1.aggodalmát fejezi ki a jelenlegi többéves pénzügyi keret 7. fejezetének helyzete miatt; emlékeztet arra, hogy a korlátok a Tanács által a Bizottságnak a már a 2021–2027-es időszakra vonatkozó jelenlegi többéves pénzügyi keretről való megállapodáskor is nagyon alacsony eredeti javaslatára alkalmazott csökkentések eredményei; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ellenzi a Bizottság azon javaslatát, hogy 2024-től emeljék meg a 7. fejezet felső határát a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során; rámutat arra, hogy a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata során nem foglalkoztak a 7. fejezet felső határának kérdésével; kiemeli, hogy a 2026-ra előre jelzett negatív mozgástér feltételezi a 7. fejezet speciális eszközeinek e célra történő felhasználását;

2.támogatja az Elnökség és a Költségvetési Bizottság között az egyeztetés során 2025. március 18-án elért megállapodást, amely szerint a 2025-ös költségvetéshez képest a növekedést 4,09%-ban állapítják meg, ami a 2026-ra tervezett 2 636 241 620 EUR összegű átfogó költségvetési szintnek felel meg, és ennek megfelelően csökkentik az alábbi költségvetési sorokra javasolt előirányzatokat összesen 12 378 000 EUR-val:

1 0 0 6 – Általános költségtérítés, 1 4 2 – Külső fordítási szolgáltatások, 2 0 0 0 – Bérleti díjak, 2 0 0 7 – Építkezések és épületek belső kialakítása, 2 0 2 4 – Energiafogyasztás, 2 1 0 1 – Üzleti alkalmazások kezelése, 3 2 0 – Szakértelem igénybevétele, 3 2 4 3 – Az Európai Parlament látogatóközpontjai, 3 2 4 8 – Audiovizuális tájékoztatási kiadások, 4 4 – A jelenlegi és volt képviselők ülései és egyéb tevékenységei;

továbbá úgy határoztak, hogy az Elnökség által 2025. március 10-én jóváhagyott előzetes költségvetési javaslattervezetben szereplő kiadások szintjét 7 010 000 EUR-val növelik, és ennek megfelelően növelik a következő költségvetési sorokra javasolt előirányzatokat:

1 2 0 0 – Javadalmazás és juttatások, 1 6 3 0 – Szociális jólét: jóléti kiadások, 4 0 0 – Folyó igazgatási kiadások, valamint a képviselőcsoportok és a független képviselők politikai és információs tevékenységével kapcsolatos kiadások és 4 0 3 – Az európai politikai alapítványok finanszírozása;

végül megállapodás született az 1 6 3 0. jogcím (Szociális jólét: jóléti kiadások) módosításáról, hogy az magában foglalja az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottságára való hivatkozást;

3.emlékeztet arra, hogy a költségvetés közel kétharmadát jogszabályi kötelezettségek határozzák meg; megjegyzi, hogy a 2025. évi költségvetéshez viszonyított 103,5 millió EUR összegű növekedésből 85,3 millió EUR a jogszabályban előírt pénzügyi kötelezettségekből adódik, főként a tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak (52,7 millió EUR), a szerződéses alkalmazottak (9,2 millió EUR) és az akkreditált parlamenti asszisztensek (15,1 millió EUR) bérkiigazításából; emlékeztet arra, hogy a fizetéseknek a személyzeti szabályzattal és az európai parlamenti képviselők statútumával összhangban történő indexálása a Bizottság jelenlegi előrejelzése szerint 2025 áprilisában 1,2%-os, 2025 júliusában 4,6%-os, 2026 áprilisában 0,6%-os, 2026 júliusában pedig 3,4%-os növekedést fog eredményezni;

4.megjegyzi, hogy a Parlament 2026-ra – immár harmadik éve – nem kér további álláshelyeket;

5.megjegyzi, hogy a jogszabályban nem előírt kiadások 2025 és 2026 között 1,96%-kal növekedtek;

