1.elismeri, hogy az EBB hatékonyan és eredményesen működött olyan jelentős globális kihívások közepette, mint például a geopolitikai feszültségek, az éghajlatváltozás hatásai és a világgazdaságot befolyásoló egyéb tényezők; javasolja, hogy alapos elemzés révén vizsgálják meg az EBB eredményességét és hatékonyságát, különös tekintettel a versenyképességre és a növekedésre gyakorolt hatásra;

2.elismeri, hogy az EBB-finanszírozás egyre nélkülözhetetlenebbé válik a magas kamatlábak és a szűkös államháztartások jellemezte környezetben; a negatív gazdasági kilátásokra és a fokozódó globális versenyre tekintettel elvárja, hogy az EBB kezelje az EU versenyképességét korlátozó tényezőket, például a volatilis energiaárakat, a kulcsfontosságú ágazatokban tapasztalható szakemberhiányt, valamint az innovációba és az új technológiákba irányuló beruházások elégtelenségét;

3.megjegyzi, hogy az EBB csoport nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) szerinti konszolidált eredménye erőteljes: 2023-ban 2 272 milliárd EUR-t tett ki, ami a 2022. évi 2 327 milliárd EUR-hoz viszonyítva 2,4%-os csökkenést jelent; kéri a csökkenéshez hozzájáruló tényezők részletes elemzését, különös tekintettel arra, hogy a vizsgált időszakot folyamatos gazdasági növekedés jellemezte; megállapítja, hogy az EBB tartalékai 2023-ban több mint 56 milliárd EUR-t tettek ki, szemben a 2022. évi 53,9 milliárd EUR-val és a 2014. évi 36 milliárd EUR-val;

4.megjegyzi, hogy az EBB teljes likviditási rátája 2023 végéig jóval a belső korlátokon belül maradt, és hogy az EBB elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója 2023-ban 33,1% volt, ami lényegesen meghaladja az Európai Központi Bank (EKB) által akkor felügyelt jelentős intézmények átlagos mutatóját; hangsúlyozza, hogy az EBB „stabil” kilátású AAA-minősítésének megőrzése elengedhetetlen a kedvező piaci finanszírozás kedvezményes kamattal történő biztosításához; hangsúlyozza, hogy az EBB magas hitelminősítése kulcsfontosságú üzleti modelljének sikeréhez;

5.felhívja az EBB-t, hogy tartsa fenn erős tőkepozícióját és következetesen magas nyereségét, ugyanakkor megjegyzi, hogy a Bank képes a potenciális hozamingadozások elnyelésére anélkül, hogy veszélyeztetné a részvényesi tőkét vagy a hitelminősítését, nagyobb kockázatot vállalhat a stratégiai befektetések terén, és megfelelő eszközökkel rendelkezik ahhoz, hogy többet fektessen nagyobb kockázatú innovatív projektekbe, amelyeket illetően a magántőke továbbra is bizonytalan;

6.felhívja az EBB-t, hogy javítsa intézményi átláthatóságát azáltal, hogy az igazgatótanácsi üléseiről részletesebb jegyzőkönyveket tesz közzé, amely tartalmaz többek között szavazási jegyzőkönyveket és projektspecifikus indokolásokat is, tiszteletben tartva a titoktartás iránti igényt, amennyiben az valóban jogos;

7.kiemeli, hogy az EBB teljes kifizetései 2023-ban 54,4 milliárd EUR-t értek el (53,4 milliárd EUR saját forrásból), szemben a 2022. évi 54,3 milliárd EUR-val (53,3 milliárd EUR saját forrásból); megállapítja, hogy az EBA magántőke-befektetések céljára 2023-ban 139,7 millió EUR-t folyosított, szemben a 2022. évi 113,7 millió EUR-val; megjegyzi, hogy az EBB Gazdasági Osztálya és a Bizottság Közös Kutatóközpontja által közösen kidolgozott gazdasági modell szerint az EBB csoport 2023-ban végrehajtott Unión belüli befektetései 2027-ig mintegy 1 460 000 új munkahelyet fognak teremteni az EU-27-ben, és 1,03% százalékpontos növekedést eredményeznek az uniós GDP-ben; felhívja az EBB csoportot, hogy biztosítsa a befektetések kiegyensúlyozottabb földrajzi eloszlását, hogy maximalizálja azok hatását valamennyi uniós régióban, Unió-szerte előmozdítva a felzárkóztató és inkluzív növekedést, különös tekintettel az alulreprezentált és kevésbé fejlett területekre;

8.emlékeztet arra, hogy az EBB alapokmánya előírja a személyzet földrajzi egyensúlyát és a személyzet tagjainak érdemeken alapuló kiválasztását, figyelembe véve ugyanakkor az összes tagállam állampolgárainak méltányos képviseletét is; ösztönzi a Bankot, hogy folyamatosan kövesse nyomon személyzete körében a földrajzi egyensúlyt, és szükség esetén ennek megfelelően igazítsa ki a munkaerő-felvételi folyamatot;

9.tudomásul veszi, hogy az EBB csoport elkötelezett az adócsalás, az adókijátszás, az adókikerülés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni szigorú fellépés iránt; felszólít a végső kedvezményezettek átláthatóságának, a nyomonkövetési mechanizmusoknak és a nyilvános információkhoz való hozzáférésnek a további megerősítésére a teljes körű elszámoltathatóság biztosítása érdekében;

10.hangsúlyozza, hogy az EBB-nek mint uniós szervnek teljes mértékben össze kell hangolnia átláthatósági gyakorlatait a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj). meghatározott normákkal; felhívja a Bankot, hogy biztosítsa a finanszírozott projektekkel és a meghozott döntésekkel kapcsolatos dokumentumok proaktív közzétételét, és ez alól csak korlátozottan és indokolt esetekben tegyen kivételt; ismételten hangsúlyozza a tényleges nyilvános hozzáférés fontosságát, amely az intézményi elszámoltathatóság sarokköve;

11.üdvözli, hogy az EBB csoport 2023. december 13-án elfogadta 2024–2026-os operatív tervét, amely vázolja az EBB csoport következő három évre szóló stratégiájának megvalósítását szolgáló prioritásokat és tevékenységeket; felszólít az új piaci feltételeknek megfelelő kiigazítások végrehajtására, beleértve az egyszerűsítést és a bürokrácia csökkentését, hogy elháruljanak a kkv-k jelentősen növelendő finanszírozását gátló akadályok; elismeri, hogy a nagyobb hozzáadott értéket képviselő és innovatív ágazatok hatékony támogatása érdekében alapvetően fontos a magasabb kockázatú tevékenységek és megbízatások számának növelése;

12.emlékeztet arra, hogy az EBB csoport számára az InvestEU-rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/523 rendelete (2021. március 24.) az InvestEU program létrehozásáról és az (EU) 2015/1017 rendelet módosításáról (HL L 107., 2021.3.26., 30. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/523/oj). szerinti uniós költségvetési garancia 75%-át (19,6 milliárd EUR) különítették el; kiemeli, hogy csak 2023-ban az EBB 30 műveletet hagyott jóvá az InvestEU keretében, összesen 9,1 milliárd EUR értékben; úgy véli, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében jelentős beruházásokra van szükség, elsősorban a magánszektorból; úgy véli, hogy az innovatív projektekre, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokra való összpontosítás növelné az európai versenyképességet és növekedést; megjegyzi, hogy ehhez magánbefektetések mozgósítására van szükség; felhívja ezért az EBB-t, hogy garanciák révén játsszon jelentősebb szerepet a stratégiai kockázatmentesítésben, ezáltal ösztönözve a magántőke-befektetéseket;

13.felhívja az EBB csoportot, hogy amennyiben megvalósítható és az adatvédelmi kötelezettségeknek megfelel, rendszeresen hozza nyilvánosságra finanszírozási műveleteinek végső kedvezményezettjeit, különösen az uniós költségvetési garanciák és megbízatások keretében támogatott projektek esetében, a közbizalom és a közfelügyelet biztosítása érdekében;

14.hangsúlyozza, hogy a jelenlegi, 2021–2027-es többéves pénzügyi kereten belül az EBB 87 megbízást kapott a Bizottságtól, ami a megosztott irányítással kapcsolatos és a helyi önkormányzatok és a tagállamok által kijelölt megbízatások bevonása esetén mintegy 130-ra nő, és megjegyzi, hogy az EBB évente legalább 457 jelentést készít ezekről; rámutat arra, hogy az erőforrások jobb felhasználásának lehetővé tétele érdekében csökkenteni és egyszerűsíteni kell a bürokráciát;

15.hangsúlyozza, hogy az EBB négy tagállamban (2021-től Görögországban és Olaszországban, 2022-től Romániában és 2024-től Spanyolországban) hat megbízatást kezel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódóan, összesen 8,7 milliárd EUR értékben; elismeri, hogy a „költségfüggetlen finanszírozási” eszközök bevezetése, amelyek a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel jelentősen bővültek, eredendően növeli a hibák és a kettős finanszírozás kockázatát; aggodalmának ad hangot a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának átláthatóságát, ellenőrzését és nyomon követését illetően; felhívja az EBB-t, hogy működjön együtt a tagállamokkal a kormányzati kapacitás korlátainak és a technikai készségek hiányának kezelése érdekében annak biztosítása végett, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz forrásait a nemzeti struktúrákkal összhangban és az RRF valamennyi jelentéstételi követelményének megfelelően a lehető leghatékonyabban kezeljék, különösen a beruházási projektek és reformok végrehajtása terén; sürgeti a Bizottságot és az EBB-t – tanácsadói minőségében –, hogy ne javasoljanak új finanszírozási mechanizmusokat a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz mintájára anélkül, hogy korrekciós intézkedéseket hoznának, többek között a következő, 2027 utáni többéves pénzügyi keretben; hangsúlyozza, hogy bár az EBB egyszerűsítésre törekszik, nem veszélyeztetheti az uniós erőforrás-gazdálkodás megbízhatóságát vagy a felügyelet és az elszámoltathatóság fenntartásának képességét, amint azt a Szerződések előírják;

