1.megjegyzi, hogy az EGSZB költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2023-ban összesen 12,3 milliárd EUR-t tett ki, ami az uniós költségvetési kiadások 6,4%-ának felel meg; megjegyzi, hogy 2023-ban az EGSZB költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezete szerinti előirányzatok 1,29%-át tette ki;

2.megjegyzi, hogy a Számvevőszék a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében (a továbbiakban: számvevőszéki jelentés) egy 70, a 7. fejezet alá tartozó ügyletből álló mintát vizsgált meg, amelyből 21 tartalmazott hibákat (30%); megjegyzi továbbá, hogy ezen – a Számvevőszék által számszerűsített – hibák közül öt esetében a Számvevőszék a lényegességi küszöb alatti hibaarányt becsült;

3.tudomásul veszi a számvevőszéki jelentésből, hogy igazgatási kiadások alatt a személyi jellegű ráfordításokra és ezen belül a nyugdíjakra – ezek 2023-ban az összes igazgatási kiadás mintegy 70%-át tették ki –, valamint az épületekre, a berendezésekre, az energiára, a kommunikációra és az információtechnológiára fordított kiadások értendők; üdvözli, hogy a Számvevőszék a korábbi évekhez hasonlóan arra a következtetésre jutott, hogy az igazgatási kiadások összességében alacsony kockázatúak; megjegyzi, hogy a Számvevőszék 2023-ban nem tárt fel konkrét problémát az EGSZB-t illetően;

4.megjegyzi, hogy az EGSZB végleges elfogadott költségvetése 2023-ban 158 767 970 EUR volt, ami 2022-höz képest 4,1%-os átfogó növekedést jelent; a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a 2023. évi költségvetési mentesítésre vonatkozóan benyújtott kérdőívre (a továbbiakban: a kérdőív) az EGSZB által adott válaszok és az EGSZB 2023. évi éves tevékenységi jelentése (a továbbiakban: az éves jelentés) alapján megjegyzi, hogy a javadalmazásra és juttatásokra vonatkozó költségvetési sor (az EGSZB személyzetével és tagjaival kapcsolatos költségek) 2022 és 2023 között az infláció miatt 8,4%-kal nőtt; a kérdőív alapján megállapítja, hogy a szoftverrendszerek üzemeltetéséhez, fejlesztéséhez és karbantartásához nyújtott külső támogatás költségvetése 2022 és 2023 között 33,70%-kal nőtt, mivel az EGSZB 2023-ban prioritásként kezelte a 2024–2026-ra vonatkozó digitális stratégiájának végrehajtását; megjegyzi, hogy az előirányzatok egyéb költségvetési sorok közötti elosztása az EGSZB 2023. évi költségvetésében máskülönben nem változott az előző évek elosztásához képest;

5.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok EGSZB általi végrehajtási aránya a 2022. évi 96,12%-ról 2023-ban 98,70%-ra nőtt, ami meghaladja a Covid19-világjárvány és a kapcsolódó utazási korlátozások miatt az előző években tapasztalt alacsonyabb költségvetési végrehajtási arányt; megjegyzi továbbá, hogy a kifizetési előirányzatok folyó évi végrehajtási aránya a 2022. évi 88,12%-ról 2023-ban 90,67%-ra nőtt; hangsúlyozza, hogy az átlagos kifizetési idő 2023-ban 20,14 nap volt, ami hosszabb, mint 2022-ben volt (18,34 nap);

6.megjegyzi, hogy a 2023-ról 2024-re átvitt előirányzatok összege 13 827 713 EUR-t tett ki (azaz az EGSZB 2023. évi költségvetésének mintegy 8,70%-át), ami az előző évi 20 162 518 EUR-s szinthez képest (ami az EGSZB 2022. évi költségvetésének mintegy 13%-a volt) csökkenést jelent; elismeréssel veszi tudomásul továbbá, hogy a 2022-ről 2023-ra átvitt előirányzatok végrehajtási aránya 2023-ban 86,76% volt a 2022. évi 76,91%-hoz képest; arra bátorítja az EGSZB-t, hogy folytassa a rendelkezésére bocsátott források hatékony felhasználását;

7.megjegyzi, hogy az EGSZB saját szervezeti egységei 2022-ben 12 alkalommal indítottak 60 000 EUR alatti tárgyalásos eljárást, elsősorban esettanulmányok, tanulmányok és logisztikai támogatás beszerzése céljából; megjegyzi, hogy az EGSZB hat közbeszerzési eljárást is indított a Régiók Európai Bizottságával (a továbbiakban: RB) megosztott közös szervezeti egységekkel, főként a logisztika és a karbantartás területén;

8.megjegyzi, hogy az EGSZB 2023-ban is javította tevékenységei költséghatékonyságát, többek között hibrid munkavégzés, a távmunka növekedése, a pénzügyi folyamatok teljes dematerializációja és az energiafogyasztás csökkentése révén; a kérdőív alapján megállapítja, hogy az EGSZB 2023-ban 65 000 EUR pénzügyi megtakarítást ért el az energiafogyasztás csökkenése miatt; elismerését fejezi ki az EGSZB-nek azért, hogy új keretszerződést írt alá az orvosi vizsgálatokra vonatkozóan, amely az előző szerződéshez képest alacsonyabb árakat, nagyobb rugalmasságot és összességében jobb szolgáltatást biztosít; elismeri az EGSZB által az intézményközi együttműködésnek köszönhetően, nevezetesen az RB-vel közös szervezeti egységek révén, a humán erőforrások kezelésével kapcsolatos egyes szolgáltatásoknak az Európai Bizottsághoz történő kiszervezése, a pénzügyi és humanerőforrás-gazdálkodási informatikai eszközök használata, valamint a más intézmények vezetésével folytatott intézményközi közbeszerzési eljárásokban való részvétel révén elért jelentős költségvetési és adminisztratív megtakarításokat; a kérdőív alapján megállapítja, hogy az EGSZB-nél az egyes szolgáltatásoknak a Bizottsághoz történő kiszervezésével kapcsolatban felmerülő teljes költség a 2022. évi 743 600 EUR-ról 2023-ban 793 000 EUR-ra nőtt;

