1.megjegyzi, hogy a Számvevőszék költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2023-ben 12,3 milliárd EUR-t tett ki (ami a teljes uniós költségvetés 6,4%-ának felel meg); megjegyzi, hogy a Számvevőszék mintegy 0,2 milliárd EUR-s költségvetése az Unió összes igazgatási kiadásának körülbelül 1,5%-át és az összes uniós kiadás kevesebb mint 0,1%-át teszi ki;

2.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében az „Igazgatás” alá tartozó 70 ügyletből álló mintát vizsgált meg, amely 10-zel több, mint amennyit 2022-ben vizsgáltak meg; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék jelentése szerint igazgatási kiadások alatt a humán erőforrásokra és azokon belül a nyugdíjakra – ezek 2023-ban az összes kiadás mintegy 70%-át tették ki –, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadások értendők, és sokéves tapasztalata szerint ez a kiadási terület általában alacsony kockázatú;

3.üdvözli a Számvevőszék által az „Igazgatás” című fejezet alatt ellenőrzött tranzakciók számának folyamatos növekedését; tudomásul veszi az uniós közszolgálatra vonatkozóan tervezett ellenőrzést, de emlékeztet az igazgatási kiadások alaposabb vizsgálatának fontosságára, és megismétli arra irányuló felhívását, hogy munkájába foglaljon bele átfogó adatokat valamennyi intézményről annak érdekében, hogy koherens alapot biztosítson a következetes mentesítési eljáráshoz;

4.megjegyzi, hogy a 70 tranzakcióból 21 (30%) tartalmazott hibákat, de a Számvevőszék a számszerűsített öt hiba alapján úgy becsüli, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van;

5.megjegyzi, hogy a Számvevőszék éves beszámolóját független külső ellenőr ellenőrzi annak biztosítása érdekében, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a függetlenség tekintetében ugyanazon elvek vonatkozzanak a Számvevőszék külső ellenőrére, mint amelyeket a Számvevőszék alkalmaz az általa ellenőrzött szervekre;

6.megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2023. évi teljes költségvetése 175 059 922 EUR-t tett ki, ami a 2022. évi 162 141 175 EUR-hoz képest 7,97%-os növekedésnek felel meg; megjegyzi, hogy a növekedés elsősorban az illetménykiigazításoknak és a NextGenerationEU-hoz kapcsolódó 9 új ideiglenes álláshelynek tulajdonítható; megjegyzi, hogy 2023-ben az előirányzatok 88,5%-át a tagokra és a személyzetre, 11,5%-át pedig az épületekre, berendezésekre és egyéb kiadásokra fordították;

7.megjegyzi, hogy a kötelezettségvállalások és kifizetések végrehajtási aránya magas volt, bár valamivel alacsonyabb, mint 2022-ben; megállapítja, hogy az előirányzatok felhasználási aránya 97,92%-os volt, és a kifizetések az összes kötelezettségvállalás 94,45%-át tették ki, szemben a 2022. évi 98,12%-kal, illetve 95,26%-kal;

8.megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes és indokolatlan agressziós háborúja többféle módon is költségvetési nyomást gyakorolt a Számvevőszékre, többek között a növekvő infláció és az illetménykiigazítások, valamint a villamosenergia- és fűtési költségek jelentős növekedése miatt;

9.kiemeli, hogy a 2023. évi költségvetés végrehajtását két tényező befolyásolta, ami megmagyarázza a 2022. évinél valamivel alacsonyabb arányt:

1.a költségvetésben tervezettnél magasabb inflációs szint és az ebből eredő, az új és a meglévő szerződéseket érintő árindexálások, amelyek további költségvetési igényeket váltottak ki a nem bérjellegű kiadások, és különösen az energia és az informatika költségvetési sorainak fedezésére; az előirányzatok növelését végül főként a 10. alcím (Az intézmények tagjai), a 12. alcím (Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) és a 2. cím költségvetési soraiban – például Kiadványok, Korlátozott jellegű konzultációk, tanulmányok és felmérések, valamint Tolmácsolási költségek – szereplő egyes előirányzatok kihasználatlansága tette lehetővé;

2.a szerződéses alkalmazottak és a kirendelt nemzeti szakértők bármely más luxemburgi székhelyű európai szervénél magasabb fluktuációja (egyes kirendelt nemzeti szakértői szerződéseket nem hosszabbítottak meg, és néhány kirendelt nemzeti szakértő megfelelt az ideiglenes alkalmazottaknak kiírt vonatkozó belső versenyvizsgán), késedelmek és nehézségek a felvételi eljárásokban;

10.megjegyzi, hogy 2023 folyamán a Számvevőszék 36 költségvetési átcsoportosítást hajtott végre összesen 5 676 379 EUR értékben, amelyek célja annak biztosítása volt, hogy a Számvevőszék különböző szervezeti egységei zökkenőmentesen működjenek, és hogy minden kapcsolódó igényt kielégítsenek;

11.megjegyzi, hogy 2023-ban a Számvevőszék összesen 23 426 750,05 EUR értékben vásárolt árukat és szolgáltatásokat (2022-ben 5 512 853 EUR, 2021-ben pedig 15 215 515 EUR értékben), amelyből a helyi beszállítóktól történő beszerzések 21 453 665,05 EUR-t tettek ki (2022-ben 4 848 701 EUR-t, 2021-ben pedig 10 144 812 EUR-t);

12.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a külső ellenőr szerint az allokált forrásokat az eredetileg tervezett célra használták fel, és hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselő által bevezetett kontrolleljárások megfelelően biztosították, hogy a pénzügyi műveletek megfeleljenek az alkalmazandó szabályoknak és előírásoknak;

13.üdvözli, hogy a Számvevőszék (a tagok és a személyzet) kiküldetéseinek eredetileg 2 722 500 EUR-ban meghatározott teljes költségvetése 4,4%-kal, 2 602 500 EUR-ra csökkent, tekintettel a Számvevőszék munkamódszereiben a világjárványt követően bekövetkezett változásokra;

14.felhívja a Számvevőszéket, hogy végezze el az utazások és az ülések idejére járó ellátmányok átfogó felülvizsgálatát, biztosítva, hogy a kiadások költséghatékonyak, indokoltak és környezeti szempontból fenntarthatók legyenek, beleértve a hibrid ülésekre való fokozott támaszkodást a szükségtelen kiadások és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében;