6.üdvözli a főtitkár arra irányuló kezdeményezését, hogy nagyszabású átvilágítást végez azzal a céllal, hogy lehetőségeket találjon az adminisztratív egyszerűsítésre, a hatékonytalanságok megszüntetésére és a kézzelfogható költségcsökkenés biztosítására, ezáltal növelve a hatékonyságot és biztosítva az erőforrások okos felhasználását; kéri a főtitkárt, hogy félévente tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot a meghozott intézkedésekről és az egyszerűsítésre vonatkozó cselekvési tervről, valamint azoknak a költségvetésre és a személyzetre gyakorolt hatásáról; hangsúlyozza, hogy az adminisztratív eljárások és az emberierőforrás-menedzsment súlyos terhet jelentenek a képviselők számára, különösen a helyi asszisztensek alkalmazása során, és e tekintetben egyszerűsítésre szólít fel;

7.megjegyzi, hogy a Parlament költségvetését reális alapokra kell helyezni, összhangban a költségvetési fegyelem, valamint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével; hangsúlyozza, hogy létfontosságú biztosítani, hogy a pénzügyi elővigyázatosság és biztonság kiemelt prioritás maradjon, garantálva ugyanakkor, hogy ezek az intézkedések ne gátolják az intézmény hatékonyságát, eredményességét és működési kapacitását, sem alapvető személyzetének eredményes munkavégzését; hangsúlyozza, hogy a geopolitikai helyzetre és azokra a beruházásokra tekintettel, amelyeket az Uniónak stratégiai autonómiája érdekében végre kell hajtania, a Parlamentnek példát kell mutatnia költségvetésének kezelésében;

8.kiemeli a Parlament szerepét az európai politikai tudatosság építésében és az Unió értékei és politikái, például a digitális és a zöld átállás támogatásában; hangsúlyozza, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság, a nemek közötti egyenlőség és a feddhetetlenség alapvető elvek az uniós intézményekben és különösen a Parlamentben mint az európai demokrácia házában;

9.tudomásul veszi a jogalkotási, költségvetési és ellenőrzési tevékenységekért felelős négy új tematikus főigazgatóság létrehozását, amelyek 2024 szeptemberében jöttek létre a korábbi Belső Politikák Főigazgatóságából azzal a céllal, hogy javítsák a Parlament társjogalkotóként, a költségvetési hatóság egyik ágaként és mentesítésért felelős hatóságként való működését; kéri a főtitkárt, hogy rendszeresen tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot e főigazgatóságok munkájának és személyzetének alakulásáról;

10.elismeri, hogy a politikai döntéshozatalt nagyobb mértékben kell bizonyítékokra és tényekre alapozni; tudomásul veszi, hogy 16,75 millió EUR összegű költségvetést irányoztak a Parlament adminisztratív kapacitásának megerősítésére a képviselők parlamenti munkájának támogatásához, valamint az összetett és bizonytalan helyzetben való eligazodáshoz;

11.hangsúlyozza a képviselőcsoportok kulcsfontosságú szerepét abban, hogy szakértői és politikai támogatást nyújtsanak a képviselőknek jogalkotási és parlamenti munkájuk során; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a Parlament azon képességének megerősítésére irányuló fontos célkitűzést, hogy támogassa a képviselők munkáját;

12.hangsúlyozza, hogy a Parlament kiberbiztonsága kulcsfontosságú prioritás; megjegyzi, hogy a teljes informatikai költségvetés a 2026. évi költségvetési javaslatban szereplő teljes költségvetés 7,40%-át teszi ki; hangsúlyozza a megbízható kiberbiztonsági infrastruktúra fontosságát a zavaros geopolitikai viszonyok idején, és üdvözli a kiberbiztonságra szánt előirányzatok növelését; támogatja, hogy a kiberbiztonságra vonatkozó pénzügyi előirányzatokat 2027-ig fokozatosan a Parlament IKT-költségvetésének 10%-ára tervezik növelni;