16.felszólít az EBB csoport által kezelt valamennyi kockázatmegosztó eszköz független és átfogó ellenőrzésére, beleértve az RRF-hez kapcsolódókat is, az átláthatóság és elszámoltathatóság legmagasabb szintű normáinak és a kettős finanszírozás kockázata elkerülésének biztosítása érdekében;

17.tudomásul veszi, hogy az EBB továbbra is támogatja az ellátásbiztonságot, amely főként a villamosenergia-hálózatok és a határokon átnyúló infrastruktúra megerősítése, az energiakereslet energiahatékonysági projektek révén történő csökkentése és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamosenergia-termelés előmozdítása formájában valósul meg; elismerően nyilatkozik arról, hogy, hogy az EBB támogatta az energiabiztonság új dimenzióit, például a keresletoldali választ és az energiatárolást, és előmozdította az energetikai átálláshoz szükséges kritikus fontosságú nyersanyagok fenntartható ellátásának fejlesztését; kéri az eddig végrehajtott projektek tényleges hatásának sürgős elemzését, különösen az energia rendelkezésre állására és költségeire, és ezáltal az európai vállalatok általános versenyképességére gyakorolt hatásukét;

18.újra hangsúlyozza az energiaszegénység kezelése és a méltányos és inkluzív energetikai átállás szükségességét; emlékeztet arra, hogy az energiaválság súlyosbítja az inflációt, növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát és megterheli a háztartások költségvetését; ösztönzi az EBB-t, hogy használja ki az igazságos átmenet mechanizmust és a Modernizációs Alapot az energetikai átállás miatt nehéz helyzetbe került régiók és lakosság támogatására; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az igazságos átmenet mechanizmust felhasználják a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetése által érintett munkavállalók és régiók támogatására, biztosítva az átképzéshez és a minőségi munkahelyekhez való hozzáférést; elismeri, hogy számos ágazat kihívásokkal küzd az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez való alkalmazkodás, valamint az energiaválság és az infláció együttes következményei miatt; hangsúlyozza, hogy az innovatív, karbonszegény technológiák bevezetésének felgyorsításához azok költségeit olyan szintre kell hozni, hogy versenyképesek lehessenek a fosszilis tüzelőanyagokkal, továbbá igazodni kell a zöld politikák folyamatos reformjához;

19.elismeri, hogy a REPowerEU terv az energiaválságra adott uniós szakpolitikai válasz kulcsfontosságú új eleme; megjegyzi, hogy 2023 júliusában az EBB csoport 30,0 milliárd EUR-ról 45,0 milliárd EUR-ra (REPowerEU+) növelte a 2022. októberi kötelezettségvállalás 2027-ig szóló finanszírozási céljait annak érdekében, hogy fokozza az EU energiabiztonságának támogatására irányuló erőfeszítéseit; kéri az energetikai projektek lehetséges kettős finanszírozásának világos áttekintését;

20.hangsúlyozza, hogy 2023-ban az EBB mintegy 21,4 milliárd EUR összegű finanszírozást nyújtott energiával kapcsolatos projektekhez, amelyből mintegy 19,8 milliárd EUR-t az EU-ban, 1,6 milliárd EUR-t pedig az EU-n kívül folyósított; úgy véli, hogy nemcsak az energiával kapcsolatos projektek finanszírozásának volumenét, hanem a beruházások hatékonyságát is növelni kell; hangsúlyozza e tekintetben az EBB hozzáértő technikai segítségnyújtást és innovatív pénzügyi támogatást ötvöző kínálatának fontosságát, és arra ösztönzi a Bankot, hogy a szokásos piaci kínálaton túllépve bővítse a gazdasági szereplőknek kínált innovatív finanszírozási termékek körét;

21.úgy véli, hogy a hidrogén és származékai, különösen, ha megújuló forrásból származnak, jelentősen hozzájárulhatnak az EU dekarbonizációs céljaihoz és csökkenthetik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget; sürgeti az EBB-t, hogy játsszon vezető szerepet a hidrogéntermelés EU-szerte történő fokozásához elengedhetetlen magánberuházások mozgósításában, a technológiasemlegesség biztosítása és a dekarbonizációt célzó innovatív megoldások széles skálájának támogatása mellett, ideértve a hidrogéntechnológia hatékonyságának növelését és stabilizálását célzó további tudományos kutatást is; ösztönzi a Bankot, hogy az ilyen projektek költséghatékonyságát teljes életciklusuk tükrében vizsgálja;

22.üdvözli, hogy az EBB csoport jelentős szerepet játszik az EU védelmi és biztonságpolitikájának támogatásában azáltal, hogy finanszírozást biztosít és magánberuházásokat von be az Unió stratégiai autonómiájának és rezilienciájának erősítése céljából; hangsúlyozza az EBB beruházási képességeinek fontosságát, amely révén olyan kezdeményezések támogat, amelyek hozzájárulnak az EU védelmi iparának megerősítéséhez, a kiberbiztonsági infrastruktúra előmozdításához és a kritikus védelmi technológiák innovációjának előmozdításához;

23.nagyra értékeli, hogy a Bank 2024–2027-es időszakra vonatkozó stratégiai ütemtervében a biztonság és védelem az egyik fő prioritás; kiemeli, hogy 2024 májusában az EBB igazgatótanácsa jóváhagyta az az EBB csoport biztonsági és védelmi iparra vonatkozó cselekvési tervét, amely az EBB csoport európai biztonságra irányuló 2022. évi stratégiai kezdeményezését követi, amelynek célja a kettős felhasználású technológiák innovációjának támogatása az EU biztonsági és védelmi ipara támogatásának fokozása érdekében; megelégedéssel nyugtázza, hogy az EBB csoport a „kettős felhasználás” elve alapján támogatja a kkv-kat és az innovatív induló vállalkozásokat a biztonsági és védelmi ágazatban, fenntartva a „hiteles polgári felhasználás” kritériumát, de elhagyva a bevételi kritériumot; üdvözli az EBB igazgatótanácsának 2025. március 21-i határozatát, amely kiterjeszti a Banknak az európai biztonsági és védelmi ipar és infrastruktúra finanszírozására való jogosultságát annak biztosításával, hogy a kizárt tevékenységek hatóköre a lehető legszűkebb legyen;

24.üdvözli az EBB védelmi és polgári infrastruktúrába történő célzott beruházásait, és hangsúlyozza, hogy a polgári és védelmi célokat egyaránt szolgáló technológiákra irányuló stratégiai beruházásokra van szükség, összhangban az innováció előmozdítására és az Unió biztonságának fokozására irányuló tágabb uniós célokkal; felhívja az EBB-t, hogy vizsgálja felül a kettős felhasználású termékekre vonatkozó új politikája kiterjesztésének hatását;

25.hangsúlyozza a kkv-k, az induló innovatív vállalkozások és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok fontosságát a biztonsági és védelmi iparban, valamint a közös európai védelmi piac kialakításában; úgy véli, hogy a kisebb szereplők döntő szerepet töltenek be az Unió innovatív védelmi termékek kifejlesztésére irányuló kapacitásának és autonómiájának megerősítésében; ösztönzi az EBB-t, hogy továbbra is támogassa a határokon átnyúló kutatási és fejlesztési (K+F) együttműködést, különösen azáltal, hogy előkészíti az utat a kisebb szereplők számára a védelmi ellátási láncokban való részvételhez; hangsúlyozza, hogy a védelmi ágazatba irányuló EBB-beruházások növekedése a kereskedelmi bankokat is beruházásra ösztönözheti ugyanazon a területen, és úgy véli, hogy e tekintetben növelni kell a kkv-knak nyújtott hitelezés rugalmasságát;

26.megjegyzi, hogy a védelmi és biztonsági ágazat támogatására elkülönített források főként az Európai Védelmi Alapból (EDF, 8 milliárd EUR), az EBB európai biztonságra irányuló stratégiai kezdeményezéséből (SESI, 8 milliárd EUR), valamint az európai védelmi ipari programból (EDIP, 1,5 milliárd EUR) származnak; felszólít a védelemre irányuló célzott tőkeallokációra és a támogatható beruházások körének további kiigazítására annak érdekében, hogy az EBB csoport megfeleljen az európai békéhez és biztonsághoz való hozzájárulás terén az európai védelem jövőjéről szóló fehér könyvben számára meghatározott ambiciózus szerepnek; üdvözli az EBB meglévő 8 milliárd eurós SESI-forrásainak egy horizontális és állandó közpolitikai célkitűzésbe való integrálását, valamint a finanszírozás előre meghatározott felső határának megszüntetését ezen a területen; úgy véli, hogy ezek az intézkedések lehetővé teszik a Bank számára, hogy reagáljon a biztonsági és védelmi beruházási igényekre úgy, hogy eközben fenntartja műveleteit és megőrzi erős pénzügyi helyzetét; úgy véli, hogy a Kormányzótanács 2024. júliusi döntése, amellyel megemelték a Bank tőkeáttételi mutatóját, lehetővé teszik a stratégiai fontosságú területekre, többek között a biztonság és a védelem területére irányuló beruházások növelését;

