1.megjegyzi, hogy az EKSZ költségvetése a többéves pénzügyi keret „Európai közigazgatás” elnevezésű 7. fejezetébe tartozik, amely 2023-ban 12,3 milliárd EUR-t tett ki (ez a teljes uniós költségvetés 6,4%-ának felel meg); megjegyzi, hogy az EKSZ mintegy 1,1 milliárd EUR összegű költségvetése az Unió teljes igazgatási kiadásának mintegy 9,2%-át teszi ki;

2.megjegyzi, hogy a Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében egy 70 ügyletből álló mintát vizsgált, ami 10-el több, mint amennyit 2022-ben vizsgált; megjegyzi továbbá, hogy a Számvevőszék jelentése szerint igazgatási kiadások alatt a humán erőforrásokra és azokon belül a nyugdíjakra – ezek 2023-ban az összes kiadás mintegy 70%-át tették ki –, valamint az épületekre, felszerelésekre, energiára, kommunikációra és információtechnológiára fordított kiadások értendők, és sokéves tapasztalata szerint ez a kiadási terület általában alacsony kockázatú;

3.megjegyzi, hogy a 70 tranzakcióból 21 (30%) tartalmazott hibákat, de a Számvevőszék a számszerűsített öt hiba alapján úgy becsüli, hogy a hibaszint a lényegességi küszöb alatt van;

4.aggodalommal jegyzi meg, hogy a Számvevőszék a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentésében számszerűsíthető hibát talált a megvizsgált 13 kifizetés egyikében, és hat nem számszerűsíthető megállapítást tett az EKSZ-szel kapcsolatban; megjegyzi, hogy a számszerűsíthető hiba azzal volt kapcsolatos, hogy egy uniós küldöttség bérleti szerződésének aláírása előtt nem folytattak le érvényes közbeszerzési eljárást; megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ intézkedéseket hozott a Számvevőszék által a 2022. évi éves jelentésében feltárt két számszerűsíthető hiba kezelésére, és intézkedéseket tett az ilyen problémák jövőbeli elkerülése érdekében;

5.megjegyzi, hogy az EKSZ 2023. évi végleges költségvetése 821 900 280 EUR volt, ami 2022-hez képest 4,45%-os növekedést jelent; megjegyzi, hogy ezenkívül az EKSZ a Bizottságtól 259,7 millió EUR (címzett bevételeket és átviteleket is tartalmazó) összeget kapott a Bizottság uniós küldöttségeknél dolgozó személyzetével kapcsolatos igazgatási költségek fedezésére; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ további rögzített összegű hozzájárulásokat kapott az Európai Fejlesztési Alap küldöttségeken és közös irodákban dolgozó személyzete közös költségeinek fedezésére, valamint egyéb összegeket a közös irodahasználati és más megállapodások keretében; megjegyzi, hogy az EKSZ által 2023-ban kezelt teljes költségvetési összeg ezért 1 198,2 millió EUR-t tett ki (kötelezettségvállalási előirányzatok), ami az előző évhez képest 4,8%-os növekedést jelent;

6.megjegyzi, hogy 2023-ban a kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetési végrehajtási aránya 100%-os volt, míg a kifizetések végrehajtási aránya a 2022. évi 90,6%-hoz képest 91,9% volt; megjegyzi, hogy a kifizetés átlagos ideje 13,57 nap volt, ugyanakkor megjegyzi, hogy a teljes összeg 8,63%-át késedelmesen fizették ki, ami 2023-ban 50 253,91 EUR összegű késedelmi kamatot eredményezett; sürgeti az EKSZ-t kötelezettségei időben való kifizetésére; sürgeti az EKSZ-t, hogy folytassa az elektronikus fizetések számának javítására és a munkafolyamatok digitalizálására irányuló erőfeszítéseit, különösen a küldöttségekben;

7.megjegyzi, hogy az EKSZ két, a költségvetési rendelet 29. cikkének (1) bekezdése alapján végrehajtott költségvetési átcsoportosításról, és tizenegy, a 29. cikk (4) bekezdése alapján végrehajtott, saját hatáskörben végzett átcsoportosításról tájékoztatta a költségvetési hatóságot, összesen 55,7 millió EUR értékben; megjegyzi, hogy az átcsoportosítások fő célja a 3003. költségvetési sor (épületek és kapcsolódó költségek a küldöttségeken) 18,97 millió EUR-val történő növelése, valamint a 3001. költségvetési sor (külső munkatársak és külső szolgáltatások a küldöttségeken) 5,6 millió EUR-val történő növelése volt; megjegyzi, hogy az átcsoportosításokat követően az EKSZ székhelyének végleges költségvetése 327,8 millió EUR-t, a küldöttségek végleges költségvetése pedig 449,1 millió EUR-t tett ki;

8.megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ növekvő politikai és pénzügyi kihívásokkal, valamint az emberi jogokkal és a jogállamisággal kapcsolatos kihívásokkal szembesült; megjegyzi, hogy Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja és annak geopolitikai következményei 2023-ban is kulcsfontosságú kérdésnek bizonyultak, ami arra késztette az EKSZ-t, hogy széles körű támogatást biztosítson Ukrajnának, nyomást gyakoroljon Oroszországra, és folytassa a háború szélesebb körű következményeinek kezelésére irányuló globális kapcsolatteremtési erőfeszítéseit, beleértve az Ukrajna elleni orosz agresszió geopolitikai következményeiről szóló cselekvési terv végrehajtását is; elismeri az EKSZ szerepét az EU által szankcionált, orosz államilag támogatott médiaorgánumok és személyek elleni bizonyítékok gyűjtésében, amelyek részt vesznek a dezinformáció terjesztésében és az információk manipulálásában Oroszország agresszív háborújának indokolása érdekében; hangsúlyozza, hogy az EKSZ stratégiai kommunikációs és előrejelzési részlege számára megfelelő forrásokat kell biztosítani a tekintélyelvű és illiberális rendszerek által stratégiai eszközként alkalmazott dezinformációs kampányok elleni hatékony küzdelem érdekében; felhívja az EKSZ-t, hogy erősítse meg a keleti partnerség országaiban működő uniós küldöttségeket az Ukrajna elleni orosz katonai agresszió által súlyosan érintett országok támogatása érdekében; megjegyzi, hogy az alelnök/főképviselő felügyelete alatt kezelt Európai Békekeret pénzügyi felső határát 2023-ban 5,6 millió EUR-ról több mint 12 millió EUR-ra emelték; felhívja az EKSZ-t, hogy működjön együtt a Bővítési és Keleti Szomszédsági Főigazgatóságával az eszköz által finanszírozott projektek hatékony felügyeletének és nyomon követésének biztosítása érdekében; megjegyzi, hogy a Hamász 2023. október 7-i támadását követően újraélesztett Izrael–Palesztin konfliktus szükségessé tette, hogy az EKSZ intenzív diplomáciai erőfeszítéseket tegyen, és arra ösztönözze az uniós intézményeket, hogy sürgessék a régióban uralkodó feszültségek enyhítését, reagáljanak a humanitárius szükségletekre és támogassák a regionális béketörekvéseket; hangsúlyozza, hogy az Unió és az EKSZ által nyújtott támogatásnak igazodnia kell a régióban az emberi jogokkal és a békével kapcsolatos szélesebb körű célkitűzésekhez, szigorú biztosítékok mellett annak biztosítása érdekében, hogy a pénzeszközök sem közvetlenül, sem közvetve ne támogassanak terrorista vagy erőszakos tevékenységeket; hangsúlyozza, hogy a Gázai övezet újjáépítéséhez nyújtott uniós finanszírozás csak akkor kezdődjön meg, ha a Hamász által elhurcolt túszokat elengedték; hangsúlyozza, hogy a pénzügyi források harmadik országokban történő elosztásának átláthatósága fontos az uniós költségvetés és az új pénzügyi eszközök felhasználása során az elszámoltathatóság biztosítása szempontjából;

9. sürgeti az EKSZ-t, hogy működjön szorosan együtt a Bizottsággal annak biztosítása érdekében, hogy a román nemzeti kincsek teljes körű visszaszolgáltatása – más tagállamok nemzeti örökségével együtt – szerepeljen az Oroszországi Föderációval kapcsolatos esetleges jövőbeli intézkedések napirendjén;

