1.megjegyzi, hogy a Tanács költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2023-ban 12,3 milliárd EUR-t tett ki (ami az összes uniós kiadás 6,4%-ának felel meg); megjegyzi, hogy a Tanács mintegy 0,6 milliárd EUR-s költségvetése az Unió teljes igazgatási kiadásának mintegy 5,2%-át teszi ki;

2.üdvözli, hogy a Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében egy 70 ügyletből álló mintát vizsgált, ami 10-el több, mint amennyit 2022-ben vizsgált; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék jelentése szerint igazgatási kiadások alatt a humán erőforrásokra és azokon belül a nyugdíjakra – ezek 2023-ban az összes kiadás mintegy 70%-át tették ki –, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadások értendők, és sokéves tapasztalata szerint ez a kiadási terület általában alacsony kockázatú;

3.megjegyzi, hogy a 70 tranzakcióból 21 (30%) tartalmazott hibákat, de a Számvevőszék a számszerűsített öt hiba alapján úgy becsüli, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van;

4.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében észrevételt tett a Tanács által odaítélt épületkarbantartási keretszerződés időtartamára vonatkozóan; megjegyzi, hogy a Számvevőszék nem tárt fel számszerűsíthető hibát a Tanácsot érintő négy vizsgált kifizetésben;

5.mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2009 óta és a 2022. évi pénzügyi évre vonatkozóan is a Parlamentnek meg kellett tagadnia a mentesítést a Tanács számára, mivel a Tanács továbbra sem hajlandó együttműködni a Parlamenttel a mentesítési eljárás tekintetében, megakadályozva, hogy a Parlament megalapozott döntést hozzon a Tanács költségvetése végrehajtásának kiterjedt és alapos ellenőrzése alapján;

6.megjegyzi, hogy a Parlament illetékes szervezeti egységei a mentesítési eljárás előadójának nevében 2024. szeptember 20-án kérdőívet továbbítottak a Tanács Főtitkárságának, amely 90, a Parlament által feltett fontos kérdést tartalmazott annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tanácsi költségvetés végrehajtásának és a Tanács irányításának alapos ellenőrzése; megjegyzi továbbá, hogy hasonló kérdőíveket küldtek az összes többi intézménynek, amelyek mindegyike alapos választ adott a Parlamentnek valamennyi kérdésre;

7.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2024. szeptember 23-án a Tanács Főtitkársága ismét arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy nem fog válaszolni a Parlament kérdőívére, és hogy a Tanács nem fog részt venni a mentesítési eljárás részeként 2024. november 12-re szervezett meghallgatáson, amelyen az összes többi meghívott intézmény részt vett;

8.megismétli, hogy a Parlamentnek előjoga van arra, hogy az EUMSZ 319. cikke, valamint a költségvetési rendelet és a Parlament eljárási szabályzata vonatkozó rendelkezései szerint, a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban gyakorolhassa mentesítési jogkörét, azaz az átláthatóság fenntartása és az uniós adófizetőkkel szembeni demokratikus elszámoltathatóság biztosítása érdekében mentesítést adjon;

9.hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet 59. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság a többi uniós intézményre ruházza a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszainak végrehajtásához szükséges hatásköröket, és ezért érthetetlennek tartja, hogy a Tanács megfelelőnek véli a Bizottság mentesítését a Tanács költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

10.hangsúlyozza a Parlament által több mint húsz éve követett, jól bevált és tiszteletben tartott gyakorlatot, miszerint valamennyi uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak a Parlament adhat mentesítést, beleértve az Európai Tanácsot és a Tanácsot; emlékeztet arra, hogy a Bizottság kijelentette, hogy nem képes felügyelni a többi uniós intézmény költségvetésének végrehajtását; hangsúlyozza a Bizottság azon ismételt álláspontját, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének tiszteletben tartása érdekében továbbra is folytatni kell közvetlenül a Parlament szintjén az egyes uniós intézmények igazgatási kiadásai és az uniós költségvetés végrehajtása tekintetében a mentesítés megadásának gyakorlatát;

11.hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet azt jelenti, hogy a Parlament csak a Számvevőszék és az ombudsman jelentéseit, valamint a Tanács honlapján nyilvánosan hozzáférhető információkat ellenőrizheti, mert a Tanács továbbra sem hajlandó együttműködni a Parlamenttel; hangsúlyozza, hogy az együttműködés hiánya aláássa a Parlament azon képességét, hogy hatékonyan betöltse felügyeleti szerepét, és megalapozott döntést hozzon a mentesítés megadásáról;

12.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács több mint egy évtizede nem mutat politikai hajlandóságot arra, hogy együttműködjön a Parlamenttel az éves mentesítési eljárás keretében; hangsúlyozza, hogy ez a hozzáállás tartós negatív hatást gyakorolt mindkét intézményre, hiteltelenné tette az uniós költségvetési gazdálkodást és a költségvetés demokratikus ellenőrzését, valamint megingatta a polgároknak az Unióba mint átlátható szervezetbe vetett bizalmát; hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak ugyanazokat az elszámoltathatósági normákat kell követnie, mint amelyeket a többi uniós intézménytől elvár;

