1.megerősíti az emberi jogok egyetemességét, egymástól való kölcsönös függőségét, egymással való kölcsönös kapcsolatát és oszthatatlanságát, valamint minden emberi lény eredendő méltóságát; ismét megerősíti, hogy az EU és tagállamai kötelesek világszerte előmozdítani és védelmezni a demokráciát és az emberi jogok egyetemességét; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy az uniós értékekkel összhangban jó példával járjanak elöl az emberi jogok és a nemzetközi igazságszolgáltatás előmozdítása és szigorú tiszteletben tartása érdekében;

2.ragaszkodik ahhoz, hogy az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartása, védelme és érvényesítése az EU külpolitikájának sarokkövét képezze, alapelveivel összhangban; határozottan arra ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy e célból továbbra is törekedjenek arra, hogy a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok, valamint azok védelme ésszerűsített módon valamennyi uniós politika központi elemévé váljon, és fokozzák az EU belső és külső politikái közötti összhangot ezen a területen, többek között az EU valamennyi nemzetközi megállapodásán keresztül;

3.hangsúlyozza, hogy az EU-nak teljes mértékben fel kell készülnie a tekintélyelvűség, a totalitarizmus és a populizmus térnyerésével, valamint az emberi jogok, a demokrácia és a nemzetközi humanitárius jog egyetemessége elveinek fokozódó megsértése ellen;

4.elítéli az emberi jogok, valamint a demokratikus elvek és értékek megsértésének és az azokkal való visszaéléseknek világszerte növekvő tendenciáját, például többek között az emberi jogok, különösen a nők jogainak visszaszorításával kapcsolatos fenyegetéseket, valamint a kivégzéseket, a törvénytelen kivégzéseket, az önkényes letartóztatásokat és fogva tartásokat, a kínzást és a rossz bánásmódot, a nemi alapú erőszakot, a civil társadalommal, a politikai ellenfelekkel a marginalizált és veszélyeztetett csoportokkal – többek között a gyermekekkel és az idősekkel, a migránsokkal, a menekültekkel és menedékkérőkkel, valamint az etnikai és vallási kisebbségekkel – szembeni fellépést; hasonlóképpen elítéli a rabszolgaságot és a kényszermunkát, a hatóságok általi túlzott erőszakot, beleértve a békés tüntetésekkel és más gyűlésekkel szembeni erőszakos fellépést, a szisztematikus és strukturális megkülönböztetést, az igazságszolgáltatás eszközként való felhasználását, a cenzúrát és a független médiát érő fenyegetéseket, beleértve a digitális szférában jelentkező fenyegetéseket, például az online megfigyelést és az internet leállítását, a nemzetközi intézmények és a szabályokon alapuló nemzetközi rend elleni politikai támadásokat, valamint a nemzetközi humanitárius jogot és az emberi jogok jogát súlyosan sértő jogellenes háborús módszerek egyre gyakoribb alkalmazását; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy világszerte gyengül a demokratikus intézmények és folyamatok védelme és szűkül a civil társadalmak mozgástere; elítéli a külföldön – többek között az EU területén – menedéket kereső polgárok és aktivisták illiberális rendszerek általi transznacionális elnyomását; elítéli Boualem Sansal francia-algériai író letartóztatását és azt, hogy egy algériai bíróság öt év börtönbüntetésre ítélte; kéri azonnali szabadon bocsátását és reméli, hogy az algériai hatóságok belátják ennek sürgős szükségét;

5.mély aggodalommal veszi tudomásul az elszámoltathatóság jelenlegi nemzetközi válságát és azt a kihívást, hogy világszerte véget vessenek a nemzetközi emberi jogok és a humanitárius jog alapvető normáinak a konfliktusok során történő megsértése miatti büntetlenségnek; ismét megerősíti a humanitárius segítségnyújtás semlegességét és fontosságát valamennyi konfliktusban és válságban; hangsúlyozza a többoldalú fórumok, például az ENSZ szervezetei hiteltelenítésének és megtámadásának súlyos következményeit, amelyek előmozdíthatják a büntetlenség kultúráját, és alááshatják az ENSZ rendszerébe vetett bizalmat és annak működését; felszólítja az EU-t, hogy tartsa fenn a nemzetközi jogrendszert, és hozzon hatékony intézkedéseket annak betartatására;

6.elégedetten állapítja meg, hogy vannak „reményt keltő emberi jogi eredmények” is az emberi jogokat világszerte érő jelentős kihívások összefüggésében; kiemeli különösen a civil társadalmi szervezetek és az emberijog-védők munkáját; hangsúlyozza, hogy az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kommunikációnak stratégiaibb jellegűvé kell válnia a pozitív eredményekről, politikákról és bevált gyakorlatokról szóló hírek terjesztése révén; támogatja az „Emberi jogi sikertörténetek” elnevezésű kezdeményezést, amely a pozitív emberi jogi történetek népszerűsítését szolgálja, valamint javasolja annak frissítését; hangsúlyozza az EU nyilvános és kulturális diplomáciájának, valamint a nemzetközi kulturális kapcsolatoknak az emberi jogok előmozdításában betöltött szerepét, és kéri, hogy az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) stratégiai kommunikációval és előrejelzéssel foglalkozó részlege fokozza erőfeszítéseit e tekintetben;

7.aggodalommal veszi tudomásul a világszerte növekvő megosztottságot; hangsúlyozza az EU közös felelősségét, hogy világszerte továbbra is megvédje a demokratikus értékeket és elveket, valamint az emberi jogokat, a nemzetközi igazságszolgáltatást, a békét és a méltóságot, amelyek védelme még fontosabb a globális politika jelenlegi ingatag állapotában; felhívja az EU-t, hogy tartsa nyitva a kommunikációs csatornákat a különböző érdekelt felekkel, és folytassa az emberi jogok és a demokrácia globális megerősítésére szolgáló átfogó eszköztár kidolgozását;

8.megállapítja, hogy az EU és tagállamai jelentős haladást értek el az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtása terén, bár nem érték el annak valamennyi célját, részben többek között a terv elfogadása óta a világot ért példátlan kihívások miatt; ebben az értelemben üdvözli a cselekvési terv 2027-ig történő meghosszabbítását, amelynek célja az emberi jogok és a demokrácia közötti szinergiák és komplementaritás maximalizálása helyi, nemzeti és globális szinten;

9.teljes mértékben támogatja az EU emberi jogi különleges képviselőjének munkáját, amely hozzájárul az EU emberi jogi tevékenységének láthatóságához és koherenciájához az EU külkapcsolataiban; fenntartja a különleges képviselő központi szerepét az emberi jogok uniós védelme és előmozdítása terén a nem uniós országok és a hasonló felfogású partnerek bevonása révén; hangsúlyozza, hogy e koherencia további javítása érdekében szoros együttműködésre van szükség az EU emberi jogi különleges képviselője és az egyes országokkal és régiókkal foglalkozó más különleges képviselők és különmegbízottak között, és szorgalmazza, hogy az emberi jogi különleges képviselő szerepe kapjon nagyobb láthatóságot; kéri, hogy a különleges képviselő munkáját megnövelt forrásokkal, valamint az uniós küldöttségekkel való jobb koordinációval támogassák világszerte; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a folyamatos felhívások ellenére a Parlamentet kizárták az EU különleges képviselőjének kiválasztási eljárásából; kitart amellett, hogy az EU különleges képviselőjének rendszeresen jelentést kell tennie a Parlamentnek;

10.emlékeztet arra, hogy a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) (Globális Európa) – beleértve annak „emberi jogok és demokrácia” tematikus programját is – kiemelt uniós eszközként szerte a világban alapvető szerepet játszik az emberi jogok és a demokrácia előmozdításában és védelmében; kiemeli a civil társadalom bevonásának szükségességét az EU valamennyi idevágó külső tevékenységébe, beleértve az NDICI – Globális Európa keretében finanszírozott Global Gateway stratégiát; megismétli az emberi jogokon alapuló megközelítés észszerűsítésének fontosságát az EU külső fellépési eszközeiben; hangsúlyozza a Parlament által az eszköz programozási folyamatában betöltött szerepet, és felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy időben osszanak meg minden releváns információt annak érdekében, hogy a Parlament ennek megfelelően tudja betölteni szerepét, különösen a Bizottsággal folytatott magas szintű geopolitikai párbeszédek és a félidős felülvizsgálati folyamat során, valamint állásfoglalásaiban; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot annak biztosítására, hogy minden geopolitikai párbeszédet és minden állásfoglalást követően adjanak választ az ajánlásokat tartalmazó levelekre; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és indítson el egy átfogó, központosított weboldalt az NDICI – Globális Európa számára, amely információkat tartalmaz az összes többéves indikatív programról, részletezve azok költségvetését, a kapcsolódó intézkedéseket és az általuk támogatott pénzügyi előirányzatokat, országonként és téma szerint egyaránt; megjegyzi, hogy az NDICI – Globális Európának és valamennyi jövőbeli eszköznek a jelenlegi kihívások alapvető mozgatórugóira kell összpontosítania, beleértve azt is, hogy a gazdasági fejlődés támogatása révén meg kell erősíteni a helyi közösségek rezilienciáját és a demokráciát támogató tevékenységeket;

11.az (EU) 2021/947 rendelet 25. cikkének (5) bekezdésével összhangban előzetes értékeléseket kér a projektek emberi jogokra gyakorolt lehetséges hatásainak és kockázatainak meghatározása érdekében; felszólít az emberi jogok független nyomon követésére a harmadik országokban megvalósuló projektek végrehajtása során, különösen a jogsértések magas kockázatával járó projektek tekintetében; felszólít az olyan projektek felfüggesztésére, amelyek közvetlenül (vagy közvetetten) hozzájárulnak az emberi jogok megsértéséhez nem uniós országokban; megismétli, hogy tilos uniós forrásokat fordítani az uniós alapértékekkel ellentétes tevékenységekre, például terrorizmusra vagy szélsőségességre; felhívja a Bizottságot, hogy proaktív módon osszon meg a Parlamenttel az emberi jogokkal kapcsolatos minden értékelést;

