1.hangsúlyozza az európai kontinens biztonságát fenyegető veszélyek súlyosságát, amelyek a második világháború óta példátlan szintet értek el; mély aggodalmát fejezi ki a geopolitikai törésvonalak fokozódása, az autoriter hatalmak általi hatalomszerzésre irányuló új és megújult imperialista törekvések, a nagyhatalmak rendszerszintű rivalizálása, a nacionalista egyoldalúság, a terrorizmus, ezen belül a dzsihádista terrorizmus terjedése, a polgári lakosság kényszerű lakóhelyelhagyása, valamint a polgári személyek és az infrastruktúra szándékos célba vétele miatt, valamint az egyes rosszindulatú szereplők által politikai és gazdasági céljaik és érdekeik előmozdítása vagy a viták rendezése érdekében alkalmazott elsődleges és növekvő erőszak miatt;

2.ezzel összefüggésben mély aggodalmát fejezi ki az Egyesült Államok Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának nyilvánvaló megváltozása miatt, amely magában foglalta Ukrajna nyílt hibáztatását a folyamatban lévő háborúért, az Egyesült Államok katonai támogatásának felfüggesztését, valamint azt, hogy megpróbálja arra kényszeríteni Ukrajnát, hogy lemondjon az önvédelemhez fűződő jogáról; határozottan elítéli az arra irányuló kísérleteket, hogy Ukrajna vezetését zsarolják abból a célból, hogy csak azért, hogy „békemegállapodást” lehessen hirdetni, megadja magát az orosz agresszornak, és úgy véli, hogy az USA kormányának arra irányuló jelenlegi kísérlete, hogy tűzszünetről és békemegállapodásról tárgyaljon annak az EU-nak a bevonása nélkül, amelynek végső soron viselnie kell majd a következményeket, kontraproduktív, mivel az agresszor kezébe adja a vezetést, azaz az agressziót nem bünteti, hanem jutalmazza; óvatosan optimista a 30 napos tűzszüneti megállapodásra irányuló javaslattal kapcsolatban; emlékeztet arra, hogy a tűzszünet csak akkor lehet hatékony eszköze a harci cselekmények felfüggesztésének, ha az agresszor teljes mértékben betartja azt; ezért elvárja, hogy Oroszország beleegyezzen a tűzszünetbe, és hogy betartsa azt azáltal, hogy megszüntet valamennyi támadást Ukrajna, annak katonai állásai, polgári lakossága, infrastruktúrája és területe ellen; mindazonáltal – figyelembe véve a korábbi megállapodások Oroszország általi megsértését – arra a következtetésre jut, hogy a béke csak úgy érhető el, ha erős biztonsági garanciák révén erősítik Ukrajna szerepvállalását; ugyanakkor úgy véli, hogy bármely olyan rendezés, amely aláássa Ukrajna jogos – például a saját biztonsági intézkedéseinek megválasztásához való jogát tükröző – törekvéseit, vagy amely nem biztosít érdemi biztonsági garanciákat, azzal a kockázattal jár, hogy Ukrajna és más európai országok újabb orosz támadásoknak lesznek kitéve; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya az orosz kormánnyal együtt megszavazta az ENSZ Közgyűlésében és az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának harmadik évfordulójáról szóló határozatokat;

3.úgy véli, hogy Ukrajna, a Közel-Kelet, valamint a Dél-kínai-tenger és az Indiai–Csendes-óceáni térség geopolitikai színterei egyre inkább összekapcsolódnak, mivel különösen Oroszország és Kína egyre szorosabbra fűzik kapcsolataikat, és jelentős kihívásokat jelentenek a globális békére és biztonságra, valamint a szabályokon alapuló nemzetközi rendre nézve, és a nemzetközi közösségnek kezelnie kell ezeket; kiemeli a demokratikus értékek és struktúrák, valamint a kohézió és a polgárok európai értékeken alapuló társadalmakhoz és jogállamisághoz való ragaszkodása aláásását célzó támadások és hibrid fenyegetések számának növekedését, többek között a választások során; úgy véli, hogy ez a tendencia paradigmaváltást jelent, mivel megfordítja a nemzetközi biztonságnak a nemzetközi jog tiszteletben tartásán, a szabályokon alapuló nemzetközi renden és a multilateralizmuson alapuló kiépítésének logikáját;

4.elismeri a globális biztonsági fenyegetések folyamatosan változó jellegét, és hangsúlyozza, hogy a diplomácia, a fejlesztési együttműködés, valamint a fegyverzet-ellenőrzés és a leszerelés a katonai erőfeszítések mellett döntő szerepet játszik a tartós nemzetközi béke és biztonság garantálásában; rámutat ugyanakkor a béke és a biztonság megteremtésére irányuló diplomáciai erőfeszítések közelmúltban tapasztalható korlátozott hatására; hangsúlyozza, hogy a fenntartható globális béke és stabilitás nem érhető el kizárólag katonai intézkedésekkel, hanem olyan átfogó stratégiákat igényel, amelyek az instabilitás fő mozgatórugóit kezelik, például a szegénységet, az egyenlőtlenséget, a nem megfelelő kormányzást és az éghajlatváltozást; kiemeli, hogy az EU Global Gateway kezdeményezését és más fejlesztési programjait össze kell hangolni a biztonsági célkitűzésekkel, az inkluzív gazdasági növekedés, a jó kormányzás és az emberi jogok előmozdítása révén elősegítve a reziliens társadalmak létrejöttét;

5.határozottan üdvözli „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című közös fehér könyvet JOIN(2025)0120., amely határozott és ambiciózus ütemtervet terjeszt elő Európa biztonságának fokozására; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy haladéktalanul hajtsák végre az egyes ambiciózus elemeket, mivel Európának képesnek kell lennie arra, hogy minden fronton elriassza az agresszorokat és megvédje magát, vezető szerepet vállaljon és gyorsan reagáljon a biztonsággal kapcsolatos kérdésekben, valamint hogy védelmi felszereléseket gyártson saját szükségleteinek kielégítésére;

6.hangsúlyozza, hogy az EU-nak feltétlenül fel kell ismernie és kezelnie kell a biztonságát fenyegető többszörös és folyamatosan változó fenyegetések jelentette kihívásokat, és e célból olyan továbbfejlesztett és új politikákat és fellépéseket kell kezdeményeznie, amelyek lehetővé teszik az EU és tagállamai számára, hogy közösen és koherens módon megerősítsék védelmüket Európában annak érdekében, hogy garantálják az összes EU-tagállam biztonságát, valamint fokozzák globális szintű fellépésre való képességüket;

7.úgy véli, hogy a diplomáciának továbbra is az uniós külpolitika alapkövének kell maradnia;

8.emlékeztet annak fontosságára, hogy az Európai Unió – a stratégiai iránytűben körvonalazottaknak megfelelően – nagyobb stratégiai autonómiát és védelmi készültséget érjen el annak biztosítása érdekében, hogy célkitűzései összhangban legyenek tagállamai kollektív és szuverén érdekeivel és az európai biztonság és védelem tágabb jövőképével; e tekintetben elismeri, hogy egyes tagállamok hosszú múltra visszatekintő katonai semlegességi politikát folytatnak, és tiszteletben tartja minden tagállam jogát saját biztonságpolitikájának meghatározására;

9.hangsúlyozza, hogy továbbra is fontos biztosítani az EUSZ kölcsönös segítségnyújtásról szóló 42. cikke (7) bekezdésének működőképességét, biztosítva a tagállamok közötti szolidaritást, különösen azon tagállamok esetében, amelyek földrajzi helyzetük miatt közvetlenül ki vannak téve a küszöbön álló fenyegetéseknek és kihívásoknak, függetlenül attól, hogy NATO-tagok-e; konkrét lépéseket szorgalmaz egy valódi uniós szolidaritási politika kialakítása érdekében, többek között az EUSZ 42. cikke (7) bekezdésének valamely tagállam általi aktiválása esetén alkalmazandó gyakorlati intézkedések, valamint az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése és az Észak-atlanti Szerződés 5. cikke közötti koherencia tisztázása révén;

10.rámutat a közös európai védelmi képesség, ipari kapacitás és védelmi készültség fejlesztése terén a KBVP 25 évvel ezelőtti létrehozása óta tapasztalható, összességében korlátozott előrelépésre és beruházáshiányra; sajnálattal állapítja meg, hogy az EUSZ 42. cikkének (2) bekezdésében meghatározott közös uniós védelempolitika kialakítására irányuló törekvés ellenére még mindig hiányoznak a konkrét lépések;

11.hangsúlyozza, hogy miközben megerősítjük saját védelmünket, az Egyesült Államokkal való szövetségünk és együttműködésünk továbbra is rendkívül fontos, csakúgy, mint a NATO-val való koordináció, mind a képességek fejlesztése, mind a minősített információk cseréje terén; tudatában van, hogy az Egyesült Államok biztonsági prioritásai más régióbeli kihívások miatt megváltoztak, ami szükségessé teszi, hogy Európa teljes felelősséget vállaljon saját védelméért;

12.kitart amellett, hogy a védelem területén valóban közös megközelítésre, politikákra és együttes erőfeszítésekre, valamint az uniós KBVP-n belüli paradigmaváltásra van szükség, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy határozottan és hatékonyan lépjen fel saját szomszédságában és a globális színtéren, megőrizze értékeit, érdekeit és polgárai biztonságát, és előmozdítsa stratégiai célkitűzéseit; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU olyan erős és egységes nemzetközi szereplőként jelenjen meg, amely képes stratégiaibb és önállóbb fellépésre, megvédeni magát az esetleges ellenséges támadásokkal szemben és támogatni partnereit, valamint biztosítani a békét, a fenntartható fejlődést és a demokráciát; hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy az EU és tagállamai folytassák a közös stratégiai kultúra létrehozására irányuló munkát a biztonság és a védelem területén; kiemeli, hogy a tagállamoknak közösen át kell gondolniuk elrettentési politikáik és doktrínáik jövőjét, valamint a változó európai biztonsági környezethez való hozzáigazítását; hangsúlyozza továbbá, hogy a következetes kül- és védelmi politikák kidolgozása érdekében az EU-nak meg kell erősítenie demokratikus és független struktúráit, döntéshozatali folyamatait és működési autonómiáját;

13.üdvözli a Bizottság elnökének azon célkitűzését, hogy egy valódi európai védelmi unió kiépítésével új korszakot vezessen be az európai védelemben és biztonságban; üdvözli Andrius Kubilius kinevezését, aki az első olyan biztos, aki a védelemért és űrpolitikáért felel, és akit azzal a feladattal bíztak meg, hogy együttműködjön az alelnökkel/főképviselővel; üdvözli az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv megjelenését; hangsúlyozza, hogy az európai védelmi unió meghatározása érdekében az EU-nak és tagállamainak kiemelt intézkedéseket kell hozniuk, és jövőbeli fellépéseket kell előkészíteniük annak érdekében, hogy biztosítsák az EU védelmi készültségét, különösen az Oroszország jelentette fenyegetés tekintetében, valamint erősítsék az elrettentést, és fokozzák a háborús védelmi eszközként szolgáló műveleti képességeket, egyúttal kielégítve a polgári és humanitárius szükségleteket, ily módon építve a „kettős felhasználás” fogalmára;

14.üdvözli a Bizottság elnöke által 2025. március 4-én javasolt ötpontos „ReArm Europe” tervet;

15.üdvözli az Európai Tanács 2025. március 6-i rendkívüli ülésének megállapításait és az Európai Tanács 2025. március 20-i ülésének következtetéseit;

16.üdvözli, hogy a fehér könyv figyelembe vette a Parlament azon kérését, hogy biztosítani kell az EU szárazföldi, légi és tengeri határainak a katonai és hibrid fenyegetésekkel szembeni védelmét; üdvözli a keleti határpajzs támogatását, és megismétli, hogy támogatja a balti védelmi vonalat;

17.üdvözli az EU felkészültségi uniós stratégiájának közzétételét, és hangsúlyozza, hogy az EU fellépéseinek holisztikusnak kell lenniük, és a biztonság valamennyi – külső, belső, társadalmi és gazdasági – dimenziójára ki kell terjedniük; szilárd meggyőződése, hogy csak egy ilyen átfogó megközelítés biztosíthatja hosszú távon a közvélemény tartós támogatását; hangsúlyozza, hogy a fehér könyvben és a felkészültségi uniós stratégiában felvázolt intézkedéseknek ki kell egészíteniük és meg kell erősíteniük egymást;

18.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy a stratégiai autonómia növelésével és védelmi és elrettentési képességeik – különösen az EU keleti határain történő – megerősítésével gyorsítsák fel a versailles-i nyilatkozatban tett, arra irányuló kötelezettségvállalásaik teljesítését, hogy nagyobb felelősséget vállalnak védelmükért és biztonságukért; hangsúlyozza, hogy az európai kollektív védelem sarokkövét továbbra is a NATO és az Egyesült Államokkal kialakított transzatlanti partnerség alkotja, és hogy az EU és a NATO egymást kiegészítő, koherens és egymást kölcsönösen erősítő szerepet játszik a nemzetközi béke és biztonság támogatása terén; emlékeztet arra, hogy pozitívan fog hozzájárulni a globális és transzatlanti biztonsághoz, ha az EU a biztonság és a védelem területén erősebb és cselekvőképesebb szereplővé válik, amely kiegészíti a NATO-t; hangsúlyozza, hogy az uniós tagállamoknak és az EU egészének fokozniuk kell erőfeszítéseiket megnövelt és célzott közös beruházások, nagyrészt az EU-ban tervezett és gyártott védelmi termékek fokozott közös beszerzése és több közös képesség többek között összevonás és megosztás útján történő fejlesztése révén, ezáltal erősítve fegyveres erőiket, akár nemzeti, akár NATO-s, akár uniós operatív célokból; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy katonai felszereléseik jelentős és megnövekedett része ne függjön harmadik országok korlátozó szabályozásaitól;

19.egyetért a NATO-n belüli európai pillér erősítésére irányuló törekvéssel, és hangsúlyozza, hogy az európai védelmi unió kialakításának együtt kell járnia az EU és a NATO közötti együttműködés elmélyítésével, teljeskörűen kihasználva mindkét szervezet egyedülálló képességeit;

20.hangsúlyozza, hogy szoros koordinációra van szükség az elrettentés és az EU és a NATO között a koherens, egymást kiegészítő és interoperábilis védelmi képességek fejlesztésével és az ipari termelési kapacitások megerősítésével kapcsolatos együttműködés terén; hangsúlyozza, hogy a NATO-n belüli európai pillér elsősorban olyan stratégiai támogató eszközök vagy stratégiai fegyverrendszerek – mint például a légi utántöltési képesség, a vezetési és irányítási képesség, a hiperszonikus fegyverek, a többrétegű légvédelem, az elektronikai hadviselési képességek, valamint a lég- és rakétavédelmi rendszerek – közös beszerzéséből áll, amelyek gyakran túl költségesek egyetlen tagállam számára; úgy véli, hogy az európai hozzáadott értéket azon támogató eszközök és rendszerek közös kifejlesztése vagy beszerzése jelenti, amelyekből egyes tagállamokban súlyos hiány mutatkozik; rámutat, hogy az uniós képességek fejlesztése erősíti az európai pillért a NATO-n belül, és ennek megfelelően hozzájárul a transzatlanti biztonsághoz; szorgalmazza rendszeres konferencia létrehozását az EU és a NATO között a képességek fejlesztése és a fegyverkezés terén tett erőfeszítések terén a két szervezet és tagállamai közötti szoros koordináció és kiegészítő jelleg biztosítása és egyúttal a szükségtelen és diszfunkcionális átfedések elkerülése érdekében; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot annak biztosítására, hogy az EU védelmi erőfeszítései igazodjanak a NATO védelmi tervezési folyamatának célkitűzéseihez; kéri továbbá, hogy a hatékonyság növelése és a szükségtelen párhuzamosságok elkerülése érdekében az Európai Békekeret által a felszerelések rendelkezésre bocsátásához nyújtott valamennyi támogatást a NATO-val egyeztetve hajtsák végre;

21.kitart amellett, hogy a további orosz agressziótól való elrettentés érdekében az EU-nak a kijevi biztonsági paktumban ajánlottaknak megfelelően biztonsági kötelezettségvállalásokat kell tennie Ukrajna irányában;

22.kiemeli, hogy az EU és tagállamai által Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás meghaladja bármely más ország pénzügyi támogatását, ami tükrözi az EU példa nélküli elkötelezettségét Ukrajna iránt; hangsúlyozza, hogy az EU szerepének az Európa biztonságát érintő tárgyalásokon politikai és gazdasági súlyával arányosnak kell lennie; újból megerősíti, hogy az EU részvétele nélkül nem kerülhet sor az európai biztonságot érintő tárgyalásokra;

23.megismétli az Európai Tanács 2025. március 20-i következtetését, amely támogatja a „béke erő révén” elvet, és hangsúlyozza, hogy Ukrajnának a lehető legerősebb pozícióban kell lennie annak érdekében, hogy végül tárgyalásokat folytasson Oroszországgal;

24.hangsúlyozza, hogy az Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és területi integritását tiszteletben tartó, átfogó békemegállapodást Ukrajna számára nyújtott szilárd és hiteles biztonsági garanciáknak kell kísérniük annak érdekében, hogy elrettentsék Oroszországot a jövőbeli agressziótól. üdvözli a hasonlóan gondolkodó és a NATO-partnerekkel együtt e tekintetben megkezdett erőfeszítéseket; üdvözli az Európai Tanács 2025. március 20-i következtetéseit, amelyek hangsúlyozzák, hogy az EU és tagállamai készen állnak arra, hogy hozzájárulást nyújtsanak a biztonsági garanciákhoz, különösen Ukrajna azon képességének támogatása révén, hogy hatékonyan meg tudja védeni magát;

25.ismételten megerősíti rendíthetetlen támogatását aziránt, hogy az EU és tagállamai szolidaritást vállaljanak Ukrajnával Oroszország agressziós háborújával szemben, és – akkor, amikor szüksége van rá – biztosítsanak Ukrajna számára minden ahhoz szükséges katonai eszközt, hogy megvédje magát, visszaverje az orosz fegyveres erőket és megbízottjaikat, véget vessen a konfliktusnak, és helyreállítsa területi integritását az ország nemzetközileg elismert határain belül; ezért teljes mértékben támogatja a fehér könyvben foglalt, Ukrajnára vonatkozó, úgynevezett „tarajossül-stratégiát”; üdvözöli az EU és Ukrajna között megkötött közös biztonsági kötelezettségvállalásokat, valamint az Ukrajna által számos tagállammal kötött kétoldalú biztonsági megállapodásokat; hangsúlyozza, hogy ezek a kötelezettségvállalások és megállapodások az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciák szélesebb, nemzetközileg összehangolt csomagjának részét képezik, ideértve azt is, hogy a G7-ek többoldalú keretet vezettek be az Ukrajnára vonatkozó kétoldalú biztonsági kötelezettségvállalásokról és megállapodásokról szóló tárgyalásokhoz; úgy véli, hogy határozott uniós katonai támogatás nélkül Ukrajna nem lesz képes győzelmet aratni Oroszországgal szemben; határozottan megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy sürgősen tegyenek eleget kötelezettségvállalásaiknak, és szállítsanak fegyvereket, vadászrepülőgépeket, drónokat, légvédelmi rendszereket, fegyverrendszereket és lőszereket, ezen belül légi indítású cirkálórakétákat és föld-föld rendszereket Ukrajnának, és jelentős mértékben növeljék a megfelelő mennyiségeket; tudomásul veszi a Tanács által 2023 márciusában jóváhagyott egymillió tüzérségi lőszer Ukrajnának történő – a sajnálatos kilenc hónapos késedelem ellenére – sikeres szállítását; elismeri a jelentős előrelépést az EU tüzérségilőszer-gyártási kapacitása terén, amely hozzájárul az EU felkészültségéhez és képességeihez Ukrajna támogatása terén; hangsúlyozza Ukrajna drónvédelmi képességei fokozásának szükségességét, ami kritikus fontosságú elem a légi fenyegetésekkel szembeni fellépés és a műveleti biztonság fenntartása szempontjából; szorgalmazza speciális felszerelések és szakértelem biztosítását annak érdekében, hogy az ukrán erők gyorsan azonosíthassák és nyomon követhessék az ellenséges dróntevékenységeket, és reagálhassanak azokra, szilárd védelmet biztosítva mind a katonai, mind a polgári infrastruktúra számára; felhívja a tagállamokat, hogy a nemzetközi joggal összhangban szüntessék meg azokat a korlátozásokat, amelyek akadályozzák Ukrajnát abban, hogy nyugati fegyverrendszereket használjon Oroszországon belüli legitim katonai célpontok ellen; felhívja a Tanácsot, hogy vállaljon kötelezettséget az EU-n belüli és kívüli uniós műveletek és missziók során lefoglalt valamennyi katonai felszerelés vagy lőszer Ukrajnának történő átadására; megismétli álláspontját, miszerint valamennyi uniós tagállamnak és NATO-szövetségesnek együttesen és egyénileg el kell köteleznie magát amellett, hogy évente legalább a GDP-jük 0,25%-ának megfelelő katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának;

26.ismételten hangsúlyozza, hogy Ukrajnának természetes joga, hogy megválassza saját sorsát, és emlékeztet azon követelésére, hogy Ukrajnát és az EU-t megfelelően vonják be az Egyesült Államok és Oroszország között folyamatban lévő tárgyalásokba;

27.méltatja az Ukrajnának nyújtott támogatás dán modelljét, amely közvetlenül Ukrajnában előállított védelmi képességek beszerzését foglalja magában; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy határozottan támogassák ezt a modellt, és teljes mértékben használják ki az abban rejlő lehetőségeket, mivel Ukrajna védelmi ipari kapacitása, amely a becslések szerint 50 %-os, kihasználatlan, és ez a modell számos előnnyel jár mindkét fél számára, például olcsóbb lesz a felszerelés, gyorsabb és biztonságosabb a logisztika, valamint könnyebb a képzés és a karbantartás;

28.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy támogassák Ukrajnát abban, hogy kiterjessze a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által előterjesztett győzelmi tervet és békeformulát támogató nemzetközi koalíciót, amely az egyetlen életképes módja annak, hogy a nemzetközi jog alapján helyreállítsák Ukrajna szuverenitását és területi integritását, ezáltal felelősségre vonják Oroszországot és vezetését, valamint bűntársait, különösen a belarusz rezsimet agressziós háború Ukrajna elleni folytatásáért és háborús bűncselekmények és az agresszió bűntette elkövetéséért, továbbá biztosítsák, hogy Oroszország jóvátételt és egyéb kifizetéseket teljesítsen az Ukrajnában okozott súlyos károkért; hangsúlyozza, hogy a konfliktus lezárását célzó valamennyi kezdeményezésnek meg kell kapnia Ukrajna és végső soron annak népe támogatását;

29.felhívja a főképviselőt/alelnököt, hogy a diplomáciai eszköztár teljes spektrumát felhasználva és az EU tagállamait másodlagos szankciókra ösztönözve mozgósítson nagyobb diplomáciai támogatást Ukrajna számára és az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókhoz; sajnálatosnak tartja, hogy az Oroszország által Ukrajna ellen használt fegyverek és fegyverrendszerek néhány nyugati eredetű összetevőt is tartalmaznak, és felszólítja az EU-t és a tagállamokat a szankciók szigorúbb végrehajtására; további fellépésre és a tagállamok közötti együttműködésre szólít fel az orosz árnyékflotta megállítása érdekében;