27.hangsúlyozza az EBB által a biztonsági és védelmi beruházások felgyorsítása érdekében elfogadott innovatív intézkedések, valamint az „egyablakos ügyintézés” hozzáadott értékét, mely utóbbi központi ügyintézési pontként szolgál az ügyfelek és a külső érdekelt felek számára, akiknek az EBB szakértői segítséget kínál a SESI keretében rendelkezésre álló forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése és e finanszírozás felhasználásának felgyorsítása érdekében; ösztönzi az EBB-t, hogy folytassa az ügyféleljárások egyszerűsítésére és a befektetési folyamatok további felgyorsítására irányuló, megállapodás szerinti intézkedések kidolgozását és végrehajtását, biztosítva ugyanakkor az AAA minősítés megőrzését;

28.elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2023 júniusában az EBB jóváhagyta a biztonsági beruházásokra irányuló SESI-források 6,0 milliárd EUR-ról 8,0 milliárd EUR-ra történő növelését a 2022 és 2027 közötti időszakra, beleértve az űripart és a kiberbiztonsági ágazatot is; ösztönzi az EBB-t, hogy az uniós versenyszabályokkal összhangban erősítse meg az intézményi partnerségeket az Európai Unió Űrprogramügynökségével és más potenciálisan érintett partnerekkel;

29.elismerését fejezi ki az EBB-nek az összes érdekelt féllel, köztük a tagállamok kormányaival, az Európai Védelmi Ügynökséggel (EDA) és a NATO Innovációs Alapjával folytatott együttműködéséért; nagyra értékeli különösen az EBB csoport EDA-val folytatott együttműködését, és üdvözli a két szerv közötti egyetértési megállapodás aktualizált változatának 2024. október 3-i aláírását, amely lehetővé teszi stratégiai partnerségeik megerősítését, a finanszírozási igények közös azonosítását a kutatás, fejlesztés és innováció (K+F+I) jobb támogatása érdekében az uniós biztonság és védelem területén;

30.felkéri az EBB-t, hogy a hatás, valamint az uniós védelmi programokkal létrejövő szinergiák és az ezeket kiegészítő jelleg növelése érdekében erősítse tovább ezt az együttműködést a kulcsfontosságú érdekelt felekkel, biztosítva, hogy beruházásai kiegészítsék a szélesebb körű uniós védelempolitikai célokat, és hozzájáruljanak az európai védelmi képességek méretgazdaságosságának eléréséhez; kéri az EBB-t, hogy fokozza a regionális biztonságot és rezilienciát, különösen Kelet-Európában és a Földközi-tenger térségében egy olyan infrastruktúra létrehozása révén, amely támogatja a regionális biztonságot, és előmozdítja az uniós tagállamok közötti szorosabb védelmi együttműködést; hangsúlyozza továbbá, hogy az EBA védelmi tőkefinanszírozási eszközének bevezetésével párhuzamosan meg kell vizsgálni a NATO Innovációs Alapjával való együttműködés lehetőségét a technológiai induló vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében;

31.kéri az EBB-t, hogy fokozza a hosszú távon egyértelmű és mérhető előnyökkel járó alapvető szolgáltatásokat nyújtó projektekkel kapcsolatos kockázatvállalását; üdvözli ennek megfelelően az EBB csoport lakhatással és szociális infrastruktúrával kapcsolatos fellépéseit és intézkedéseit, amelyek hozzájárulnak a megfizethető lakhatáshoz, a társadalmi befogadáshoz és a regionális fejlődéshez, miközben támogatják a fenntarthatóságot és az innovációt is; felhívja az EBB-t, hogy kezelje prioritásként az e célokra irányuló befektetéseit a jobb gazdasági növekedés, a társadalmi befogadás és a regionális kohézió elérése érdekében, egyúttal támogassa az EU fenntarthatósági célkitűzéseit is; felkéri a Bankot, hogy összpontosítson a fenntartható városfejlesztésre és az inkluzív növekedésre azáltal, hogy biztosítja az EU lakhatási és infrastrukturális szükségleteinek kielégítését az erősebb, összetartóbb és virágzóbb Európa érdekében;

32.hangsúlyozza, hogy a lakásvásárlási és -bérleti költségek az elmúlt években jelentősen emelkedtek, ami az EU számos nagyvárosi térségében rontotta a lakhatás megfizethetőségét, és korlátozta a lakhatáshoz való hozzáférést; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek nagyobb szerepet kell játszania a lakhatási válság kezelésében; üdvözli, hogy a szociális infrastruktúra támogatását belefoglalták az EBB csoport 2024–2027-es időszakra vonatkozó nyolc stratégiai prioritásába, és egyetért azzal, hogy az energiahatékony, fenntartható és hozzáférhető lakhatásba és a könnyen elérhető oktatásba történő beruházások létfontosságúak a termelékenység növeléséhez, valamint az erős és reziliens társadalmak előmozdításához; ösztönzi az EBB-t, hogy kezelje prioritásként a lakásszövetkezetekbe, az energiahatékony szociális lakásokba és az alacsony jövedelmű háztartásokat célzó felújítási projektekbe történő beruházásokat; úgy véli, hogy a lakáscélú beruházások terén az EU-ban mutatkozó jelentős hiányosságok kezeléséhez mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi jellegű beruházási akadályokat fel kell számolni, valamint az erőforrások és kapacitások széles körű mozgósítására van szükség;

33.üdvözli, hogy az EBB a Bizottsággal együttműködve egy páneurópai beruházási platform létrehozását kezdeményezte, amelynek célja a megfizethető és fenntartható lakhatás előmozdítása, ötvözve a tanácsadási szolgáltatásokat és a finanszírozást, és ösztönzi a résztvevőket, hogy folytassák ezt a kezdeményezést;

34.üdvözli az EBB azon kötelezettségvállalását, hogy enyhíti az európai lakáspiacokra nehezedő nyomást; hangsúlyozza, hogy a lakásvásárlási és -bérleti árak az elmúlt években jelentősen emelkedtek, ami az EU számos nagyvárosi térségében rontotta a lakhatás megfizethetőségét, és megnehezítette a lakhatáshoz való hozzáférést; hangsúlyozza, hogy az EBB elemzése szerint az EU-nak évente mintegy 1,5 millió új lakásra van szüksége a kereslet kielégítéséhez, és hogy az uniós épületállomány mintegy 75%-a felújításra szorul, ami évente további 5 millió lakást jelent; üdvözli, hogy az EBB támogatja a meglévő lakások újjáépítését, valamint új szociális és megfizethető lakások építését; ösztönzi az EBB-t, hogy mozgósítson több finanszírozást a megfizethető lakhatási projektek számára a tagállamok körében;

35.kéri a helyi és regionális önkormányzatok számára biztosított technikai segítségnyújtás és pénzügyi szakértelem megerősítését, különösen az alacsony beruházási kapacitással rendelkező térségekben, az EBB-finanszírozáshoz való hozzáférésük javítása érdekében; úgy véli, hogy a helyi hatóságokkal, a helyi önkormányzatokkal és a civil társadalom képviselőivel folytatott együttműködésnek elő kell mozdítania egy mindenki számára, de különösen a legkiszolgáltatottabb személyek számára megfelelő szociális lakhatás fejlesztését; tudatában van annak, hogy az EBB lakás- és szociális infrastruktúra-ágazati fellépésének hatékonysága a szakpolitikai és szabályozási akadályok felszámolásától is függ;

36.megjegyzi, hogy 2023-ban az EBB 8,3 milliárd EUR összegű, energiahatékonysági műveletekre szánt pénzügyi támogatást írt alá, amelynek 65%-át épületek energiahatékonyságának javítására fordítják; felkéri az EBB-t, hogy kezelje prioritásként a hosszú távú megfizethető és hozzáférhető megoldásokat és a fenntartható beruházásokat, például az energiahatékony felújításokat és az üres épületek újrafelhasználását;

37.úgy véli, hogy a kapcsolódó beruházásoknak megfelelő tartósságot kell biztosítaniuk a rendeltetés vagy a felhasználás bármilyen megváltoztatásának engedélyezése előtt;

38.felkéri az EBB-t, hogy az európai beruházások felgyorsításával kapcsolatos hosszú távú tapasztalataira építve az oktatási, képzési és egészségügyi ágazatban is aknázza ki a benne rejlő lehetőségeket, többek között tanácsadási szolgáltatások révén; felhívja a Bankot, hogy erősítse meg az egészségügyi kapacitások támogatását az EU-n belül és kívül egyaránt, ezáltal biztosítva Európa világviszonylatban hangsúlyosabb szerepét;

39.kiemeli, hogy a kkv-k, az induló és a növekvő innovatív vállalkozások létfontosságúak az EU gazdasága számára; megállapítja, hogy ezek a vállalkozások jelentős akadályokkal szembesülnek a finanszírozáshoz, a piacokhoz és a tehetséges munkaerőhöz való hozzáférés terén, ami korlátozza növekedésüket; határozottan állítja, hogy a vállalkozások növekedése, dinamizmusa és a közberuházás alapvető fontosságúak az innováció, a versenyképesség és a termelékenység előmozdításához; ösztönzi az EBB csoportot, hogy testre szabott pénzügyi programok, kockázatmegosztási mechanizmusok és célzott pénzügyi eszközök révén továbbra is foglalkozzon ezekkel a kihívásokkal – különös tekintettel a jelenlegi geopolitikai környezetre –, biztosítva ugyanakkor az e célokra fordított állami források addicionalitását, és elkerülve a magántőke kiszorítását; megjegyzi, hogy a vállalkozásoknak nyújtott hitelezést támogató különböző eszközök a körülményektől függően kombinálhatók, és hogy az EBB csoport különböző eszközei különböző piaci hiányosságokat és cégtípusokat céloznak meg; hangsúlyozza, hogy a projektek jóváhagyása előtt technikai segítséget kell nyújtani a kkv-k számára az EBB-finanszírozáshoz való hozzáférés javítása érdekében;