15.üdvözli, hogy 2023-ban a Számvevőszék jelentősen megnövelte helyszíni ellenőrzéseinek számát az előző három évhez képest, amikor még részben érvényben voltak a Covid-járvánnyal kapcsolatos utazási és közegészségügyi korlátozások; megjegyzi, hogy a Számvevőszék összesen 4 897 napot töltött a tagállamokban és az Unión kívül tett látogatással, szemben a 2022. évi 2 984 nappal, a 2021. évi 1 156 nappal, a 2020. évi 1 190 nappal és a 2019. évi 3 605 nappal;

16.megjegyzi, hogy 2023 folyamán a Számvevőszék 2 éves jelentést, 4 különálló éves jelentést, 29 különjelentést, 4 véleményt és 6 felülvizsgálatot terjesztett elő, ami összesen 45 tételt tesz ki;

17.megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2021–2025-ös stratégiájának 29 stratégiai intézkedése közül egyet töröltek, a másik 28 intézkedést pedig teljes mértékben végrehajtották;

18.nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék az ellenőrei által végzett nyomon követés alapján méri ajánlásainak végrehajtását; megjegyzi, hogy 2023-ban a Számvevőszék elemezte a 2019. évi jelentéseiben szereplő, a Bizottságnak és más intézményeknek címzett ajánlásokat; nagyra értékeli, hogy az elemzés azt mutatja, hogy a hasznosított ajánlások közül a Számvevőszék 2019. évi éves jelentésében szereplő 15 ajánlás 100%-át és a Számvevőszék 2019. évi különjelentéseiben szereplő 208 ajánlás 85%-át teljes mértékben, illetve néhány vagy a legtöbb tekintetben végrehajtották;

19.üdvözli, hogy a Számvevőszék kész reagálni a Parlament azon kérésére, hogy ellenőrzési munkáját a legsürgetőbb kihívásokra összpontosítsa, valamint hogy javítsa a Parlamenti Bizottsági Elnökök Értekezletével folytatott együttműködést; hangsúlyozza, hogy a csalás elleni korai előrejelző rendszerek javítása érdekében a Számvevőszék számára teljes körű hozzáférést kell biztosítani a csaláskockázat-értékelési eszközökhöz, többek között az uniós finanszírozási csalási ügyekkel kapcsolatos bizottsági és tagállami adatbázisokhoz; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék FENIX-hez – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz új jelentéstételi eszközéhez – való hozzáférése továbbra is nyitott kérdés, mivel a Bizottság csak néhány FENIX-modulhoz biztosít hozzáférést a Számvevőszék számára, és az abban foglalt információkat nem frissítik kellő időben; sürgeti a Bizottságot, hogy haladéktalanul biztosítson teljes körű és azonnali hozzáférést a Számvevőszék számára valamennyi FENIX-modulhoz; megjegyzi, hogy a Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága arra törekszik, hogy a kifizetési kérelem jóváhagyásától számított két héten belül hozzáférést biztosítson a Számvevőszék számára a FENIX-fájlokhoz; riasztónak tartja azonban, hogy a gyakorlatban ezt a határidőt sok esetben nem tartják be, és hogy egyes esetekben akár 2,5 hónapos késésekre is sor került, ami jelentősen lelassítja a Számvevőszék megállapításainak közzétételét; emlékeztet arra, hogy a költségvetésért felelős biztos a CONT bizottság 2024. október 10-i ülésén nyíltan kijelentette, hogy a Számvevőszék teljes körű megbízatással rendelkezik a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatban, ami jelzi, hogy gyorsan javítani kell a Számvevőszék hozzáférését a megbízatása teljesítéséhez szükséges valamennyi eszközhöz;

20.felhívja a Számvevőszéket, hogy ellenőrzési hatáskörét terjessze ki az Európai Beruházási Bank (EBB) saját forrásaiból finanszírozott műveleteire is, tekintettel az EBB növekvő szerepére az EU gazdasági, pénzügyi és iparpolitikájában; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy adják meg a Számvevőszék számára e bővítéshez szükséges jogi felhatalmazást;

21.elismerését fejezi ki a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásáról szóló időszerű és releváns különjelentésekért, amelyek lehetővé teszik a mentesítésért felelős hatóság számára, hogy hatékonyan gyakorolja előjogait, és ajánlásokat fogalmazzon meg a Bizottság számára ezen eszköz működésének javítására; sürgeti a Számvevőszéket, hogy erősítse meg szerepét az uniós költségvetésen belüli csalás elleni küzdelemben azáltal, hogy azonosítja a hiányosságokat, csalás elleni megbeszéléseket folytat, fokozza az ellenőrzéseket, együttműködik a csalásfelderítő szervekkel, és releváns visszajelzést ad a mentesítésért felelős hatóságnak;

22.megjegyzi, hogy 2023 végén a Számvevőszéknek 969 alkalmazottja volt; megjegyzi, hogy 2023-ban a nők a személyzet 53%-át, a férfiak pedig 47%-át tették ki, ami változatlan az előző évhez, 2022-höz képest; sajnálja, hogy a nők a felső vezetésnek csupán 30%-át teszik ki, ami jelentős csökkenést jelent a 2022. évi 36,4%-hoz képest; kiemeli, hogy 2023-ban csökkent a vezetői pozíciókban lévő nők aránya; felhívja a Számvevőszéket, hogy folytassa a közép- és felső vezetésben a nemek közötti egyensúly előmozdítására irányuló erőfeszítéseit;

23.riasztónak tartja, hogy a munkaerő-felvételi eljárás további erőfeszítést igényelt, mivel a jelöltek mintegy 50%-a elutasította a Számvevőszék állásajánlatait, részben Luxemburg mint alkalmazási hely korlátozott vonzereje és a magas megélhetési költségek miatt; megjegyzi azonban, hogy a Luxemburgban jelen lévő nagy könyvvizsgáló cégek is kihívásokkal néznek szembe, és most az ázsiai piacok felé fordulnak, hogy könyvvizsgálókat vegyenek fel; hangsúlyozza, hogy ezt a megközelítést a Számvevőszék a biztonsággal és a felvételi követelményekkel kapcsolatos aggályok miatt nem alkalmazhatja; elismeri a Számvevőszék erőfeszítéseit, és arra ösztönzi a Számvevőszéket, hogy a magas szintű intézményközi csoporton belül működjön együtt más luxemburgi székhelyű intézményekkel annak érdekében, hogy meghatározott intézkedések – például magasabb áthelyezési támogatások, az alacsonyabb besorolási fokozatú alkalmazottak által fizetett magas bérleti költségek enyhítése érdekében nyújtott lakhatási támogatások és a rövid távú tartózkodáshoz szükséges, észszerű árú ideiglenes lakhatás – révén fokozzák Luxemburg vonzerejét a leendő személyzet számára, hogy vonzóbbá tegyék a luxemburgi álláshelyeket;