12.megismétli felhívását, hogy az EU és a nem uniós országok közötti megállapodásokba emberi jogi értékeléseket kell integrálni és szilárd emberi jogi záradékokat kell beépíteni, amelyeket egyértelmű referenciaértékek és jogsértések esetén követendő eljárások támogatnak; felszólítja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy biztosítsák a jelenlegi nemzetközi megállapodásokban foglalt emberi jogi záradékok aktív nyomonkövetését és hatékony érvényesítését, valamint hogy javítsák a Parlament felé a végrehajtással kapcsolatos megfontolásokkal és döntésekkel kapcsolatos kommunikációjukat; hangsúlyozza, hogy az Uniónak gyorsan és határozottan kell reagálnia az emberi jogi – többek között az általános vámkedvezmény-rendszer „plusz” programhoz kapcsolódó – záradékok partnerországok általi tartós megsértésére, akár a szóban forgó megállapodások felfüggesztésével is, ha más lehetőségek eredménytelennek bizonyulnak; felszólít az uniós ombudsman panaszkezelési portál létrehozására vonatkozó ajánlásának végrehajtására az uniós kereskedelmi és pénzügyi eszközök keretében, vagy a Bizottság egyablakos ügyintézési pontjának oly módon történő kiigazítására, hogy az lehetővé tegye az emberi jogi záradékok be nem tartásával kapcsolatos panaszok benyújtását; felhívja az uniós intézményeket, hogy rendszeresen működjenek együtt az üzleti közösséggel és a civil társadalommal a nemzetközi kereskedelem, az emberi jogok és a gazdasági biztonság közötti kapcsolatok megerősítése érdekében; felhívja az EU-t, hogy a Global Gateway beruházásai és projektjei révén biztosítsa az emberi jogok előmozdítását és védelmét, biztosítva, hogy azok ne okozzanak kárt;

13.hangsúlyozza az emberi jogi párbeszédek fontos szerepét az EU emberi jogi eszköztárában, valamint az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásának kulcsfontosságú eszközeként; kiemeli, hogy ezeknek a párbeszédeknek az érintett országokkal az emberi jogok és a demokrácia általános helyzetével kell foglalkozniuk; megjegyzi, hogy az emberi jogi párbeszédeket a tartós uniós szerepvállalás kulcsfontosságú elemének kell tekinteni, nem pedig önálló eszköznek, valamint hogy ha a nem uniós országok tartósan nem vesznek részt a párbeszédekben és a kulcsfontosságú eredmények végrehajtásában, annak egyéb megfelelő külpolitikai eszközök alkalmazásához kell vezetnie; emlékeztet arra, hogy ezeket a párbeszédeket más eszközökkel együtt és szinergiában kell alkalmazni, ösztönzőkön alapuló megközelítéssel; megismétli, hogy foglalkozni kell az egyes esetekkel, különösen a Szaharov-díjjal kitüntetettek eseteivel, valamint azokkal, amelyeket a Parlament állásfoglalásaiban kiemelt, és biztosítani kell a megfelelő nyomon követést; felszólítja az EKSZ-t és az uniós küldöttségeket e párbeszédek és eredményeik láthatóságának növelésére, biztosítva, hogy azok eredményorientáltak legyenek, és olyan egyértelmű referenciaértékeken alapuljanak, amelyek közös sajtónyilatkozatban közzétehetők, valamint a megfelelő nyomon követési intézkedéseket végrehajtására; kéri a civil társadalom fokozott és érdemi bevonását a párbeszédekbe; hangsúlyozza, hogy a valódi civil társadalmi szervezeteket nem szabad akadályozni abban, hogy részt vegyenek az emberi jogi párbeszédekben, és hogy minden párbeszédbe minden korlátozás nélkül be kell vonni minden valódi civil társadalmi szervezetet;

14.üdvözli, hogy az EU globális emberi jogi szankciórendszerét az EU egyre inkább kulcsfontosságú politikai eszközként használja az emberi jogok és a demokrácia védelmében világszerte; sajnálja azonban, hogy használata még mindig korlátozott, különösen a jelenlegi geopolitikai környezetben; megjegyzi azonban, hogy az egyhangúság követelménye kihívást jelent a szankciók elfogadása során, és ismételten kéri a minősített többségi szavazás bevezetését a globális emberi jogi szankciórendszerről szóló határozatokra vonatkozóan; e tekintetben emlékeztet a Parlament által a Tanácshoz 2023-ban benyújtott, az uniós reformegyezményre vonatkozó hivatalos kérelemre, amelynek célja többek között a minősített többséggel hozott határozatok számának növelése; felszólít a globális emberi jogi szankciórendszer és más ad hoc szankciórendszerek erőteljesebb alkalmazására az emberi jogok és a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértéséért felelős személyekkel, köztük magas rangú tisztviselőkkel szemben; teljes mértékben támogatja a Parlament által régóta prioritásként kezelt célzott korrupcióellenes szankciók bevezetésének lehetőségét az EU keretein belül, akár a globális emberi jogi szankciórendszerbe való beillesztés, akár egy másik rendszer keretében; kiemeli a szankciók teljes körű végrehajtásának szükségességét, és felszólít a szankciók kijátszásának felszámolására;

15.ismételten aggodalmát fejezi ki a demokratikus elvek, értékek és a pluralizmus ellen az autoriter és illiberális rezsimek által elkövetett egyre súlyosabb támadások miatt; hangsúlyozza, hogy a demokrácia védelme és támogatása világszerte egyre inkább geopolitikai és stratégiai érdekké válik; hangsúlyozza a Parlament erőfeszítéseinek fontosságát a partnerparlamentek kapacitásépítésében, a közvetítés előmozdításában, a párbeszéd és a kompromisszum kultúrájának ösztönzésében, különösen a fiatal politikai vezetők körében, valamint a női parlamenti képviselők, emberijog-védők, valamint a civil társadalom és a független média képviselőinek szerepvállalása terén; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy folytassa és terjessze ki tevékenységeit ezeken a területeken az uniós szervek, ügynökségek és más, vissza nem térítendő támogatásokon alapuló szervezetek finanszírozásának és támogatásának növelésével; hangsúlyozza, hogy döntő fontosságú a civil társadalom és az eltérő nézeteket megfogalmazó személyek közvetlen támogatása, különösen az egyre több országban tapasztalható növekvő globális feszültségek és elnyomás jelenlegi légkörében; ismételten hangsúlyozza az uniós választási megfigyelő missziók fontosságát, és a Parlament ezek módszertanának fejlesztésében és javításában való közreműködését; felszólít egy olyan uniós eszköztár kidolgozására, amelyet vitatott vagy nem átlátható választási eredmények esetén alkalmaznak a választásokat követő környezetben bekövetkező politikai és katonai válságok megelőzése érdekében; fokozott uniós fellépésre szólít fel a választási kampányok során az EU ellen irányuló manipulatív és hamis üzenetek elleni fellépés érdekében, különösen azokban az országokban, amelyek jelentős uniós humanitárius és fejlesztési támogatásban részesülnek, valamint az uniós tagjelölt országokban; fokozott együttműködésre szólít fel a Parlament Demokráciatámogatási és Választási Koordinációs Csoportja, az érintett bizottsági főigazgatóságok és az EKSZ között; felszólítja az EU-t, hogy vesse fel a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket, többek között a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat a nem uniós országokban; felszólít az emberi jogi párbeszédek láthatóságának növelésére, biztosítva, hogy azok eredményorientáltak legyenek, és olyan egyértelmű referenciaértékeken alapuljanak, amelyek lehetővé teszik a hatékony nyomon követést, többek között a civil társadalommal folytatott hatékony előzetes és utólagos konzultáció, közös sajtónyilatkozatok közzététele, valamint a megfelelő nyomonkövetési intézkedések végrehajtása révén;

16.hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a nők demokratikus rendszerekben való részvételét a nők döntéshozatalban való képviselete terén tapasztalható eltérések kezelése érdekében; felszólítja az EU-t, hogy külső fellépése keretében segítse elő a nők megfelelőbb részvételét a politikában, az üzleti életben és a civil társadalomban;

17.rendkívül aggasztónak tartja a civil társadalom mozgásterének folyamatos korlátozását és az emberijog-védők és a civil társadalmi szervezetek tagjai, valamint családjaik, közösségeik és ügyvédeik munkáját fenyegető növekvő veszélyeket, és különösen aggasztónak tartja az üldözésükre használt egyre kifinomultabb eszközöket; határozottan elítéli önkényes fogva tartásukat és meggyilkolásukat; sajnálatát fejezi ki civil társadalmi szervezetek jogszabályi rendelkezések – például a külföldi ügynökökről szóló törvények és hasonlók – révén történő zaklatása, valamint egyéb korlátozások miatt, amelyekkel szembesülnek; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a női emberijog-védők továbbra is könyörtelen és egyre ravaszabb jogsértésekkel szembesülnek, többek között célzott gyilkosságokkal, fizikai támadásokkal, eltűnésekkel, lejárató kampányokkal, letartóztatásokkal, bírósági zaklatással és megfélemlítéssel; aggodalommal állapítja meg, hogy ezek a támadások a jelek szerint arra irányulnak, hogy módszeresen elhallgattassák a női emberijog-védőket, és elnémítsák hangjukat a közszférában; teljes mértékben támogatja az emberijog-védők munkáját és az EU arra irányuló fellépését, hogy világszerte biztosítsák védelmüket; hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van az emberi jogok védelmezőiről szóló iránymutatások átfogó és időben történő felülvizsgálatára a felmerülő kihívások és fenyegetések kezelése, valamint az emberijog-védők védelme terén való alkalmazhatóságuk és hatékonyságuk globális biztosítása érdekében, miközben a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő és interszekcionális megközelítéseket építenek be az aktualizált iránymutatásokba, tükrözve az emberijog-védők eltérő hátterét és tapasztalatait, és figyelembe véve azokat a konkrét sebezhetőségeket, amelyekkel szembesülhetnek; kéri, hogy az EU és tagállamai teljeskörűen és következetesen alkalmazzák az emberijog-védőkre vonatkozó uniós iránymutatásokat; kéri, hogy tegyenek erőfeszítéseket a kommunikációs stratégiák javítása érdekében, hogy növeljék az emberijog- védők védelmi és támogatási mechanizmusait célzó uniós fellépések és csatornák láthatóságát;

18.komoly aggodalmának ad hangot az emberijog-védőkkel, újságírókkal és a civil társadalommal szembeni transznacionális elnyomás egyre gyakoribb jelensége miatt; felszólít egy olyan uniós stratégia kidolgozására, amely harmonizálja a transznacionális elnyomásra adott nemzeti válaszokat;

19.mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a jogokért küzdő emberijog-védők és közösségek egyre bizonytalanabb pénzügyi helyzettel szembesülnek, különösen egy olyan globális környezetben, amelyet az elnyomás fokozódása jellemez; megjegyzi, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet következtében fokozódott az emberijog-védők támogatás iránti igénye; ezért felszólítja az Uniót és tagállamait, hogy teljes mértékben használják ki az emberijog-védőknek nyújtott pénzügyi támogatásaikat, biztosítva olyan rugalmas, hozzáférhető és tartós finanszírozási mechanizmusok létrehozását, amelyek lehetővé teszik e jogvédők számára, hogy a növekvő kihívásokkal szemben folytassák létfontosságú munkájukat;

20.ragaszkodik ahhoz, hogy az EKSZ, a Bizottság és az uniós küldöttségek fordítsanak különös figyelmet a veszélyben lévő Szaharov-díjasok és döntősök helyzetére, és a tagállamokkal és a Parlamenttel együttműködve tegyenek határozott lépéseket jólétük, biztonságuk vagy kiszabadításuk biztosítása érdekében; tisztelettel adózik a Szaharov-díj díjazottjainak és döntőseinek, akik életüket vesztették az emberi jogokért, a demokráciáért és a szabadságért folytatott küzdelemben;