9.emlékeztet arra, hogy a 2023. május 25-i tanácsi határozat az EGSZB tagjainak a nem a szabályzat szerinti üléseken való távoli részvételéért járó ellátmányt távülésenként naponta 145 EUR-ban állapította meg, ami a fizikai részvételért 2023-ban járó napidíj 50%-át teszi ki; úgy véli, hogy annak ellenére, hogy a távoli részvétel fontos eszköz a modern intézmények számára, mivel többek között csökkenti az ülések költségeit, és szélesebb körű részvételt tesz lehetővé, az üléseken való távoli részvételre nyújtott juttatás – még ha csökkentett összegű is, és csak bizonyos típusú rendezvényekre szánják – nehezen érthető a nyilvánosság számára, különösen, ha figyelembe vesszük az EGSZB és az RB tagjai számára a távoli részvételért fizetett különböző összeget; megelégedéssel veszi tudomásul az EGSZB 2022. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló parlamenti állásfoglalásra vonatkozó nyomonkövetési jelentés (a továbbiakban: nyomonkövetési jelentés) alapján, hogy e határozat alkalmazása már 1 677 000 EUR költségvetési megtakarítást eredményezett az alacsonyabb utazási költségek és kifizetett ellátmányok miatt, továbbá a 2023-as kevesebb utazás miatt mintegy 553,66 tonna szén-dioxidot kitevő környezeti megtakarításhoz vezetett; az éves jelentés alapján megjegyzi, hogy azon ülésnapok száma, amelyek távoli részvétellel zajlottak és amelyek vonatkozásában költségeket térítettek vissza, 2 006 volt (2022-ben 6 259), ülésenként átlagosan 3 órás időtartammal, 2023-ban összesen 294 930 EUR költséggel (2022-ben 922 925 EUR); üdvözli, hogy az EGSZB az ellátmány folyósítása előtt többszörösen is ellenőrizte, hogy a tagok távolról részt vettek-e;

10.megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújának hatása 2023-ban továbbra is nyomást gyakorolt az EGSZB költségvetésére a növekvő infláció és a bérkiigazítások, az építési projektekkel kapcsolatos, a késedelmeken és a magasabb nyersanyagárakon alapuló kihívások, a bérleti szerződések indexálása (2023-ban 10,3%-os növekedés 2022-höz képest), valamint a karbantartási és a biztonsági szolgáltatásokról kötött szerződések indexálása miatt (2023-ban 13,50%-os növekedés 2021-hez képest); megjegyzi különösen, hogy az energiaköltségek 2021 és 2022 között 726 000 EUR-ról 3 125 000 EUR-ra nőttek, mielőtt 2023-ban 1 923 391 EUR-ra csökkentek; elismeri a nem bérjellegű kiadások 2%-os felső határát; ezzel összefüggésben elismerését fejezi ki az EGSZB-nek azon kezdeményezéséért, hogy a kihívásokat a költségvetés szintjén kezelje, például energiatakarékossági stratégiák rövid távú, valamint közép- és hosszú távú intézkedések révén történő végrehajtása révén, ami miatt 2023-ban nincs szükség költségvetés-módosításra;

11.megjegyzi, hogy az 1004. költségvetési sor (a tagok útiköltségei, beleértve a napidíjakat és az ülések idejére járó ellátmányokat) folyó évi előirányzatai a 2022. évi 19,790 millió EUR-ról (ebből 15,895 millió EUR-t fizettek ki) 2023-ban 19,761 millió EUR-ra csökkentek (ebből 18,344 millió EUR-t fizettek ki); megelégedéssel veszi tudomásul, hogy ezen előirányzatok végrehajtási aránya a 2022. évi 80,31%-ról 2023-ban 92,83%-ra javult; megjegyzi, hogy az EGSZB elnöke 2023-ban 35 kiküldetésen vett részt, összesen 71 926 EUR költséggel, míg 2022-ben 26 kiküldetésen, összesen 38 042 EUR költséggel;

12.a kérdőív alapján megállapítja, hogy az EGSZB és az RB Innovációs és Információtechnológiai Közös Igazgatósága informatikai költségvetésének mintegy 3%-át fordítja kiberbiztonságra, ami messze elmarad a vonatkozó jogszabályokban előírt 10%-os célkitűzéstől; felszólítja a társjogalkotókat és a Bizottságot, hogy ezt vegyék figyelembe az éves költségvetési eljárás keretében;

13.az éves jelentés alapján megjegyzi, hogy 2023. évi éves munkaprogramjának részeként az EGSZB összesen 31 célkitűzést dolgozott ki igazgatása valamennyi szervezeti egysége számára, és a főtitkárság 2021–2025-ös stratégiájának részeként az EGSZB öt alapvető értékkel rendelkezik és öt fő stratégiai célt tűzött ki; a kérdőív alapján megállapítja, hogy a kidolgozott vélemények és a magas szintű üléseken való részvételek száma kulcsfontosságú mutató az EGSZB teljesítményének méréséhez; a kérdőív alapján tudomásul veszi, hogy az EGSZB számos területen rendelkezik teljesítménymutatókkal, például az informatika, a humán erőforrások, a fordítás és a kommunikáció területén; kéri az EGSZB-t, hogy jövőbeli jelentéseibe foglaljon bele egy listát az összes fő teljesítménymutatóról és célkitűzésről tevékenységenként, valamint az elérésükre vonatkozóan kitűzött célról (%) és elérésük szintjéről (%);

14.megjegyzi, hogy az EGSZB a küldetését vélemények megfogalmazásával teljesíti, amelyek vonatkozhatnak az Európai Bizottság jogalkotási javaslataira (felkérésre), lehetnek saját kezdeményezésű vélemények, amelyek cselekvésre szólítják fel az uniós intézményeket, valamint lehetnek feltáró vélemények, amelyek hozzájárulnak az Európai Bizottságnak a tervezett kezdeményezésekkel kapcsolatos munkájához; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB álláspontjai kiemelten jelenhetnek meg állásfoglalásokban, illetve helyet kaphatnak értékelő és tájékoztató jelentésekben is; elismerését fejezi ki az EGSZB-nek a 2023. évi jogalkotási ciklusban a Parlament, a Tanács és a Bizottság támogatása terén végzett teljesítményéért; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy 2023-ban az EGSZB 213 véleményt és jelentést fogadott el, ami növekedést jelent a 2022. évi 202-höz képest, és 146 meghallgatást és 23 konferenciát szervezett a 2022. évi 116-hoz, illetve 29-hez képest; megjegyzi, hogy az EGSZB tagjai 2023-ban 429 magas szintű ülésen, csúcstalálkozón és konferencián vettek részt, a 2022. évi 345-höz képest;

15.nagyra értékeli, hogy az EGSZB 2023-ban lépéseket tett munkája láthatóságának és hatásának javítása érdekében véleményei formátumával, a nyomonkövetési vélemények módszertanával, a Parlamenttel és az Európai Bizottsággal való együttműködéssel és más transzverzális jellegű projektekkel, valamint az olyan innovatív kezdeményezésekkel kapcsolatban, mint például az uniós ifjúsági teszt, a bővítési tagjelöltekre vonatkozó kezdeményezés és a körforgásos gazdaság érdekelt feleinek európai platformja;

16. üdvözli az EGSZB kezdeményezéseit, amelyek célja a fiatalok aktív részvételének előmozdítása a politikai döntéshozatali folyamatban;

17.üdvözli a 2022 szeptembere és 2023 áprilisa között végrehajtott kísérleti projektet, amelynek célja a kiválasztott vélemények nyomon követésének megerősítése volt valamennyi intézmény tekintetében, melynek során 19 véleményt választottak ki megerősített nyomon követésre e projekt keretében; a kérdőív alapján tudomásul veszi e kísérleti projekt általános pozitív eredményeit, például az EGSZB nyomonkövetési intézkedések végrehajtására vonatkozó kapacitásának javítását, az EGSZB munkája során a prioritások jobb kitűzését, valamint a kiválasztott vélemények közönségének kiszélesítését és hatásának növelését;