13. megismétli, hogy az, hogy a Tanács továbbra sem hajlandó részt venni a mentesítési eljárásban, a demokratikus elszámoltathatóság elfogadhatatlan megsértése; jogi és eljárási módosításokat szorgalmaz a költségvetési előirányzatok visszatartása érdekében minden olyan uniós intézmény esetében, amely nem tesz eleget az átláthatósági kötelezettségeknek;

14.emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata támogatja az adófizetők és a közvélemény jogát arra, hogy tájékoztatást kapjanak a közintézmények bevételeinek felhasználásáról; ezért kéri a Parlament előjogának és a demokratikus elszámoltathatóság elve tekintetében játszott szerepének teljes mértékű tiszteletben tartását; felhívja a Tanácsot, hogy megfelelően kövesse nyomon a Parlament által a mentesítési eljárás keretében elfogadott ajánlásokat, és ragaszkodik az EUSZ 14. cikke (1) bekezdésének teljes körű alkalmazásához;

15.felhívja a Tanácsot, hogy indokolatlan késedelem nélkül folytassa a tárgyalásokat a Parlamenttel, és a főtitkárok és a két intézmény elnökének bevonásával aktívan lépjen a lehető leghamarabb kapcsolatba a Parlamenttel a legmagasabb szinten a patthelyzet megszüntetése és a megoldás megtalálása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a Parlament és a Tanács szerepét a mentesítési eljárásban, valamint biztosítva a költségvetés végrehajtásának átláthatóságát és megfelelő demokratikus ellenőrzését; kéri a Bizottságot és a Tanács Jogi Szolgálatát, hogy adjanak véleményt a Szerződésen alapuló lehetséges megoldásokról a Tanács elszámoltathatóságának a mentesítési eljárás során történő érvényesítése céljából;

16.hangsúlyozza, hogy bár a jelenlegi helyzetet javítani kell az intézmények közötti, a Szerződések keretein belüli jobb együttműködés révén, a Szerződések felülvizsgálata egyértelműbbé és átláthatóbbá tehetné a mentesítési eljárást azzal, hogy a Parlament számára kifejezett hatáskört biztosítana arra, hogy külön-külön adjon mentesítést valamennyi uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak; hangsúlyozza azonban, hogy egy ilyen felülvizsgálatig a jelenlegi helyzetet a megerősített intézményközi együttműködés révén javítani kell; ebben az értelemben sürgeti a Tanácsot, hogy aktívan működjön együtt a Parlamenttel;

17.megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a Tanács nem hajlandó együttműködni a mentesítési eljárás során, a Parlament ebben a jelentésben mindazonáltal rámutat néhány politikai prioritásra, és észrevételeket tesz a Tanács költségvetési és pénzgazdálkodásával, valamint egyéb, a mentesítési eljárás szempontjából releváns szemponttal kapcsolatban;

18.megjegyzi, hogy mivel a Tanács nem működött együtt a Parlamenttel, a következő szakaszokban szereplő észrevételek elsősorban a nyilvánosan elérhető összesített információkon alapulnak, amelyek csak korlátozott részletességgel szolgálnak;

19.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács számos uniós intézmény, szerv, hivatal és ügynökség esetében olyan módon gyakorolja a jelölési és kinevezési eljárásokkal kapcsolatos előjogát, hogy nem veszi figyelembe az érdekelt felek véleményét, vagy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásait;

20.tudomásul veszi a Tanács által követett azon hagyományt, hogy a legtöbb tisztség esetében nem kérdőjelezi meg az egyes tagállamok kinevezéseit;

21.emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 286. cikkének (2) bekezdése értelmében a Tanács az egyes tagállamok javaslatainak megfelelően, a Parlamenttel folytatott konzultációt követően nevezi ki a Számvevőszék tagjait; emlékeztet arra, hogy ezen előfeltétel alapján a Parlament véleményt nyilvánít a jelöltekről; sajnálja, hogy a Tanács ismétlődően figyelmen kívül hagyta a Parlament által a Számvevőszék tagjainak kinevezésére vonatkozó konzultatív szerepének gyakorlása során tett ajánlásokat; emlékeztet arra, hogy bár a Parlament véleménye nem kötelező erejű a Tanácsra nézve, a kedvezőtlen véleményt kapott jelöltek a Parlament határozatának elfogadásával visszavonták pályázatukat, elismerve ezáltal a Parlament szerepét az uniós költségvetés védelméhez kapcsolódó demokratikus felügyeleti hatóságként; felhívja a Tanácsot, hogy ismerje el a Parlament szerepét azáltal, hogy együttműködik a mentesítési eljárásban;

22.emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága bíráit és főtanácsnokait a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki egy olyan bizottsággal folytatott konzultációt követően, amelynek feladata, hogy véleményt nyilvánítson a leendő jelöltek adott feladatok ellátására való alkalmasságáról;