30.határozottan elítéli Észak-Koreának az észak-koreai csapatok kiképzése és a háborúban történő közvetlen részvétele vagy az orosz fegyveres erők támogatása céljából Oroszországban történő bevetése révén játszott szerepét Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának segítésében; a lehető leghatározottabban elítéli továbbá a harctéren aktívan bevetett katonai felszerelések és fegyverek Észak-Korea általi szállítását és az ország részvételét a szankciók kijátszásában; a nemzetközi normák nyilvánvaló megsértésének tekinti Észak-Korea lépéseit, és figyelmeztet az Európát és a tágabb nemzetközi közösséget fenyegető eszkaláció veszélyes és jelentős kockázatára; súlyos aggodalommal hangsúlyozza annak kockázatát, hogy Észak-Korea ezt a háborút platformként használja a fejlett harci taktikák, többek között a drónhadviselés tanulmányozására azzal a szándékkal, hogy ezeket a technikákat lehetséges jövőbeli konfliktusokban alkalmazza; felháborodásának ad hangot amiatt, hogy több más lator állam – többek között Irán – is aktívan támogatja Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját; e tekintetben elítéli, hogy Irán Sahíd drónokat, lőszereket és ballisztikus rakétákat adott át Oroszországnak, ami növeli az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) esetleges katonai beavatkozásának kockázatát Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában; szilárd meggyőződése, hogy az EU-nak és a nemzetközi közösségnek határozottan kell erre reagálnia diplomáciai, katonai és gazdasági intézkedések kombinációjával, és ami a legfontosabb, az Ukrajnának nyújtott fokozott támogatással annak érdekében, hogy megerősítse védelmét a lator államok Oroszország által létrehozott szövetségével szemben; hangsúlyozza, hogy e tekintetben szoros kapcsolatot kell fenntartani az Egyesült Államok 2025–2029 között hivatalban lévő adminisztrációjával;

31.hangsúlyozza az Európai Békekeret fontosságát, amely alapvető szerepet játszik az ukrán fegyveres erők katonai képességeinek és kiképzésének támogatásában, és egyúttal az EU Katonai Törzse által működtetett koordinációs mechanizmuson keresztül biztosítja a koordinációt valamennyi érdekelt fél számára; üdvözli, hogy az Európai Békekeret keretében létrehozták az Ukrajnát támogató célzott alapot, és kéri az Ukrajnának nyújtott katonai segítségnyújtásra szánt pénzügyi források növelését, egyúttal középtávú pénzügyi perspektívát is biztosítva; sürgeti a magyar kormányt, hogy haladéktalanul hagyjon fel az Ukrajna támogatására irányuló uniós fellépések akadályozására irányuló erőfeszítéseivel, és szüntesse meg az uniós szankciók meghosszabbításával, valamint az Európai Békekeret által Ukrajnának nyújtott katonai támogatással – beleértve az Ukrajnának katonai segítséget nyújtó tagállamoknak az általuk biztosított katonai segítségnyújtás fejében nyújtott, megállapodás szerinti visszatérítéseket is – kapcsolatos vétóját; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a magyar kormány vétója blokkolta az ukrán fegyveres erők támogatására szánt kiadások új részletének megnyitását, és megakadályozta 6,6 milliárd EUR részleges visszatérítés felszabadítását az Ukrajnának katonai támogatást nyújtó uniós tagállamok számára; sürgeti a Tanácsot és az alelnököt/főképviselőt, hogy találjanak innovatív megoldásokat ezen akadályok felszámolására és a finanszírozás említett csökkenésének ellensúlyozására; ösztönzi a tagállamokat, hogy alakítsanak ki forgatókönyv-alapú és kiszámítható jegyzékeket az Európai Békekeret keretében biztosítható katonai képességekről annak garantálása érdekében, hogy gyorsan és késedelem nélkül megtörténjen a képességek rövid távú, tagállamokon belüli mozgósítása és célba juttatása, és hogy az Ukrajnát az elrettentés helyreállításában segítő hosszú távú képességek biztosítására előrelátható időn belül sor kerüljön, szükség esetén EU-n kívüli országokkal koordinálva; nagyra értékeli, hogy az Európai Békekeret által nyújtott valamennyi katonai segítségnyújtás és fegyverszállítás teljes mértékben megfelelt a fegyverkivitelről szóló uniós közös álláspontnak, az emberi jogok nemzetközi jogának és a humanitárius jognak, biztosítva a megfelelő átláthatóságot és elszámoltathatóságot;

32.nem ért egyet a magyar kormány Oroszországgal szembeni politikájával, a vétók uniós szankciókkal szembeni alkalmazásával, valamint az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi és védelmi támogatás blokkolásával; úgy véli, hogy a magyar kormány intézkedései aláássák az európai egységet és szolidaritást; emlékeztet arra, hogy az Európai Békekeret keretében az országok pénzügyi kompenzációra jogosultak az Ukrajnának szállított felszerelésekért, és ennek fényében hangsúlyozza, hogy azonnal meg kell szüntetni a 25 tagállamnak járó visszatérítések jelenlegi blokkolását, amelyek közül kiemelkedik a Lengyelországnak járó összesen 450 millió EUR kifizetetlen kompenzáció;

33.kiemeli a NATO washingtoni csúcstalálkozójának eredményét, amely megerősítette, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, és hogy a szövetség támogatja Ukrajna azon jogát, hogy külső beavatkozástól mentesen megválassza saját biztonsági megállapodásait és saját jövőjét; egyetért azzal, hogy mind az EU, mind a NATO politikai egységről tett tanúbizonyságot az Ukrajnával való szolidaritás és az Ukrajna támogatása iránti elkötelezettség terén; megismétli azon meggyőződését, hogy Ukrajna nem fordítható vissza a NATO-tagság felé vezető úton; üdvözli a szövetségesek hosszú távú biztonsági támogatás nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalását katonai felszerelések, segítségnyújtás és kiképzés Ukrajnának történő biztosítása céljából; elismeri a NATO, az EU és a NATO közötti együttműködés és a NATO-szövetségesek, például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság kulcsfontosságú szerepét az Ukrajna katonai támogatására irányuló erőfeszítések koordinálásában, nemcsak fegyverek, lőszerek és felszerelések, hanem hírszerzési információk és adatok biztosítása révén is;

34.üdvözli a Tanács 2024. május 21-i határozatát, amely biztosította, hogy azon rendkívüli bevételekből származó nettó nyereségeket, amelyek az uniós korlátozó intézkedések végrehajtása következtében keletkeznek az Unióban az Orosz Föderáció Központi Bankjának (RCB) immobilizált vagyoni eszközeinél, felhasználják Ukrajna további katonai támogatása, valamint védelmi ipari kapacitásainak megerősítése és az újjáépítés céljából; üdvözli továbbá a Tanáccsal elért megállapodást, amelynek eredményeként a Tanács 2024. október 23-án úgy határozott, hogy pénzügyi támogatási csomagot fogad el, többek között egy legfeljebb 35 milliárd EUR összegű rendkívüli makroszintű pénzügyi támogatási hitelt, valamint hogy létrehozza az Ukrajna-hitelezési együttműködési mechanizmust, amely az Orosz Föderáció Központi Bankja immobilizált vagyoni eszközeinek nyereségéből származó hozzájárulásokat fogja felhasználni, és támogatja Ukrajnát az EU és G7-partnerei által nyújtott legfeljebb 45 milliárd EUR összegű hitel visszafizetésében; emlékeztet azonban arra, hogy e pénzügyi támogatás mozgósítására az uniós katonai támogatás céljából az Ukrajna-eszközön keresztül elkülönített összeg kárára fog sor kerülni, amely így már csak az Orosz Föderáció Központi Bankja immobilizált vagyoni eszközei nyereségének legfeljebb 15%-ában részesül;

35.üdvözli az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójának (EUMAM) eredményeit, amely mostanáig több mint 70 000 ukrán katonát képezett ki uniós területen, ezáltal az EU Ukrajna legnagyobb katonai kiképzési szolgáltatójává vált, és jelentősen hozzájárult az ukrán fegyveres erők katonai képességeinek fokozásához; üdvözli azt az újonnan megfogalmazott célt, hogy 2024–2025 telének végéig 75 000 ukrán katonát képezzenek ki; üdvözli a Tanács 2024. november 8-i azon döntését, hogy két évvel meghosszabbítja a misszió megbízatását; kéri, hogy az EUMAM pénzügyi, logisztikai és emberi erőforrásait bővítsék és igazítsák hozzá az ukrán fegyveres erők változó katonai kiképzési szükségleteihez, többek között a légi és tengeri védelem területén, valamint az EU és Ukrajna közötti közös biztonsági kötelezettségvállalásokkal összhangban kért hosszú távú reformtörekvésekhez; üdvözli a tagállamok erőteljes részvételét az EUMAM-ban, amely a jövőbeli katonai kiképzési missziók mintájaként írható le, és amely a tagállamok és a partnerek közötti interoperabilitás jelentős fokozása révén előmozdítja az elrettentést, és felhívja a tagállamokat, hogy hasonló ambíciót tanúsítva járuljanak hozzá más jelenlegi és jövőbeli KBVP-missziókhoz és műveletekhez is; hangsúlyozza, hogy az EUMAM-nak a bevált gyakorlatok cseréjének platformjaként is kell működnie annak biztosítása érdekében, hogy az európai erők is hasznosítsák az ukrán fegyveres erők által a harctéren levont tanulságokat; üdvözli a NATO washingtoni csúcstalálkozóján bejelentett, a NATO Ukrajna javára folytatott biztonsági segítségnyújtási és kiképzési missziójának (NSATU) elindítását, amely koordinálja a NATO-szövetségesek és -partnerek által Ukrajnának nyújtott katonai kiképzés és felszerelés biztosítását, és logisztikai támogatást nyújt; hangsúlyozza az EUMAM és az NSATU közötti szoros koordináció fontosságát;

36. elismerését fejezi ki az Európai Unió ukrajnai tanácsadó missziója (EUAM) által az újonnan megerősített megbízatásának nehéz körülmények között történő végrehajtása terén végzett munkáért; felszólítja az EU-t annak biztosítására, hogy az EUAM megfelelő pénzügyi, logisztikai eszközökkel és szakértő személyzettel tudjon működni Ukrajna szükségleteinek kielégítése érdekében, és üdvözli a nem uniós országok ebben való részvételét; hangsúlyozza az EUAM fontosságát és szerepét, amely továbbra is az EU legnagyobb helyszíni jelenlétét képviseli, és stratégiai tanácsadást nyújt Ukrajna nemzet- és állambiztonsági hatóságainak; kiemeli az EUAM kulcsfontosságú feladatait a szervezett és a határokon átnyúló bűncselekmények elleni küzdelem, a közszolgáltatások felszabadított területeken történő helyreállítása, valamint a nemzetközi bűncselekmények kivizsgálásának és büntetőeljárás alá vonásának támogatása terén, az EUAM jelenlétére és szakértelmére építve;

37.hangsúlyozza Ukrajna európai uniós védelmi technológiai és ipari bázisba (EDTIB) történő fokozatos integrálásának és az Ukrajnával való együttműködésének fontosságát, és e célból kéri, hogy Ukrajna védelmét teljes mértékben vegyék figyelembe az EDTIB megerősítését célzó új bizottsági jogalkotási kezdeményezések előkészítése során; hangsúlyozza, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamata során konkrét lépéseket kell tenni Ukrajna uniós védelmi politikákba és programokba való integrálása érdekében, többek között azáltal, hogy az ukrán fegyveres erőket hozzáigazítják az uniós képességi követelményekhez, és bevonják őket a határokon átnyúló védelmi ipari és technológiai együttműködési projektekbe és programokba; üdvözli e tekintetben az uniós védelmi innovációs iroda megnyitását Ukrajnában, amelynek célja, hogy azonosítsa Ukrajna védelmi innovációval kapcsolatos szükségleteit és kapacitásait, megkönnyítse a közös kezdeményezéseket és előmozdítsa az uniós és az ukrán védelmi ipar érdekelt felei közötti határokon átnyúló együttműködést, valamint kapcsolattartó pontként szolgáljon az ukrán partnerek számára, továbbá koordinációs és információs központként működjön; üdvözli több uniós tagállam folyamatban lévő kezdeményezéseit, amelyek a védelmi kutatás és ipari termelés terén Ukrajnával folytatott együttműködés elmélyítésére irányulnak, és felhív Ukrajna innovatív védelmi potenciáljának további kihasználására fegyverek és lőszerek EU-val és más nyugati partnerekkel szoros együttműködésben történő fejlesztésére és gyártásának felgyorsítására, a rendelkezésre álló támogatási mechanizmusok felhasználásával; felhívja az uniós tagállamok katonai iparágait, hogy tegyenek eleget a hadiipari termelés ukrán területen történő létrehozására vonatkozó kötelezettségvállalásuknak;

38.hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az aknamentesítési képességeket Ukrajnán belül a fel nem robbant hadianyagok és gyalogsági aknák elterjedt jelenlétének kezelése, valamint Ukrajna fekete-tengeri vizeinek aknamentesítése érdekében; támogatja célzott források elkülönítését az aknamentesítéssel kapcsolatos átfogó kiképzés, ezen belül a fejlett felderítési és ártalmatlanítási technikák támogatására; megjegyzi, hogy a megerősített aknamentesítési kapacitás amellett, hogy biztonságosabb katonai műveleteket tesz lehetővé, támogatja a háború sújtotta polgári területek helyreállítását és biztonságát is;

39.üdvözli az európai védelmi ipari stratégiában (EDIS) meghatározott, az EU és tagállamai védelmi készültségének elérésére és az európai védelmi technológiai és ipari bázis fellendítésére irányuló törekvést; e tekintetben létfontosságúnak tartja az európai védelmi ipari program (EDIP) létrehozására irányuló bizottsági javaslatot; támogatja az EU védelmi ipari felkészültségének megerősítésére, a közös védelmi tervezés javítására és a tagállamok közös beszerzéseinek további megkönnyítésére irányuló célkitűzést a képességfejlesztési tervben (CDP) meghatározott prioritások és a koordinált éves védelmi szemlében meghatározott együttműködési területek mentén, a közös érdekű európai védelmi projektek elindítása érdekében, különösen a stratégiai képességi területeken, például a lég- és rakétavédelem területén, valamint az ellátásbiztonság és a kritikus fontosságú nyersanyagokhoz való hozzáférés biztosítása, továbbá a védelmi termelésben mutatkozó hiányok megelőzése céljából; határozottan támogatja azt az elképzelést, hogy az európai védelmi ipari ágazatban túlnyomórészt uniós szintű együttműködést alkalmazzanak, és támogatja az EDIS-ben bemutatott konkrét, számszerűsített együttműködési célokat, amelyek különösen a közös közbeszerzésre összpontosítanak, konkrétan felkérik a tagállamokat, hogy 2030-ra a védelmi felszerelések legalább 40%-át együttműködésen alapuló módon szerezzék be annak biztosítása érdekében, hogy 2030-ra az EU-n belüli védelmi kereskedelem értéke az uniós védelmi piac értékének legalább 35%-át, 2030-ra az EU-n belüli védelmi beruházásaik legalább 50%-át, 2035-re pedig 60%-át képviselje;

40.kiemeli az állandó strukturált együttműködés (PESCO) jelentőségét az EU védelmi képességeinek javítása és összehangolása szempontjából; ismételten sajnálattal állapítja meg, hogy a tagállamok továbbra sem használják ki teljes mértékben a PESCO-keretet, és hogy a jelenleg folyamatban lévő 66 projektnél továbbra is korlátozottak a kézzelfogható eredmények; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament nem kapott tájékoztatást 6 projekt lezárásának okairól és azok lehetséges eredményeiről; rámutat arra, hogy a részt vevő tagállamok 20 kötelező erejű kötelezettségvállalást fogadtak el az EU védelmi céljainak teljesítése érdekében; szükségesnek tartja a PESCO-projektek alapos felülvizsgálatát az eredmények és a kilátások tekintetében, annak érdekében, hogy a jelenlegi projektcsomagot a prioritást élvező projektek kis csoportjára egyszerűsítsék, ugyanakkor lezárják a kellő előrehaladást nem mutató projekteket; javasolja prioritási rendszer létrehozását a PESCO-n belül a képességek terén azonosított hiányosságok és prioritások hatékony kezelése érdekében;

41.üdvözli az európai védelmi ipari programra irányuló bizottsági javaslatot; aggodalommal veszi tudomásul az Európai Számvevőszék értékelését, amely szerint az EDIP pénzügyi keretösszege célkitűzéseihez képest nem elégséges, ezért megismétli a védelemhez szükséges finanszírozás biztosítására irányuló felhívását; hangsúlyozza, hogy az EDIP tekintetében jelentős költségvetési erőfeszítésekre lesz szükség ahhoz, hogy jelentős legyen az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásra, a valódi európai védelmi képesség kialakítására és egy versenyképes uniós védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) létrehozására gyakorolt hatás; üdvözli a képességfejlesztési terv 2023. évi felülvizsgálatát; sajnálja, hogy a képességfejlesztés terén a 2008. évi első képességfejlesztési terv elfogadása óta csak korlátozott előrelépés történt; felhívja a tagállamokat, hogy jelentős mértékben fokozzák közös erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy mielőbb jelentős előrelépést érjenek el ezen a területen az uniós eszközök, például az Európai Védelmi Alap, a PESCO és a koordinált éves védelmi szemle, valamint az EDIP-javaslatban javasolt eszközök teljes körű és koherens felhasználása révén;

42.üdvözli az EU védelmi készültségének megerősítése érdekében az európai védelmi technológiai és ipari bázis (EDTIB) megerősítésére és alkalmazkodásának támogatására irányuló intézkedések, különösen az EDIRPA- és az ASAP-rendelet révén eddig tett közös erőfeszítéseket, és szorgalmazza ezek mielőbbi végrehajtását; sajnálatosnak tartja, hogy az EDIRPA pénzügyi keretösszege továbbra is korlátozott, és rámutat arra, hogy az ASAP egymillió lőszer Ukrajnának történő szállításával kapcsolatos szerepét korlátozta a Tanácsnak a rendelet szabályozási elemeivel szembeni kifogása;

43.üdvözli az európai védelmi technológiai és ipari bázis vállalatainak az ipari kapacitás megerősítése érdekében – többek között az uniós eszközök támogatása révén – eddig megvalósított erőfeszítéseit és beruházásait; kiemeli, hogy az európai védelmi technológiai és ipari bázis kapacitásának további és tartós megerősítéséhez elsősorban az uniós tagállamok megrendeléseire van szükség, amelyeket a tagállamok fegyveres erői közötti interoperabilitás javítása és a méretgazdaságosság elérése, valamint az Unió védelmi készültségének biztosítása érdekében közösen kell végrehajtani, ezáltal a lehető legjobban hasznosítva az uniós adófizetők pénzét; ennek megfelelően felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák közös közbeszerzési erőfeszítéseiket a védelmi beruházási hiányok elemzésében azonosított képességbeli hiányosságokkal és a képességfejlesztési tervben foglalt képességbeli prioritásokkal összhangban; hangsúlyozza, hogy a fejlesztési projektekre vonatkozó hatékony közös közbeszerzés – különösen az Európai Védelmi Alap keretében – megköveteli az adott rendszerek katonai követelményeinek közös meghatározását a megfelelő szintű méretgazdaságosság elérése érdekében; felkéri a Bizottságot, hogy e tekintetben támaszkodjon az Európai Unió Katonai Bizottságának szakértelmére e közös meghatározás megfogalmazása érdekében, hogy ipari szinten biztosítani lehessen a katonai koherenciát; felhívja a tagállamokat, hogy folytassanak közös közbeszerzéseket azzal a céllal, hogy a termelés Unió-szerte történő elosztása révén páneurópai értékláncokat hozzanak létre annak érdekében, hogy növeljék a közös közbeszerzés gazdasági vonzerejét, miközben a reziliencia növelése érdekében stratégiai többleteket építenek ki a termelési kapacitások tekintetében fegyveres konfliktusok esetére; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy törekedjenek a közös közbeszerzési mechanizmusok további megerősítésére és az Európai Védelmi Ügynökség általi megfelelő koordinációra;

44.hangsúlyozza, hogy továbbra is támogatni kell a fejlesztési projektek piacképes megoldásokká való átalakításának folyamatát, és üdvözli az EDIP-javaslat erre vonatkozó rendelkezését; sajnálatát fejezi ki az erőfeszítések szükségtelen és diszfunkcionális megkettőzése miatt a harckocsik és a hiperszonikus légvédelmi irányított lövedékek jövőbeli fejlesztésére irányuló projektekkel kapcsolatban; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek a párhuzamosságok ellentétesek az európai védelmi ipari stratégiában meghatározott azon törekvéssel, hogy 2035-re az európai védelmi technológiai és ipari bázis adja a beszerzések 60%-át, mivel a szétszórt erőforrások miatt hosszabb lesz a piacképes megoldások eléréséhez szükséges idő, és ez nagy valószínűséggel az Egyesült Államokból történő beszerzéseket eredményez; hasonlóképpen sajnálatosnak tartja az alapvető képességekkel kapcsolatos projektek, nevezetesen a fő szárazföldi harci rendszerrel kapcsolatos francia-német projekt és a jövőbeli légi harci rendszerrel kapcsolatos francia-német-spanyol projekt egyre nagyobb késedelmét, ami szintén az amerikai megoldások jövőbeli beszerzésének kockázatával jár; hangsúlyozza, hogy ki kell használni az Európai Védelmi Alappal való minden lehetséges szinergiát, elkerülve ugyanakkor az erőfeszítések megkettőzését;

45.hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az EU és a NATO e területet érintő képességfejlesztési tervezési folyamatainak eredményei közötti koherenciát; felszólít az uniós tagállamok és a NATO-szövetségesek katonai felszerelései interoperabilitásának javítására, valamint az ipari együttműködés előmozdítására annak biztosítása révén, hogy a védelmi termékek alkatrészeire és a lőszerekre vonatkozó jövőbeli uniós jogi normák a NATO-szabványokon alapuljanak;

46.üdvözli a közös érdekű európai védelmi projektekre vonatkozó javaslatot, amely az egyes tagállamok pénzügyi eszközeit meghaladó, közös képességek fejlesztésére irányul; úgy véli, hogy e projekteket fel kell használni a több tagállam közös fő prioritásait alátámasztó ipari és technológiai kapacitások támogatására olyan területeken, mint a külső határok őrizete és védelme, különösen a szárazföldön, valamint a stratégiai támogató eszközök – különösen a világűrben és az európai légvédelemben – a fenyegetések teljes spektrumával szembeni fellépés érdekében, a katonai mobilitás, különösen a stratégiai és taktikai légi szállítás, a mélységi csapások, a drón- és drónelhárító technológiák, a rakéták és lőszerek, valamint a mesterséges intelligencia erősítése a szuverén infrastruktúra és a kritikus fontosságú támogató eszközök fejlesztése érdekében; hangsúlyozza, hogy a prioritások nagy számára és az új források mozgósításának szükségességére tekintettel a pragmatizmusnak kell érvényesülnie; e tekintetben úgy véli, hogy az EU-nak lehetőség szerint a gyorsan rendelkezésre álló és bevált európai technológiákra kell összpontosítania, amelyek fokozatosan csökkentik az EU függőségét és javítják biztonságát; hangsúlyozza, hogy az uniós védelmi együttműködésben támogatni kell a páneurópai értékláncok fejlesztését úgy, hogy EU-szerte bevonják a vállalatokat, és különböző eszközökkel, például fúziók és bajnokok révén fokozni kell az ágazat versenyképességét; úgy véli továbbá, hogy a méltányos megtérülésre való összpontosítás helyett az EU védelmi politikáinak az uniós kiválósági központok fejlődését kell ösztönözniük;