21.üdvözli az uniós vízumkódex-kézikönyv aktualizálását az emberijog-védőkkel kapcsolatban, valamint kéri, hogy a tagállamok teljeskörűen és következetesen alkalmazzák azt; ismételten felhívja a Bizottságot, hogy vállaljon proaktív szerepet a veszélyben lévő emberijog-védőkre vonatkozó, a tagállamok közötti összehangolt megközelítés kialakításában;

22.hangsúlyozza, hogy mind a büntetlenség, mind a korrupció lehetővé teszi és súlyosbítja az emberi jogi jogsértéseket és visszaéléseket, valamint a demokratikus elvek csorbítását; üdvözli a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a korrupció elleni küzdelemről szóló, 2023. május 3-i közös közleményében (JOIN(2023)0012) foglalt korrupcióellenes intézkedéseket az EU külpolitikáiban, amelyeket egy szigorú korrupcióellenes keret jogszabályokba ültetésének kell követnie, például az EU korrupcióellenes irányelvén keresztül, és a kérdés átfogó kezelése révén az EU korrupcióellenes stratégiáján belül; támogatja a nem uniós országokkal kötött uniós kereskedelmi megállapodásokban foglalt korrupcióellenes rendelkezéseket; hangsúlyozza a nem uniós országok civil társadalmának és újságíróinak fontos szerepét a büntetlenség és a korrupció elleni küzdelem felügyeletében; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az igazságügyi reformok, a büntetlenség elleni küzdelem, az átláthatóság javítása és a nem uniós országok korrupcióellenes intézményei tekintetében; ösztönzi az EU-t és tagállamait, hogy lehetőség szerint szorosabban működjenek együtt szövetségeseikkel és partnereikkel a rendszerszintű korrupció elleni küzdelem érdekében, amely lehetővé teszi az autokraták számára, hogy hatalmon maradjanak, ami megfosztja a társadalmat a kulcsfontosságú erőforrásoktól, és aláássa a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot;

23.kitart amellett, hogy az EU-nak egyértelmű lépéseket kell tennie a korrupció és az emberi jogi jogsértések közötti szoros kapcsolat elismerésére annak érdekében, hogy az emberi jogi visszaélések gazdasági és pénzügyi támogatóit célozza meg;

24.megerősíti, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásának, védelmének és érvényesítésének előmozdítása világszerte erős nemzetközi együttműködést igényel multilaterális szinten; hangsúlyozza, hogy az ENSZ és annak szervei különösen fontos szerepet játszanak, mivel ők jelentik azt a fő fórumot, amelynek képesnek kell lennie arra, hogy hatékonyan előmozdítsa a béke és biztonság, a fenntartható fejlődés, valamint az emberi jogok és a nemzetközi jog tiszteletben tartása érdekében tett erőfeszítéseket; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is támogassák az ENSZ és ügynökségeinek munkáját, továbbá annak különleges eljárásait mind politikai, mind pénzügyi szempontból, annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljen a célnak, és visszaszorítsa az önkényuralmi és totalitárius rezsimek befolyását; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi multilaterális rend struktúrájába teljes mértékben be kell építeni az új globális szereplőket, különösen azokat, amelyek tevékenysége a demokráciára és az emberi jogokra irányul; ismételten hangsúlyozza, hogy az EU-nak és tagállamainak mind az ENSZ-ben, mind a többi multilaterális fórumon egységes álláspontot kell képviselniük az emberi jogok és a demokrácia előtt álló globális kihívások hatékony kezelése érdekében, és a nemzetközi emberi jogi normákkal összhangban a lehető leghatározottabb nyelvezetet kell támogatniuk; e célból előrelépésre szólít fel annak biztosítása terén, hogy a meglévő tagállami helyek mellett az EU is kapjon helyet a nemzetközi szervezetekben, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsában; kéri, hogy az uniós küldöttségek vállaljanak nagyobb szerepet a multilaterális fórumokon, amihez megfelelő forrásokat kell biztosítani számukra;

25.mély aggodalmát fejezi ki az önkényuralmi és a totalitárius rendszerek által a szabályokon alapuló globális rend ellen elkövetett növekvő támadások miatt, többek között békés szomszédaik ellen provokáció nélkül indított és indokolatlan agresszió és az ENSZ szervei működésének aláásása, nevezetesen az ENSZ Biztonsági Tanácsában a vétójoggal való visszaélés révén; hangsúlyozza, hogy e szervek csökkenő eredményessége valós költségekkel jár, amelyek konfliktusokban, elvesztett életekben és emberi szenvedésben nyilvánulnak meg, és súlyosan gyengíti az országok általános képességét a globális kihívások kezelésére; felhívja a tagállamokat és hasonlóan gondolkodó partnereit, hogy dolgozzanak ki szilárd stratégiát és fokozzák erőfeszítéseiket e h tendencia megfordítása érdekében, és támadás vagy fenyegetés esetén küldjenek egységes és határozott támogató üzenetet e szervezeteknek; úgy véli, hogy az ENSZ-nek, szerveinek és más multilaterális szervezeteknek reformokra van szükségük e növekvő kihívások és fenyegetések kezelése érdekében;

26.mély sajnálatát fejezi ki egyes országok azon döntése miatt, hogy kilépnek az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából;

27.megismétli, hogy az EU alapvető fontosságú, független és pártatlan joghatósági intézményekként határozottan támogatja a Nemzetközi Bíróságot és a Nemzetközi Büntetőbíróságot a nemzetközi igazságszolgáltatás számára különösen nagy kihívást jelentő időszakban; emlékeztet arra, hogy egy jól finanszírozott Nemzetközi Büntetőbíróság elengedhetetlen a súlyos nemzetközi bűncselekmények hatékony büntetőeljárás alá vonásához; üdvözli, hogy az EU politikai és pénzügyi támogatást nyújtott a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság Ügyészi Hivatalának a nemzetközi bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelemre irányuló globális kezdeményezés elindítását, amely pénzügyi támogatást nyújt a nemzetközi bűncselekményekkel és súlyos emberi jogi jogsértésekkel kapcsolatos igazságszolgáltatás és elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a túlélőknek a perekben való részvételének fokozása érdekében tevékenykedő civil társadalmi szervezeteknek; kéri az EU-t és tagállamait, hogy folytassák és fokozzák a Nemzetközi Büntetőbíróság – többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság Áldozatok Kárpótlási Alapjának – támogatását a szükséges eszközökkel, beleértve a forrásokkal történő és a politikai támogatást, és minden rendelkezésükre álló eszközt használjanak fel a büntetlenség elleni küzdelem megerősítésére világszerte, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság hatékonyan teljesíthesse megbízatását; felhívja a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben és hajtsák végre a Nemzetközi Büntetőbíróság, a Büntetőbíróság valamennyi szervének, köztük az Ügyészi Hivatalnak és a kamaráknak a tevékenységét és határozatait, hogy arra ösztönözzenek más országokat, hogy csatlakozzanak a bírósághoz és működjenek vele együtt, többek között a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsainak végrehajtásával, és támogassák független és pártatlan nemzetközi igazságszolgáltatási intézményként végzett munkájukat mindenhol a világon; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság egyes tagállamai nem hajtották végre a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsait, ami aláássa a Büntetőbíróság munkáját; felhívja az EU-t, hogy sürgesse a nem uniós országokat, köztük főbb partnereit, hogy ismerjék el a Nemzetközi Büntetőbíróságot, és váljanak a Római Statútum részes államaivá;

28.megismétli, hogy az Unió határozottan támogatja az Emberi Jogok Európai Bíróságát; sürgeti az emberi jogok európai egyezményét aláíró valamennyi államot, hogy teljes mértékben tartsák be a Bíróság ítéleteit;

29.hangsúlyozza, hogy nem szabad a Nemzetközi Büntetőbíróságot politikával átitatni, mivel a bíróságba vetett bizalom gyengül, ha visszaélnek megbízatásával; a legkritikusabb szavakat használva különösen elítéli a Nemzetközi Büntetőbíróság és személyzete ellen bevezetett vagy tervezett politikai támadásokat, szankciókat és egyéb kényszerítő intézkedéseket; felhívja a tagállamokat és az uniós intézményeket, hogy működjenek együtt olyan megoldások kidolgozása érdekében, amelyek megvédik a Nemzetközi Büntetőbíróság intézményét és személyzetét a bíróság működését veszélyeztető jövőbeli szankcióktól;

30.mély aggodalmát fejezi ki a Nemzetközi Büntetőbírósággal, annak ügyészeivel, bíráival és személyzetével szembeni szankciók miatt, amelyek súlyos támadást jelentenek a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer ellen; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen aktiválja a blokkoló intézkedéseket, továbbá felhívja a tagállamokat, hogy fokozzák diplomáciai erőfeszítéseiket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak mint a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer nélkülözhetetlen sarokkövének védelme és fenntartása érdekében;

31.elismeri, hogy az egyetemes joghatóság a nemzetközi büntető igazságszolgáltatási rendszer fontos eszköze a büntetlenség megelőzése és leküzdése, valamint a nemzetközi elszámoltathatóság előmozdítása szempontjából; felhívja a tagállamokat, hogy a büntetlenség elleni küzdelemben alkalmazzanak egyetemes joghatóságot;

32.kéri, hogy az EU és tagállamai álljanak a szélsőségesség minden formája elleni globális küzdelem élére, és üdvözli egy erre irányuló uniós stratégia elfogadását; követeli, hogy a terrorizmus elleni küzdelem legyen az EU bel- és külpolitikájának fontos eleme;

33.aggodalommal veszi tudomásul, hogy a nemzetközi humanitárius jogot és a nemzetközi emberi jogokat egyre kevésbé veszik figyelembe, és ez különösen a világszerte zajló konfliktusok formájában valósul meg; határozottan elítéli a polgári lakosság és a polgári objektumok ellen többszörös konfliktushelyzetekben elkövetett szándékos, válogatás nélküli és aránytalan támadások számának növekedését; hangsúlyozza annak rendkívüli fontosságát, hogy az összes ENSZ- és humanitárius segélyszervezet teljes körűen, időben és akadálytalanul tudjon segítséget nyújtani minden kiszolgáltatott helyzetben lévő embernek, és felszólítja a fegyveres konfliktusokban részt vevő összes felet, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben e szervezetek munkáját, és biztosítsák, hogy a polgári lakosság alapvető szükségleteit fennakadás nélkül kielégíthessék; elítéli a humanitárius segítséget nyújtó ENSZ-ügynökségek aláásására irányuló kísérleteket; sürgeti a fegyveres konfliktusokban részt vevő összes felet, hogy védje meg a polgári lakosságot, a humanitárius és egészségügyi dolgozókat, valamint az újságírókat és a médiában dolgozókat; felszólítja a fegyveres konfliktusokban részt vevő valamennyi felet, hogy tartsák tiszteletben az ENSZ békefenntartó misszióinak legitimitását és sérthetetlenségét; felszólítja az összes tagállamot, hogy feltétel nélkül és teljes mértékben feleljenek meg a nemzetközi humanitárius jognak; felhívja a nemzetközi közösséget és különösen a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az elszámoltathatóságot és a büntetlenség elleni küzdelmet a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértése esetén; szorgalmazza, hogy – amikor csak szükséges – szisztematikusan hozzanak létre humanitárius folyosókat a háborús térségekben és a harci helyzetekben, annak érdekében, hogy a veszélyeztetett civilek elmenekülhessenek a konfliktusok elől, és határozottan elítéli az ellenük irányuló támadásokat; akadálytalan hozzáférést követel a hadifoglyokat megfigyelő és segítő humanitárius szervezetek számára, a hadifoglyokról szóló genfi egyezménynek megfelelően; elvárja, hogy a nemzetközi szervezetek tartsák be a hadifoglyokkal való bánásmódra vonatkozó nemzetközi jogot; nemzetközi együttműködésre és segítségnyújtásra szólít fel az erőszakosan elhurcolt személyek, különösen a gyermekek és a túszok visszatérése érdekében;

