P10_TA(2025)0033Az Ororszország három éve tartó agressziós háborúja miatt Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartásaAz Európai Parlament 2025. március 12-i állásfoglalása az Oroszország három éve tartó agressziós háborúja miatt Ukrajnának nyújtott uniós támogatás töretlen fenntartásáról (2025/2528(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira, különösen az Oroszország Ukrajna elleni 2022. februári teljes körű inváziója és a Krím félsziget 2014. február 19-i annektálása óta elfogadott állásfoglalásaira,

–tekintettel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) 1975. augusztus 1-jei Helsinki Záróokmányára, az EBESZ 1990. november 21-i Párizsi Charta az Új Európáért című dokumentumára, valamint az ENSZ 1994. december 5-i, Ukrajnának a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződéshez való csatlakozásával kapcsolatos biztonsági garanciákról szóló megállapodására (a biztonsági garanciákról szóló budapesti megállapodás),

–tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodásra HL L 161., 2014.5.29., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2014/295/oj., valamint az ahhoz kapcsolódó, az Európai Unió és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,

–tekintettel az ENSZ Alapokmányára, a Hágai Egyezményekre, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, valamint a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumára,

–tekintettel az Európai Tanácsnak az Ukrajnával folytatandó csatlakozási tárgyalások megkezdéséről szóló, a Bizottság erre vonatkozó, 2023. november 8-i pozitív ajánlását követő 2023. december 14-i határozatára,

–tekintettel az Ukrajna-eszköz létrehozásáról szóló, 2024. február 29-i (EU) 2024/792 európai parlamenti és tanácsi rendeletre HL L, 2024/792, 2024.2.29., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/792/oj., valamint az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás egyéb formáira,

–tekintettel az Európai Tanács elnökének, az Európai Bizottság elnökének és az Európai Parlament elnökének az Ukrajna elleni orosz invázió harmadik évfordulójáról szóló, 2025. február 24-i együttes nyilatkozatára,

–tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „Az átfogó, igazságos és tartós béke előmozdítása Ukrajnában” című, 2025. február 24-én elfogadott ES-11/7. számú határozatára,

–tekintettel az Európai Tanács 2025. március 6-i rendkívüli ülésének következtetéseire,

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

A.mivel Oroszország 2022. február 24. óta jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan, agressziós totális háborút folytat Ukrajna ellen; mivel Oroszország Ukrajna elleni háborúja 2014-ben kezdődött a Krím félsziget jogellenes megszállásával és annektálásával, majd Donyeck és Luhanszk régió egyes részeinek ezt követő megszállásával; mivel ez az agressziós háború az ENSZ Alapokmányának, valamint a nemzetközi jog és a nemzetközi humanitárius jog az 1949. évi genfi egyezményekben megállapított alapelveinek nyilvánvaló és kirívó megsértését jelenti;

B.mivel az Oroszország által az elmúlt három évben Ukrajnában elkövetett cselekedetek továbbra is veszélyeztetik a békét és a biztonságot Európában és világszerte; mivel az agresszív orosz háború a második világháború vége óta a legnagyobb katonai konfliktus az európai kontinensen, és jól tükrözi a tekintélyelvűség és a demokrácia közötti egyre növekvő konfliktust;

C.mivel Ukrajna és polgárai rendíthetetlen elszántsággal állnak ellent Oroszország agresszív háborújának, sikeresen védik hazájukat, noha ezért nagy árat fizetnek a polgári és katonai áldozatok tekintetében, valamint a lakott területek és a – különösen a víz- és villamosenergia-ellátást biztosító – polgári és állami infrastruktúra, a természeti környezet és a kulturális örökségi helyszínek elpusztítása, az erőszakos deportálások, a deportált gyermekek eltűnése és illegális örökbefogadása, jogtalan bebörtönzések, tömeggyilkosságok, polgári személyek, katonák és hadifoglyok kivégzése és kínzása, valamint szexuális erőszak és tömeges nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazása és Ukrajna megszállt területei etnikai összetételének megváltoztatása vonatkozásában, amelyek mindegyike háborús bűncselekménynek és emberiesség elleni bűncselekménynek minősül; mivel továbbra is ukránok milliói kényszerülnek lakóhelyük elhagyására Ukrajnán belül és kívül; mivel az ENSZ megerősítette, hogy 2022 februárja óta több mint 12 500 polgári személyt, köztük több száz gyermeket gyilkoltak meg; mivel az ukrán hatóságok becslései szerint a teljes invázió 2022. februári kezdete óta legalább 20 000 ukrán gyermeket telepítettek ki erőszakkal otthonaikból és hurcoltak el Oroszországba és az Oroszország által megszállt területekre; mivel az Oroszországi Föderáció arra törekszik, hogy megfossza Ukrajnát és népét etnikai, nyelvi és történelmi identitásától azáltal, hogy eltörli az ukrán identitás jeleit a megszállt területeken; mivel Ukrajna bátor népének ítélték oda a 2022. évi Szaharov-díjat bátorságuk és ellenállásuk előtt tisztelegve;

D.mivel az ENSZ Közgyűlése 2022. március 2-i határozatában azonnal az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdését sértő agressziós cselekménynek minősítette az Ukrajna elleni orosz háborút, és 2022. november 14-i határozatában elismerte, hogy az Oroszországi Föderációt felelősségre kell vonni agressziós háborújáért, valamint jogilag és pénzügyileg felelősségre kell vonni jogsértő nemzetközi cselekményeiért, többek között jóvátételre kötelezvén az okozott károkért;