47.hangsúlyozza, hogy feltétlenül meg kell szüntetni az EU védelmi ipari környezetének széttagoltságát, és végre el kell érni a védelmi termékek uniós belső piacának teljes körű megvalósítását, mivel a jelenlegi struktúra szükségtelen átfedésekhez és a védelmi beruházások és használatuk hatékonysági problémáinak megsokszorozódásához vezet, és strukturálisan akadályozza a védelmi készültség megerősítését; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a védelmi termékek belső piacát továbbra is aláássa szabályainak a tagállamok általi nem kellően harmonizált alkalmazása, valamint az EUMSZ 346. cikkében szereplő mentesség aránytalan alkalmazása; támogatja a védelmi termékek és szolgáltatások valódi egységes piacának létrehozására irányuló, a Niinistö-jelentésben is ismertetett felhívást; hangsúlyozza, hogy újonnan aktualizált és hatékony szabályozási keretre van szükség, amelynek célja a védelmi termékek piacra lépését gátló akadályok csökkentése, az uniós védelmi ipar konszolidációjának lehetővé tétele és az uniós vállalatok számára az üzleti potenciál teljes körű kiaknázásának lehetővé tétele, az innováció ösztönzése, valamint a határokon átnyúló, továbbá a polgári és katonai együttműködés fokozása, a termelés fellendítése, az ellátás biztonságának növelése, valamint az európai védelmi technológiai és ipari bázisba történő intelligensebb és hatékonyabb közberuházások biztosítása; hangsúlyozza ugyanakkor annak fontosságát, hogy fennmaradjon a gyümölcsöző verseny a különböző versenytársak között, és elkerülhető legyen az oligopóliumok kialakulása, amelyekben egyes szolgáltatók szabadon határozhatják meg a védelmi termékek árát és rendelkezésre állását; felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat az EU belső védelmi piacának kiteljesítésére, különösen a védelmi beszerzésekre és a védelmi vonatkozású termékek átadására vonatkozó uniós szabályok értékelése, valamint a jelenlegi jogi keret korlátainak és joghézagainak azonosítása és elemzése alapján; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat az EUMSZ 346. cikkének az EU-n belüli, egymástól kölcsönösen függő biztonsági architektúra jelenlegi realitásával összhangban történő értelmezésére; felhív a honvédelmi és érzékeny biztonsági beszerzésekről szóló 2009/81/EK irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/81/oj). és a védelmi vonatkozású termékek EU-n belüli transzferéről szóló 2009/43/EK irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2009/43/EK irányelve (2009. május 6.) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről (HL L 146., 2009.6.10., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/43/oj). (a transzferekről szóló irányelv) végrehajtásának javítására és az európai védelmi ipari stratégia fényében szükség esetén ezen irányelvek felülvizsgálatára irányuló javaslatok benyújtására;

48.hangsúlyozza, hogy kiegyensúlyozott erőfeszítést kell biztosítani a meglévő tagállami fegyverkezési ipari képességek rövid és középtávú megerősítése, valamint a tagállamok fegyveres erőinek jelenlegi és jövőbeli igényeihez és a megfelelő uniós védelmi képességek, például a KBVP-missziók és -műveletek, valamint az uniós gyorstelepítésű kapacitás szükségleteihez igazított új és innovatív katonai felszerelésekre és fegyverkezésre irányuló kutatás és fejlesztés (K+F) támogatása között; hangsúlyozza, hogy célzott stratégiai projektek révén prioritásként kell kezelni a technológiai előny fenntartását és fokozását, amely az ellenfeleinkkel és versenytársainkkal szembeni elrettentés kulcsfontosságú eleme; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi tagállamot bevonják a biztonsági és védelmi stratégiákba, különös tekintettel a védelmi ipar fejlesztésére;

49.hangsúlyozza olyan hatékony, uniós szintű fegyverkezési politika kidolgozásának szükségességét, amely magában foglalja egy működő és hatékony külkereskedelmi dimenzió létrehozását, amelynek célja az agresszív önkényuralmi rendszerek általi fenyegetésekkel szembesülő partnerek támogatása és a nem demokratikus agresszív rendszerek részére történő fegyverszállítás megakadályozása a meglévő nyolc uniós kritériumnak megfelelően; hangsúlyozza, hogy e tekintetben meg kell haladni az EUMSZ 346. cikkének nagyon szűk és nemzeti értelmezését;

50.hangsúlyozza, hogy a védelmi ágazatban a nemzetközi partnerekkel való együttműködésnek a hasonlóan gondolkodó partnerekre kell korlátozódnia, és az nem sértheti az EU és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeit; emlékeztet arra, hogy a digitális elemeket tartalmazó kritikus termékek magas kockázatú szállítóitól való függés stratégiai kockázatot jelent, amelyet uniós szinten kell kezelni; felhívja a tagállamok megfelelő hatóságait, hogy vizsgálják meg e függőségek csökkentésének módját és haladéktalanul értékeljék és vizsgálják felül a kritikus infrastruktúrák – köztük az elektromos hálózatok, a közlekedési hálózat, valamint az információs és kommunikációs rendszerek – területén meglévő kínai beruházásokat, és határozzák meg az Unió biztonságát és védelmét esetlegesen befolyásoló sebezhetőségeket;

51.üdvözli az EU közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendeletét; hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a közvetlen külföldi befektetések átvilágítási eljárásait a kellő gondosságra vonatkozó normák beépítésével azon esetek azonosítása érdekében, amikor államok kormányai az EUSZ V. címe alapján a KKBP keretében meghatározott kritikus uniós infrastruktúrákba, például az európai kikötőkbe, valamint a Balti-, a Földközi- és a Jeges-tenger térségében található tenger alatti kábelekbe beruházók felett olyan befolyást gyakorolnak, amely ellentétes lenne az Unió és tagállamai biztonsági és védelmi érdekeivel; hangsúlyozza, hogy ezt a megközelítést a tagjelölt országokra is alkalmazni kell; úgy véli, hogy további jogszabályokra van szükség ahhoz, hogy hatékonyan meg lehessen védeni az európai IKT ellátási láncok biztonságát a magas kockázatot jelentő szállítókkal szemben, és hogy védelmet nyújtsanak a kibertérben a szellemi tulajdon elleni lopásokkal szemben; olyan európai keret létrehozására szólít fel, amelynek célja az Unió biztonsága és védelme szempontjából kritikus szellemi tulajdon és technológiák – többek között a kettős felhasználású termékek – kivitelével kapcsolatos minimumszabályok és -feltételek szoros szabályozása és meghatározása;

52. támogatja a védelmi kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások jelentős növelését, különös tekintettel az együttműködésen alapuló kezdeményezésekre, ezáltal erősítve az EU technológiai vezető szerepét és versenyképességét a védelem területén, és biztosítva a polgári piacra átgyűrűző hatását; e tekintetben megjegyzi, hogy 2022-ben a tagállamok mintegy 10,7 milliárd EUR-t fektettek be védelmi K+F-be; hangsúlyozza, hogy a kritikus területeken – a levegő, a szárazföld, a tenger, az űr és a kibertér területén – a technológiai fejlődés stabil, hosszú távú beruházásokat igényel a tagállamokban annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani a gyors globális innovációval;

53.hangsúlyozza, hogy az uniós kutatási és fejlesztési eszközöket és finanszírozást a lehető leghatékonyabban kell felhasználni a védelmi beruházási hiányok elemzésében és a képességfejlesztési tervben meghatározottak szerinti képességbeli hiányosságok és prioritások időben történő kezelése érdekében; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hangolják össze és kezeljék kiemelten az EDF-projekteket és -finanszírozást az EU sürgős képességekkel kapcsolatos szükségleteinek megfelelően, és ezen az alapon priorizálják azokat, továbbá összpontosítsanak a legrelevánsabb és legígéretesebb kutatási tevékenységekre; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy kezdeményezze az Európai Védelmi Alap (EDF) alapos felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a következő többéves pénzügyi keretre egy felülvizsgált nyomon követési pénzügyi eszköz álljon rendelkezésre; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fogadjanak el olyan megközelítést, amely a vonatkozó uniós alapok végrehajtása során alapértelmezetten alacsony energia-, szén-dioxid- és környezeti lábnyommal jár, és rendszeresen számoljanak be az elért eredményekről; emlékeztet rá, hogy a kutatási és fejlesztési intézkedések a hatékonyság javítását, a szénlábnyom csökkentését és a fenntartható legjobb gyakorlatok megvalósítását célzó megoldásokra irányíthatók; üdvözli az első éves munkaprogramban előirányzott 133 millió EUR beruházást, de megjegyzi, hogy ez az EDF teljes éves költségvetésének csupán 11%-át teszi ki; emlékeztet a NextGenerationEU szerepére az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatban, és felszólítja a tagállamokat, hogy a nemzeti helyreállítási tervekből származó forrásokat használják fel a katonai infrastruktúrájuk fenntarthatóságába történő beruházásokra;

54. hangsúlyozza, hogy proaktívabb szerepet kell kialakítani az EU számára a polgári és katonai környezetben egyaránt alkalmazható kettős felhasználású technológiákba történő beruházások szinten tartásában, amelyek az EU hibrid és újonnan megjelenő fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének fokozására szolgálnak; kiemeli, hogy támogatni kell különösen az új termékek prototípusainak tesztelését, és az új technológiákra kell összpontosítani az ukrán védelmi és technológiai szereplőkkel szoros együttműködésben; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák az ilyen innovációba beruházó vállalkozások, köztük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) pénzügyi életképességét; támogatja e technológiák polgári kereskedelmi hasznosításának előmozdítását a piaci lehetőségek bővítése és az európai ipari bázis megerősítése érdekében, előmozdítva a katonai és a polgári fejlesztés közötti szinergiákat;

55.kiemeli, hogy a kialakulóban lévő forradalmi technológiák, például a mesterséges intelligencia, a kvantuminformatika, a felhőalapú számítástechnika és a robotika fontos szerepet játszanak a védelem terén; hangsúlyozza, hogy e technológiák fejlesztése és hasznosítása további, uniós szinten összehangolt beruházásokat és kutatási erőfeszítéseket igényel annak érdekében, hogy az EU védelmifelszerelés-szállítói továbbra is az innováció élvonalában maradjanak; megállapítja, hogy a jelenlegi EDF-rendelet értelmében a hosszú végrehajtási ciklusok miatt a Bizottság nem nyújt időben finanszírozást a kutatási projektekhez; ezért rugalmasabb és gyorsabb megközelítést szorgalmaz a kialakulóban lévő forradalmi technológiákkal kapcsolatos kutatási projektek tekintetében, tükrözve a fejlesztések gyorsuló ütemét ezen a területen, építve az Európai Védelmi Ügynökség európai védelmi innovációs központjának (HEDI) munkájára és felhasználva az Egyesült Államok Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynökségének munkáját is; felhívja továbbá az EU-t, hogy játsszon vezető szerepet a mesterséges intelligencia katonai alkalmazására irányuló kutatás előmozdításában és az e technológia felelős fejlesztésére és használatára vonatkozó irányítási keretek létrehozásában;

56.ismételten felszólítja a Bizottságot, hogy ossza meg a Parlamenttel az olyan technológiák ellenfeleink általi visszaélésszerű felhasználásához kapcsolódó kockázatok részletes elemzését, mint a félvezetők, a kvantum-számítástechnika, a blokkláncok, az űrkutatás, a mesterséges intelligencia és a biotechnológiák (beleértve a genomikát), valamint az EU gazdasági biztonsági stratégiájával összhangban az e területeken javasolt uniós intézkedések listáját; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a kínai hadsereghez kapcsolódó vállalatok részt vesznek európai polgárok genetikai adatainak gyűjtésében;

57.felszólítja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy uniós dróncsomagra, amely a drón- és a drónelhárítási rendszerekre és a kiegészítő képességekre összpontosít, és amely terveket és forrásokat tartalmaz a kutatás és fejlesztés ösztönzésére, becsatornázza az ukrán tapasztalatokat, és nyitott Ukrajna rendkívül innovatív vállalatainak részvételére, továbbá tegyen javaslatot egy, a drón- és drónelhárítási rendszerek közös fejlesztésére, gyártására és beszerzésére irányuló ipari programra, valamint a drónok polgári és katonai környezetben történő használatáról szóló rendeletre;

58.megismétli, hogy a védelmi vonatkozású kkv-k Unió-szerte az európai védelmi ipar és ellátási láncok gerincét képezik, és kulcsfontosságúak e területeken az innováció szempontjából, és hangsúlyozza, hogy támogatást kell nyújtani a kkv-knak és az induló innovatív vállalkozásoknak, különösen a védelmi és a kettős felhasználású termékek ágazatában; e tekintetben hangsúlyozza, hogy az európai védelmi ipari stratégiának és az európai védelmi ipari programnak Unió-szerte egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania a védelmi ipar valamennyi szereplője számára, és elő kell mozdítania az összes tagállam nagyobb és kisebb vállalatai közötti együttműködést, biztosítva, hogy ne néhány, korlátozott számú tagállamból származó nagyvállalat uralja az iparágat; ösztönzi a tagállamokat, hogy az európai védelmi ágazatban biztosítsanak külön lehetőségeket a kis- és középvállalkozások számára, hogy részt tudjanak venni az ajánlattételi folyamatban, többek között a következő intézkedések révén: a vállalatok előre jóváhagyott jegyzékének létrehozása a gyorsabb kötelezettségvállalási folyamat lehetővé tétele érdekében, a kkv-kba befektető magántőke-befektetési vállalkozások beszerzési folyamatba való bevonása, a kkv-k növekedésének inkubáció és tőkebefektetés révén történő támogatása, az ajánlattétel összetettségének csökkentése, valamint a szerződés részleteinek feldolgozására szánt idő reformjára irányuló belső intézkedések végrehajtása;

59.kiemeli a fegyveres erőink tagállamok közötti gyors és hatékony katonai mobilitásának biztosításához szükséges infrastruktúra fejlesztésének, fenntartásának és védelmének fontosságát; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a katonai mobilitást és az alapvető szolgáltatások nyújtását lehetővé tevő kritikus infrastruktúrák rezilienciáját; elismeri, hogy a katonai logisztika hozzájárulhat az elrettentéshez azáltal, hogy jelzi az EU általános katonai felkészültségét; arra számít, hogy a fentiek egyértelműen tükröződnek majd a katonai mobilitásról szóló, 2025 júniusában kihirdetendő közös közleményben;

60.kiemeli, hogy sürgős szükség van a katonai mobilitás jelentős fokozására, és ezzel kapcsolatban jelentős beruházásokra van szükség, prioritásként kezelve a szűk keresztmetszetek és a hiányzó összeköttetések felszámolására irányuló beruházásokat; e tekintetben hangsúlyozza a projektek és szabályozási intézkedések gyors végrehajtásának jelentőségét a katonai mobilitásról szóló uniós cselekvési terv 2.0-val összhangban; támogatja a polgári és katonai infrastruktúrába, például kikötőkbe, repülőterekbe és autópályákba történő új stratégiai beruházásokat, amelyek lehetővé teszik a katonai egységek és felszerelések – többek között a gyorsreagálású erők, a nehéz felszerelések, az áruk és a humanitárius segélyek – zökkenőmentes szállítását is; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen lépéseket a Számvevőszék katonai mobilitásról szóló 2025. évi különjelentésének ajánlásai alapján, és a kettős felhasználású projektek kiválasztási folyamata során tulajdonítson nagyobb jelentőséget a katonai értékelésnek Az Európai Számvevőszék 04/2025. számú különjelentése: „Az Európai Unió katonai mobilitása – A tervezési hiányosságok és a felmerülő akadályok miatt nem megfelelően haladnak a programok”.;

61.felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki olyan integrált megközelítést a katonai mobilitásra és logisztikára vonatkozóan, amely biztosítja a Tanács azon vállalásának fenntartását, hogy 2026-ig felszámolja az összes fennmaradó akadályt, és amely egybeesik a katonai mobilitás kulcsfontosságú szempontjaiba irányuló sokkal nagyobb uniós beruházásokkal; kéri továbbá, hogy a következő többéves pénzügyi keretben biztosítsák a folyamatban lévő és szükséges katonai mobilitási projektek megfelelő uniós finanszírozását; kéri a tagállamokat, hogy hozzanak további intézkedéseket a katonai mobilitásra vonatkozó eljárások egyszerűsítése és összehangolása érdekében, és rövidítsék le az engedélyek megadásának idejét annak érdekében, hogy a tagállamok gyorsabban tudjanak fellépni és hatékonyabban reagáljanak a védelmi szükségleteiknek és kötelezettségeiknek megfelelően, mind a KBVP-missziók és -műveletek, mind pedig a nemzeti és multinacionális tevékenységek összefüggésében; ösztönzi a tagállamokat, hogy a harmadik országok katonai mobilitásról szóló PESCO-megállapodását használják mintaként a partnerországok részvételéhez, hangsúlyt fektetve arra, hogy a PESCO-projekteket a KBVP-missziók szükségleteihez igazítsák;

62.nagyra értékeli az Ukrajnával határos országok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy biztonságosan és hatékonyan nyújtsanak katonai segítséget Ukrajnának; megállapítja, hogy Lengyelország katonai mobilitási tapasztalata és potenciálja, beleértve a tervezett központi közlekedési csomópontot is, alapvető fontosságú a teljes keleti határ biztonsága szempontjából;

63.hangsúlyozza, hogy a geopolitikai fejlemények és fenyegetések gyorsan továbbfejlődtek azóta, hogy a tagállamok 2022 márciusában elfogadták a stratégiai iránytűt; ezért felszólít a stratégiai iránytűben foglalt átfogó közös fenyegetésértékelés felülvizsgálatára, amelyből az uniós fellépés prioritásainak eredniük kell; úgy véli, hogy ennek a felülvizsgálatnak az egész Európára kiterjedő képességbeli hiányosságokkal kapcsolatos közös álláspontok meghatározását kell szolgálnia, amelyeket kétoldalú, multinacionális vagy uniós szintű programok, alapok, projektek és eszközök révén kell kezelni, és meg kell határozni azt az időkeretet, amelyen belül ezt meg kell tenni; felhívja továbbá a Bizottságot és az alelnököt/főképviselőt, hogy e felülvizsgálatot követően – amennyiben szükséges – nyújtsák be a stratégiai iránytű aktualizált intézkedéseit, és hogy ez szolgáljon információkkal az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyv elkészítéséhez; hangsúlyozza, hogy a stratégiai iránytű nagyratörő céljait és mérföldköveit csak a tagállamok és az uniós intézmények megfelelő politikai hajlandósága és fellépése mellett lehet elérni; hangsúlyozza, hogy koherencia és összeegyeztethetőség szükséges a stratégiai iránytű és a NATO stratégiai koncepciója között;

64.felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsák az éghajlatváltozási és védelmi ütemterv teljes körű végrehajtását és javítását a stratégiai iránytű szerinti aktualizált intézkedések keretében; kéri, hogy vizsgálják felül az ütemterv felülvizsgálatának időkeretét, különösen azért, hogy az átfogó célkitűzéseket 2030-nál jóval korábban vizsgálják felül; felhívja a tagállamokat, hogy hozzanak létre a célkitűzéseket támogató nemzeti struktúrákat; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy tegyen javaslatot a tagállamoknak egy, az ütemtervben bemutatott, rövid távon megvalósítható, prioritást élvező intézkedésekből álló cselekvési programra;

65.javasolja, hogy a Tanács vizsgálja felül a védelem és biztonság terén illetékes döntéshozó szervei intézményi kereteit, és vegye fontolóra egy új állandó döntéshozó szerv létrehozását, amely a tagállamok védelmi minisztereiből állna, e tekintetben a nemzeti minisztériumokon belüli hatáskörmegosztás sérelme nélkül;

66.hangsúlyozza, hogy a biztonság és a védelem területén folytatott hatékony uniós szintű együttműködés és a biztonsági kihívásokra adandó gyors és összehangolt válaszok a Tanács és a Bizottság különböző struktúrái közötti koherenciát igényelnek; hangsúlyozza továbbá, hogy meg kell előzni az átfedéseket, garantálni kell a hatékony közberuházásokat, orvosolni kell a kritikus képességbeli hiányosságokat, és koherens biztonsági stratégiákat kell kidolgozni a partnerek, a harmadik országok és a világ különböző régiói tekintetében, mind a politikaalakítási folyamatokban, mind a jelenlegi és a jövőbeli kezdeményezésekben; megjegyzi, hogy a védelemért és az űrpolitikáért felelős biztosi tisztség létrehozását követően a tárcák felosztása nem egyértelmű, és hogy a biztonság és a védelem területén a biztosok hatáskörei esetlegesen átfedésben vannak, ezért felhívja a Bizottságot, hogy egyértelműen határozza meg a biztosok hatásköreit ezen a területen; felkéri a Bizottságot, hogy végezze el különböző struktúráinak, többek között a Védelmi és Űripari Főigazgatóságnak (DG DEFIS) és az Európai Védelmi Ügynökségnek és ezek megbízatásainak a belső felülvizsgálatát annak érdekében, hogy biztosítsa a KBVP keretébe tartozó jelenlegi és jövőbeli kezdeményezések egymást kiegészítő jellegét és hatékony igazgatását; felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsanak további pénzügyi és humán erőforrást az EKSZ számára, hogy az EU diplomáciai szolgálataként hatékonyan tudja ellátni szerepét, tekintettel a rendkívül kompetitív geopolitikai helyzetre és az utóbbi években a korlátozott kapacitásaival szemben támasztott megnövekedett igényekre;

67.megerősíti, hogy ahhoz, hogy hiteles geopolitikai szereplővé váljon, az EU-nak meg kell reformálnia a KKBP-vel/KBVP-vel kapcsolatos döntéshozatali folyamatát, és e tekintetben hangsúlyozza, hogy intézményi szinten fontolóra kell venni az egyhangúság követelményének e folyamat tekintetében történő feloldását; emlékeztet arra, hogy az EU-Szerződés kerete már most is lehetővé teszi az együttműködés számos különböző intézményi formáját a kül-, a biztonság- és a védelempolitika területén, és sajnálattal állapítja meg, hogy az EUSZ áthidaló klauzuláiban biztosított gyors fellépés lehetőségét ezen a területen csak nagyon korlátozott mértékben használták ki; felhívja a Tanácsot, hogy a Szerződésekben rejlő kiaknázatlan lehetőségek kihasználása érdekében vizsgáljon meg minden lehetőséget a KKBP/KBVP döntéshozatali folyamatának megerősítésére és elmélyítésére; ismételten kéri a Tanácsot, hogy fokozatosan térjen át a minősített többségi szavazásra a KKBP-vel és a KBVP-vel kapcsolatban, legalább azokon a területeken, amelyeknek nincsenek katonai vonatkozásai; javasolja továbbá, hogy a Tanács teljes mértékben használja ki az áthidaló klauzulákat és azon cikkek hatályát, amelyek válságok esetén fokozzák az uniós szolidaritást és a kölcsönös segítségnyújtást;

68.ismételten határozottan felszólít az EU Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálatának (MPCC) megerősítésére és a teljes hadműveleti készenlét elérésére, többek között megfelelő helyiségek, személyzet, fokozott vezetés és irányítás, valamint hatékony kommunikációs és információs rendszerek biztosítása révén valamennyi KBVP-misszió és -művelet számára; hangsúlyozza, hogy időben eredményeket kell elérni az MPCC-vel kapcsolatban, tekintettel a stratégiai iránytű azon törekvésére, hogy az MPCC az EU előnyben részesített vezetési és irányítási struktúrájaként működjön, amely képes megtervezni és levezényelni az összes nem végrehajtási jellegű katonai missziót, valamint két kis méretű vagy egy közepes méretű végrehajtási jellegű műveletet, továbbá éles gyakorlatokat; hangsúlyozza, hogy az MPCC-nek elő kell segítenie a polgári és a katonai eszközök közötti szinergiákat, és kéri, hogy hosszabb távon európai szinten hozzanak létre a polgári és katonai eszközöket ötvöző közös polgári-katonai parancsnokságokat annak érdekében, hogy teljes mértékben kihasználják az EU integrált válságkezelési megközelítését a stratégiai tervezési szakasztól a misszió vagy művelet tényleges végrehajtásáig; úgy véli, hogy az EU Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatának (CPCC) meg kell vizsgálnia, hogyan védheti meg a bevetett erőket a többféle hibrid fenyegetéssel szemben, vagy hogyan hajthat végre fejlett műveleteket a mostaninál sokkal magasabb kockázati szint mellett; felhívja a Bizottságot, az EKSZ-t, az MPCC-t, a CPCC-t, az Európai Unió Katonai Bizottságát és az Európai Unió Katonai Törzsét, hogy mozdítsák elő a polgári és katonai partnerek közötti megértés új kultúráját, fejlesszék az ügynökségek közötti együttműködést, és biztosítsák a missziók tervezésével és a kapcsolódó koncepciókkal kapcsolatos bevált gyakorlatok átadását, többek között a bevált gyakorlatok kialakítására és megosztására szolgáló modell kidolgozása révén;