13.üdvözli, hogy az Elnökség 2025. február 10-én elfogadta a kiberbiztonságra vonatkozó belső kockázatkezelési, -irányítási és -ellenőrzési keretrendszert; emlékeztet arra, hogy a kiberbiztonsági beruházások kulcsfontosságúak a Parlament és az Unió demokratikus hangjának védelmezésében;

14.üdvözli a mesterséges intelligenciába (MI) történő, 1 millió EUR összegű beruházásokat; kéri a mesterséges intelligencia fokozott használatát a hatékonyság növelése érdekében, szem előtt tartva a kapcsolódó kockázatokat, beleértve az etikát és az adatvédelmet is; kiemeli a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket az adminisztratív folyamatok egyszerűsítése terén; hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligencia bevezetésének egyensúlyt kell teremtenie az innováció és a szükséges biztosítékok között; megjegyzi, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztését szorosan nyomon fogják követni az Elnökség által megállapított elvekkel összhangban, amelyek többek között magukban foglalják az új technológiák alkalmazásával végzett alapos kockázatértékelést; felhívja a titkárságot, hogy biztosítson megoldásokat, például alkalmazásokat és eszközöket, amelyeket a lehető leghamarabb az európai parlamenti képviselők és a személyzet rendelkezésére kell bocsátani;

15.üdvözli a Parlament környezetközpontú irányítási rendszerének (EMAS) 2025–2029-re vonatkozó célkitűzéseit; emlékeztet arra, hogy az energiahatékonysági beruházások jó módszerei a kedvező ár-érték arány elérésének; tudomásul veszi, hogy a 2026. évi költségvetési javaslatban 8,45 millió EUR összegű költségvetést irányoztak elő az energiahatékonyságra és a környezetvédelemre irányuló beruházásokra az épületek környezeti teljesítményének további javítása érdekében; megjegyzi, hogy ez a 2025. évi költségvetéshez képest 74%-os növekedésnek felel meg; elismeri azonban, hogy ezek a környezetvédelmi intézkedések a 2007. „Épületek építése és berendezése” költségvetési sor részét képezik, amelynek végösszege 2026-ban 3,7 millió EUR-ral csökkent 2025-höz képest;

16.emlékeztet, hogy a Parlament szénlábnyomának közel kétharmada személyszállításból származik; felszólít a távolról vagy hibrid módon hatékonyan lebonyolítható ülésekre való utazások számának észszerű csökkentésére, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású alternatívákra való átállás előmozdítására minden fennmaradó utazás esetében, amennyiben ez nem hat ki a jogalkotási és a politikai munka minőségére;

17.tudomásul veszi a szén-dioxid-kreditek árának várható növekedését, amelyek megfizetéséhez a jelenlegi kibocsátási szintek mellett 2026-ban a becslések szerint 900 000 EUR-ra lenne szükség; felhívja az igazgatást, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodással összhangban szén-dioxid-kreditek vásárlása helyett inkább továbbra is csökkentse a Parlament kibocsátását; üdvözli, hogy 2025 júliusától kibővített vasúti kínálatot vezettek be a strasbourgi kiküldetésekre, ami pozitív lépés a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése felé;

18.megjegyzi, hogy a Parlament fotovoltaikus napelemeket telepített és telepít továbbra is a helyszínen előállított megújuló energia részarányának további növelése érdekében, hogy elérje a 25%-os célt; tudomásul veszi a főtitkár által a Parlament 2024. évi pénzügyi évre tervezett bevételeire és kiadásaira adott válaszokat, amelyek rámutatnak, hogy 2022-ben tanulmány készült a fotovoltaikus panelek használatáról a strasbourgi épületek tekintetében, amelyet 2023-ban fejeztek be, valamint hogy 2024-ben további tanulmányokat kell végezni az életképes megoldásokról, különösen a WEISS épület tekintetében;