34.komoly aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy továbbra is fennáll egyes területek elhúzódó megszállásának vagy annektálásának veszélye; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a jogellenesen megszállt területeken fennálló emberi jogi helyzetre, többek között az elhúzódó megszállás alatt álló területeken, például Palesztinában és Nyugat-Szaharában, valamint a számos állandósult konfliktusra és láthatatlan – például a Szudánban és a Kongói Demokratikus Köztársaságban fennálló – konfliktusra, és hozzanak hatékony intézkedéseket az emberi jogok olyan, súlyos helyszíni megsértésének megelőzése érdekében, mint amilyen például az élethez való jog megsértése, a szabad mozgás korlátozása és a megkülönböztetés;

35.ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy az ENSZ 2013. április 2-i Fegyverkereskedelmi Szerződésének 7. cikkében, és a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontban foglalt rendelkezéseket szigorúan betartva járuljanak hozzá a fegyveres konfliktusok, valamint az emberi jogok vagy a nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének megfékezéséhez;

36.sürgeti a megbízható, hasonlóan gondolkodó harmadik országokat, hogy erősítsék meg védelmüket, ellenálló képességüket és polgári felkészültségi képességeiket az agresszió hatékony megakadályozása és az emberi jogok globális védelme érdekében;

37.tekintettel a fegyveres konfliktusok nemi jellegű hatásaira, sajnálattal állapítja meg, hogy az EU humanitárius és menekültügyi válaszlépésein belül a szexuális és nemi alapú erőszak kérdése, valamint a szexuális és reproduktív egészség és jogok nem kapnak kellő prioritást és hangsúlyt; megismétli, hogy a humanitárius válságok fokozzák a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal és a nemi szempontokkal kapcsolatos kihívásokat, és emlékeztet arra, hogy a válságövezetekben, különösen a kiszolgáltatott csoportok, mint a menekültek és a migránsok körében, a nők és a lányok különösen ki vannak téve a nemi erőszaknak, a szexuális úton terjedő betegségeknek, a szexuális kizsákmányolásnak, a nemi erőszak háborús fegyverként történő alkalmazásának és a nem kívánt terhességeknek; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a humanitárius segítségnyújtás során és a menekültek tekintetében kezeljék kiemeltként a nemek közötti egyenlőséget, illetve a szexuális és reprodukciós egészséget és jogokat, valamint a szexuális és reprodukciós jogok megsértése tekintetében az elszámoltathatóságot, illetve az igazságszolgáltatáshoz és jogorvoslathoz való jogot, többek között a humanitárius szereplők képzése, valamint a jelenlegi és jövőbeli finanszírozás vonatkozásában;

38.elismeri, hogy az uniós intézmények, a tagállamok nagykövetségei és a nem uniós országokban működő uniós küldöttségek között lehetőség nyílik az emberi jogok védelmével és előmozdításával kapcsolatos megközelítések szorosabb összehangolására, különösen azáltal, hogy arra ösztönzik ezeket az országokat, hogy tegyenek eleget nemzetközi kötelezettségeiknek, és tartózkodjanak a kritikus hangok zaklatásától és üldözésétől; hangsúlyozza annak lehetőségét, hogy a tagállamok nagykövetségei egyre aktívabb szerepet vállaljanak az emberi jogok előmozdításában és védelmében, miközben támogatják ezen országok civil társadalmát is; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy használjanak fel minden lehetséges eszközt a fogvatartási körülmények értékelésére, valamint a bírósági és bírósági eljárások megfigyelésére, a nyomás és a tudatosság növelésére, valamint az országok sürgésére a politikai foglyok szabadon bocsátására, és az arra irányuló aktív munkára; kiemeli a tagállamok és az uniós küldöttségek közötti megosztott felelősség fontosságát ezekben az erőfeszítésekben; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy fokozzák az emberi jogok tiszteletben tartásának, védelmének és érvényesítésének előmozdítására, valamint a demokrácia világszerte történő támogatására irányuló közös erőfeszítéseiket; ösztönzi az uniós küldöttségek kapacitásának gondos nyomon követését és értékelését annak biztosítása érdekében, hogy minden uniós küldöttségnek legyen kijelölt kapcsolattartója az emberi jogok megsértésének eseteiben, és hogy ez a megbízott elegendő erőforrással rendelkezzen a hatékony és időben történő reagáláshoz; ezzel összefüggésben megismétli, hogy az uniós küldöttségek számára fontosak az emberi jogokkal kapcsolatos konkrét területekre vonatkozó meglévő uniós iránymutatások;

39.minden körülmények között elítéli a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetési módszerek legalizálására, ösztönzésére, engedélyezésére, az azokhoz való hozzájárulásra vagy az azok támogatására irányuló minden cselekményt vagy kísérletet; elítéli, hogy az állami szereplők a politikai foglyok esetében világszerte egyre gyakrabban alkalmaznak kínzást a legkülönbözőbb helyzetekben, ideértve a fogva tartás keretein belüli és kívüli szituációkat és a konfliktushelyzeteket, különösen sértve a hadifoglyokról szóló genfi egyezményt, továbbá elítéli a háborús foglyok háborús bűntettnek minősülő meggyilkolását, és megismétli, hogy a kínzástól vagy az embertelen vagy megalázó bánásmód egyéb formáitól való mentességhez való jog nem megtagadható; ismételten hangsúlyozza az Unió kínzással és a bántalmazás egyéb formáival szembeni zéró tolerancia politikáját, és felhívja az érintett intézményeket, köztük az Emberi Jogok Európai Bíróságát, hogy minden ilyen esetben határozottan foglaljanak állást;

40.ismételten felszólít a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés elleni ENSZ-egyezmény és annak fakultatív jegyzőkönyve egyetemes megerősítésére, valamint annak szükségességére, hogy az államok nemzeti rendelkezéseiket e tekintetben összhangba hozzák a nemzetközi normákkal; a Tanács által 2019. szeptember 16-án elfogadott, az EU harmadik országokkal szembeni, a kínzással és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal vagy büntetéssel kapcsolatos politikájáról szóló felülvizsgált iránymutatásokkal összhangban megismétli, hogy fontos együttműködni az érintett érdekelt felekkel a kínzás felszámolása elleni küzdelemben, és hogy fontos a fogva tartási helyeket nyomon követni;

41.megismétli, hogy meg kell védeni az EU demokratikus terét és az alapvető szabadságok, különösen a gyülekezési és egyesülési szabadság gyakorlását; kiemeli a tiltakozások és békés gyülekezések növekvő erőszakos elnyomását az uniós polgári térben, ahol a kínzás és a rossz bánásmód halálesetekhez és egyéb súlyos jogsértésekhez vezet; hangsúlyozza, hogy ezt az alapvető jogot a kínzás és a rossz bánásmód teljes tilalmával együtt meg kell erősíteni;

42.emlékeztet arra, hogy az élelemhez való jog, beleértve a megfelelő élelmiszerekhez való fizikai és gazdasági hozzáférést, illetve az azok beszerzéséhez szükséges eszközöket, emberi jog; súlyos aggodalmának ad hangot amiatt, hogy világszerte kihívások érik az élelemhez való jogot, különösen háborús helyzetekben és konfliktusok során; elítéli, hogy egyre több jelentés szól a fegyveres konfliktushelyzetekben az élelmiszerek fegyverként való felhasználásáról; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy az ENSZ rendszerén belül ösztönözzék az élelemhez való, megkülönböztetés nélküli jogra vonatkozó kötelező jellegű iránymutatások kidolgozását; sürgeti az Uniót és tagállamait, hogy politikai és pénzügyi szempontból teljes mértékben támogassák azokat a szervezeteket és ügynökségeket, amelyek a konfliktusövezetekben az élelemhez való jog biztosításán dolgoznak; emlékeztet a gazdák és a vidéki térségekben dolgozó más emberek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozat fontosságára az élelmezésbiztonság elérése szempontjából; e tekintetben méltányolja az ENSZ Élelmezési Világprogramjának munkáját;

43.megerősíti, hogy a biztonságos ivóvízhez és a megfelelő higiéniás létesítményekhez való jog emberi jog, és hogy a két jog kiegészíti egymást; hangsúlyozza, hogy a tiszta ivóvízhez való hozzáférés elengedhetetlen az egészséges és méltóságteljes élethez, és alapvető fontosságú az emberi méltóság érvényesüléséhez; hangsúlyozza, hogy a vízhez való jog más jogok gyakorlásának alapvető előfeltétele, és amelynek ezért a közérdek és a globális közjavak logikáját kell követnie; hangsúlyozza az EU biztonságos ivóvízről és a megfelelő higiéniás létesítményekről szóló iránymutatásainak fontosságát, és sürgeti az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy hajtsák végre és mozdítsák elő ezek alkalmazását a nem uniós országokban, valamint a többoldalú fórumokon;

44.hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás és annak környezetre gyakorolt hatása közvetlenül kihat az emberi jogok tényleges gyakorlására; elismeri a civil társadalmi szervezetek, az őslakos népek és helyi közösségek, a földdel és környezetvédelemmel foglalkozó emberijog-védők és őslakos aktivisták fontos munkáját a tiszta, egészséges és fenntartható környezet megőrzésében, beleértve a földhöz és vízforrásokhoz való hozzáférést is; sajnálatát fejezi ki a környezetvédelemmel foglalkozó emberijog-védőket és őslakos aktivistákat fenyegető kockázatok miatt, és felszólít hatékony védelmük biztosítására; megjegyzi, hogy az éghajlatváltozáshoz legkevésbé hozzájáruló közösségeket nagyobb valószínűséggel érintik az éghajlati kockázatok és a természeti katasztrófák, és e tekintetben felszólít a legkiszolgáltatottabb csoportok támogatásának növelésére; emlékeztet arra, hogy az őslakos népek és a helyi közösségek fontos szerepet játszanak a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodásban és a biológiai sokféleség megőrzésében; emlékeztet arra, hogy a tiszta energiára való átállásnak tisztességesnek kell lennie, és mindenki alapvető jogait tiszteletben kell tartania; ismételten hangsúlyozza az ENSZ fenntartható fejlődési céljai elérésének fontosságát a jelen és a jövő generációi emberi jogainak védelme szempontjából;