18.kiemeli, hogy a korlátozott erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás 2023 folyamán továbbra is kulcsfontosságú kihívás maradt a személyzeti korlátok miatt, amelyeket tovább nehezített a folyamatosan stabil személyzeti politika keretében végzett tevékenységek növekedése; tudomásul veszi az EGSZB arra irányuló tervét, hogy új megközelítést vezessen be a stratégiai munkaerő-tervezés és a személyzet elosztása terén, kiaknázva a személyzeti készségekre vonatkozó adatgyűjtést, a szervezeten belüli aktív meghallgatást, valamint az EGSZB politikai szervei által a stratégiai prioritásokról folytatott gondolkodást; felkéri az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet ennek az új tervnek az eredményéről, mivel ez más intézményeket is inspirálhat, amelyek hasonló, visszatérő kihívásokkal szembesülnek az erőforrások terén;

19.a belsőkontroll-standardok tekintetében megjegyzi, hogy a 2023. évi megfelelési ellenőrzés 2022-höz képest javulást mutatott; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a megfelelés, nevezetesen a 16 belsőkontroll-standard követelményei végrehajtásának mértéke a 2022. évi 80,30%-ról 2023-ban 87,40%-ra, míg a hatékonyság – nevezetesen e követelmények tervezett végrehajtásának mértéke – a 2022. évi 74%-ról 2023-ban 78,10%-ra nőtt; megjegyzi továbbá, hogy a 2023. évi éves kockázatértékelés azt mutatta, hogy a belső kontrollok alkalmazása 2023-ban 53%-kal, 40-ről 19-re csökkentette az eredendő kockázatokat (a „kritikus” és a „nagyon fontos” kategóriában);

20. megjegyzi, hogy 2023-ban elvégezték a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) átszervezését, amelynek során megerősítették a nemzetközi ellenőrzési standardoknak való megfelelését, valamint racionalizálták és dokumentálták valamennyi folyamatát;

21.megjegyzi, hogy a pénzügyi tranzakciók területén az EGSZB Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) 2023 elején új határozatot fogadott el az egyszerűsített eljárás végrehajtásával kapcsolatos kockázatok értékeléséről; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB Elnöksége 2023-ban új belső ellenőrzési chartát és az auditbizottság számára alapszabályt fogadott el, amely eljárási szabályokat is tartalmaz;

22.az éves jelentés és a kérdőív alapján megjegyzi, hogy 2023-ban az IAS négy ellenőrzést indított, nevezetesen az ülések engedélyezésére, az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottságának kiválasztására, a stratégiai ciklusra, valamint az EGSZB tagjainak útidőpótlékára és távolsági pótlékára vonatkozóan; felhívja az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen ellenőrzések eredményéről, és hajtsa végre a korábbi ellenőrzésekből származó valamennyi lezáratlan ajánlást (intézményi határidők, tolmácsolás, ellenőrzés, etika és feddhetetlenség, jogszabályban előírt jogok és kifizetési határidők);

23.megjegyzi, hogy 2023 végén az EGSZB 707 főt foglalkoztatott, a 2022. évi 706 főhöz képest; megjegyzi továbbá, hogy 2023-ban 49 szerződéses alkalmazottat és 130 ideiglenes alkalmazottat (akik közül 52-t 2023-ban vettek fel) foglalkoztattak (a 2022. évi 50 szerződéses alkalmazotthoz és 128 ideiglenes alkalmazotthoz képest); megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB házon belül 12 főt foglalkoztatott kölcsönmunkaerőként és 10 főt a személyi állomány külső tagjai közül, nem számítva a logisztikai és informatikai külső szolgáltatókat; tudomásul veszi, hogy az álláshelyek betöltöttségének aránya 2023-ban 95,50% volt, a 2022. évi 95,10%-hoz képest, a személyzet fluktuációja pedig 2023-ban 7% volt;

24.üdvözli az EGSZB arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy javítsa humánerőforrás-keretét annak érdekében, hogy vonzó munkáltatóvá és olyan munkahellyé váljon, ahol minden egyén értékes, és teljes mértékben ki tudja bontakoztatni a benne rejlő lehetőségeket; megjegyzi, hogy a 2023–2025-ös időszakra vonatkozó humánerőforrás-stratégiája végrehajtásának részeként az EGSZB 2023-ban számos kulcsfontosságú mérföldkövet teljesített, és új határozatokat fogadott el többek között a munkafeltételekről (hibrid munkavégzés, túlóra, külön szabadság), a 2023–2027-es időszakra vonatkozó sokszínűségi és befogadási stratégiáról és cselekvési tervről, a személyzet mobilitásáról és az érzékeny álláshelyekre vonatkozó módszertanról, valamint a személyzet értékelési és előléptetési rendszeréről; megelégedéssel veszi tudomásul a 2023 májusában közzétett személyzeti elégedettségi felmérés pozitív eredményeit, amelyek szerint mind a személyzet, mind a vezetők magas szintű elégedettséget fejeztek ki a különböző HR-vonatkozású, különösen a munkarenddel kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatban, amely témában úgy tűnik, hogy az EGSZB megtalálta a tökéletes egyensúlyt;

25.megjegyzi, hogy az EGSZB a munkaerő vonzására és megtartására vonatkozó célzott terv végrehajtásának eredményeként immár második éve nettó tehetségimportőrré vált (más intézményektől); elismeri azonban, hogy az ideiglenes alkalmazottakra való támaszkodás továbbra is kihívást jelent az EPSO tartaléklistáinak hiánya miatt, ami kockázatot jelent a szakértelem megtartása tekintetében; hangsúlyozza az állandó személyzet fontosságát a készségek, a folytonosság és a produktív munkakörnyezet fenntartásában; azt javasolja az EGSZB-nek, hogy hajtson végre kezdeményezéseket, hogy reagáljon ezekre a kihívásokra, például belső versenyvizsgák szervezésével;

26.megjegyzi, hogy a szűkös erőforrások jobb elosztása érdekében 2023-ban véglegesítették az EGSZB által megrendelt, a humán erőforrások feltérképezésére irányuló külső ellenőrzést; aggodalommal jegyzi meg, hogy az ellenőrzés eredményei megerősítették, hogy az EGSZB-n belül sok különböző szervezeti egységnél nagy a munkateher, ami veszélyezteti az EGSZB küldetésének és kötelezettségeinek teljesítését; felhívja az EGSZB-t, hogy hajtsa végre az ellenőrzés ajánlásait, beleértve az értékelési és teljesítménymérési rendszer 2025-ig történő felülvizsgálatát, a munkafeltételekről szóló új határozat elfogadását és a személyzet elkötelezettségének rendszeres nyomon követését; hangsúlyozza a stratégiai munkaerő-tervezés fontosságát az erőforrások elosztásának optimalizálása, a politikai hatóságok által meghatározott magas szintű prioritásokkal való összhang biztosítása és a költséghatékonyságra irányuló erőfeszítések folytatása érdekében;