69.megismétli, hogy teljes mértékben támogatja, hogy a gyorstelepítésű kapacitás legkésőbb 2025 első felében teljes műveleti képességet érjen el, és legalább 5000 katona álljon rendelkezésre mentési és evakuálási feladatokra, kezdeti belépési és stabilizációs műveletekre, illetve a missziók ideiglenes megerősítésére; megjegyzi, hogy az uniós harccsoportok, amelyeket soha nem vetettek be, annak ellenére, hogy 2007 óta működőképesek, a szélesebb körű uniós gyorstelepítésű kapacitás szerves részét fogják képezni; üdvözli az éles gyakorlatok tervezését és megvalósítását a gyorstelepítésű kapacitás keretében, és ösztönzi az ilyen kezdeményezések folytatását;

70.úgy véli, hogy a gyorstelepítésű kapacitás kulcsfontosságú eleme az uniós ambíciószint megvalósításának, és úgy véli, hogy az 1999-es átfogó katonai célra hivatkozva fokozatosan további csapatokat és haderőelemeket kell hozzárendelni; úgy véli, hogy észszerű lenne a fehér könyv eljárást felhasználni arra, hogy vitát kezdeményezzenek további állandó többnemzetiségű uniós katonai egységek létrehozásáról, amelyek a gyorstelepítésű kapacitást kiegészítő feladatokat látnának el; hangsúlyozza, hogy az egyetlen haderő elvével összhangban folytatni kell a NATO-val való együttműködést a gyorstelepítésű kapacitás létrehozásával kapcsolatban;

71.ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy a gyorstelepítésű kapacitás működőképessé tételekor, valamint más KBVP-missziók során vegyék figyelembe az EUSZ 44. cikkének végrehajtására vonatkozó gyakorlati szempontokat annak érdekében, hogy az arra hajlandó és képes tagállamok csoportja uniós keretben meg tudjon tervezni és végre tudjon hajtani egy missziót vagy műveletet, ezáltal biztosítva a gyorstelepítésű kapacitás gyors aktiválását; felhívja a tagállamokat, hogy kötelezzék el magukat amellett, hogy kellő időben jelentősen csökkentik a különösen a gyorstelepítésű kapacitáshoz kapcsolódó stratégiai támogató eszközök – például a stratégiai légi szállítás, az űrkommunikációs eszközök, az orvosi eszközök, a kibervédelmi képességek, valamint a hírszerzési és felderítési képességek – kritikus hiányosságait; felhívja a védelemért és az űrpolitikáért felelős biztost, hogy vegye fontolóra a javasolt közös érdekű európai védelmi projektekbe olyan kezdeményezések belefoglalását, amelyek célja a KBVP-missziókat és -műveleteket, valamint a gyorstelepítésű kapacitást elősegítő szükséges stratégiai támogató eszközök biztosítása;

72.kitart amellett, hogy a sürgős szükségletek nem várhatnak a következő többéves pénzügyi keretig; kitart amellett, hogy haladéktalanul fel kell tárni a további finanszírozás megtalálására szolgáló innovatív megoldásokat, például a védelmi ágazatba való beruházást, a források egyik projektről a másikra való átcsoportosításának megkönnyítését és felgyorsítását, valamint annak feltárását, hogy milyen lehetőség áll fenn az uniós finanszírozási kritériumok kiigazítására annak érdekében, hogy a kiadások elosztásakor új hangsúlyt kapjanak a biztonsági kritériumok;

73.üdvözli a tagállamok védelmi költségvetéseinek és beruházásainak növelését, valamint a KBVP uniós költségvetésének 2024-es – bár szerény mértékű – növekedését; határozottan úgy véli, hogy a példátlan biztonsági fenyegetések fényében valamennyi uniós tagállamnak sürgősen el kell érnie a védelmi kiadások GDP-hez viszonyított egy olyan szintjét, amely jelentősen meghaladja a NATO jelenlegi 2%-os célkitűzését; tudomásul veszi, hogy a 32 NATO-szövetséges közül várhatóan 23 – köztük 16 uniós és NATO-tag ország – teljesíti a NATO azon kiadási célját, hogy 2024 végéig GDP-jük 2%-át védelmi kiadásokra fordítsák; rámutat arra, hogy ez hatszoros növekedést mutat 2014 óta, amikor is ezt a célt meghatározták; megállapítja, hogy a jelenlegi geopolitikai zavarok és Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja miatt az EU jelenlegi biztonsági és védelmi költségvetése nem felel meg a rövid és hosszú távon megoldandó kihívásoknak; tekintettel arra, hogy 2035-ig 500 milliárd EUR összegű a védelmi beruházások iránti becsült igény, valamint a képességigények és -hiányok folyamatos elemzése alapján javasolja, hogy a tagállamok növeljék tovább védelmi beruházásaikat, különösen a védelmi képességek közös beszerzése tekintetében, és teljes mértékben támogassák az európai védelmi ipari stratégia keretében e tekintetben meghatározott célokat;

74.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kezdeményezzenek nyílt vitát többek között a Mario Draghi és a Sauli Väinämö Niinistö jelentéseiben ismertetett ajánlások alapján, például a következő többéves pénzügyi keretben a biztonságra és a védelemre elkülönített források növeléséről és az e célból rendelkezésre álló valamennyi hatékony finanszírozási lehetőség feltárásáról, valamint a nemzeti védelmi költségvetések egyes részeinek uniós szintű összevonásáról a méretgazdaságosság megteremtése érdekében; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy módosítsák az Európai Békekeret finanszírozási folyamatát a partnerek és szövetségesek megfelelő és fenntartható támogatásának biztosítása érdekében, ugyanakkor hangolják össze azt a KBVP-missziókkal és -műveletekkel is; felhív egy olyan stratégia kidolgozására, amelynek célja kiválósági központok létrehozása az EU különböző régióiban, a NATO e területeken végzett munkájának megkettőzése nélkül, az innováció és valamennyi tagállam részvételének előmozdítása érdekében, biztosítva, hogy az egyes tagállamok képességeikkel és szakismereteikkel hozzájáruljanak egy koherensebb és integráltabb védelmi ipari bázishoz;

75.üdvözli európai biztonság megerősítésére szolgáló finanszírozási eszközt (SAFE), és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy az Európa védelmi képességeire irányuló megnövelt beruházások tiszteletben tartsák a „szerezzünk be többet, jobban, közösen és európai terméket” elvet; sajnálatát fejezi ki a 122. cikk alkalmazása és ennek következtében a Parlament ezen eszköz jóváhagyásába való bevonásának hiánya miatt;

76.üdvözli a megtakarítási és befektetési unióra irányuló stratégiát, és reméli, hogy az megkönnyíti a magánmegtakarítások mozgósítását a hatékonyabb tőkepiacok felé és a beruházások becsatornázását a védelmi ágazatba;

77.sürgeti a tagállamokat, hogy támogassák egy védelmi, biztonsági és rezilienciaépítési bank létrehozását, amelynek célja, hogy alacsony kamatozású, hosszú távú kölcsönöket nyújtson, amelyek támogathatják az olyan kulcsfontosságú nemzetbiztonsági prioritásokat, mint az újrafegyverkezés, a védelmi modernizáció, az ukrajnai újjáépítési erőfeszítések és a jelenleg ellenséges nem uniós országok irányítása alatt álló infrastruktúrák visszavásárlása;

78.emlékeztet arra, hogy a szolidaritásra, a kohézióra és a konvergenciára vonatkozó uniós célkitűzések a védelemre is kiterjednek; hangsúlyozza, hogy az elkövetkező évtizedben a védelmi képességeink újjáépítéséhez és bővítéséhez szükséges pénzügyi eszközök jelentős hatással lesznek az államháztartások stabilitására és fenntarthatóságára, ezért uniós szintű együttműködésre és koordinációra van szükség egy valódi védelmi gazdaságpolitika révén; hangsúlyozza, hogy a védelmi beruházások növelése nem versenyezhet más, például a társadalmi kohézió területén megvalósítandó beruházási prioritásokkal; emlékeztet továbbá arra, hogy a finanszírozási irányvonalaknak a reziliencia egész társadalomra kiterjedő megközelítésén kell alapulniuk, ezért az európai polgárok széles körű támogatását kell élvezniük, valamint hogy ennek a támogatásnak hosszú távon fenntarthatónak kell lennie; hangsúlyozza, hogy ezért a pénzügyi terheket méltányosan kell megosztani, különösen azon nyereséges vállalatok között, amelyek már most is részesülnek az állami részvételből vagy állami támogatásokból; hangsúlyozza továbbá, hogy a közkiadásokat megnövelt magánfinanszírozással kell kiegészíteni; felhívja a Bizottságot, hogy mérlegelje azokat a lehetséges költségvetési módokat, amelyek lehetővé tennék a pénzügyi terhek méltányosabb elosztását, és korlátoznák az európai védelmi technológiai és ipari bázis tekintetében az állami támogatások és a piactorzító pályázati eljárások okozta versenyzavarokat;

79.kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keret ténylegesen biztosítsa a védelmi unió létrehozásához szükséges eszközöket; támogatja azokat a javaslatokat, amelyek célja, hogy jelentős uniós pénzügyi beruházásokat biztosítsanak az európai védelem területén, és ösztönözzék a kutatást, a technológiai innovációt és a kettős felhasználású projekteket az európai védelmi iparban, ezáltal erősítve annak versenyképességét és előmozdítva a biztonsághoz és a fenntartható gazdasági növekedéshez egyaránt hozzájáruló előrelépéseket; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésből származó védelmi beruházások csak kiegészíthetik, de nem helyettesíthetik a tagállamok pénzügyi erőfeszítéseit, különös tekintettel az EU-ban és a NATO-ban is tagsággal rendelkező országok azon törekvésére, hogy GDP-jük 2%-át a védelemre fordítsák; felkéri a tagállamokat, hogy a szolidaritás fokozása és a katonai KBVP-missziókban és műveletekben való részvétel ösztönzése érdekében terjesszék elő a közös költségek, valamint a gyakorlatokkal kapcsolatos költségek körének és meghatározásának újraértékelését a stratégiai iránytűvel összhangban;

80.felhívja a Bizottságot, hogy a közös adósságkibocsátás növelésével biztosítsa az Unió számára a jelenlegi és jövőbeli kivételes és válsághelyzetekben történő hitelfelvételhez szükséges költségvetési kapacitást, figyelembe véve az Európai Helyreállítási Eszköz tapasztalatait és tanulságait, mivel most sürgető szükségünk van arra, hogy fokozzuk a biztonságot és a védelmet az uniós polgárok védelme, az elrettentés helyreállítása és az Unió szövetségeseinek, mindenekelőtt Ukrajna támogatása érdekében; hangsúlyozza, hogy egy ilyen fellépés terheit igazságosan kell megosztani;

81.kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keret tartalmazzon megnövelt pénzügyi támogatást a védelmi termékek időben történő szállításának biztosítása érdekében közös közbeszerzés, ipari koordináció, készletfelhalmozás, a kkv-k támogatása, valamint a gyártási kapacitások bővítése révén; hangsúlyozza, hogy ennek a támogatásnak előnyben kell részesítenie különösen az Ukrajnával határos tagállamokat – az ország védelmének fokozása érdekében –, valamint azokat a tagállamokat, amelyek a hagyományos katonai fenyegetések magas kockázatával szembesülnek, például az Oroszországgal és Belarusszal határos tagállamokat;

82.aggodalmát fejezi ki az EDTIB – különösen a kkv-k – számára égetően szükséges magánfinanszírozás hiánya miatt, amely a hosszú távú kormányzati szerződések hiányából vagy a környezeti, társadalmi és irányítási kritériumok túlságosan szűk értelmezéséből eredhet; üdvözli ennélfogva az Európai Értékpapír-piaci Hatóság által 2024. május 14-én nyújtott pontosítást, amely szerint csak a nemzetközi jog által tiltott fegyverekkel foglalkozó vállalatokat zárják ki automatikusan a forrásokhoz való hozzáférésből; üdvözli a Niinistö-jelentésben szereplő, a védelmi kiadások széttöredezettségének elkerülésére, a megfelelő finanszírozási források kombinálására és a magánszférából származó több beruházás ösztönzésére irányuló javaslatokat; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az ajánlásokat és terjesszen elő konkrét javaslatokat; hangsúlyozza, hogy a védelmi ipar számára jobb hozzáférést kell biztosítani a tőkepiacokhoz;

83.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a védelmi ágazat hozzáférjen az EBB által az európai védelmi iparba történő magánberuházások katalizátoraként nyújtott hitelekhez; üdvözli az EBB jogosultsági feltételeinek a kettős felhasználású termékekre való további kiterjesztését, és felhívja az EBB-t, hogy hozzon további intézkedéseket e tekintetben; hangsúlyozza, hogy tekintettel az EBB azon célkitűzésére, hogy az EUMSZ 309. cikkével összhangban előmozdítsa az EU fejlődését és támogassa annak politikáit, különösen a védelmi politikát és az európai védelmi technológiai és ipari bázis megerősítését, az EBB-nek felül kell vizsgálnia hitelezési politikáját, és azt folyamatosan ki kell igazítania; felhívja az EBB-t, hogy vizsgálja felül a kettős felhasználású termékekre vonatkozó politikája kiterjesztésének hatását, és adott esetben reformálja meg jogosultsági listáját annak érdekében, hogy a kettős felhasználású termékek alkalmazásán túlmutató lőszerek és katonai felszerelések többé ne legyenek kizárva az EBB általi finanszírozásból; üdvözli az EBB az európai biztonságra irányuló, 2022. évi stratégiai kezdeményezését, amelynek célja a kettős felhasználású kutatás, fejlesztés és innováció, a biztonsági infrastruktúra és a kiberbiztonságra, a New Space-re, a mesterséges intelligenciára és a kvantumtechnológiákra összpontosító technológiai projektek támogatása;

84.mélységes aggodalmát fejezi ki annak kapcsán és elítéli azt, hogy Kína támogatja Oroszországot az Ukrajna elleni agressziós háborújában, különösen Oroszország katonai ipari és technológiai bázisával való együttműködés, a kettős felhasználású termékek Oroszországba irányuló exportja, valamint a kínai székhelyű vállalatok a szankciók kijátszásában és megkerülésében való folyamatos részvétele révén; e tekintetben komoly aggodalmának ad hangot azon közelmúltbeli jelentések miatt, amelyek szerint Kína nagy hatótávolságú drónokat gyárt Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújában való felhasználásra, és követeli, hogy amennyiben Kína továbbra is támogatja Oroszország fegyverkezési erőfeszítéseit, ennek legyenek súlyos következményei az EU Kínával kapcsolatos külpolitikájára nézve; sajnálatát fejezi ki az Oroszország és Kína közötti „korlátok nélküli” partnerség miatt, és komoly aggodalmának ad hangot Kína és Oroszország azon megújított kötelezettségvállalása miatt, melynek értelmében tovább erősítik kapcsolataikat; üdvözli a Tanács azon döntését, hogy szankciókat vezet be kínai vállalatokkal szemben, amiért azok támogatják Oroszország Ukrajnában folytatott háborúját;

85.mélységes aggodalmát fejezi ki Kína katonai képességekbe történő növekvő beruházásai és ellátási láncainak militarizálása miatt, amelyek arra irányulnak, hogy megerősítse iparát, kihasználva az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja által teremtett politikai és gazdasági lehetőségeket; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt is, hogy Európa Kínától való függősége hatással van a tagállamok azon képességére, hogy megvédjék nemzetbiztonságukat, és az EU egészének azon képességére, hogy érdemben kifogásolja Kína gazdasági kényszerítését, Tajvannal való esetleges további eszkalációját és Oroszország támogatását, és fellépjen ezzel szemben; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szigorúan hajtsák végre a „kockázatmentesítési” politikát azzal a céllal, hogy kezeljék a Kínával való gazdasági és technológiai együttműködésből eredő kockázatokat; e tekintetben felszólít a kínai beszállítók által az EU kritikus infrastruktúrájában jelentett kockázatok kezelésére, valamint arra, hogy ne irányuljanak uniós források vagy támogatások e beszállítók helyzetének előmozdítására Európában;

86.határozottan elítéli Kína Tajvan területe körüli, 2024. október 14-i indokolatlan katonai gyakorlatait; elítéli továbbá a Kína által Tajvan ellen elkövetett ellenséges cselekmények növekvő számát, beleértve a kibertámadásokat, a befolyásolási kampányokat, a kínai harci repülőgépek Tajvan légvédelmi azonosítási körzetébe való belépését és a tenger alatti kábelek elvágását; megerősíti szilárd elkötelezettségét a Tajvani-szorosban fennálló status quo fenntartása mellett, és hangsúlyozza, hogy annak különösen erő vagy kényszer alkalmazásával való egyoldalú megváltoztatására irányuló semmilyen kísérletet nem fogad el, és azokra határozott és kemény választ fog adni; üdvözli a tajvani hatóságok önmérsékletét és fegyelmezett reakcióját, és felszólítja a kínai hatóságokat, hogy tanúsítsanak önmérsékletet, továbbá kerüljék el azokat a fellépéseket, amelyek tovább fokozhatják a Tajvani-szorosban fennálló feszültségeket; felszólít arra, hogy az EU folytasson rendszeres eszmecserét tajvani partnereivel a releváns biztonsági kérdésekről, és működjön vele szorosabban együtt a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem terén; hangsúlyozza, hogy bármilyen eszkaláció a Tajvani-szorosban káros hatással lenne az európai biztonságra és gazdaságra, ezért sürgeti a Bizottságot, hogy kezdje meg a vészhelyzeti tervezést és az enyhítő intézkedések kidolgozását az eszkaláció valószínű forgatókönyvei, például Tajvan Kína általi gazdasági blokádja alapján;

87.mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jogellenes tengeri követelések előmozdítása és a tengeri hajózási útvonalak szabotálása céljából Kína egyre agresszívebben lép fel a Dél-kínai-tengeren és az indiai-csendes-óceáni térségben, nevezetesen katonai és gazdasági kényszerítéshez, hibrid hadviselési taktikákhoz, haditengerészete és parti őrsége által a szomszédaival szemben végrehajtott veszélyes manőverekhez és szigetépítéshez folyamodva; rámutat azokra a jelentésekre, amelyek szerint egy Kínához köthető hajó 2025. január elején elvágott egy tajvani tenger alatti kábelt, és felszólít az ügy alapos kivizsgálására; felszólítja továbbá Tajvant és az EU-t, hogy osszák meg az ilyen incidensekre vonatkozó információkat; ismételten hangsúlyozza, hogy határozott érdeke a hajózás szabadsága és a mindenütt, de különösen a Dél-kínai-tengeren megvalósuló tengeri biztonság, és támogatja azt; felhívja a kínai hatóságokat, hogy vessenek véget minden olyan agresszív és provokatív fellépésnek – különösen a Tajvani-szorosban és a Dél-kínai-tengeren folytatott légi és tengeri műveleteknek –, amelyek veszélyeztetik az indiai–csendes-óceáni térség stabilitását, és ezáltal aláássák a nemzetközi békét és biztonságot, a régió országainak szuverenitását, a személyes biztonságot a tengeren és az UNCLOS rendelkezéseinek maradéktalanul megfelelő hajózási szabadságot; üdvözli, hogy több uniós ország, köztük Franciaország, Hollandia és Németország fokozta a hajózás szabadságát garantáló tevékenységeit; megjegyzi, hogy ezek a tevékenységek összhangban vannak a nemzetközi joggal, és többek között az Indiai-óceán északnyugati részén való koordinált tengeri jelenlét révén fokozottabb együttműködésre és koordinációra szólít fel a regionális partnerekkel a régióbeli hajózás szabadságának növelése érdekében;

88.továbbra is aggódik a Közép-Ázsiában kifejtett orosz és kínai politikai és gazdasági nyomás miatt, és hangsúlyozza, hogy válaszképpen növelni kell az EU jelenlétét Közép-Ázsiában; hangsúlyozza, hogy az Oroszország és Belarusz elleni szankciók megkerülésének kezelése érdekében az EU érdekelt a biztonsági együttműködés, valamint a gazdasági és a politikai kapcsolatok közép-ázsiai országokkal való elmélyítésében;

89.a leghatározottabban elítéli Irán közel-keleti régióban – többek között támogatói révén – folytatott destabilizáló tevékenységeit, valamint a terrorista csoportoknak nyújtott folyamatos támogatását, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek a regionális, európai és globális biztonságra nézve; elítéli az Irán és Oroszország közötti növekvő katonai együttműködést, különösen az átfogó stratégiai partnerségről szóló szerződés aláírására irányuló szándékukat; ugyanakkor teljes támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja Irán civil társadalmát és demokratikus erőit, és fokozott nemzetközi erőfeszítésekre szólít fel e csoportok szabadságért és emberi jogokért folytatott küzdelmének támogatása érdekében; üdvözli az EU azon döntését, hogy 2025 júliusáig meghosszabbítja az Irán elleni szankciókat, melyek között szerepel a drónok és rakéták iráni gyártásának, valamint ezek Oroszországnak és a tágabb közel-keleti régiónak történő szállításának szankcionálása; rámutat arra, hogy a még nem kihasznált szankcionálási lehetőségek között szerepel az olyan technológiaátadás sokkal szigorúbb megközelítése, amely a „kettős felhasználású” kategóriába nem sorolt termékek exportja révén valósul meg;

90.egyértelműen elítéli az iráni kormányt az Európai Unión belüli támadásokat elkövető vagy megkísérlő, nemzetközileg ismert terrorista szervezetek és -hálózatok, például a Hamász és a Hezbollah támogatása és bujtogatása miatt, melyek közvetlen fenyegetést jelentenek Európa biztonságára, szuverenitására és stabilitására nézve; emlékeztet arra, hogy az elmúlt 30 évben az Iszlám Forradalmi Gárda több tucat, az EU területén végrehajtott gyilkosság és terrortámadás megtervezésében és végrehajtásában, legutóbb pedig zsinagógák és zsidó emberek, valamint izraeli nagykövetségek elleni támadásokban vett részt több tagállamban; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy fokozzák a hírszerzési információk megosztását és a terrorizmus elleni intézkedéseket a jövőbeli támadások megelőzése érdekében; megismétli azon régóta hangoztatott felhívását, hogy vegyék fel az Iszlám Forradalmi Gárdát a terrorista szervezetek uniós jegyzékébe, és támogatja az egyes tagállamok által e tekintetben tett kezdeményezéseket;

91.úgy véli, hogy Irán nukleárisfegyver-programja a globális biztonságot fenyegető egyik legfontosabb tényező, és hangsúlyozza, hogy ha Iránnak sikerül nukleáris támadóképességet kifejlesztenie, fennáll háború kitörésének, valamint a terrorizmus állami szponzorálásának és rakéták és drónok tömeges előállításának a veszélye;