10.emlékeztet arra, hogy állítások szerint az UNRWA gázai alkalmazottai részt vettek a Hamász által 2023. október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadásokban; megjegyzi, hogy ezen állításokra válaszul az UNRWA hivatalosan megszüntette a személyzet kilenc tagjának munkaviszonyát; hangsúlyozza, hogy a Bizottság az ENSZ Belső Ellenőrzési Hivatalának (OIOS) ajánlásaival összhangban együttműködik az UNRWA-val az ellenőrzési rendszerek javítása érdekében, beleértve a személyzet átvilágítását, valamint a belső vizsgálati és etikai keretek megerősítését; hangsúlyozza, hogy a Parlament által az uniós finanszírozással való visszaéléssel kapcsolatban többször felvetett aggályokat követően az uniós támogatás semmilyen körülmények között nem finanszírozhat terrorizmust; folyamatos éberséget sürget annak biztosítása érdekében, hogy az adófizetők pénzével ne éljenek vissza; hangsúlyozza az ellenőrzések fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy az uniós források kedvezményezettjei megfeleljenek az uniós szabályoknak és a nemzetközi jognak, valamint hogy fokozott intézkedésekre van szükség az uniós pénzügyi támogatással való visszaélés megelőzése érdekében; arra ösztönzi az EKSZ-t, hogy erősítse meg az uniós finanszírozás védelmére irányuló erőfeszítéseket, és kísérje figyelemmel a Várhelyi biztos és Lazzarini, az UNRWA főbiztosa között 2024 áprilisában létrejött megállapodásban foglalt mérföldkövek végrehajtását, amely megállapodás az uniós ellenőrzések elvégzésére és az UNRWA belső felügyeletének megerősítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz; hangsúlyozza, hogy a Palesztin Hatóságnak minden oktatási anyagot összhangba kell hoznia az UNESCO normáival, különös tekintettel minden olyan tartalom eltávolítására, amely antiszemitizmust vagy erőszakra való felbujtást tartalmaz; hangsúlyozza, hogy a Palesztin Hatóságnak az oktatás területén nyújtandó uniós pénzügyi támogatást ahhoz a feltételhez kell kötni, hogy ezek a normák teljesülnek; ösztönzi az EKSZ-t, hogy támogassa az izraeli–palesztin konfliktus átfogó és fenntartható megoldására irányuló diplomáciai erőfeszítéseket, és folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az Unió Palesztin Hatósággal folytatott együttműködésének fejleményeiről;

11.megjegyzi, hogy 2023-ra vonatkozóan az EKSZ jelentős költségvetési korlátokról számolt be, amelyek drasztikus megszorításokhoz és költségvetés-optimalizáláshoz vezettek a harmadik országok inflációjával, a helyi valuták ingadozásaival, az árak emelkedésével, különösen az irodahelyiségek bérlési költségeivel, az informatikai és biztonsági költségekkel, valamint az energiaárakkal való megbirkózás érdekében, ami a külföldi országokban sokkal magasabb működési költségeket okozott az EKSZ-nek, és ez hatással volt a hatékony működésre és a küldöttségeken dolgozó személyzettel szembeni gondossági kötelezettségének teljesítésére; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a költségvetési nyomás miatt az EKSZ elhalasztotta az infrastruktúra karbantartását, elkülönítette vagy törölte a küldöttségek biztonsági kiadásait, és csökkentette a költségvetésből finanszírozott álláshelyeket, például csökkentette a kiküldetési és reprezentációs költségvetést, az irodai eszközök és a képzések költségvetését; sajnálja, hogy költségvetési okokból az EKSZ-nek előnyben kellett részesítenie a személyzet választási megfigyelő missziókban való részvételét más típusú missziókkal, például a nyomonkövetési missziókkal szemben; hangsúlyozza, hogy szükség van egy uniós diplomáciai szolgálat létrehozására;

12.megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ mind az EKSZ székhelyén, mind a küldöttségeken összesen 28 nyílt közbeszerzési eljárást, 27 tárgyalásos versenyeljárást, 14 hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást, 6 meghívásos eljárást és 2 közepes értékű építési beruházásra irányuló szerződés megkötésére irányuló tárgyalásos eljárást indított, amelyek az esetek átlagosan 52%-ában voltak sikeresek, és vezettek szerződés odaítéléséhez; megjegyzi, hogy az uniós közbeszerzési szabályok magas színvonala és összetettsége lehet az egyik oka a sikertelen közbeszerzési eljárások viszonylag magas számának, mivel e szabályok alkalmazása kihívást jelenthet az ajánlattevők számára, különösen a harmadik országokban; kéri az EKSZ-t, hogy vizsgálja meg a meghiúsult közbeszerzési eljárások viszonylag magas száma mögött meghúzódó okokat, és javasoljon megoldásokat azok hatékony végrehajtásának biztosítására az Unió által meghatározott normák fenntartása mellett; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a külső fellépések esetében egyszerűsítették a közbeszerzési szabályokat a költségvetési rendelet átdolgozása során; hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési szabályok célja annak biztosítása, hogy a finanszírozott projektek fenntartsák a magas színvonalat, és ne legyenek csalásnak kitéve; felhívja az EKSZ-t, hogy minden pályázati eljárás során mindig törekedjen a lehető legmagasabb szintű ellenőrzésre; úgy véli, hogy az, hogy a harmadik országokban nem ismerik az uniós közbeszerzési szabályok szigorú normáit, sohasem szolgálhat mentségként vagy ürügyként a színvonal csökkentésére;

13.üdvözli, hogy az uniós küldöttségeken a tagállamokkal és más uniós partnerekkel közös irodák száma 2023 végén 138 volt, ami 12-vel több, mint 2022-ben; megjegyzi, hogy 2023-ban az összes közös irodahasználati megállapodásból 42-t tagállamokkal és partnerországokkal, 91-et más uniós partnerekkel kötöttek, öt pedig fordított megállapodás volt; megjegyzi, hogy 2023-ban a közös irodák az uniós küldöttségek teljes irodaterületének 8%-át tették ki, és az uniós küldöttségek több mint felét (75) érintették, ami az EKSZ épületgazdálkodásának sikeres optimalizálásaként értelmezhető, ugyanakkor a partnerek harmadik országbeli irodahelyiségek megosztása iránti fokozott érdeklődését és a közös irodahasználat diplomáciai ügyek terén való fontosságát is mutatja;

14.megjegyzi, hogy a kiküldetések költségvetése 2023-ban 18 948 650 EUR volt, ami az előző évhez képest korlátozott, 1,46%-os növekedést jelent, amelynek célja az infláció miatti költségnövekedés kompenzálása volt, ugyanakkor az utazási költségek 2023. évi tényleges emelkedéséhez képest nem volt elegendő; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EKSZ-nek nincs az alelnök/főképviselő missziókra és utazásokra elkülönített költségvetési sora, és az alelnök/főképviselő missziós és utazási költségei a misszió céljától függően megoszlanak az EKSZ és a Bizottság között; végezetül megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ-nek az alelnök/főképviselő 6 kiküldetése kapcsán 2 995,14 EUR költsége, és 288 145 EUR légi közlekedési és taxiköltsége volt, ami 2022-höz képest 51%-os csökkenést jelent, amikor a légi közlekedési és taxiköltségek 588 103 EUR-t tettek ki; hangsúlyozza, hogy az uniós intézmények vezetőinek jó példaként kell szolgálniuk a nyilvánosság és a polgárok számára, különösen amikor feladataik ellátása során uniós forrásokat használnak fel; hangsúlyozza, hogy a repülési lehetőségeket hatékony és eredményes pénzgazdálkodási kritériumok alapján kell kiválasztani, feltéve, hogy rendelkezésre állnak ilyen alternatívák, és összhangban vannak az ülések napirendjével és helyszínével; hangsúlyozza, hogy az uniós közpénzek felhasználása során az átláthatóságnak és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak továbbra is valamennyi uniós intézmény alapelvének kell maradnia;

15.hangsúlyozza, hogy a forráshiány negatív hatást gyakorolhat a külügyi eszközök, például a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI – Globális Európa) és a Global Gateway végrehajtására; hangsúlyozza, hogy az EKSZ stratégiai kommunikációs és előrejelzési részlege számára megfelelő forrásokat kell biztosítani a tekintélyelvű és illiberális rendszerek által stratégiai eszközként alkalmazott dezinformációs kampányok elleni további hatékony küzdelem érdekében; üdvözli e tekintetben a Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságán belül a stratégiai kommunikációval és az információmanipulálás elleni küzdelemmel foglalkozó munkacsoport létrehozásáról szóló bejelentést;

16.ragaszkodik a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) fellépéseinek és más megfelelő konfliktus- és válságreagálási eszközök költségvetésének növeléséhez annak érdekében, hogy az uniós tevékenységek és képességek teljes mértékben megfeleljenek a jelenlegi globális kihívásoknak és konfliktusoknak;

17.megjegyzi, hogy a belső átszervezést követően az EKSZ 2023 októberében új szervezetirányítási szolgálatot hozott létre, amely az ellenőrzésért, a belső ellenőrzésért és tervezésért, a jelentéstételért és a megfelelésért felelős három részlegből áll, hogy lehetővé tegye az EKSZ számára a nagyobb elszámoltathatóságot, a jobb irányítást és a tevékenységek jobb nyomon követését; üdvözli, hogy szervezetirányítási testületet is létrehoztak az EKSZ-en belüli szervezetirányítási kérdések összhangjának biztosítása érdekében; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ létrehozta a Békével, Biztonsággal és Védelemmel Foglalkozó Igazgatóságát (MD PSD), a Békével, Partnerséggel és Válságkezeléssel Foglalkozó Igazgatóságot, valamint két új osztályt („Hibridfenyegetések és kiberbiztonság” és „Tengeri biztonság”) annak érdekében, hogy jobban támogassa az Unió biztonsági és védelmi ügyekben végzett munkáját;