40.megjegyzi, hogy a jól működő értékpapírosítási piac kialakítása kulcsfontosságú első lépés lehet egy erős tőkepiaci unió létrehozása felé; úgy véli, hogy a tőkepiaci unió a fogyasztók és a kkv-k javát szolgálja, mivel magas hozamú befektetési lehetőségeket kínál a reálgazdaságban, és végül fellendíti a kockázatitőke-piacot azáltal, hogy javítja a diverzifikált finanszírozási forrásokhoz való hozzáférést; úgy véli, hogy prioritásként kell kezelni az európai növekvő innovatív vállalkozások európai tőkéből történő finanszírozását, amint azt az „európai technológiai bajnokok kezdeményezés” is példázza, amelyet 2023 februárjában indítottak útjára az ígéretes európai technológiai vállalatok finanszírozása érdekében, valamint meg kell akadályozni, hogy az európai beruházások hiánya miatt külföldi befektetőknek értékesítsék a vállalkozásokat; ösztönzi az EBA-t, hogy vizsgálja meg e kezdeményezés második generációjának létrehozását; megjegyzi, hogy az „európai technológiai bajnokok kezdeményezést” kiegészíti az európai növekvő innovatív vállalkozásokra irányuló kezdeményezés, amelynek célja, hogy kulcsfontosságú finanszírozást biztosítson Európa csúcstechnológiai vállalatai számára fejlődésük késői szakaszában; megjegyzi, hogy ezeknek a beruházásoknak összhangban kell lenniük az uniós és nemzeti szintű szakpolitikai intézkedésekkel; tudatában van az európai kockázatitőke-piac más versenytársak piacaival szembeni viszonylagos gyengeségeinek, valamint annak, hogy az európai induló és növekvő innovatív vállalkozások gyakran kénytelenek áttelepülni vagy külföldi vevőket keresni, illetve a kockázati tőkétől eltérő finanszírozási forrásokra támaszkodni, ennélfogva kevésbé tudnak gyorsan növekedni;

41.elismeri az EBA azon küldetését, hogy támogassa az európai mikro-, kis- és középvállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését; úgy véli, hogy az EBA-nak jelentősen fokoznia kell az európai kockázatitőke-ökoszisztéma fejlesztésére irányuló tevékenységeit, fenntartva ugyanakkor a földrajzi egyensúlyt; felszólít az EBA tevékenységeinek megerősítésére, lehetővé téve a gyorsan növekvő ágazatokba irányuló beruházások növelését, az állami és magánbefektetők közötti kockázatmegosztás fokozását és az innováció Európa-szerte történő előmozdítását; szükségesnek tartja a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások növekedésének nyomon követését;

42.ösztönzi az EBA-t, hogy fejlessze tovább nyomonkövetési eszközeit a kockázatitőke-alapok és a kkv-finanszírozási műveletek hosszú távú teljesítményének jobb nyomon követése érdekében, különösen a munkahelyteremtés, az innováció terjedése és a regionális hatás tekintetében; hangsúlyozza azt is, hogy az európai nagyvállalatok kritikus szerepet töltenek be Európa gazdasági szerkezetében, különösen azok, amelyek az alapvető ágazatokban, többek között az energiaágazatban, a védelmi iparban és az infrastruktúra terén működnek; kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz, amely biztosítja, hogy az EBB továbbra is támogassa az európai nagyvállalatokat a nagyprojektekhez és kutatás-fejlesztési kezdeményezésekhez szükséges beruházási tőke biztosításában, ezáltal növelve Európa globális versenyképességét;

43.méltányolja, hogy az EBB csoport csak 2023-ban mintegy 400 000 kkv-nak és közepes piaci tőkeértékű vállalatnak nyújtott támogatást, 31,1 milliárd EUR összegű finanszírozással, beleértve a vállalkozásoknak nyújtott kölcsönöket és garanciákat is (ebből 14,9 milliárd EUR-t az EBA mozgósított), ami több mint 134 milliárd EUR mozgósítását eredményezte, és megjegyzi, hogy e célból közel 300 partnerintézménnyel működött együtt Európa-szerte; ösztönzi az EBB-t, hogy továbbra is játsszon szerepet a hagyományos pénzügyi intézményektől származó finanszírozáshoz gyakran nehezen hozzáférő kkv-k forrásokhoz jutásának javításában, célzott finanszírozást biztosítva számukra ahhoz, hogy elegendő erőforrással rendelkezzenek a növekedéshez és a gyarapodáshoz; örvendetesnek tartja és szorgalmazza, hogy a széles földrajzi és ágazati lefedettség elérése érdekében folyamatosan növeljék a partnerintézmények számát;

44.emlékeztet arra, hogy az Európai Garanciaalap működése 2023-ban véget ért, és hogy a világjárvány kedvezőtlen hatásaiból való kilábalást segítő kifizetések Unió-szerte mintegy 200 000 kkv-hoz jutottak el; emlékeztet a korábbi állásfoglalásokban a döntéshozatali folyamatok átláthatóságával és a végső kedvezményezettekre vonatkozó információkkal kapcsolatban kifejezett aggályokra;

45.üdvözli, hogy az EBA pénzmosás, terrorizmusfinanszírozás és adókikerülés elleni intézkedései közé tartozik a termékekhez és ügyletekhez kapcsolódó kockázatok értékelése, a szerződő felek alapos átvilágítása, a tulajdonosi struktúra és a kulcsfontosságú személyek szankciók és terhelő médiabeszámolók tekintetében történő átvilágítása; üdvözli, hogy kötelező képzést vezetett be a személyzet számára, valamint megállapodást kötött a luxemburgi pénzügyi információs egységgel a feltárt gyanús ügyletek bejelentéséről és nyomon követéséről;

46.felhívja az EBB csoportot, hogy az (EU) 2019/1937 irányelvvel Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/1937/oj). összhangban dolgozzon ki az egész csoportra kiterjedő átfogó és kötelező erejű politikát a visszaélést bejelentő személyek védelmére, amely biztonságos bejelentési csatornákat, megtorlással szembeni védelmet és teljes körű nyomonkövetési mechanizmusokat biztosít;

47.nagyra értékeli, hogy a 2021–2027-es kohéziós iránymutatásában az EBB kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022 és 2024 között az EU-ban nyújtott teljes finanszírozásának legalább 40%-át kohéziós régiókban megvalósuló projektekre fordítja; megjegyzi, hogy 2023-ban ez a finanszírozás 29,8 milliárd EUR-t tett ki, ami a Bank által az Európai Unióban jóváhagyott teljes finanszírozás 45%-ának felel meg; hangsúlyozza, hogy a kevésbé fejlett régiók számára elkülönített EBB-finanszírozás teljes összege 17,2 milliárd EUR volt, ennek aránya a 2022. évi 24%-ról 2023-ban 26%-ra nőtt, ami jóval meghaladja az EBB kohéziós iránymutatásában 2023-ra meghatározott 21%-os célt; ismételten felhívja az EBB-t, hogy folytassa azon hiányosságok nyomon követését, elemzését és orvoslását, amelyek megakadályozzák, hogy egyes régiók vagy országok teljes mértékben kihasználják az EBB pénzügyi támogatását és segítségnyújtását;

48.elismeri, hogy az EBA a pénzügyi eszközök széles köre révén szintén hozzájárult az Unió gazdasági és társadalmi kohéziójához; megjegyzi, hogy az EBA kohéziós régiókat érintő, hitelgaranciákkal, kockázati tőkével és magántőke-befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásai 2023-ban 6,8 milliárd EUR-ra rúgtak, ami az EBA teljes uniós kötelezettségvállalásának 48%-át tette ki; megjegyzi, hogy 2023-ban az EBA különösen Közép- és Kelet-Európában volt aktív;

49.megjegyzi, hogy az EBB környezeti és társadalmi fenntarthatósági kerete olyan felülvizsgált környezetvédelmi és szociálpolitikát és normákat tartalmaz, amelyek előmozdítják a hatás- és kockázatértékelés és -kezelés integrált megközelítését;

50.elismeri, hogy az elmúlt 15 évben az EBB tanácsadói tevékenysége a kohéziós régiókban több mint 1000 projektet támogatott; kéri a Bankot, hogy aktívan mozdítsa elő a kevésbé fejlett és az átmeneti régiók finanszírozási lehetőségeit, többek között azáltal, hogy növeli a tanácsadási szolgáltatások jelenlétét az EBB helyi irodáiban; úgy véli, hogy figyelembe kell venni az EBB által a társadalmi kohézió növelése érdekében nyújtott támogatás földrajzi eloszlását is;

51.kiemeli az EBB kohéziós régiókon belüli, az egészségügyi ágazat támogatására irányuló kezdeményezéseit, köztük a HERA Invest programot, amely a Bizottsággal közösen létrehozott 100 millió eurós garancia a határokon át terjedő sürgető egészségügyi veszélyek kezelésére irányuló kutatás és fejlesztés támogatására; ösztönzi az EBB-t, hogy mozdítsa elő a célzott beruházásokat a kohéziós régiók kulcsfontosságú, rendszerszintű támogató eszközeibe, például az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférésbe, a szociális és megfizethető lakhatásba, a digitális konnektivitásba és a városok és régiók helyi finanszírozásába, jobb földrajzi egyensúlyt biztosítva akár közvetlen hitelezés, akár pénzügyi eszközök révén, és használja ki az uniós támogatások és az EBB-hitelek közötti szinergiákat a határokon átnyúló vasúti összeköttetések javítása érdekében, ami elengedhetetlen az EU egységes piacán belüli jobb integrációhoz;