24.emlékeztet az Európai Unióról szóló szerződésre, amely szerint az EU-nak és intézményeinek elő kell mozdítaniuk a nők és férfiak közötti szolidaritást és egyenlőséget;

25.osztja a Számvevőszék azzal kapcsolatos aggodalmát, hogy a könyvvizsgálói szakma általában munkaerő-felvételi problémákkal küzd, mivel a fiatal munkavállalók körében hiányzik az érdeklődés a könyvvizsgálói és ellenőrzési munkakörök iránt; proaktív megoldásokra és azonnali, szisztematikus intézményközi együttműködésre szólít fel e kérdés kezelése érdekében;

26.osztja a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az EPSO versenyvizsgák nem mindig érik el azt a célt, hogy a magánszektorból idevonzzák és kiválasszák a megfelelő profilú pályázókat; kiemeli az EPSO-versenyvizsgákkal kapcsolatos különféle problémákat, például a távteszteléssel kapcsolatos technikai gondokat, amelyek az egyik versenyvizsga törléséhez és az összes többi versenyvizsga felfüggesztéséhez vezettek; elismeri az új alkalmazottak felvételével és kiválasztási eljárásaival kapcsolatos aggályokat; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy folytassa a helyzet kezelésére irányuló erőfeszítéseit annak érdekében, hogy biztosítsa a Számvevőszék tevékenységének folytonosságát; elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék együttműködött az EPSO-val annak érdekében, hogy rendszeres időközönként audit versenyvizsgákat szervezzen; javasolja az egyéb érintett uniós szervekkel való lehetséges együttműködést a munkaerő-felvételi folyamatok optimalizálása érdekében;

27.nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék a személyzeti szabályzatban és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben előírtaknak megfelelően rugalmas és változatos kiválasztási eljárásokat szervezett, és eljárásokat vezetett be a tehetséges alkalmazottak megtartására;

28.tudomásul veszi a Számvevőszék által a munkaerő-felvételi kihívások enyhítése érdekében kínált (havonta legfeljebb 10 napos) távmunkarendszert; üdvözli a Számvevőszék által 2023-ban a személyzet fizikai és mentális jóllétének biztosítása érdekében hozott intézkedéseket;

29.megjegyzi, hogy a betöltetlen álláshelyek aránya 2023 decemberében 2,27%-os, a személyzeti fluktuáció aránya (a távozó alkalmazottak száma az összes alkalmazott arányában) pedig 6,6%-os volt;

30.nagyra értékeli a Számvevőszék arra irányuló erőfeszítéseit, hogy 2023-ban alacsonyan tartsa a betöltetlen álláshelyek arányát; teljes mértékben osztja azonban az új alkalmazottak közötti földrajzi egyensúly hiányával kapcsolatos aggodalmakat, ami tovább csökkenti a Számvevőszék személyzete egészének földrajzilag reprezentatív jellegét; megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint fennáll annak a kockázata, hogy öt éven belül több skandináv tagállamra nem terjed majd ki az ellenőrzés, mivel előfordulhat, hogy e tagállamokból nem érkeznek ellenőrök;

31.üdvözli, hogy a Számvevőszék különböző lépéseket tett a földrajzi egyensúly kérdésének kezelése érdekében, például növelte a Számvevőszék versenyvizsga- és álláshirdetéseinek nyilvánosságát a jelentősen alulreprezentált tagállamokban, együttműködött a Számvevőszék tagjaival a hirdetmények terjesztésében, és egyes tagállamokban karriervásárokon való részvétel révén vette fel a kapcsolatot a potenciális jelöltekkel; ösztönzi a további lépések mérlegelését, például a korai szerepvállalási stratégiákat, valamint az alacsony képviselettel rendelkező országokból származó fiatal tehetségek bevonzását; némi sajnálattal állapítja meg, hogy a közép- és felső vezetésben még mindig van mit tenni a nemek közötti egyensúly elérése érdekében;

32.üdvözli, hogy 2023 végén a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz tartozó 723,8 milliárd EUR ellenőrzéséhez szükséges mind a 29 további álláshelyet betöltötték; hangsúlyozza azonban, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz lényegessége, összetettsége, nagy összegei és gyors kifizetései továbbra is kihívást jelentenek, és hogy a rendelkezésre álló forrásokból nem fedezhető a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz minden aspektusa, és így azok bár lehetővé teszik a Számvevőszék számára, hogy értékelje a mérföldkövek és célok kielégítő teljesítését – és ezáltal a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kifizetéseinek jogszerűségét és szabályszerűségét –, azonban nem elégségesek ahhoz, hogy szisztematikusan fedezzék a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó kiadások uniós és nemzeti jogszabályoknak való megfelelését; kiemeli annak fontosságát, hogy a Számvevőszék folyamatosan megfelelő létszámmal rendelkezzen megbízatásának és az új finanszírozási eszközökből, például a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből eredő további feladatainak ellátásához; elismerését fejezi ki a Számvevőszék által a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében eddig tett erőfeszítésekért, annak ellenére, hogy nem állnak teljes mértékben rendelkezésre a megfelelő források;

33.tudatában van annak, hogy a Számvevőszéknek nincs szerepe a tagoknak az EUMSZ 286. cikkének (2) bekezdése szerinti kiválasztási folyamatában; rámutat azonban arra, hogy a Számvevőszék tagjai között továbbra is jelentős a nemek közötti egyensúlyhiány, mivel a 27 tagból csak 10 nő; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 12 tagállam soha nem jelölt nőt a Számvevőszékbe; felhívja a Számvevőszéket, hogy értékelje általános összetételét, és ezt az elemzést nyújtsa be a Tanácsnak és a tagállamoknak, biztosítva, hogy a jövőbeli kinevezési folyamatok során megfelelően figyelembe vegyék a nemek közötti egyensúlyt; megismétli a tagállamokhoz intézett azon felhívását, hogy különböző nemű jelölteket javasoljanak a Számvevőszék kiegyensúlyozottabb és reprezentatívabb összetételére törekedve;

