1.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2023-ban összesen 12,3 milliárd EUR-t tett ki, ami az uniós költségvetési kiadások 6,4%-ának felel meg; megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos költségvetése a többéves pénzügyi keret 7. fejezetének 0,18%-át képviseli;

2.megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében a többéves pénzügyi keret 7. fejezete alá tartozó, 70 ügyletből álló mintát vizsgált meg, amelyből 21 tartalmazott hibákat (30%); megjegyzi továbbá, hogy ezen – a Számvevőszék által számszerűsített – hibák közül öt esetében a Számvevőszék a lényegességi küszöb alatti hibaarányt becsült;

3.tudomásul veszi a Számvevőszéknek a jelentésben foglalt azon megállapítását, hogy igazgatási kiadások alatt a személyi jellegű ráfordításokra és ezen belül a nyugdíjakra – ezek 2023-ban az összes igazgatási kiadás mintegy 70%-át tették ki –, valamint az épületekre, a berendezésekre, az energiára, a kommunikációra és az információtechnológiára fordított kiadások értendők; üdvözli, hogy a Számvevőszék ismét azon a véleményen volt, hogy az igazgatási kiadások összességében alacsony kockázatúak;

4.a számvevőszéki jelentés alapján megállapítja, hogy a Számvevőszék 2023-ban ellenőrizte egy olyan tisztviselő bérkifizetését, aki legutóbb 2020-ban tett nyilatkozatot a családi és gyermekgondozási támogatásra való jogosultságról; maga is egyetért a Számvevőszék azon aggodalmával, hogy az ilyen nyilatkozatok késedelmes beérkezése és ellenőrzése növeli a jogosulatlan kifizetések kockázatát;

5.megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos végleges elfogadott költségvetése 2023-ban 22 711 559 EUR volt, ami 2022-höz képest 12,06%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy az EDPS költségvetése az Európai Adatvédelmi Testület független titkárságának munkáját is fedezi; az európai adatvédelmi biztos 2023. évi éves jelentése (a továbbiakban: az éves jelentés) alapján megállapítja, hogy az Európai Adatvédelmi Testület elfogadott költségvetése 2023-ban 7,67 millió EUR volt, amelyből 300 000 EUR-t költségvetés-módosítás formájában nyújtottak, amire a peres eljárások számának 2023-ban bekövetkezett növekedése miatt volt szükség;

6.elismeri, hogy az európai adatvédelmi biztos által a 2023. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési és -tervezési erőfeszítések eredményeként a költségvetés folyó évi végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok tekintetében 2023-ban 96%-os szintet ért el, ami 2022-höz képest valamivel alacsonyabb, az akkori érték ugyanis 98% volt; megállapítja továbbá az európai adatvédelmi biztos 2023. évi éves beszámolójáról szóló jelentés alapján, hogy a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 84%-os volt (alacsonyabb mint a 2022. évi 88%-os arány); megállapítja továbbá az európai adatvédelmi biztosnak a Költségvetési Ellenőrző Bizottság által a 2023. évi költségvetési mentesítésre vonatkozóan benyújtott kérdőívre (a továbbiakban: a kérdőív) adott válaszai alapján, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 2023-ban összességében 91,33% volt, ami alacsonyabb, mint a 2022. évi 94,09%-os érték;

7.megállapítja továbbá, hogy a 2023-ról 2024-re átvitt előirányzatok (C8) összege 2 517 942,67 EUR volt, azaz a 2023. évi teljes költségvetés 11,08%-a, szemben a 2022. évi teljes költségvetéshez tartozó 1 827 354,23 EUR-val, ami az akkori teljes költségvetés 9,01%-a volt; megállapítja, hogy az átvitt összegek költségvetésének végrehajtási aránya 2023-ban 76,65% volt (szemben a 2022. évi 73,77%-kal);

8.üdvözli, hogy a kifizetéshez szükséges átlagos idő a 2022. évi 25 napról 2023-ban 19 napra javult, és a kifizetések 97,50%-át időben feldolgozták; megállapítja, hogy ez a javulás annak is köszönhető, hogy az európai adatvédelmi biztos a kiküldetési költségekhez kapcsolódó számlák elektronikus fizetési rendszerével megoldott egy régi hibát; megállapítja továbbá, hogy a kifizetések száma a 2022. évi 799-ről 2023-ban 1335-re nőtt; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a tranzakciók száma a munkavégzési módban bekövetkezett változások (például hibrid ülések vagy szakértők számára szervezett virtuális rendezvények) miatt még mindig alacsonyabb, mint a világjárvány előtt;

9.megállapítja, hogy Oroszország Ukrajna elleni jogellenes agresszív háborújának hatásai 2023-ban továbbra is költségvetési nyomást gyakoroltak az európai adatvédelmi biztosra, többek között a növekvő infláció és az energiaköltségek ebből következő növekedése révén, és hogy a leginkább érintett költségvetési sorok a személyzet bére, az épületbiztonsági és bérleti költségek, a kiküldetési költségek és a külső személyzet által nyújtott szolgáltatások; ezzel összefüggésben elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnak azért, hogy kiigazította prioritásait, és a költségvetési fejezeteken belül belső átcsoportosításokat hajtott végre; tudomásul veszi, hogy erre a költségvetés-optimalizálásra szükség volt a személyzeti bérek és a bérleti költségek indexálásának, valamint a külső jogászi támogató szolgáltatások költségei növekedésének sikeres kezeléséhez, mivel nőtt az európai adatvédelmi biztos által hozott kötelező erejű határozatok száma, ami az Európai Unió Bírósága (EUB) előtt külső jogi segítségnyújtással védendő ügyek számának növekedéséhez vezetett; ezzel összefüggésben sajnálja, hogy az európai adatvédelmi biztosnak el kellett halasztania egyes tevékenységeit, például a mesterséges intelligenciáról szóló megvalósíthatósági tanulmányt; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy az uniós intézményekkel és ügynökségekkel együttműködve tartsa be megbízatása hatásköreit, és kerülje a jogi lépések megindítását – különösen azokét, amelyek nyilvánvalóan elfogadhatatlanok –, megelőzendő a források kezelésére gyakorolt negatív hatásokat, amelyek megakadályozzák az európai adatvédelmi biztost abban, hogy intézményként végezze tevékenységét;