18.megjegyzi, hogy 2023-ban a szervezetirányítási szolgálat célravezetőségi vizsgálatot végzett az irányítási folyamatok és szakpolitikák tekintetében; üdvözli, hogy e folyamat részeként az EKSZ aktualizálta az Ellenőrzésfelügyeleti Bizottság alapokmányát, felülvizsgálta belső ellenőrzési keretrendszerét, éves irányítási tervét és kockázatkezelési keretét;

19.megjegyzi, hogy az EKSZ 2023. évi ellenőrzési tervével összhangban 2023-ban három ellenőrzést véglegesítettek, nevezetesen a kivételek és meg nem felelési esetek nyilvántartásának kezelésére vonatkozó ellenőrzést, valamint két ellenőrzést a helyi alkalmazottak fizetésének kezelésére, valamint a helyi alkalmazottak és az azzal egyenértékű helyi személyzet felvételére és irányítására vonatkozóan; mély aggodalommal jegyzi meg továbbá, hogy a belső ellenőrzési funkció szervezeti átszervezése és ennek megfelelő személyzeti fluktuációja miatt 2023-ban nem lehetett elindítani a tervezett biztonsági ellenőrzést, és hogy ezt az ellenőrzést a 2025–27 közötti időszakra vonatkozó többéves stratégiai belső ellenőrzési terv előkészítése keretében újraértékelik; hangsúlyozza a belső ellenőrzések gondos és rendszeres elvégzésének fontosságát; rendkívül sajnálja, hogy a befejezett ellenőrzésekkel kapcsolatban 2023-ban 4 kritikus és 49 nagyon fontos ellenőrzési ajánlás lezáratlan maradt; kéri, hogy a Parlamentet tájékoztassák az ajánlások végrehajtásáról;

20.megjegyzi, hogy 2023 decemberében a Számvevőszék az EKSZ koordinációs szerepének ellenőrzését követően elfogadta végleges jelentését, amelynek célja annak értékelése volt, hogy eredményes volt-e a koordináció, különösen az információkezelés, a személyzeti létszám és a beszámolás tekintetében, mind a szervezeten belül, mind pedig a Bizottsággal és a Tanáccsal; megjegyzi, hogy 2023-ban az ellenőrzési ajánlások némelyikével már foglalkoztak folyamatban lévő kezdeményezések, például az újonnan kinevezett nagyköveteknek szóló megbízólevelek küldése a hivatalba lépés előtt, valamint az EKSZ által 2019 óta az információkezelési stratégiájának végrehajtása érdekében tett erőfeszítések; felhívja az EKSZ-t, hogy teljes mértékben hajtsa végre a Számvevőszék jelentésének ajánlásait az információkezelés terén feltárt hiányosságok kezelése érdekében, mind a központjában és a nem uniós országokban működő uniós küldöttségeken, mind pedig az alelnök/főképviselő kabinetjén belül; kéri, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztassák a Számvevőszék ajánlásainak nyomon követéséről;

21.megjegyzi, hogy a küldöttségeknél 2023-ban végzett 26 ellenőrzés alapján a küldöttségek számára a biztonság, az épületek és az adminisztratív terhek jelentik a legnagyobb kihívást; megjegyzi, hogy az EKSZ nemzetközi normákon és bevált gyakorlatokon alapuló biztonsági kockázatkezelési intézkedéseket vezetett be a küldöttségeknél; megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ ellenőrzési részlege öt kritikus ajánlást fogalmazott meg, amelyek mindegyike három küldöttség irányításához kapcsolódott; megjegyzi, hogy az ajánlásokat minden esetben az EKSZ székhelye általi fokozott felügyelet és támogatás mellett kezelték; üdvözli az EKSZ által a belső irányítási helyzetekre való reagálás céljából kidolgozott eszköztárat;

22.megjegyzi, hogy 2023-ban három uniós küldöttség (Közép-afrikai Köztársaság, Sierra Leone és Szíria) nyújtott be fenntartásokat megbízhatósági nyilatkozataikban, elsősorban az Európai Bizottság által kezelt operatív költségvetési sorokat illetően; kiemeli, hogy ezek a fenntartások nem gyakoroltak jelentős pénzügyi hatást az EKSZ felelősségi körébe tartozó igazgatási költségvetésre;

23.felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy szorosan működjenek együtt az Európai Parlament washingtoni kapcsolattartó irodájával és az EU egyesült államokbeli küldöttségével a transzatlanti kapcsolatok megerősítését célzó kezdeményezések azonosítása, finanszírozása és végrehajtása érdekében, beleértve az EU-ban és az Egyesült Államokban működő közintézményekben dolgozó szakembereknek szóló csereprogramokat is;

24.felkéri az EKSZ-t és az Unió küldöttségeit, hogy fokozzák a demokrácia helyzetének nyomon követését a különböző országokban, és növeljék a logisztikai és technológiai támogatást az emberi jogok védelmezőinek és az őslakos személyeknek, különösen a nőkre összpontosítva;

25.emlékeztet arra, hogy alapvető fontosságú az emberi jogok, a demokrácia és a fejlődés támogatásának az NDICI – Globális Európa révén további erősítése a harmadik országokban, mivel a demokráciák világa biztonságosabb világ; hangsúlyozza, hogy még jobban meg kell növelni az EU digitális diplomáciájának erőforrásait, tekintettel a gyors technológiai fejlődés és a geopolitikai verseny jelenlegi helyzetére; ismét hangsúlyozza, hogy az Unió külső tevékenységein keresztül erősíteni kell a „zöld diplomáciát” és a zöld átállást – mint az Unió egyik prioritását – a harmadik országokkal folytatott kapcsolatokban; hangsúlyozza, hogy az EKSZ-nek központi szerepet kell játszania a közel-keleti béke és stabilitás előmozdításában, növelnie kell a humanitárius segítségnyújtás biztosításához szükséges finanszírozást Libanonban, Gázában és Szíriában, valamint meg kell erősítenie az emberi jogi helyzet alakulásának nyomon követését. hangsúlyozza, hogy pénzügyi támogatást kell nyújtani az EKSZ-nek a Közel-Keletre, az Öböl-menti országokba és Afrikába kiküldött küldöttségei számára annak biztosítása érdekében, hogy a küldöttségek folytathassák az Unió külső tevékenységének végrehajtását a régióban;

26.megjegyzi, hogy a Számvevőszék 14/2023. sz. különjelentése hiányosságokat tárt fel a Bizottság és az EKSZ által a finanszírozás partnerországoknak történő elosztására használt módszerek terén és a nyomonkövetési keret kialakításában, és azt ajánlotta a Bizottságnak és az EKSZ-nek, hogy különösen javítsák a finanszírozás elosztására és az uniós támogatás hatásának értékelésére vonatkozó módszertant, összpontosítsanak a programozási folyamat hatókörére, valamint egyszerűsítsék és következetesen használják a többéves indikatív programokban szereplő mutatókat;

27.üdvözli az EU Öböl-menti térségért felelős első különleges képviselőjének kinevezését;

28.hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli események, különösen az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió és Oroszországnak az európai demokratikus folyamatok befolyásolására irányuló ellenséges próbálkozásai, valamint a közel-keleti térség növekvő instabilitása miatt a tagállamok és intézmények egyre fokozottabb figyelemmel követik az uniós külpolitikát és annak végrehajtását; hangsúlyozza, hogy az EKSZ és küldöttségei központi szerepet játszanak az Unió külpolitikájának végrehajtásában, valamint a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemben; hangsúlyozza, hogy az EKSZ fontos szereppel bír az Unió és az Unión kívül élő 25–30 millió uniós polgár közötti kapcsolatok szempontjából; elismeri, hogy az EKSZ költségvetését, amelyről már most is kijelenthető, hogy strukturálisan alulfinanszírozott, más uniós intézményekhez képest aránytalanul nagy mértékben érintette az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborúja által okozott magas infláció és az azt követő energiaválság, és aggodalmát fejezi ki az EKSZ-re és az uniós intézmények teljesítményére gyakorolt negatív következmények, valamint a jelenlegi költségvetési helyzet kiigazítására irányuló intézkedések hiánya miatt, ami súlyosan befolyásolhatja az Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolatait;

29.üdvözli az Ukrajnának többek között az EU polgári tanácsadó missziója (EUAM Ukrajna) és az ukrán katonáknak az EU katonai segítségnyújtási missziója (EUMAM) keretében történő kiképzése révén nyújtott szilárd támogatást;

30.hangsúlyozza, hogy az Uniónak fokoznia kell a finanszírozást, hogy az Unió külpolitikai tevékenységein belül megerősítse a nemek közötti egyenlőségre, valamint a nőkkel, a békével és a biztonsággal kapcsolatos menetrendre vonatkozó külön költségvetési tételt, hogy biztosítsa a nemi szempontokat figyelembe vevő vezetés előmozdítására, a nők jogainak védelmére, valamint a szexuális és nemi alapú erőszak elleni küzdelemre irányuló kezdeményezések következetes finanszírozását a konfliktushelyzetekben és a konfliktust követő helyzetekben; hangsúlyozza, hogy az ilyen finanszírozás elengedhetetlen a helyi civil társadalmi szervezetek támogatásához, a túlélőkre összpontosító támogatás biztosításához, valamint a nemi szempontoknak az uniós diplomáciai és biztonsági erőfeszítésekbe történő beépítéséhez;