52.elismeri az EBB 2019 óta követett stratégiai irányvonalát, miszerint az EU klímabankja lesz; hangsúlyozza, hogy csak 2023-ban az EBB 41,8 milliárd EUR összegben írt alá finanszírozási szerződést az éghajlat-politika finanszírozására és 25,1 milliárd EUR összegben a környezeti fenntarthatóságra (2022-ben a finanszírozás összege 35,1 milliárd EUR, illetve 15,9 milliárd EUR volt); megjegyzi, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra fordított EBB-finanszírozás 2023-ban összesen 2,7 milliárd EUR-t tett ki, ami a teljes éghajlat-politikai fellépése 6,4%-ának felel meg (szemben a 2022. évi 1,9 milliárd EUR-val, azaz 5,4%-kal); üdvözli, hogy 2023-ban az éghajlat-politika és a környezeti fenntarthatóság finanszírozása összességében az EBB finanszírozásának 60%-át tette ki; kéri, hogy az éghajlatváltozással és a fenntartható finanszírozással kapcsolatos beruházási stratégiájában tartsa fenn a technológiasemlegességet;

53.emlékeztet arra, hogy az EBB a 2019-ben elfogadott energetikai hitelezési politikája keretében létrehozta „a kibocsátáscsökkentés nélküli fosszilis tüzelőanyagokon alapuló energiaprojektek fokozatos megszüntetését”, és átmeneti időszakot vezetett be, amely alatt a Bank továbbra is jóváhagyhatja a már értékelés alatt álló projekteket, de az igazgatótanács 2021 vége után nem hagyott jóvá egyetlen ilyen projektet sem; megjegyzi, hogy 2022-ben az EBB csoport a REPowerEU támogatása érdekében a szerződő felek Párizsi Megállapodáshoz való igazodását célzó (ún. PATH) keret alóli mentességeket ideiglenesen és kivételesen meghosszabbította, hogy azok az EU-ban a jelentős innovatív tartalommal rendelkező projektekre, a megújulóenergia-projektekre és az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájára is kiterjedjenek; megjegyzi, hogy 2023-ban az EBB csoport úgy határozott, hogy a REPowerEU szellemében ugyanezt az ideiglenes és kivételes meghosszabbítást az EU-n kívüli projektekre is alkalmazza; megjegyzi, hogy az ilyen ideiglenes és kivételes meghosszabbítások várhatóan 2027-ig tartanak, a klímabank ütemtervének 2025-ben esedékes felülvizsgálatától függően; emlékeztet korábbi állásfoglalására Az Európai Parlament 2023. július 12-i állásfoglalása az Európai Beruházási Bank pénzügyi tevékenységeinek ellenőrzéséről – 2022. évi éves jelentés (2023/2046(INI)) (HL C, C/2024/4007, 2024.7.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4007/oj)., és fenntartja, hogy a PATH megfelelő keretet kínál a szerződő felek támogatásához a Párizsi Megállapodás célkitűzéseihez való igazodásuk során; hangsúlyozza, hogy az EBB várhatóan valamennyi ügyfelével fokozott együttműködést fog folytatni dekarbonizációs terveik kidolgozásának előmozdítása érdekében;

54.tudomásul veszi az EBB csoport klímabanki ütemtervének 2023-ban jóváhagyott félidős felülvizsgálatát, amely magában foglalja a mikrovállalkozásokra vonatkozó, Párizsi Megállapodáshoz való egyszerűsített igazodási keretet, a PATH keretben foglalt, pénzügyi közvetítőkre vonatkozó közzétételi követelmények felülvizsgálatát, valamint azon országok jegyzékének ideiglenes bővítését, amelyekben az EBB az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos projektek kizárólagos finanszírozójaként járhat el az éghajlatváltozással szembeni kivételes kiszolgáltatottságuk miatt;

55.üdvözli, hogy az EBB csoport a fő prioritásai közé felvette a mezőgazdaságot és a biogazdaságot, ugyanakkor megjegyzi, hogy 2023-ban a mezőgazdaság, a halászat és az erdészet az EBB kihelyezett hitelállományának csupán 1,1%-át kapta; fontosnak tartja, hogy az EBB jelentős összegeket programozzon a mezőgazdasági ágazat finanszírozására, mégpedig egyszerűsített eljárások révén;

56.hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság a vidéki területek növekedésének és fejlődésének egyik fő hajtóereje; elismeri a mezőgazdasági ágazat előtt álló növekvő kihívásokat, valamint azt, hogy az uniós mezőgazdasági termelőknek alkalmazkodniuk kell az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez, meg kell birkózniuk az energiaválsággal és kezelniük kell a növekvő inflációt; felhívja az EBB csoportot, hogy fokozza a támogatásokat és mozdítsa elő az innovációt e létfontosságú ágazatban, amely kulcsszerepet játszik az élelmezésbiztonság biztosításában, kihasználva az EU „Egy az egészség” koncepcióját az emberek, az állatok, a növények és a környezet egészségének összevont kezelése révén, fenntartható, reziliens és termelékeny agrár-élelmiszeripari rendszerek létrehozása érdekében; kiemeli a mezőgazdasági termelők, különösen a fiatal gazdálkodók és a kis méretű üzemek előtt álló pénzügyi kihívásokat, megjegyezve, hogy a mezőgazdasági termelők és az ezen ágazatban tevékenykedő vállalkozások gyakrabban szembesülnek elutasítással a finanszírozás igénylésekor;

57.hangsúlyozza, hogy az EBB-támogatásnak az igazságos átmenetre épülő megközelítést kell alkalmaznia a fenntartható mezőgazdaság megvalósítása érdekében, amely védi a környezetet, az emberi egészséget és az állatjólétet, miközben javítja a mezőgazdasági termelők megélhetését, különösen a kis- és közepes méretű gazdaságok esetében; fenntartja, hogy a vidéki területek támogatása elengedhetetlen a kiegyensúlyozott és inkluzív fejlődés, a generációs megújulás, valamint a nők és férfiak pénzügyi lehetőségekhez való egyenlő hozzáférésének előmozdításához; ismételten felhívja az EBB csoportot, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása révén fokozza részvételét a mezőgazdasági ágazatban;

58.nagyra értékeli, hogy az EBB csoport a digitalizáció egyik fő támogatója az EU-ban, különösen a digitális infrastruktúra finanszírozása és a digitális induló innovatív vállalkozások támogatása terén; ösztönzi az EBB-t, hogy fokozza a digitális hálózatoknak nyújtott támogatását, megerősítve az EU technológiai autonómiáját és a kulcsfontosságú technológiákkal kapcsolatos innovációt;

59.úgy véli, hogy a digitális egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a társadalmi kirekesztés megelőzéséhez jelentős állami beruházásokra van szükség a távközlési infrastruktúrába, különösen a vidéki területeken; ösztönzi az EBB-t, hogy támogassa az európai polgárokat a megfelelő digitális jártasság elsajátításában a társadalomban való teljes körű részvétel érdekében, különös tekintettel az idősekre és a fogyatékossággal élőkre;

60.elismeri, hogy a kiberbiztonsági ágazat kritikus szerepet játszik abban, hogy megvédje a vállalkozásokat és a kormányokat az egyre fejlettebb digitális fenyegetésekkel és külföldi befolyással szemben; üdvözli a biztonsági beruházások 6 milliárd EUR-ról 8 milliárd EUR-ra történő növelését, amelyet a SESI-n keresztül finanszíroznak a – többek között a New Space iparban felmerülő – biztonsági kihívások kezelése érdekében;

61.üdvözli, hogy az EBB kiemelten kezeli a nemek közötti egyenlőséget és a nők gazdasági szerepvállalását, ami 2023-ban összesen 5,8 milliárd EUR összegű beruházást eredményezett ezen a területen (szemben a 2022. évi 5,1 milliárd EUR-val); úgy véli, hogy az EBB még növelheti a nők által vezetett vállalkozásoknak nyújtott mikrohitelek állományát, mivel azok továbbra is hátrányos megkülönböztetéssel szembesülnek a finanszírozáshoz való hozzáférés terén;

62.kiemeli, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztonsága kulcsfontosságú mind a zöld és a digitális átállás, mind pedig a védelmi ágazat és általában az uniós ipari bázis szempontjából; felszólítja az EBB-t, hogy növelje a kritikus fontosságú nyersanyagok ágazatába irányuló beruházásait annak érdekében, hogy elősegítse mind az elsődleges, mind a másodlagos nyersanyagok kínálatának diverzifikálását, valamint a körforgásos gazdaságon alapuló megoldások fejlesztését, különös tekintettel az alternatív anyagokkal, például a bioalapú anyagokkal kapcsolatos K+F-re; üdvözli e tekintetben, hogy 2025. március 21-én elfogadtak egy új, kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozó stratégiai kezdeményezést, amely 2025-ben várhatóan 2 milliárd EUR összegű finanszírozást biztosít a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos beruházásokhoz, valamint létrehoztak egy kritikus fontosságú nyersanyagokkal foglalkozó új munkacsoportot és egy célzott egyablakos ügyintézési pontot a kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos műveletek és tanácsadási tevékenységek, valamint a fokozott technikai szakértelem és partnerségek kiépítése és kezelése céljából;