23.felhívja a Tanács soros elnökségeit, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága által 2023. június 27-én tartott munkaértekezlet következtetéseivel összhangban hagyjanak fel a vállalati szponzorálás felhasználásával kiadásaik fedezésére, mivel ez összeférhetetlenség kialakulásának kockázatával jár; megjegyzi, hogy az Európai Unió Tanácsa elnökségének szponzorálására vonatkozó stratégiai kezdeményezésről szóló, 2024. szeptember 9-i határozatában az európai ombudsman arra ösztönözte a Tanácsot, hogy vizsgálja meg, hogyan hajtották végre a Tanács által elfogadott, a szponzorálásnak az elnöksége általi igénybevételére vonatkozó, nem kötelező erejű szabályokat (az iránymutatás), és tárjon fel más olyan lehetséges intézkedéseket, amelyek segíthetnek a szponzorálás igénybevételével kapcsolatos kockázatok csökkentésében; megismétli a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy a Tanács munkájának hatékonyságára és eredményességére vonatkozó megfelelő és egységes normák biztosítása érdekében biztosítson költségvetést a tanácsi elnökségek számára;

24. mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a magyar kormány visszaélt az Uniós soros elnökeként betöltött szerepével, hogy olyan kétoldalú kötelezettségvállalásokat folytasson, amelyek ellentétesek az Unió alapvető értékeivel, például Orbán Viktor miniszterelnök találkozói Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, az uniós szankciók és a Nemzetközi Büntetőbíróság ez utóbbi ellen háborús bűncselekmények miatt kiadott elfogatóparancsa ellenére; riasztónak tartja a más tekintélyelvű vezetőkkel való hasonló együttműködést, amely aláássa az EU hitelességét; felhívja a Tanácsot, hogy határozottan ítélje el ezeket a fellépéseket, és tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítása érdekében, hogy az elnökséget betöltő tagállamok az uniós elvekkel összhangban járjanak el, megőrizve az Unió integritását és értékeit;

25.sajnálja, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését nem osztották fel két egyértelműen elkülönített költségvetésre, amint azt a Parlament korábbi mentesítési állásfoglalásaiban javasolta az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása érdekében, nem utolsósorban az Európai Tanácsot illetően, mivel jelenleg lehetetlen megbízható tájékoztatást kapni az intézmény költségeiről; hangsúlyozza a megbízható adatok fontosságát az objektív ellenőrzés szempontjából; felszólít a mentesítésért felelős hatóság ajánlásának betartására;

26.megjegyzi, hogy a Tanács költségvetése 2023-ban 647 908 757 EUR volt, ami 2022-höz képest 6%-os növekedést jelent, ami magasabb, mint a 2021 és 2022 közötti növekedés, amely 2,3 %-os volt; megjegyzi, hogy ez a növekedés főként a bérfrissítési paraméterek infláció miatti felülvizsgálatához kapcsolódik;

27.megjegyzi, hogy a Tanács költségvetésének általános végrehajtási aránya 2023-ban 97,0% volt; megjegyzi, hogy 2023 végén közel 20 millió EUR előirányzatot töröltek, amelynek fele a személyzeti kiadásokra vonatkozó költségvetési sorból származott;

28.megjegyzi, hogy a költségvetési rendelet 29. cikkével összhangban a Tanács 2023-ban 41 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre, összesen 6,5 millió EUR összegben; megjegyzi továbbá, hogy ezen átcsoportosítások közül három esetben szükség volt arra, hogy a költségvetési hatóságot a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban tájékoztassák, olyan különböző költségvetési sorok megerősítése céljából, mint többek között a „Az épületek kialakítása és felszerelése”, a „Víz, gáz, elektromos áram és fűtés”, a „Berendezések és szoftverek beszerzése” és „Szolgálati gépjárművek bérlésének, karbantartásának és javításának költségei”;

29. felhívja a Tanácsot, hogy a nyilvánosság számára hozzáférhető, felhasználóbarát formában tegye közzé a vezető tisztviselők, köztük az Európai Tanács elnöke, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője és a Főtitkárság utazási és reprezentációs költségeinek éves bontását;

30.megjegyzi, hogy a 2023-ról 2024-re átvitt előirányzatok összesen 85,5 millió EUR-t tettek ki, amely főként a számítógépes rendszereket, a 2023-ban biztosított tolmácsolás költségeit, amelyek számláira vonatkozóan a lezárás időpontjában még nem született megállapodás az Európai Bizottság szervezeti egységeivel, az épületeket, a tájékoztatást és a kommunikációt, az audiovizuális és konferenciaberendezéseket, valamint az egyéb személyzeti kiadásokat és a közlekedést érintette;

31. aggodalmát fejezi ki a tanácsadói szolgáltatások és a külső vállalkozók Tanács általi igénybevételére vonatkozó ellenőrzési mechanizmusok elégtelensége miatt; kéri az 50 000 EUR-t meghaladó valamennyi szerződés teljes körű nyilvánosságra hozatalát, részletezve a szerződés tárgyát, a teljesítendő feladatokat és a megbízott szervezeteket, a közpénzekkel való esetleges visszaélések megelőzése érdekében;

32.megjegyzi, hogy a számlák kifizetésének átlagos ideje 2022-ről 2023-ra 18 napról 13 napra csökkent, ami jóval a 30 napos maximális határidő alatt van, ezáltal elkerülve a késedelmi kamatokat;