34.sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács évről évre ismételten olyan számvevőszéki tagokat nevez ki, akiket a Parlament elutasított; kiemeli, hogy a Parlamentnek kötelező szerepet kell betöltenie a számvevőszéki tagjelöltek alkalmasságának értékelésében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács többször is jelölt bizonyos tagokat a Számvevőszékbe, annak ellenére, hogy a Parlament elutasította őket; hangsúlyozza, hogy a Parlamentnek kötelező erejű szerepet kell játszania a számvevőszéki jelöltek alkalmasságának értékelésében;

35.megjegyzi, hogy 2023-ban a betegség miatti átlagos távollét alkalmazottanként 10 nap volt, szemben a 2022. évi 12,2 nappal; megjegyzi továbbá, hogy 2023-ban 4 alkalmazott volt távol elhúzódó, a meghatározás szerint évente több mint 200 napig tartó betegség miatt (szemben a 2022. évi 8-cal);

36.aggodalommal jegyzi meg, hogy 2023-ban 7 kiégéssel kapcsolatos eset volt, ami a 2022-es aggályos számokkal azonos adatot tükröz; üdvözli, hogy a Számvevőszék számos lépést tett a kiégés kockázatának csökkentése érdekében azáltal, hogy teljes körű jólléti programot vezetett be, rezilienciafejlesztő képzést kínált, iránymutatásokat tett közzé és hajtott végre a hosszú távú betegszabadságot követő munkába való visszatérésről, folytatta a mentális egészségügyi elsősegély biztosítását, és pénzügyi támogatást nyújtott a személyzetnek azáltal, hogy fedezte az általuk választott pszichológussal tartott 10 ülés költségeit;

37.elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2023-ban a Számvevőszék a Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetségének ajánlásaival összhangban ismét túllépte azt a szakmai képzési célt, amely szerint a könyvvizsgálók számára évente öt nap nem nyelvi képzést kell biztosítani (6,7 nap); megemlíti különösen a Számvevőszék személyzetének az NGEU-val és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos képzését;

38.üdvözli, hogy 2022 decemberében új szakpolitikát fogadtak el a tiszteletteljes és zaklatásmentes munkahely biztosítása érdekében, amely a megelőzésre, a figyelemfelkeltésre és a korai felismerésre összpontosít; kiemeli az olyan intézkedéseket, mint például a szakpolitika jobb megértése érdekében 2023 januárjában a teljes személyzet számára tartott prezentáció, a harmonizált jelentéstételi formanyomtatvány bevezetése, valamint a szakpolitika végrehajtásáról szóló első összesített éves jelentés közzététele;

39.üdvözli a Számvevőszék 2021–2025-ös időszakra szóló, sokszínűségre és befogadásra vonatkozó cselekvési tervét; megelégedéssel veszi tudomásul a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság harmadik hetének megszervezését és az inkluzivitás előmozdítására irányuló intézményközi kezdeményezéseket; hangsúlyozza a Számvevőszék erőfeszítéseit, többek között a munkahelyi akadálymentességről szóló felmérését, az ombudsman jó közigazgatásért járó díjának odaítélésében való részvételét, valamint az épületek akadálymentesítésére vonatkozó külső ellenőrzést, összhangban a 2023. évi luxemburgi akadálymentesítési jogszabályokkal;

40.hangsúlyozza a Számvevőszéknek az Unió független külső ellenőreként és pénzügyeinek őreként betöltött kritikus szerepét, amely megköveteli, hogy a Számvevőszék a feddhetetlenség, a professzionalizmus és az elszámoltathatóság legmagasabb szintű normáit tartsa fenn, intézményként mintául szolgálva a bizalom és a hitelesség ösztönzéséhez; emlékeztet arra, hogy az EUMSZ 285. cikkével összhangban a Számvevőszék tagjainak teljes függetlenséget kell gyakorolniuk, és a legmagasabb szintű etikai elveket kell követniük, feddhetetlenséget, objektivitást, szakmaiságot, méltóságot, elkötelezettséget és lojalitást tanúsítva;

41.üdvözli, hogy a súlyos szabálytalanságok bejelentésére (visszaélések bejelentése) vonatkozó belső szabályokat aktualizálták annak érdekében, hogy azok egyértelműbbek és részletesebbek legyenek, és több információt nyújtsanak a személyzetnek; megjegyzi, hogy 2023-ban nem volt visszaélés-bejelentési ügy a Számvevőszéknél; megjegyzi továbbá, hogy 2023-ban a Számvevőszék elindította az igazgatási vizsgálatok és fegyelmi eljárások lefolytatására vonatkozó számvevőszéki szabályok aktualizálásának folyamatát is, amelyeket 2024 elején véglegesítettek;

42.megjegyzi, hogy 2023-ban a Számvevőszék 3 kifejezetten az etikával foglalkozó képzést szervezett, amelyeken 60-an vettek részt; figyelembe veszi, hogy a Számvevőszék etikával kapcsolatos tanfolyamai a személyzet minden tagja, köztük a vezetők számára is nyitva álltak, és hogy a standard tanfolyamok kötelezőek az újonnan érkezők számára, és kiterjednek a nyilvános etikára és a Számvevőszék zaklatás elleni politikájára; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a rendszeres, etikai vonatkozású tanfolyamok nem voltak kötelezőek a személyzet minden tagja számára;

43.nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék 6 csalással foglalkozó képzést szervezett, többek között a közbeszerzéssel kapcsolatos csalásról, a héacsalásról és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközzel kapcsolatos csalásról; üdvözli, hogy 2023 júniusában az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) képzést nyújtott a csalás és korrupció gyanúja esetén végzett kihallgatásról; megjegyzi, hogy 2023 novemberében a Számvevőszék az Európai Ügyészséggel (EPPO) és az OLAF-fal közösen kétnapos tanfolyamot szervezett az Unión belüli közbeszerzési csalásokról;

44.aggodalmát fejezi ki azon médiatudósítások miatt, amely szerint az Európai Ügyészségnek a Számvevőszék korábbi elnöke által elkövetett, pénzeszközökkel való visszaéléssel kapcsolatos vizsgálatát jelenleg blokkolja a Számvevőszék azon döntése, hogy nem függeszti fel korábbi elnöke mentelmi jogát; kéri a Számvevőszéket, hogy teljes mértékben működjön együtt az Európai Ügyészséggel az általa esetlegesen indított vizsgálatokban, és számoljon be a mentelmi jog felfüggesztésének megtagadásáról szóló határozat indokairól;