92.a lehető leghatározottabban ismételten elítéli a Hamász terrorista szervezet által 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett aljas terrortámadásokat, amelyek hozzájárultak a Közel-Kelet további destabilizációjához, amit fokoztak az iráni proxik (például a libanoni Hezbollah és a jemeni húszik) és maga az iráni rezsim Izrael elleni agressziója; ismételten rámutat, hogy Izraelnek joga van a nemzetközi jogban rögzített önvédelemhez, az ott lefektetett korlátok között; az összes, a Hamász által még fogva tartott túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására szólít fel; felszólítja az összes felet, hogy haladéktalanul vessenek véget minden ellenségeskedésnek, és teljes mértékben tartsák be a nemzetközi jogot, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot is; súlyos aggodalmának ad hangot a gázai övezetbeli tűzszünet közelmúltbeli összeomlása miatt, és felszólít annak azonnali visszaállítására; hangsúlyozza, hogy ez jelentős lépés lenne a polgári lakosság által az elmúlt hónapokban mindkét oldalon elszenvedett hatalmas szenvedés enyhítésében; méltatja a közvetítők – köztük az Egyesült Államok, Egyiptom és Katar – elkötelezettségét, amely országok erőfeszítései kulcsfontosságúak voltak az első tűzszünet megvalósításában; sürgeti az összes európai és nemzetközi szereplőt, hogy aktívan járuljanak hozzá egy újabb áttörés eléréséhez, felügyeljék a tűzszünet végrehajtását, és vonják felelősségre azokat, akik nem tartják be azt;

93.üdvözli a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió 2025. január 31-i visszatelepítését annak érdekében, hogy az egészségügyi evakuációk során támogatást nyújtson a Palesztin Hatóságnak a biztonságos áthaladás megkönnyítéséhez a tűzszünet I. szakaszában; készen áll arra, hogy megbeszéléseket folytasson a tűzszünetet támogató konkrét jövőbeli hozzájárulásokról;

94.mélységes aggodalmát fejezi ki a Közel-Keleten tapasztalható katonai eszkaláció miatt, amely hozzájárul a régió további destabilizálásához; sajnálattal tölti el a polgári áldozatok elfogadhatatlan száma, a fokozódó erőszak okozta kényszerű lakóhelyelhagyás, valamint a katonai erő nem szűnő alkalmazása; komoly aggodalmának ad hangot továbbá az izraeli védelmi erők a Gázai övezetben és Ciszjordániában folyamatban lévő katonai fellépése miatt; elítéli az izraeli védelmi erőket amiatt, hogy az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Erőire (UNIFIL) lőttek Libanonban, ami a nemzetközi jog rendkívül súlyos megsértését jelenti; megerősíti az UNIFIL – amelyhez 16 tagállam járul hozzá – alapvető stabilizáló szerepét Dél-Libanonban; azonnali tűzszünetre szólít fel mind Gázában, mind Libanonban, továbbá az ellenségeskedések megszüntetésére, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1701 (2006) sz. határozatának teljes körű és szimmetrikus végrehajtására, valamint a polgári lakosság védelmére szólít fel; hangsúlyozza, hogy az EU-nak és más nemzetközi szereplőknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk, és segíteniük kell a Közel-Kelet kormányait és civil társadalmi szervezeteit a tartós és fenntartható béke elérésében, különösen az Izrael és Palesztina közötti kétállami megoldás további támogatása, valamint a terrorizmus és a radikalizálódás elleni fellépés révén a régióban; hangsúlyozza, hogy a régióbeli konfliktusok alakulása következményekkel jár a szomszédos régiókra és Európára nézve, és biztonsági kihívásokat jelent az EU számára az elrettentés, a humanitárius jog és a válságkezelés jövője tekintetében;

95.üdvözli a 2025. március 4-i kairói csúcstalálkozón előterjesztett arab helyreállítási és újjáépítési tervet, amely komoly alapot jelent a Gázai övezet jövőjéről szóló megbeszélésekhez; ösztönzi az alelnököt/főképviselőt és a Földközi-tenger térségének ügyeiért felelős biztost, hogy konstruktívan működjenek együtt az arab partnerekkel annak érdekében, hogy hiteles megoldásokat kínáljanak Gáza újjáépítésére, irányítására és biztonságára; ezzel szemben elutasítja a „Trump-Gaza” javaslatot, amely figyelmen kívül hagyja a Közel-Keleten uralkodó ingatag biztonsági körülményeket; úgy véli, hogy a gázai pusztítás és emberi szenvedés mértéke átfogó nemzetközi együttműködést tesz szükségessé az Egyesült Államokkal, az EU-val, az ENSZ-szel, az arab államokkal és más nemzetközi partnerekkel, kiegészítve egymás erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a tárgyalások újrainduljanak és konstruktívak legyenek; elkötelezett az Izrael és a régió arab államai közötti helyzet normalizálására irányuló jövőbeli erőfeszítések mellett;

96.sürgeti a Tanácsot és a tagállamokat, hogy a Hezbollah egészét nyilvánítsák terrorista szervezetnek, és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1701 (2006) sz. határozatával összhangban szorgalmazzák a Hezbollah teljes leszerelését; kiemeli számos ország, köztük az Egyesült Államok és Kanada által a közelmúltban hozott azon határozatokat, amelyek a Népi Front Palesztina Felszabadításáért szervezet proxijaként eljáró Samidount terrorista szervezetnek minősítették; hangsúlyozza, hogy a Samidount Németországban 2023-ban betiltották, és sürgeti a többi uniós tagállamot, hogy hozzanak hasonló intézkedéseket a szervezet területükön történő betiltására;

97.megjegyzi, hogy a jordán–szír határt fegyver- és kábítószercsempészeti átkelőhelyként használják; hangsúlyozza, hogy az EU-nak továbbra is támogatnia kell Jordániát, amelyet a jelenlegi közel-keleti válság meggyengített, és felszólít az Európai Békekeret fokozott használatára a jordán–szír határ védelme érdekében;

98.rámutat, hogy Törökország stratégiai jelentőségű ország az EU számára; megjegyzi, hogy Törökország egyre inkább jelen van azokon a területeken, ahol az EU-nak kulcsfontosságú biztonsági érdekei, valamint KBVP-missziói és -műveletei vannak, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Törökország az EU és szomszédsága számára aggodalomra okot adó módon szerepet játszik egyes területek destabilizálásában; rámutat, hogy Törökország a Földközi-tenger keleti térségében az EU érdekei ellen irányuló jogellenes tevékenységeket folytat, amelyek sértik a nemzetközi jogot, többek között az ENSZ Tengerjogi Egyezményét; ismételten elítéli a Törökország és Líbia közötti, az átfogó biztonsági és katonai együttműködésről, valamint a tengeri övezetek körülhatárolásáról szóló egyetértési megállapodás aláírását, amelyek összekapcsolódnak, és egyértelműen sértik a nemzetközi jogot, az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatait, továbbá uniós tagállamok szuverén jogait; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Törökország aláássa az Oroszországgal szembeni uniós szankciók hatékonyságát, és ismételten felszólítja Törökországot, hogy teljes mértékben igazodjon ezekhez; felszólítja Törökországot, hogy tartózkodjon az uniós KBVP-missziók és -műveletek aláásásától; ismételten felszólítja Törökországot, hogy tegyen eleget az Ankarai Megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvének teljes körű, megkülönböztetéstől mentes végrehajtására vonatkozó kötelezettségének valamennyi tagállammal, köztük a Ciprusi Köztársasággal szemben is;

99.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a dezeszkalációs erőfeszítések ellenére Törökország továbbra is casus bellivel fenyegeti Görögországot, és jogellenesen megszállva tartja a Ciprusi Köztársaság északi részét; határozottan elítéli Törökország Cipruson folytatott jogellenes tevékenységeit, többek között a pufferzóna jogállásának megsértését, a Ciprusi Köztársaság megszállt területeinek fokozódó militarizálását, valamint a Ciprus megszállt területén található szeparatista entitásnak a nemzetközi joggal ellentétes fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit, amelyek nem segítik elő az ENSZ által vezetett tárgyalások újraindítását; elítéli, hogy Törökország továbbra is megsérti az ENSZ Biztonsági Tanácsának 550 (1984) és 789 (1992) sz. határozatait, amelyek felszólítják Törökországot, hogy Varószia területét adja át törvényes lakosainak az ENSZ ideiglenes irányítása alatt, támogatva Varószia nyilvánosság előtti megnyitását; ismételten határozottan sürgeti Törökországot, hogy hagyjon fel Varósziában a jogellenes és egyoldalú fellépéseivel; felszólítja továbbá Törökországot, hogy vonja ki csapatait Ciprusról;

100.sürgősen felszólít a Ciprus újraegyesítéséről szóló tárgyalások az ENSZ főtitkárának vezetése alatt történő újrakezdésére, és megerősíti, hogy feltétel nélkül támogatja Ciprust a kérdés megoldásában; felszólítja Törökországot, hogy fogadjon el méltányos, átfogó és életképes megoldást erre a kérdésre;

101.üdvözli az ENSZ főtitkára által 2025. március 18-án Genfben összehívott informális kibővített ülést, amelynek célja, hogy előkészítse az utat a ciprusi problémáról szóló tárgyalások újrakezdéséhez, szilárdan az EU és a nemzetközi közösség által elfogadott egyetlen kereten, az elfogadott ENSZ-kereten belül, valamint az uniós joggal, értékekkel és elvekkel összhangban; emlékeztet arra, hogy Ciprus újraegyesítése prioritás az EU számára, és az EU készen áll arra, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel aktív szerepet vállaljon az ENSZ által vezetett folyamat támogatásában; felhívja Törökországot, hogy konstruktívan vegyen részt a tárgyalásokon, és jóhiszeműen térjen vissza a tárgyalóasztalhoz;

102.felhívja az EU-t, hogy játsszon jelentős szerepet a földközi-tengeri térségben, és vállaljon olyan mértékű szerepet, amelynek révén képes garantálni a régió stabilitását, valamint a nemzetközi jog és az UNCLOS betartatását; üdvözli e tekintetben a Földközi-tenger térségének ügyeiért felelős biztos kinevezését, aki az alelnök/főképviselő irányítása és politikai irányítása alatt dolgozik; hangsúlyozza, hogy az alelnöknek/főképviselőnek – szükség esetén a Földközi-tenger térségének ügyeiért felelős biztossal együttműködve és a tagállamokkal konzultálva – koherens biztonsági stratégiát kell kidolgoznia a földközi-tengeri térségre és a szomszédos országokra – többek között Észak-Afrikára, a Levantei-tenger térségére és a Száhel-övezetre – vonatkozóan; fokozott együttműködésre szólít fel a földközi-tengeri partnerországokkal a szélsőségesség és a terrorizmus, a tiltott fegyverkereskedelem és az emberkereskedelem elleni küzdelem érdekében;

103.aggodalommal veszi tudomásul a migránsok alapvető jogainak megsértését Líbiában, amint azt az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2755 (2024) sz. határozata is kiemeli; hangsúlyozza, hogy meg kell vizsgálni a KBVP-missziók és -műveletek – az EUBAM Líbia és az EUNAVFOR IRINI – szerepét az embercsempészet és -kereskedelem elleni hatékony küzdelem, valamint a migránsok alapvető jogai védelmének szükségességével kapcsolatos tevékenységeik tekintetében;

104.megjegyzi, hogy Bassár el-Aszad a Kreml által 2015 óta támogatott, sok bűnt elkövető rezsimjének gyors összeomlása Szíriában jelentős politikai vereséget jelent Vlagyimir Putyin számára, és veszélyezteti Oroszország stratégiai és katonai jelenlétét Szíriában; emlékeztet arra, hogy 2015 óta a khmeimimi és tartúszi katonai támaszpontok kulcsfontosságú bázisként szolgálnak az oroszok közel-keleti és afrikai előrenyomulásához; megjegyzi továbbá, hogy a khmeimimi és tartúszi katonai támaszpontok létfontosságú szerepet játszottak a nehézfegyverek és felszerelések Oroszország katonai magánvállalatai, például a Wagner Csoport és annak líbiai, mali, közép-afrikai köztársasági és szudáni műveletei számára történő szállításában; hangsúlyozza, hogy a szíriai katonai bázisok elvesztése gyengítheti Oroszország operatív kapacitását és befolyását Afrikában; felhívja ezért az EU-t és tagállamait, hogy szorosan kövessék nyomon a szíriai helyzetet, tegyék függővé az új szíriai rezsimmel való kapcsolatokat Oroszországnak az országból való teljes kivonulásától, és akadályozzák meg Oroszországot abban, hogy a régióban máshol új katonai támaszpontokat hozzon létre; e tekintetben elismeri, hogy az EU jelentős befolyást gyakorol Szíriát illetően a politikai elismerés, a szankciók enyhítése, a kereskedelmi megállapodások és az újjáépítés pénzügyi támogatása tekintetében, és hogy Törökország helyett az EU játszhat szerepet Szíria jövőjének alakításában;

105.növekvő aggodalmának ad hangot, és elítéli Oroszország arra irányuló folyamatos kísérleteit, hogy destabilizálja az EU keleti szomszédságában található országokat a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a politikai gyilkosságok, fenyegetések és területi megszállások alkalmazásával annak érdekében, hogy negatív hatást gyakoroljon európai törekvéseikre és stabilitásukra; hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az EU azon képességét, hogy megvédje és fejlessze a demokratikus és értékalapú társadalmakat az EU keleti szomszédságában;

106.ismételten megerősíti, hogy az EU támogatja a Moldovai Köztársaság nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitását és területi integritását, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyek a Dnyeszter-mellék konfliktusának békés, tartós és átfogó politikai rendezésére irányulnak; határozottan elítéli Oroszország, az oroszbarát oligarchák és az Oroszország által támogatott helyi megbízottak a Moldovai Köztársaság destabilizálására, a moldovai társadalmon belüli ellentétek szítására és az ország Európa-párti irányának eltérítésére irányuló folyamatos és összehangolt kísérleteit, amelyeket hibrid támadások, az energiaellátás fegyverként való felhasználása, dezinformáció, bombafenyegetések és megrendezett tiltakozások, valamint erőszakkal való fenyegetés vagy erőszak alkalmazása révén hajtanak végre; aggodalommal veszi tudomásul, hogy a Moldovai Köztársaság Biztonsági és Hírszerző Szolgálata Oroszország arra irányuló fellépéseinek példátlan intenzitásáról számolt be, hogy Moldova Oroszország befolyási övezetébe kerüljön; hangsúlyozza, hogy ez a hibrid fenyegetés a demokratikus folyamatokat veszi célba, és aláássa az európai integrációt többek között azáltal, hogy propaganda alkalmazásával, az információs tér manipulálásával, a választási folyamatba való beavatkozással és felforgató műveletek végrehajtásával felerősíti a radikális szeparatista tendenciákat az ország déli részén, különösen Gagauziában;

107.ismételten felszólítja Oroszországot, hogy vonja ki katonai erőit és felszereléseit a Moldovai Köztársaság területéről, gondoskodjon a kobásznai raktárban tárolt összes lőszer és felszerelés nemzetközi felügyelet mellett történő teljes megsemmisítéséről, és támogassa a Dnyeszter-mellék konfliktusának békés megoldását a nemzetközi jog elveivel összhangban; kéri, hogy az EU fokozottabban támogassa Moldovát a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, a hibrid fenyegetések és a kibertámadások elleni küzdelemben; sürgeti a tagállamokat, hogy növeljék az Európai Békekeret finanszírozását Moldova védelmi képességeinek megerősítése érdekében;

108.rámutat, hogy Oroszország katonai agressziójának első célpontja Grúzia volt, ahol 2008-ban kísérlet történt egy szuverén európai állam határainak erőszakos átrajzolására; hangsúlyozza, hogy 2008 óta Grúzia megszállt régióit Oroszország továbbra is jogellenesen megszállva tartja, és de facto ellenőrzést gyakorol e területek felett; hangsúlyozza, hogy Oroszország katonai jelenléte és jelentős hadi beruházásai a megszállt régiókban, továbbá jogellenes tevékenységei, a közigazgatási határvonalak mentén folytatott határépítési tevékenységei és az emberi jogok megsértése Grúziában komoly kockázatot jelentenek az ország biztonságára és Európa tágabb értelemben vett biztonsági keretére nézve; ismételten felszólítja az Oroszországi Föderációt, hogy vonja ki katonai erőit és felszereléseit Grúzia területéről;

109.határozottan elítéli, hogy Oroszország 2024. december 25-én lelőtte az Azerbaijan Airlines 8243-as járatát, aminek következtében a 67 utasból 38 életét vesztette; hangsúlyozza, hogy ez ismét rávilágít az orosz rezsim brutális és ellenséges jellegére;

110.sürgeti az EU-t, hogy aktív szerepvállalásának fenntartásával, fontos eszközein keresztül tegyen határozott lépéseket annak biztosítására, hogy Oroszország teljesítse az EU által közvetített 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás szerinti kötelezettségeit, így különösen vonja ki teljes katonai erejét Grúzia megszállt területeiről, tegye lehetővé nemzetközi biztonsági mechanizmusok telepítését mindkét grúz régióba az EU megfigyelő missziójának akadálytalan bejutását Grúzia egész területére, továbbá vegyen részt konstruktívan a genfi nemzetközi tárgyalásokon és az incidensek megelőzésére és a reagálásra szolgáló mechanizmusokban; felhívja az EKSZ-t, hogy készítsen átfogó jelentést a 2008. augusztus 12-i tűzszüneti megállapodás megsértéseiről, azonosítsa és egyértelműen kommunikálja azokat a rendelkezéseket, amelyeket az Oroszország továbbra sem teljesít, és terjesszen elő ajánlásokat;

111.üdvözli az Örményország és Azerbajdzsán közötti, a békéről és az államközi kapcsolatok létrehozásáról szóló megállapodástervezet teljes szövegéről folytatott tárgyalások sikeres lezárásáról szóló friss híreket, elismerését fejezi ki Örményországnak, amiért előkészítette az utat a szöveg véglegesítése előtt, és sürgeti az azerbajdzsáni vezetést, hogy jóhiszeműen írja alá és hajtsa végre a tárgyalások során megkötött békemegállapodást;

112.elítéli Azerbajdzsánt a regionális béke lehetőségének aláásására irányuló folyamatos erőfeszítések és az Örményország ellen irányuló folyamatos fenyegetések miatt; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy függesszenek fel minden Azerbajdzsánnak nyújtott biztonsági, technikai és pénzügyi támogatást, többek között a különböző uniós eszközök révén nyújtottakat, amelyek hozzájárulhatnak Azerbajdzsán offenzív képességeinek növeléséhez, vagy veszélyeztethetik Örményország biztonságát, területi integritását és szuverenitását;

113.emlékeztet arra, hogy egy év telt el azóta, hogy Azerbajdzsán elfoglalta Hegyi-Karabahot, aminek következtében több mint 140 000 örmény kényszerült elhagyni a régiót; elítéli a nem uniós országok által Azerbajdzsánnak nyújtott katonai támogatást és fegyverszállításokat; rámutat, hogy Azerbajdzsán súlyosan megsértette az emberi jogokat Hegyi-Karabahban; elítéli, hogy Azerbajdzsán lerombolja a régióban található örmény kulturális örökséget; felszólít az Azerbajdzsánban fogva tartott 23 örmény túsz, köztük Hegyi-Karabah volt de facto tisztviselői és a 2020-as háború hadifoglyainak szabadon bocsátására; felhívja a Tanácsot, hogy fontolja meg célzott és egyedi szankciók bevezetését Hegyi-Karabahban a tűzszünet és az emberi jogok megsértéséért felelős személyekkel szemben;

114.üdvözli az Európai Békekeret keretében az örmény fegyveres erők támogatására irányuló első támogatási intézkedés elfogadására vonatkozó határozatot, mivel ez megerősítené Örményország rezilienciáját a biztonság, a függetlenség és a szuverenitás biztosításával összefüggésben; felszólít az Örményország és az EU közötti együttműködés további megerősítésére a biztonság és a védelem, és különösen az aknamentesítés területén, többek között az Európai Békekeret használata révén, figyelembe véve, hogy Örményország habozik tagságát illetően a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében; üdvözli az Örményországnak nyújtott defenzív katonai támogatás érdekében több tagállam által hozott intézkedéseket, és sürgeti a többi tagállamot, hogy vegyenek fontolóra hasonló kezdeményezéseket;

115.hangsúlyozza, hogy az EU-nak sürgősen felül kell vizsgálnia a Száhel-övezetre vonatkozó regionális stratégiáját, figyelemmel a régióban bekövetkező különböző puccsokra; határozottan elítéli a francia csapatok és az ENSZ békefenntartó erőinek kényszerű távozását a régióból, és elítéli a katonai magánvállalatok és az államilag támogatott megbízottak, például az Afrikai Hadtest (korábban Wagner Csoport) jelenlétét; hangsúlyozza, hogy ezek a katonai magánvállalatok destabilizáló szerepet játszottak a Száhel-övezetben, és különböző elnyomó rezsimeket támogattak Oroszország Afrikában gyakorolt befolyásának fokozása érdekében; rámutat arra, hogy Oroszország fegyverekkel látja el a Száhel-övezet katonai rezsimjeit; megjegyzi továbbá, hogy más szereplők, például Törökország, egyre inkább jelen vannak a régióban; sürgeti az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjét és a tagállamokat, hogy tartsák fenn diplomáciai szerepvállalásukat, és továbbra is támogassák a civil társadalmat és költsenek a fejlesztési és humanitárius segítségnyújtásra;

116.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Nagy-tavak régió válságaira adott uniós válasz nem koherens, és felhívja a Tanácsot, hogy értékelje újra a Nagy-tavak régióra vonatkozó, 2023. február 20-án elfogadott uniós stratégiáját; elismeri annak fontosságát, hogy az EU valóban elkötelezze magát a régió békéje mellett; aggodalommal veszi tudomásul a Kongói Demokratikus Köztársaság (KDK) keleti részén Ruanda által játszott szerepet, és felhívja az EU-t, hogy kössön ki feltételeket a Ruandának nyújtott katonai támogatás tekintetében; mélységesen elítéli, hogy az M23 lázadói elfoglaltak területeket a KDK keleti részén, köztük regionális fővárosokat: Gomát és Bukavut, ami közvetlenül mintegy 3000 civil halálához vezetett; elítéli, hogy az M23 lázadói megsértették a KDK keleti részének szuverenitását és területi integritását; mély aggodalmát fejezi ki a térségben lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek millióinak humanitárius helyzete, valamint a nemi erőszak stratégiai háborús fegyverként való alkalmazása miatt; sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy a stabilitás helyreállítása érdekében tegyen egyértelmű lépéseket a Nagy-tavak régióra vonatkozó uniós stratégiával összhangban, és működjön együtt az ENSZ kongói demokratikus köztársasági stabilizációs missziójával (MONUSCO) a KDK keleti részén élő polgári lakosság védelme érdekében; sürgeti a ruandai kormányt, hogy vonja ki csapatait a KDK területéről, és hagyjon fel az M23 lázadóival való együttműködéssel, többek között a fegyverek szállításával, csapatok biztosításával és logisztikai támogatás nyújtásával; felhívja az EU-t, hogy függessze fel Ruandával mind a nyersanyagokról szóló egyetértési megállapodását, mind pedig – a többek között az Európai Békekereten vagy bármely más mechanizmuson keresztül folytatott – valamennyi katonai együttműködést mindaddig, amíg Ruanda véget nem vet a fegyveres csoportoknak nyújtott jogellenes támogatásának, és teljes mértékben tiszteletben nem tartja a KDK szuverenitását és területi integritását; felszólítja továbbá a KDK-t, hogy hagyjon fel a régió lázadó csoportjaival való együttműködéssel; támogatja a luandai és nairobi békefolyamatot a konfliktus diplomáciai eszközökkel történő politikai megoldása érdekében, és sürgeti az alelnököt/főképviselőt, hogy folytassa a konfliktusban részt vevő és más, regionális felekkel való diplomáciai kapcsolattartást, és fokozza a felekre nehezedő nyomást a békés tárgyalások újbóli elindítása érdekében, többek között a Ruandával folytatott uniós biztonsági és védelmi konzultációk elhalasztása, és a helyben kialakult körülményektől és a folyamatban lévő regionális közvetítési folyamatok előrehaladásától függő szankciók elfogadása révén;