19.kiemeli, hogy a többnyelvűség kulcsfontosságú elv, amelyen a Parlament munkája alapul; tudomásul veszi a többnyelvűségi magatartási kódex 2025 tavaszára tervezett felülvizsgálatát; kéri, hogy a Parlament adott esetben használja ki a többnyelvűséggel kapcsolatos szolgáltatások jelentős technológiai fejlődését, beleértve a mesterséges intelligencia fejlesztését és használatát is; kéri a főtitkárt, hogy időben tájékoztassa a Költségvetési Bizottságot a felülvizsgálatból eredő esetleges költségvetési hatásokról;

20.kiemeli az Európai Parlament kapcsolattartó irodáinak szerepét a külföldi beavatkozás és a dezinformáció elleni küzdelemben; tudomásul veszi ezzel összefüggésben az EP kapcsolattartó irodáinak munkáját, amelyek több csatornán keresztül proaktívan népszerűsítik a Parlament munkáját helyi nyelveiken; kiemeli az EP egyesült királyságbeli kapcsolattartó irodájának szerepét az Egyesült Királyságban élő uniós polgárok fő kapcsolattartó pontjaként, amely tájékoztatást nyújt számukra a Parlamentről, és ösztönzi őket arra, hogy szavazzanak az európai parlamenti választásokon; kéri az Elnökséget, hogy hozzáférhető és inkluzív módon terjessze ki a kommunikációs anyagok előállítását és terjesztését;

21.kiemeli a fiatalok alacsony részvételi arányát a közelmúltbeli európai választásokon az Unió egyes régióiban, valamint a Parlament szerepét az uniós polgársággal kapcsolatos oktatás megerősítésében;

22.emlékeztet az Európai Parlament „Nagykövet iskola” programjának fontosságára a fiatal európaiak aktív szerepvállalásának előmozdítása érdekében, valamint a David Sassoliról elnevezett, fiatal újságíróknak szóló képzési program fontosságára annak érdekében, hogy az újságírók jobban megértsék az Uniót és annak működését, ami a legjobb ellenszer a dezinformációval szemben, tekintettel azokra a közelmúltbeli tendenciákra, amelyek a tömegtájékoztatás szabadságának és függetlenségének aggasztó csökkenését mutatják Unió-szerte;

23.elismeri a látogatócsoportok fontosságát, amelyek fontos eszközt jelentenek abban, hogy a képviselők munkáját közelebb hozzák a polgárokhoz; e tekintetben üdvözli a szponzorált látogatóknak nyújtott pénzügyi hozzájárulás kiszámításához használt felső határok és költségtényezők 2025. január 1-jei megemelését; kéri az Elnökséget, hogy értékelje a látogatócsoportokra vonatkozó felülvizsgált szabályok utazási költségekkel kapcsolatos hatását, figyelembe véve a piaci ingadozásokat, és elkerülve a látogatók közvetett földrajzi megkülönböztetését; megjegyzi, hogy a képviselők az eddigi tapasztalatok szerint a látogatói kvóta mintegy 15%-át nem használják fel; felhívja a főtitkárt, hogy javasolja az Elnökségnek, hogy a fel nem használt kvótákat bocsássa az érdeklődő képviselők rendelkezésére; megjegyzi, hogy a látogatócsoportokra szánt költségvetés a Kommunikációs Főigazgatóság teljes költségvetésének 22%-át teszi ki;

24.aggodalommal veszi tudomásul az európai parlamenti képviselők látogatócsoportjaira vonatkozó belső szabályokat, amelyek azt eredményezik, hogy bizonyos körülmények között az előzetes költségek 30%-át az akkreditált parlamenti asszisztenseknek kell viselniük; hangsúlyozza e szabályok kivitelezhetetlenségét és az akkreditált parlamenti asszisztensekre ezáltal háruló pénzügyi terheket; tudomásul veszi a kétlépcsős megközelítés logikájával kapcsolatban a főtitkár által a Parlament 2024. évi pénzügyi évre tervezett bevételeire és kiadásaira adott válaszokat; megérti az indokokat, de hangsúlyozza, hogy ez egyre nagyobb kihívást jelent az akkreditált parlamenti asszisztensek számára, különösen a szigorúbb szabályok felé való folyamatos elmozdulással együtt;