45.felhívja a Számvevőszéket annak biztosítására, hogy valamennyi képviselő és vezető alkalmazott nyilvános online adatbázisban tegye közzé pénzügyi érdekeltségeit, ajándékokra és vendéglátásra vonatkozó nyilatkozatait, összhangban az uniós átláthatósági szabályok bevált gyakorlataival;

46.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék nem működött együtt teljes mértékben az Európai Ügyészséggel azáltal, hogy megtagadta korábbi elnöke mentelmi jogának felfüggesztését, és megtagadta az Európai Ügyészségtől, hogy helyiségeiben házkutatást végezzen egy esetleges jogsértéssel kapcsolatban, amely az Európai Ügyészség szerint a vizsgálat megfelelő lefolytatásába való beavatkozásnak tekinthető; emlékeztet arra, hogy az Unió külső ellenőreként a Számvevőszéket köti az elszámoltathatóság, a feddhetetlenség és az átláthatóság elve, valamint az uniós intézmények közötti jóhiszemű és kölcsönös együttműködés elve; felhívja a Bíróságot annak biztosítására, hogy ne hivatkozzanak a mentességre a jogszerű bírósági eljárások akadályozása érdekében, és tegyen meg minden szükséges intézkedést a csalás megelőzése és kivizsgálása terén folytatott intézményközi együttműködésnek való teljes körű megfelelés biztosítása érdekében;

47.aggodalommal állapítja meg, hogy a médiatudósítások szerint az EPPO 2023-ban a Számvevőszék több alkalmazottja mentelmi jogának felfüggesztését kérte, és hogy a Számvevőszék eddig elutasította ezt a kérelmet; hangsúlyozza, hogy bár a mentelmi jog az uniós intézmények függetlenségének védelmét szolgálja, nem szabad visszaélni vele annak érdekében, hogy az egyéneket a jogszerű bírósági ellenőrzéstől védjék; úgy véli, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmeket csak kivételes körülmények között lehet elutasítani; felhívja a Számvevőszéket, hogy adjon részletes indokolást a mentesítésért felelős hatóságnak az ügyben hozott határozatához, ismertetve azokat a konkrét jogi és eljárási aggályokat, amelyek az elutasításhoz vezettek – már ha vannak ilyenek; sürgeti továbbá a Számvevőszéket, hogy az Európai Ügyészséggel és a csalás és a kötelességszegés elleni küzdelemért felelős más uniós szervekkel folytatott együttműködése során tartsa fenn a magas szintű átláthatóságot és elszámoltathatóságot;

48.megjegyzi, hogy 2023-ban sem az OLAF, sem az európai ombudsman nem indított olyan vizsgálatot, amely a Számvevőszéket érintette;

49.üdvözli, hogy 2024-ben a Számvevőszék a Bírósággal közösen felkérte a Bizottságot, hogy vegyen részt intézményközi párbeszédben a hivatali gépjárművek használatára vonatkozó közös szabályokról való megállapodás céljából – összhangban a Számvevőszék és a Bíróság költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló, 2022. április 11-i parlamenti állásfoglalásokban foglalt megjegyzéssel; hangsúlyozza az összes uniós intézményhez intézett azon felhívást, hogy állapodjanak meg egy horizontálisan alkalmazandó egységes rendszerről, amely csökkentené a zavart, és növelné a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és hatékonyságát; megjegyzi, hogy munkacsoportot fognak létrehozni a személyzeti szabályzattal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó intézményközi előkészítő bizottság keretében; nagyra értékeli, hogy a Számvevőszék kész összehangolni a szabályokat a Bizottság vonatkozó szabályaival, de megismétli a tagok utazására, kiküldetéseire, gépjárműveire és a gépjárművezetők és a gépkocsik igénybevételére vonatkozó, 2022. évi új határozatról szóló korábbi mentesítési állásfoglalásokkal kapcsolatban már megfogalmazott kritikákat, amelyek ellentétesek azzal az általános elvvel, hogy a gépjárműflottát semmilyen körülmények között nem szabad a Számvevőszék tagjai feladatainak szigorú teljesítésén kívül másra használni;

50.megjegyzi, hogy 2023-ban a Számvevőszék Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 16 ellenőrzési ajánlást tett az etika, az átláthatósági portál, a személyzetet érintő összeférhetetlenségek, az etikai bizottság és a Számvevőszék tagjai tekintetében; megjegyzi, hogy a 16 ajánlásból 5 ajánlást 2024. július 30-ig teljesítettek, 8 ajánlást 2024 végéig teljesítenek, 3 ajánlás teljesítése pedig késik;

51.üdvözli a képviselők kiküldetéséről közzétett információk körének kiterjesztését, de emlékeztet a Parlament azon kérésére, hogy a képviselők teljes mandátumára vonatkozóan nyújtsanak tájékoztatást a kiküldetésekről; üdvözli a képviselők magatartási kódexének felülvizsgálatát, amely megtiltja a képviselőknek, hogy bármilyen tiszteletbeli pozíciót töltsenek be politikai szervezetekben, eleget téve a Parlament azon kérésének, hogy a képviselők ne rendelkezzenek hivatalos politikai kapcsolatokkal; megjegyzi, hogy az etikai belső ellenőrzési jelentés következtetéseit 2024 3. negyedévében közölni kellett az EP elnökével és a Költségvetési Ellenőrző Bizottság elnökével, és felkéri a Számvevőszéket, hogy ezt teljes egészében ossza meg a Költségvetési Ellenőrző Bizottsággal; felkéri a Számvevőszéket, hogy tegye közzé az elutasító határozatokat azokban az esetekben, amikor a képviselők vagy a személyzet összeférhetetlenséget jelentenek be, biztosítva az ellenőrzési folyamat nagyobb átláthatóságát;

52.megjegyzi, hogy a Számvevőszék valamennyi tagjának elsődleges lakóhelye Luxembourgban van, amint azt a Számvevőszék tagjaira és volt tagjaira vonatkozó magatartási kódex 10. cikke előírja;