10.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az európai adatvédelmi biztos kiküldetési költségei jelentősen nőttek, a 2021. évi 28 789 EUR-ról és a 2022. évi 176 903 EUR-ról 2023-ban 284 580 EUR-ra; felhívja az európai adatvédelmi biztost annak értékelésére, hogy a kiküldetésekre fordított forrásokat megfelelően és hatékonyan használják-e fel; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos megszűntette a szervezők által finanszírozott kiküldetések számának, valamint az arra vonatkozó információknak a közzétételét, hogy az egyes kiküldetéseken mely egység vagy részleg vett részt, ezáltal csökkentve a kiküldetési költségek átláthatóságát; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy állítsa vissza ezt a gyakorlatot; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy adott esetben támogassa a videokonferencia-eszközök használatát, mivel ez hozzájárulhat a kiküldetések számának és a költségeknek a csökkentéséhez; felhívja az európai adatvédelmi biztost annak értékelésére, hogy a kiküldetésekre fordított forrásokat megfelelően és hatékonyan használják-e fel;

11.megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos kilenc fő teljesítménymutatót használt 2023. évi teljesítménye nyomon követésére, összhangban az európai adatvédelmi biztos 2020–2024-es stratégiájának fő célkitűzéseivel, amelyet az éves irányítási terv keretében hajtanak végre; az éves jelentés alapján megállapítja, hogy – amint azt a 2023. évi fő teljesítménymutatók eredményei is jelzik – az európai adatvédelmi biztos egy fő teljesítménymutató kivételével (az európai adatvédelmi biztos követőinek száma egyes közösségimédia-fiókokon) minden területen túlteljesített; aggodalommal állapítja meg, hogy az európai adatvédelmi biztos jelentős kihívásokkal szembesült a gyorsan változó digitális környezetből eredő növekvő munkateher és bonyolult adatvédelmi problémák, valamint az európai adatvédelmi biztos megbízatásának felügyeleti tevékenységekre (például ellenőrzésekre és vizsgálatokra), valamint konzultációkra és előzetes konzultációkra adott válaszokra való kiterjesztése miatt, mindezt korlátozott költségvetés mellett; az európai adatvédelmi biztosnak az európai adatvédelmi biztos 2022. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló parlamenti állásfoglalásra vonatkozó nyomonkövetési jelentése (a továbbiakban: nyomonkövetési jelentés) alapján megállapítja, hogy az elmúlt két évben számos jogalkotási fejlemény gyakorolt hatást az európai adatvédelmi biztos munkájára és erőforrásaira az Eurojust megbízatásának meghosszabbítása, az Europolnak a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján továbbítandó új információk, az új nagyméretű uniós adatbázisoknak és az interoperabilitási keretnek a bel- és igazságügy területén történő bevezetése, valamint a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály hatálybalépése miatt; felhívja a Bizottságot és a költségvetési hatóságot, hogy az éves költségvetési eljárás során vegyék figyelembe ezeket a kérdéseket;

12.üdvözli, hogy 2023-ban az európai adatvédelmi biztos megerősítette a kialakulóban lévő technológiai tendenciák, valamint azok magánéletre és adatvédelemre gyakorolt lehetséges hatásainak értékelésére és az azokra való felkészülésre való képességét; megállapítja, hogy ezt előrejelzésen alapuló megközelítés révén sikerült elérni, különös tekintettel a fejlemények olyan területeken való nyomon követésére, mint a nagy nyelvi modellek, a digitális személyiadat-tárcák, a viselkedések internete, a kiterjesztett valóság és a deep fake felderítése; ezzel összefüggésben üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos közzétette a kialakulóban lévő technológiákra vonatkozó harmadik TechSonar kezdeményezését; gratulál továbbá az európai adatvédelmi biztosnak, amiért az innováció kategóriában elnyerte a globális adatvédelmi közgyűlés (GPA) 2023. évi globális magánélet- és adatvédelmi díját;

13.megjegyzi, hogy 2023-ban számos szervezeti változtatásra vagy frissítésre került sor a változó adatvédelmi kihívásokra való reagálás és az azokhoz való alkalmazkodás érdekében; ezzel összefüggésben üdvözli a főtitkár 2023. július 1-jei kinevezését; tudomásul veszi továbbá két szekció olyan osztályokká való átalakítását, mint az „Információ és kommunikáció” és az „Irányítás és belső ellenőrzés”, valamint három új szakszekció létrehozását a „Technológia és adatvédelem” (T&P) osztályon belül, melyek a következők: „Rendszerfelügyelet és -ellenőrzés”, „Technológiai monitoring és előrejelzés” és „Digitális átalakulás”;

14.hangsúlyozza az európai adatvédelmi biztos szerepét a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi feldolgozásának felügyeletében; aggodalommal veszi tudomásul az európai adatvédelmi biztos előtti eljárások hosszát, mivel az európai adatvédelmi biztos 2023-ban egyetlen vizsgálatot sem zárt le, azonban 2023-ban az előző évhez jelentősen csökkent a 72 órát meghaladó bejelentések száma;

15.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztoshoz 2022-ben 420 panasz érkezett, azaz 53-mal több, mint 2022-ben, és ezek közül 73 elfogadható, 347 pedig elfogadhatatlan volt; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos a 2023-ban beérkezett 73 panaszból 31 esetében átlagosan 44 napon belül végleges határozatot, véleményt vagy választ adott ki, és válaszolt mind a 347 beérkezett, de elfogadhatatlan panaszra; megjegyzi, hogy az összes elfogadható (2023-ban folyamatban lévő és beérkezett) panasz közül 2023-ban 55 ügyet zártak le, ami 2022-höz képest 17%-os növekedést jelent; elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnak arra irányuló erőfeszítéseiért, hogy honlapján egy dinamikus eszköz fejlesztésével csökkentse a panaszok magas számát, bár a panaszok mennyisége 2023-ban továbbra is kihívást jelentett a korlátozott erőforrások miatt; megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai adatvédelmi biztos 2023-ban különböző eljárási eszközöket és politikákat dolgozott ki vizsgálati eljárásainak javítása érdekében; ezzel összefüggésben elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnak, amiért módosította eljárási szabályzatát, amelynek értelmében a „felülvizsgálati eljárás” helyébe az „előzetes értékelés” lépett az összes érintett fél meghallgatáshoz való jogának biztosítása érdekében, hozzájárulva ezáltal a panaszok és a vizsgálatok tisztességes és időben történő kezeléséhez;