E.mivel 2022. március 2-án a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze vizsgálatot indított az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, amely az Ukrajna területén 2013. november 21-től kezdődően elkövetett háborús bűncselekményekre, emberiesség elleni bűncselekményekre és népirtásra összpontosított, és 2023. március 17-én elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke és Maria Lvova-Belova, az Oroszországi Föderáció elnöki hivatalának úgynevezett gyermekjogi biztosa ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálásának háborús bűncselekménye miatt, valamint Sergei Kuzhugetovich Shoigu és Valery Vasilyevich Gerasimov ellen emberiesség elleni bűncselekmények, így polgári célpontok elleni támadások elrendelésével és a polgári lakosságnak és a polgári objektumokban okozott túlzott mértékű kárral kapcsolatos háborús bűncselekmények miatt; mivel az EU támogatja az agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék létrehozását;

F.mivel számos harmadik ország, nevezetesen Irán, Észak-Korea és Belarusz jelentős fegyver- és lőszerszállítmányokat biztosított Oroszországnak, és Belarusz lehetővé tette Oroszország számára, hogy területét Ukrajna megtámadására használja, ami a nemzetközi jog értelmében agressziónak minősül; mivel észak-koreai csapatokat telepítettek a harctérre, amelyek az orosz hadsereggel együtt harcolnak; mivel Oroszország és Kína 2022. február 4-én „korlátok nélküli partnerséget” írt alá, és ezt követően Kína az orosz háborús erőfeszítések kulcsfontosságú támogatójává vált azáltal, hogy nagy mértékben támogatja Oroszország gazdaságát, védelmi ipari bázisát és kettős felhasználású felszerelésekkel látja el;

G.mivel a károkról és igényekről készített legutóbbi gyorsfelmérés szerint a 2024 decemberi állapot szerint az ukrajnai újjáépítés és helyreállítás teljes költsége a következő évtizedben legalább 506 milliárd EUR, ami 2,8-szorosa Ukrajna 2024. évi becsült nominális GDP-jének; mivel 2025-ben továbbra is 9,62 milliárd EUR összegű teljes finanszírozási hiány áll fenn a helyreállítási és újjáépítési szükségletek tekintetében;

H.mivel az EU a közelmúltban elfogadta az Oroszországgal szembeni 16. szankciócsomagját, hogy gyengítse gazdasági bázisát, megfossza az országot a kritikus technológiáktól, és korlátozza hadviselési képességét; mivel az új szankciók további személyeket és szervezeteket céloznak meg, beleértve katonai cégeket, a szankciók megkerülőit, nem uniós támogató országokat, a Kreml propagandistáit, árnyékflotta-hálózatokat és az ukrán gyermekek deportálásában részt vevő személyeket; mivel az uniós szankciók immár több mint 2 400 személyre és szervezetre vonatkoznak, vagyoni eszközeik befagyasztásával, finanszírozási tilalmakkal és utazási korlátozásokkal sújtva őket;

I.mivel a teljes körű invázió kezdete óta az EU és tagállamai nyújtották összességében a legjelentősebb, közel 140 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást Ukrajnának valamennyi területen, amelyből több mint 67 milliárd EUR humanitárius és sürgősségi segély, költségvetési támogatás, makroszintű pénzügyi támogatás és több mint 48 milliárd EUR értékű katonai segély formájában érkezett Ukrajnába; mivel különböző joghatóságokban mintegy 300 milliárd EUR összegű orosz állami vagyont fagyasztottak be; mivel 2024 májusában az uniós tagállamok jóváhagyták az EU-ban tartott, a becslések szerint mintegy 210 milliárd EUR értékű, befagyasztott orosz állami eszközből származó pénzügyi bevételek Ukrajna támogatására való felhasználását azzal a céllal, hogy évente akár 3 milliárd EUR-t biztosítsanak Ukrajna újjáépítési és rezilienciatörekvéseinek támogatására;

J.mivel számos uniós tagállam továbbra is vásárol Oroszországtól fosszilis tüzelőanyagokat, többek között cseppfolyósított földgázt – amelynek importja növekszik –, valamint uránt, hozzájárulva az orosz gazdasághoz és erősítve háborús költségvetését; mivel az Ukrajna elleni totális agressziós háború kitörése óta az orosz fosszilis tüzelőanyagok Unióba irányuló értékesítése meghaladta a 200 milliárd EUR-t;

K.mivel az EU több mint négymillió, Ukrajnából érkező menekültet fogadott be, és támogatásáról biztosította Ukrajna népét és vezetőit azáltal, hogy tárgyalásokat kezdett Ukrajna uniós csatlakozásáról;

L.mivel az Európai Tanács úgy döntött, hogy a Bizottság pozitív ajánlását követően megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával; mivel az első kormányközi konferenciára 2024. június 25-én került sor, amely elindította a tárgyalási folyamatot, és elfogadta a tárgyalási keretet;

M.mivel Donald Trump amerikai elnök kormányzása alatt az Egyesült Államok jelentősen megváltoztatta Oroszország Ukrajna elleni háborújával kapcsolatos álláspontját; mivel Trump elnök követeléseket fogalmazott meg Ukrajnával szemben, de semmilyen követelést nem fogalmazott meg az orosz féllel szemben, továbbá a valósnál jelentéktelenebbnek tüntette fel Oroszország felelősségét a háború kirobbantásában, és tervezi az orosz szankciók esetleges rövid távú enyhítését; mivel csak a Trump elnök és Zelenszkij elnök 2025. február 28-i találkozója és a 2025. március 9. közötti időszakban Oroszország több mint 2 100 légi támadást, többek között 1 200 irányított bombatámadást és közel 870 dróntámadást hajtott végre;