117.csalódottságának ad hangot az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) tevékenységeinek felfüggesztése miatt, és hangsúlyozza, hogy ez jelentősen növeli a biztonsági és védelmi kihívásokat, mivel a reziliencia, az alkalmazkodás, a konfliktusmegelőzés és a békeépítés terén tett kritikus fontosságú beruházások mostanra lecsökkentek, és ezért felszólítja az EU-t és nemzetközi partnereit, hogy biztosítsák, hogy a keletkezett vákuumot ellenfeleink ne használhassák ki, valamint stratégiai szempontból mérlegeljék, hogyan vehetnének át bizonyos, az amerikai kormány intézkedései miatt finanszírozás nélkül maradt programokat;

118.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EU korlátozott szerepet játszik Afrika szarván, miközben más külföldi szereplők egyre nagyobb mértékben vannak jelen; felszólít a régióra vonatkozó uniós stratégia felülvizsgálatára a régió békéjének, stabilitásának, valamint inkluzív és fenntartható gazdasági fejlődésének előmozdítására irányuló uniós célok elérése érdekében; felhívja a Tanácsot, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy mérlegeljék, hogyan lehetne a legjobban felhasználni a régióban telepített KBVP-missziókat és -műveleteket e célok előmozdítása és az EU fellépéseinek fokozása érdekében;

119.elismeri, hogy az északi-sarkvidéki régió jelentős stratégiai és geopolitikai jelentőséggel bír a feltörekvő tengeri útvonalak, a gazdag természeti erőforrások és a globális felmelegedés által felszabadított gazdasági fejlődési lehetőségek miatt, miközben egyre inkább vitatott; riasztónak tartja az orosz és kínai jelenlét miatt a régióban fokozódó militarizációt és az erőforrásokért folytatott versenyt; mélységesen elítéli az Egyesült Államok elnökének Grönland amerikai átvételére irányuló céljával kapcsolatos ismételt nyilatkozatait;

120.hangsúlyozza a biztonság, a stabilitás és az együttműködés megőrzésének fontosságát az Északi-sarkvidéken; hangsúlyozza, hogy a régiónak mentesnek kell maradnia a katonai feszültségektől és a természeti erőforrások kiaknázásától, tiszteletben tartva az őslakos népek jogait; megismétli, hogy az Unió Északi-sarkvidékre vonatkozó politikáját be kell építeni a KBVP-be, és hogy a NATO-val szoros együttműködésben meg kell erősíteni az elrettentési és védelmi képességeket; hangsúlyozza, hogy az EU és a NATO közötti együttműködés elengedhetetlen Oroszország és Kína régión belüli növekvő befolyásának ellensúlyozásához; kéri, hogy a Politikai és Biztonsági Bizottság és a Tanács ülésein rendszeresen foglalkozzanak az Északi-sarkvidékkel kapcsolatos kérdésekkel;

121.hangsúlyozza, hogy a fegyveres konfliktusok aránytalan és egyedi hatást gyakorolnak a nőkre és a lányokra, különösen a konfliktusokkal kapcsolatos szexuális erőszak tekintetében; hangsúlyozza, hogy fegyveres konfliktusok esetén létfontosságú biztosítani a megfelelő kapcsolódó egészségügyi ellátásokat és azok és hozzáférhetőségét, beleértve a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat is; felhívja az EU-t és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a fegyveres konfliktusokat a nemek közötti különbségeket szem előtt tartva vizsgálják;

122.emlékeztet arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban a nemek közötti egyenlőség szempontjainak általános és operatív érvényesítése a külkapcsolatokban, valamint a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrend végrehajtása régóta fennálló prioritások az EU számára; e tekintetben emlékeztet arra, hogy meg kell erősíteni a nők részvételét a konfliktusmegelőzésben és -rendezésben, a béketárgyalásokban, a béketeremtésben és a békefenntartásban, a humanitárius tevékenységekben és a konfliktus utáni újjáépítésben;

123.hangsúlyozza, hogy a nemi dimenzió valamennyi külső és belső KBVP-tevékenységbe való integrálása hozzájárul a KBVP operatív hatékonyságának javításához, és az az EU mint a nemek közötti egyenlőség támogatója hitelességének mozgatórugója világszerte; ezért kitart amellett, hogy teljesíteni kell az EU által tett valamennyi kötelezettségvállalást, beleértve a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. uniós cselekvési tervben (2020–2024) és a stratégiai iránytűben foglaltakat is; ragaszkodik ahhoz is, hogy naprakésszé kell tenni a stratégiai iránytűt, hogy az további intézkedéseket javasoljon a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők KBVP-ben, különösen a katonai missziókban való teljes körű és érdemi részvételének biztosítása érdekében;

124.üdvözli a nemi és emberi jogi szempontok beépítését és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó tanácsadók kinevezését valamennyi KBVP-misszióba és -műveletbe, valamint a nemi szempontok érvényesítésével foglalkozó kapcsolattartói hálózat létrehozását; kéri, hogy a polgári KBVP területére vonatkozó új paktumot használják fel arra, hogy a nők teljes mértékű részvételére törekedjenek a polgári KBVP missziók során;

125.hangsúlyozza az egyértelmű és megvalósítható célok, a fogadó ország perspektívái és felelősségvállalása iránti nyitottság, valamint az egyes KBVP-missziók és -műveletek számára szükséges felszerelések, valamint pénzügyi, logisztikai és emberi erőforrások fontosságát; hangsúlyozza továbbá, hogy a biztonsági környezet romlik számos olyan helyen, ahol KBVP-misszió van jelen; felszólít a KBVP-missziók és -műveletek értékelésének és ellenőrzésének javítására; megismétli a KBVP-missziók és -műveletek átfogó értékelésére irányuló felhívását, különös tekintettel ami megbízatásuk realitását illeti az elkülönített erőforrások és eszközök, irányításuk, személyzetük felvételi módszerei és a szükséges készségeknek megfelelő profilok, az ajánlati felhívások átláthatósága, a tevékenységek és az elért eredmények, a bevált gyakorlatokból levont tanulságok és a felmerülő nehézségek tekintetében; hangsúlyozza, hogy valamennyi misszió és művelet esetében különösen szükség van a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezésekre, amelyek szükség esetén lehetővé teszik a fenntartható befejezést; felhívja az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy folytassák a KBVP-missziók és -műveletek hatékony tervezését, beleértve a nagyléptékű, eredményorientált, rugalmas és moduláris megbízatásokat is annak érdekében, hogy alkalmazkodjanak a fogadó országok változó biztonsági környezetéhez és szükségleteihez, és szoros partnerséget tartsanak fenn a fogadó országokkal, a civil társadalommal és a helyi lakossággal, biztosítva a missziók és műveletek céljainak hosszú távú eléréséhez szükséges feltételek megteremtését; felhívja a tagállamokat, hogy használják fel az új polgári KBVP-paktumot a polgári válságkezelésre vonatkozó stratégiai jövőképük megerősítésére a polgári KBVP szerepének, hatékonyságának és hozzáadott értékének tisztázása, valamint a polgári válságkezelés közös ambíciószintjének meghatározása révén; kéri továbbá, hogy a KBVP polgári és katonai dimenziói közötti szinergiákra és kiegészítő jellegre támaszkodjanak; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy a tagállamokkal együtt dolgozzanak ki strukturált és rendszeres polgári képességfejlesztési folyamatot a tagállamok képességekkel kapcsolatos szükségleteinek felmérése, a követelmények kidolgozása, a hiányosságok elemzése és az elért eredmények rendszeres felülvizsgálata céljából; úgy véli, hogy szilárd politikát kell kialakítani azon partnerországok által igényelt szükséges felszerelések és szolgáltatások vonatkozásban, ahol polgári KBVP-misszióra kerül sor;

126.megjegyzi, hogy a polgári KBVP-missziókra fordítható KKBP-költségvetés a 2014–2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerethez képest a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben csak kis mértékben emelkedett, miközben a missziók száma, valamint a feladatok száma és a költségek emelkedtek; sürgeti, hogy jelentősen növeljék a KKBP költségvetésének finanszírozását, ugyanakkor biztosítsák a KBVP polgári missziói számára elkülönített források hatékony felhasználását annak érdekében, hogy azok hatékonyan reagálhassanak a válsághelyzetekre és az előre nem látható eseményekre; kéri, hogy hozzanak létre egy külön közös kül- és biztonságpolitikai költségvetési tételt, vagy hozzanak létre egy olyan „polgári támogatási eszközt”, amely felszereléseket és szolgáltatásokat biztosítana a partnerországok számára polgári képességeik javításához;

127.ismételten felhívja az EKSZ-t, hogy hozzon konkrét intézkedéseket a kibertámadások és hibrid támadások ellen küzdő, valamint dezinformációt és propagandát észlelő KBVP-missziók és -műveletek támogatására azokban az országokban, ahol KBVP-missziókat és -műveleteket indítanak, különösen a Nyugat-Balkánon és a keleti partnerség országaiban; felhívja a Bizottságot, hogy az európai demokráciapajzs kialakításakor vegye figyelembe a KBVP-missziókat és -műveletek annak érdekében, hogy megelőzze az EU külső tevékenységeinek hiteltelenítését célzó fenyegetéseket és megvédje a külföldre telepített uniós személyzetet; kitart amellett, hogy a különböző KBVP-missziók és -műveletek során szerzett tapasztalatokból, valamint a tagállami missziókkal és műveletekkel való együttműködésből levont tanulságokra kell építeni a fenyegetések jobb kommunikálása és azonosítása érdekében, hogy szükség esetén időben meg lehessen előzni azokat, vagy reagálni lehessen azokra; jobb reagálási kapacitásra, stratégiai kommunikációra és – a helyi nyelvek használatával – szélesebb körű tájékoztatásra szólít fel a műveleti területeken annak érdekében, hogy a helyi lakosságot jobban tájékoztassák a KBVP-missziók és -műveletek indítékairól, előnyeiről és szerepéről régiójukban, valamint arról, hogy milyen következményekkel jár, ha a destabilizálásukat célzó más szereplők, különösen Oroszország és Kína támogatását veszik igénybe; felhívja továbbá a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy növeljék a KBVP-missziók és -műveletek láthatóságát a keleti partnerség országain belül oly módon, hogy azokat bevonják politikai üzeneteik közvetítésébe, a dokumentumokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik és bevonják a nemzetközi sajtót; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy igazítsák ki a KBVP-missziók és -műveletek tanácsadói megbízatását oly módon, hogy az magában foglalja a hibrid hadviselési tevékenységek elleni küzdelemmel, a kiberhadviseléssel és a nyílt forráskódú hírszerzési (OSINT) elemzéssel kapcsolatos speciális képzést; felhívja az EKSZ-t, hogy a külföldi információmanipuláció és beavatkozás helyszíni megakadályozása terén fokozza az együttműködést és a koordinációt a hasonlóan gondolkodó partnerek és szervezetek más misszióival és műveleteivel, beleértve az ENSZ békefenntartó műveleteit is;

128.megjegyzi, hogy a műveleti helyszíneken kialakuló korrupció hátráltathatja a KBVP-missziókat és -műveleteket, mivel az presztízsveszteséget okozhat, az erőforrások pazarlásához vezethet, valamint rossz kormányzást és hivatali visszásságokat eredményezhet a megvesztegetés, a csalás, a zsarolás és a nepotizmus helyi szintjének növekedésével; felszólít a korrupció megelőzésére és leküzdésére irányuló stratégiák végrehajtására, a korrupció elleni szakértelem és ismeretek fejlesztésére, valamint a jelenlegi és jövőbeli KBVP-missziók és -műveletek korrupciós kockázatainak csökkentésére irányuló erőfeszítések fokozására;

129.felszólítja a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy KBVP-misszióiban és műveleteiben szerepeltessen egy kulturálisörökség-védelmi komponenst, hogy segítséget és oktatást nyújtson a helyi partnereknek a kulturális örökség megőrzésével és védelmével kapcsolatos biztonsági kihívások kezelésében; megjegyzi, hogy a kulturális örökség védelmének és a kultúrák közötti párbeszédnek a missziók megbízatásaiba való beillesztése előnyös lenne a konfliktusrendezésre és a megbékélésre nézve;

130.hangsúlyozza, hogy ki kell terjeszteni a szomszédos kelet-európai országokba telepített KBVP-missziók és -műveletek megbízatását, amennyiben a fokozott biztonsági fenyegetések indokolják az EU megerősített jelenlétét; ösztönzi az összes tagállamot, hogy rendeljenek ki személyzetet e missziókhoz és műveletekhez; ösztönzi továbbá a harmadik országok nagyobb mértékű részvételét ezekben a missziókban, különösen azon harmadik országok esetében, ahol sikeresek voltak a lezárt KBVP-missziók; felhívja a tagállamokat, hogy vizsgálják meg, hogy szükség esetén hogyan lehetne új KBVP-missziókat és -műveleteket indítani az uniós tagjelölt országokban azok nemzeti hatóságaival szoros együttműködésben; felhívja az EKSZ-t annak biztosítására, hogy a KBVP-missziók által a biztonsági ágazat reformjához nyújtott támogatás magában foglalja a minisztériumokban dolgozók képzését is; felhívja az EKSZ-t és az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskolát, hogy segítsék elő a KBVP-missziókat és -műveleteket bonyolító és ott dolgozó polgári és védelmi személyzet szakértelmének fejlesztését; rávilágít, hogy a KBVP-missziókat fogadó harmadik országok is segíthetik az EU-t a KBVP-missziók és -műveletek célkitűzéseinek elérésben, és a területen kívüli KBVP-missziókban és -műveletekben való részvételük révén bizonyságot tehetnek arról, hogy képesek biztonságot nyújtani másoknak;

131.üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2025 utánra is meghosszabbította az Európai Unió Bosznia-Hercegovinában folytatott Althea műveletének (EUFOR) megbízatását mint állandó és jól működő békefenntartó missziót, amely jelentős mértékben hozzájárul mind az ország, mind a régió stabilitásához; üdvözli továbbá, hogy a misszió pozitívan reagált a bosznia-hercegovinai belbiztonsági minisztérium polgári védelmi ügynökségének kérésére, segítséget ajánlva a nemzeti hatóságoknak a közelmúltbeli áradások okozta károk kezeléséhez; úgy véli, hogy a meghosszabbítás tükrözi Bosznia-Hercegovina valamennyi politikai oldalának egységes elkötelezettségét a béke és a biztonság EU-val együttműködésben történő fenntartása iránt; üdvözli, hogy az EUFOR Althea tartalékerői március közepén Bosznia-Hercegovinába érkeztek, és ismételten felszólítja valamennyi bosznia-hercegovinai szereplőt, hogy tartózkodjanak minden politikai fenyegetéstől és egyéb potenciálisan káros fellépéstől, tartsák tiszteletben az ország alkotmányát, és törekedjenek Bosznia-Hercegovina uniós integrációs folyamatának biztosítására; üdvözli a koszovói erők (KFOR) és az EU koszovói jogállamiság-missziója (EULEX) folyamatos jelenlétét Koszovóban, és elismerését fejezi ki annak a biztonság és a stabilitás megerősítésében játszott szerepéért; felszólítja az összes érintett felet, hogy tartsák be a nemzetközi jog követelményeit, valamint számolják fel és akadályozzák meg a Koszovó északi régiójának destabilizálására irányuló rendbontó fellépéseket; sürgeti őket, hogy vegyenek részt az EU közvetítésével zajló strukturált párbeszédben; a lehető leghatározottabban elítéli a szerb félkatonai csoportok által a koszovói rendőrség ellen elkövetett terrortámadást, valamint az észak-koszovói Zubin Potok közelében található kritikus infrastruktúra elleni borzalmas terrortámadást; hangsúlyozza, hogy a szégyenletes terrortámadások elkövetőit haladéktalanul felelősségre kell vonni és bíróság elé kell állítani; felszólít mind az EUFOR Althaia műveletének, mind a KFOR-nak további forrásokkal történő megerősítésére;

132.elismerését fejezi ki az EU moldovai partnerségi missziójának (EUPM Moldova) létrehozásáért és működéséért, amely hozzájárult az ország válságkezelési struktúráinak megerősítéséhez, a kiber- és hibrid fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének növeléséhez, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemhez; felszólít a misszió megbízatásának 2025 májusán túli meghosszabbítására, továbbá a hatékonyság növelése érdekében eszközeinek, módszereinek és erőforrásainak a misszió célkitűzéseihez viszonyított megfelelőségének értékelésére, valamint erőforrásainak az értékelés következtetéseinek fényében történő kiigazítására; elismeri, hogy az Európai Unió moldovai és ukrajnai határőrizeti segítségnyújtó missziója (EUBAM) fontos szerepet játszik a Dnyeszter-melléken áthaladó vasúti árufuvarozás újbóli megnyitásában és a gyakori csempészeti műveletek megakadályozásában; ösztönzi az EUBAM-ot, hogy a fegyverekkel foglalkozó munkacsoportja, az ORIO II közös műveletek és az „EU 4 Border Security” kezdeményezések révén terjessze ki együttműködését számos nemzetközi szervezettel, többek között az Europollal, a Frontexszel és az EBESZ-szel;

133.üdvözli az EU grúziai megfigyelő missziójának (EUMM) szerepét Abházia és Dél-Oszétia közigazgatási határvonala helyzetének nyomon követésében; elítéli, hogy a biztonsági erők ideiglenesen letartóztatták az EUMM tisztviselőit, miközben rutinszerű járőrözést végeztek a közigazgatási határvonal mentén; mélységes aggodalmát fejezi ki minden olyan fellépés miatt, amelynek célja az EUMM fellépéseinek akadályozása és a bizalomépítésre irányuló erőfeszítések aláásása; sürgeti a Tanácsot és az EKSZ-t, hogy szorosan kövessék nyomon a helyzetet, mozdítsák elő az EUMM akadálytalan bejutását Grúzia Oroszország által elfoglalt területeire a misszió megbízatásának megfelelően, támogassák megbízatásának meghosszabbítását, és erősítsék meg kapacitásait a konfliktus sújtotta területeken élő helyi lakosság biztonsági és humanitárius szükségleteinek megfelelő kezelése érdekében;

134.üdvözli és határozottan támogatja az Európai Unió örményországi polgári missziójának (EUMA) a KBVP keretében végzett tevékenységeit, amelyek hozzájárulnak a régió biztonságának növeléséhez azáltal, hogy jelentősen csökkentik a konfliktusok által érintett és határ menti területeken előforduló incidensek számát, építik a bizalmat és csökkentik az e területeken élő lakosságot fenyegető kockázatok szintjét; üdvözli, hogy Örményország segítséget nyújt az EUMA tevékenységeihez a területén; elismerését fejezi ki a Tanácsnak a misszió kapacitásának növelésére és a kiküldött megfigyelők számának növelésére, valamint a misszió kirendelési határidejének meghosszabbítására vonatkozó döntéséért, és felszólít a régióban való jelenlét további bővítésére és erőteljesebbé tételére annak érdekében, hogy olyan környezetet teremtsenek, amely elősegíti az Örményország és Azerbajdzsán közötti, az EU által támogatott rendezési erőfeszítéseket; sürgeti Azerbajdzsánt, hogy engedje be az uniós megfigyelőket a határ rá eső oldalára is; elítéli az Azerbajdzsánnal szembeni fenyegetéseket és az EUMA-val szembeni negatív orosz narratívát;

135.úgy véli, hogy a két polgári KBVP-misszió – az Európai Unió palesztin területeken folytatott rendőri missziója (EUPOL COPPS) és a rafahi határellenőrzést segítő európai uniós misszió (EU BAM Rafah) – kulcsszerepet tölthet be a palesztin államépítési erőfeszítések támogatásában; összhangban az Európai Tanács 2024. március 21–22-i következtetéseivel és a kétállami megoldás elvére, valamint a jövőbeli palesztin állam életképességére alapozva támogatja az EUPOL COPPS és EUBAM Rafah szerepének növelését, hogy részt tudjanak venni a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segítségnyújtás bejutásának megkönnyítésében, a ciszjordániai Palesztin Hatóság hatékonyságának javításában, valamint a Hatóság a Gázai övezetbe való visszatérésének előkészítésében; különösen hangsúlyozza, hogy a Palesztin Hatósággal, valamint az izraeli és egyiptomi hatóságokkal együttműködve meg kell teremteni az EUBAM Rafah teljes körű újraindításához szükséges feltételeket annak érdekében, hogy az EUBAM Rafah semleges harmadik félként léphessen fel a rafahi átkelőhelyen; elvárja, hogy az EUPOL COPPS és az EUBAM Rafah helyi hatáskörének és megbízatásának megerősítését az EU új, Közel-Kelettel kapcsolatos stratégiájában kulcsfontosságú prioritásként kezeljék; üdvözli a Tanács azon döntését, hogy 2025. június 30-ig meghosszabbítja a két misszió megbízatását;

136.tudomásul veszi, hogy 2024-ben véget ért az EUTM Mali és az EUMPM Niger megbízatása, valamint az EUCAP Száhel Niger személyi állományának helyi missziója, miközben az EUCAP Száhel Mali és a Száhel-övezettel foglalkozó uniós regionális tanácsadó és koordinációs egység (EU RACC) munkája még mindig folyamatban van; elismeri, hogy a különböző nemzetközi missziók nem tudták elérni azt a céljukat, hogy stabilizálják a régiót és annak törékeny demokráciáit, vagy biztosítsák a békét a régióban; aggodalmát fejezi ki a Száhel-övezetre vonatkozó uniós stratégia biztonsági és védelmi vetületének kudarca miatt; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Száhel-övezetben romlik a biztonsági helyzet, az államok folyamatosan működésképtelenek és a terrorizmus fokozódik; tudomásul veszi a Guineai-öbölben (EUSDI Guineai-öböl) 2023 augusztusában létrehozott új típusú hibrid polgári-katonai európai uniós biztonsági és védelmi kezdeményezést, amelynek célja, hogy megerősítse Elefántcsontpart, Ghána, Togó és Benin biztonsági és védelmi erőit az északi határ menti területeik stabilitásának és rezilienciájának javítása érdekében; felszólítja az EKSZ-t és a tagállamokat, hogy alaposan vizsgálják meg valamennyi afrikai KBVP-misszió megbízatását azzal a céllal, hogy a jelenlegi politikai helyzet ismeretében elérhető célokat és mérföldköveket határozzanak meg az egyes missziók számára, valamint megvizsgálják, hogy e missziók módosíthatók-e annak érdekében, hogy eredményesebben szolgáljanak egy új, felülvizsgált többdimenziós uniós stratégiát Afrika és a Száhel-övezet számára, annak integrált megközelítése részeként; e tekintetben felszólít arra, hogy prioritásként vizsgálják felül az EUCAP Száhel Mali és a Száhel-övezettel foglalkozó EU RACC megbízatását és erőforrásait, és tegyenek javaslatot azok módosítására, szükség esetén mérlegelve azok befejezését;

137.üdvözli a Vörös-tengeren a nemzetközi hajózás elleni húszi támadásokra válaszul létrehozott, EUNAVFOR ASPIDES elnevezésű uniós katonai művelet 2024. februári elindítását, amely hozzájárul a hajózás szabadságának védelméhez és a tengeri biztonság garantálásához, különösen a Vörös-tengeren, az Indiai-óceánon és a Perzsa-öbölben közlekedő kereskedelmi hajók esetében; felhívja a tagállamokat, hogy növeljék az EUNAVFOR ASPIDES művelet képességeit, és mérlegeljék annak összevonását az EU ATALANTA katonai műveletével, az eredeti terveknek megfelelően, mindkét művelet hatékonyságának javítása érdekében;

138.hangsúlyozza a hírszerzési információk tagállamok és uniós intézmények – köztük a Parlament – közötti fokozott megosztásának és cseréjének fontosságát a külföldi beavatkozással szembeni fellépés, a helyzetismeret javítása, valamint a kollektív biztonságot fenyegető veszélyek jobb előrejelzése és elhárítása, valamint a KBVP keretében közös cselekvési irányvonalak meghatározása érdekében, különösen a válságkezelés területén;