27.megjegyzi, hogy 2023-ban folytatódtak a személyzet felvételével kapcsolatban 2022-ben elindult pozitív tendenciák; elismerését fejezi ki az EGSZB-nek az e területen hozott intézkedésekért, például az üres álláshelyek meghirdetésének az új EPSO-tartaléklisták közzétételével való összehangolásáért vagy az álláslehetőségeknek az EGSZB honlapján és a LinkedIn portálon való közzétételéért; kéri az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet a munkáltatói márkaépítési tevékenységekre vonatkozó kísérleti projekt eredményeiről; hangsúlyozza, hogy az új belépők felvétele a stratégiai igazodás fontos tényezőjeként biztosítja, hogy a személyzet tájékoztatást kapjon az intézményben érvényben lévő szabályokról és stratégiákról; elismerését fejezi ki az EGSZB-nek azért, hogy 2023-ban megerősítette az új alkalmazottak felvételét egy frissített üdvözlő füzet és a belépéskor küldött levél, egy környezetbarát cikkeket tartalmazó üdvözlőcsomag, a belépési folyamatra vonatkozó visszacsatolási spirál, a bevezető előadások jobb időzítése, az új belépők fogadására kialakított sarok (Newcomers’ Corner) átalakítása és a vezetőknek szóló belépési tippek révén;

28.emlékeztet arra, hogy az EGSZB elfogadta a 2024. január 1-jétől hatályos 282/23A. sz. határozatot, amely a hibrid munkavégzésre vonatkozó rugalmas, bizalmon alapuló politikát vezet be, miközben jobb egyensúlyt teremt a személyzet számára a munka és a magánélet között, valamint növeli az alkalmazkodóképességet és a hatékonyságot; felkéri a Bizottságot, hogy az üggyel kapcsolatos minden új fejleményről időben tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

29.üdvözli, hogy 2024 januárjában női főtitkárt neveztek ki, ami pozitív fejlemény a nemek közötti egyensúly elérése felé; sajnálja azonban, hogy a felső vezetésben a nők aránya 2023-ban is alacsony maradt, és a hét felső vezetői tisztségből jelenleg csak kettőt töltenek be nők; mindazonáltal üdvözli, hogy az EGSZB fontos tényezőnek tekinti a nemek közötti egyensúlyt a személyzet és különösen a felső vezetés körében, és felkéri az EGSZB-t a helyzet gyors javítására az EGSZB legmagasabb szintjein, az EGSZB sokszínűség és befogadás iránti elkötelezettségével összhangban biztosítva a kiegyensúlyozott képviseletet;

30.sajnálja, hogy az EGSZB nem tudott adatokat szolgáltatni a kiégési szindróma eseteiről 2023-ban, és elutasítja az EGSZB nyomonkövetési jelentésében kifejtett álláspontját, amely szerint maga a kiégés nem egy elismert orvosi diagnózis, és a kiégésnek sokféle oka lehet; emlékeztet a kiégési szindrómára vonatkozó statisztikai adatok fontosságára, amelyek célja, hogy segítsenek a személyzet jóllétére vonatkozó döntések meghozatalában, amelyekhez a múltbeli, nagyon szerencsétlen tapasztalatokból levont tanulságokat és a jelenlegi keretrendszer külső értékelését is alapul kell venni; elismeri az adatvédelmi korlátokat, de hangsúlyozza az anonimizált statisztikai adatok értékét a megalapozott vezetői döntések támogatásában; aggodalommal veszi tudomásul azokat a megállapításokat, amelyek több szervezeti egységnél is a korlátozott humán erőforrásoknak betudható nagy munkaterhelésre mutatnak rá; pozitív lépésként üdvözli az új munkarend elfogadását, de arra ösztönzi az EGSZB-t, hogy tegyen további lépéseket a kiégési szindróma eseteire vonatkozó anonimizált adatok közzétételének biztosítása érdekében;

31.megjegyzi, hogy 2023-ban az EGSZB valamennyi tagállamból származó alkalmazottakat foglalkoztatott, és néhány tagállam felülreprezentált volt (pl. Belgium, Olaszország); megjegyzi, hogy 2023-ban az EGSZB vezetőinek 24%-a az Unióhoz 2004 után csatlakozó 13 tagállamból került ki, ami enyhe növekedést jelent a 2022. évi 21%-hoz és a 2021. évi 19%-hoz képest; ismételten arra bátorítja az EGSZB-t, hogy hozzon további intézkedéseket a személyzeten belüli megfelelő földrajzi eloszlás elérése érdekében, különös tekintettel a vezetői szintre;

32.üdvözli az EGSZB arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egészséges munkakörnyezetet teremtsen személyzete számára; különösen elismerését fejezi ki az EGSZB által a személyzet mentális és fizikai egészségére helyezett hangsúlyért, valamint az egészséggel kapcsolatos kérdésekre való figyelemfelhívás érdekében tett erőfeszítésekért; tudomásul veszi az EGSZB betegszabadságok – például az orvosi részmunkaidő és a kiterjesztett távmunka – kezelésére vonatkozó intézkedéseit annak biztosítása érdekében, hogy a tartós betegséggel kapcsolatban távol lévő személyzet időben visszatérjen a munkába, valamint hogy a nem hiányzó személyzet százalékos aránya a 2022. évi 27%-ról 2023-ban 30%-ra nőtt; elégedetten állapítja meg, hogy az EGSZB ingyenes bőrrákszűrési kampányt szervezett az EGSZB épületeiben, amelynek során 2023-ban 104 alkalmazott konzultált külső bőrgyógyászokkal;

33.üdvözli a 2027-ig hatályos új sokszínűségi és befogadási stratégia elfogadását; üdvözli a 2024 elején a fogyatékossággal kapcsolatban meghozott egyedi szemléletformáló intézkedéseket; megelégedéssel jegyzi meg, hogy a sokféleséggel és befogadással kapcsolatos képzés továbbra is kötelező a vezetők számára, a személyzet számára pedig ajánlott; elismeri az EGSZB határozott elkötelezettségét amellett, hogy egy teljes mértékben befogadó munkahelyet mozdítson elő; arra bátorítja az EGSZB-t, hogy tegyen további lépéseket a fogyatékossággal élő munkavállalók képviseletének nyomon követése érdekében, és ezzel összefüggésben biztosítsa anonimizált adatok közzétételét;