N.mivel a közelmúltban Rijádban folytatott amerikai-orosz tárgyalásokból kizárták Ukrajnát és az EU-t, és az Egyesült Államok nem konzultált európai szövetségeseivel, mielőtt véget vetett volna az Oroszország elszigetelésére irányuló erőfeszítésekben való részvételének; mivel az Egyesült Államok új kormánya Oroszországgal és szövetségeseivel együtt az ENSZ Közgyűlésének 2025. február 24-én elfogadott, Oroszország agresszióját elítélő határozata ellen szavazott; mivel Amerika pálfordulása Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját illetően veszélyezteti Ukrajna azon képességét, hogy ellenálljon Oroszország agressziójának, és egyértelművé teszi, hogy Washingtonnak az Oroszország felelősségre vonása iránti elkötelezettségében már nem lehet bízni, és aláássa a válság megoldására irányuló nemzetközi erőfeszítéseket;

O.mivel 2025. március 3-án az Egyesült Államok felfüggesztette az Ukrajnának nyújtott katonai segítséget, többek között az Egyesült Államok korábbi kormánya által jóváhagyott támogatást, valamint a hírszerzési információk Ukrajnával való megosztását; mivel ezt követően 2025. március 7-én megszüntette Ukrajna hozzáférését az Egyesült Államok kormányzati rendszere által gyűjtött kereskedelmi műholdas képekhez;

P.mivel a széles körben elismert demokratikus elvek és Ukrajna alkotmánya szerint háború és hadiállapot idején nem lehet választásokat tartani, különösen akkor, amikor ukránok milliói kényszerültek lakóhelyük elhagyására; mivel a hadiállapotot kizárólag Oroszország agressziós háborúja miatt hirdették ki, és az továbbra is érvényben van Ukrajnában; mivel az EU továbbra is elismeri Zelenszkij elnököt Ukrajna legitim vezetőjének a demokratikus választások megtartásáig;

Q.mivel Donald Trump elnök elrendelte az Egyesült Államok külföldi segélyeinek átfogó befagyasztását, leállítva több száz kritikus jelentőségű projektet Ukrajnában, köztük az aknamentesítési tevékenységeket, a veteránok rehabilitációját, a humanitárius segélyt, a független médiát támogató és a korrupcióellenes kezdeményezéseket, az orosz háborús bűncselekmények kivizsgálását, valamint Ukrajna távközlési hálózatainak orosz kibertámadásokkal szembeni megerősítését;

R.mivel Oroszország agressziós háborúja a szomszédaival szembeni imperialista hozzáállásáról tanúskodik; mivel mindaddig, amíg Oroszország revizionista politikát folytat, fenyegetést jelent az európai kontinens biztonságára nézve; mivel az orosz agressziós háború a Nyugattal, annak érdekeivel és értékeivel, a szabályokon alapuló nemzetközi renddel, a demokráciával és a biztonsággal szembeni szélesebb körű célkitűzések részét képezi, amint azt Vlagyimir Putyin a teljes körű inváziót megelőző hetekben nyíltan kijelentette; mivel számos nemzetközi szereplő elismerte, hogy Oroszország a terrorizmust támogató állam, amely maga is használ terrorista eszközöket;

S.mivel Ukrajna vereségét széles körben Európa, az Egyesült Államok és az egész NATO-szövetség stratégiai vereségeként és az agresszorként fellépő Oroszország megjutalmazásaként értékelnék, és ez olyan messzemenő biztonsági következményekkel járna, amelyeket nem lehet eléggé hangsúlyozni; mivel az ukrajnai háború – kimenetelétől függően – valószínűleg a világ más részein is éreztetni fogja hatását, különösen az indiai–csendes-óceáni térségben, és más revizionista hatalmakat is saját hegemón törekvéseik megvalósítására ösztönözhet;

T.mivel 2025. március 6-án az Európai Tanács rendkívüli ülést tartott, amelynek témája az ukrajnai helyzet és az európai védelem megerősítésének szükségessége volt; mivel az Európai Tanács jóváhagyta a Bizottság által előterjesztett védelmi csomagot, amelynek célja az európai védelem megerősítése a „ReArm Europe” terv révén, és amely akár 800 milliárd EUR-t is mozgósíthat, és megismételte, hogy támogatja Ukrajnát, kiemelve különösen, hogy Ukrajna nélkül nem lehet tárgyalásokat folytatni Ukrajnáról, és hogy Európa részvétele nélkül nem kerülhet sor olyan tárgyalásokra, amelyek az európai biztonságot érintik, továbbá hogy Ukrajna biztonsága, valamint az európai, transzatlanti és globális biztonság összefonódik egymással;

U.mivel a háború kitörése óta a Balti-tenger tenger alatti kábeleit és a kulcsfontosságú infrastruktúrát folyamatos támadások érik, vélhetően Oroszországhoz és Kínához kapcsolódó szereplők részéről;

1.az Ukrajna elleni teljes körű orosz agresszió harmadik évfordulója alkalmából tisztelettel adózik az előtt a több ezer ember előtt, akik egy szabad és demokratikus Ukrajnáért áldozták fel életüket; újfent töretlen szolidaritásáról biztosítja Ukrajna népét, és továbbra is támogatja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritását; nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével összhangban Ukrajnának természetes joga van az önvédelemhez;