16.hangsúlyozza az európai adatvédelmi biztossal való konzultáció és az általa nyújtott tanácsadás fontos szerepét a jogalkotási folyamatban; megállapítja, hogy az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdése értelmében az európai adatvédelmi biztos 2023-ban 80 hivatalos jogalkotási konzultációra válaszolt, és a hozzá beérkezett jogalkotási konzultációs kérelmekre a Bizottságnak és a társjogalkotóknak címzett 54 vélemény (2022-ben 27 vélemény), 26 hivatalos észrevétel (2022-ben 49) és 34 nem hivatalos észrevétel (2022-ben 30) formájában adott tanácsot; elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabállyal kapcsolatos észrevételeiért, különösen az európai adatvédelmi biztosnak a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályról szóló saját kezdeményezésű véleményéért és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felelősségi szabályokkal kapcsolatos tanácsáért, valamint az európai adatvédelmi biztosnak a GPA generatív MI-rendszerekről szóló állásfoglalásához való hozzájárulásáért; tudomásul veszi, hogy az elmúlt öt évben jelentősen (+ 93%) nőtt a konzultációs kérelmek száma;

17.megállapítja, hogy 2023-ban az európai adatvédelmi biztos nyolc vizsgálatot és öt előzetes vizsgálatot végzett, ami jelentős növekedést jelent az előző évekhez képest; megjegyzi, hogy 2023-ban az európai adatvédelmi biztos összesen 13 vizsgálatban és hét előzetes vizsgálatban vett aktívan részt , amelyeket vagy 2023-ban indítottak, vagy korábbi évekből vittek át; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos 2021-től kezdve két összetett és erőforrás-igényes hivatalos vizsgálatot folytatott a nem uniós/EGT-beli szervezetek felhőalapú szolgáltatásainak európai uniós intézmények, szervek és ügynökségek általi használatával kapcsolatban, többek között a Microsoft 365 Bizottság általi használatára összpontosítva; sürgeti a vizsgálat időben történő lezárását az intézmények működésére gyakorolt jelentős hatása miatt; megállapítja továbbá, hogy az európai adatvédelmi biztos öt vizsgálatot is indított az uniós intézmények, szervek és ügynökségek weboldalaival kapcsolatos panaszok alapján, amelyek általában a magánélet védelmével és az adatvédelemmel kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak, és amelyekkel kapcsolatban 2024-ben várhatók előzetes értékelések;

18.sürgeti az európai adatvédelmi biztost, hogy rangsorolja és javítsa a 15 év alatti kiskorúak személyes adatainak kezelésére vonatkozó eljárásokat, különösen az Europol rendszereivel összefüggésben, ahol az ilyen személyeket gyanúsítottként jelölhetik meg; elismeri e csoport fokozott sebezhetőségét és a szilárd biztosítékok szükségességét;

19.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos megvizsgálta a mikrotargetálás Bizottság általi állítólagos használatát az X platformon, és két előzetes vizsgálatot folytatott: az egyik ügy a Trello felhőszolgáltatás uniós intézmények, szervek és ügynökségek általi használatával kapcsolatos, amelyet 2023-ban zártak le, egy másik pedig a profilalkotás uniós intézmények, szervek és ügynökségek általi használatával kapcsolatos, amelyre 2024-ben került sor; megjegyzi, hogy összesen hat vizsgálatot és négy előzetes vizsgálatot (2022-ben egy előzetes vizsgálatot) indítottak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területén, ami 2022-höz képest jelentős növekedést tükröz; tudomásul veszi az európai adatvédelmi biztos aggályait az olyan vizsgálatok esetében esetlegesen felmerülő kihívásokkal kapcsolatban, ahol a nemzeti hatóságok és az uniós intézmények, szervek és ügynökségek közös fellépésére van szükség; megjegyzi továbbá, hogy a 2023-ra vonatkozó ellenőrzési tervének részeként az európai adatvédelmi biztos a következő szerveket ellenőrizte: az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal, az Európai Beruházási Bank, az Európai Központi Bank, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Gyógyszerügynökség;

20.emlékeztet, hogy az európai adatvédelmi biztos 2022-ben a módosított Europol-rendelet két rendelkezésének megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához (EUB), amelyet az EUB később elutasított; megjegyzi, hogy időközben az európai adatvédelmi biztos úgy határozott, hogy fellebbezést nyújt be a Törvényszék T-578/22. sz. ügyben hozott végzése A Törvényszék 2023. szeptember 6-i végzése, EDPS kontra Parlament és Tanács, T-578/22, ECLI:EU:T:2018:522. ellen, úgy vélvén, hogy a felvetett kérdésekkel a legmagasabb szinten kell foglalkozni; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az európai adatvédelmi biztos nem ismerte fel a fellebbezésének nyilvánvaló elfogadhatatlanságát, akkor is, ha az intézmény nem az Europol egy aktusát szándékozta megtámadni, hanem a jogi keret visszamenőleges módosítását, amelynek célja az európai adatvédelmi biztos jogérvényesítési intézkedései hatásainak semlegesítése volt; felhívja az intézményt, hogy működjön együtt az uniós intézményekkel és ügynökségekkel, mielőtt olyan jogi eljárást indítana, amely megakadályozza megbízatásának teljesítését és erőforrásainak rendeltetésük szerinti felhasználását; megállapítja továbbá, hogy az európai adatvédelmi biztos a 2022. január 3-i rendeletének végrehajtását is nyomon követte, beleértve az Europol jelentéstételének ellenőrzését is; sajnálja, hogy az e kérdésről szóló végleges jelentést az európai adatvédelmi biztos csak 2024. július 22-én tette közzé;