139.hangsúlyozza, hogy a világszerte növekvő geopolitikai kihívások és válságok tükrében az EU-nak a határain kívül felmerülő globális kérdésekre vonatkozóan teljes mértékben ki kell használnia az első kézből származó információkat; elismerését fejezi ki az Európai Unió Helyzetelemző Központja (EU INTCEN) és az Európai Unió Katonai Törzsének Hírszerzési Igazgatósága által az egységes információelemzési kapacitás (SIAC) keretében, valamint az Európai Unió Műholdközpontja (Satcen) által annak érdekében tett erőfeszítésekért, hogy a hírszerzési értékelések készítése során az összes információforrást figyelembe vegyék; felhívja az uniós tagállamokat, hogy erősítsék meg az EU INTCEN-t, a SIAC-ot és az EKSZ válságreagálási központját személyi állományuk, pénzügyi erőforrásaik és képességeik növelése révén; felhívja ezeket a központokat, hogy – amennyiben megfelelő biztonsági intézkedésekkel rendelkeznek – építsenek a NATO-nak a kiberfenyegetésekkel kapcsolatos hírszerzési információk köz- és magánszféra közötti megosztásának elősegítésében szerzett tapasztalataira, és alkalmazzák ezeket saját területükre, hozzáadott értéket biztosítva ezáltal a tagállamok számára;

140.felhívja a tagállamokat, hogy alkalmazzák az EU INTCEN-t mint hatékony hírszerzési információmegosztó szervet a hírszerzési információk biztonságos megosztására, a közös stratégiai és biztonsági kultúra megfogalmazására és a stratégiai információk szolgáltatására; hangsúlyozza, hogy az összegyűjtött hírszerzési információk alapján az EU INTCEN-t szorosabban be kell vonni az uniós intézmények által végzett fenyegetésértékelésekbe, valamint a digitális műveletek hozzárendelése és a szankciókijátszás felderítésébe; ismételten kéri, hogy mozdítsák elő egy olyan rendszer létrehozását, amely amely biztosítja az Unión kívül felmerülő kül- és biztonságpolitikai kérdésekkel kapcsolatos hírszerzési információk folyamatos áramlását a tagállamok és az EKSZ, valamint a tagállamok között; hangsúlyozza a biztonságos kommunikáció és a magas szintű információbiztonság fontosságát a megbízható hírszerzés szempontjából, és sürgeti a biztonsági szabályok és szabályozások megerősítésére és észszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket e tekintetben az érzékeny információ, az infrastruktúra és a kommunikációs rendszerek külföldi beavatkozással és támadásokkal szembeni jobb védelme érdekében;

141.a tagállamok hírszerző szolgálatainak bevonásával készülő, rendszeres közös fenyegetésértékeléseket kér a KBVP döntéshozatali szerveinek tájékoztatása érdekében, és ismételten kéri, hogy valamennyi KBVP-misszióban és -műveletben vessenek be hírszerző egységeket, amelyek információkat szolgáltatnának az EU INTCEN, az Európai Unió Katonai Törzse, az EUKT és a Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálat számára;

142.komoly aggodalmának ad hangot a kibertámadások és a hibrid támadások, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás növekvő biztonsági kihívásai miatt, amelyek mindegyikének célja többek között az EU demokratikus társadalmai stabilitásának aláásása, különösen a kontinenstől távol eső uniós területeken, valamint az uniós tagállamok szövetségeinek gyengítése és a polarizációra való uszítás, különösen a választások előtt; hangsúlyozza, hogy a tagállamok, és különösen az EU keleti külső határán lévő tagállamok ki vannak téve az Oroszország és Belarusz által gyakorolt ellenséges befolyásnak; üdvözli a Bizottság, az EKSZ és a Parlament között a korábbi európai választási kampány során igazgatási szinten kialakított intézményi együttműködést annak megakadályozása érdekében, hogy rosszindulatú harmadik államok és nem állami szereplők tömegesen alkalmazzák a külföldi információmanipulációt és beavatkozást; felhívja a Bizottságot, az Európai Külügyi Szolgálatot és a Parlament igazgatását, hogy erősítsék meg képességeiket a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni ellenálló képességük növelésére; e tekintetben rámutat a román alkotmánybíróság közelmúltbeli határozatára, amely az Oroszország által – különösen a közösségimédia-platformokon keresztül – elkövetett tömeges hibrid támadásokról szóló beszámolók nyomán megsemmisítette az elnökválasztás első fordulóját; felhívja továbbá az EKSZ és a Parlament igazgatását, hogy szorosan működjenek együtt a magánszektorral, a civil társadalommal, valamint a felsőoktatási és tudományos közösséggel a rosszindulatú befolyásolási kampányok és hibrid fenyegetések leküzdésében és az új technológiák fegyverként való felhasználásának kezelésében;

143.támogatja az „európai demokráciapajzs” vállalt létrehozását, és ismételten felhívja a tagállamokat, a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy vegyék fontolóra egy olyan megfelelő forrásokkal rendelkező és független struktúra létrehozását, amelynek feladata az EU egészét érintő külföldi információmanipuláció és beavatkozás miatti fenyegetések azonosítása, elemzése és dokumentálása a megtévesztő online tartalmak felderítése, nyomon követése és eltávolításának kérelmezése, a helyzetismeret és a fenyegetettségi információk megosztásának növelése, valamint a külföldi információmanipulációval és beavatkozással kapcsolatos attribúciós képességek és ellenintézkedések kidolgozása érdekében; úgy véli, hogy ez a struktúra referenciapontként és speciális tudásközpontként szolgálna a tagállami hatóságok és az uniós intézmények között; hangsúlyozza, hogy a struktúrának tisztáznia és erősítenie kell az EKSZ stratégiai kommunikációs részlegének és munkacsoportjainak – mint az EU diplomáciai szolgálata stratégiai szervének – szerepét, és meg kell akadályoznia a tevékenységek közötti átfedéseket; kiemeli azt a saját döntését, hogy az Európai Parlamentben létrehozza az európai demokráciapajzzsal foglalkozó különbizottságot, és úgy véli, hogy ez fontos módja az e téren tett európai erőfeszítések megszilárdításának;

144.kiemeli, hogy fokozni kell a külföldi szereplők által az EU hitelességének aláásására irányuló dezinformációval szembeni erőfeszítéseket, különösen az uniós tagjelölt vagy szomszédos országokban és régiókban, ahol KBVP-missziók és -műveletek vannak folyamatban; hangsúlyozza, hogy a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szembeni koherens és hatékony stratégiák kidolgozása érdekében jelentősen fokozni kell az EKSZ és az érintett uniós ügynökségek, köztük az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és az érintett tagállami szintű hatóságok közötti koordinációt; e tekintetben hangsúlyozza a stratégiai és megelőző kommunikáció szükségességét, és felkéri az összes uniós intézményt, hogy működjenek együtt az EKSZ-szel az EU külső tevékenységei láthatóságának, pozitív megítélésének és legitimitásának megerősítése érdekében;

145.úgy véli, hogy az elkövetkező években a hibrid fenyegetések ötvözni fogják az információs hadviselést, a gyors hadműveleteket, a tömeges kiberhadviselést, valamint a kialakulóban lévő és forradalmi technológiák alkalmazását a tengerfenéktől a világűrig, fejlett légi és űrbázisú megfigyelő és csapásmérő rendszerek alkalmazásával, mindezeket esetleg a fejlett mesterséges intelligencia (MI), a kvantum-számítástechnika, az egyre „intelligensebb” drónraj-technológiák, a támadó kiberképességek, a hiperszonikus rakétarendszerek, a nanotechnológia és a biológiai hadviselés teszik majd lehetővé; elismeri különösen a mesterséges intelligencia (MI) növekvő szerepét a hibrid hadviselésben, valamint potenciális felhasználását a demokratikus intézmények aláásásában, a dezinformáció terjesztésében, a kritikus infrastruktúrák megzavarásában, valamint a közvélemény automatizált és adatvezérelt műveletek révén történő befolyásolásában;

146.hangsúlyozza, hogy stratégiai, proaktív és összehangolt uniós szintű intézkedésekre van szükség a hibrid fenyegetésekkel szemben, és hogy meg kell erősíteni a kritikus infrastruktúra biztonságát és integritását az EU-ban, kockázatmentesítve és előmozdítva az EU technológiai előnyét a kritikus ágazatokban, beleértve a magas kockázatú beszállítók korlátozását vagy kizárását célzó intézkedéseket; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a PESCO-projekt fontosságát, amelynek célja a Kiber- és az Információs Terület Koordinációs Központjának támogatása azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a kiber- és információs képességeket alkalmazó uniós missziók és műveletek tervezését és végrehajtását, valamint javítsák az EU általános ellenálló képességét; ezért felszólít annak a KBVP-struktúrákba való tartós integrálására;

147.elítéli Oroszország és Belarusz folyamatos rosszindulatú fellépéseit, amelyek célja az EU destabilizálása azáltal, hogy a migránsokat az uniós országokba való erőszakos belépésre kényszerítik, ami hibrid támadásnak minősül; felhívja az EU-t, hogy vizsgálja felül és frissítse a külső határainak megerősítésére vonatkozó politikáit, többek között fizikai akadályok révén,

148.üdvözli a kiberszolidaritási jogszabályt Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2025/38 rendelete (2024. december 19.) a kiberfenyegetések és -események észlelése, valamint az azokra való felkészülés és reagálás érdekében az Unión belüli szolidaritás és képességek megerősítését célzó intézkedések meghatározásáról, és az (EU) 2021/694 rendelet módosításáról (a kiberszolidaritásról szóló rendelet) (HL L, 2025/38, 2025.1.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2025/38/oj). és annak fontosságát a tagállamok kibervédelmi képességei szempontjából; támogatja az információk megosztására és elemzésére szolgáló platformok előmozdítását, és kéri, hogy ezt terjesszék ki a határokon átnyúló biztonsági műveleti központokra (SOC) is a fenyegetettségi vagy sebezhetőségi információk közlése tekintetében; világosabb finanszírozási tervre szólít fel, amely meghatározza a jogi aktus végrehajtására fordítandó források összegét;

149.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállam késlekedik az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről szóló irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról, valamint az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27., 80. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2555/oj). (NIS 2 irányelv) végrehajtásával, és az európai kritikus infrastruktúra biztosítása érdekében gyors végrehajtásra szólít fel; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy jobban hangolja össze és használja aktívabban a kiber-, hibrid és külföldi információmanipulációra és beavatkozásra vonatkozó szankciós eszköztárakat, és vizsgálja meg, hogyan lehetne végrehajtani ágazati szankciókat;

150.üdvözli az európai versenyképesség jövőjéről szóló Draghi-jelentésben javasolt megállapításokat és ajánlásokat, amelyek arra ösztönzik a tagállamokat, hogy aktualizálják az űrpolitikára vonatkozó irányítási és beruházási szabályokat, különösen a védelemmel kapcsolatos területeken; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a következő többéves pénzügyi keretbe állítsanak be megfelelő összegeket e terület finanszírozására, de mérlegeljenek bármely más finanszírozási eszközt is; kiemeli különösen, hogy az új többéves pénzügyi keret tervezésekor tovább kell fejleszteni az európai űrprogramot, figyelembe véve az űrágazat, valamint a védelmi és biztonsági ágazatok közötti szoros kapcsolatokat; hangsúlyozza a Bizottság és az Európai Űrügynökség közötti együttműködés javításának fontosságát a párhuzamos erőfeszítések elkerülése és az erőforrások hatékonyabb felhasználásának biztosítása érdekében; felszólít a NATO-val való transzatlanti együttműködés és szinergiák előmozdításának fontosságára az űr- és védelmi képességek fejlesztésének hatékony koordinációja érdekében;

151.kiemeli, hogy az uniós űrprogram jelenlegi pillérei – azaz a Galileo globális műholdas navigációs program és a Kopernikusz Föld-megfigyelési program – egyértelműen kettős felhasználású lehetőségeket rejtenek magukban az űralkalmazások és -szolgáltatások fejlesztése terén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU űrprogramjának harmadik pilléreként létrehozzák az IRIS2 műhold-konstellációt, amely biztonságos kommunikációs szolgáltatásokat nyújthat az EU-nak és tagállamainak, valamint széles sávú kapcsolatot biztosíthat az európai polgárok, magánvállalatok és kormányzati hatóságok számára; javasolja, hogy Tajvan és Ukrajna kapjon hozzáférést az IRIS2 műhold-konstellációhoz; kiemeli, hogy a műholdas kommunikáción kívül az olyan ágazatok, mint a helymeghatározás, a navigáció, az időmeghatározás, valamint a Föld-megfigyelés alapvető fontosságúak az EU stratégiai autonómiájának és rezilienciájának megerősítéséhez; hangsúlyozza, hogy e képességek fejlesztése közvetlenül hozzájárul a hatékony válságreagáláshoz és a kritikus infrastruktúrák védelméhez; ezért új uniós űrprogramok megfontolására szólít fel, amelyek lehetővé teszik az EU számára stratégiai autonómiájának és globális űrhatalomként betöltött szerepének megerősítését;

152.tudatában van annak, hogy a hordozórakéta-képességek és a műholdas kommunikációs képességek nem megfelelőek az EU-ban; hangsúlyozza e képességek előmozdításának és megerősítésének stratégiai fontosságát annak érdekében, hogy az EU hatékonyan tudja támogatni a tagállamokat, valamint a KBVP-missziókat és -műveleteket, fenntartva rezilienciáját és autonómiáját; hangsúlyozza, hogy ezen a területen az EU által kidolgozott megoldások elengedhetetlenek a kritikus infrastruktúrák védelme, valamint az űrágazatban való stabil és versenyképes jelenlét tekintetében;

153.felszólítja a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a világűr fegyverként való felhasználásának növekvő veszélyével, különös tekintettel az Oroszország által a világűrbe telepített, az 1967-es Világűregyezmény nyilvánvaló megsértését jelentő nukleáris fegyverek technológiája terén elért haladásról szóló közelmúltbeli jelentésekre;

154.hangsúlyozza, hogy a tengeri térségekben felmerülő növekvő geopolitikai feszültségekkel szemben az EU-nak fokoznia kell tengeri tevékenységeit azáltal, hogy vezető szerepet tölt be a tengeri helyzetismeretben, védi a kritikus infrastruktúrákat, biztosítja külső tengeri határainak hatékony ellenőrzését az uniós tagállamokba illegális migránsokat csempészőbűnszervezetek elleni küzdelem érdekében, elsősorban a Földközi-tengeren és az Atlanti-óceánon, valamint hozzájárul a hajózás szabadságának, a tengeri kommunikációs vonalak, a hajók és a legénység biztonságának biztosításához, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelemhez;

155.megismétli, hogy meg kell erősíteni az EU azon szerepét, hogy garantálja a nemzetközi tengeri biztonságot; hangsúlyozza e tekintetben a tengeri jelenlétek koordinálásának koncepciója fontosságát, amely megerősíti az EU globális tengeri biztonságszolgáltatóként betöltött szerepét és láthatóságát a kulcsfontosságú tengeri régiókban, és kiemeli a tengeri jelenlétek koordinálásával összefüggő tevékenységeket a Guineai-öbölben és az Indiai-óceán északnyugati részén; kéri a tagállamokat, hogy aktívan működjenek együtt ezekkel a kezdeményezésekkel, és erősítsék meg haditengerészeti képességeiket annak érdekében, hogy javítsák az EU jelenlétét és láthatóságát a globális tengerhajózási ágazatban; javasolja, hogy a tengeri jelenlétek koordinálásával összefüggő tevékenységeket terjesszék ki a világ más kulcsfontosságú tengeri területeire is;

156.komolyabb aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Oroszország és Kína megfigyeli és szabotálja a kritikus tengeri infrastruktúrát, például a tengerfenéki kommunikációs kábeleket és a tengeri energetikai létesítményeket; mély aggodalmát fejezi ki különösen a Finnországot és Németországot, valamint a Svédországot és Litvániát összekötő két tenger alatti kommunikációs kábel 2024. november 17-én és 18-án, kevesebb mint 24 órán belül bekövetkezett károsodása, valamint az Észtországot és Finnországot összekötő EstLink2-nek az orosz árnyékflottához tartozó egyik tartályhajó által okozott, 2024. december 25-i károsodása miatt; felhívja az EU-t, hogy vezessen be hatékony nyomonkövetési és megfigyelő rendszereket, valamint a parti őrségek regionális együttműködését az ilyen infrastruktúra elleni támadások megelőzésének és gyors észlelésének biztosítása érdekében; üdvözli e tekintetben, hogy a NATO több tagállam részvételével elindította a Balti Őrszem műveletet, amelynek célja a Balti-tengeren található, kritikus tenger alatti infrastruktúra biztonságának javítása; felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben tartsák be a tenger alatti kábelek biztonságáról és rezilienciájáról szóló New York-i nyilatkozatban foglalt kötelezettségvállalásokat, beleértve azt is, hogy csak a szövetséges országok vállalataitól szereznek be tenger alatti kábelberendezéseket; felhívja a Bizottságot, hogy különítsen el megfelelő forrásokat az élvonalbeli víz alatti eszközök és védelmi felszerelések kutatására és fejlesztésére, hogy megvédje a szigeteket a harmadik országok erőinek esetleges leszállásaival és támadásaival szemben;

157.felhívja az EU-t és a tagállami hatóságokat, hogy sürgősen hozzanak határozott intézkedéseket a Balti- és Fekete-tengeren működő orosz árnyékflottával szemben, és ezért üdvözli azt a hírt, hogy 2025. március 21-én Németország lefoglalta az Eventin nevű hajót, amelyet az orosz olajexportra vonatkozó uniós szankciók megkerülésére használtak;

158.sajnálatát fejezi ki e bizonytalan geopolitikai időkben a nonproliferációs és fegyverzet-ellenőrzési rendszerek gyengülése miatt, és felszólít e tendencia megfordítására irányuló erőfeszítések megkétszerezésére; e tekintetben hangsúlyozza, hogy kritikus fontosságú és jelentős szükség van a regionális és globális fegyverzet-ellenőrzésbe, a nonproliferációba és a leszerelésbe történő beruházások növelésére, különös tekintettel a többoldalú stratégiákra; kiemeli, hogy e stratégiáknak foglalkozniuk kell az előző században elsüllyesztett, fel nem robbant hadianyagokkal és vegyi fegyverekkel kapcsolatos kérdésekkel, amelyek veszélyt jelentenek a biztonságra, a környezetre, az egészségre és a gazdaságra, különösen a Balti-, az Adriai- és az Északi-tengeren;

159.rendületlen támogatásáról biztosítja az EU-t és tagállamait annak kapcsán, hogy elkötelezettek a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés (NPT) teljesítését illetően, és rámutat, hogy az a globális nukleáris nonproliferációs és leszerelési rendszer sarokköveként szolgál; emlékeztet arra, hogy Oroszország 2023 októberében visszavonta az Átfogó Atomcsendszerződés ratifikálását;

160.megjegyzi, hogy az EU területe elleni orosz agresszió példátlan veszélye miatt a tagállamok – különösen az Oroszországhoz és szövetségeséhez, Belaruszhoz földrajzilag közel álló tagállamok – nehéz döntések előtt állnak fegyverkezési politikájukat illetően, beleértve a korábbi politikák felülvizsgálatát és a nemzetközi szerződésekben való részvételt is; ismételten elítéli az orosz fenyegetéseket, amelyek miatt egyes tagállamok fontolóra vették az Ottawai Egyezményből való kilépést, és megjegyzi, hogy bár ez nem jár az uniós politika általános változásával, ez az újraértékelés hangsúlyozza az orosz fenyegetés komolyságát és polgáraink megfelelő védelmének szükségességét;

161.emlékeztet arra, hogy a nonproliferációs és fegyverzet-ellenőrzési rendszerekkel kapcsolatos nemzetközi tárgyalások és azok eredményei hatással vannak Európára, különösen az uniós tagállamokra; kiemeli annak fontosságát, hogy új lendületet adjanak e rendszerek újjáélesztésének; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EU aktív és konstruktív szerepet vállaljon a nonproliferációval, a fegyverzet-ellenőrzéssel és a leszerelési architektúrával kapcsolatos, szabályokon alapuló nemzetközi erőfeszítések előmozdításában és megerősítésében, különösen a tömegpusztító fegyverek és a kettős felhasználású digitális megfigyelési és manipulációs eszközök területén;

162.felhívja a tagállamokat, hogy teljes mértékben tartsák magukat a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályokról szóló, a (KKBP) 2019/1560 tanácsi határozattal módosított 2008/944/KKBP közös állásponthoz, és szigorúan hajtsák végre a regionális stabilitásra vonatkozó 4. kritériumot;

163.hangsúlyozza, hogy meg kell akadályozni, hogy a kialakulóban lévő érzékeny technológiákhoz és a kulcsfontosságú kettős felhasználású termékekhez – különösen az Unió biztonsága szempontjából kritikus fontosságú termékekhez – az EU-n kívüli, aggodalomra okot adó célországok jussanak hozzá; felszólít az uniós szintű elektronikus vám- és kiviteli engedélyezési rendszerek létrehozására és bevezetésére, ami kritikus lépés e technológiák és termékek tagállamok általi exportellenőrzésének hatékonyabbá tétele felé;

164.hangsúlyozza, hogy az uniós polgároknak szélesebb körű ismeretekkel kell rendelkezniük a biztonsági fenyegetésekre és kockázatokra vonatkozóan annak érdekében, hogy Európa-szerte javuljon a fenyegetések megítélésének közös értelmezése és összehangolása, és az európai védelemről átfogó elképzelés jöjjön létre; hangsúlyozza, hogy az EU sikeres és koherens hosszú távú védelmének kialakításához elengedhetetlen a demokratikus intézmények és következésképpen a polgárok általi támogatás biztosítása, amihez tájékozott nyilvános vitára van szükség; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy dolgozzanak ki tudatosságnövelő és oktatási programokat, különösen a fiatalok számára, amelyek célja az ismeretek javítása, a biztonságról, a védelemről és a fegyveres erők jelentőségéről szóló viták elősegítése, valamint a társadalmak biztonsági kihívásokkal szembeni ellenálló képességének és felkészültségének megerősítése, lehetővé téve ugyanakkor a védelmi ágazat nagyobb mértékű nyilvános és demokratikus ellenőrzését és felügyeletét; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzák ki ezeket a programokat az európai demokráciapajzs keretében, a nemzeti programok modelljére, például a svéd polgári vészhelyzeti kezdeményezésre építve;

165.üdvözli az Európa polgári és katonai felkészültségének és cselekvési készségének megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, amint azt a Niinistö-jelentés is javasolja; elismeri a polgárok kritikus fontosságát a válsághelyzetekre való felkészültségben és reagálásban, különös tekintettel az egyének pszichológiai ellenálló képességére és a háztartások felkészültségére; elismeri továbbá a polgári védelmi infrastruktúrák és a vészhelyzetekre vonatkozó tervezés fontosságát; támogatja a reziliencia egész társadalomra kiterjedő megközelítését, amely magában foglalja az uniós intézmények, a tagállamok, a civil társadalom és az egyes polgárok aktív szerepvállalását az EU biztonsági keretének megerősítésében; hangsúlyozza, hogy a KBVP tervezésért, erőforrásokért és logisztikáért felelős döntéshozatali szervei vészhelyzetekben a polgári válságkezelés elsődleges támogatóivá válhatnak; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálják meg a jelentés ajánlásait, és dolgozzanak ki uniós kockázatértékelési és felkészültségi stratégiát, közös gyakorlatokat, erősebb EU–NATO együttműködési interfészt a válsághelyzetekre tekintettel; felszólít megfelelő polgári védelmi infrastruktúra és alapos vészhelyzeti tervezés kialakítására, valamint az e célokhoz szükséges beruházások biztosítására, többek között az EBB válságálló, polgári védelmi infrastruktúrára vonatkozó célzott beruházási garanciaprogramja révén;