31.hangsúlyozza, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv előírja, hogy az új uniós fellépések 85%-ának hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőséghez, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalásának növeléséhez; felhívja az EKSZ-t, hogy gyorsítsa fel a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv céljai felé tett előrelépést azáltal, hogy mindennapos munkája során érdemben összpontosít a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv kulcsfontosságú területeire, többek között a nemi alapú erőszak felszámolására, a szexuális és reproduktív egészség és jogok, a gazdasági és szociális jogok és társadalmi szerepvállalás, az egyenlő részvétel és a vezető szerep előmozdítására; megjegyzi, hogy a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv 2027-ben lejár, és sürgeti az EKSZ-t, hogy e célból dolgozzon ki egy ambiciózusabb IV. GAP-ot, amely szorosabb kapcsolatot biztosít a nők jogai és társadalmi szerepvállalása, valamint az Unió kül- és biztonságpolitikája között, és amely 2028-tól készen áll a végrehajtásra;

32.hangsúlyozza a gyermekek rendkívül kiszolgáltatott helyzetét a világban, különösen a fegyveres konfliktusokban; komoly aggodalmát fejezi ki azon gyermekek tízezrei miatt, akik szerte a világon fegyveres konfliktusok közepette élnek, és akik 2023-ban szörnyű visszaélések áldozatai voltak és megélték legalapvetőbb jogaik megsértését; felhívja az EKSZ-t, hogy helyezze erőfeszítései középpontjába a gyermekek jogait;

33.emlékeztet a nők jogainak és az LMBTQI+ jogoknak a világ számos részén tapasztalható szörnyű helyzetére; hangsúlyozza, hogy sürgősen javítani kell e jogok védelmét; kiemeli az EKSZ központi szerepét az emberi jogok világszerte történő előmozdításában; felhívja az EKSZ-t, hogy fokozza erőfeszítéseit e tekintetben;

34.úgy véli, hogy a választási megfigyelő misszió olyan gyakorlati és hatékony külpolitikai eszköz, amely továbbra is központi szerepet játszik az Unió demokráciatámogatási politikáiban és stratégiáiban; felhívja az Uniót, hogy biztosítson megfelelő forrásokat az európai uniós választási megfigyelő missziók számára annak érdekében, hogy azokat kiterjesszék a tagjelölt és a szomszédos országokban zajló választásokra is.

35.megjegyzi, hogy 2023 végén a létszámterv betöltöttségi aránya 96,7% volt; megállapítja, hogy az EKSZ összesen 2 812 alkalmazottat foglalkoztat, köztük 1 245 tisztviselőt, 450 ideiglenes alkalmazottat, 603 szerződéses alkalmazottat és 514 kirendelt nemzeti szakértőt (KNSZ); megjegyzi, hogy az EKSZ által – akár a székhelyén, akár a küldöttségeken – alkalmazott tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak teljes számának 62,5%-a tanácsos, 32,8%-a asszisztens, 4,8%-a titkár volt;

36.megjegyzi, hogy 2023 végén összesen 5 252 fő dolgozott az EKSZ-nél, akiket vagy közvetlenül az EKSZ alkalmazott, vagy külső vállalkozókon keresztül foglalkoztattak, és akiknek 46,2%-a az EKSZ székhelyén, 53,8%-a pedig a küldöttségeken dolgozott; megjegyzi, hogy az EKSZ-nél dolgozó személyek 46,5%-a a személyzeti szabályzat hatálya alá nem tartozó alkalmazott vagy külső vállalkozó volt; megjegyzi, hogy a külső vállalkozó által alkalmazott, de az EKSZ épületeiben dolgozó külső személyzet legnagyobb része az informatika, a biztonság és védelem, valamint az orvosi ellátás területén nyújt szolgáltatásokat;

37.megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ 36 teljes munkaidős egyenértéket kapott a költségvetési hatóságtól, köztük 31 szerződéses alkalmazottat és öt megosztott költségű kirendelt nemzeti szakértőt; megjegyzi, hogy a további forrásokat válságkezelési funkciókra, a stratégiai iránytű végrehajtására és az EKSZ egyéb prioritásaira különítették el; megjegyzi, hogy 2023 végén az EKSZ további 20 költségmentes kirendelt nemzeti szakértőt kapott a Katonai Tervezési és Végrehajtási Szolgálat számára;

38.megjegyzi, hogy 2023 végére az EKSZ hivatali személyzeti állományának 52,7%-a volt férfi és 47,3%-a volt nő, ami a nők képviseletének enyhe növekedését tükrözi 2022-höz képest, amikor a személyzet 46,8%-a volt nő; üdvözli a nemek közötti egyensúly terén elért szerény előrelépést a felső vezetésben, ahol a nők aránya a 2022. évi 6,3%-ról 2023-ban 7,6%-ra nőtt, a középvezetésben pedig a 2022. évi 30,1%-ról 2023-ban 30,4%-ra nőtt; felhívja az EKSZ-t, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a szervezet valamennyi szintjén jelentősebb és láthatóbb legyen a nemek közötti egyensúly;

39.üdvözli, hogy az alelnök/főképviselő és a Bizottság 2023 végén közzétette a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó uniós cselekvési terv végrehajtásáról szóló félidős jelentést, valamint azt a döntést, hogy a terv ütemtervét 2027-ig meghosszabbítják a többéves pénzügyi kerethez való igazodás érdekében; elismeri a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó III. cselekvési terv jelentőségét a nemek közötti egyenlőségnek mint stratégiai prioritásnak az EU külső fellépéseiben való előmozdításában és az e területen betöltött szerepének fokozásában; üdvözli, hogy a nemek közötti egyenlőséggel és a sokféleséggel foglalkozó nagykövet csapata 2023 végén megszervezte a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő vezetésről szóló első vezetői képzéseket a felső vezetők számára;

40.üdvözli az LMBTIQA+-személyeket célzó külföldi információmanipulációs és beavatkozási tevékenységekről szóló első EKSZ-jelentést, amelynek célja a külföldi információmanipuláció és beavatkozás taktikáinak jobb megértése és az együttműködés előmozdítása, többek között az ENISA-val az LMBTIQA+-közösség védelme érdekében; aggodalmát fejezi ki az LMBTIQ+-személyek jogainak helyzete miatt világszerte, valamint a fejlődő országokban a nemek közötti egyenlőség, a nők jogai, valamint a szexuális és reproduktív egészség és jogok ellen irányuló fokozódó negatív reakció miatt; felhívja a Bizottságot és az EKSZ-t, hogy orvosolják ezeket a hiányosságokat, és kezeljék prioritásként az e jogokat támogató civil társadalmi szervezetek célzott támogatását;

41.megjegyzi, hogy az alelnök/főképviselő a 2023 júliusában elfogadott határozatában egyértelművé tette, hogy az ideiglenes és szerződéses alkalmazottak EKSZ általi alkalmazásának maximális időtartama egy 13 éves referencia-időszakban 8 év, vagy kivételes körülmények között és a szolgálat érdekében 15 éves referencia-időszakban 10 év, és hogy a tagállamok nemzeti diplomáciai szolgálataiból kirendelt ideiglenes alkalmazottak egymást követő alkalmazásai közötti minimális idő az utolsó szerződésük megszűnésétől számított 2 év;

42.megjegyzi, hogy 2023 végén az 1 695 tisztviselő és ideiglenes alkalmazott közül 863 (51%) férfi és 832 nő (49%) volt, ami 2022-höz képest enyhe növekedést jelent; megjegyzi, hogy a szerződéses alkalmazottak 57,4%-a nő volt, ami 2022-höz képest enyhe növekedést jelent; sajnálja azonban, hogy a nők még mindig különösen alulreprezentáltak a vezető beosztásokban, mind a székhelyen, mind pedig a küldöttségekben, míg főként az AST besorolási fokozatú pozíciókban felülreprezentáltak; felhívja az EKSZ-t, hogy tegye közzé a közép- és felsővezetői pozíciók nemek szerinti és nemzeti megoszlását; kéri az EKSZ-t, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, ugyanakkor tartsa tiszteletben a jelöltek kompetenciáit és érdemeit; üdvözli, hogy a 2023. évi rotációs gyakorlat 42 vezetői álláshelyet kínált a küldöttségeken, és a női nagykövetek száma 2023-ban 12%-kal, a korábbi 31,70%-ról 35,50%-ra nőtt, ami azonban még mindig alulreprezentáltságot jelent;