25.hangsúlyozza, hogy a kommunikációs környezet egyre nagyobb kihívást jelent, és hogy többféle módon kell politikai kommunikációt folytatni, többek között a különböző közösségimédia-platformokon és más médiumokon keresztüli részvétel révén; hangsúlyozza, hogy a képviselőcsoportoknak valamennyi tagállamban el kell juttatniuk és közvetíteniük kell az üzeneteiket, ami a jól működő európai demokrácia kulcsfontosságú elve;

26.elismeri az épületekkel kapcsolatos új megközelítést, amely abban áll, hogy a Parlament egy felvásárlási időszakot követően most az épületek konszolidációjának korszakába lépett, figyelembe véve a képviselők és a személyzet fenntarthatóságát, akadálymentességét és mobilitását;

27.tudomásul veszi, hogy a 2026. évi költségvetési javaslat 4 millió EUR-t tartalmaz a tanulmányokra és a vállalkozónak a SPAAK épület felújításával kapcsolatos előkészítő munkálataira, míg a teljes költség 36 millió EUR-ra becsülhető; megjegyzi ezért, hogy a SPAAK épület felújításának 32 millió EUR-s költsége nem szerepel a 2026. évi költségvetési javaslatban; megjegyzi, hogy a főtitkár ezeket a költségeket maradványösszegek átcsoportosításával vagy hitelfelvétellel kívánja fedezni; kéri a főtitkárt, hogy a költségvetési rendelet 272. cikkének (6) bekezdésével összhangban a lehető leghamarabb nyújtson részletes tájékoztatást a Költségvetési Bizottságnak az e költségek fedezésére szolgáló esetleges hitelről, valamint a munkálatok teljes körű tervezéséről, beleértve a kiadások tervezését; kitart amellett, hogy a felújítási munkálatokhoz közvetlenül nem kapcsolódó költségeket is egyértelműen fel kell sorolni és a költségvetésbe bele kell foglalni; megjegyzi, hogy 2024 decemberében a SPAAK-projekt közvetlen költségei 14,12 millió EUR-t tettek ki;

28.üdvözli a DG INLO kísérleti projektjét, amelynek célja a legionella eltávolítása a Parlament csővezetékes szanitációs rendszeréből, és kiemeli, hogy a legionella további terjedése elleni küzdelem egyetlen hatékony módja az, ha a csővezetékeken belüli vízhőmérsékletet korlátozott időre 55 °C-ra emelik;

29.megjegyzi, hogy a tervek szerint 2026-ban 11,45 millió EUR-t fektetnek be az Európa-élményközpontokba; tudomásul veszi az Elnökség 2024. novemberi határozatát az Európa-élményközpontok koncepciójának felülvizsgálatáról, és elvárja, hogy a felülvizsgált koncepció költséghatékonyabb és vonzóbb legyen a látogatók számára; sajnálja, hogy Bukarestben, Rigában, Madridban, Lisszabonban, Nicosiában, Vallettában és Vilniusban még mindig nincs Európa-élményközpont; felszólít Európa-élményközpontok létrehozására valamennyi tagállamban, amint elkészül a felülvizsgált koncepció; emlékeztet arra, hogy az Európa-élményközpontoknak minden polgár számára lehetővé kell tenniük az Unió működésének jobb megértését, és ismereteket kell nyújtaniuk a közös értékeinkről; megismétli ezért, hogy az Európa-élményközpontok a Parlament uniós polgárokkal való folyamatos kapcsolattartásának szerves részét képezik;

30.megjegyzi, hogy nincs szükség további finanszírozásra a Parlament moldovai és nyugat-balkáni irodáinak megnyitásához, mivel ezeket az EKSZ épületeiben hoznák létre; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Parlament jelen legyen ezekben az országokban az európai szolidaritás és a Parlament csatlakozási folyamat iránti elkötelezettségének jeleként;