2.ismét a lehető leghatározottabban elítéli Oroszország Ukrajna elleni jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolhatatlan agressziós háborúját, valamint Belarusz, Észak-Korea és Irán abban való részvételét; követeli, hogy Oroszország és helyettesítő erői haladéktalanul, teljes mértékben és feltétel nélkül hagyjanak fel a lakóövezetek és a polgári infrastruktúra elleni támadásokkal, szüntessék be az Ukrajnában folytatott valamennyi katonai tevékenységet, és vonják ki az összes katonai erőt, helyettesítő erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes nemzetközileg elismert területéről; hangsúlyozza, hogy továbbra is az el nem ismerés politikáját folytatja Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területeivel, többek között, de nem kizárólag a Krím félszigettel kapcsolatban; követeli, hogy az Oroszországi Föderáció véglegesen hagyjon fel Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának megsértésével vagy fenyegetésével; elítéli az orosz megszálló erők által az ukrán lakosság ellen elkövetett atrocitásokat és Ukrajna infrastruktúrájának megkülönböztetés nélküli megsemmisítését; követeli, hogy vessenek véget az ukrán polgári lakosság erőszakos deportálásának, és bocsássák szabadon és juttassák haza valamennyi fogva tartott ukránt, különösen a gyermekeket;

3.ismételten elítéli Oroszország Ukrajna elleni teljes körű agresszióját, amely egzisztenciális fenyegetést jelent Európa biztonságára és stabilitására nézve; hangsúlyozza, hogy az Ukrajna elleni agresszió bűncselekménye a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmányának súlyos megsértése; hangsúlyozza, hogy az orosz agressziós háború alapvetően megváltoztatta az európai és az Európán kívüli geopolitikai helyzetet és veszélyezteti Európa biztonsági struktúráját, és hogy az erre adandó válasz határozott, bátor és átfogó politikai, biztonsági és pénzügyi döntéseket tesz szükségessé az Unió részéről; úgy véli, hogy egy olyan Ukrajna, amely képes hatékonyan megvédeni magát, szerves része a stabil és kiszámítható európai biztonsági környezetnek;

4.úgy véli, hogy a háború kimenetele és a nemzetközi közösség által képviselt álláspont döntő szerepet fog játszani más, olyan autoriter rezsimek jövőbeli lépéseinek befolyásolásában, amelyek szorosan figyelemmel kísérik a háború alakulását, hogy felmérjék, mekkora mozgástér áll rendelkezésükre agresszív – adott esetben katonai eszközökkel megvalósítható – külpolitikák folytatására;

5.mély aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államok Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának nyilvánvaló megváltozása miatt, amely magában foglalta Ukrajna nyílt hibáztatását a folyamatban lévő háborúért, az Egyesült Államok katonai támogatásának felfüggesztését, valamint azt, hogy megpróbálja arra kényszeríteni Ukrajnát, hogy lemondjon az önvédelemhez való törvényes jogáról és területi engedményeket tegyen; hangsúlyozza, hogy e változás fényében az EU és tagállamai jelenleg Ukrajna elsődleges stratégiai szövetségesei, és meg kell őrizniük az Ukrajna legnagyobb adományozójaként betöltött szerepüket, továbbá jelentősen növelniük kell az Ukrajna önvédelemhez való jogának fenntartásához és – amennyire lehetséges – az USAID felfüggesztett finanszírozásának pótlásához égetően szükséges segítséget, egyben hosszú távú támogatást kell nyújtaniuk az újjáépítéshez és a helyreállításhoz;

6.ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy a sürgető szükségletekre (többek között a nagy hatótávolságú fegyverrendszerek, légvédelmi rendszerek, tüzérségi rendszerek, elektronikus hadviselési rendszerek, drónelhárítási képességek és technikai felszerelések iránti igényre) reagálva jelentősen növeljék és gyorsítsák fel katonai támogatásukat, különösen a fegyverek és lőszerek biztosítását, valamint a kiképzést; sürgeti a tagállamokat és védelmi iparágaikat, hogy fektessenek be az ukrán védelmi iparba, és működjenek együtt vele annak érdekében, hogy a dán és a holland példát követve a lehető leghatékonyabban ki lehessen aknázni a gyártási képességeiben rejlő lehetőségeket; megismétli álláspontját, amely szerint valamennyi uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek együttesen és egyénileg el kell köteleznie magát amellett, hogy évente legalább a GDP-jük 0,25%-ának megfelelő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy használják műholdas képalkotó infrastruktúrájukat Ukrajna támogatására; emlékeztet arra, hogy elegendő támogatást kell nyújtani Ukrajnának ahhoz, hogy végleg megállíthassa Oroszország agressziós háborúját és felszabadíthassa egész népét, teljes mértékben helyreállíthassa ellenőrzését a nemzetközileg elismert határain belüli összes területe felett, és elrettenthesse Oroszországot minden további agressziótól; ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy számos uniós tagállam nem elkötelezett, és sürgeti őket, hogy alkotmányukkal összhangban növeljék az Ukrajnának nyújtott nem katonai támogatásukat;