34.megjegyzi, hogy az EGSZB folytatta belső reformfolyamatát azzal, hogy 2023-ban határozatot fogadott el az igazgatási vizsgálatokra vonatkozó általános végrehajtási rendelkezésekről és a fegyelmi eljárásokra vonatkozó végrehajtási szabályokról; elismerését fejezi ki az EGSZB-nek azért, hogy megtette ezt az utolsó szükséges lépést az EGSZB megerősített etikai keretére irányuló intézkedések teljes körű végrehajtása érdekében; a nyomonkövetési jelentés alapján megjegyzi, hogy az EGSZB és a belső ellenőr megállapodott az EGSZB etikai és feddhetetlenségi keretének ellenőrzésére vonatkozó cselekvési tervről, amelynek során nyolc ajánlást végrehajtottak és lezártak, két ajánlást pedig 2025 márciusáig még végre kell hajtani; kéri az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatban elért haladásról;

35.megjegyzi, hogy az EGSZB 2023-ban folytatta a személyzet képzését és a visszaélések bejelentésével, az összeférhetetlenséggel és más etikai kérdésekkel kapcsolatos témákra való figyelemfelhívást: ezzel összefüggésben megelégedéssel veszi tudomásul a személyzet elkötelezettségére vonatkozó, 2023-ban végzett felmérés eredményeit, amelyek szerint a személyzet jelentős arányban ismeri az EGSZB etikai keretrendszerét, különösen a bizalmi személyek (93%) és az etikai tanácsadók (83%) hálózatát; megjegyzi, hogy az EGSZB 12 képzést szervezett ezekről a témákról, 2023-ban összesen 79 alkalmazott részvételével; elismerését fejezi ki az EGSZB-nek a munkahelyi tiszteletről és méltóságról szóló kötelező képzés megszervezéséért a személyzet minden tagja, köztük a vezetők számára is;

36.megjegyzi, hogy 2023-ban egy zaklatással kapcsolatos panaszt jelentettek be, amelyet az EGSZB által végzett vizsgálat és közvetítés eredményeként ugyanebben az évben szankciók kiszabása nélkül lezártak; emlékeztet arra, hogy az EGSZB polgári félként vesz részt a belga nemzeti hatóságok által egy volt tag ellen indított, folyamatban lévő bírósági eljárásban, akit kötelezettségszegéssel vádolnak, és az ügyet jelenleg a belga bíróság vizsgálja; kéri az EGSZB-t, hogy tájékoztassa a Parlamentet az ügy fejleményeiről; úgy véli, hogy a tisztelet és a méltóság kultúrájának előmozdítása, amit a zaklatással szembeni zéró tolerancia politikája is támogat, döntő szerepet játszik a jövőbeni vádak megelőzésében, valamint abban, hogy biztonságos és befogadó munkakörnyezet teremtsenek az EGSZB-n belül;

37.megismétli, hogy a zaklatással szembeni zéró tolerancia politikájára van szükség a munkatársak jóllétének védelme érdekében, és ez minden munkáltató kötelessége; emlékeztet arra, hogy a zaklatási vádak kezelése során az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a levont tanulságokra épülő megközelítés alapján kell eljárni; továbbra is úgy véli, hogy a jelenleg bírósági eljárás alatt álló ügy külső és független vizsgálata hasznos lenne az EGSZB hasonló esetekre adott válaszának javítása érdekében;

38.nagyra értékeli, hogy az EGSZB kész együttműködni az Unió vizsgálati szerveivel, nevezetesen az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az Európai Ügyészséggel (EPPO) és az ombudsmannal; megjegyzi, hogy 2023-ban két OLAF-ügyet indítottak, amelyek közül mindkettőt elutasították ugyanabban az évben: az egyiket elegendő bizonyíték hiánya miatt, a másikat pedig nyomon követés céljából az EGSZB elé utalták; kéri az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a második ügyben elért haladásról; megjegyzi továbbá, hogy az ombudsman 2023-ban vizsgálatot indított egy állítólagos zaklatással kapcsolatos ügy kezelésével kapcsolatban; felkéri az EGSZB-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a vizsgálat eredményéről;

39.elégedetten veszi tudomásul az EGSZB arra irányuló munkáját, hogy 2023-ban átláthatóbbá tegye tevékenységeit; ezzel összefüggésben tudomásul veszi egy olyan határozat elfogadását, amely kiszélesíti az átláthatósági nyilvántartáson keresztül online elérhető dokumentumok körét, például az EGSZB üléseinek jegyzőkönyveire és jelenléti íveire, valamint egy olyan határozat elfogadását, amely arra kéri az EGSZB tagjait, hogy csak a nyilvántartásba vett érdekelt felekkel találkozzanak, tegyék közzé találkozóik listáját, és az általuk készített véleményekhez csatolják „jogalkotási lábnyomukat”; nagyra értékeli, hogy az EGSZB online információkat tesz közzé az éves költségvetéséről, a teljesítménymutatókról, a kiadásokról vagy a közbeszerzésről; kéri, hogy az EGSZB tagjai által harmadik felekkel tartott összes találkozót hozzák nyilvánosságra;

40.megelégedéssel nyugtázza, hogy az EGSZB szilárd szabályokat és eljárásokat vezetett be az összeférhetetlenségek és a forgóajtó-jelenség elkerülése érdekében azon alkalmazottak tekintetében, akik külső tevékenységekben vesznek részt, vagy az olyan tagok tekintetében, akik munkát vállalnak, miután már nem tagjai az EGSZB-nek; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az EGSZB 2023-ban új „pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilatkozatot” vezetett be; megjegyzi, hogy a formanyomtatványt a tagoknak, küldötteknek, póttagoknak és tanácsadóknak kell kitölteniük az EGSZB-n kívüli, javadalmazás ellenében betöltött és végzett és nem fizetett álláshelyeik vagy tevékenységeik tekintetében egyaránt; elismerését fejezi ki továbbá az EGSZB-nek azért, hogy 2023-ban részt vett az intézményközi etikai testület létrehozására irányuló politikai tárgyalásokban, amelynek feladata az átláthatóság és a feddhetetlenség megerősítését célzó etikai normák meghatározása;

41.megjegyzi, hogy az EGSZB Elnöksége 2023. március 21-én az uniós átláthatósági nyilvántartásra vonatkozóan megállapított elvekkel összhangban több átláthatósági intézkedést fogadott el; ilyen az arra vonatkozó ajánlás, hogy a hivatalban lévő tagok csak a nyilvántartásba vett érdekelt felekkel találkozzanak, a hivatalban lévő tagok azon kötelezettsége, hogy közzétegyék találkozóik listáját, valamint az előadók önkéntes „jogalkotási lábnyoma”; megjegyzi, hogy az Elnökség határozatának végrehajtása érdekében számos intézkedést hoztak, beleértve egy szolgálati feljegyzés kiadását, amely meghatározza a határozat végrehajtásának gyakorlati módozatait, egy figyelemfelhívó képzési kampányt, valamint az EGSZB tagjai és a külső érdekelt felek között folyó, az uniós átláthatósági nyilvántartásához való csatlakozásra ösztönző levelezésben (adott esetben) felhasználandó sablonüzeneteket;