45.mély aggodalommal veszi tudomásul, hogy a tömegpusztító fegyverek és más hadviselési formák bevetése egyre nagyobb fenyegetést jelent a tiszta, egészséges és fenntartható környezetre nézve, ami hátrányosan és aránytalanul érinti a környezetet; hangsúlyozza, hogy hatékonyan kell kezelni az embereknek a környezet pusztulása és az éghajlatváltozás miatti lakóhelyelhagyását, amely növeli az emberi jogok megsértésének kockázatát és fokozza a kizsákmányolás különböző formáival szembeni sebezhetőséget; elismeri, hogy a gyermekek az éghajlattal kapcsolatos katasztrófák miatt súlyosabb kockázatokkal szembesülnek, és egyben ők az egyik legnagyobb érintett csoport; felhívja az EU-t, hogy összpontosítson az éghajlatváltozásnak a gyermekjogok érvényesülésére gyakorolt hatásainak kezelésére;

46.szisztematikus és következetes megközelítést szorgalmaz az EU valamennyi külső politikájában a gyermekek – köztük a leginkább marginalizált és a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők – jogainak előmozdítása és védelme érdekében; összehangoltabb erőfeszítésekre szólít fel a gyermekek jogainak válsághelyzetekben vagy szükséghelyzetekben történő tiszteletben tartásának, védelmének és érvényesítésének előmozdítása érdekében; elítéli a gyermekek jogai tiszteletben tartásának csökkenését és e jogok egyre gyakoribb megsértését és a velük való egyre gyakoribb visszaéléseket, ideértve az erőszakot, a gyermek-, korai és kényszerházasságot, a szexuális visszaéléseket, beleértve a nemi szervek megcsonkítását, az emberkereskedelmet, a gyermekmunkát, a becsület nevében elkövetett gyilkosságokat, a gyermekkatonák toborzását, az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiányát, az alultápláltságot és a mélyszegénységet is; elítéli továbbá, hogy fegyveres konfliktusokban egyre több gyermek hal meg, és hangsúlyozza, hogy az aktív hadviselés során hatékonyan védeni kell a gyermekek jogait; új uniós kezdeményezésekre szólít fel a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme érdekében, a konfliktus sújtotta gyermekek rehabilitációja és visszailleszkedése érdekében, olyan védett környezetet biztosítva számukra, amely a családon és a közösségen mint az életük természetes környezetén alapul, amelyben a segítség és az oktatás kulcsfontosságú; ismételten szisztematikus és következetes megközelítést szorgalmaz az EU valamennyi külső politikájában a gyermekek jogainak előmozdítása és védelme érdekében; felszólítja az összes országot, hogy ratifikálják a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményt, hogy ezen alapvető eszköz egyetemes ratifikálása lehetővé váljon;

47.hangsúlyozza, hogy sürgősen tiszteletben kell tartani a várandós nők jogait, biztosítva, hogy egészségük, biztonságuk és méltóságuk tekintetében átfogó támogatásban részesüljenek, amely magában foglalja az anyák egészségügyi szolgáltatásaihoz való garantált hozzáférést, a gyermekgondozási létesítmények, például bölcsődék rendelkezésre állását, valamint a jóllétüket, jövedelmüket és szakmai előmenetelüket védő, méltányos munkahelyi politikák kialakítását;

48.hangsúlyozza a finanszírozási hiány megszüntetésének fontosságát, ami lehetővé tenné az országok számára, hogy teljesítsék a minőségi oktatásra vonatkozó 4. fenntartható fejlődési céljukat, és valamennyi gyermek és fiatal számára biztosítsák az oktatáshoz való hozzáférést; megismétli arra irányuló felhívását, hogy foglalkozzanak azokkal a kulturális normákkal és nemi elfogultsággal, amelyek elzárják a lányokat és a nőket az oktatástól, és sürgeti a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő oktatási rendszerek létrehozását világszerte;

49.hangsúlyozza, hogy az oktatás jelenti a kiindulópontot a gyermekek személyes fejlődéséhez, valamint a társadalmi kohézióhoz, a demokráciához és a jogállamisághoz világszerte hozzájáruló elvek és értékek megvalósításához; e célból felhívja az EU-t, hogy mozdítsa elő értékeit azáltal, hogy támogatja a nők és lányok oktatáshoz és tanuláshoz való hozzáférését;

50.hangsúlyozza, hogy a nők jogai és a nemek közötti egyenlőség nélkülözhetetlen és oszthatatlan emberi jogok, valamint a jogállamiság és az inkluzív, reziliens demokráciák alapját képezik; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nők és lányok milliói továbbra is diszkriminációnak és erőszaknak vannak kitéve, különösen a konfliktusok során, azokat követően és a lakóhelyelhagyással összefüggésben, és hogy megtagadják tőlük méltóságukat, autonómiájukat, sőt az életet is; elítéli, hogy az elkövetők büntetlenül követhetnek el jogsértéseket a női emberijog-védőkkel szemben; megdöbbentőnek tartja, hogy a nemi erőszakot és a szexuális erőszakot háborús fegyverként alkalmazzák, és hangsúlyozza, hogy fel kell tárni az ilyen eseteket, és jobb nemzetközi együttműködésre van szükség az ilyen bűncselekmények büntetlensége elleni fellépés érdekében; kéri az Uniót, tagállamait és hasonlóan gondolkodó partnereit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a nőket és lányokat megillető emberi jogok teljes körű érvényesülésének és védelmének biztosítása érdekében, és építsenek be a nemek közötti egyenlőség érvényesítésére irányuló megközelítést valamennyi szakpolitikába, figyelembe véve az olyan globális kihívások differenciált hatásait, mint az éghajlatváltozás vagy a konfliktusok; hangsúlyozza, hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok olyan alapvető emberi jogok, amelyeket világszerte és a tagállamokban is tiszteletben kell tartani, és mély aggodalmát fejezi ki a nemek közötti egyenlőség és a szexuális és reproduktív egészség és jogok globális visszaesése miatt; ismét megerősíti, hogy a jó minőségű és átfogó szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások megtagadása a nemi alapú erőszak egyik formája; hangsúlyozza a példamutatás fontosságát; felhívja az EU-t, hogy az emberi jogok előmozdításának és a fenntartható fejlődési célok elérésének részeként kezelje prioritásként a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést; a leghatározottabban elítéli a szexuális és reproduktív egészség és jogok ellen világszerte egyre gyakrabban előforduló támadásokat, valamint a nemi alapú erőszakot, ideértve a szexuális erőszak háborús fegyverként való alkalmazását is; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy emberi jogokként tartsák tiszteletben a szexuális és reproduktív egészséget és jogokat, rögzítsék az Európai Unió Alapjogi Chartájában a legális és biztonságos abortuszhoz való jogot, és kezeljék prioritásként a szexuális és reproduktív egészséghez és jogokhoz való hozzáférést az emberi jogok és a fenntartható fejlődési célok előmozdítása érdekében; határozottan elítéli a női nemi szervek megcsonkításának, a becsület nevében elkövetett gyilkosságoknak, a gyermek- és kényszerházasságoknak az eseteit; üdvözli az EU isztambuli egyezményhez való csatlakozását, és határozottan ösztönzi a még kimaradó tagállamokat, hogy további késlekedés nélkül ratifikálják az isztambuli egyezményt; felszólítja az EU-t és nemzetközi partnereit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak biztosítására, hogy a nők teljes mértékben gyakorolhassák az emberi jogokat és a férfiakkal egyenlő bánásmódban részesülhessenek; hangsúlyozza a nők jogai védelmének fontosságát, biztosítva egészségük, biztonságuk és méltóságuk védelmét, különösen az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel és a munkahelyi védelemmel összefüggésben; hangsúlyozza, hogy továbbra is ellenezni kell és a leghatározottabban el kell ítélni azon abortuszellenes törvényeket, amelyek évtizedekig tartó börtönbüntetéssel sújtják a nőket és lányokat, még akkor is, ha nemi erőszak, vérfertőzés vagy a várandós nő életének veszélyeztetése miatt döntenének az abortusz mellett; hangsúlyozza, hogy erőfeszítéseket kell tenni a női nemi szervek megcsonkításának teljes felszámolása érdekében; teljes mértékben támogatja a nemek közötti egyenlőségért és a sokféleségért felelős uniós nagykövet szerepét;

51.elismeri, hogy a szexuális és reproduktív egészség és jogok előmozdítása és védelme elengedhetetlen a nemek közötti egyenlőség eléréséhez, és megerősíti a szexuális és reproduktív egészséggel és jogokkal kapcsolatos átfogó szolgáltatásokhoz való hozzáférés jogát, beleértve a korszerű fogamzásgátlást, az ingyenes, biztonságos és legális abortuszt, a szülési, szülés előtti és szülés utáni egészségügyi ellátást, az asszisztált reprodukciót, valamint a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos oktatáshoz és tájékoztatáshoz való hozzáférést, beleértve az átfogó szexuális oktatást is, a megkülönböztetés, kényszerítés vagy erőszak bármilyen formája nélkül; egyetért az emberi jogi szervek azon felismerésével, hogy az abortusz betiltása kínzással vagy kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmóddal egyenértékű szenvedésnek teheti ki a nőket;

52.elismeri, hogy a nemi apartheid az elnyomás szisztematikus és intézményesített formája, amely kizárólag nemük alapján fosztja meg a nőket és lányokat az alapvető jogoktól; mély aggodalommal veszi tudomásul a nemi apartheid megszilárdulását bizonyos régiókban, ahol a nők az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a szabad mozgás terén széles körű korlátozásokkal szembesülnek, amelyeket gyakran a nemi alapú megkülönböztetést megerősítő jogi és kulturális keretek támasztanak alá; sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy megerősített diplomáciai erőfeszítések, célzott gazdasági intézkedések és a nemek közötti egyenlőséget támogató civil társadalmi szervezeteket támogató elszámoltathatósági mechanizmusok révén proaktívan lépjenek fel a nemi apartheid ellen; kéri a nemi apartheid különálló emberi jogi jogsértésként való hivatalos elismerését, és felszólít az emberiesség elleni bűncselekményként való besorolására irányuló nemzetközi kezdeményezések támogatására, hozzájárulva ezáltal egy globális elszámoltathatósági standard létrehozásához;