7.újfent kijelenti, hogy elkötelezetten támogatja Ukrajna igazságos és tartós béke iránti vágyát, valamint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által előterjesztett békeformulát és győzelmi tervet; úgy véli, hogy ez egy átfogó terv Ukrajna területi integritásának helyreállítására, és olyan elemeket foglal magában, amelyek elősegítik az ENSZ Alapokmánya és a nemzetközi jog elvein alapuló átfogó, igazságos és tartós békét Ukrajnában, ami megköveteli Ukrajna területi integritásának teljes helyreállítását, a háborús bűnökért és az agresszió bűntettéért való elszámoltatást, az Ukrajnában okozott hatalmas károk orosz részről történő jóvátételét, a felelősök teljes körű elszámoltatását, valamint Oroszország jövőbeli agressziójának kizárását; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy működjenek együtt a hasonlóan gondolkodó partnerekkel annak biztosítása érdekében, hogy a béketárgyalásokra a fent említett elvek tiszteletben tartása mellett kerüljön sor;

8.hangsúlyozza, hogy minden valódi béketárgyalást jóhiszeműen kell lefolytatni, és be kell vonni abba Ukrajnát is; emlékeztet arra, hogy sem igazságos, sem életképes nem lehet egy olyan rendezés, amely kizárja Ukrajnát vagy aláássa jogos törekvéseit – például a saját biztonsági intézkedések megválasztásához való jogát –, vagy amely nem nyújt olyan hiteles biztonsági garanciákat Ukrajna számára, amelyek hozzájárulnak a jövőbeli orosz agressziótól való elrettentéshez;

9.újfent hangsúlyozza, hogy az EU-nak hozzá kell járulnia az Ukrajna számára nyújtott komoly biztonsági garanciákhoz a további orosz agressziótól való elrettentés érdekében; hangsúlyozza, hogy Ukrajnát fel kell vértezni arra, hogy ellen tudjon állni a további orosz támadásokkal szemben és meg tudja előzni azokat, és el tudja utasítani azokat az elhamarkodott megállapodásokat, amelyek közép- és hosszú távon gyengítik biztonságát, és azzal a kockázattal járnak, hogy Ukrajna és más európai országok újabb orosz agressziónak lesznek kitéve; hangsúlyozza, hogy Oroszország háborús gazdasága nem fenntartható, és hogy a gazdasági nyomásgyakorlás és az Ukrajnának nyújtott gyorsított katonai támogatás összehangolt alkalmazása lehetővé tenné az ukrán erők számára, hogy javítsák pozícióikat, miközben kárt okozna Oroszország gazdaságának, erősebb tárgyalási pozíciót biztosítva Ukrajna számára, amikor beleegyezik a béketárgyalásokba;

10.határozottan elítél minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy Ukrajna vezetését zsarolják és az orosz agresszornak való megadásra kényszerítsék csak azért, hogy mondvacsinált békemegállapodást hirdethessenek; úgy véli, hogy az Egyesült Államok kormányának arra irányuló jelenlegi kísérletei, hogy Ukrajna és az európai államok vezetőinek feje fölött kössön tűzszüneti és békemegállapodást Oroszországgal, amelyekben az előbbiek érdemi részvétel nélkül szembesülnek az eredménnyel, kontraproduktívak és veszélyesek, mivel a háborút kirobbantó államot erősítik, és azt mutatják, hogy az agresszív politika nem büntetést, hanem jutalmat eredményez; arra a következtetésre jut, hogy figyelembe véve azt, hogy Oroszország már korábban is áthágott megállapodásokat és megszegte a nemzetközi jog alapelveit, a béke csak erő révén érhető el, beleértve a hatékony biztonsági garanciákat is;

11.kiemeli, hogy az EU és tagállamai által Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás meghaladja bármely más ország pénzügyi támogatását, ami tükrözi az Unió példa nélküli elkötelezettségét Ukrajna és következésképpen Európa biztonsága iránt; hangsúlyozza, hogy az EU szerepének az Európa biztonságát érintő tárgyalásokon politikai és gazdasági súlyával arányosnak kell lennie; újból megerősíti, hogy az Európai Unió részvétele nélkül nem kerülhet sor az európai biztonságot érintő tárgyalásokra; üdvözli Macron francia elnök és Starmer brit miniszterelnök arra irányuló erőfeszítéseit, hogy rendkívüli európai csúcstalálkozókra kerülhessen sor Párizsban és Londonban; üdvözli a „tettrekészek koalíciójának” elindítását annak érdekében, hogy európai vezetéssel létrejöhessen egy esetleges békemegállapodás;

12.megdöbbenésének ad hangot az Egyesült Államok kormányának az Oroszország felé elnéző, szövetségeit pedig ellenségesen kezelő politikája miatt; figyelmeztet arra, hogy ez a politika világszerte aláássa a hagyományos amerikai szövetségesek bizalmát, és rendkívül káros következményekkel járhat a transzatlanti kapcsolatokra, a békére és a stabilitásra nézve Európában és Európán kívül;

13.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy az Egyesült Államok és Ukrajna közötti kapcsolatok legújabb fejleményeit tekintsék végső figyelmeztetésnek arra, hogy Ukrajna vezető partnereként lépjenek fel, és aktívan törekedjenek Ukrajna lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatásának fenntartására, többek között azáltal, hogy létrehozzák a „képesek és tettrekészek koalícióját” a világszerte hasonlóan gondolkodó, nem uniós partnerekkel;

14.üdvözli Ukrajna és az Egyesült Államok közös nyilatkozatát, amely az Egyesült Államok és Ukrajna 2025. március 11-i szaúd-arábiai találkozóját követően született, és amely magában foglalja az amerikai katonai segítségnyújtás és hírszerzési információk megosztásának folytatását, valamint egy 30 napos tűzszüneti megállapodásra irányuló javaslatot; emlékeztet arra, hogy a tűzszünet csak akkor lehet hatékony eszköze a harci cselekmények felfüggesztésének, ha az agresszor teljes mértékben betartja azt; ezért elvárja, hogy Oroszország beleegyezzen a tűzszünetbe, és hogy kövesse azt azáltal, hogy megszüntet valamennyi támadást Ukrajna, annak katonai állásai, polgári lakossága, infrastruktúrája és területe ellen;