166.emlékeztet arra, hogy a terrorizmus, beleértve a dzsihádista terrorizmust, tartós fenyegetést jelent az EU és partnerei biztonságára nézve; felhívja az EU-t, hogy továbbra is eltökéltséggel és teljes szolidaritással folytassa e fenyegetés megelőzésére irányuló erőfeszítéseit, különösen az ismeretek javítása, a felkészültségi és reagálási képességek fejlesztése, valamint a partnerekkel és más nemzetközi szereplőkkel való fokozott együttműködés biztosítása révén;

167.rámutat, hogy az EU védelmi politikáinak tükrözniük kell a nemek közötti egyenlőség és a sokszínűség elvét, előmozdítva az európai társadalom értékeit és sokszínűségét tükröző inkluzív katonai környezetet, biztosítva ugyanakkor, hogy az európai fegyveres erők valamennyi tagja – nemtől és háttértől függetlenül – egyenlő esélyekkel és a támogatáshoz való egyenlő hozzáféréssel rendelkezzen; megismétli a fiatalok és az ifjúsági szervezetek fontos szerepét a béke és biztonság fenntartásában és előmozdításában, és felhívja az EKSZ-t, hogy kötelezze el magát a fiatalok szisztematikusabb bevonása mellett az ifjúsági, béke- és biztonsági menetrendbe; felszólít továbbá oktatóképzési programok kidolgozására, valamint a védelmi intézmények és az uniós tagországok egyetemei közötti együttműködésre, például katonai tanfolyamok, gyakorlatok és civil hallgatóknak szóló szerepjátékok formájában;

168.hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak a fenntartható katonai munkaerő biztosítása érdekében összehangolt nemzeti és uniós szintű fellépések kidolgozásával kell kezelniük a katonai állomány toborzásával és megtartásával kapcsolatos kritikus kihívásokat; javasolja, hogy az EU támogassa a tagállamokat olyan politikák kidolgozásában, amelyek növelik a karrier vonzerejét és a hosszú távú megtartási stratégiákat; hangsúlyozza, hogy az e kérdésekkel foglalkozó lehetséges intézkedések azonosítása érdekében az Európai Unió Katonai Bizottságának (EUKB) nyomon kell követnie a munkaerő-felvétellel és -megtartással kapcsolatos adatok uniós tagállamokban történő összegyűjtésével és elemzésével kapcsolatos feladatát; kiemeli, hogy a védelmi unió továbbfejlesztése során megfelelően figyelembe kell venni a katonai személyzet mentális egészségének és jóllétének támogatását, különös tekintettel a szakmai fejlődésre és a veteránok hosszú távú gondozására;

169.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy közös kiképzéseket és gyakorlatokat szervezzenek az európai fegyveres erők számára, előmozdítva ezzel az interoperabilitást annak érdekében, hogy a lehető legjobban elő lehessen készíteni a missziókat, és szembe lehessen nézni a hagyományos és nem hagyományos fenyegetések széles spektrumával; kéri, hogy dolgozzanak ki és hozzanak létre uniós szintű csereprogramokat a tagállamok katonai állománya számára, képzési lehetőségeket és tapasztalatok biztosítsva a különböző európai katonai környezetekben és struktúrákban, és ezáltal előmozdítva az EU fegyveres erői közötti kölcsönös megértést, kohéziót és interoperabilitást; e tekintetben megismétli, hogy támogatja az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola által működtetett, a fiatal katonatisztek cseréjére irányuló európai kezdeményezést (katonai Erasmus – EMILYO);

170.hangsúlyozza a stratégiai iránytű partnerségi dimenziójának fontosságát az EU és szövetségesei és partnerei között, közös értékrend alapján, az emberi jogok és a demokrácia tiszteletben tartása mellett zajló együttműködés megerősítésében szerte a világon, hogy megerősítsék az elrettentés elvének érzékelését, és hogy felvegyék a küzdelmet az EU és partnerei aláásását és a szabályokon alapuló nemzetközi rend destabilizálását célzó külföldi stratégiákkal szemben; felhívja az EU-t, hogy folytassa a biztonsági együttműködést a partnerekkel a stratégiai iránytűben meghatározott valamennyi kiemelt területen, különösen a helyi biztonsági ágazatok válságkezeléssel kapcsolatos ellenálló képességének megerősítése, a hibrid fenyegetések elleni küzdelem, valamint a kiberbiztonsági intézmények kapacitásainak fejlesztése terén; felszólít továbbá az Európai Unió Műholdközpontjával, az Európai Védelmi Ügynökséggel (EDA) és az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) együttműködő partnerek érintett szervezetei közötti szorosabb együttműködésre; úgy véli, hogy a partnereknek és a NATO-szövetségeseknek az EU-tagállamok jóváhagyásával történő részvétele a PESCO-projektekben hozzájárul a védelmi ágazatra vonatkozó normáik közötti összeegyeztethetőség javításához, valamint a tapasztalatok, a hírszerzés és a műszaki szakértelem megosztásához különböző területeken;

171.megerősíti, hogy az EU közös biztonság- és védelempolitikájának (KBVP) mindig szigorúan tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot és a nemzetközi intézményektől származó többoldalú döntéseket; üdvözli az EU emberi jogi és nemzetközi humanitárius jogi átvilágítási politikájának elfogadását a biztonsági ágazat harmadik feleknek nyújtott támogatására vonatkozóan, amely a harmadik országokkal folytatott biztonsági és katonai együttműködés alapjául szolgál oly módon, hogy az jobban megfeleljen az emberi jogoknak és a nemzetközi humanitárius jognak; felszólít annak alapos végrehajtására; megismétli a nemzetközi szervezetekkel, így többek között az ENSZ-szel, az Afrikai Unióval és annak közös színtereken működő békefenntartó misszióival, valamint az EBESZ-szel a biztonság terén való szorosabb együttműködésre irányuló felhívást;

172.üdvözli a G7-ek védelmi minisztereinek 2024. október 19-i együttes nyilatkozatát és azon szándéknyilatkozatukat, hogy fokozzák az együttműködést a védelmi ágazatban; hangsúlyozza, hogy az EU-nak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy nemzetközi partnerségeket alakítson ki a hasonlóan gondolkodó partnerekkel ezen a területen, és hogy az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy azok az országok, amelyek stratégiai partnerek voltak, és amelyekkel egyes tagállamok szoros kulturális kapcsolatokat tartanak fenn, ne kerüljenek a rendszerszintű riválisok befolyási övezetébe; emlékeztet arra, hogy a gazdasági diplomácia döntő szerepet játszik ebben a törekvésben, mivel alapvető eszközként szolgál az együttműködési kapcsolatok megerősítéséhez, a kölcsönös jólét előmozdításához, valamint az EU jelenlétének és befolyásának megszilárdításához, hozzájárulva a partnerek külső nyomással szembeni ellenálló képességéhez;

173.úgy véli, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a katonai és védelmi ágazat valamennyi területén a transzatlanti együttműködés fenntartása, és lehetőség szerint előmozdítása érdekében, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy támogatni kell az európai védelmet, és növelni kell Európa szuverenitását;

174.hangsúlyozza az EU és a NATO közötti stratégiai partnerség fontosságát, teljes mértékben tiszteletben tartva az átláthatóság, a kölcsönösség és az inkluzivitás elfogadott vezérelveit, valamint az egyes szervezetek döntéshozatali autonómiáját és eljárásait; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a NATO és az EU egymást kiegészítő, koherens és egymást kölcsönösen erősítő szerepet játsszon a nemzetközi biztonság támogatásában és ezáltal a védelmi erőfeszítések megkettőzésének elkerülésében, miközben fenntartja az intenzív és szoros együttműködést; üdvözli Svédország 2024-es és Finnország 2023-as csatlakozását a NATO-hoz, ami történelmi előrelépést jelent az európai biztonság megerősítése terén, különösen a Balti-tenger térségében; felhívja az alelnököt/főképviselőt, hogy szorosan működjön együtt a NATO főtitkárával;

175.felszólít az EU és a NATO közötti együttműködés további elmélyítésére az EU stratégiai iránytűjére és a NATO új stratégiai koncepciójára építve, többek között a kiberbiztonság, a hibrid hadviselés, a terrorizmus elleni küzdelem, a katonai mobilitás, a kettős felhasználású infrastruktúra, a konfliktusmegelőzés és a válságkezelés, a katonai-biztonsági együttműködés, a harmadik országokból érkező rosszindulatú külföldi beavatkozás elleni küzdelem, az indiai–csendes-óceáni térségben alkalmazott összehangolt megközelítés, valamint a demokrácia védelme érdekében a nemzetközi színtéren folytatott közös fellépés fokozása terén; határozottan támogatja a NATO befogadó politikáját; felkéri az EU-t és a NATO-t, hogy a közös partnerek kapacitásépítésének támogatása terén erősítsék meg együttműködésüket;

176.hangsúlyozza, hogy folyamatosan szükség van a mind EU-, mind NATO-tagállamok közötti összehangolásra, és hangsúlyozza a NATO Alapokmányának 1. és 3. cikke szerinti együttműködési, önsegélyezési és kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget; felhívja az EU-t, hogy fokozza erőfeszítéseit a közös biztonsági és védelmi kezdeményezések terén, amennyiben ezeknek nincs egyenértékű megfelelője a NATO keretében, a szabványosítás növelése, az interoperabilitás javítása és a tagállamok és az EU védelmi képességei közötti közös műveleti eljárások kidolgozása érdekében;

177.elismerését fejezi ki az EU és a NATO között a Nyugat-Balkánon, többek között az EUFOR Althaia művelet és a KFOR katonai műveletei révén zajló szoros együttműködésért, amely műveletek garantálják a szükséges stabilitást Bosznia-Hercegovina, Koszovó, valamint a szélesebb régió számára;

178.hangsúlyozza a Fekete-tenger alapvető szerepét az európai biztonsági környezetben, és felhívja az EU-t, hogy működjön együtt a NATO-val az e régióra vonatkozó átfogó stratégia kidolgozásában, amelynek foglalkoznia kell a biztonsági kihívásokkal, szembe kell néznie a hibrid fenyegetésekkel, fokoznia kell a tengeri együttműködést, és meg kell erősítenie a regionális partnerségeket;

179.üdvözli a NATO déli szomszédságért felelős különleges képviselőjének kinevezését és azt, hogy a NATO erre a régióra összpontosít; helyénvalónak tartja a déli szomszédsággal és a Száhel-övezettel kapcsolatos politikáért felelős uniós tisztviselők és NATO-partnereik közötti koordináció és konzultáció megerősítését az erőfeszítések és erőforrások megkettőződésének és szétaprózódásának elkerülése érdekében;

180.üdvözli a NATO Parlamenti Közgyűlésének (NATO PA) arra irányuló javaslatát, hogy a partnerségek folyamatban lévő reformja keretében erősítsék meg a Parlament „partnerként” betöltött státuszát; felkéri a NATO Parlamenti Közgyűlésével fenntartott kapcsolatokért felelős küldöttségét (DNAT), hogy teljes mértékben használja ki a Parlament jelenlegi és jövőbeli kiváltságait; úgy véli, hogy a DNAT a Parlament diplomáciájának fontos eszköze egy fokozott EU–NATO-partnerség keretében, amelynek célja a NATO európai pillérének megerősítése és a szövetség általános célkitűzéseinek eléréséhez való hozzájárulás; úgy véli, hogy a DNAT kulcsszerepet játszhat az EU és a NATO közötti együttműködés megerősítésében, a csatlakozásra váró országok és a kulcsfontosságú partnerek demokratikus rezilienciájának megerősítésében, valamint összességében ezen alapvető partnerség parlamenti dimenziójának erősítésében;

181.alapvető fontosságúnak tartja az EU Egyesült Államokkal fennálló szoros kapcsolatának továbbfejlesztését, amely a kölcsönös tiszteleten, a demokrácia és a szabadság közös értékein, a jogállamiságon, valamint a közös vagy egymáshoz közelítő érdekek széles körén alapul; nagyra értékeli az Egyesült Államok elkötelezettségét és részvételét Európa területi védelmében, összhangban az Észak-atlanti Szerződéssel és annak 5. cikkével, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának fényében; ösztönzi a kölcsönös biztonsági és védelmi kezdeményezéseket, valamint a leszerelés és a nonproliferáció, a forradalmi technológiák hatása, az éghajlatváltozás, a hibrid fenyegetések, a kibervédelem, a katonai mobilitás, a válságkezelés és a stratégiai versenytársakkal való kapcsolat terén folytatott együttműködést; felszólít az EU és az USA közötti biztonsági és védelmi párbeszédnek mint a szorosabb transzatlanti együttműködés fontos eszközének további megerősítésére;

182.megjegyzi, hogy az Egyesült Államok kormányának közelmúltbeli intézkedései és nyilatkozatai tovább növelték az aggodalmakat az Egyesült Államok Oroszországgal, a NATO-val és Európa biztonságával kapcsolatos jövőbeli álláspontját illetően; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya együtt szavazott az orosz kormánnyal az ENSZ Közgyűlésében és az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Oroszország agressziós háborújának harmadik évfordulójáról szóló határozatokról; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen erőfeszítéseket az EU és az USA közötti biztonsági és védelmi párbeszédnek mint a szorosabb transzatlanti együttműködés fontos eszközének újbóli megerősítésére;

183.megjegyzi, hogy fontos a fokozottabb együttműködés a védelmi termékek gyártása és beszerzése terén, többek között a két védelmi iparág egyenlő piacra jutása révén; tudomásul veszi az Egyesült Államok 2024. januári nemzeti védelmi ipari stratégiáját és törekvését a partnerekkel való ipari együttműködés elmélyítésére; elismeri a védelem terén folytatott együttműködés lehetséges, kölcsönösen előnyös területeinek széles körét és annak pozitív hatásait az erősebb transzatlanti partnerségre a növekvő geopolitikai verseny idején; hangsúlyozza azonban, hogy egy ilyen együttműködéshez egyenlő versenyfeltételekre van szükség, ami összeegyeztethetetlen az Egyesült Államok nemzetközi fegyverkereskedelmi rendeletének rendelkezéseivel; ennek megfelelően felhívja a Bizottságot, hogy indítson párbeszédet az Egyesült Államokkal, feltárva a kölcsönösen előnyös védelmi ipari együttműködés kialakításának lehetőségeit egy olyan jogi keret alapján, amely egyenlő transzatlanti versenyfeltételeket biztosít;

184.hangsúlyozza, hogy a Kanadával folytatott együttműködés alapvető fontosságú az EU biztonsága szempontjából, és üdvözli Kanada aktív szerepvállalását Ukrajna támogatásában; úgy véli, hogy a kétoldalú biztonsági és védelmi párbeszéd, valamint a küszöbön álló biztonsági és védelmi partnerség képezi a megerősített biztonsági és védelmi együttműködés alapját, többek között a védelmi ipari termelés fellendítésére irányuló kezdeményezések tekintetében;

185.elismeri az Egyesült Királyság jelentős hozzájárulását Európa biztonságához és stabilitásához, valamint elkötelezettségét a közös védelmi célkitűzések mellett, amelyek Európa-szerte fokozzák a kollektív biztonságot; üdvözli az EU és az uniós tagállamok, valamint az Egyesült Királyság közötti szoros együttműködést Ukrajna támogatása terén, valamint az olyan kétoldalú megállapodásokat, mint például az Egyesült Királyság és Németország közötti, a védelmi együttműködés elmélyítéséről szóló Trinity House Megállapodást; üdvözli, hogy az Egyesült Királyság külügyi, nemzetközösségi és fejlesztési minisztere részt vett az EU Külügyek Tanácsának 2024. októberi ülésén; felhívja az EU-t és az Egyesült Királyságot, hogy mielőbb fokozzák a védelmi együttműködést, és váljanak közelebbi biztonsági partnerekké azáltal, hogy konkrét kötelezettségvállalásokat és strukturált párbeszédet tartalmazó közös nyilatkozatot írnak alá annak érdekében, hogy megerősítsék az EU és az Egyesült Királyság közötti együttműködést az európai kontinensen előttük álló valamennyi kül- és biztonsági kihívás terén; e tekintetben hangsúlyozza a szorosabb együttműködés fontosságát az információ és a hírszerzési információk megosztása, a terrorizmus elleni küzdelem, a katonai mobilitás, a biztonsági és védelmi kezdeményezések, a válságkezelés, a kibervédelem, a hibrid fenyegetések és a külföldi információmanipuláció és beavatkozás terén, valamint a közös fenyegetések – például a tömegpusztító fegyverek elterjedése – közös kezelésében;

186.alapvető fontosságúnak tartja hogy előrelépés történjen a gyakorlati együttműködés terén azáltal, hogy hivatalossá teszik az Egyesült Királysággal való biztonsági és védelmi partnerséget az európai biztonság és a NATO európai pillére megerősítésének eszközeként, különösen Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának összefüggésében; ösztönzi az alelnököt/főképviselőt, hogy rendeszeresen hívja meg az Egyesült Királyságot a külügy- (és védelmi) miniszterek informális tanácsi üléseire, hogy eszmecserét folytassanak a közös érdekű kérdésekről, miközben teljes mértékben megőrzik az EU döntéshozatali autonómiáját;

187.úgy véli, hogy az EU biztonsága szorosan kapcsolódik közvetlen európai szomszédainak biztonságához, és hogy az EU-nak érdekében áll, hogy prioritásként kezelje bővítési politikáját, és megerősítse délkelet- és kelet-európai szomszédai, különösen a tagjelölt országok stabilitását; szorosabb katonai-biztonsági együttműködésre szólít fel a tagjelölt országokkal és partnerekkel – ideértve a polgári és katonai, valamint a rendőri és katonai biztonsági együttműködést is –, különösen a reziliencia, a kiberbiztonság, a hibrid fenyegetések, a határigazgatás, a terrorizmus elleni küzdelem és a dezinformáció elleni küzdelem területén; megismétli, hogy e tekintetben szoros együttműködésre van szükség a NATO-val; üdvözli az EU és Észak-Macedónia, illetve Albánia közötti biztonsági és védelmi partnerségek 2024. november 19-i, illetve december 18-i aláírását;

188.kiemeli, hogy az Uniónak meg kell könnyítenie a KBVP-vel kapcsolatos ügyekben az EU-hoz nagymértékben igazodó európai partnerek, különösen a nyugat-balkáni országok részvételét a védelmi ágazathoz kapcsolódó jelenlegi és jövőbeli programokban; megerősíti, hogy a tagjelölt országok alapos bevonása jelentősen megkönnyítené csatlakozási folyamatukat azáltal, hogy növelné ipari és műveleti kapacitásaikat a védelmi ágazatban, ezáltal fokozva az interoperabilitást az uniós tagállamok fegyveres erőivel; úgy véli, hogy a nyugat-balkáni tagjelölt országoknak az uniós védelmi kezdeményezésekbe való átfogó bevonása stratégiai beruházást jelentene, valamint szerves részét képezné az EU azon erőfeszítéseinek, amelyek célja az ezekben az országokban tapasztalható növekvő önérvényesülés és a külföldi beavatkozás elleni küzdelem;

189.ösztönzi a tagállamokat, hogy továbbra is használják fel az Európai Békekeretet (EPF) a KBVP-misszióknak otthont adó délkelet- és kelet-európai partnerek biztonsági szolgálatainak kiképzésére és felszereléssel való ellátására, különös tekintettel a katonai rendőrségi, az egészségügyi és a bűnüldözési infrastruktúrára, valamint növeljék a hírszerzési információk biztonságos kommunikációs csatornákon keresztül történő megosztására szolgáló képességeket;

190.hangsúlyozza az EU és Afrika közötti kapcsolatok fontosságát az európai biztonság szempontjából; alapvető fontosságúnak tartja az EU afrikai országokkal kialakított partnerségeinek jelentős megerősítését;

191.hangsúlyozza az indiai–csendes-óceáni térség stratégiai jelentőségét az EU védelmi keretén belül, elismerve, hogy foglalkozni kell a Kína regionális tevékenységeivel és azoknak a globális stabilitásra gyakorolt szélesebb körű hatásaival kapcsolatos növekvő biztonsági aggályokkal; alapvető fontosságúnak tartja az EU jelenlétének és partnerségeinek megerősítését ebben a régióban; tudatában van annak is, hogy Tajvan vezető szerepet tölt be a csúcstechnológiai fejlesztésben, és bőséges tapasztalata van abban, hogy megvédje magát a kínai hibrid támadások, dezinformáció és külföldi információmanipuláció és beavatkozás ellen, aminek prioritást kell élveznie a többoldalú csere és együttműködés megerősítése lehetőségeinek értékelésekor;

192.hangsúlyozza, hogy a regionális szövetségesek és partnerek hálózatán keresztül az EU-nak tartósabb kollektív biztonságot kell teremtenie, amely a térségben való szerepvállalásának hagyományos alapját képezi. határozottan üdvözli az EU és Japán, illetve Dél-Korea között a közelmúltban 2024. november 1-jén és 4-én aláírt biztonsági és védelmi partnerségeket; úgy véli, hogy az EU és Japán, illetve Dél-Korea közötti stratégiai és védelmi partnerségek további elmélyítése, valamint az indiai–csendes-óceáni térség más hasonlóan gondolkodó országaival, például Ausztráliával, Új-Zélanddal, Dél-Koreával és Tajvannal folytatott rendszeres párbeszéd, együttműködés és kapacitásépítés kialakítása alapvető fontosságú a közös biztonság előmozdítása szempontjából; ismételten felszólítja az EU-t, hogy fokozza tovább az együttműködést olyan feltörekvő stratégiai partnerekkel, mint például Indonézia és Vietnám;

193.hangsúlyozza az EU és India közötti partnerség fontosságát, és úgy véli, hogy a Bizottság elnökének és a biztosi testületnek 2025. február 27–28-án Indiában tett jelentős látogatása új fejezet nyitott az EU és India közötti kapcsolatok történetében, és megerősítette a stratégiai kapcsolatot és az abban rejlő kiaknázatlan lehetőségeket; hangsúlyozza a partnerségünk elmélyítésében rejlő lehetőségeket, többek között megerősített biztonsági és védelmi konzultációk révén;

194.hangsúlyozza, hogy a KBVP mint politikai prioritás megerősítése a tizedik jogalkotási ciklusban, valamint a védelmi politikákra és programokra fordított kiadások növelése uniós szinten és a tagállamok között teljes körű parlamenti ellenőrzést és elszámoltathatóságot igényel;

195.e tekintetben kéri, hogy erősítsék meg a Parlament ellenőrzési, jogalkotási és költségvetési szerepét az uniós intézmények védelmi kezdeményezéseinek növekvő körében, és különösen a KBVP keretében végzett munkát, többek között az alelnök/főképviselő, a védelemért és az űrpolitikáért felelős biztos és a Parlament illetékes szervei közötti rendszeres párbeszéd és információcsere megerősítése, valamint állandó kommunikációs csatornák fenntartása révén; javasolja, hogy az illetékes parlamenti bizottságok rendszeresen kapjanak hírszerzési tájékoztatást;

196.sajnálatosnak tartja, hogy az információkhoz való hozzáférés hiánya miatt a Parlament nincs abban a helyzetben, hogy megfelelően ellenőrizze a PESCO-projekteket; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy évente legalább kétszer nyújtsanak be végrehajtási jelentést a Parlamentnek a PESCO-projektekről; megismétli továbbá az EKSZ-hez intézett felhívását, hogy rendszeresen és átfogóan számoljon be a Parlament Biztonság- és Védelempolitikai Bizottságának a stratégiai iránytű és más biztonsági és védelmi kezdeményezések és programok végrehajtásáról, valamint azok értékeléséről; hangsúlyozza, hogy javítani kell a védelmi ipari rendeletek végrehajtásának ellenőrzését a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokra vonatkozó eljárás bevezetésével;

197.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottság elnökének és az illetékes biztosoknak, az ENSZ főtitkárának, a NATO főtitkárának, a NATO Parlamenti Közgyűlése elnökének, az uniós biztonsági és védelmi ügynökségeknek, valamint a tagállamok és a partnerországok kormányainak és parlamentjeinek.