53.elítéli a menekültek, menedékkérők és lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogainak és biztonságának csorbítását; megerősíti elidegeníthetetlen emberi jogaikat és a menedékjog kérelmezéséhez való alapvető jogukat; emlékeztet a tagállamok azon kötelezettségére, hogy a nemzetközi joggal összhangban megvédjék őket; hangsúlyozza az egyes személyek – ideértve a gyermekeket is – azonosításának és nyilvántartásba vételének fontosságát a menekültek védelmének és a menekültvédelmi rendszerek integritása biztosításának eszközeként, valamint az emberkereskedelem és a gyermekek fegyveres milíciákba való toborzása megakadályozásának fontosságát; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy az EU menekültügyi és migrációs politikájában, valamint az EU partnerországokkal való együttműködése során hatékonyan tartsák tiszteletben jogaikat; sajnálatát fejezi ki a migránsokkal szembeni fokozódó idegengyűlölet, rasszizmus és megkülönböztetés, valamint az erőszak különböző formái miatt, többek között lakóhelyelhagyásuk során, és a számos akadály miatt, amelyekkel szembesülnek például az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés terén; elítéli, hogy külföldi szereplők eszközként használják fel a migrációt az EU határain, ami a tagállamok elleni hibrid támadásoknak és a migránsok dehumanizálásának minősül; hangsúlyozza, hogy az EU-nak fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy felismerje és kezelje az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okait, növelje a migránsok származási közösségeinek ellenálló képességét, és segítse őket abban, hogy tagjaiknak lehetőséget biztosítsanak arra, hogy tisztességes életet élhessenek hazájukban; felszólítja az EU-t és tagállamait, hogy folytassák és lehetőség szerint fokozzák a legtöbb menekültet befogadó országok és a tranzitországok támogatását; megismétli, hogy a nem uniós országokkal az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása mellett folytatott szoros együttműködés és tárgyalások továbbra is kulcsfontosságúak a migránscsempészés megelőzésében; e tekintetben hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságúak a csempészet kockázatairól szóló tájékoztatás és figyelemfelkeltő kampányok, valamint a célországok migrációs jogszabályaival kapcsolatos információk terjesztése annak megakadályozása érdekében, hogy szükségtelenül kockázatos utazásokra vállalkozzanak menedékjogra egyébként nem jogosult személyek; kéri, hogy az EU által finanszírozott humanitárius műveletek vegyék figyelembe a gyermekek különleges szükségleteit és sebezhetőségét, és biztosítsák a gyermekek védelmét, amikor lakóhelyük elhagyására kényszerülnek; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy kialakítsák az Unióba irányuló biztonságos és legális útvonalak hatékony keretét, és e tekintetben üdvözli a képzett és tehetséges munkavállalók Unióba vonzásáról szóló bizottsági közleményt A Bizottság 2022. április 27-i közleménye a képzett és tehetséges munkavállalók EU-ba vonzásáról (COM(2022)0657)., beleértve a tehetséggondozási partnerségek partnerországokkal való kialakítását is; kéri, hogy tartsák tiszteletben a visszaküldés tilalmának elvét azon országok tekintetében, ahol az emberek életét vagy szabadságát veszély fenyegetné; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy vitassák meg a migráció eszközként való felhasználásának jelenségét, amely mögött tekintélyelvű rezsimek és szervezett bűnözői csoportok állnak, és hangsúlyozza, hogy a jelenség átfogó elemzésére és hatékony ellenintézkedések kidolgozására van szükség, figyelembe véve annak az emberi jogi keretre gyakorolt hatásait;

54.elítéli a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, nem bináris, interszexuális és queer (LMBTIQ+) személyek ellen irányuló, világszerte elterjedt emberi jogi jogsértéseket, köztük a megkülönböztetést, az üldöztetést, az erőszakot és az emberölést, a megbélyegzést, a gyűlölet-bűncselekményeket, a gyűlöletbeszédet, az átnevelő terápiákat, az interszexuális nemi szervek megcsonkítását és a szexuális bántalmazást; felhívja az Uniót és tagállamait, hogy ítéljék el ezeket az igazságtalanságokat, és kötelezzék el magukat az LMBTIQ+-személyek jogainak, méltóságának és biztonságának védelme mellett; rendkívül aggasztónak tartja a gyűlölet és a LMBTIQ+-ellenes narratívák és jogszabályok terjedését, amelyek az LMBTIQ+-személyeket és az emberijog-védőket veszik célba; e tekintetben elítéli az LMBTIQ+-személyeket célzó átnevelési gyakorlatokat, amelyek célja az érintettek szexuális irányultságának, nemi identitásának és/vagy nemi önkifejezésének megváltoztatása, elnyomása vagy elfojtása; felszólít egy uniós szintű szakpolitika bevezetésére az ilyen jellegű gyakorlatok törvénytelennek nyilvánítása érdekében; felszólít olyan szakpolitikák elfogadására, amelyek védik az LMBTIQ+-személyeket, és eszközöket biztosítanak számukra jogaik megsértésének biztonságos bejelentéséhez, összhangban az LMBTI-személyeket megillető összes emberi jog gyakorlásának előmozdítására és védelmére vonatkozó uniós iránymutatásokkal; felhívja a figyelmet az LMBTIQ+-közösségek egyre növekvő aggodalmaira és félelmeire, és sürgeti az Uniót, hogy határozottan lépjen fel minden olyan jogalkotási vagy társadalmi intézkedéssel szemben, amely veszélyezteti az LMBTIQ+-személyeket; különös aggodalmának ad hangot a nem demokratikus rezsimekben vagy konfliktus sújtotta környezetben élő LMBTIQ+-személyek miatt, és gyorsreagálási mechanizmusok létrehozására szólít fel e személyek, valamint védelmezőik védelme érdekében; ismételten kéri az LMBTIQ+-személyek egyenlőségéről szóló stratégia (2020–2025) mint az LMBTIQ+-személyek helyzetének világszerte történő javítására szolgáló uniós eszköz teljes körű végrehajtását; felszólít a halálbüntetés alkalmazásának elutasítására minden körülmények között, ideértve minden olyan jogszabályt is, amely halálbüntetést szab ki homoszexualitás miatt; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy továbbra is ösztönözzék az ilyen jogszabályokat alkalmazó országokat a halálbüntetéssel kapcsolatos álláspontjuk felülvizsgálatára; megjegyzi továbbá, hogy a halálbüntetés ilyen jogszabályok alapján történő kiszabása önmagában önkényes kivégzésnek minősül és sérti a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 6. cikkét;

55.aggodalmát fejezi ki a fogyatékossággal élő személyek jogainak teljes körű gyakorlása előtt álló kihívások miatt; ismételten kéri, hogy az EU segítse a partnerországokat a fogyatékossággal élő személyek gondozóit támogató politikák kidolgozásában; felszólít a társadalmi tudatosság növelésére és a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni megkülönböztető magatartás elleni küzdelemre; rámutat azokra a további nehézségekre, amelyekkel a fogyatékossággal élő személyek fegyveres konfliktusok és természeti katasztrófák esetén szembesülnek, mivel jobban ki vannak téve az erőszaknak, és gyakran nem részesülnek megfelelő támogatásban; sürgeti a konfliktusokban világszerte érintett valamennyi felet, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket az e személyeket érintő kockázatok lehető legnagyobb mértékű csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy meg kell védeni a fogyatékossággal élő gyermekeket a kizsákmányolás minden formájával szemben; felhívja az EU‑t, hogy külső politikájában használja fel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021 és 2030 közötti időszakra vonatkozó uniós stratégiát a fogyatékossággal élő személyek helyzetének javítására szolgáló eszközként, különösen a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés vonatkozásában, de az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a foglalkoztatáshoz való hozzáféréssel, valamint a politikai életben való részvétellel kapcsolatos problémák tekintetében is; ösztönzi az EU-t, hogy támogassa a partnerországokat olyan inkluzív gazdaságpolitikák kidolgozásában, amelyek előmozdítják a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhető szakképzési és foglalkoztatási lehetőségeket, elősegítve teljes körű és aktív gazdasági részvételüket;

56.ismételten kéri az Uniót és a tagállamait, hogy dolgozzanak ki új megoldásokat az idősek jogainak megerősítésére, figyelembe véve az őket érintő számos kihívást, többek között az életkoron alapuló megkülönböztetést, a szegénységet, az erőszakot, és a szociális védelem, az egészségügyi ellátás és más alapvető szolgáltatások hiányát, valamint a foglalkoztatás akadályait; felszólít arra, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket az idősebb nőket fenyegető szegénység kockázatának fokozott szociális támogatás révén történő csökkentése érdekében; hangsúlyozza az ENSZ időskorral foglalkozó nyílt munkacsoportjának munkáját, amelyet az idősek emberi jogai védelmének megerősítését célzó, jogilag kötelező erejű eszközzel kapcsolatban végzett, és kéri az Uniót és a tagállamait, hogy fontolják meg e munka aktív támogatását; hangsúlyozza, hogy az uniós politikákban horizontális, generációk közötti megközelítésre van szükség a fiatalok és az idősek közötti szolidaritás kiépítése és ösztönzése érdekében;

57.ismételten elítéli a fajon, etnikai hovatartozáson, nemzetiségen, társadalmi osztályon, fogyatékosságon, kaszton, valláson, meggyőződésen, életkoron, szexuális irányultságon vagy nemi identitáson alapuló rasszizmus, intolerancia, antiszemitizmus, iszlamofóbia, keresztényüldözés, idegengyűlölet és megkülönböztetés minden formáját; elítéli a nemzetközi szinten növekvő fenyegetést jelentő gyűlöletbeszédet és erőszakra uszító beszédet, az online térben elhangzót is ideértve; megismétli az oktatás és a párbeszéd alapvető szerepét a tolerancia, a megértés és a sokszínűség előmozdításában; szorgalmazza a megkülönböztető magatartások bejelentésére szolgáló mechanizmusok elfogadását illetve megerősítését, valamint a hatékony jogorvoslathoz való hozzáférés biztosítását, előmozdítva az ilyen magatartást tanúsító személyek büntetlenségének megszüntetését;

58.megismétli, hogy alapvetően ellenzi a halálbüntetést, amely visszafordíthatatlan és összeegyeztethetetlen az élethez való joggal, valamint a kínzás és a kegyetlen, embertelen és megalázó büntetés tilalmával; hangsúlyozza, hogy az Uniónak rendíthetetlenül törekednie kell a halálbüntetés egyetemes eltörlésére, amely emberi jogi külpolitikájának egyik fő célkitűzése; megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy egyes nem uniós országokban lépéseket tesznek a halálbüntetés eltörlése felé, e tekintetben még mindig jelentős kihívások állnak fenn; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy más nem uniós országokban a végrehajtott halálos ítéletek száma az elmúlt öt évben elérte az eddigi legmagasabb szintet; ismételten arra kér minden országot, hogy teljes mértékben törölje el a halálbüntetést, vagy a halálbüntetés eltörlése felé tett első lépésként vezessen be azonnali moratóriumot a halálbüntetés (ítéletek és kivégzések) alkalmazására; e tekintetben sürgeti az EU-t, hogy fokozza diplomáciai együttműködését azokkal az országokkal, amelyek továbbra is alkalmazzák a halálbüntetést, ösztönözze az emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos párbeszédet és együttműködést, és nyújtson támogatást olyan igazságügyi reformok kidolgozásához, amelyek a halálbüntetés eltörléséhez vezethetnek;