53.üdvözli, hogy a Számvevőszék felülvizsgálta a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó politikáját – tükrözve az európai ítélkezési gyakorlat alakulását –, és egyszerűsítette a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek és a megerősítő kérelmek kezelésére vonatkozó eljárást; emlékeztet arra, hogy az Unióban a hivatalos nyilvántartásokhoz való nyilvános hozzáférés skandináv elvének alkalmazása előfeltétele volt annak, hogy egyes tagállamok csatlakozzanak az Unióhoz, és hangsúlyozza, hogy a teljesítés elmulasztása hátrányosan érintené az Unió mint jogállamiságon alapuló közösség hírnevét;

54.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az irányelv küszöbértékét meghaladó (> 140 000 EUR a szolgáltatásokra/árubeszerzésekre; > 5 382 000 EUR az építési beruházásokra), 2023-ban megkötött szerződések éves listája nem érhető el a Számvevőszék honlapján; felhívja a Számvevőszéket, hogy ezt a jegyzéket külön dokumentumként indokolatlan késedelem nélkül tegye közzé, és biztosítson hozzá felhasználóbarát hozzáférést;

55.nagyra értékeli és érdeklődéssel várja, hogy a Számvevőszék a csalás elleni összes belső stratégiai szabályt egyetlen közös dokumentumban foglalja össze;

56.továbbra is elutasítja a Számvevőszék azon döntését, hogy nem csatlakozik az átláthatósági nyilvántartáshoz, mivel az uniós programokkal kapcsolatos tényeken és objektív visszajelzéseken túl nem fűződik érdeke a döntéshozatal befolyásolásához; megjegyzi, hogy a Számvevőszék valamennyi jelentése nyilvánosan hozzáférhető, és az ellenőrzött felekkel folytatott szigorú elszámolási eljárás hatálya alá tartozik; ismételten határozottan felszólítja a Számvevőszéket, hogy csatlakozzon az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz annak érdekében, hogy tiszteletben tartsa az átláthatóság alapelveit, ugyanakkor ne akadályozza a Számvevőszék teljes függetlenségét;

57.határozottan ösztönzi, hogy a Számvevőszék vizsgálja felül álláspontját az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló, 2021. május 20-i intézményközi megállapodással létrehozott uniós átláthatósági nyilvántartással1a kapcsolatban;

58.üdvözli a dokumentumkezelési ökoszisztéma (DOME) létrehozása terén 2023-ban elért jelentős előrelépést, nevezetesen az új elektronikus aláírás és a PASS (dokumentumok jóváhagyásának, aláírásának és küldésének folyamata) alapvető jóváhagyási moduljának konkrét dokumentum-jóváhagyási eljárások révén történő átadását és végrehajtását; ösztönzi a Számvevőszéket, hogy továbbra is kövesse a felülvizsgálati és jóváhagyási munkafolyamatok digitalizálására és hatékonyságuk javítására irányuló célkitűzéseit;

59.megjegyzi, hogy a Számvevőszék folytatta aktív szerepvállalását a digitális átalakulással foglalkozó intézményközi bizottság kialakulóban lévő technológiákkal foglalkozó csoportjában; megjegyezi, hogy a 2021-ben létrehozott DATA-csoport (Data and Technology for Audit – adatok és technológia az audit számára) tovább folytatta a Számvevőszék ellenőrzési céljait támogató technológia jobb felhasználására irányuló fejlesztési terv végrehajtását; külön megemlíti azt az elemzést, amely a Számvevőszék és ellenőrzési munkája kapcsán a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket és kihívásokat taglalja; emlékeztet annak fontosságára, hogy fejlesszék az ellenőrzési munka digitalizálását; üdvözli a Számvevőszék által ebben az irányban tett valamennyi erőfeszítést, mivel a digitalizáció a nagyobb számú helyszíni látogatások együttesen hatékony és pontos rendszert teremtenek meg az ellenőrzési munka számára;

60.elismerését fejezi ki a Számvevőszéknek a 2022–2024-es kiberbiztonsági tervének végrehajtása terén az elmúlt két évben elért jó eredményekért; megjegyzi, hogy a kiemelt fontosságú feladatok közül hét lezárult, hat folyamatban van, egy pedig függőben van; megjegyzi, hogy a közepes prioritású feladatok közül kettő lezárult, négy folyamatban van, három pedig még nem kezdődött el;

61.nagyra értékeli, hogy a következő feladatok a lezárult feladatok közé tartoznak:

1.a végpontokra vonatkozó (végpontérzékelési és -reagálási) EDR-megoldás bevezetése és olyan felhőalapú XDR-megoldás elfogadása, amely a kompromittáló jelek észlelése érdekében az EDR-ügynökök által küldött telemetriát összekapcsolja a különböző forrásokból származó fenyegetettségre vonatkozó hírszerzési adatokkal;

2.a biztonsági információkat és eseményeket kezelő SIEM-platform architektúrájának és konfigurációjának átalakítása, amely javította a rendszer teljesítményét és megbízhatóságát, kiegészítve az informatikai környezet biztonsági nyomon követésének javítása érdekében hozzáadott további naplózási forrásokkal;

3.a távoli hozzáférést biztosító VPN-készülékek felváltása egy zéró bizalmú, felhőalapú (biztos és biztonságos környezeten alapuló) SASE-szolgáltatással, amely csökkenti a támadási felületet és lehetővé teszi az alkalmazásokhoz való, részletekbe menő távoli hozzáférést;

4.az e-mailes fenyegetésekkel szembeni védelem megerősítése az e-mailes biztonsági szűrők olyan új funkcióinak élesítése révén, amelyek lehetővé teszik mind a kéretlen üzenetek, mind a rosszindulatú mellékletek jobb észlelését;

5.a Számvevőszék internetnek kitett szervezeti egységei behatolási teszteléseinek

6.szoftveres eszköz telepítése a fájlmegosztásokban továbbított érzékeny információk bizalmas jellegének védelme érdekében;

62.sürgeti a Számvevőszéket, hogy dolgozzon ki kiberbiztonsági ellenőrzési keretet az uniós intézmények és ügynökségek számára, biztosítva a harmonizált biztonsági szabványokat és a kiberfenyegetésekkel szembeni rezilienciára irányuló intézkedéseket;