63.hangsúlyozza, hogy az EBB Global fennállásának második évében 8,4 milliárd EUR összegű finanszírozást nyújtott (szemben a 2022. évi 9,1 milliárd EUR-val); megjegyzi, hogy mivel az EBB Global által nyújtott finanszírozás a projekt összköltségének 50%-ára korlátozódik, a fejlesztésfinanszírozási intézményekkel és multilaterális fejlesztési bankokkal való beruházási társfinanszírozást ismétlődően alkalmazzák; felhívja az EBB-t és a Bizottságot, hogy fektessenek be belső ellenőrzési és független ellenőrzési funkciókba az összes művelet integritásának és megbízhatóságának garantálása érdekében;

64.emlékeztet arra, hogy az EBB Globál az európai Global Gateway kulcsfontosságú végrehajtó szereplői közé tartozik, ezért az az elvárás vele szemben, hogy a legmagasabb szintű átláthatósági és elszámoltathatósági normákat alkalmazza;

65.üdvözli, hogy az EBB igazgatótanácsa elfogadta az EBB globális stratégiai ütemtervét; üdvözli továbbá az EBB azon kötelezettségvállalását, hogy az általa támogatott projektekben tiszteletben tartja és előmozdítja az emberi jogokat és a jogállamiságot;

66.kiemeli annak fontosságát, hogy az EBB csoport ukrajnai beavatkozásait az ország újjáépítésére vonatkozóan az EU-val egyeztetett prioritások vezéreljék, és összhangban legyenek az Ukrajna-tervben meghatározott módszerekkel és keretekkel, valamint az EU-Szerződések rendelkezéseivel; megállapítja, hogy az EBB tovább fokozza az EBB csoport Ukrajnában végrehajtott projektjeivel kapcsolatos csalás és korrupció kezelésére irányuló erőfeszítéseit; felszólít arra, hogy az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásokra továbbra is alkalmazzanak megfelelő feltételrendszert, kiemelt súlyt fektetve a hatékony felügyeleti mechanizmusok biztosítására, például az információkhoz és a helyiségekhez való hozzáférésre, valamint a látogatások nyomon követésére, és kéri, hogy a feltételességet terjesszék ki minden olyan nem uniós országra, amely számára az EBB finanszírozást nyújt;

67.sürgeti a finanszírozott intézkedések végrehajtásáért, nyomon követéséért, ellenőrzéséért és felügyeletéért felelős ukrán hatóságok igazgatási és ellenőrzési kapacitásának megerősítését, különösen a csalás, a korrupció, az összeférhetetlenség és a szabálytalanságok megelőzése érdekében; megismétli, hogy az EBB-nek mindenkor egyértelmű és korlátlan felügyeletet kell gyakorolnia;

68.úgy véli, hogy az EBB nagyobb szerepvállalása hozzáadott értéket fog teremteni Ukrajna újjáépítése és a bővítési folyamat, valamint az Unió Global Gateway menetrendje és szomszédságpolitikája keretében megvalósuló jövőbeli partnerségek, továbbá a fenntartható fejlődési célok támogatása szempontjából; ösztönzi a Bizottságot, hogy maximalizálja az EBB-vel való együttműködést az EU stratégiai autonómiájának fokozása érdekében, különösen az energia és a nyersanyagok terén;

69.üdvözli az Ukrajna-eszköz 2024-es elfogadását, amely az EBB „Az EU Ukrajnáért” (EU4U)” elnevezésű kezdeményezése nyomán az EU költségvetési forrásain alapuló támogatási mechanizmust hoz létre; ösztönzi a tagállamokat, hogy gondoskodjanak arról, hogy Ukrajna továbbra is stabil támogatást kapjon szükségleteinek megfelelően;

70.hangsúlyozza, hogy Ukrajna támogatása érdekében az EBB az Oroszországgal fennálló konfliktus 2014-es kezdete óta több mint 7 milliárd EUR összegű hitelportfóliót épített ki; hangsúlyozza, hogy 2023. december 31-én az EBB (folyósított és még nem folyósított) kitettsége 5750 milliárd EUR-t tett ki, amelyet elsősorban a külső hitelezési megbízatás keretében nyújtott uniós garanciák fedeztek; megjegyzi továbbá, hogy a Bank 2023 végén 388,7 millió EUR aláírt összegben pénzügyi garanciákat is nyújtott (szemben a 2022. végi 478,8 millió EUR-val) az Ukrajnában található partnerekkel szembeni kitettségekre, amelyeket teljes mértékben fedeztek az átfogó uniós garanciák;

71.tudomásul veszi az EBB növekvő pénzügyi szerepvállalását Ukrajnában; felhívja a Bankot, hogy rendszeresen és részletesen tájékoztassa a költségvetési hatóságot és az illetékes ellenőrző szerveket az uniós garanciák által fedezett források kifizetéséről és végrehajtásáról;

72.hangsúlyozza, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszív háború aránytalan hatást gyakorol az EU Oroszországgal és Belarusszal határos keleti régióira; felhívja a figyelmet azokra a költségekre, amelyeket e régiók és tagállamok az ellenséges szomszédos országokkal közös határuk miatt viselnek, nevezetesen arra, hogy egyre több közfinanszírozást kell a biztonságra, a védelemre és a felkészültségre átirányítaniuk, miközben a gazdasági tevékenységek, a határokon átnyúló kereskedelem és egyéb cserék, valamint a kohéziós programok zavarai miatt súlyos mértékben lecsökkent forrásokból kell gazdálkodniuk; felhívja az EBB-t, hogy ezt vegye figyelembe finanszírozási döntései során;

73.üdvözli a Moldovában a gazdasági reziliencia támogatása, az energiabiztonság javítása, az infrastruktúra javítása és az ország uniós integráció felé történő előrehaladásának elősegítése érdekében eszközölt jelentős beruházásokat; elismeri, hogy a Nyugat-Balkánon az EBB Globál 2023-ban 1,2 milliárd EUR-t ruházott be, valamint további 700 millió EUR-t a közúti biztonság fokozására és a vasúti hálózatok javítására; üdvözli a Nyugat-balkáni Reform- és Növekedéstámogató Eszköz 2024-es elfogadását, valamint az Európai Parlament által jóváhagyott Moldovai Reform- és Növekedéstámogató Eszközt;

74.elismeri az EBB szerepét a Nyugat-Balkán uniós tagság felé vezető úton történő támogatásában, az EU bővítési politikájával összhangban; megállapítja, hogy az EBB Globál 2023-ban 1,2 milliárd EUR-t fektetett be a Nyugat-Balkánon, ezzel összesen több mint 6 milliárd EUR beruházást mozgósítva; megjegyzi, hogy a finanszírozás nagy részét a fenntartható összeköttetésekre fordították, amelyeket a kkv-knak nyújtott hitelkeretek, az egészségügy, az oktatás és a készségek, valamint a vízellátás és a víziközmű-szolgáltatás ágazatában megvalósuló infrastrukturális projektek követtek;

75.kéri az EBB-t, hogy más két- és többoldalú intézményekkel együttműködve dolgozzon ki és alkalmazzon közös módszertant a fejlesztési hatáselemzésre a hozzáadott értéket képviselő, hosszú távon pozitív hatások biztosítása érdekében;

76.emlékeztet arra, hogy az EBB belső felügyeletét a Főfelügyelőség vezeti, amely az elszámoltatással foglalkozó három részlegből áll – a műveletek értékeléséből, a panasztételi mechanizmusból és a csalások kivizsgálásából –, amelyek egymást kiegészítő szerepet töltenek be, hozzájárulva az állítások és panaszok következetes kezeléséhez;

77.megállapítja, hogy az EBB panasztételi mechanizmusa 2023-ban összesen 104 ügyet kezelt (szemben a 2022-es 97 üggyel); megjegyzi, hogy 2023-ban 60 új panasz érkezett (2022-ben 54), amelyek közül 44 elfogadhatónak minősült, 29 pedig az EBB által finanszírozott projektekhez kapcsolódott, amelyek közül 27 Európán kívül található;

78.megállapítja, hogy az EBB közbeszerzési panaszbizottsága az Unión kívül az EBB által finanszírozott projektekkel kapcsolatos projektbeszerzési eljárásokkal összefüggő panaszokat kezelő független EBB-bizottság;

79.üdvözli a Vizsgálati Osztály arra irányuló erőfeszítéseit, hogy együttműködjön és összehangolja erőfeszítéseit az EU csalás elleni felépítményének egyéb elemeivel, különösen az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az Európai Ügyészséggel (EPPO), amelyek 2023-ban a vizsgálatokra vonatkozó beterjesztések 37%-át kapták meg (74 esetből 27); arra ösztönzi a Vizsgálati Osztályt, hogy erősítse meg együttműködését az EU csalás elleni felépítményének valamennyi elemével;

80.megjegyzi, hogy a Vizsgálati Osztály proaktív csalásfelderítési tevékenységeket végez a csalásra és integritásra vonatkozó kockázatértékelési eszköz és a beszerzésekkel összefüggő korrupciós kockázatok robotjának alkalmazásával, és hogy 2023-ban 24 felülvizsgálat határozta meg a célokat három teljes körű és mélyreható proaktív feddhetetlenségi felülvizsgálathoz; felkéri a Bankot annak értékelésére, hogy milyen módon lehetne tovább javítani ezeket a digitális eszközöket az átláthatóság és a pénzügyi elszámoltathatóság támogatása érdekében;