21.megállapítja, hogy az új kockázatkezelési keretnek az európai adatvédelmi biztosnál 2022 végén történt kísérleti bevezetését követően 2023 májusában névtelen elégedettségi felmérést végeztek a keretrendszer hatékonyságának értékelése és további javaslatok összegyűjtése érdekében; megállapítja továbbá, hogy a felmérés eredményei pozitívak voltak, ami a keret 2023. június 26-i hivatalos elfogadásához vezetett;

22.megjegyzi, hogy a Belső Ellenőrzési Szolgálat (IAS) 2023-ban ellenőrzést végzett az európai adatvédelmi biztos által az európai adatvédelmi biztosnál végzett ellenőrzések tervezésének módszertanára vonatkozóan; megjegyzi, hogy az ellenőrzés két ajánlással zárult, amelyekre vonatkozóan az európai adatvédelmi biztos cselekvési tervet nyújtott be a Belső Ellenőrzési Szolgálatnak; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy folyamatosan és rendszeresen tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az ezzel kapcsolatban elért haladásról;

23.emlékeztet az Európai Unióról szóló szerződésre, amely szerint az EU és intézményei elősegítik a nők és férfiak közötti szolidaritást és egyenlőséget;

24.megjegyzi, hogy 2023 végén az európai adatvédelmi biztos személyzete összesen 129 főből állt, szemben a 2022. évi 127 fővel; megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos 2023-ban az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 3. cikkének b) pontja alapján 50 szerződéses alkalmazottat (2022-ben 52 szerződéses alkalmazottat), a 2. cikk b) és c) pontja alapján 7 ideiglenes alkalmazottat (2022-ben 6 ideiglenes alkalmazottat) foglalkoztatott, és 12 külső szolgáltató (EXT) szolgáltatásait vette igénybe (2022-ben 8 külső szolgáltató); ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy továbbra is tegyen erőfeszítéseket annak érdekében, hogy valamennyi tagállam földrajzi képviselete kiegyensúlyozottabb legyen, különösen vezetői szinten; üdvözli a képviselt nemzetiségek sokféleségét, azonban sajnálattal veszi tudomásul, hogy a nők továbbra is alulreprezentáltak a felsővezetői pozíciókban; szorgalmazza a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó ütemterv elfogadását, amely magában foglalja a női alkalmazottak felvételére vonatkozó proaktív intézkedéseket és a számukra biztosított vezetőképzési programokat;

25.megállapítja, hogy 2023-ban az európai adatvédelmi biztos személyzete körében 23 (tagállamokból származó) nemzetiség képviseltette magát, ami javulást jelent a 2022. évi 22 különböző nemzetiséghez képest; elégedetlenséggel állapítja meg öt nemzetiség felülreprezentáltságát és más nemzetiségek alulreprezentáltságát; sürgeti az európai adatvédelmi biztost, hogy továbbra is törekedjen arra, hogy a személyzete körében kiegyensúlyozott legyen valamennyi tagállam földrajzi eloszlása, valamint hogy az alulreprezentált nemzetiségekhez tartozók vonzása érdekében javítsa a kommunikációt, támogassa a láthatóságot, és javítsa a munkakörülményeket;

26.megállapítja, hogy 2023-ban az európai adatvédelmi biztos személyzete 65%-ban női és 35%-ban férfi alkalmazottakból állt, összhangban a korábbi évek tendenciáival; sajnálatosnak tartja, hogy nincsenek nők a felsővezetői pozíciókban, annak ellenére, hogy a hat középvezetői pozícióban a nemek közötti egyenlőség megvalósult; sürgeti az európai adatvédelmi biztost, hogy fokozza erőfeszítéseit a nemek kiegyensúlyozott képviseletének biztosítása érdekében a személyzet minden szintjén, és felkéri az európai adatvédelmi biztost, hogy mozdítsa elő a nők alkalmazását, tekintettel a biztos következő parlamenti megválasztására is;

27.megállapítja, hogy a létszámterv kihasználtsági aránya magas, 95,65%, de 2023-ban magas, 13%-os volt a fluktuáció is; megjegyzi, hogy a betöltetlen álláshelyek oka a legtöbb esetben a jelöltek meg nem felelősége volt, tekintettel arra, hogy az európai adatvédelmi biztosnak erősen szakirányú profilokra van szüksége, és a megfelelő jelöltek száma alacsony; üdvözli, hogy e kihívásokat az álláshirdetések szélesebb körben történő vagy célzottabb terjesztésével vagy a követelmények újraszövegezésével történő újbóli közzétételével kezelik; üdvözli az európai adatvédelmi biztos által a munkaerő-felvételi eljárással kapcsolatban tett lépéseket; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy továbbra is foglalkozzon a megfelelő jelöltek megtalálásával kapcsolatos kihívásokkal, és folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a munkaerő-felvétel javulásáról és a fluktuációról;

28.megjegyzi, hogy 2023 második felében az európai adatvédelmi biztos humánerőforrás-csoportja kísérleti projektet indított az újonnan érkezők bevezetésére, amelynek keretében előadásokra került sor többek között a legfontosabb szervezeti egységek munkájáról, az etikáról, a közbeszerzési eljárásokról és az információbiztonságról, míg 2023-ban három bevezető előadást kínáltak; felkéri az európai adatvédelmi biztost, hogy továbbra is kínáljon az újonnan érkezőknek „bevezető” képzéseket, a személyzet valamennyi tagja számára pedig olyan kötelező képzéseket, amelyek emlékeztetnek az olyan elvek fontosságára, mint az etika, az összeférhetetlenség tilalma, az átláthatóság, a belső ellenőrzés és a csalás elleni küzdelem, mivel ezek az uniós intézményekben általánossá váltak; megjegyzi továbbá, hogy 2023-ban 12 egyéni képzést kínáltak az európai adatvédelmi biztos és az Európai Adatvédelmi Testület személyzete számára, hat csoportos coachingot, ahol a vezetői szintű résztvevők egymástól tanultak, valamint egy egyéves csapatcoachingot az Európai Közigazgatási Iskolán vezetőfejlesztő designerrel;