31.tudomásul veszi, hogy a Wayenberg épületben található bölcsőde korábbi szolgáltatójával kötött szerződés idő előtt felmondásra került a vállalkozóval szembeni több súlyos vádat követően; üdvözli az új szolgáltatóval kötött megállapodást, amely jobb munkafeltételeket irányoz elő a bölcsődei személyzet számára és jobb minőségű szolgáltatást biztosít a gyermekeknek; elismeri azonban, hogy ez az ehhez szükséges költségvetés növelését eredményezi, de hangsúlyozza, hogy a külső személyzet tisztességes munkafeltételeinek adott esetben elviekben elsőbbséget kell élvezniük a Parlament közbeszerzései során;

32.megismétli, hogy a Parlament épületeiben magas színvonalú bölcsődékre van szükség, és felhívja az illetékes szervezeti egységeket, hogy fejlesszék a jelenlegi létesítményeket a felszerelés, a terület és az akadálymentesség tekintetében, hogy azok gyermekbarátak legyenek; kéri, hogy végezzenek hatásvizsgálatot arról, hogy a Parlament brüsszeli székhelyén belül szükség van-e családi szobára a brüsszeli állandó lakóhellyel nem rendelkező képviselők gyermekei számára, tükrözve a strasbourgi megoldást;

33.megismétli a plenáris ülésen több alkalommal elfogadott azon kérését, hogy az érintett szervek fontoljanak meg egy olyan megoldást, amely lehetővé teszi a képviselők számára, hogy szülési vagy apasági szabadság vagy igazolt hosszú távú betegség esetén távolról gyakorolják szavazati jogukat, felhasználva a világjárvány során az e szavazási módszer technikai vonatkozásaival kapcsolatban levont tanulságokat;

34.megismétli a főtitkárnak szóló azon felhívását, hogy fektessen hangsúlyt arra az alapelvre, hogy valamennyi személyzetfelvételt a kompetenciára kell alapozni, biztosítva ugyanakkor a földrajzi egyensúlyt valamennyi tagállam között és a személyzet valamennyi szintjén; felhívja a Parlamentet, hogy építsen ki saját kapcsolatépítési kapacitást azzal a céllal, hogy a versenyvizsgákra olyan minőségi jelölteket vonzzon, akikre profiljuk, életkoruk, nemük és állampolgárságuk alapján a Parlamentnek szüksége van, különösen az alulreprezentált országokból; hangsúlyozza, hogy a méltányos földrajzi képviselet biztosítása elengedhetetlen egy valóban európai közszolgálat támogatásához; megjegyzi, hogy a Parlament folyamatosan törekedett e cél támogatására, többek között az állampolgárság szerinti versenyvizsgák megszervezése révén, fenntartva ugyanakkor a szigorúan érdemeken alapuló kiválasztási megközelítést;

35.úgy véli, hogy a Parlamentnek jó példával kell elöl járnia a fogyatékossággal élő személyek jogai terén, mind munkáltatóként, mind pedig közintézményként; üdvözli a Parlament arra irányuló politikáját, hogy biztosítsa a Parlament épületeinek teljes mértékben önálló használatát a fogyatékossággal élő személyek számára, és támogatja az e tekintetben szükséges további intézkedéseket és kiigazításokat; megjegyzi, hogy a költségvetés 3,7 millió EUR-t irányoz elő erre a célra;

36.hangsúlyozza, hogy csökkentené a pénzügyi és környezeti költségeket, ha a Parlament egyetlen székhellyel rendelkezne; emlékeztet, hogy az Európai Unióról szóló szerződés szerint a Parlament székhelye Strasbourgban található; megjegyzi, hogy a tartós változásokhoz a Szerződés módosítására lenne szükség, amelyhez egyhangúság szükséges;