43.megállapítja, hogy ugyan az EKSZ személyzetében minden tagállam képviselteti magát, továbbra is vannak egyenlőtlenségek, mivel Belgium a leginkább felülreprezentált tagállam, az EKSZ által foglalkoztatott teljes személyzet 12,1%-át adva; rámutat arra, hogy a nyugati és keleti uniós tagállamok között is jelentős földrajzi egyenlőtlenség áll fenn; megjegyzi továbbá, hogy a vezetők körében Olaszország a leginkább felülreprezentált tagállam, mivel az összes vezetői pozíció 15%-át olaszok töltik be; megjegyzi, hogy három tagállamból (Magyarország, Luxemburg és Málta) továbbra sem található egyetlen uniós nagykövet sem a 141 uniós nagykövet között, és hogy a legtöbb nagykövetet adó tagállamok Franciaország 22 fővel, Spanyolország és Olaszország 16 fővel, Németország 12 fővel és Belgium 10 fővel, ami azt jelenti, hogy ez az öt ország az összes nagyköveti álláshely 54%-át tölti be; határozottan megismétli, hogy kéri az EKSZ-t, hogy továbbra is gondoskodjon a megfelelő földrajzi egyensúlyról a teljes szervezetben, valamennyi szinten; ismételten aggodalmát fejezi ki továbbá a nemek közötti egyensúly kérdése miatt; megjegyzi, hogy a nők különösen alulreprezentáltak a vezető beosztásokban, míg főként az AST besorolási fokozatú pozíciókban felülreprezentáltak; felhívja az EKSZ-t, hogy tegye közzé a közép- és felsővezetői pozíciók nemek szerinti és nemzeti megoszlását; kéri az EKSZ-t, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel, ugyanakkor tartsa tiszteletben a jelöltek kompetenciáit és érdemeit;

44.megjegyzi, hogy 2023-ban a küldöttségek 52 vezetői álláshelyének nagyszabású rotációjára került sor; üdvözli az EKSZ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy a közzétett álláshelyekre a jelöltek széles körét kell vonzani, és képzett jelölteket kell javasolni az uniós nagyköveti álláshelyekre;

45.elégedetten jegyzi meg, hogy 2023-ban az EKSZ elfogadta a 2023–2025 közötti időszakra vonatkozó sokszínűségi és befogadási menetrendjét, egy részletes cselekvési tervet a biztonságos és tiszteletteljes munkakörnyezet, valamint a zaklatással szembeni zéró tolerancia előmozdítása érdekében; megjegyzi, hogy mindkét dokumentumról konzultáltak a személyzet képviselőivel, a munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel és az Esélyegyenlőségi Vegyes Bizottsággal, amelynek átneveztek a Sokszínűséggel És Befogadással Foglalkozó Vegyes Bizottsággá; megjegyzi, hogy a cselekvési terv zaklatás elleni megelőző intézkedéseket tartalmaz, például kötelező online tanfolyamot a személyzet minden tagja számára „A munkahelyi zaklatás felismerése és kezelése” címmel, valamint egy kötelező vezetői képzést „Hogyan teremtsünk zaklatásmentes munkakörnyezetet?” címmel; felhívja az EKSZ-t, hogy továbbra is rendszeresen képezze a vezetői és nem vezető személyzetet a sokszínűséggel, a méltányossággal, a befogadással és a hovatartozással kapcsolatos kérdésekben;

46.aggodalommal állapítja meg, hogy 2023-ban az EKSZ-hez három segítségnyújtás iránti kérelem érkezett két tisztviselőt érintő állítólagos lelki zaklatás miatt, amely két közigazgatási vizsgálathoz vezetett, amelyek közül az egyik még folyamatban van, a másikat pedig fegyelmi szankcióval zárták le; megjegyzi, hogy az informális eljárás keretében az EKSZ közvetítő szolgálata 28 állítólagos lelki zaklatással és 10 szexuális zaklatással kapcsolatos üggyel foglalkozott, és hogy a bizalmi személyek 2023-ban 21 állítólagos lelki zaklatással és 6 szexuális zaklatással kapcsolatos üggyel foglalkoztak; megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ határozatot készített a küldöttségek helyi személyzetének zaklatása elleni küzdelemről, amelyet 2024 júniusában fogadtak el; elismeri az EKSZ zaklatás elleni politikáinak megerősítésére irányuló erőfeszítéseit, beleértve a kötelező e-tanulási modulok bevezetését a figyelemfelkeltés érdekében, valamint az „isztambuli egyezmény munkacsoportjának” létrehozását, amelynek célja a mindenki számára biztonságosabb munkahelyet biztosító intézkedések azonosítása; komoly aggodalmának ad hangot azonban a zaklatási ügyek tartósan magas száma miatt; felhívja az EKSZ-t, hogy a zaklatással szembeni zéró tolerancia és a biztonságos munkakörnyezet biztosítása érdekében vezessen be fokozottabb megelőző, áldozatsegítő és szigorúbb fegyelmi intézkedéseket;

47.megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ számos intézkedést hozott személyzete fizikai és mentális jóllétének biztosítása érdekében, beleértve a küldöttséghez való kiküldetés előtt valamennyi alkalmazott szisztematikus egészségügyi ellenőrzését, a pszichológiai támogatást és a tudatosságnövelő intézkedéseket; megjegyzi, hogy 2023 októberében két határozatot fogadtak el a munkaidőről és a rugalmas munkafeltételekről, amelyeket követően a kötetlen munkaidő lett az alapértelmezett munkaidőrendszer az EKSZ székhelyén és a küldöttségeken, a vezetők kivételével valamennyi személyzet esetében; megjegyzi továbbá, hogy a határozatok legfeljebb heti két napra engedélyezik a távmunkát az EKSZ székhelyén, hetente egy napra a küldöttségeken és évente 10 napra a munkavégzés helyétől eltérő helyen mindenki számára; megjegyzi, hogy krízishelyzetben, orvosi vagy egyéb kényszerítő okokból továbbra is lehetséges a kivételes távmunka hosszabb ideig;

48.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tartósan, 50 napot meghaladóan betegszabadságon lévő EKSZ-alkalmazottak száma a 2022. évi 111-ről 2023-ban 171-re emelkedett, ami 54%-os növekedésnek felel meg; megjegyzi, hogy az orvosi szolgálat számos intézkedést hajtott végre a kiégés kockázatának megelőzése érdekében, például 2023 decemberében pszichiátert vettek fel, az orvosi szolgálat szisztematikusabb módon követi nyomon a betegszabadságot, pszichológiai támogatást és iránymutatást biztosítanak mind a személyzet, mind a vezetők számára, figyelemfelkeltő tevékenységeket végeztek, és létrehozták és a mentális egészségügyi elsősegélynyújtók hálózatát; hangsúlyozza, hogy a vezetőknek biztosítaniuk kell a méltányos feladatmegosztást, valamint iránymutatást és rugalmas munkafeltételeket kell végrehajtaniuk; felhívja az EKSZ-t, hogy alkalmazzon proaktív megközelítést a hosszú távú betegség és kiégés megelőzése érdekében, hatékony támogatási intézkedések révén prioritásként kezelve a személyzet mentális jóllétét;

49.tudomásul veszi, hogy a költségvetési korlátok miatt csökkent a foglalkoztatott gyakornokok száma; felhívja az EKSZ-t, hogy nyújtson tájékoztatást a központban és a küldöttségeken dolgozó gyakornokok munkakörülményeiről és javadalmazásáról;

50.megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ a teljes személyzetnek kiküldött etikai emlékeztető révén javította etikai keretét azáltal, hogy új utasításokat adott ki annak érdekében, hogy az összeférhetetlenség kockázatának elkerülése érdekében megtiltsa vagy korlátozza a részben vagy egészben külső forrásokból fizetett költségekkel járó kiküldetéseket; megjegyzi, hogy az EKSZ az etikáról, az összeférhetetlenségről, a belső ellenőrzésről és a csalás elleni küzdelemről szóló, a különböző célközönségeket célzó és azokhoz igazított speciális képzések szervezésére is összpontosított az EKSZ székhelyén és a küldöttségeken; megjegyzi továbbá, hogy az elvárt szakmailag helyes magatartás 2022-ben elfogadott 16 elvét továbbra is kiosztották az újonnan érkezőknek, és széles körben népszerűsítették, különösen az „Etika és feddhetetlenség” és „A zaklatás elleni politika” tanfolyamokon; kéri, hogy az EKSZ folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet etikai keretének minden további fejlesztéséről; felhívja az EKSZ-t, hogy biztosítson rendszeres kötelező etikai képzéseket, beleértve a mesterséges intelligencia etikus használatát és az elszámoltathatóságot;