81.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Parlament ismételt felhívásai ellenére a Vizsgálati Osztály éves jelentése nem nyújt megfelelő tájékoztatást az általa kezelt ügyek pénzügyi nagyságrendjéről, az érintett alapokról vagy megbízatásokról, az érintett projektek típusairól, az elfogadott enyhítő intézkedésekről, az EBB szolgálatainak és az ügyekben érintett közvetítőknek vagy partnereknek, vagy akár az érintett tagállamoknak a szerepéről; felkéri a Vizsgálati Osztály képviselőit, hogy fokozzák a Parlamenttel való együttműködés és párbeszéd, valamint a Parlament általi átláthatóság szintjét különösen a pénzügyi tevékenységek ellenőrzése tekintetében; megismétli a Vizsgálati Osztályhoz intézett felhívását, hogy lépjen túl néhány esettanulmány puszta szöveges leírásán, és időszakosan nyújtson érdemi betekintést a pénzügyi érdekek védelmének mértékébe; javasolja a Vizsgálati Osztály számára, hogy a többi vizsgálati szerv, például az EPPO és az OLAF által használthoz hasonló jelentési modellt fogadjon el, amely megfelelő egyensúlyt teremt az átláthatóság és a titoktartási vagy szakmai titoktartási kötelezettség között;

82.tudatában van annak, hogy az EBB kizárási politikája önálló kizárási eljárást ír elő, amely a döntéshozatali normák, eredmények és jogorvoslatok tekintetében nem teljesen egyenértékű a Bizottság korai felismerési és kizárási rendszerével; ismételten felhívja az EBB csoportot és a Bizottságot, hogy működjenek együtt a lehetséges hiányosságok azonosításában és a korrekciós intézkedésekre vonatkozó javaslatok kidolgozásában, ideértve az EBB kizárási határozatainak a korai felismerési és kizárási rendszeren keresztül történő végrehajtására szolgáló gyorsított eljárást is; megjegyzi, hogy 2023-ban a Vizsgálati Osztály megállapításain alapuló kizárási eljárások öt évre kizártak öt vállalatot az EBB által finanszírozott bármely tevékenységben való részvételből;

83.üdvözli az EBB csoport belső ellenőrzési keretrendszerre vonatkozó politikájának 2023-as jóváhagyását; elismeri az EBB és az EBA közötti csoportszintű összehangolási folyamat eredményeit, amennyiben azok tükrözik a két szervezet különböző üzleti modelljeit és irányítási struktúráit; utal különösen a Számvizsgáló Bizottság azon észrevételeire, amelyek szerint mind a belső ellenőrzésnek, mind a belső ellenőrzési keretrendszernek csoportszintű funkcióvá kell válnia;

84.megjegyzi, hogy az EBB független külső ellenőre a harmadik védelmi vonal; rámutat arra, hogy a könyvvizsgálók és megbízatások rendszeres rotációja új perspektívákat tesz lehetővé, és ezért megjegyzi, hogy az EBB külső ellenőrét rendszeres időközönként fel kell váltani, de megbízatását 2027-ig meghosszabbították, és 2009 óta az EBB csoport könyvvizsgálója;

85.nagyra értékeli, hogy az EBB csoport kockázatkezelési kerete és a csoport kockázatkezelési adatokról szóló, féléves jelentései hatékonyak és összhangban vannak az Európai Bankhatóság követelményeivel és technikai standardjaival;

86.hangsúlyozza, hogy 2023-ban a nehéz piaci viszonyok ellenére az EBB portfóliójában továbbra is nagyon alacsony volt a nemteljesítő kitettségek szintje; úgy véli, hogy bár a Bank hitelportfóliójának jelentős részében érvényesül a hitelminőség-javítás vagy az uniós tagállami garanciák hatása, az EBB portfóliójának kiváló minősége az EBB igen hatékony hitelezési politikáinak gondos végrehajtásából ered;

87.kiemeli, hogy az EBB nem tartozik a hitelintézetekre alkalmazandó uniós jogszabályok, különösen a tőkekövetelményekről szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/575/oj). és irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/36/oj). (CRR, CRD) hatálya alá, ezért a Bank jogosult a tevékenységeinek, küldetésének és a piaci feltételeknek megfelelően meghatározni tőke- és likviditási követelményeit; kiemeli, hogy az EBB csoport elkötelezett amellett, hogy megfeleljen a legjobb banki és piaci gyakorlatoknak, és az arányosság elvével összhangban meghatározhatja azok alkalmazhatóságát; hangsúlyozza, hogy e normák végrehajtásának nem szabad indokolatlan terhet okoznia; üdvözli, hogy az EBB csoport önkéntesen folytatta le a felülvizsgálati és értékelési eljárást; rámutat, hogy ennek összhangban kell lennie az EBB irányítási struktúrájával és küldetésével;

88.tudomásul veszi, hogy az EU változó szükségleteivel összhangban az uniós intézmények 2024-ben jóváhagyták az EBB Kormányzótanácsa által javasolt alapokmány-módosítást, amely módosította a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó jogszabályi korlátot A tőkeáttételi mutató azt jelzi, hogy az EBB saját forrásaihoz képest mennyi kölcsönt tud nyújtani., és 250%-ról 290%-re emelte azt annak érdekében, hogy az EBB sajáttőke-alapjának növelése nélkül többet tudjon befektetni;

89.úgy véli, hogy a módosított tőkeáttételi mutató megnyitja az utat a fokozott kockázatvállalás előtt; elismeri, hogy a megújuló energiába, a fenntartható infrastruktúrába, valamint az innovatív technológiákba történő beruházások alapvető fontosságúak az EU versenyképessége szempontjából, de a megtérülés bizonytalansága miatt gyakran nagyobb kockázatot hordoznak; rámutat arra, hogy a fokozott kockázatvállalás növelheti az EBB hozamainak volatilitását, de megjegyzi, hogy az EBB rendelkezik a fokozott kockázatú tevékenységekhez szükséges tőkepufferekkel;

90.komoly aggodalmának ad hangot a Northvolt AB, a zöld átállás szempontjából kulcsfontosságúnak tartott akkumulátorgyártó helyzete miatt; hangsúlyozza, hogy a Northvolt egy valamivel több mint 942,6 millió EUR összegű jelentős EBB-hitelcsomagban részesült egy óriásgyár telephelyének bővítését célzó hitelfinanszírozás részeként; megjegyzi, hogy a Northvolt 2025 márciusában csődöt jelentett; felhívja az EBB-t, hogy adjon részletes tájékoztatást a Northvolt AB finanszírozásának értékelési és döntéshozatali folyamatáról, valamint a projekt kudarcához vezető okokról;

91.hangsúlyozza, hogy az óriásgyár telephelyének bővítése elvileg növelte volna az akkumulátorgyártás éves termelési kapacitását, és stratégiai jelentőséggel bírt a globális versenyképesség szempontjából, továbbá összhangban áll az Unió ágazati stratégiáival;

92.felszólítja a Bizottságot és az EBB igazgatótanácsát, hogy indokolatlan késedelem nélkül indítson alapos belső felülvizsgálatot az elszenvedett pénzügyi kár megállapítása, valamint e kiemelt projekt kudarca okainak és hátterének ellenőrzése érdekében, és tanuljon ebből a tapasztalatból annak érdekében, hogy megelőzze egy hasonló helyzet megismétlődését, vagy lehetővé tegye annak korai felismerését;

93.fenntartja, hogy az uniós támogatás legnagyobb hozzáadott értéke az innovatív projektekbe történő magasabb kockázatú beruházások előmozdítása, az uniós stratégiai célok felfuttatása és olyan hosszú távú átállási projektek lehetővé tétele, amelyek nem részesülhetnek finanszírozásban a magánszektorból; úgy véli, hogy az innovációra és a versenyképességre vonatkozó céljainak hatékony megvalósítása érdekében az InvestEU programnak a nagyobb kockázatú és nagyobb volumenű beruházások finanszírozására kell összpontosítania, és hogy az EBB-csoportnak több és nagyobb magas kockázatú projektet kell vállalnia, amelyekbe elsősorban lehetőleg európai befektetőket kell bevonni, ötvözve az InvestEU forrásainak fokozottan a kockázatmegtartás felé orientált felhasználását az EBB csoport saját pénzügyi forrásainak azonos orientációjú felhasználásával; sürgeti az EBB-t, hogy vezessen be szigorúbb feltételeket annak megakadályozására, hogy az uniós közfinanszírozást a termelést Európán kívülre áthelyező vállalatok támogatására használják fel, biztosítva, hogy az EBB által finanszírozott valamennyi projekt hozzájáruljon az európai ipar hosszú távú rezilienciájához;

94.tudatában van annak, hogy az EBB irányítóbizottságának tagjai gyakran a származási országuk köztisztviselői, mielőtt megkezdenék hivatali idejüket az EBB-nél, amely jellemzően két–hat évig tart, és ezért jogosultak arra, hogy bizonyos feltételek mellett szakmai fejlődési lehetőségeket vegyenek igénybe a várakozási időszak alatt (amelyet az EBB-nél töltött hivatali idejük lejárta után 24 hónapra meghosszabbítottak); megjegyzi, hogy az Igazgatási Bizottság tagjait felkérik, hogy a lehető leghamarabb tájékoztassák az etikai és megfelelési bizottságot, és kérjenek jóváhagyást a várható foglalkoztatással kapcsolatos tárgyalásokhoz;

95.határozottan megismétli a Parlament azon többszöri felhívását, hogy erősítsék meg az EBB-n belüli összeférhetetlenség megelőzésére szolgáló mechanizmust, és javítsák az ilyen esetek kezelésének módját, valamint jobban határozzák meg azokat a feltételeket, amelyek mellett az EBB alelnökei részt vehetnek a származási országukban végzett műveletekkel kapcsolatos döntésekben, és ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket vegyék napirendre az Igazgatási Bizottság magatartási kódexének jövőbeli felülvizsgálata során;