33.megjegyzi, hogy a kiküldetési költségek, amelyek magukban foglalják mind a Főtitkárság kiküldetési költségeit, mind az Európai Tanáccsal kapcsolatos személyzeti kiküldetési költségeket, 2022 és 2023 között 25%-kal nőttek, és hogy az elnökségeknél és nemzeti delegációknál a küldöttségekkel kapcsolatban felmerülő utazási költségek ugyanebben az időszakban 36,6%-kal nőttek; felhívja a Tanácsot, hogy értékelje a kiküldetési kiadások e jelentős növekedését; a részletes információkhoz való hozzáférés hiányában arra ösztönzi a Tanácsot, hogy ezeket az erőforrásokat a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás szellemében használja fel;

34.megjegyzi, hogy a Tanács célkitűzéseket határozott meg 2023. évi költségvetésének teljesítésére vonatkozóan, nevezetesen azt, hogy biztosítsa a folyamatos döntéshozatalt az Európai Tanácsban és a Tanácsban, biztosítsa az Európai Tanács és a Tanács folyamatos támogatását a pénzügyi források hatékony és eredményes felhasználása révén, különös tekintettel a tartós inflációs nyomásra és az abból eredő, a szerződések indexálása miatti áremelkedésekre, és folytassa az adminisztráció digitális korszerűsítésének folyamatát azzal a céllal, hogy javítsa a Főtitkárság szervezeti felépítésének minőségét és az erőforrások megfelelő felhasználását;

35.megjegyzi, hogy 2023-ban költségvetése hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a Főtitkárság folytatta pénzgazdálkodási folyamatainak javítását, különösen számos belső munkacsoport ajánlásai alapján; üdvözli különösen az olyan új teljesítményalapú eszközöket, mint az emberi erőforrások és a készségelemek beépítése az integrált irányítási tervezésbe, a pénzügyi munkafolyamatok teljes körű digitalizációja és az elektronikus aláírás bevezetése;

36.üdvözli, hogy az adatokat nagyobb mértékben használják fel a döntéshozatalban, különösen a havi pénzügyi eredménytábla alapján, amely a Főtitkárság szervezeti egységeinek fő teljesítménymutatóit és a vezetői irányítópultot mutatja be a HR-adatokból származó fő meglátásokkal, hogy megkönnyítse a napi irányítást és a döntéshozatalt az emberi erőforrások területén;

37.megjegyzi, hogy a Főtitkárság 2023-ban 4429 ülést szervezett, ami 2022-höz képest alig változott; megjegyzi továbbá, hogy a személyes jelenléttel tartott ülések száma 2022-höz képest 11%-kal nőtt, míg a videokonferencia-hívással vagy hibrid módon tartott ülések száma jelentősen, több mint 60%-kal csökkent;

38.tudomásul veszi, hogy a Főtitkárság 17 nyílt közbeszerzési eljárást, 12 új tárgyalásos eljárást, valamint 21 (bármilyen értékű) intézményközi eljárást indított, amelyekben nem a Tanács töltötte be a vezető szerepet; megjegyzi, hogy 2023 végéig 41 szerződést írtak alá, a 2022. évi 42 szerződéshez képest, és 47 tételen dolgoztak (az összes kategóriában); megjegyzi, hogy 2023-ban összesen 124,1 millió EUR értékben ítéltek oda szerződéseket, ami a Tanács éves költségvetése 19,15%-ának felel meg; megjegyzi, hogy a teljes szerződéses összeg 0,5%-át alacsony és közepes értékű szerződések, 58%-át olyan, keretszerződések hatálya alá tartozó egyedi szerződések keretében kötötték le, amelyekben a Tanács az egyedüli ajánlatkérő szerv, 69,5%-át pedig intézményközi keretszerződések keretében odaítélt egyedi szerződések keretében;

39.megjegyzi, hogy a Tanács a költségvetési rendelet 118. cikkével összhangban továbbította a mentesítésért felelős hatóságnak a 2023-ban elvégzett belső ellenőrzésekről szóló éves jelentését; megjegyzi, hogy 2023 végéig a 2020–2022-es időszakban kiadott ajánlások 81%-át végrehajtották, 18%-uk még lezáratlan volt, 1%-uk esetében pedig a vezetés elfogadta a kockázatot, vagy az ajánlások már nem voltak alkalmazhatók; megjegyzi, hogy az év során lezárult négy, a 2023. évi munkaprogramban tervezett belső ellenőrzés, és 2023 végén kettő még folyamatban volt; megjegyzi, hogy a belső ellenőr a 2023. évi munkaprogram három ellenőrzése során kiemelt fontosságú ajánlásokat adott ki a közlekedési szolgáltatásokkal, az IOLAN-szerverekkel és alapvető szolgáltatásokkal, valamint az IOLAN-végpontrendszerekkel kapcsolatban;