29.a kérdőív alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos rugalmas és hibrid munkafeltételeket kínál, amelyeket szívesen fogadnak a személyzet ezeket kihasználni képes tagjai, többek között szülői szabadság, munkaidő-jóváírás, részmunkaidős munkavégzés vagy az évente korlátozott mennyiségben külföldről történő munkavégzés formájában; megállapítja, hogy 2023-ban a személyzet többsége kihasználta ezeket a munkakörülményeket, mivel 2023-ban a személyzet 86,30%-a vette igénybe a távmunkamegoldásokat; úgy véli, hogy az épületinfrastruktúrát úgy kell optimalizálni, hogy az tükrözze a távmunka magas arányát, ami hozzájárulhat a működési költségek csökkentéséhez és az irodaterület hatékonyabb kihasználásához; üdvözli az európai adatvédelmi biztos arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy aktívan javítsa személyzete fizikai és mentális jóllétét;

30.elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnak azért, hogy 2023-ban számos figyelemfelkeltő intézkedést hajtott végre a faji megkülönböztetés felszámolásával, a nemzetközi nőnappal, a sokszínűség uniós hónapjával és az idegrendszeri sokféleséggel kapcsolatos információk megosztásával; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos jelenleg nem alkalmaz fogyatékossággal élő személyt, de az európai adatvédelmi biztos valamennyi álláshirdetésében szerepel egy esélyegyenlőségi záradék, és aktívan ösztönzi a fogyatékossággal élő jelöltek jelentkezését;

31.a kérdőív alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos bizalmasnak tekinti a kiégési esetekre vonatkozó információkat, beleértve azok számát is; nem ért egyet ezzel a véleménnyel, és felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy évente tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a kiégési esetek számáról; elégedettséggel állapítja meg, hogy 2023-ban nem jelentettek zaklatási ügyet az európai adatvédelmi biztosnál; üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztosnál az egyik ott dolgozó bizalmi személy 2023-ban is tartott zaklatás elleni prezentációt „Az európai adatvédelmi biztos bevezető napja” elnevezésű bevezető képzés részeként; elismerését fejezi ki a zaklatás elleni határozat és a bizalmi személyek szerepének az európai adatvédelmi biztos intranetes oldalán való közzétételéért;

32.megállapítja, hogy 2023-ban az európai adatvédelmi biztos arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy növelje a személyzet tudatosságát az európai adatvédelmi biztos/az Európai Adatvédelmi Testület etikai keretrendszerével kapcsolatban azáltal, hogy kötelező célzott képzéseket és bevezető képzéseket szervezett az európai adatvédelmi biztos/az Európai Adatvédelmi Testület újonnan belépő személyzeti tagjai számára, új etikai tisztviselőt nevezett ki, és részt vett a „Comité Paritaire des Questions Statuaries” etikai munkacsoportban; üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos létrehozott egy külön postafiókot, ahová a személyzet tagjai elküldhetik az etikai jellegű vizsgálatokkal kapcsolatos kérelmeiket, valamint üdvözli a Bizottság Sysperben található etikai moduljának használatát; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost, hogy folytassa a tudatosság növelését és szervezzen a továbbiakban is felméréseket az európai adatvédelmi biztos/az Európai Adatvédelmi Testület etikai keretével kapcsolatos személyzeti tudatosság szintjének értékelése céljából;

33.üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos – az adatvédelmi biztos 2019. évi magatartási kódexével összhangban – általánosságban magas szintű átláthatóságot ért el tevékenységei tekintetében, különös tekintettel a napirend, valamint a biztos és az európai adatvédelmi biztos igazgatási vezetője érdekeltségi nyilatkozatának közzétételére; a nyomonkövetési jelentés alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos két magatartási kódexet fogadott el, míg az egyik magára az adatvédelmi biztosra, a másik pedig az európai adatvédelmi biztos személyzetére vonatkozik; tudomásul veszi, hogy azokban az esetekben, amikor a főtitkárnak kell az adatvédelmi biztost helyettesítenie, a biztosra vonatkozó magatartási kódex a főtitkárra is vonatkozik;

34.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai adatvédelmi biztos létrehozása óta soha nem volt érintett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által végzett vizsgálatokban;

35.megjegyzi, hogy az ombudsman által 2023-ban az európai adatvédelmi biztossal kapcsolatban indított öt vizsgálatból négyet további vizsgálat nélkül lezártak; megállapítja, hogy egy vizsgálat esetében a határozat még függőben volt, és azt 2024 negyedik negyedévére várták; felszólítja az európai adatvédelmi biztost, hogy folyamatosan tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot e vizsgálat eredményéről;

36.sajnálja, hogy az európai adatvédelmi biztos még mindig nem csatlakozott hivatalosan az átláthatósági nyilvántartáshoz; mindazonáltal a nyomonkövetési jelentés alapján megállapítja, hogy az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz való hivatalos csatlakozás céljából az európai adatvédelmi biztos megkezdte az átláthatósági intézkedések belső értékelését, míg 2023-ban feltáró találkozókra és eszmecserékre került sor az európai adatvédelmi biztos és az átláthatósági nyilvántartás titkársága között; felkéri az európai adatvédelmi biztost, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot ezen értékelés eredményéről; megismétli az európai adatvédelmi biztoshoz intézett felhívását, hogy csatlakozzon az átláthatósági nyilvántartáshoz és használja azt, többek között a harmadik felekkel tartott találkozók proaktív közzététele érdekében, az európai adatvédelmi biztos szabályozási és tanácsadói funkciói átláthatóságának biztosítása érdekében;