63.elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék évente legalább három szimulált adathalász gyakorlatot végez annak érdekében, hogy felhívja a felhasználók figyelmét erre a kiberfenyegetésre; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék háromévente átfogó kiberbiztonsági kockázatértékelést végez; javasolja a Számvevőszéknek, hogy rendszeresen szervezzen kötelező képzést a személyzet számára a kiberfenyegetésekről, és ezen belül az MI biztonságos használatára vonatkozó bevált gyakorlatokról is;

64.megkönnyebbüléssel jegyzi meg, hogy a 2023. júliusi kiberincidens során nem volt nyoma az adatok kiszivárgásának vagy a behatoló más számvevőszéki informatikai rendszerekbe történő oldalirányú mozgásának, amelynek során egy szoftver sebezhetőségének kihasználása veszélyeztette az egyik perimetrális biztonsági átjárót; megjegyzi, hogy a szoftver sebezhetőségét az eladó csak két nappal az incidens előtt tárta fel;

65.elismerését fejezi ki az uniós intézmények, szervek és hivatalok hálózatbiztonsági vészhelyzeteket elhárító csoportjának (CERT-EU) munkájáért, amely értesítette a Számvevőszéket az eseményről, segített kivizsgálni annak hatókörét és elvégezte a kriminalisztikai elemzést; megjegyzi, hogy az incidenst követően a Számvevőszék helyreállította a rendszer tiszta biztonsági másolatát, és szoftverfrissítést hajtott végre, amellyel orvosolta a támadó által kihasznált sebezhetőségeket; megjegyzi továbbá, hogy a következő hetekben a Számvevőszék fokozatosan néhány további, a CERT-EU által ajánlott megelőző intézkedést foganatosított a készülékeken a rosszindulatú programok esetleges észrevétlen nyomainak felszámolása érdekében;

66.elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék 2023-ban felülvizsgálta és aktualizálta kiberbiztonsági eseményekre vonatkozó reagálási tervét, és létrehozott egy űrlapot az ilyen eseményeknek az informatikai szolgáltatáskezelő eszközben való rögzítésére; kiemeli, hogy az űrlap figyelembe veszi a 2023. júliusi eseményből levont tanulságokat, mivel a célja, hogy összegyűjtse az összes olyan információt, amely hasznos lehet egy kiberbiztonsági esemény kezelése során;

67.megjegyzi, hogy 2023-ban befejeződött a K2 épület valamennyi emeletén található műszaki berendezések korszerűsítésére és a közös terek használatának optimalizálására irányuló munka; megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 6 902 185,54 EUR teljes költségvetésből 6 445 635,82 EUR kötelezettségvállalást tett; elismerését fejezi ki a Számvevőszéknek, amiért nem lépte túl az előzetes költségvetést; felhívja a többi uniós intézményt, hogy kövessék a Számvevőszék példamutató költségvetési gazdálkodását;

68.nagyra értékeli, hogy 2023 februárjában elkészültek annak a valamennyi számvevőszéki épületre kiterjedő akadálymentességi ellenőrzésnek az eredményei, amelyet a csökkent mozgásképességű vagy egyéb fogyatékossággal élő személyek igényeinek kielégítése érdekében egy külső tanácsadó végzett el; megjegyzi, hogy az ellenőrzés mindhárom épületre, a közös terekre, a parkolókra és más terekre is kiterjedt; tudatában van annak, hogy a javasolt intézkedések felülvizsgálata folyamatban van, és alapvetően egy konkrét projekt tárgyát képezik, de azok végrehajtása nagymértékben függ a rendelkezésre álló költségvetéstől;

69.megjegyzi, hogy 2023-ban a Számvevőszék a környezeti hatások csökkentésére irányuló erőfeszítéseinek jelentős részét olyan energiamegtakarítási intézkedésekre fordította, mint a hagyományos izzók LED-ekre való cseréje, a szellőztetési órák számának csökkentése és bizonyos műszaki rendszerek felújítása az épületeiben; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék 2023 nyarán különleges energiamegtakarítási intézkedéseket vezetett be, amelyek 2022 nyarához képest 12%-kal csökkentették a villamosenergia-fogyasztást, 26 976 EUR megtakarítást eredményezve;

70.megjegyzi, hogy 2023-ban a Számvevőszék megállapodást írt alá a luxemburgi hatóságokkal egy mobilitási terv kialakításáról; várakozással tekint a kezdeményezéssel kapcsolatos fejlemények elé;

71.kiemeli, hogy 2023-ban a Számvevőszék ellenőrei 1370 napot töltöttek uniós intézményeknél, szerveknél, hivataloknál és ügynökségeknél, valamint különböző nemzetközi szervezeteknél és magán könyvvizsgáló cégeknél, szemben a 2022. évi 945 nappal;

72.felszólít a Számvevőszék, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti éves, költségvetési ellenőrzésről szóló intézményközi párbeszéd hivatalossá tételére, biztosítva az ellenőrzési megállapítások szisztematikus nyomon követését és az uniós kiadások jobb felügyeletét;

73.ismételten emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék és a Bizottság közötti hatékony együttműködés korlátozott marad, amennyiben a Bizottság nem fogadja el a Számvevőszék hibaarány-értékelési módszertanát, amely a szabályok megsértésének független és átfogó értékelésén alapul, szemben azzal, hogy a Bizottság a visszatéríttethető hibákra összpontosít;

74.üdvözli, hogy a Számvevőszék szorosan együttműködik mind az OLAF-fal, mind az Európai Ügyészséggel, többek között munkaértekezletek és figyelemfelkeltő rendezvények szervezése, valamint az ismeretek és tapasztalatok cseréje révén; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék 2023-ban 20 csalásgyanús ügyet továbbított az OLAF-nak, 17 ilyen ügyet pedig az Európai Ügyészségnek; hangsúlyozza azon álláspontját, hogy minden csalásgyanús esetet haladéktalanul az OLAF és az Európai Ügyészség elé kell utalni alapos vizsgálat céljából;

75.felhívja a Számvevőszéket, hogy hozzon létre strukturált csalásfelderítési együttműködési mechanizmust az OLAF-fal és az Európai Ügyészséggel, beleértve a valós idejű adatmegosztási megállapodásokat és a magas kockázatú uniós finanszírozási területekre vonatkozó közös ellenőrzési megközelítést;