40.megjegyzi, hogy 2023 végén a személyzet 3 116 tagjának 79%-a állandó, 12,8%-a ideiglenes alkalmazott, 7,2%-a szerződéses alkalmazott és 1%-a kirendelt nemzeti szakértő volt; megjegyzi, hogy az állandó és ideiglenes alkalmazottak munkaköri kategóriák közötti megoszlása változatlan maradt: 2023-ban 1 474,25 tanácsos (AD), 1 159 asszisztens (AST) és 230 titkár (AST-SC) volt, a 2022. évi 1 519, 1 284 és 190 főhöz képest; megállapítja, hogy a létszámterv betöltöttségi aránya 2023 végén 97,4% volt;

41. megjegyzi, hogy mivel a Tanács nem működött együtt a Parlamenttel, az e szakaszban szereplő észrevételek elsősorban a Tanács honlapján közzétett összesített információkon alapulnak, amelyek csak korlátozott részletességgel szolgálnak;

42.tudomásul veszi a Főtitkárság által annak érdekében tett egyéb kezdeményezéseket, hogy sokszínűbb és befogadóbb munkahellyé váljon; üdvözli, hogy a Tanács „Kiválóság a sokféleségben és a befogadásban” kategóriában megkapta az ombudsman 2023. évi „Jó Közigazgatás” díját a fogyatékossággal élő gyakornokok számára kidolgozott pozitív cselekvési programjáért, amelynek keretében 2023-ban 6 fogyatékossággal élő gyakornokot foglalkoztattak a Főtitkárságon;

43.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem állnak rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhető információk a Főtitkárság személyzetének nemek szerinti és földrajzi eloszlásáról; felhívja a Tanácsot, hogy adjon tájékoztatást a Parlament számára a személyzet tagjai körében a nemek közötti egyensúlyról, a földrajzi eloszlásról és a fogyatékosságokról, valamint a kapcsolódó belső politikákról; ösztönzi a Tanácsot, hogy az alulreprezentált tagállamokból érkező jelöltek szélesebb körének felajánlásával segítse elő a személyzet földrajzi egyensúlyát;

44.üdvözli a Főtitkárság arra irányuló 2023-as erőfeszítéseit, hogy képzett és fiatalabb munkaerőt vonzzon és tartson meg olyan különböző kezdeményezések révén, mint például nyolc kezdő politikai tanácsos felvétele az új Junior Policy Team program keretében, a belső mobilitási szabályok felülvizsgálata, valamint a Főtitkárság 41 alkalmazottjának részvétele egy intézményközi szakmai tapasztalatcserében; hangsúlyozza, hogy a szakmai gyakorlatokat javadalmazásban kell részesíteni, az Európai Parlament az Unióban folytatott minőségi szakmai gyakorlatokról szóló, 2023. június 14-i, állásfoglalásával (2020/2005 INL) összhangban, amely szorgalmazza, hogy az Európában folytatott valamennyi szakmai gyakorlat részesüljön javadalmazásban; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem áll rendelkezésre információ a Tanács 2023-ban kidolgozott munkáltatói márkaépítési cselekvési tervének végrehajtásáról;

45.megjegyzi, hogy 2023-ban felülvizsgálták a 2020–2023-as időszakra szóló pszichoszociális kockázatmegelőzési tervet, és a felülvizsgálat eredményeit figyelembe vették az új kockázatmegelőzési terv elkészítése és a pszichológiai beavatkozási terv frissítése során, a személyzet jóllétének előmozdítására irányuló tanácsi kezdeményezések részeként, mind egyénileg, mind csapatként vagy egységként; megjegyzi, hogy a Főtitkárság személyzetének tagjai és a vezetők számára több támogatási formát és tanfolyamot kínáltak, például a pszichológiai biztonságról szóló célzott vezetői képzést, a vezetők számára a mentális egészséggel kapcsolatban készített iránymutatást, a pszichoszociális kockázatok megelőzéséről szóló, igény szerinti célzott munkaértekezleteket, valamint stresszkezelési munkaértekezleteket a Tanács spanyol és belga elnöksége számára;

46.megjegyzi, hogy a Főtitkárság befejezte az „Új munkamódszerek” (NWOW) kísérleti projektet, amelyet 2018-ban indítottak el, és értékelést készített, amely értékes betekintést nyújtott különösen a változásokkal kapcsolatos kommunikáció, a felhasználók bevonása és a személyzet változási folyamatokba való bevonása tekintetében; megjegyzi, hogy a Tanács megosztotta a kísérleti projekt eredményeit a hasonló programokat végrehajtó más szervezetekkel; felhívja a Tanácsot, hogy a levont tanulságokat ossza meg a mentesítésért felelős hatósággal is;

47.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács etikai keretének két kulcsfontosságú eleme, a Főtitkárság személyzetére vonatkozó etikai és magatartási útmutató és az Európai Tanács elnökének magatartási kódexe további iránymutatás vagy a közzététel időpontja nélkül érhető el a Tanács honlapján; bírálja, hogy a Parlament többszöri kérése ellenére sem hozták összhangba az Európai Tanács elnökének magatartási kódexét a Parlament és a Bizottság magatartási kódexével, különösen a hivatali idő lejárta után végzett tevékenységek tekintetében; felszólít a fent említett hiányosságok haladéktalan orvoslására;