15.aggodalmát fejezi ki a Balti-tenger térségében megnövekedett feszültségek és a kritikus infrastruktúrák elleni hibrid támadások miatt, és úgy véli, hogy alapvető fontosságú az északi államok, a balti államok, valamint a Lengyelország és Németország közötti szorosabb együttműködés;

16.üdvözli az Európai Tanács 2025. március 6-i rendkívüli ülésének következtetéseit és az európai védelem gyors megerősítésének támogatását a „ReArm Europe” terv révén, és ismételten hangsúlyozza, hogy az „erőn alapuló béke” megközelítést követve támogatja Ukrajnát, kiemelve különösen, hogy Ukrajna biztonsága összefonódik az európai, transzatlanti és globális biztonsággal;

17.megismétli, hogy az Oroszország Ukrajna polgári lakossága elleni szándékos támadásai, a polgári infrastruktúra megsemmisítése, a szexuális erőszak és a nemi erőszak háborús fegyverként való alkalmazása, ukrán állampolgárok ezreinek az Oroszországi Föderáció területére történő kitoloncolása, ukrán gyermekek erőszakos deportálása és örökbefogadása, valamint az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog egyéb súlyos megsértései mind háborús bűncselekménynek minősülnek, amelyekért minden elkövetőt felelősségre kell vonni;

18.hangsúlyozza, hogy az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekért felelős minden személyt felelősségre kell vonni, és kiemeli, hogy igazságszolgáltatás nélkül egyetlen béke sem lesz fenntartható; ismételten felhívja a Bizottságot, az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy működjenek együtt Ukrajnával és a nemzetközi közösséggel az Oroszország és szövetségesei által Ukrajna ellen elkövetett agresszió bűncselekményének kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására szolgáló különleges törvényszék létrehozása érdekében, és hangsúlyozza, hogy e törvényszék joghatóságának ki kell terjednie Oroszország és Belarusz teljes, az Ukrajna elleni agresszióért felelős vezetésére; üdvözli az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ létrehozását Hágában;

19.hangsúlyozza, hogy teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze által az ukrajnai helyzettel kapcsolatban az állítólagos háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás alapján folytatott, jelenleg is folyamatban lévő vizsgálatot; üdvözli, hogy Ukrajna ratifikálta a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumát, ami lehetővé tette, hogy 2025 januárjától annak részes államává váljon; ezzel összefüggésben mély aggodalmát fejezi ki a Nemzetközi Büntetőbírósággal, annak ügyészeivel, bíráival és személyzetével szembeni amerikai szankciók miatt, amelyek súlyos támadást jelentenek a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer ellen; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen aktiválja a blokkoló intézkedéseket, továbbá felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen fokozzák diplomáciai erőfeszítéseiket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak mint a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer nélkülözhetetlen sarokkövének védelme és fenntartása érdekében;

20.üdvözli az Európai Tanács azon döntését, hogy megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Ukrajnával, amint a Bizottság ajánlásait végrehajtják; újólag megerősíti, hogy Ukrajna jövője az EU-ban van; üdvözli a csatlakozással kapcsolatos reformok terén a háborús körülmények ellenére elért eredményeket; felszólít a csatlakozási tárgyalások felgyorsítására, elismerve, hogy Ukrajna uniós integrációja stratégiai prioritás; hangsúlyozza a konkrét reformokhoz kapcsolt folyamatos uniós pénzügyi támogatás fontosságát, amely kulcsfontosságú eszköz Ukrajna európai normákkal összhangban történő átalakulásának fenntartásához és felgyorsításához; hangsúlyozza, hogy a koppenhágai kritériumok és a szükséges reformok, különösen a jogállamiság, a demokrácia, az alapvető szabadságok és az emberi jogok tekintetében, alapvető fontosságúak az érdemeken alapuló csatlakozási folyamat szempontjából; úgy véli, hogy Ukrajna uniós tagsága egy egységes és erős Európába való geostratégiai befektetést jelent, valamint vezető szerepet, elszántságot és jövőképet mutat;

21.emlékeztet a NATO azon kötelezettségvállalására, hogy befogadja Ukrajnát a szövetségbe; e tekintetben tudomásul veszi a NATO következetes „nyitott ajtó” politikáját, amelynek értelmében a NATO továbbra is nyitva áll minden olyan európai demokrácia előtt, amely osztozik a szövetség értékeiben, és amelynek értelmében a tagsággal kapcsolatos döntéseket csak a NATO-szövetségesek hozhatják meg anélkül, hogy harmadik félnek beleszólása lenne ebbe a folyamatba;

22.felhívja az ukrán hatóságokat, hogy erősítsék meg a belső politikai egységet Ukrajnában, tartsák fenn a parlamenti pluralizmust, és folytassanak konstruktív együttműködést a Verhovna Radában működő politikai pártokkal; felhívja az ukrán politikai érdekelt feleket, hogy dolgozzanak tovább a politikai egység és a parlamenti pluralizmus megerősítésén, és folytassanak konstruktív együttműködést a Verhovna Radán belül; kéri, hogy fordítsanak kellő figyelmet a helyi önkormányzati szervek hatásköreire és jogaira; kéri a médiapluralizmus garantálását azon demokratikus elvekkel és értékekkel összhangban, amelyeket az ukránok annyira határozottan és bátran védelmeznek; az uniós csatlakozási folyamat fényében javasolja az ukrán Verhovna Rada képviselőinek külföldi utazásaira vonatkozó valamennyi korlátozás megszüntetését;

