jelentésére irányuló, 2024. december 17-i bizottsági javaslat (COM(2024)0701).;

48.kiemeli a megélhetési válság fogyatékossággal élő személyekre gyakorolt negatív hatásait;

49.sürgeti a tagállamokat, hogy mérlegeljenek olyan szilárd szakpolitikákat, amelyek tisztességes béreket biztosítanak és javítják a munkakörülményeket, különösen az alacsony jövedelmű és bizonytalan foglalkoztatási helyzetű munkavállalók számára;

50.hangsúlyozza, hogy a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal és a célzott szociális beruházások javítása érdekében időszerű és harmonizált adatokra van szükség a szociálpolitikákról; kéri, hogy javítsák a szociális eredménytáblát annak érdekében, hogy az lefedje a szociális jogok európai pillérének 20 alapelvét olyan releváns mutatók bevezetésével, amelyek tükrözik az egyenlőtlenség tendenciáit és okait, például a minőségi foglalkoztatást, a javak elosztását, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, a megfelelő nyugdíjakat, a hajléktalansági rátát, a mentális egészséget és a munkanélküliséget; emlékeztet arra, hogy a szegénység kockázatának vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett lakosság mutatója (AROPE) nem ad magyarázatot a többszörös egyenlőtlenség okaira; kéri a Bizottságot és az uniós tagállamokat, hogy a szociális szolgáltatásokba való beruházásoknak és azok lefedettségének nyomon követése érdekében dolgozzanak ki szilárd európai adatgyűjtési keretet a szociális szolgáltatásokkal kapcsolatban;

51.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.