48. megismétli, hogy az etikus magatartás hozzájárul a hatékony és eredményes pénzgazdálkodáshoz és növeli a közvélemény bizalmát, és hogy – amint azt a Számvevőszék a 13/2019. sz. különjelentésében hangsúlyozta – van még mit javítani az uniós intézmények etikai keretrendszerein; emlékeztet különösen a Számvevőszék által a Tanács etikai keretének javítására vonatkozóan kiadott ajánlásra; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék szerint nincs olyan közös uniós etikai keret, amely a tagállamok Tanácson belüli képviselőinek munkáját szabályozza;

49.megjegyzi, hogy a munkahelyi pszichológiai és szexuális zaklatásról szóló 23/2021. sz. főtitkári határozat végrehajtásának részeként 2023-ban több intézkedést hoztak, például közzétették a munkahelyi zaklatás megelőzéséről szóló útmutatót a titkárság intranetes oldalán, figyelemfelkeltő tevékenységeket folytattak az újonnan érkezők számára a Tanács zéró tolerancia megközelítésével kapcsolatban, valamint kötelező képzéseket szerveztek a zaklatás elleni küzdelemről és a nem megfelelő magatartásról az új vezetők és a vezetői feladatokat ellátó személyzet számára;

50.megjegyzi, hogy a Főtitkárság éves jelentést tesz közzé a Tanács Főtitkársága volt vezető tisztviselőinek a szolgálati jogviszony megszűnését követő szakmai tevékenységeiről az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 16. cikkének harmadik és negyedik bekezdésével összhangban; megjegyzi, hogy a 2023-ra vonatkozó jelentés szerint egy volt vezető tisztviselő nyilatkozott úgy, hogy a távozása után kevesebb mint 12 hónappal szakmai tevékenységet kíván folytatni, és engedélyt kapott a kinevezésre jogosult hatóságtól arra, hogy egyetlen tevékenységet folytasson egy bizonyos feltétel mellett, amelynek célja a személyzeti szabályzat 16. cikkének második bekezdésében foglalt várakozási időszak tiszteletben tartása volt;

51. sürgeti a Tanácsot, hogy állapítson meg szigorúbb szabályokat a munkaviszony megszűnése utáni foglalkoztatásra vonatkozóan, beleértve a hosszabb várakozási időszakot és a magánszektorbeli kapcsolatok kötelező nyilvános közzétételét; felhívja a Tanácsot, hogy tegye kötelezővé a tagállamok állandó képviseleteinek részvételét az uniós átláthatósági nyilvántartásban;

52.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok állandó képviselőinek a Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti 2021. május 20-i intézményközi megállapodással létrehozott kötelező átláthatósági nyilvántartásban való részvétele teljes mértékben önkéntes, mivel a feltételrendszer elvének alkalmazása az egyes tagállamok állandó képviseleteinek mérlegelési jogkörébe tartozik; megjegyzi, hogy csak nyolc tagállam és az uniós intézmények tartják be azt a bevált gyakorlatot, hogy szabályozási keretükben a lobbisták kötelező, széles körű meghatározását alkalmazzák, és kitart amellett, hogy valamennyi állandó képviseletnek aktívan részt kell vennie a kötelező átláthatósági nyilvántartásban saját tagállama tanácsi elnöksége előtt, alatt és után; szigorúbb és harmonizált etikai szabályokat szorgalmaz az összeférhetetlenségre, a forgóajtó-jelenségre és a lobbizás átláthatóságára vonatkozóan; emlékeztet a Parlament álláspontjára, mely szerint nem helyénvaló, hogy részt vegyenek az e támogatásokkal kapcsolatos politikai vagy költségvetési vitákban és szavazásokon azok a tagállami képviselők, akik a tulajdonukban lévő vállalkozásokon keresztül közvetlenül részesülnek uniós támogatásokban; sajnálja, hogy a Tanács nem használja ki teljes mértékben a kötelező átláthatósági nyilvántartást, és nem fogad el javaslatokat annak javítására; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy tartózkodjon a nyilvántartásba nem vett lobbistákkal való kapcsolattartástól;

53. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács a jelenlegi korlátokon túl nem használja ki teljes mértékben a kötelező átláthatósági nyilvántartást, elutasítva minden javításra irányuló ajánlást; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy utasítsa el a nyilvántartásba nem vett lobbistákkal való találkozókat;

54. sürgeti a Tanácsot, hogy adjon megbízást arra, hogy valamennyi magas rangú tisztviselő – beleértve az állandó képviselőket és a küldöttségvezetőket is – az európai parlamenti képviselők és az Európai Bizottság képviselői számára előírt kötelezettségekhez hasonlóan nyilvánosságra hozza az érdekcsoportokkal és lobbistákkal tartott találkozóit egy szabványosított átláthatósági nyilvántartásban;