51.üdvözli, hogy 2023 októberében az EKSZ új csalás elleni stratégiát fogadott el, amely az EKSZ székhelyén és a küldöttségeken dolgozó valamennyi személyzetre vonatkozik, és amely a csalással kapcsolatos kockázatok alapos felülvizsgálatának eredményeként jött létre, és az OLAF által is hivatalosan jóváhagyásra került; üdvözli, hogy az EKSZ különös erőfeszítéseket tett a személyzet képzése és iránymutatása tekintetében, különösen a 2022 decemberében létrehozott, csalás elleni egységen keresztül; megjegyzi, hogy az EKSZ uniós küldöttségeken dolgozó személyzete aktívan részt vett a csalással kapcsolatos tudatosság növeléséről és a csalás megelőzéséről szóló munkaértekezleteken és szemináriumokon, hogy az uniós küldöttségekhez újonnan beosztott személyzet a hivatalba lépés előtt szisztematikusan képzésben részesült ezekről a kérdésekről, és hogy a csalás elleni küzdelemmel foglalkozó intranetes oldalt továbbfejlesztették azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a csalás esetleges eseteinek bejelentését, és hogy a csalás elleni képzések szélesebb körét kínálják; kéri az EKSZ-t, hogy szervezzen kötelező rendszeres, csalással kapcsolatos tudatosságnövelő és megelőző képzéseket a személyzet minden tagja számára;

52.megjegyzi, hogy az EKSZ-hez 2023-ban nem érkezett egyetlen visszaélés-bejelentési ügy sem; elégedetten jegyzi meg, hogy 2023-ban az EKSZ az új csalás elleni stratégiával összhangban megkezdte a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó célzott politika kidolgozását; kéri, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztassák e politika 2025-re tervezett elfogadásáról és a szolgálat egészében történő végrehajtásáról;

53.megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ öt összeférhetetlenségi nyilatkozatot kapott, amelyeket az alkalmazandó szabályoknak megfelelően kezeltek; megjegyzi, hogy egy közbeszerzési eljárásban az értékelő bizottság egyik tagjával kapcsolatos ügyben a közvetve megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő arra a következtetésre jutott, hogy potenciális összeférhetetlenség áll fenn, és felmentette a személyzet tagját az értékelő bizottsági tagság alól;

54.aggodalommal állapítja meg, hogy az OLAF 2023-ban nyolc vizsgálatot indított, amelyek még folyamatban vannak a közbeszerzési eljárásokkal, valamint a szerződések, támogatási megállapodások végrehajtásával vagy az emberi erőforrásokkal kapcsolatos kérdések tekintetében bekövetkezett esetleges visszaélésekkel kapcsolatban; megjegyzi, hogy a 2023-ban folyamatban lévő ügyek tisztviselőket, ideiglenes alkalmazottakat és helyi alkalmazottakat érintettek mind az EKSZ székhelyén, mind a küldöttségeken; kéri, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztassák e vizsgálatok nyomon követéséről; megjegyzi, hogy nyolc korábbi, egykori és jelenlegi személyzetet érintő ügyet zártak le, és öt esetben további intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat fogalmaztak meg; megjegyzi, hogy az EKSZ a csalás elleni egységén keresztül rendszeres kapcsolatban áll az OLAF-fal, és biztosítja az OLAF ajánlásainak időben történő nyomon követését; kéri, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztassák az ajánlások végrehajtásáról;

55.megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ-hez az ombudsmantól 10 kérelem érkezett, amelyek közül kilenc ügy igazgatási eljárásokkal, egy pedig dokumentumokhoz való hozzáféréssel volt kapcsolatos; megjegyzi, hogy az ombudsman nem talált hivatali visszásságot vagy részleges hivatali visszásságot, és nem adott ki ajánlást az EKSZ-nek;

56. tudomásul veszi a külső tevékenységekkel kapcsolatos figyelemfelkeltés érdekében végzett valamennyi tevékenységet; emlékeztet a Parlament azon kérésére, hogy fogadjanak el önálló végrehajtási rendelkezéseket a külső tevékenységekre és megbízatásokra vonatkozóan az Unió imázsának és hírnevének védelme érdekében, különösen a küldöttségvezetők esetében;

57.megjegyzi, hogy a Bizottság alelnökeként az alelnököt/főképviselőt kötik az átláthatósági nyilvántartás szabályai; hangsúlyozza, hogy ugyan az EKSZ az Európai Unióról szóló szerződés 13. cikke értelmében nem minősül intézménynek, és nem játszik közvetlenül szerepet az uniós jogalkotásban, igenis fontos szerepet tölt be az uniós jogalkotásban a szankciókkal kapcsolatos határozatok és a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokról folytatott tárgyalások tekintetében, amelyek jelentős szabályozási hatással bírnak; megjegyzi, hogy nagy jelentőséggel bírna az EKSZ számára, ha átláthatósági intézkedéseket fogadna el, és azokról értesítené az átláthatósági nyilvántartás igazgatótanácsát, valamint csatlakozna a nyilvántartáshoz; felkéri az EKSZ-t, hogy az átláthatóság javítása érdekében tegye közzé a különböző típusú lobbiszervezetekkel tartott valamennyi találkozót, köztük az uniós küldöttségek vezetőivel tartott megbeszéléseket is; kéri, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztassák az EKSZ által az átláthatóság javítása érdekében tett minden új kezdeményezésről; megismétli, hogy fontos az Unió demokratikus ellenőrzésének további erősítése, valamint az elszámoltathatóság és az átláthatóság magas szintű normáinak betartása a civil társadalmi szervezetekkel való együttműködés során; kéri az uniós küldöttségeket annak biztosítására, hogy a harmadik országbeli civil társadalmi szervezeteknek és szociális partnereknek odaítélt uniós forrásokat az uniós értékekkel, szakpolitikákkal és pénzügyi szabályokkal összhangban használják fel;

58.sürgeti az EKSZ-t, hogy csatlakozzon az uniós átláthatósági nyilvántartáshoz annak érdekében, hogy gyakorlatait összehangolja az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal, biztosítva a védelmi és diplomáciai ügyekkel kapcsolatos lobbitevékenységek és pénzügyi érdekeltségek teljes körű közzétételét;

59.megjegyzi, hogy az informatikai projektekre, berendezésekre és kiberbiztonságra fordított kiadások a 2022. évi 19,7 millió EUR-ról 2023-ban 29,9 millió EUR-ra nőttek, ami 52%-os növekedésnek felel meg; megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ fontos digitalizációs projekteket indított, például a székhelye és a küldöttségek valamennyi felhasználója számára létrehozott „HIVE” együttműködési platformot, és az EKSZ székhelyén bevette szervezet bizalmas kommunikációs és információs rendszerét (EC3IS), majd pedig azt fokozatosan bevezette az érzékenynek minősülő küldöttségeken, és összekapcsolta a Bizottság és a Tanács megfelelő rendszereivel;

60.megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ megkezdte egy mesterségesintelligencia-környezet létrehozását és ellenőrzését egy teljes körű mesterséges intelligencia irányítási modell bevezetése érdekében; megjegyzi, hogy ez a technikai lépés 2024-ben megteremtette a generatív mesterséges intelligencia használatára vonatkozó iránymutatások és a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia elfogadásának alapjait, valamint lehetővé tette igazoló vizsgálatok elvégzését; kéri, hogy a Parlamentet folyamatosan tájékoztassák a mesterséges intelligenciára vonatkozó stratégia kidolgozásáról;

61.megjegyzi, hogy a biztonság és a védelem területére vonatkozó, 2022-ben elfogadott stratégiai iránytű végrehajtásának részeként az EKSZ részt vett a többek között a kibervédelemmel, a kiberdiplomáciával, a hibrid fenyegetésekkel, a külföldi beavatkozással és az információmanipulációval kapcsolatos jelentős szakpolitikai dokumentumok és eszköztárak elfogadásában; megjegyzi, hogy a szervezeten belül az EKSZ szakemberek felvétele révén tovább javította kiberbiztonsági képességeit, és továbbra is a kibertudatossággal kapcsolatos tevékenységeket kínált különböző célközönségek, többek között a biztonságirányítási csapat, a küldöttségek tagjai, az újonnan érkezők és a vezetők számára; kéri, hogy az EKSZ a személyzet minden tagja számára biztosítson rendszeres kötelező kiberbiztonsági képzést; kéri továbbá, hogy az Unió fokozottabban támogassa Moldovát a dezinformáció, a hibrid fenyegetések és a kibertámadások elleni küzdelemben; felhívja az EU moldovai küldöttségét, hogy fokozza az európai perspektívával kapcsolatos proaktívabb és hatékonyabb kommunikációs stratégia előmozdítására irányuló erőfeszítéseit, beleértve az orosz nyelvű tájékoztatást is;

62.üdvözli az EU moldovai partnerségi missziójának (EUPM Moldova) létrehozását; kiemeli az EUPM Moldova alapvető szerepét, és felhívja az EU-t és tagállamait, hogy hosszabbítsák meg a misszió megbízatását 2025 májusán túlra is, ugyanakkor növeljék az erőforrásokat a hatékonyság növelése érdekében;