23.elismerését fejezi ki az ukrán, európai és nemzetközi civil társadalmi szervezeteknek az elrabolt ukrán gyermekek, a hadifoglyok és a jogellenesen fogva tartott civilek családjainak támogatásáért; felhívja az EU-t, annak tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy támogassák e szervezetek erőfeszítéseit és fokozzák az Oroszországra gyakorolt nyomást valamennyi elrabolt és fogva tartott ukrán állampolgár hazajuttatása érdekében;

24.rámutat arra, hogy a károkról és igényekről készült legutóbbi gyorsfelmérés becslése szerint a következő évtizedben legalább 506 milliárd EUR-ra lesz szükség Ukrajna helyreállítása és újjáépítése céljából; üdvözli az EU Ukrajna-eszközét, amelynek költségvetése közel 50 milliárd EUR, valamint az EU Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmusát, amely a G7-ekkel együttműködésben legfeljebb 45 milliárd EUR összegű hitelt kínál Ukrajnának; mindazonáltal sürgeti az Uniót, hogy készüljön fel Ukrajna újjáépítésére új források elkülönítése és biztosítása révén; felhívja az EU-t, a tagállamokat és a hasonlóan gondolkodó partnereket, hogy nyújtsanak átfogó és összehangolt politikai, gazdasági, technikai és humanitárius segítséget Ukrajna háború utáni fenntartható és inkluzív újjáépítésének és helyreállításának támogatása érdekében; megerősíti, hogy az EU elkötelezett az Ukrajnának nyújtandó fenntartható és hosszú távú pénzügyi és gazdasági támogatás mellett, beleértve a makroszintű pénzügyi támogatást, az újjáépítéshez, valamint a gazdasági és társadalmi helyreállításhoz nyújtott támogatást, valamint az ukrán gazdaság és kritikus infrastruktúra rezilienciájának biztosítását célzó intézkedéseket; megismétli azon szilárd meggyőződését, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott hatalmas károkat, és ezért felszólít az uniós szankciók alapján befagyasztott orosz állami eszközök Ukrajna védelmének és újjáépítésének támogatása céljából történő elkobzására;

25.felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy növeljék az Oroszországgal szembeni szankciók hatékonyságát és hatását annak érdekében, hogy véglegesen aláássák Oroszország arra való képességét, hogy folytassa Ukrajna elleni brutális agressziós háborúját és veszélyeztesse más európai országok biztonságát; felszólít az Unióba irányuló orosz import betiltására vagy arra vonatkozóan célzott vámtarifák bevezetésére a gabona, a hamuzsír és műtrágyák, valamint a nyersanyagok, többek között az acél, az urán, a titán, a nikkel, a fa és a faipari termékek, továbbá valamennyi típusú kőolaj és földgáz áramlásának teljes körű megszüntetése céljából; felhívja a Tanácsot, hogy tartsa fenn, lehetőség szerint használja mintaként és terjessze ki az Oroszországgal és valamennyi támogató állammal, például Belarusszal, Iránnal és Észak-Koreával szembeni szankciós politikáját, és szankcionálja a kettős felhasználású termékeket és katonai cikkeket szállító kínai szervezeteket, ugyanakkor kövesse nyomon, vizsgálja felül és fokozza a politika hatékonyságát és hatását; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az összes szankciócsomag gyors végrehajtását és szigorú érvényesítését, valamint erősítsék meg a tagállamok közötti együttműködést; kéri a Bizottságot, hogy készítsen hatásvizsgálatot a szankcióknak az orosz háborús erőfeszítések akadályozásában való hatékonyságáról, valamint a szankciók kijátszásának megelőzésére irányuló intézkedések hatékonyságáról; felszólítja a Tanácsot, hogy módszeresen foglalkozzon a szankciók uniós székhelyű vállalatok, harmadik felek és nem uniós országok általi kijátszásának kérdésével, továbbá fogadjon el és szigorúan hajtson végre korlátozó intézkedéseket minden olyan szervezettel szemben, amely elősegíti a szankciók kijátszását, valamint katonai és kettős felhasználású technológiákkal és felszereléssel látja el az orosz katonai komplexumot;

26.további szankciókra szólít fel az orosz gazdaság számára kiemelten fontos ágazatokkal szemben, beleértve különösen a bankszektort, a kohászati ágazatot, a nukleáris, vegyipari és mezőgazdasági ágazatot, valamint az olyan nyersanyagokat, mint az alumínium, az acél, az urán, a titán és a nikkel, továbbá kijátszás elleni intézkedésekre szólít fel valamennyi olyan országgal és szervezettel szemben, amely katonai és kettős felhasználású termékeket és technológiákat szállít Oroszországnak; további intézkedésekre szólít fel az orosz „árnyékflottával” szemben, tekintettel a szankciók kijátszására, a kritikus infrastruktúrák szabotálására és a környezeti kockázatokra; felhívja a Bizottságot, hogy működjön együtt az EU-n kívüli lobogó szerinti és kikötő szerint illetékes államokkal, és lépjen fel a harmadik országok azon tulajdonosai, üzemeltetői és biztosítói ellen, amelyek lehetővé teszik Oroszország árnyékflottáját; sürgeti a tagállamokat, hogy a tengerfelügyelet általános kapacitásának növelése érdekében még inkább hangolják össze a parti őrségek közötti operatív együttműködést; kiemeli, hogy Oroszország egyre nagyobb mértékben támaszkodik a gázból származó műtrágyákra, amelyek egyre több bevételt biztosítanak, ugyanakkor ártanak az uniós gazdaságoknak és veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot; elvárja, hogy az EU mindaddig tartsa fenn az Oroszországgal szembeni szankcióit, amíg az az igazságos és tartós béke biztosításához szükséges, és amíg az elszámoltathatóság nem valósul meg;