55.mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács továbbra is szisztematikusan visszatartja vagy késlelteti a jogalkotási dokumentumokhoz való hozzáférést, és a Tanácsban a döntéshozatali folyamat még mindig messze nem teljesen átlátható, ami akadályozza a döntéshozatalának nyilvános ellenőrzését, negatív hatással van a polgároknak az Unióba mint átlátható szervezetbe vetett bizalmára, és veszélyezteti az Unió egészének hírnevét; emlékeztet az európai ombudsmannak a Tanács jogalkotási folyamatának átláthatóságára vonatkozó OI/2/2017/TE sz. stratégiai vizsgálatban megfogalmazott ajánlásaira, és támogatja azokat; sürgeti a Tanácsot, hogy haladéktalanul tegyen meg minden szükséges intézkedést az ombudsman ajánlásainak és az Európai Unió Bírósága vonatkozó ítéleteinek végrehajtása érdekében; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bírósága a T-163/21. sz. De Capitani kontra Tanács ügyben hozott ítéletében hangsúlyozta, hogy a jogalkotási dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében egyértelműbb jogalkotási átláthatóságra van szükség a Tanács részéről, ami megfelel a társjogalkotók nyilvános ellenőrzésére és elszámoltathatóságára vonatkozó tanácsi kötelezettségnek, amely a demokratikus legitimitás alapját képezi;

56.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy 2023-ban az európai ombudsman ismételten felszólította a Tanácsot arra, hogy tegye elérhetővé a jogalkotási dokumentumokat olyan időpontban, amely lehetővé teszi a nyilvánosság számára a vitákban való tényleges részvételt; megjegyzi, hogy az európai ombudsman arra is felszólította a Tanácsot, hogy a lehető legnagyobb mértékben folytassa a nyilvánosságnak az Oroszországgal szemben elfogadott korlátozó intézkedésekről való megfelelő tájékoztatására irányuló erőfeszítéseit; üdvözli az európai ombudsman által 2023-ban azzal kapcsolatban indított stratégiai vizsgálatot, hogy az intézmények hogyan kezelik a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket, különösen a Tanács által kezelt uniós jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatban az ombudsmanhoz intézett hat közelmúltbeli panasz alapján;

57.megjegyzi, hogy a dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó csoport arról számolt be, hogy 2023-ban szokatlanul magas számú, dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet, 3732 alapkérelmet és 40 megerősítő kérelmet kapott és válaszolt azokra, amelyek 13 912 dokumentum elemzését tették szükségessé; megjegyzi, hogy alapkérelemmel kapcsolatban 10 908 dokumentumhoz (78,4%) teljes és 1600 dokumentumhoz (11,5%) részleges hozzáférést biztosítottak, míg 1404 dokumentumhoz (10,1%) megtagadták a hozzáférést; megjegyzi, hogy a megerősítő kérelmek esetében 53 dokumentumhoz biztosítottak teljes körű hozzáférést, 45 dokumentumhoz részleges hozzáférést, 48 dokumentumhoz pedig megtagadták a hozzáférést; megjegyzi, hogy az alapkérelmeket átlagosan 16 munkanapon belül, a megerősítő kérelmeket pedig 32 munkanapon belül dolgozták fel;

58.üdvözli, hogy a nyilvánosan hozzáférhető éves jelentések szerint 2023-ban nem hoztak az illetékes megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselők tudomására csalást vagy szabálytalanságot, és ilyen esetek nem merültek fel sem a költségvetési rendelet 143. cikke szerinti testület, sem az OLAF hatáskörében;

59.megjegyzi, hogy 2023-ban a titkárság a 2022–-2025-ös időszakra vonatkozó digitális stratégiai prioritásaival összhangban folytatta a digitális átállásra irányuló célját; megjegyzi, hogy az éves munkatervben szereplő 113 digitalizációs projektből – különösen a megosztott szolgáltatások, a szakpolitika, a jog és az informatika területén – az év végéig 37%-ot hajtottak végre, 8%-ot töröltek vagy összevontak, 38%-uk pedig még folyamatban volt; megjegyzi, hogy diverzifikáltabb képzéseket szerveztek, beleértve a szerződések elektronikus aláírására és a FIORI, az SAP új felhasználói élménye népszerűsítésére irányuló külön tanfolyamokat;

60. sürgeti a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel a biztonságos digitális szavazási és dokumentummegosztási rendszerek bevezetését a hatékonyság és az elszámoltathatóság fokozása, valamint a szükségtelen papíralapú folyamatok csökkentése érdekében;

61.üdvözli, hogy 2023-ban a számlák 97%-át elektronikus úton nyújtották be, ami megegyezik a 2022. évivel; elismeri, hogy azzal, hogy 2023-ban a megrendelések és a szerződések 30–40%-át elektronikus úton írták alá minden hónapban, jelentős előrelépés történt a pénzügyi munkafolyamat teljes digitalizációja felé, a közbeszerzési eljárások megindításától a számlák elektronikus kifizetéséig;

62.megjegyzi, hogy 2023-ban a Tanács lépéseket tett a digitális akadálymentesség javítása érdekében, különösen a digitális akadálymentesítési útmutató közzététele révén;