42.sürgeti az EGSZB-t, hogy vezesse be a bejelentett összeférhetetlenségek valós idejű nyomon követését, és a döntéshozatalra gyakorolt indokolatlan befolyás megakadályozása érdekében minden tagot és vezető beosztású munkatársat kötelezzen arra, hogy évente nyilvánosan tegyék közzé pénzügyi érdekeltségeiket, vagyontárgyaikat és külső kapcsolataikat;

43.megjegyzi, hogy 2023-ban nem merültek fel esetek a csalás, az összeférhetetlenség és a visszaélések bejelentése területén; megjegyzi, hogy az EGSZB csalás elleni intézkedéseinek hatékonyságát felülvizsgálták egy csalás elleni stratégia kidolgozása érdekében, amely a csalás elleni rendszer általános javítását célzó intézkedéseket tartalmaz, és amely a Parlament által a mentesítésről szóló állásfoglalásaiban megfogalmazott számos kérés ellenére még mindig nem készült el; emlékeztet a csalás elleni átfogó stratégia fontosságára, és felszólítja az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e felülvizsgálat eredményéről, amelynek 2024-ben egy csalás elleni stratégia elfogadását kellett volna eredményeznie;

44.megjegyzi, hogy az EGSZB és az RB együttes informatikai költségvetése 2023-ban 12 700 000 EUR volt, a 2022. évi 11 712 000 EUR-hoz képest, ami 8,4%-os növekedést jelent, míg 2023-ban e költségvetésből 350 000 EUR-t (azaz 3%-ot) költöttek kiberbiztonságra; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB 2023. évi teljes költségvetésének 6,24%-át az Innovációs és Információtechnológiai Közös Igazgatóság (DIIT) által 2023-ban készített új, 2024–2026-os digitális stratégia (DS2026) végrehajtására irányuló intézkedésekre fordított kiadások tették ki;

45.megjegyzi, hogy a DS2026 olyan jövőt irányoz elő, amelyben a technológia beilleszkedik az EGSZB alapvető küldetésébe, a hatékonyságra, a sebességre és a folyamatos digitális fejlődésre összpontosítva, az adminisztrációt és a tagokat egyaránt a digitális átállás középpontjába helyezve, és törekedve a szolgáltatásnyújtás, a szerepvállalás és az alkalmazkodóképesség javítására; megjegyzi, hogy a DS2026 nyolc célkitűzés, nyolc fő elv és négy nagy projekt – például az Ares és az EdiT elfogadása – köré épül, amelyeket várhatóan 2026-ban, illetve 2025-ben vezetnek be; a kérdőív alapján megelégedéssel veszi tudomásul a DIIT által a DS2026 végrehajtása terén 2023-ban elért eredményeket, többek között olyan intézkedések révén, mint a mesterséges intelligenciára vonatkozó személyzeti iránymutatások elfogadása, a módosítások munkafolyamatának a fordítási eszközökkel való integrálása és egy projektirányítási iroda létrehozása;

46.az éves jelentés alapján tudomásul veszi az EGSZB által a személyes adatok védelme és kezelése terén tett intézkedéseket; megjegyzi, hogy 2023-ban az EGSZB létrehozta nyilvántartásának új online változatát és az RB-vel közös nyilvántartását, és az előbbi 121, az utóbbi pedig 25 bejegyzést tartott nyilván 2023 végén; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB új eljárást fogadott el az adatvédelmi incidensek kezelésére, adatvédelmi útmutatót tett közzé, és 2023-ban számos figyelemfelkeltő kezdeményezést hajtott végre személyzete és tagjai számára; végezetül megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2023-ban egy vizsgálatot indított egy külső ellenőrzés kezelésével kapcsolatban, és folytatta a felhőalapú szolgáltatásoknak az uniós intézmények által a Cloud II. szerződések keretében történő használatával kapcsolatos korábbi vizsgálatot, miközben mindkét vizsgálat esetében a következtetések még mindig függőben vannak; felkéri az EGSZB-t, hogy e kérdések nyomon követéséről tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot;

47.megjegyzi, hogy az EGSZB 2023-ban véglegesítette az összes üléstermének felszerelésére vonatkozó projektjét, amelynek során további 14 termet szereltek fel olyan technológiákkal, amelyek e termekben teljes mértékben biztosítják a hibrid üzemmódban való működést; nagyra értékeli, hogy az EGSZB a nagy értékű szerződésekre vonatkozó minden közbeszerzési eljárást teljes mértékben digitalizált módon bonyolított le, minősített elektronikus aláírást használt a szerződéses megállapodások minden típusa esetében, és 2023-ban képzéseket nyújtott a személyzet számára a közbeszerzési irányítási eszközre és a finanszírozási és pályázati portálra való átállásról;

48.elismerését fejezi ki az EGSZB-nek az annak biztosítására irányuló konkrét intézkedéseiért, hogy személyzete 2023-ban megszerezze a szükséges digitális készségeket egy egyre inkább digitalizált munkahelyen; ezzel összefüggésben tudomásul veszi az olyan tevékenységeket, mint a „mini hackatonok”, amelyeket az RB-vel létrehozott, egyenrangú résztvevők együttműködésén alapuló (peer-to-peer) hálózat keretében szerveznek az együttműködésen alapuló digitális eszközök felhasználásának javítása és megértésük, valamint a peer-to-peer képzés és tapasztalatcsere előmozdítása érdekében; megjegyzi, hogy e tevékenységek eredményét beépítették az EGSZB képzési kínálatába;

49.megjegyzi, hogy 2023 októberében iránymutatásokat fogadtak el az alkalmazottak számára a mesterséges intelligencia (MI) használatáról, hogy tájékoztató előadást tartottak minden alkalmazott számára, kiemelve a lehetőségeket és a kihívásokat, és hogy a figyelemfelhívás érdekében további információkat közöltek az alkalmazottakkal az EGSZB intranetjén elérhető tudásalapú cikkeken keresztül;

50.megjegyzi, hogy a munka 2023-ban is folytatódott a NIST kiberbiztonsági keretének elfogadásával és alkalmazásával az EGSZB-ben és az RB-ben egyaránt, míg az abban az évben hozott intézkedések a keret egyes elveire, azaz a védelmi és felderítési elvekre összpontosítottak; megjegyzi, hogy a mérséklési stratégiákat az „Essential Eight” (Nyolc alapvető elv) elnevezésű kiberbiztonsági keret alkalmazásával hajtják végre; megjegyzi továbbá, hogy az EGSZB-t 2023-ban nem érték kibertámadások, de 2022 végén és 2024 elején az EGSZB külsőleg üzemeltetett honlapjait rövid túlterheléses (DoS) támadások érték;

51.sürgeti az EGSZB-t, hogy az uniós kiberbiztonsági irányelvekkel összhangban a teljes informatikai kiadásainak legalább 10%-ára növelje kiberbiztonsági költségvetését, biztosítva a kiberfenyegetésekkel szembeni megerősített védelmet, különösen a politikai és költségvetési ügyekkel kapcsolatos érzékeny adatok esetében;