76.meggyőződése, hogy az adatbányászatra és a kockázatértékelésre szolgáló egységes integrált informatikai rendszer értékes adatforrás lehet, amely lehetővé tenné a Számvevőszék, az OLAF és az Európai Ügyészség számára, hogy megerősítsék ellenőrzési és kontrolltevékenységeiket; hangsúlyozza, hogy korlátlan hozzáférést kell biztosítani egy ilyen rendszerhez és az abban foglalt adatokhoz, hogy e hozzáférést nem szabad indokolatlanul korlátozni, és hogy a Számvevőszék ellenőrzéseihez haladéktalanul lehetővé kell tenni további digitális eszközök és kialakulóban lévő technológiák feltárását és használatát;

77.sajnálja, hogy az EBB dokumentumaihoz és információihoz való jobb hozzáférés ellenére a Számvevőszéknek nincs felhatalmazása az EBB saját forrásaiból finanszírozott műveletek ellenőrzésére; kéri, hogy ruházzák fel a Számvevőszéket ezzel a megbízatással, tekintettel az EBB uniós célkitűzések megvalósítására irányuló küldetésére, valamint az Unió gazdasági és politikai színterén betöltött bővülő szerepére, amely túlmutat az uniós költségvetésnek a műveletei biztosítására való felhasználásán; kiemeli a Számvevőszék 05/2023. sz., „Az Európai Unió pénzügyi környezete – A széttagolt szerkezet miatt további egyszerűsítésre és jobb elszámoltathatóságra van szükség” című különjelentését, amelyben a Számvevőszék kijelenteti, hogy az uniós szakpolitikák finanszírozásának valamennyi típusára vonatkozóan közpénz-ellenőrzési megbízást kell kialakítani;

78.megjegyzi, hogy 2023-ban a Számvevőszék 29 különjelentést, 1 áttekintést és 1 véleményt adott ki 22 különböző tanácsi bizottságnak és munkacsoportnak; megjegyzi továbbá, hogy ugyanebben az évben a Számvevőszék képviselői 23 olyan ülésen vettek részt, amelyek középpontjában a 2021. és 2022. évi pénzügyi évre vonatkozó uniós költségvetésre vonatkozó mentesítés állt;

79.elismeréssel veszi tudomásul, hogy a Számvevőszék tagjai és vezetése 2023-ban aktív szerepvállalásról tettek tanúbizonyságot, és munkájukat a 25 tagállam nemzeti kormányaival és kormányzati szerveivel tartott 120 ülésen mutatták be, amelyek többségén pénzügyminiszterek vagy egyéb miniszterek vettek részt; megjegyzi továbbá, hogy ugyanebben az évben a Számvevőszék tagjai és személyzete 19 tagállam nemzeti és regionális parlamentjeivel tartott 91 ülésen ismertették munkájukat, elsősorban költségvetési, pénzügyi, ellenőrzési vagy uniós ügyekkel foglalkozó bizottságokon keresztül; sürgeti a Számvevőszéket, hogy fokozza együttműködését azon országok kormányaival, ahol a legmagasabb a hibaarány, elősegítve a fokozottabb párbeszédet és együttműködést e kérdések hatékony kezelése érdekében;

80.megjegyzi, hogy 2023-ban a Számvevőszék kommunikációs és promóciós tevékenységeire elkülönített költségvetés 225 000 EUR volt, 81,13%-os felhasználási aránnyal (182 549,84 EUR); megjegyzi, hogy a költségvetés nagy részét a médiafigyelési szolgáltatásokra (81 650 EUR) és a sajtótevékenységekre (12 348 EUR) fordították, ezt követték az érdekelt felekkel fenntartott kapcsolatokra fordított kiadások, amelyek főként a szakpolitikai információs platform (57 891 EUR), a kommunikációs tevékenységek (28 002,88 EUR), a közösségi média (1 486,52 EUR) és a kiadványok (1 171,44 EUR) költségeit tartalmazták;

81.határozottan támogatja a Számvevőszék bővülő médiastratégiáját, amely több mint 22 000, az ellenőrzési jelentéseivel, más kiadványaival vagy általában a Számvevőszékkel kapcsolatos online sajtócikket eredményezett, megerősítve ezzel az elmúlt években megfigyelt növekvő tendenciát (2022: 20 000; 2021: 18 000); A közösségi médiában közel 54 000 bejegyzés is azt mutatja, hogy továbbra is folytatódik az organikus növekedés, bár a 2022. évi szám kiugróan magas volt (2022: 110 000; 2021: 49 000);

82.üdvözli, hogy 2023-ban 45 sajtóközleményt tettek közzé 24 uniós nyelven, továbbá bizonyos nyelveken különböző háttéranyagokat, a sajtó munkatársai számára készített tudnivalókat és azonnal felhasználható hanganyagokat is kibocsátottak; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék 21 online sajtótájékoztatót és 6 további országspecifikus sajtótájékoztatót tartott az éves jelentés kapcsán; kiemeli, hogy a Számvevőszék tájékoztatói összesen 590 újságírót vonzottak, akik többsége a tagállamok főbb nemzeti médiaorgánumait képviselte;

83.elismeréssel veszi tudomásul, hogy 2023-ban a Számvevőszék új weboldalt indított, amelyet több mint másfél milliószor látogattak meg, az egyedi látogatók száma mintegy 700 000 volt, ami 2022-höz képest több mint 14%-os növekedést jelent; üdvözli, hogy 2023 végére a Számvevőszék három fő közösségimédia-fiókjának (X (volt Twitter), LinkedIn és Facebook) több mint 48 000 követője volt, szemben a 2022. évi 45 000-rel és a 2021. évi 39 000-rel;

84.fokozott elismerését fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék folyamatosan értékeli, hogy jelentéseinek olvasói (a Parlament, a Tanács, a Bizottság, az uniós ügynökségek, a tagállamok állandó képviseletei, a tagállami ügynökségek és a legfőbb ellenőrző intézmények, a nem kormányzati szervezetek, a tudományos körök, a média és más felek munkatársai) szerint munkája valószínűleg milyen hatást vált ki és mennyiben hasznos; e tekintetben megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2018 óta anonimizált elektronikus felmérések keretében kéri olvasóit arra, hogy adjanak minőségi visszajelzést egyes kiválasztott jelentéseiről, és általában véve tegyenek javaslatokat munkája kapcsán; hangsúlyozza, hogy 2023-ban összességében a mintegy 1 060 válaszadó 85%-a ítélte úgy, hogy a Számvevőszékjelentései hasznosak a munkájához, és 78%-uk találta úgy, hogy azok érezhető hatással járnak.