–tekintettel a Lengyel Köztársaság főügyészének 2024. július 29-i, a Mariusz Kamiński mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmére, amelyben továbbította a varsói regionális ügyészség által a Mariusz Kamiński ellen indított büntetőeljárással kapcsolatban benyújtott és a 2024. szeptember 16-i plenáris ülésen bejelentett kérelmet,
–tekintettel arra, hogy 2025. január 30-án az eljárási szabályzat 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban meghallgatta Mariusz Kamińskit, és tekintettel az általa benyújtott dokumentumokra,
–tekintettel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. és 9. cikkére, valamint az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló, 1976. szeptember 20-i okmány 6. cikkének (2) bekezdésére,
–tekintettel az Európai Unió Bírósága által 2008. október 21-én, 2010. március 19-én, 2011. szeptember 6-án, 2013. január 17-én, 2019. december 19-én és 2023. július 5-én hozott ítéletekre a Bíróság 2008. október 21-i ítélete, Marra kontra De Gregorio és Clemente, C-200/07 és C-201/07, ECLI:EU:C:2008:579; a Törvényszék 2010. március 19-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-42/06, ECLI:EU:T:2010:102; a Bíróság 2011. szeptember 6-i ítélete, Patriciello-ügy, C-163/10, ECLI: EU:C:2011:543; a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23; a Bíróság 2019. december 19-i Junqueras Vies ítélete, C-502/19, ECLI:EU:C:2019:1115; a Törvényszék 2023. július 5-i ítélete, Puigdemont i Casamajó és mások kontra Európai Parlament, T-272/21, ECLI:EU:T:2023:373.,
–tekintettel a Lengyel Köztársaság alkotmánya 105. cikkének (2) és (5) bekezdésére,
–tekintettel eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésére, 6. cikkének (1) bekezdésére és 9. cikkére,
–tekintettel a Jogi Bizottság jelentésére (A10-0032/2025),
A.mivel 2024. július 29-én kelt levelében Lengyelország főügyésze Mariusz Kamiński mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtott be a varsói regionális ügyészség által a lengyel büntető törvénykönyvnek az említett törvénykönyv 12. cikkével összefüggésben értelmezett 244. cikke szerinti állítólagos bűncselekményekkel kapcsolatban;
B.mivel a kérelem arra utal, hogy Mariusz Kamiński állítólag 2023. december 21-én és 28-án Varsóban, előre megfontolt szándékkal és rövid idővel egymást követően elkövetett cselekményekkel megsértette a varsói regionális bíróság 2023. december 20-án hozott jogerős ítéletében kiszabott ötéves közügyektől való eltiltást, amennyiben Mariusz Kamiński a Lengyel Köztársaság Szejmjének (a lengyel parlament alsóháza) képviselői feladatait látta el azáltal, hogy részt vett a Szejm 2023. december 21-én tartott ülésén, amely magában foglalta a szavazásokon való részvételt, valamint részt vett a Szejm Közigazgatási és Belügyi Bizottsága 2023. december 28-án tartott ülésén; mivel az állítólagos cselekmények a lengyel büntető törvénykönyvnek az említett törvénykönyv 12. cikkével összefüggésben értelmezett 244. cikke értelmében bűncselekménynek minősülnek;
C.mivel a fenti vádakat 2024. április 18-án terjesztették elő Mariusz Kamiński ellen; mivel Mariusz Kamińskit a 2024. júniusi európai választásokon európai parlamenti képviselővé választották; mivel az állítólagos bűncselekmény idején Mariusz Kamiński nem volt európai parlamenti képviselő;
D.mivel az állítólagos cselekmények nem függenek össze az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett feladatai ellátása során Mariusz Kamiński által kinyilvánított véleménnyel vagy leadott szavazattal;
E.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első albekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament tagjai saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;
F.mivel a lengyel alkotmány 105. cikkének (2) és (5) bekezdése szerint a választások eredményének bejelentésétől a mandátuma lejártának napjáig a képviselőt nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni a Lengyel Köztársaság Szejmjének beleegyezése nélkül, és a Szejm beleegyezése nélkül nem állíthatják elő és nem vehetik őrizetbe, kivéve, ha bűncselekmény elkövetése közben érték tetten, és amennyiben az eljárás megfelelő menetének biztosítása érdekében szükséges az őrizetbe vétele;
G.mivel a parlamenti mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett jogi eljárásoktól;
H.mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;
I.mivel a Parlament ebben az esetben nem talált bizonyítékot a fumus persecutionis esetére, azaz olyan ténybeli elemekre, amelyek arra utalnának, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák a képviselőnek az Európai Parlament képviselőjeként folytatott politikai tevékenységét;
J.mivel egyrészről a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető „vádlottnak” A Törvényszék 2019. április 30-i Briois kontra Európai Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;