63.aggodalommal jegyzi meg, hogy 2023-ban az EKSZ több mint 29 623 kiberbiztonsági riasztást rögzített a biztonsági incidensek és események nyomon követésére szolgáló megoldása (SIEM) révén, amelyek közül 92 incidens esetében erősítették meg a kibertámadást; megjegyzi, hogy négy kibertámadás hatással volt az EKSZ műveleteire, és csak egynek volt jelentős következménye; figyelmeztet arra, hogy az EKSZ nagyon valószínű célpontja az uniós intézmények megzavarására törekvő, megfelelő forrásokkal rendelkező szereplők – köztük a külföldi államok által támogatottak – számára; megjegyzi, hogy az EKSZ biztonsági műveleti központja (SOC) kulcsfontosságú a fenyegetések valós idejű nyomon követése és a rendszer sebezhetőségeinek azonosítása tekintetében; kéri az EKSZ-t, hogy a felhasználók kiberfegyelmének és kiberbiztonsági tudatosságának szükségességét továbbra is kiberbiztonsági kerete kulcsfontosságú elemének tekintse; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EKSZ továbbra is prioritásként kezelje a kiberbiztonságot és a hibrid fenyegetések enyhítését, miközben szorosan együttműködik más uniós intézményekkel és tagállamokkal az ilyen fenyegetések azonosítása és leküzdése érdekében;

64.megjegyzi, hogy az EKSZ 2023-ban egy, az európai adatvédelmi biztos által végzett vizsgálatot követett nyomon, a személyzet egyik tagjának a személyes adatai uniós online névjegyzékben való közzétételével kapcsolatos kérelmét követően; megjegyzi, hogy 2023-ban foglalkoztak egy 2018 óta függőben lévő üggyel, amelyet 2024-ben lezártak, az EKSZ számára pozitív eredménnyel; tudomásul veszi az EKSZ által annak érdekében tett figyelemfelkeltő tevékenységeket és kiadott iránymutatást, hogy hálózatában egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az adatvédelem területén, különös tekintettel a harmadik felek mesterségesintelligencia-eszközeinek az adatvédelem és a kiberbiztonság kettős szempontját figyelembe vevő használatáról szóló közös útmutatóra;

65.megjegyzi, hogy a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem 2023-ban is prioritás maradt az EKSZ számára; üdvözli, hogy a külföldi információmanipuláció és beavatkozás eszköztárát az Európai Tanács 2023 decemberében jóváhagyta a helyzetismeret, a rezilienciaépítés, a zavar és a diplomáciai válaszok pillérek alapján; megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ növelte elemzési kapacitását a külföldi információmanipulációra és beavatkozásra vonatkozó bizonyítékok gyűjtése és a növekvő számú incidensre és fenyegetésre adott válaszok kialakítása érdekében, különösen a 2024-es európai választások előkészületei során; megjegyzi, hogy az EKSZ új kiemelt projekteket is indított az orosz dezinformáció tudatosítása és leküzdése érdekében, például az EUvsDisinfo kezdeményezést, amely 2023-ban mintegy 20,3 millió embert ért el, valamint annak érdekében, hogy fenntartható partnerségeket hozzon létre a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni globális fellépés terén; felhívja az EKSZ-t és a Bizottságot, hogy különítsenek el megfelelő forrásokat a külföldi információmanipuláció és beavatkozás hatékony leküzdésére; támogatja a beharangozott „európai demokráciapajzs” létrehozását a megtévesztő online tartalmak felderítése, nyomon követése és törlése érdekében, ezáltal erősítve az Unió azon képességét, hogy fellépjen a külföldi információmanipulációval és beavatkozással szemben, és fokozza a demokráciák védelméhez nyújtott támogatását a harmadik országokban, különösen az Unió szomszédságában; felhívja az EKSZ-t és a harmadik országokban működő uniós küldöttségeket, hogy erősítsék tovább kapacitásaikat az Unió közös kül- és biztonságpolitikájához kapcsolódó dezinformáció és propaganda elleni küzdelem és fellépés terén; felhívja az EKSZ-t, hogy fokozza erőfeszítéseit annak érdekében, hogy Unió-szerte képessé tegye a polgárokat a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelemre;

66.megjegyzi, hogy 2023 folyamán az épületekre és kapcsolódó költségekre vonatkozó 3003. költségvetési sort 19 millió EUR-val növelték, de fontos karbantartási munkálatokat elhalasztottak; mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a karbantartási és biztonsági igények felhalmozódása jelentős kihívást jelent az EKSZ számára a küldöttségek hálózatának biztonságos és hatékony működtetése és a küldöttségek személyzetével szembeni gondossági kötelezettség biztosítása tekintetében; kéri az EKSZ-t, hogy dolgozzon ki többéves vészhelyzeti terveket az épületek karbantartására és biztonságára vonatkozóan;

67.megjegyzi, hogy az EKSZ az EKSZ székhelyén mintegy 87 618 m², világszerte pedig 379 300 m² ingatlant foglal el és kezel, 174 irodaépülettel és 152 nagyköveti rezidenciával; megjegyzi, hogy az EKSZ 2023-ban benyújtotta a költségvetési hatóságnak a beszerzési politikáját felvázoló munkadokumentumot, amely jelenleg az irodaépületek 22%-át és a nagyköveti rezidenciák 20%-át foglalja magában, ezáltal a legjobb ár-érték arányt érve el;

68.megjegyzi, hogy az uniós küldöttségekre vonatkozó 2023. áprilisi ingatlanvásárlási politika és az EKSZ 2024. évi ingatlanpolitikájáról szóló munkadokumentum célja az uniós költségvetés számára legkedvezőbb hosszú távú megoldás elérése; kiemeli, hogy e dokumentumok egyike sem tartalmaz a küldöttségek számának csökkentésére vagy regionális központok létrehozására vonatkozó elképzeléseket; sürgeti az EKSZ-t, hogy folyamatosan tájékoztassa a Parlamentet az ezzel kapcsolatos esetleges jövőbeli fejleményekről;

69.felkéri az EKSZ-t, hogy világszerte tartsa fenn küldöttségeinek fontos hálózatát, amely elegendő személyzettel rendelkezik annak érdekében, hogy javítsa képességét a harmadik országok elérésére;

70.aggodalommal állapítja meg, hogy e költségvetési korlátok uniós nagykövetségek sorának bezárásához és egyes uniós küldöttség biztonsági berendezései beszerelésének elhalasztásához vezethetnek, ami akadályozza az EKSZ-t abban, hogy teljesítse megbízatását, megvédje az uniós értékeket, és megfelelően biztosítsa a küldöttségek teljes személyzetével szembeni gondossági kötelezettséget; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást az EKSZ és a Bizottság számára annak biztosítása érdekében, hogy az EU globális szerepvállalásának jeleként változatlanul fenntartsa küldöttségi hálózatát;

71.megjegyzi, hogy az EKSZ 2020 óta fejleszti irodagazdálkodási politikáját, hogy mind a székhelyén, mind a küldöttségeken együttműködésen alapuló és rugalmas irodai koncepciók érvényesüljenek; megjegyzi, hogy az EKSZ megkezdte a Schuman épületkomplexum felújítását, kezdve a 6. és 7. emelettel, az irodahelyiségek hatékonyabb kihasználása érdekében; megjegyzi továbbá, hogy az EKSZ Schuman épületben található válságreagálási központját 2023-ban véglegesítették; megjegyzi, hogy a küldöttségeken az együttműködésen alapuló irodai koncepciót 6 küldöttség új épületében vezették be;

72.örvendetesnek tartja, hogy az EKSZ hangsúlyt fektet annak biztosítására, hogy az épületek megközelíthetők legyenek a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek számára; megjegyzi, hogy a brüsszeli Belmont épület már megfelel az akadálymentes épületekre vonatkozó jogi követelményeknek, és hogy a NEO épületkomplexum felújítása a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű felhasználók igényeit is kielégíti; üdvözli, hogy a küldöttségek esetében az EKSZ kiválasztási eljárásai az akadálymentesített kialakítást kulcsfontosságú szempontként jelölik meg az új irodaépületek kiválasztásánál;

73.üdvözli, hogy 2023-ban az EKSZ folytatta a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS/EMS) végrehajtását, nevezetesen egy környezetvédelmi irányítóbizottság létrehozásával, valamint egy környezetvédelmi politika és egy vonatkozó kommunikációs stratégia elfogadásával, amely kiemeli az EKSZ elköteleződését a környezeti fenntarthatóság mellett az ingatlankezelés terén; megjegyzi, hogy az EMAS irányítóbizottsága 2023-ban új célkitűzéseken dolgozott, amelyek célja szénlábnyomának 2030-ig történő további csökkentése; megjegyzi, hogy a jóváhagyott intézkedések magukban foglalják a földgázfelhasználás 35%-os csökkentését, a papír, és -vízhasználat, valamint a hulladéktermelés felére csökkentését, a kiküldetések esetében a rövid és közepes távolságra szóló, turistaosztályon történő légi utazások arányának növelését, valamint a zöld közbeszerzés jobb kihasználását;

74.üdvözli, hogy az EKSZ megkezdte fenntarthatósági záradékok bevezetését a közös irodahasználatról szóló új megállapodásokba, beleértve mind kötelező intézkedéseket, mind pedig önkéntes gyakorlatokat; megjegyzi, hogy ami a már hatályos közös irodahasználati megállapodásokat illeti, az ilyen megállapodások kifejezett környezeti fenntarthatósági záradékok helyett átfogó elvként említik, hogy a közös irodahasználatban részt vevő partnerek betartják az adott uniós irodahelyiség esetében a helyi kontextusban alkalmazandó eljárásokat és gyakorlatokat;