59.ismételten aggodalmát fejezi ki a gondolat- és a lelkiismereti szabadsághoz, valamint a vallás és meggyőződés szabadságához való jog megsértése miatt; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy világszerte fokozódik a különböző vallási közösségekkel szembeni intolerancia; elítéli a vallási vagy hitbéli identitások politikai célú eszközként való felhasználását, valamint a vallási és hitbéli kisebbségekhez tartozó személyek és vallási közösségek – többek között a politikai részvételből való – kirekesztését, valamint a kulturális vagy történelmi értékkel bíró helyszínek és műalkotások elpuszítását és megrongálását egyes nem uniós országokban; hangsúlyozza, hogy a vallás megválasztásának szabadsága, a hit vagy a hitetlenség szabadsága emberi jog, amelyet nem lehet büntetni; ezért elítéli az úgynevezett hitmegtagadásról szóló törvények és az istenkáromlásról szóló törvények meglétét és végrehajtását, amelyek szigorú büntetésekhez, megalázó bánásmódhoz és egyes esetekben akár halálos ítéletekhez is vezetnek; felszólít a hitehagyásról és az istenkáromlásról szóló törvények eltörlésére; hangsúlyozza, hogy a vallás és a meggyőződés szabadságának az EU-n kívüli előmozdításáért és védelméért felelős különmegbízottnak több forrást kellene kapnia ahhoz, hogy megbízatását hatékonyan tudja ellátni; hangsúlyozza, hogy a különmegbízottnak továbbra is szorosan és egymást kiegészítve együtt kell működnie az EU emberi jogi különleges képviselőjével és a Tanács emberi jogi munkacsoportjával; kéri az Uniót és a tagállamait, hogy fokozzák a gondolat, a lelkiismeret, a vallás, illetve a meggyőződés szabadságának védelmére irányuló erőfeszítéseiket, vessék fel e kérdéseket az ENSZ emberi jogi fórumain, és továbbra is működjenek együtt az ENSZ illetékes mechanizmusaival és bizottságaival; felhívja az EU-t, hogy kérje be és foglalja össze az uniós küldöttségek jelentéseit a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságának helyzetéről;

60.emlékeztet arra, hogy – miként azt az ENSZ kisebbségi kérdésekkel foglalkozó különleges előadója is megállapította – az erőszakos konfliktusokat a legtöbb esetben világszerte a kisebbségek kirekesztésből, hátrányos megkülönböztetésből és egyenlőtlenségekből eredő, a kisebbségek emberi jogainak megsértéséhez kapcsolódó sérelmei idézik elő; hangsúlyozza, hogy az ENSZ szintjén általánosan érvényesíteni kell a kisebbségek jogainak védelmét és a védelmi mechanizmusok kidolgozását; emlékeztet az államok azon kötelezettségére, hogy saját területükön védjék a nemzeti, etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi kisebbségeik jogait; kéri a Bizottságot, hogy világszerte támogassa a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét, felvéve ezt a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) „Emberi jogok és demokrácia” tematikus programjának prioritásai közé;

61.hangsúlyozza, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a megbízható és változatos információforrásokhoz való hozzáférés kritikus jelentőséggel bír a demokrácia fenntartása és a virágzó civil társadalmi tér szempontjából; emlékeztet arra, hogy a demokráciák csak akkor működhetnek, ha a polgárok hozzáférnek független és megbízható információkhoz, ami az újságírókat a demokrácia védelmének kulcsfontosságú szereplőivé teszi; ezért súlyos aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a világ számos országában egyre inkább korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát, különösen az újságírók körében, mégpedig azáltal, hogy cenzúrát vezetnek be, öncenzúrára kényszerítik őket, úgynevezett „külföldi ügynökökre” vonatkozó jogszabályokat vezetnek be, illetve az újságírók és a civil társadalmi szervezetek elnyomása céljából visszaélnek a terrorizmus- vagy korrupcióellenes törvényekkel; aggodalmát fejezi ki az újságírókkal szembeni online és offline gyűlöletbeszéd használata miatt, amely elrettentő hatással jár; aggodalmát fejezi ki továbbá az újságírók és a médiában dolgozók fizikai biztonsága és a konfliktusövezetekben való célba vételük miatt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2024-ben 54 újságírót és médiában dolgozót öltek meg – többségükben konfliktusövezetekben –, 550-et fogva tartottak, 55-öt túszként tartottak fogva, és 95-en eltűntek;

62.felhívja az EU-t, hogy sürgősen támogassa azokat a megbízható média- és információs csatornákat, amelyek előmozdítják a hatóságok elszámoltathatóságát és támogatják a demokratikus átmeneteket, ugyanakkor hangsúlyozzák a pluralizmus, az átláthatóság és a függetlenség elvei fenntartásának szükségességét; kiemeli a tényellenőrzők médiában játszott szerepét, akik biztosítják, hogy a nyilvánosság megbízhasson a kapott információkban; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezért ők a dezinformációt, propagandát és álhíreket létrehozó és terjesztő illiberális rezsimek támadásainak fő célpontjai; elítéli, hogy világszerte széles körben alkalmaznak közéleti részvételt akadályozó stratégiai pereket újságírók, aktivisták, szakszervezeti tagok és emberijog-védők elhallgattatására; ezzel összefüggésben üdvözli az újságírókat és emberijog-védőket a visszaélésszerű jogi fellépésekkel és a közéleti részvételt akadályozó stratégiai perekkel szemben védő irányelvet; ösztönzi a nem uniós országok jogalkotóit, hogy a tömegtájékoztatás szabadságának és sokszínűségének előmozdítására és védelmére irányuló szélesebb körű erőfeszítések részeként dolgozzanak ki azonos célú jogszabályokat; kéri, hogy a nemzetközi megállapodások megfelelőségének uniós nyomon követése során vegyék figyelembe a médiaszabadság elleni támadásokat, valamint a tájékoztatáshoz való jog tartós és szisztematikus gyengítését;

63.üdvözli a Bizottság arra irányuló tervét, hogy az európai demokráciáról szóló cselekvési terven keresztül finanszírozzon olyan kezdeményezéseket, amelyek jogi és gyakorlati kérdésekben támogatják az újságírókat, többek között az EU-n kívül is; felhívja az EU-t, hogy világszerte fokozza a célba vett újságírók támogatására irányuló erőfeszítéseit, és emlékeztet arra, hogy a független újságírók élen járnak a demokráciákat aláásó dezinformáció elleni küzdelemben; elismeri az olyan programok e cél eléréséhez való hozzájárulását, mint a mára megszűnt Media4Democracy és más uniós finanszírozású tevékenységek, többek között a Demokráciáért Európai Alapítvány tevékenységei; mély sajnálatát fejezi ki amiatt a döntés miatt, hogy leállítják a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió és az Amerika Hangja rádió (Voice of America) finanszírozását, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a dezinformáció elleni küzdelemben, a demokratikus értékek előmozdításában és a tudósításokban azokon a helyeken, ahol a sajtószabadság súlyosan korlátozott vagy nem létezik; felhívja az EU-t, hogy sürgősen lépjen fel és biztosítsa a szükséges finanszírozást annak biztosítása érdekében, hogy megbízható hírforrások álljanak rendelkezésre a sajtószabadságot korlátozó országokban;

64.továbbra is mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy világszerte romlik a sajtószabadság helyzete; elítéli az újságírók, emberijog-védők és civil társadalmi szervezetek cenzúráját az úgynevezett külföldi ügynökökről szóló törvények, valamint az önkényuralmi és illiberális rezsimek által elfogadott egyéb jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések alkalmazása révén;

65.megerősíti elkötelezettségét a tudományos élet szabadságának védelme és előmozdítása mellett, amely a nyitott és demokratikus társadalmak kulcsfontosságú eleme; hangsúlyozza, hogy nemcsak az önkényuralmi és totalitárius rendszerek, hanem a szélsőséges és populista erők is világszerte támadásokat intéznek a tudományos élet szabadsága ellen; kéri, hogy dolgozzanak ki a tudományos élet szabadságára vonatkozó referenciaértékeket intézményi minőségbiztosításként a tudományos rangsorokon, eljárásokon és kritériumokon belül;

66.hangsúlyozza az olyan szervezetek által a demokrácia, a médiapluralizmus és a semleges információkhoz való hozzáférés előmozdítása terén végzett nélkülözhetetlen munkát, mint a Szabad Európa Rádió; felhívja a figyelmet arra, hogy ahol a demokrácia hangját elnémítják, ott könnyen eluralkodik a demokratikus értékek elleni propaganda; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az ilyen intézmények következetes finanszírozását, és felhívja az EU-t, hogy fokozza az ilyen szervezetek finanszírozását, és pótolja az esetlegesen felmerülő kutatási hiányosságokat;

67.aggodalommal állapítja meg, hogy a világ népességének több mint fele olyan környezetben él, ahol a tudományos élet szabadsága teljesen vagy súlyosan korlátozott, ami messzemenő következményekkel jár az oktatáshoz való jog, a tudományos haladás előnyeinek érvényesülése, valamint a vélemény és a véleménynyilvánítás szabadsága szempontjából; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy tegyenek többet a cenzúra, a tudományos élet szabadsága elleni fenyegetések vagy támadások, és különösen a tudósok világszerte történő bebörtönzésének megszüntetése érdekében; üdvözli, hogy az uniós emberijogvédő-mechanizmust a veszélyeztetett tudományos dolgozókra is kiterjesztették; felhívja a Bizottságot, hogy folyamatosan nyújtson magas szintű támogatást az Emberi Jogok Globális Campusának, amely biztonságos teret biztosít azoknak a diákoknak és tudósoknak, akiknek azért kellett elmenekülniük saját országukból, mert síkra szálltak a demokrácia és az emberi jogok mellett;

68.sajnálattal állapítja meg, hogy az őslakos népek továbbra is világszerte széles körű és rendszeres megkülönböztetéssel és üldöztetéssel szembesülnek, ideértve a lakóhelyük elhagyására kényszerítésüket is; elítéli az önkényes letartóztatásokat és azoknak az emberijog-védőknek és földterület-védőknek a meggyilkolását, akik az őslakos népek jogaiért állnak ki; hangsúlyozza, hogy az őslakos népek jogainak és hagyományos gyakorlatainak előmozdítása kulcsfontosságú a fenntartható fejlődés elérése, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a biológiai sokféleség megőrzése szempontjából; nyomatékosan felszólítja a kormányokat, hogy olyan fejlesztési és környezetvédelmi politikát folytassanak, amely az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival összhangban tiszteletben tartja a gazdasági, társadalmi és kulturális jogokat, és bevonja a folyamatba az őslakos népeket és a helyi lakosságot; ismételten arra kéri az Uniót, a tagállamait és azok nemzetközi közösségen belüli partnereit, hogy az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban meghatározottakkal összhangban fogadják el az őslakos népek jogainak – köztük a nyelvükhöz, földjeikhez, területeikhez és erőforrásaikhoz való jog – teljes körű elismeréséhez, védelméhez és előmozdításához szükséges valamennyi intézkedést, beleértve a szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezés elvének érvényesítését; felszólítja az összes államot annak biztosítására, hogy az őslakos népeket és helyi közösségeket bevonják a nemzetközi klímadiplomáciai tanácskozásokba és döntéshozatali folyamatokba; arra ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő a párbeszédet és az együttműködést az őslakos népek és az EU között;

