–tekintettel a Prágai Felsőbíróság által 2024. július 1-jén, az ugyanezen bíróság előtt „3 To 34/2024” hivatkozás alatt, fellebbezési szakaszban folyamatban lévő büntetőeljárással összefüggésben benyújtott és 2024. július 19-én a plenáris ülésen bejelentett, Jana Nagyová mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre,
–miután eljárási szabályzata 9. cikke (6) bekezdésének megfelelően 2025. január 29-én meghallgatta Jana Nagyovát,
–tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
–tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én, 2019. december 19-én és 2023. július 5-én hozott ítéletekre A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i ítélete, Junqueras Vies, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115; a Törvényszék 2023. július 5-i ítélete, Puigdemont i Casamajó és társai kontra Parlament, T-272/21, ECLI:EU:T:2023:373.,
–tekintettel a Cseh Köztársaság alkotmányának 27. cikkére és a büntetőeljárásról szóló 141/1961. sz. törvény (a Cseh Köztársaság büntetőeljárási törvénykönyve) 10. §-ának (1) bekezdésére,
–tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,
–tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A10-0029/2025),
A.mivel 2024. július 1-jén a Prágai Felsőbíróság kérelmet nyújtott be Jana Nagyová, a Cseh Köztársaságban megválasztott európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztése iránt annak érdekében, hogy folytatódhasson az előtte fellebbezés alapján jelenleg folyamatban lévő büntetőeljárás, amelynek tárgya a 40/2009. sz. törvény (a Cseh Köztársaság Büntető Törvénykönyve) 212. §-ának (1) bekezdésébe és (6) bekezdésének a) pontjába ütköző támogatási csalás bűncselekménye, valamint 260. §-ának (1) és (5) bekezdésébe ütköző, az Európai Unió pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekménye;
B.mivel a Jana Nagyová elleni büntetőeljárás a prágai városi ügyészség 2022. március 21-én kelt vádirata alapján van folyamatban egy olyan cselekmény miatt, amelyet feltételezetten egy másik vádlottal közösen társtettesként követett el azáltal, hogy uniós támogatásokra szakosodott szakmai tevékenységet folytató személyként és a 2008. január 17. és 2010. január 5. közötti időszakban egy cseh vállalat igazgatótanácsának alelnökeként támogatás iránti kérelmet nyújtott be annak tudatában, hogy az adott társaság nem jogosult támogatásra, és hamis információkat szolgáltatott arról, hogy a társaság kisvállalkozás és független vállalkozás;
C.mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;
D.mivel a feltételezett bűncselekmények nem kapcsolatosak az Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében az európai parlamenti képviselő feladatának ellátása során kifejtett véleményével vagy leadott szavazatával;
E.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első albekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament tagjai saját államuk területén az adott állam parlamentjének tagjaira vonatkozó mentességeket élvezik;
F.mivel a Cseh Köztársaság alkotmánya 27. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a képviselők és a szenátorok csak azon kamara hozzájárulásával vonhatók büntetőeljárás alá, amelynek tagjai, és ha ez a kamara megtagadja hozzájárulását, az ilyen büntetőeljárás lefolytatása megbízatásuk időtartama alatt kizárt;
G.mivel a Parlament ebben az esetben nem talált fumus persecutionis fennállására utaló bizonyítékot, azaz arra utaló tényeket, hogy a bírósági eljárások mögött a képviselő politikai tevékenysége és ezáltal az Európai Parlament hátráltatásának szándéka húzódna meg;
H.mivel egyrészről a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;