63.megjegyzi, hogy 2023-ban az európai adatvédelmi biztos az (EU) 2018/1725 rendelet 57. cikke (1) bekezdésének g) pontjával összhangban felügyeleti véleményt adott ki arról, hogy adatvédelmi hatásvizsgálatot kell végezni a Főtitkárságnak a központosított emberierőforrás-elemzési és jelentéstételi szolgáltatások használatával, valamint egy adattárház létrehozásával kapcsolatos projektjére vonatkozóan; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2023-ban nem számolt be a Tanáccsal kapcsolatos vizsgálatokról vagy panaszokról;

64. aggodalmát fejezi ki a harmadik felek általi megfigyeléssel és adatgyűjtéssel szembeni szilárd biztosítékok hiánya miatt; fokozott biztonsági intézkedésekre szólít fel, beleértve a kötelező adattitkosítást és a Tanács által használt valamennyi digitális kommunikációs rendszer rendszeres biztonsági ellenőrzését;

65.megjegyzi, hogy személyzete kiberbiztonsági ismereteinek és felkészültségének javítása érdekében a Főtitkárság 2023-ban számos új képzést dolgozott ki és indított el az információbiztonsággal, a kémelhárítással és a kiberbiztonsággal kapcsolatban; megjegyzi továbbá, hogy 2023 októberében a kiberbiztonsági hónap során figyelemfelhívó rendezvényeket szerveztek a kiberbiztonsággal és az információbiztonsággal kapcsolatban;

66.megjegyzi, hogy a „Víz, gáz, elektromos áram és fűtés” elnevezésű, 2011. számú költségvetési sort 2023-ban 33%-kal megerősítették egy költségvetési átcsoportosítás révén; megjegyzi, hogy a Főtitkárság tovább csökkentette energiafogyasztását olyan módszerek révén, mint az épületek fűtésének csökkentése és a Justus Lipsius épület kazánjainak cseréje;

67.megjegyzi, hogy 2023-ban kulcsfontosságú projekteket hajtottak végre az épületekben, mint például a LEX és a Justus Lipsius épületek egyes üléstermeinek felújítása, a Justus Lipsius épületben található irodai folyosók folyamatos felújítása, a Tanács épületeiben a kerékpárokhoz szükséges létesítmények és infrastruktúra javítása, valamint a Justus Lipsius épület fogadópultjainak korszerűsítése;

68.sajnálja, hogy a Tanács még mindig nem vezetett be egyszerűsített akkreditációs eljárást annak érdekében, hogy megkönnyítse a többi uniós intézmény alkalmazottainak a Tanács épületeibe való bejutását; felhívja a Tanácsot, hogy hajtsa végre ezt az intézkedést;

69.megjegyzi, hogy a 2023-ban elvégzett külső ellenőrzést követően fenntartották a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert, és megújították az épületek energiahatékonysági tanúsítványait;

70.megjegyzi, hogy a fenntartható mobilitásra irányuló, folytatódó kiemelt erőfeszítések részeként a Főtitkárság épületeiben javították és átalakították a kerékpárok számára kialakított létesítményeket és infrastruktúrát, és felújították vagy kialakították a „tetszés szerinti üléstermek” formájában létrehozott videokonferencia-termeket; megjegyzi továbbá, hogy képzési és figyelemfelkeltő intézkedések révén erőfeszítéseket tettek a személyzet és a vezetők zöld átállásba való bevonására;

71.hangsúlyozza, hogy az EUMSZ 319. cikkét felül kell vizsgálni annak kifejezett kimondása érdekében, hogy a Parlament – a Bizottság mentesítése mellett – mentesítést ad más uniós intézményeknek, szerveknek, hivataloknak és ügynökségeknek is a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszainak vagy költségvetésének végrehajtására vonatkozóan; felkéri a Tanácsot, hogy oldja fel az intézményközi konfliktust, és folytassa a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel annak érdekében, hogy közös megállapodás szülessen a mentesítési eljárás zökkenőmentes újraindításáról;

72.megjegyzi, hogy 2023-ban az év során végrehajtott teljes kommunikációs költségvetés – az átcsoportosításokat is figyelembe véve – 11 871 300 EUR volt, ami 3,54%-kal magasabb, mint a 2022. évi költségvetés;

73.megjegyzi, hogy a Főtitkárság kommunikációs szolgáltatásokat nyújt az Európai Tanács elnökének, akinek internetes jelenlétét 2022-ben alapvetően átalakították, az eurócsoport elnökének, a soros elnökségnek, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamoknak és a Főtitkárságnak; megjegyzi, hogy 2023-ban jelentősen nőtt a Főtitkárság digitális csapata és az elnökségek közötti együttműködés, különösen a szoros szerkesztői koordináció fokozott szinergiákhoz vezetett a tartalmak újrafelhasználása és a kiegészítő jelleg javítása tekintetében, ami a lehető legnagyobbra növelte a kommunikációs általános hatását;

74.megjegyzi, hogy egy 2023 utolsó negyedévében végzett online felmérés szerint a felhasználók 67%-a elégedett volt a Tanács honlapjával kapcsolatos általános tapasztalataival, amelyet 2023-ban több mint 23 millió alkalommal kerestek fel, ami 2022-höz képest 1%-os növekedést jelent, míg a honlapnak 57 900 feliratkozója volt a 2022-es 51 600-hoz képest.