69.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tekintélyelvű, illiberális és totalitárius rezsimek nem tartják tiszteletben a szabad és tisztességes választásokon való részvétel jogát; kiemeli, hogy ezek a rezsimek elcsalt választásokat tartanak azzal a céllal, hogy megszilárdítsák hatalmukat, mivel hiányzik a valódi politikai verseny és pluralizmus; riasztónak tartja a választási folyamatok jelenlegi tendenciáit, például a választási részvétel és a demokratikus teljesítmény növekvő hanyatlását vagy a választások hitelességével kapcsolatosan megszaporodó vitákat; mély aggodalommal emeli ki, hogy egyes államok hibrid taktikák révén egyre inkább beavatkoznak más országok választásaiba; megerősíti, hogy növelni kell a nők, a fiatalok és a kiszolgáltatott csoportok politikai képviseletét, és garantálni kell a kisebbségek közéletben való részvételhez való jogát; hangsúlyozza, hogy a választási folyamattal kapcsolatos bizalmatlanságot nemcsak a szabálytalanságok, hanem a nyilvános – többek között a résztvevőktől származó – nyilatkozatok is súlyosbíthatják; hangsúlyozza, hogy a választási folyamat nyilvános megítélése ugyanolyan fontos, mint maga a folyamat, mivel ennek manipulációja révén elérhető a társadalom polarizálódása vagy célzott támadások intézhetők; felhívja a nem uniós országokat, hogy tegyenek többet azért, hogy egyértelműen tájékoztassanak választási eljárásaik valamennyi lépéseiről és választási rendszereikről, valamint szabálytalanságok esetén a meglévő elszámoltathatósági mechanizmusokról; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy elemezzék azokat a kezdeményezéseket ezen országokban, amelyek a mesterséges intelligencia által a választási folyamatok során támasztott kihívásokat hivatottak kezelni, és készítsenek erről jelentést a Parlamentnek;

70.hangsúlyozza a kereskedelem szerepét az emberi jogok helyzetének előmozdításában és javításában az EU partnerországaiban; sürgeti a Bizottságot, hogy javítsa az EU kereskedelmi, beruházási és fejlesztési politikái közötti koordinációt, és kezelje prioritásként és mozdítsa elő az emberi jogok uniós kereskedelempolitikák – többek között az általános vámkedvezmény-rendszer plusz – révén történő fejlesztését; megjegyzi azonban, hogy egyes érintett országokban alig vagy egyáltalán nem történt javulás; hangsúlyozza az államok és más szereplők, köztük a nagyvállalatok alapvető felelősségét az éghajlatváltozás hatásainak mérséklésével, az emberi jogokra gyakorolt negatív hatásuk megelőzésével és az olyan megfelelő politikák előmozdításával kapcsolatban, amelyek összhangban vannak az emberi jogi kötelezettségekkel; sajnálatát fejezi ki egyes túlzott mértékű és kizsákmányoló üzleti tevékenységek emberi jogokra és demokráciára gyakorolt káros hatása miatt; üdvözli a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló irányelv elfogadásából eredő harmonizációt az emberi, munkaügyi és környezeti jogokkal kapcsolatos felelős vállalati magatartásra vonatkozó kötelező uniós szabályokkal; üdvözli továbbá a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról szóló rendeletet Javaslat – Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról (COM(2022)0453)., és felszólít annak gyors tagállami szintű végrehajtására; felszólít az uniós ombudsman panaszkezelési portál létrehozására vonatkozó ajánlásának végrehajtására az uniós kereskedelmi és pénzügyi eszközök keretében, valamint a Bizottság egyablakos ügyintézési pontjának oly módon történő kiigazítására, hogy az lehetővé tegye az emberi jogi záradékok be nem tartásával kapcsolatos panaszok hozzáférhető, polgárbarát és átlátható módon történő benyújtását; felhívja az EU-t, hogy továbbra is tegyen meg mindent a gyermekmunka, valamint a kényszer- és rabszolgamunka felszámolásáért; hangsúlyozza az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvekkel összhangban lévő helyreállítási és igazságszolgáltatási intézkedések fontosságát, többek között az áldozatokkal egyeztetett pénzügyi és nem pénzügyi intézkedéseket; sürgeti a Bizottságot, hogy az EU ambiciózus felhatalmazást kapjon arra, hogy a lehető leghamarabb részt vegyen az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó, jogilag kötelező erejű ENSZ-eszközről folyó tárgyalásokon;

71.kiemeli, hogy a világ számos régiójában a mikro-, kis- és középvállalkozások (mkkv-k) gyakran a helyi gazdaságok hajtóerejei, amely vállalkozásokat egyre növekvő számban vezetnek nők; hangsúlyozza, hogy az mkkv-k világszerte a vállalkozások 90%-át, a foglalkoztatás 60–70%-át és a bruttó hazai termék 50%-át teszik ki; kiemeli az mkkv-k fontosságát a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendhez való hozzájárulásukban és a fenntartható fejlesztési célok, nevezetesen a szegénység felszámolására és a mindenkire érvényes tisztességes munkafeltételekre vonatkozó célok elérésében;

72.aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a mesterséges intelligencia veszélyt jelenthet a demokráciára és az emberi jogokra, különösen, ha nem szabályozzák megfelelően; hangsúlyozza, hogy felügyeletre, nagymértékű átláthatóságra és megfelelő biztosítékokra van szükség az új és kialakulóban lévő technológiák, valamint az emberi jogokon alapuló megközelítés tekintetében; üdvözli a digitális diplomáciáról szóló, 2023. június 26-i tanácsi következtetéseket, amelyek célja, hogy megerősítsék az EU szerepvállalását és vezető szerepét a globális digitális kormányzásban, különösen a demokratikus elveken alapuló globális digitális szabálykönyv alakítójaként betöltött szerepét; üdvözli e tekintetben a mesterséges intelligenciáról szóló uniós jogszabály elfogadását, amelynek célja, hogy harmonizálja a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokat az emberi jogok védelme érdekében, valamint azokat az előnyöket, amelyeket a mesterséges intelligencia jelenthet az emberi jólét szempontjából; mély aggodalmát fejezi ki a mesterséges intelligenciával és a deepfake technológiákkal való visszaélés káros következményei miatt, különösen a nőkre és a gyermekekre nézve; aggodalommal veszi tudomásul a hamis tartalom gyártására szakosodott iparágnak a tájékoztatáshoz való jogra és a sajtószabadságra gyakorolt káros hatásait, beleértve a mesterséges intelligencia gyors fejlődését és a dezinformációs ipar ezt követő megerősödését is Riporterek Határok Nélkül, „2023. évi sajtószabadság-index – A hamistartalom-ipar által fenyegetett újságírás” https://rsf.org/en/2023-world-press-freedom-index-journalism-threatened-fake-content-industry.; elítéli az új és kialakulóban lévő technológiák, például az arcfelismerő technológia és a digitális megfigyelés kényszerítő eszközként való alkalmazását, valamint az emberijog-védők, aktivisták, újságírók és ügyvédek növekvő mértékű zaklatására, megfélemlítésére és üldözésére való felhasználását; felhívja a Tanácsot, hogy vegye fel az EU globális emberi jogi szankciórendszerébe az e gyakorlatokban részt vevő állami és nem állami szereplőket; aggodalommal veszi tudomásul a mesterséges intelligencia katonai alkalmazásokban való használatának rohamos fejlődését, valamint az olyan autonóm rendszerek lehetséges kifejlesztését és telepítését, amelyek emberi közreműködés nélkül hoznak döntéseket életről és halálról;

73.emlékeztet arra, hogy a kémszoftverek nemzetközi kereskedelme olyan nem uniós országokba, ahol ezeket az eszközöket emberi jogi aktivisták, újságírók és a kormányt bíráló emberek ellen használják fel, a Chartában rögzített alapvető jogok megsértését jelenti;

74.üdvözli a mesterséges intelligenciáról, valamint az emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló első Európa tanácsi keretegyezmény elfogadását, amely egyezmény célja annak biztosítása, hogy az MI-rendszerek teljes életciklusán át a tevékenységek teljes mértékben tiszteletben tartsák az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot; megismétli, hogy nagyobb jogalkotási figyelmet kell fordítani a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekből eredő mélyreható változásokra, amelyek képesek előmozdítani az emberi felvirágzást, az egyéni és társadalmi jólétet, a fenntartható fejlődést, a nemek közötti egyenlőséget, valamint valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalásának növelését, ugyanakkor magukban hordozzák a súlyos egyenlőtlenségek kialakulásának, valamint az online és fizikai erőszakra buzdításnak a kockázatát is, beleértve a kiszolgáltatott helyzetben lévő nők és egyének által tapasztalt erőszakot;

75.hangsúlyozza, hogy az internetnek olyan helynek kell lennie, ahol a véleménynyilvánítás szabadsága érvényesül; mindazonáltal úgy véli, hogy tiszteletben kell tartani az egyének jogait; úgy véli, hogy adott esetben azt, amit offline jogellenesnek tekintenek, azt online is jogellenesnek kell tekinteni; aggodalmát fejezi ki az internet leállításainak növekvő száma miatt; kiemeli, hogy az internet leállítását gyakran használják az önkényuralmi rendszerek többek között a politikai elégedetlenség elhallgattatására és a politikai szabadság korlátozására; felszólítja az EU-t, hogy sürgősen lépjen fel e riasztó jelenség ellen, többek között fontolja meg annak engedélyezését, hogy uniós székhelyű szolgáltatók biztonságos hírközlési eszközöket kínáljanak az internet-hozzáféréstől ily módon megfosztott személyek számára; sürgeti az EU-t, hogy határozottan lépjen fel a technológiai óriáscégek bármely arra irányuló kísérletével szemben, hogy megkerüljék vagy aláássák a nemzeti jogrendszereket és a független bírósági határozatokat, és védelmezze a demokratikus elveket és – különösen választási időszakban – hajtson végre intézkedéseket a választások integritásának fenntartása, valamint a tájékoztatáshoz való jog védelme érdekében;

76.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, az EU emberi jogi különleges képviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az ENSZ Biztonsági Tanácsának, az ENSZ főtitkárának, az ENSZ-közgyűlés 79. ülésszaka elnökének, az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa elnökének, az ENSZ emberi jogi főbiztosának és az EU küldöttségvezetőinek.