37.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy 2023-ban az európai adatvédelmi biztos belső szabályokat állapított meg azon személyek meghallgatására vonatkozóan, akiket érinthet az európai adatvédelmi biztos saját kezdeményezésű vizsgálatainak eredményeként elfogadott végleges határozata, annak érdekében, hogy biztosítsa az ilyen eljárásokban a meghallgatáshoz való alapvető joguk megfelelő gyakorlását; elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnak, amiért új tájékoztatót tett közzé az európai adatvédelmi biztos vizsgálatairól és az európai adatvédelmi biztos új vizsgálati gyakorlatairól, valamint amiért biztosította, hogy minden pénzügyi jelentést, beleértve az éves költségvetést, a számviteli és ellenőrzési jelentéseket is, nyilvánosan hozzáférhetővé tegyenek egy uniós intézmény honlapján és más hivatalos csatornákon keresztül, mivel az európai adatvédelmi biztos vezető szerepet játszik az uniós intézmények kiberbiztonsági felkészültségének javításában;

38.a kérdőív alapján elégedettséggel állapítja meg, hogy 2023-ban nem került sor összeférhetetlenség, visszaélés vagy csalás bejelentésére az európai adatvédelmi biztosnál; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos magatartási kódexek, figyelemfelkeltés és összeférhetetlenség hiányáról szóló nyilatkozatok révén a felső vezetés és a személyzet szintjén felmerülő összeférhetetlenségek megelőzésére szolgáló keretet hozott létre; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos etikai keretének valamennyi új alkalmazottra vonatkozó kötelező bevezetése mellett az új alkalmazottakat tájékoztatják az európai adatvédelmi biztos csalás elleni stratégiájáról is;

39.a kérdőív alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos a visszaélések bejelentésére vonatkozó belső szabályzattal rendelkezik, amely meghatározza azokat a biztonságos utakat és csatornákat, amelyeken keresztül a személyzet csalással, korrupcióval vagy egyéb súlyos jogsértésekkel kapcsolatos aggályokat vethet fel, a visszaélést bejelentő személy személyazonosságának és a bejelentett információk bizalmas jellegének sérelme nélkül; megállapítja, hogy eddig soha nem jelentettek visszaélési ügyet az európai adatvédelmi biztosnak;

40.sürgeti az európai adatvédelmi biztost, hogy a végrehajtási határozataiban hozza nyilvánosságra az összeférhetetlenség miatt bekövetkező valamennyi visszautasítást, biztosítva a szabályozási felügyelet és a döntéshozatal teljes átláthatóságát;

41.a kérdőív alapján megállapítja, hogy az informatikai berendezésekre és projektekre vonatkozó 2023. évi költségvetés 9,5%-kal volt alacsonyabb a 2022. évihez képest; megállapítja, hogy ez a csökkenés elsősorban azért következett be, mert 2023-ban nem rendeltek új informatikai megvalósíthatósági tanulmányokat, szemben 2022-vel, amikor ezek a tanulmányok az informatikai költségvetés jelentős részét tették ki; megjegyzi továbbá, hogy más költségelemek – többek között az általános informatikai szolgáltatások és a karbantartás – a két év során viszonylag stabilak maradtak;

42.a nyomonkövetési jelentés és a kérdőív alapján tudomásul veszi a 2022-ben elvégzett informatikai megvalósíthatósági tanulmány következtetéseit, amelyek szerint a Bizottság és a Parlament által biztosított informatikai eszközök és szolgáltatások nem teljesen felelnek meg az európai adatvédelmi biztos egyedi igényeinek; megjegyzi, hogy ezeket a hiányosságokat a házon belüli képességek és alkalmazások fejlesztésével kell orvosolni, amihez legalább öt informatikai alkalmazottat kell felvenni és az európai adatvédelmi biztos tevékenységeinek egy részét ki kell szervezni; sajnálja, hogy a költségvetési korlátok miatt a tanulmány ajánlásainak végrehajtása továbbra is fel van függesztve; felhívja az európai adatvédelmi biztost, hogy vegyen fontolóra egy fokozatos megközelítést, kezdve azokkal az ajánlásokkal és projektekkel, amelyek kevesebb erőforrást igényelnek;

43.elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztos által 2023-ban munkafolyamatainak és eljárásainak digitalizálása terén elért előrelépés miatt, melyet az ARES, a minősített digitális aláírás (e-IDAS) és a dokumentumok megszövegezésére és videokonferenciák tartására szolgáló együttműködési platform (Nextcloud) bevezetésével, valamint az adatgyűjtők és adatkezelők weboldalain a személyesadat-gyűjtés kezelésének automatizálását biztosító eszköz (Website Evidence Collector, weboldalon használt bizonyítékgyűjtő) frissítésével, az EU Send Web fogadási környezetének elfogadásával, a nem minősített érzékeny adatok más uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel való cseréjére szolgáló szolgáltatással/csatornával, valamint a ki nem szervezhető szolgáltatások megvalósítása felé tett további előrelépésekkel, például az adatvédelmi incidensekről szóló értesítések kezelésére szolgáló formanyomtatvánnyal és elektronikus munkafolyamattal ért el; tudomásul veszi azonban az e-közbeszerzési rendszer használatával és karbantartásával kapcsolatos problémákat;

44.üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos annak garantálására összpontosít, hogy a külső vállalkozók megfeleljenek az összes uniós intézménytől, szervtől, hivataltól és ügynökségtől elvárt erkölcsi és etikai normáknak, különös tekintettel arra, hogy az európai adatvédelmi biztos korábban olyan külső cégeket vett igénybe, amelyek a Yale Egyetem rangsora szerint továbbra is tevékenységet folytatnak Oroszországban;

45.elismeri, hogy az európai adatvédelmi biztos sikeresen támaszkodik a Bizottság által használt számos adminisztratív rendszerre, különösen a HR- és a vállalati ügyviteli folyamatok terén, valamint a Parlament egyes szolgáltatásaira, például a laptopok, a hálózati infrastruktúra és a videokonferencia-szolgáltatások biztosítására; elismerését fejezi ki amiatt, hogy az európai adatvédelmi biztos személyzete számára biztosított számítógépek minőségének és teljesítményének a Parlamenttel együttműködésben történő javítását célzó, a hibrid munkavégzés általánossá válását figyelembe vevő projekt lezárult;