52.nyugtázza az EGSZB 2024. június 3-i jelentésének kézhezvételét, amely az Unió költségvetési rendelete 266. cikkének (1) bekezdésével összhangban tájékoztatja a mentesítésért felelős hatóságot az EGSZB ingatlanpolitikájáról; megelégedéssel veszi tudomásul e jelentés alapján, hogy az EGSZB az RB-vel együtt elérte 2017. évi ingatlanstratégiájának egyik fő prioritását, azaz „az épületek földrajzi koncentrációját”; megjegyzi továbbá, hogy ez máris megtakarításokat eredményezett, mivel a korábban bérelt három épülethez képest a teljes VMA épület bérleti költsége alacsonyabb volt; úgy tudja, hogy ezek a megtakarítások körülbelül 1,8 millió EUR-t tesznek ki, ami – e jelentés szerint – megegyezik a B100 épületért fizetett bérleti díjjal; megjegyzi, hogy az EGSZB jelenleg dolgozik a 2017. évi hosszú távú ingatlanstratégiájának naprakésszé tételén, és ezt a munkát 2025 végére kell befejezni; felszólítja az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e felülvizsgálat eredményéről;

53.üdvözli az újonnan megvásárolt VMA épület felújításának (azaz átalakítási munkálatainak) befejezését, amely magában foglalta intelligens energiatakarékos technológiák telepítését is; támogatja az EGSZB azon tervét, hogy valamennyi épületét műszaki és környezetvédelmi ellenőrzésnek veti alá, mivel ezen ellenőrzések eredményének lehetővé kell tennie az összes olyan műszaki berendezés és épületelem azonosítását, amelyeket teljesen vagy részben fel kell újítani vagy meg kell őrizni jelenlegi állapotukban, így igazodva az európai zöld megállapodás célkitűzéseihez; felkéri az EGSZB-t, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen ellenőrzések eredményéről és nyomon követéséről;

54.megjegyzi, hogy a 2022-ben létrehozott, „új munkamódszerekkel” foglalkozó munkacsoport 2023-ban kiadta az első előretekintő jelentést, amely a rendelkezésre álló irodahelyiségekre és a lehetséges optimalizálási lehetőségekre összpontosított; tudomásul veszi az EGSZB azon tervét, hogy ezt a gyakorlatot a személyzet tagjainak részvételére irányuló folyamattal folytatja a jövőbeli munkaterületek közös tervezése érdekében; kéri az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatban elért haladásról;

55.üdvözli az EGSZB és az RB arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy infrastruktúrájukban szisztematikusan alkalmazzák a „mindenki számára történő tervezés” elvét, biztosítva épületük akadálymentes kialakítását; megjegyzi, hogy a két bizottság 2023-ban számos különböző intézkedést hozott annak biztosítása érdekében, hogy épületei akadálymentesek legyenek a különböző fogyatékossággal élő személyek számára, többek között a JDE épület felvonóinak korszerűsítése során;

56.üdvözli az EGSZB zöld gyakorlatait, és elismerését fejezi ki a gáz-, villamosenergia- és vízfogyasztás, valamint a szén-dioxid-kibocsátás további csökkenéséért, illetve az újrahasznosítási aránynak az EGSZB 2023. évi tevékenységeivel összefüggésben 2019-hez képest való növekedéséért; megállapítja, hogy a gyakoribb irodai jelenlét miatt a hulladék mennyiségének aránya a 2019. évi szinthez képest kismértékben, a 2022. évi -66%-ról 2023-ban -56%-ra romlott;

57.megjegyzi, hogy az energiahatékonyságot és a kibocsátáscsökkentést az épületek innovatív, energiahatékony berendezéseibe történő beruházások révén érték el, egyéb intézkedések mellett a VMA épületben telepített intelligens energiamegtakarítási technológiák, a 100%-ban zöld villamos energia vásárlása, a legalább 60 000 EUR értékű közbeszerzési eljárásokban alkalmazott (testre szabott) környezetvédelmi kritériumok bevezetése, papírmentes munkafolyamatok alkalmazása és egyéb intézkedések, mint például a világítás üzemidejének csökkentése, a téli referencia-hőmérséklet valamennyi épületben 19 fokra való csökkentése, vagy az épületeknek azon időszakokban való bezárása révén, amikor a személyzet jelenléti aránya alacsony; megjegyzi, hogy az EGSZB energiafogyasztásának csökkenése 3,4%-os aránynak és 65 395 EUR-s pénzügyi nyereségnek felel meg;

58.a nyomonkövetési jelentés alapján megjegyzi, hogy a közelmúltban felújított VMA épületben telepített intelligens energiamegtakarítási technológiák hozzájárultak ahhoz, hogy az EGSZB energiafogyasztása (gáz- és villamosenergia-fogyasztás) 2023-ban 20-30%-kal csökkent; megismétli azonban az EGSZB-hez intézett azon felhívását, hogy nyújtson naprakész tájékoztatást a Parlament számára e technológiatelepítési beruházások megtérüléséről;

59.üdvözli, hogy az EGSZB rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket tartalmazó energiatakarékossági stratégiát fogadott el; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy az EGSZB megkezdte valamennyi épületének környezetvédelmi ellenőrzését többek között annak érdekében, hogy azonosítsa a jelenlegi struktúrák és berendezések energiahatékonyságának szintjét, valamint megbecsülje a szükséges beruházások környezeti megtérülését egy 30 éves időszak összköltségéhez (karbantartás, fogyasztás stb.) képest; megjegyzi továbbá, hogy 2024-re és 2025-re az energiahatékonysági intézkedésekről szóló tanulmányokat terveznek; felhívja az EGSZB-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatban elért haladásról;

60.emlékeztet arra, hogy 2022-ben az EGSZB napelemei 15,5 MWh villamos energiát állítottak elő, ami az EGSZB éves fogyasztásának 0,25%-a, míg 2023-ban ugyanez a szám 5,75 MWh-ra csökkent; elégedetten veszi tudomásul a kérdőív alapján, hogy az EGSZB jó példával jár elöl a fenntartható mobilitás érdekében hozott intézkedések és fellépések terén;