27.kéri, hogy a következő uniós szankciócsomag sújtsa szankciókkal az árnyékflottához tartozó valamennyi ismert tartályhajót és azok tulajdonosait, továbbá vezessen be szankciókat minden olyan olajszállító tartályhajóra, amely megsérti a hajókról történő szennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi egyezményt, és valamennyi tagállamtól követelje meg azon intézkedések szigorú végrehajtását, amelyek lobogótól függetlenül megtiltják az európai vizeken történő közlekedést vagy bármely uniós tagállam kikötőjébe történő behajózást azon hajók számára, amelyek nem tartják be a hajók közötti tengeri átrakodásra vonatkozó nemzetközi szabályokat vagy jogellenesen kikapcsolják automatikus azonosító rendszerüket; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tiltsák be az orosz olaj hajók közötti, tengeri átrakodását az uniós vizeken;

28.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jelenlegi szankciók végrehajtásának támogatása érdekében dolgozzanak ki szélesebb körű szankciókat az orosz és belarusz fára vonatkozóan, beleértve az olyan, nem uniós országokban feldolgozott fatermékek behozatalának vagy vásárlásának konkrét tilalmát, amelyek Oroszországból vagy Belaruszból származó fát – különösen nyírfa rétegelt lemezt – tartalmaznak;

29.határozottan elítéli a magyar kormányt, amiért azzal fenyeget, hogy blokkolja az uniós szankciós keret megújítását, valamint korlátozza a helyzet súlyosságával arányos megfelelő uniós válaszlépéseket; felhívja a tagállamokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésre álló eszközt a magyar kormány általi újabb vétók megakadályozására;

30.felszólít az orosz és belarusz állampolgárok EU-ba való belépésének további korlátozására, különösen szigorúbb biztonsági ellenőrzések révén, beleértve a katonai szolgálati aktáknak a schengeni vízum kérelmezésére irányuló eljárás során történő bemutatását is, függetlenül a humanitárius célú vízumok kiadásának szükségességétől;

31.határozottan elítéli az ukrán hadifoglyok orosz erők általi kivégzését; felhívja az EU-t, annak tagállamait és nemzetközi partnereit, hogy gyakoroljanak nagyobb nyomást Oroszországra annak érdekében, hogy az eleget tegyen nemzetközi kötelezettségeinek, különösen a genfi egyezménynek, és tegye lehetővé a nemzetközi szervezetek számára a fogva tartott személyekkel való kapcsolatfelvételt;

32.elítéli Oroszország háborújának a gyermekekre gyakorolt romboló hatását; felszólít a gyermekek oktatására, egészségügyi és mentálhigiénés ellátására, valamint a gyermekvédelemre – beleértve a traumából való felépülést és a biztonságos tanulási környezetet is – nyújtott uniós támogatás növelésére; sürgeti az EU-t és Ukrajnát, hogy kezeljék prioritásként a gyermekek szükségleteit a segélyezési és újjáépítési erőfeszítések, a taposóaknák felszámolása, valamint a gyermekjólétnek az uniós csatlakozási folyamatba való integrálása során;

33.ismételten aggodalmát fejezi ki az Oroszország által jogellenesen ellenőrzés alatt tartott zaporizzsjai atomerőműben kialakult helyzet miatt; támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség zaporizzsjai atomerőműben való folyamatos jelenlétének fenntartására irányuló erőfeszítéseket; ismételten mély aggodalmának ad hangot a háború tágabb, hosszú távú környezeti hatása miatt;

34.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy erősítsék meg az EU stratégiai kommunikációját, különösen annak nyilvános tisztázása érdekében, hogy az EU élen jár Ukrajna támogatásában – főleg azon állítások fényében, amelyek célja az EU hozzájárulásának leértékelése –, valamint a hibrid fenyegetésekkel és a szürkezónás tevékenységekkel szembeni fellépés és az ukrajnai és európai politikai, választási és egyéb demokratikus folyamatokba való orosz beavatkozás megakadályozása céljából; az EU bővítésének előnyeivel kapcsolatban proaktív kommunikációt sürget annak érdekében, hogy a nyilvánosság mind Ukrajnában, mind a tagállamokban jobban megértse és támogassa Ukrajna csatlakozását; hangsúlyozza, hogy Ukrajna uniós integrációja a fejlődés lehetőségét kínálja mind a szomszédos régiók, mind a tagállamok számára; határozottan felszólítja az EU-t és a tagállamokat, hogy küzdjenek a háborúval kapcsolatos orosz dezinformáció ellen a digitális jártasság megerősítése és a tényeken alapuló narratívák előmozdítása révén, valamint azáltal, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj). szigorú végrehajtása útján felelősségre vonják a közösségimédia-platformokat a káros tartalmak terjesztéséért;

35.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének / az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, Ukrajna elnökének, kormányának és az ukrán Verhovna Radának, valamint az ENSZ főtitkárának.