46.elismeri az európai adatvédelmi biztos vezető szerepét az uniós intézmények kiberbiztonsági felkészültségének javításában, miközben szorosan együttműködik olyan szervekkel, mint az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és olyan kiberbiztonsági központokkal, mint például a CERT-EU; sürgeti az európai adatvédelmi biztost, hogy dolgozzon ki strukturált ellenőrzési keretet az uniós szerveken belüli kiberbiztonsági kockázatokra vonatkozóan; megjegyzi, hogy 2023-ban az európai adatvédelmi biztos tovább javította a személyes adatok és az érzékeny információk kibertámadásokkal szembeni védelmére való felkészültségét, tekintettel a gyorsan változó kiberbiztonsági fenyegetésekre; ezzel összefüggésben elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnak azért, hogy a kiberbiztonsági rendelet ((EU, Euratom) 2023/2841 rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2023/2841 rendelete (2023. december 13.) az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek egységesen magas szintű kiberbiztonságát biztosító intézkedések meghatározásáról (HL L, 2023/2841, 2023.12.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2841/oj.)) hatására való felkészülés érdekében felülvizsgálta biztonsági politikáit és módszereit; a kérdőív alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos két további teljes munkaidős egyenértékű személyzetet kért a kiberbiztonsági infrastruktúra lefedésére az európai adatvédelmi biztos említett rendelet szerinti kötelezettségeivel, valamint az európai adatvédelmi biztosnak az Intézményközi Kiberbiztonsági Testület (IICB) tagjaként betöltött szerepével összefüggésben; elismeréssel veszi tudomásul továbbá, hogy az európai adatvédelmi biztos korszerűsítette információbiztonsági politikáját és az európai adatvédelmi biztos elfogadható felhasználási politikáját a távmunkával, a személyes mobil eszközök használatával és a veszélyes alkalmazások (TikTok) betiltásával kapcsolatos konkrét kiberbiztonsági fenyegetések kezelése érdekében; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztost 2023-ban nem érte kibertámadás; szorgalmazza az észlelt fenyegetésekről, a válaszintézkedésekről és az intézményi kiberrezilienciáról szóló éves nyilvános jelentéstételt;

47.elismerését fejezi ki az európai adatvédelmi biztosnak a teljes személyzet kiberbiztonsági képzésének aktualizálásáért és az újonnan érkezők biztonsági képzési modelljének átalakításáért; nagyra értékeli, hogy az európai adatvédelmi biztos proaktívan felhívja a figyelmet a kiberbiztonsági kockázatokra, például tájékoztatók készítése, az uniós intézmények, szervek és ügynökségek körében végzett felmérések és figyelemfelkeltő kampányok szervezése révén; ösztönzi az európai adatvédelmi biztost annak biztosítására, hogy a személyzet kötelező képzésben részesüljön az MI-eszközök biztonságos és etikus használatáról, hogy jobban megértsék azokat, és mérsékeljék a potenciális kockázatokat;

48.megállapítja, hogy az ombudsman 2021. végi költözését követően 2022-höz hasonlóan 2023-ban is az európai adatvédelmi biztos és az Európai Adatvédelmi Testület volt a Parlament épületének egyetlen bérlője, valamint hogy azzal, hogy magánszemélyek helyett a Parlamenttől bérli a helyiségeit, az európai adatvédelmi biztos célja, hogy a bérlési és karbantartási költségeket észszerű szinten tartsa; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztosnak további 81 856,84 EUR-t kellett kérnie a bérleti költségek Parlament részére történő kifizetésére, mivel az indexálás mértéke 8,82% volt, és így meghaladta az igazgatási kiadások 2%-os felső határát;

49.megjegyzi, hogy épületének akadálymentessége tekintetében az európai adatvédelmi biztos az ingatlanpolitikájának részeként a Parlament által hozott és végrehajtott határozatokra támaszkodik; a nyomonkövetési jelentés alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos súlyos betegség miatt testi fogyatékossággal élő személyzetet alkalmaz; üdvözli az európai adatvédelmi biztos azon kötelezettségvállalását, hogy megvizsgálja csökkent mozgásképességű vagy fogyatékossággal élő gyakornokok felvételének lehetőségeit;

50.megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos nem csatlakozott a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerhez (EMAS), de számos intézkedést hajtott végre környezeti lábnyomának csökkentése érdekében, ilyen például a hőmérséklet automatikus és központi szabályozása, a világítás automatikus lekapcsolása, amikor nincs mozgás egy helyiségben, környezetbarát termékek és szolgáltatások vásárlása, valamint a munkafolyamatok automatizálása az ARES bevezetésével; a nyomonkövetési jelentés alapján megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos által bérelt épület kezeléséért felelős, a Parlament Infrastrukturális és Logisztikai Főigazgatósága által kapott információk szerint erre az épületre szolárpaneleket telepítenek; kéri az európai adatvédelmi biztost, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot, és számoljon be arról, hogy a szolárpanelek által termelt villamos energia mekkora hányadát teszi ki az európai adatvédelmi biztos teljes éves energiafogyasztásának; felkéri továbbá az európai adatvédelmi biztost, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az EMAS-hitelesítés terén elért minden új fejleményről;

51.megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos 2023-ban nem készített értékelést karbonlábnyomáról; üdvözli azonban, hogy az európai adatvédelmi biztos továbbra is olyan intézkedéseket alkalmaz, amelyek csökkentik a karbonlábnyomot, például a távmunka-lehetőségek révén csökken az irodába történő utazás, megtérítik a személyzet tömegközlekedés használatára vonatkozó havi/éves bérleteinek 50%-át, arra ösztönzik a személyzetet, hogy részesítsék előnyben a videokonferenciákat és rövid távolságok esetén a vasúti utazást, elektronikusan kezelik a számlaciklust, és teljesen papírmentes kiválasztási eljárást és értékelést valósítanak meg a HR tekintetében;