96.kiemeli, hogy 2023. október 31-én az európai ombudsman a 611/2022/KR ügyben úgy határozott, hogy egy korábbi alelnök mindössze néhány héttel azelőtt vett részt finanszírozási megállapodások jóváhagyásában az EBB és egy a származási országában működő nemzeti fejlesztési bank A nemzeti fejlesztési bankok pénzügyi közvetítők az EBB és az EBB beruházásaiból profitáló kisebb projektek között. között, hogy az említett nemzeti fejlesztési bank vezérigazgatójává nevezték volna ki, az EBB megfelelési főtisztviselője azon jelzése ellenére, hogy a kinevezési folyamat során tartózkodnia kell az ilyen műveletektől; megállapítja, hogy ez az eset az Igazgatási Bizottság jelenlegi magatartási kódexének hatálybalépését megelőzően történt, amely kódex jelenleg konkrét rendelkezéseket tartalmaz az Igazgatási Bizottság tagjainak jövőbeli foglalkoztatására vonatkozóan; megjegyzi, hogy az EBB kötelezettséget vállalt arra, hogy az etikai és megfelelési bizottságára alkalmazandó szabályok jövőbeli felülvizsgálata során figyelembe veszi az európai ombudsman azon ajánlását, hogy a bizottság határozatait hozzák nyilvánosságra;

97.megjegyzi, hogy a kockázatcsökkentő intézkedések – például az elkülönítési és várakozási időszakok – jelentik a leggyakoribb elővigyázatossági záradékokat a forgóajtó-esetek kezelése terén, és megállapítja, hogy ezeket az intézkedéseket az Igazgatási Bizottság tagjai végrehajtják és betartják, beleértve azokat is, amelyekről a médiában a közelmúltban beszámoltak;

98.osztja az európai ombudsman azon véleményét, hogy meg kell erősíteni az EBB etikai és megfelelési bizottságának szerepét az Igazgatási Bizottság tagjai által betölteni tervezett új álláshelyek felügyelete terén, és hogy az etikai és megfelelési bizottságának jogosultnak kell lennie arra, hogy kockázatcsökkentő intézkedéseket írjon elő és hajtson végre; tudatában van annak, hogy az EBB etikai és megfelelési bizottságának szerepe az elmúlt években hangsúlyosabbá vált, és hogy belső viták folynak arról, hogy miként lehetne növelni a hatékonyságát;

99.felkéri a Bankot, hogy fokozza az európai vállalatok részvételét az EBB által finanszírozott projektekre indított közbeszerzési eljárásokban; ösztönzi a Bankot, hogy javasolja a hitelfelvevőknek, hogy az európai versenyképesség megerősítése érdekében részesítsék előnyben az európai vállalkozások jogosultságát;

100.ismételten felszólítja az EBB-t, hogy biztosítson megfelelő földrajzi képviseletet, többek között közép- és felsővezetői szinten, és felszólítja, hogy évente tegye közzé a közép- és felsővezetői pozíciók nemek és állampolgárság szerinti megoszlását;

101.nagyon helyteleníti, hogy az Európai Számvevőszék még mindig nem rendelkezik teljes hozzáféréssel az EBB-műveletekkel kapcsolatos valamennyi adathoz; elismeri, hogy az EBB-nek nem minden tevékenységét finanszírozza közvetlenül az EU, ezért a Számvevőszék nem minden tevékenységéhez rendelkezik automatikus hozzáféréssel; kitart amellett, hogy a Számvevőszéknek hozzá kell férnie azon információkhoz, amely az uniós politikák végrehajtását célzó és uniós források felhasználását igénylő valamennyi EBB-művelet átfogó és kimerítő értékeléséhez szükséges, ideértve azokat, amelyek végrehajtása pénzügyi közvetítőkön keresztül történik; felhívja a Számvevőszéket, hogy a legjobb képességei szerint teljes körűen ellenőrizze az uniós költségvetést bármilyen mértékben érintő műveleteket;

102.megjegyzi, hogy a fő releváns ellenőrzési feladatokat az EBB Számvizsgáló Bizottságára bízzák, amely egy teljes mértékben független szerv; úgy véli, hogy a képesítéssel rendelkező külső képviselőknek a Számvizsgáló Bizottság egyes feladataiban való részvétele fokozhatja a Számvizsgáló Bizottság elemzéseinek objektivitását;

103.megjegyzi, hogy az EBB átláthatósági politikája kompromisszumot teremt a nyitottság elve és az érzékeny információk védelmének szükségessége között; megjegyzi, hogy a politika meghatározza, hogy mely információkat kell proaktívan közzétenni, és mikor – előírva például, hogy a projekt-összefoglalókat legalább három héttel azelőtt közzé kell tenni, hogy a projekt finanszírozásának jóváhagyását az EBB igazgatótanácsa megtárgyalja –, és meghatározza a vonatkozó eltéréseket; szorgalmazza, hogy ezek az összefoglalók nyújtsanak érdemi tájékoztatást az érdekelt feleknek;

104.megjegyzi, hogy 2023-ban az EBB igazgatótanácsa 449 projektet hagyott jóvá, és hogy a projekt-összefoglalók szinte mindegyikét (94%) közzétették, az esetek többségében (57%) a jóváhagyás előtt; megállapítja, hogy a pénzügyi közvetítőkön keresztül végrehajtott valamennyi EBB-műveletet közzéteszik az EBB honlapján, és az EBB kérésre részletes tájékoztatást nyújt;

105.emlékeztet arra, hogy az EBB valamennyi dokumentuma nyilvánosan hozzáférhető, összhangban a közzététel melletti vélelemmel; hangsúlyozza, hogy valamennyi kérelmezőt előzetesen tájékoztatni kell a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről, és az elutasítás kizárólag meghatározott kivételeken alapulhat; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek fontolóra kell vennie a projektek indokolásáról és hátteréről szóló információk, valamint az uniós szakpolitikai célokhoz való igazodásuk és az azokhoz való hozzájárulásuk magyarázatának időben történő közzétételét; felhívja az EBB-t, hogy módszeresen tegye közzé legnagyobb pénzügyi műveleteinek ellenőrzési eredményeit, biztosítva kockázatkezelésének és hatásvizsgálatainak független ellenőrzését; elvárja, hogy az EBB a közzététel megtagadását az 1049/2001/EK rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj). és az 1367/2006/EK rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács 1367/2006/EK rendelete (2006. szeptember 6.) a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról (HL L 264., 2006.9.25., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1367/oj). felsorolt alkalmazandó kivételekre korlátozza; felszólít az ombudsmannak az EBB közzétételi politikájával és a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kapcsolódó kérelmekkel kapcsolatos vizsgálatait követően kiadott ajánlásainak teljes körű végrehajtására;

106.emlékeztet arra, hogy az uniós finanszírozás valamennyi kedvezményezettjének általános kötelezettsége, hogy elismerje annak eredetét, és biztosítsa a kapott uniós finanszírozás láthatóságát; felhívja az EBB csoportot annak biztosítására, hogy a végső kedvezményezettek megfeleljenek az uniós pénzügyi támogatás láthatósági kritériumainak;

107.kiemeli, hogy a Bank dolgozik azon, hogy projektciklusai teljes körű digitalizálása révén csökkentse az ahhoz szükséges időt, hogy a termék eljusson a koncepciótól a piaci elérhetőségig (piacra jutási idő); felhívja a Bankot, hogy fokozza a tevékenysége digitalizálására irányuló erőfeszítéseit;

108.ismételten felszólítja az EBB-t, hogy erősítse meg és teljes körűen hajtsa végre az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés elleni politikáját, többek között azáltal, hogy nem részesít finanszírozásban olyan kedvezményezetteket vagy pénzügyi közvetítőket, amelyek bizonyítottan érintettek voltak ilyen gyakorlatokban, vagy amelyek esetében ennek kockázata jelentős;

109.megismétli, hogy egy együttműködési megállapodás elfogadása erősítené a Parlament és az EBB közötti strukturáltabb párbeszédet; ezzel összefüggésben üdvözli az EBB és a Parlament közötti példa nélküli együttműködést ezen állásfoglalás előkészítése érdekében, megjegyezve, hogy ez a nyitottság és az átláthatóság kézzelfogható kifejeződése;

110.sürgeti az EBB-t, hogy továbbra is számoljon be a Parlament által kiadott korábbi ajánlások állásáról, különös tekintettel az elért eredményekre és a prioritásai és az uniós politikák végrehajtása érdekében tett intézkedések hatására, különösen a következők tekintetében;a)befektetési stratégiájának (gazdasági, környezeti és társadalmi) hatása és az Unió érdekében a belső piac kiegyensúlyozott és folyamatos fejlődéséhez való hozzájárulás terén elért eredmények;b)az összeférhetetlenség, a csalás, a korrupció és a kötelességszegés egyéb lehetséges formáinak megelőzése és az ellenük való fellépés fokozása céljából elfogadott intézkedések;c)az átláthatóság megerősítését szolgáló új intézkedések;d)intézkedések a kkv-knak és a támogatható gazdasági szereplőknek az uniós politikák végrehajtása során nyújtott támogatás megerősítésére;e)az ezen állásfoglalásban elfogadott felhívások és kérések nyomon követése;

111.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, és kéri a Tanácsot és az EBB igazgatótanácsát, hogy vitassák meg a Parlament itt ismertetett álláspontját.