75.megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ folytatta a környezetbarátabb ingázásra és a személyzet fenntarthatóbb utazására irányuló politika végrehajtására irányuló munkát, ami 2024-ben olyan fontos intézkedések elfogadásához vezetett, mint például a tömegközlekedési bérletek visszatérítési arányának 90%-ra történő emelése a parkolókhoz való hozzáférésről lemondó személyzet esetében, valamint azon célkitűzés, hogy a kiküldetések során légi úton megtett kilométerek legalább 60%-át turistaosztályon kell megtenni;

76.hangsúlyozza, hogy az erős politikai szerepvállalás, a kétoldalú befolyás, a nyilvános és kulturális diplomácia fontosak az uniós értékek előmozdítása és a dezinformáció elleni küzdelem érdekében; hangsúlyozza, hogy szilárd és reziliens, egyértelmű politikai vezetéssel rendelkező külső szolgálatra van szükség a jelenlegi kihívások kezelése és az uniós külpolitika koherenciájának biztosítása érdekében; sürgeti az uniós küldöttségeket, hogy erősítsék meg a valódi demokratikus szereplők és a civil társadalom támogatását a Nyugat-Balkánon, ugyanakkor határozottan és nyilvánosan ítéljék el az illiberális és antidemokratikus szereplők azon intézkedéseit, amelyek aláássák az Unió érdekeit, és biztosítsák, hogy az IPA III keretében nyújtott finanszírozást az Unió célkitűzéseivel összhangban hajtsák végre; felhívja az uniós küldöttségeket a régióban, hogy a koppenhágai kritériumokon, nevezetesen a jogállamiságon, a demokrácián és az emberi jogok védelmén alapuló, hitelesebb és érdemeken alapuló megközelítést alkalmazzanak, különös tekintettel arra, hogy egyes nyugat-balkáni országok csak korlátozott mértékű előrelépéseket tettek;

77.üdvözli, hogy az EKSZ kitűnő együttműködést folytat az olyan szervekkel, mint az OLAF, az Európai Ügyészség, a Számvevőszék és az európai adatvédelmi biztos, ami a rendszeres ülésekben és információcserében tükröződik; tudomásul veszi, hogy 2024 júniusában külön munkamegállapodások megkötésére került sor; felhívja ugyanakkor az EKSZ-t, hogy intézményesítse az ezekkel a szervekkel folytatott strukturált együttműködést, biztosítva az uniós külső fellépések finanszírozásával kapcsolatos szisztematikus csalásfelderítési mechanizmusokat, különösen a magas kockázatú konfliktusövezetekben és az instabil államokban;

78.megjegyzi, hogy 2023-ban a Parlament, a Tanács és az EKSZ folytatta a Parlament és a Tanács között a közös kül- és biztonságpolitika területén létrejött 2002. évi intézményi megállapodás felváltásáról szóló technikai megbeszéléseket; sajnálja, hogy 2023-ban egyetlen egy technikai ülésre került sor, amelyet követően a Tanács nem tudott megállapodásra jutni az előterjesztett kompromisszumos megoldásokról;

79.megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ megnyitotta az Európai Ügyészséggel kötendő munkamegállapodásra irányuló tárgyalási folyamatot, amely megállapodást 2024-ben aláírták; megjegyzi, hogy a munkamegállapodás figyelembe veszi az EKSZ működésének különleges körülményeit, hangsúlyt fektetve az információk védelmére, az információk bizalmas jellegére és a személyzet mentelmi jogának védelmére;

80.megjegyzi, hogy 2023. évi költségvetésében az EKSZ 990,5 millió EUR-t különített el az Európai Diplomáciai Akadémia elindítására irányuló kísérleti projektre, amelynek keretében a tagállamok és az uniós intézmények 50 junior diplomatája képzésben részesül az uniós kül- és biztonságpolitikáról azzal a céllal, hogy létrejöjjön egy tényleges európai diplomáciai testület az uniós külpolitika és külső érdekek előmozdítása érdekében; ösztönzi ezt a kezdeményezést egy olyan összetartó és jól képzett európai diplomáciai testület előmozdítása felé tett lépésként, amely képes hatékonyan képviselni és megvédeni az Unió értékeit és érdekeit a globális színtéren; hangsúlyozza, hogy valamennyi tagállamban javítani kell az Európai Unió Diplomáciai Akadémiájának láthatóságát, és meg kell erősíteni szerepét és kapacitásait;

81.üdvözli, hogy az EKSZ 2023-ban fokozta együttműködését az európai ombudsmannal annak érdekében, hogy személyzete jobban megismerje a megfelelő ügyintézés elveit; megjegyzi, hogy az új szintű együttműködés keretében felkérik az európai ombudsmani hivatalt, hogy ismertesse munkáját az EKSZ kiküldetést megelőző szemináriumain és az EKSZ éves személyzeti szemináriumain;

82.megjegyzi, hogy az EKSZ 22,2 millió EUR költségvetéssel rendelkezik, amely a kiadványokra, rendezvényekre, stratégiai kommunikációra, tájékoztatási tevékenységekre és sajtóra vonatkozó különböző költségvetési sorok között oszlik meg; üdvözli, hogy az EKSZ továbbra is prioritásként kezeli a demokrácia és a jogállamiság melletti kiállást, többek között azáltal, hogy megerősített politikák és eszközök révén célozza a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelmet;

83.rámutat arra, hogy világszerte növekszik a vallásszabadság megsértésének száma; felhívja az EKSZ-t, hogy erre tekintettel megfelelően készítse fel személyzetét azokban az országokban, ahol nincs vallásszabadság, vagy ahol nyomás nehezedik a vallásszabadságra (többek között képzések révén); annak érdekében, hogy e témáról megbeszéléseket kezdjenek az illetékes hatóságokkal minden szinten azokban az országokban, ahol megsértik a vallásszabadságot; valamint ezt tegye külső tevékenységének egyik fő témájává;

84.megjegyzi, hogy kommunikációs tevékenységeinek részeként az EKSZ nyilvános rendezvényeken, nyílt napokon és látogatócsoportok fogadásán keresztül szólítja meg a nagyközönséget; megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ számos tematikus kommunikációs kampányt indított különböző csatornákon keresztül az Ukrajnának nyújtott támogatásról, Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának következményeiről és az uniós értékek tiszteletben tartásáról; üdvözli, hogy Ukrajna továbbra is az EKSZ egyik fő prioritása; megjegyzi, hogy 2023-ban az EKSZ megerősítette jelenlétét a közösségi médiában, és a LinkedInen 41,5%-kal, az Instagramon 13,8%-kal, a Twitteren 5,4%-kal, a Facebookon pedig 4,7%-kal növelte követőinek számát; sürgeti az EKSZ-t, hogy fokozza az uniós politikákról a harmadik országok polgáraival folytatott kommunikációját, és fokozza az uniós finanszírozású projektek láthatóságának növelésére irányuló koordinációs erőfeszítéseket, különösen a tagjelölt országokban, annak érdekében, hogy fellépjen a rosszindulatú szereplők arra irányuló kísérleteivel szemben, hogy aláássák az Unió erőfeszítéseit;

85.üdvözli az EKSZ részvételét a Parlament 2024-es európai választásokkal kapcsolatos intézményi kommunikációs kampányában, különösen tekintettel a harmadik országokban élő 25–30 millió európai polgárt célzó, az európai választásokon való szavazás lehetséges módjairól, például a küldöttségek hálózatán keresztüli szavazásról szóló tájékoztató kampányra; megjegyzi, hogy ez a kampány 11 millió kedvezményezettet ért el 26 videokampány és több mint 2 000 közösségimédia-bejegyzés révén;

86.kiemeli az EKSZ-nek az Unió arra irányuló átfogó erőfeszítéseihez való hozzájárulását, hogy szilárdan támogassa Ukrajnát olyan kezdeményezések révén, mint a #StandWithUkraine kampány és a célzott kommunikációs projektek, mint például a „Faces of Ukraine”, „Art vs War”, valamint a „Share Your Light”;

87.továbbra is ösztönzi az uniós küldöttségeket, hogy a szociális párbeszéd, valamint a jogállamiságról, az alapvető jogokról és a korrupció elleni küzdelemről folytatott párbeszéd ösztönzése érdekében működjenek együtt harmadik országok helyi szereplőivel, civil társadalmi szervezeteivel és szociális partnereivel, és támogassák azokat; megjegyzi, hogy 2023-ban a civil társadalmi szervezetekre vonatkozó tematikus program keretében, amelynek alapján uniós partnerségeket kötnek elszámoltatható és átlátható szervezetekkel, 50 millió EUR-t különítettek el a civil társadalom számára támogató környezet kialakítását célzó uniós rendszerre, amely 86 partnerországban követi nyomon és mozdítja elő a civil társadalmi teret.