52.sürgeti az európai adatvédelmi biztost, hogy fogadja el a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszert (EMAS) annak érdekében, hogy szisztematikusan nyomon kövesse és javítsa környezeti lábnyomát, különösen az energiafogyasztás, a hulladékcsökkentés és a fenntartható irodai szabályzatok tekintetében;

53.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos éves kockázatértékelés révén átfogóan kezeli a fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatokat (például a környezeti, a társadalmi és az irányítási kockázatokat); ezzel összefüggésben üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos 2023-ban új kockázatkezelési folyamatot fogadott el, amely segíti az európai adatvédelmi biztost e kockázatok jobb megcélzásában és jobb elemzésében, és következésképpen az enyhítő intézkedések jobb kalibrálásában;

54.üdvözli az európai adatvédelmi biztos által az intézményközi együttműködés révén elért költségvetési és igazgatási megtakarításokat, különösen a Parlamenttel a Parlament helyiségeinek bérlésére, az informatikai rendszeralkalmazások használatára, a hardverkészletekre és a karbantartásra vonatkozó, szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodás megkötését, valamint a Bizottsággal a HR- és az üzleti irányítási folyamatok tekintetében kötött szolgáltatási szintre vonatkozó megállapodást, valamint az olyan területeken kötött nagyszabású intézményközi keretszerződésekben való részvételt, mint az informatikai tanácsadás, az ideiglenes szolgáltatások és az irodai eszközök; elismerését fejezi ki továbbá az európai adatvédelmi biztosnak, amiért egyetértési megállapodások révén strukturált együttműködést folytat az ombudsmannal, az Alapjogi Ügynökséggel és a CERT-EU-val;

55.megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos részt vesz különböző intézményközi szervek ülésein; ezzel összefüggésben üdvözli az európai adatvédelmi biztos részvételét az adminisztratív vezetők és a Parlament Kommunikációs Főigazgatósága által vezetett intézményközi online kommunikációs bizottság ülésein; elismeri, hogy az európai adatvédelmi biztossal mint felügyeleti szerepet betöltő szervvel folytatott intézményközi együttműködés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a többi uniós intézmény növelni tudja az adatvédelmi jogi keretnek való megfelelésének szintjét;

56.kéri, hogy az európai adatvédelmi biztos, az Európai Számvevőszék, az OLAF és az Európai Ügyészség (EPPO) szorosabb együttműködést alakítson ki az uniós intézményeken belüli digitális adat- és pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatos csalások felderítésére vonatkozó közös protokollok kidolgozása érdekében; hangsúlyozza, hogy közös ellenőrzésekre van szükség a mesterséges intelligencián alapuló csalási kockázatokkal kapcsolatban;

57.üdvözli, hogy az európai adatvédelmi biztos 2023-ban kulcsszerepet játszott a tagállami adatvédelmi hatóságok koordinálásában, hogy Unió-szerte előmozdítsa a következetes adatvédelmet; megállapítja, hogy az európai adatvédelmi biztos 26 adatvédelmi hatósághoz csatlakozott egy, az adatvédelmi tisztviselők szerepével és feladataival kapcsolatos összehangolt végrehajtási fellépés keretében, értékelve, hogy azok megfelelnek-e az (EU) 2018/1725 rendeletnek; megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos továbbra is aktívan részt vesz a koordinált felügyeleti bizottságban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség területén, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az Europol elleni panaszok kezelése és az együttműködési folyamatok javítása; nagyra értékel továbbá az európai adatvédelmi biztos és az adatvédelmi hatóságok közötti együttműködés javítása érdekében tett minden egyéb lépést, például a nemzeti hatóságokkal (Lengyelország és Litvánia) közösen végzett Europol-ellenőrzést és a kiskorúak adatainak az Europol rendszereiben történő kezelésére vonatkozó összehangolt felügyeleti fellépésben való részvételt, a Portugália adatvédelmi hatóságával kötött munkamegállapodás keretében a lisszaboni delegált európai ügyészi hivatalnál tett operatív látogatáson való részvételt, valamint a leszboszi helyszíni ellenőrzésnek a görög adatvédelmi hatósággal való összehangolását a Frontex közös műveletei során folytatott adatgyűjtési gyakorlatok ellenőrzése céljából; elismeri, hogy ezek az intézményközi kötelezettségvállalások segítik az európai adatvédelmi biztost abban, hogy igazodjon az uniós intézmények bevált gyakorlataihoz, és kihasználja a társszolgálatokkal folytatott információcsere előnyeit;

58.megjegyzi, hogy a nyilvános kommunikációs és promóciós tevékenységek költségvetése 2023-ban 468 000 EUR volt, ami 2022-höz képest 54%-os növekedést jelent;

59.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az európai adatvédelmi biztos 2023-ban számos online és személyes kommunikációs rendezvényt szervezett azzal a céllal, hogy felhívja a szélesebb nyilvánosság figyelmét az európai adatvédelmi biztos szerepére és küldetésére, valamint az uniós adatvédelmi szabályok tiszteletben tartásának fontosságára, ilyen volt például az Adatvédelmi Nap, az európai adatvédelmi biztos gyakornokainak konferenciája (évente kétszer), az európai adatvédelmi biztos szemináriuma a magánélethez és az adatvédelemhez való alapvető jogok lényegéről, valamint más nemzetközi rendezvények;

60.megjegyzi, hogy az európai adatvédelmi biztos saját honlapján és közösségimédia-fiókjain keresztül online kommunikál az X-en (volt Twitter) (29 400 követő), a LinkedInen (71 000 követő), a YouTube-on (2900 követő), az EU-Voice-on (5900 követő) és az EU-Videón (750 követő);

61.megállapítja, hogy az EU Voice és az EU Video platformok (szabad és nyílt forráskódú, adatvédelem-centrikus, a Mastodon és a PeerTube szoftvereken alapuló közösségimédia-hálózatok) kísérleti projektje 2023-ban folytatódott; ezzel összefüggésben üdvözli az európai adatvédelmi biztos hozzájárulását az Unió adat- és digitális szuverenitási stratégiájához annak érdekében, hogy előmozdítsa az Unió függetlenségét a digitális világban, valamint az adatvédelmi jogi keretnek való megfelelést.