61.elismerését fejezi ki amiatt, hogy az EGSZB adminisztratív szinten szoros együttműködést alakított ki az RB-vel a 2022-ben aláírt új együttműködési megállapodás révén, amelynek értelmében a két bizottság a teljes intézményi autonómia fenntartása mellett megosztja épületeit és közös szolgálatait a fordítás, az infrastruktúra, a logisztika, a biztonság, a közbeszerzés, a pénzgazdálkodás és az informatika területén; üdvözli a 2023. évi pozitív fejleményeket, amikor a két bizottság továbbá megállapodott egy közös kommunikációs terület kialakításáról és finanszírozásáról közös audiovizuális berendezésekkel a JDE épületben; kéri az EGSZB-t, hogy tárja fel az audiovizuális területen kötött megállapodás végrehajtásának első évében elért költségvetési megtakarításokat és tájékoztassa erről a Parlamentet; megismétli az EGSZB-hez intézett felhívását, hogy folytassa és terjessze ki ezt az együttműködést más területeken a párhuzamos munkavégzés elkerülése és az EGSZB és az RB közös helyiségeiben rendelkezésre álló szolgáltatások működési költségeinek további észszerűsítése érdekében; felkéri az EGSZB-t és az RB-t, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy közös szolgálataik számára közös igazgatást hozzanak létre, a külön igazgatóságokat vagy osztályokat a szervezetspecifikus, a másik szervezettől független megbízatásukhoz kapcsolódó ügyekkel foglalkozó szervezeti egységek számára tartva fenn; arra bátorítja az EGSZB-t és az RB-t, hogy folytassák a további együttműködés és szinergiák kialakítására irányuló erőfeszítéseiket;

62.megjegyzi, hogy 2023-ban továbbra is költségvetési megtakarításokat és hatékonyságnövekedést sikerült elérni az EGSZB és más uniós intézmények közötti aktív együttműködés révén, többek között azáltal, hogy az EGSZB plenáris üléseit a Bizottság és a Parlament épületeiben szervezték meg, ahol a helyszíneket és a kapcsolódó szolgáltatásokat ingyenesen vagy a külső piaci áraknál alacsonyabb áron biztosítják;

63.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az EGSZB és a Parlament 2023-ban újratárgyalta és 2024-ben aláírta intézményközi megállapodását, melynek célja, hogy relevánsabb és időszerűbb hozzájárulást nyújtson az egész jogalkotási ciklus során és megerősítse a kétoldalú együttműködést; üdvözli, hogy az EGSZB és az Európai Bizottság közötti, 2022-ben aláírt új együttműködési jegyzőkönyv feltáró vélemények révén már javította az EGSZB hatását, például a jogalkotást megelőző szakaszban; ösztönzi az EGSZB és a Parlament közötti politikai, jogalkotási és kommunikációs szinergiák további erősítését, különösen az európai polgári kezdeményezéssel és az európai szemeszterrel összefüggésben;

64.ismételten elismerését fejezi ki amiatt, hogy a HR kezelésével és a pénzügyi irányítás és humánerőforrás-kezelés terén informatikai eszközök használatával kapcsolatos egyes szolgáltatásokat kiszerveztek (szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodások révén) a Bizottságnak, valamint hogy az EGSZB részt vett más intézmények által vezetett intézményközi közbeszerzési eljárásokban, amelyek révén az EGSZB 2023-ban is kihasználta a szinergiákat az informatika, a kiküldetések, a biztosítás, a szállítás, a fordítás és az audiovizuális berendezések terén;

65.megjegyzi, hogy az EGSZB szerepet játszik a tagállamok nemzeti gazdasági és szociális tanácsaival folytatott, illetve azok közötti kapcsolatok megerősítésében; tudomásul veszi a kérdőívből azokat az intézkedéseket, amelyeket az EGSZB a gazdasági és szociális tanácsokkal kialakított hálózat és az online közösség megerősítése érdekében hozott, például közös munkacsoportok és csereprogramok létrehozását, az együttműködési informatikai platformon folytatott munkát és a közös rendezvényeken való részvételt; szorgalmazza a közös érdekű témákban folytatott folyamatos együttműködést és a bevált gyakorlatok megosztását, hangsúlyozva a civil társadalom létfontosságú szerepét az Unió jelenlegi kihívásainak kezelésében;

66.megjegyzi, hogy 2023-ban az EGSZB teljes kommunikációs költségvetése 2,15 millió EUR volt, ami 1,5 millió EUR-s növekedést jelent 2022-höz képest; megjegyzi, hogy ezt a költségvetést elsősorban a 2023-ban szervezett négy kiemelt rendezvényre (európai polgári kezdeményezés, a Te Európád, a Te szavad!, a bioélelmiszer-díj és a 14. civil társadalmi díj), az EGSZB közösségimédia-jelenlétének, külső weboldalának és audiovizuális produkcióinak javítására és/vagy átalakítására, valamint média- és sajtókiadványokra különítették el; elismerését fejezi ki az EGSZB-nek a 2023. évi kommunikációs prioritásai – többek között a kék megállapodás kezdeményezés, a COP28, a demokráciáról szóló állásfoglalás és az EGSZB 65. évfordulója – megvalósításával kapcsolatos kommunikációs tevékenységeiért;

67.elismerését fejezi ki az EGSZB-nek a 2023-as stratégiai kommunikációjával kapcsolatos erőfeszítéseiért; megjegyzi, hogy az EGSZB új kommunikációs stratégiát fogadott el, amelynek célja az intézmény imázsának megerősítése és célközönségének elérése; megjegyzi, hogy e stratégia részeként az EGSZB az interneten közvetítette fő rendezvényeit, többnyire az Unió valamennyi nyelvén, új kommunikációs eszközöket vezetett be, például a „Jelentés a plenáris ülésről” videósorozat kommunikációs erőforrásait az EGSZB 2023. évi kiemelt rendezvényeire összpontosította, és különleges erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy növelje a közösségi médiában való jelenlétét;

68.felszólítja az EGSZB-t, hogy erősítse meg az EU által finanszírozott programokon belül a munkajogok, a társadalmi befogadás és az emberi jogok megsértésének nyomon követését és az arról való jelentéstételt, biztosítva ezzel a nagyobb elszámoltathatóságot a tanácsadói feladatai során és a szakpolitikai ajánlásaiban;

69.megjegyzi, hogy az EGSZB hivatalos platformjain a közösségimédia-követők száma 2023-ban jelentősen, 25 000-rel nőtt; megjegyzi, hogy 2023 végére az EGSZB-nek 61 416 követője volt az X-en, ami 2022-höz képest 5%-os növekedést jelent, 61 761 követője a LinkedInen, ami 30%-os növekedést jelent 2022-höz képest, 46 868 követője a Facebookon, ami 2022-höz képest 5,3%-os növekedést jelent, és 17 428 követője az Instagramon, ami 2022-höz képest 45%-os növekedést jelent;

70.üdvözli, hogy az EGSZB pozitív megközelítést alkalmaz a nyílt forráskódú megoldásoknak az online kommunikációjához való felhasználásával kapcsolatban; megjegyzi, hogy az EGSZB megnyitotta első fiókját az EU Voice Mastodon platformon, amely decentralizált, ingyenes és nyílt forráskódú közösségimédia-hálózat, amely a felhasználókat egy adatvédelem-centrikus és reklámmentes környezetben köti össze; megjegyzi, hogy 2023 második felében az EGSZB aktívan kommunikált a Mastodon-fiókján, és minden munkanapon bejegyzéseket tett közzé tevékenységeiről és prioritásairól, és növelte az Unióval kapcsolatos ismereteket; tudomásul veszi az EGSZB azon döntését, hogy 2024-től megszünteti jelenlétét az említett platformon.