37.megjegyzi, hogy a képviselők és a személyzet kiküldetési költségei a Parlament költségvetésében 116 millió EUR-t tesznek ki; szorgalmazza, hogy a Parlament szervei gondolják át a kiküldetéssel kapcsolatos gyakorlatokat, valamint hogy a kiküldetési szabályok és gyakorlatok kerüljenek felülvizsgálatra azzal az általános céllal, hogy tovább javuljon a kiküldetések jellege, és tovább csökkenjenek a kapcsolódó pénzügyi és környezeti költségek; ösztönzi a képviselőket, hogy alkalmazzanak alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési alternatívákat, és támogatja a legjobb értéket képviselő járatok felelősségteljes és mérhető használatát, valamint a vasúti közlekedés előnyben részesítését ott, ahol ez életképes megoldás;

38.tudomásul veszi, hogy az európai parlamenti képviselők statútuma alkalmazási szabályai 46. cikkének (2) bekezdése lehetővé teszi, hogy a parlamenti asszisztensi költségvetésekhez kapcsolódó többletköltségeket az általános költségtérítésre vonatkozó előirányzatokból finanszírozzák; felkéri a Parlament igazgatását, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az ezt igénylő képviselők az általános költségtérítésüket az akkreditált parlamenti asszisztensek kiküldetései költségeinek fedezésére használhassák fel; hangsúlyozza, hogy egy ilyen intézkedés segítene áthidalni a képviselői irodák költségeinek növekedését, mégpedig költségvetési szempontból semleges módon;

39.felhívja az Elnökséget, hogy ne indexálja az általános költségtérítést, és ne adjon általános költségtérítést a volt képviselőknek, lehetővé téve ezáltal a jogszabályban előírt költségek jelentős megtakarítását;

40.felhívja az Elnökséget, hogy vizsgálja felül a szabályzatot egy olyan várakozási időszak bevezetése érdekében, amely alatt a volt képviselők nem folytathatnak lobbitevékenységet vagy képviseleti tevékenységet a Parlamentnél mindaddig, amíg átmeneti ellátásban részesülnek;

41.emlékeztet arra, hogy a Parlament 2018 óta következetesen amellett szavazott a plenáris ülésen, hogy mérlegeljék az akkreditált parlamenti asszisztensek hivatalos küldöttségekben és kiküldetéseken való részvételére vonatkozó általános tilalom feloldását; sajnálja, hogy az Elnökök Értekezletének az Európai Parlament három munkahelyszínén kívüli kiküldetésekre vonatkozó végrehajtási rendelkezésekről szóló, 2025. márciusi határozatai nem felelnek meg a plenáris ülés felhívásának; fenntartja azon álláspontját, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek számára bizonyos feltételek mellett lehetővé kell tenni, hogy hivatalos küldöttségekben és kiküldetéseken elkísérjék a képviselőket; felhívja illetékes szerveit, hogy módosítsák belső szabályzatának vonatkozó cikkeit annak érdekében, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek további késedelem nélkül részt vehessenek a Parlament három munkahelyszínén kívüli hivatalos kiküldetéseken és küldöttségekben;

42.üdvözli az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottságának munkáját, amely képviseli azt a mintegy 2 000 parlamenti asszisztenst, akiknek munkája létfontosságú az EP-képviselők napi tevékenységeinek zökkenőmentes ellátásához; megjegyzi, hogy az akkreditált parlamenti asszisztensek bizottsága számára 10 000 EUR-t különítettek el annak érdekében, hogy az betölthesse szerepét és elegendő forrással rendelkezzen az akkreditált parlamenti asszisztensek hatékony támogatásához és megfelelő képviseletéhez;

43.üdvözli, hogy 2026-ban minden gyakornok ösztöndíját rendkívüli jelleggel 10%-kal növelték, amire 2026-ban 1 millió EUR-t irányoztak elő annak érdekében, hogy segítsék őket a növekvő brüsszeli és luxembourgi lakhatási költségek fedezésében;

44.elvárja, hogy a plenáris ülés által megszavazott kéréseket az illetékes szervek kiemelt prioritásként kezeljék;

45.elfogadja a 2026. évi pénzügyi évre vonatkozó költségvetési javaslatát;

46.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a költségvetési javaslatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.