–tekintettel a Petr Bystron mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemre, melyet a Német Szövetségi Igazságügyi Minisztérium küldött egy 2024. augusztus 27-i keltezésű levélben, továbbítva a müncheni I. főügyésznek a Müncheni Kerületi Bíróság előtt folyamatban lévő büntetőeljárásokkal kapcsolatos kérelmét, és amelyet a 2024. szeptember 16-i plenáris ülésen jelentettek be,
–tekintettel arra, hogy 2025. január 29-én az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban meghallgatta Petr Bystront, és tekintettel az általa a meghallgatáson benyújtott dokumentumokra,
–tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
–tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én, 2019. december 19-én és 2023. július 5-én hozott ítéletekre A Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i ítélete, Junqueras Vies, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115; a Törvényszék 2023. július 5-i ítélete, Puigdemont i Casamajó és mások kontra Európai Parlament, T-272/21, ECLI:EU:T:2023:373.,
–tekintettel a Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvényének 46. cikkére,
–tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,
–tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A10–0030/2025),
A.mivel a müncheni I. főügyész kérte Petr Bystron európai parlamenti képviselő parlamenti mentelmi jogának felfüggesztését a német büntető törvénykönyv 86a. szakasza és az említett törvénykönyv 86. szakasza alapján vele szemben az alkotmányellenes és terrorista szervezetek jelképeinek állítólagos használatával kapcsolatban felhozott vádak alapján;
B.mivel a kérelemben foglaltak szerint, miután 2022. július 12-én lemondott a németországi ukrán nagykövet, Petr Bystron állítólag közzétett egy fotómontázst a Twitter-oldalán, amely korábban magas közhivatalt betöltő személyek képeiből lett összevágva, és amely mindegyiküket kinyújtott jobb vagy bal karral és felfele mutató ujjakkal ábrázolja; mivel a posztolt fotómontázson a következő felirat is szerepel: „Viszlát [...]! Német politikusok búcsút intenek” Az eredeti szöveg magyar fordítása.; mivel Petr Bystront azzal vádolták, hogy legalább hallgatólagosan elfogadta, hogy ez a fotómontázs egy objektív Twitter-felhasználóban azt a benyomást kelti, hogy az ábrázolt karpozíció náci karlendítés, ami a náci rezsim által használt üdvözlési forma volt; mivel Petr Bystront azzal vádolták, hogy Németországban alkotmányellenes és terrorista szervezetek szimbólumait terjesztette vagy nyilvánosan használta;
C.mivel a nyomozás lezárultát követően az illetékes hatóságok kérelmet nyújtottak be Petr Bystron mentelmi jogának felfüggesztésére a német Bundestaghoz, amelynek akkor tagja volt; mivel a német Bundestag 2023. szeptember 7-én felfüggesztette mentelmi jogát;
D.mivel Petr Bystront a 2024-ben az európai választásokon európai parlamenti képviselővé választották; mivel a végleges választási eredmények bejelentését követően az illetékes hatóságok 2024. július 9-i határozatukkal ideiglenesen felfüggesztették az ellene folytatott büntetőeljárást, hogy benyújtsák a mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet;
E.mivel az állítólagos bűncselekmény idején Petr Bystron nem volt európai parlamenti képviselő;
F.mivel az állítólagos bűncselekmény és a mentelmi jog azzal kapcsolatos felfüggesztésére irányuló kérelem nem függ össze az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett feladatai ellátása során Petr Bystron által kinyilvánított véleménnyel vagy leadott szavazattal;
G.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első albekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament tagjai saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;
H.mivel a Németországi Szövetségi Köztársaság alaptörvénye 46. cikkének (2), (3) és (4) bekezdése a következőképpen rendelkezik:- (2)„Büntetendő cselekmény elkövetése miatt képviselő csak a Bundestag engedélyével vonható felelősségre vagy tartóztatható le, kivéve a jogellenes cselekmény elkövetésekor vagy a rá következő napon történő letartóztatás esetét.
- (3)Szintén a Bundestag engedélye szükséges a képviselő személyes szabadságának bármely egyéb korlátozása esetén vagy a képviselő elleni, 18. cikk szerinti bírósági eljárás megindításához.
- (4)A Bundestag kérésére fel kell függeszteni minden, a képviselő ellen indított büntetőeljárást vagy a 18. cikk szerinti bármely eljárást, a képviselő őrizetben tartását vagy személyes szabadságának egyéb korlátozását.”;
I.mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett, és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;
J.mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;
K.mivel a Parlament ebben az esetben nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis esetére, azaz olyan ténybeli elemekre, amelyek arra utalnának, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák a képviselőnek az Európai Parlament képviselőjeként folytatott politikai tevékenységét;
L.mivel egyrészről a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;