Általános megjegyzések1.megjegyzi, hogy háromféle uniós ügynökség létezik: decentralizált ügynökségek, végrehajtó ügynökségek és egyéb szervek;
2.emlékeztet arra, hogy ez az állásfoglalás a 33 decentralizált ügynökség közül 31-re, valamint a másik négy szerv közül kettőre vonatkozik (Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) és Euratom Ellátási Ügynökség (ESA)); kiemeli, hogy két teljes mértékben önfinanszírozó decentralizált ügynökség, nevezetesen a Közösségi Növényfajta-hivatal (CPVO) és az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) költségvetési és mentesítési eljárásait a CPVO igazgatótanácsa, illetve az EUIPO költségvetési bizottsága folytatja le, és ezek nem képezik ezen állásfoglalás részét; megjegyzi, hogy ehhez hasonlóan az Egységes Szanálási Testület (ESZT) éves költségvetési és mentesítési eljárása az ESZT igazgatótanácsának kizárólagos hatáskörébe tartozik; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell az uniós források hatékony felhasználását; a Számvevőszékkel összhangban felszólít a decentralizált ügynökségek alapos értékelésére a lehetséges reformok felmérése, a párhuzamosságok megszüntetése, a hatékonyság növelése és költségmegtakarítás elérése céljából; emlékeztet arra, hogy meg kell erősíteni az irányítási struktúrákat, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ügynökségek továbbra is hatékonyak maradjanak, és reagáljanak a változó igényekre;
3.kiemeli a mentesítési eljárás fontosságát, mivel az nemcsak szerződésen alapuló kötelezettség, hanem előmozdítja az átláthatóságot, az elszámoltathatóságot és az Unió pénzügyeiről folytatott nyílt párbeszédet is; megjegyzi, hogy az eljárás lehetőséget biztosít az ügynökségeknek arra is, hogy bemutassák munkájukat és hozzáadott értéküket az Unió és polgárai számára; hangsúlyozza továbbá, hogy az ügynökségek válaszolnak a Parlament által küldött kérdőívekre, és a mentesítésért felelős hatóság nyilvános meghallgatásokra hívja őket, és hogy ez lehetővé teszi a polgárok, a vállalatok, a nem kormányzati szervezetek és más érdekelt felek számára, hogy nyomon kövessék az üléseket, és megbizonyosodjanak arról, hogy a bevételek és kiadások összhangban vannak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével;
4.úgy véli, hogy a mentesítés mentesítésért felelős belső hatóság általi megadásának koncepciója – amint az az EUIPO, a CPVO és az ESZT esetében fennáll – összeférhetetlenséghez vezethet; úgy véli, hogy a Parlament által adott mentesítés elkerüli az összeférhetetlenség lehetőségét, és hozzájárul az ügynökségek átláthatóságához és nyilvános elismeréséhez;
5.úgy véli, hogy a jogi kerettől függetlenül az elszámoltathatóság és az átláthatóság ugyanazon elveit kellene alkalmazni az EU-val kapcsolatos valamennyi szervre;
6.emlékeztet a közös megközelítés teljes mértékben önfinanszírozó ügynökségekre vonatkozó 58. pontjára, amely a Parlament általi nyilvános ellenőrzést kívánja biztosítani, és amely kimondja, hogy: „Fel kell térképezni, hogy milyen lehetőségek nyílnak a teljesen önfinanszírozó (például az ügyfeleik által finanszírozott) ügynökségek demokratikus elszámoltathatóságának biztosítására, mivel ezek az ügynökségek az uniós szakpolitikák végrehajtásával megbízott uniós szervek, mindazonáltal rájuk nem vonatkozik az EUMSZ értelmében vett mentesítés. Az egyik lehetséges megoldás lehet, hogy a kérdéses ügynökségek éves jelentésben számolnak be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak a költségvetésük végrehajtásáról, és fontolóra veszik a Parlament vagy a Tanács által megfogalmazott kéréseket vagy ajánlásokat.”;
7.rámutat, hogy bár az uniós ügynökségek létrehozásának vagy bővítésének célja az Unió képességeinek javítása, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy ezt a folyamatot alapos értékelések, hatásvizsgálatok és a hozzáadott érték egyértelmű bizonyítása vezéreljék; hogy le lehessen vonni a tanulságokat, és szükség esetén fontolóra lehessen venni megbízatásuk megszüntetését; kiemeli, hogy ez a megközelítés nemcsak a jobb szabályozást biztosítaná, hanem növelné az Unió intézményi környezetének hatékonyságát, elszámoltathatóságát, átláthatóságát és koherenciáját is;
8.emlékeztet arra, hogy a közös megközelítés 60. pontja kimondja, hogy minden uniós ügynökséget ötévente értékelni kell; sürgeti a Bizottságot, hogy a költséghatékonyság biztosítása és az ügynökségek feladatainak egyszerűsítése érdekében vizsgálja meg az egymást kiegészítő tevékenységeket folytató ügynökségek tevékenységei közötti további szinergiák és konszolidáció lehetőségeit és ezen ügynökségek esetleges összevonását, beleértve a megbízatások esetleges felülvizsgálatát is, amennyiben hatékonysági problémák vagy párhuzamosságok állnak fenn; ösztönzi a hatályvesztésre/felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés alkalmazását, amennyiben az szükséges a hatékonyság fenntartása és az erőforrások optimális felhasználásának biztosítása érdekében; úgy véli, hogy a költségvetési hatékonyság kulcsfontosságú az ügynökségek működéséhez; megismétli a Számvevőszék 22/2020. sz. különjelentésében „Az uniós ügynökségek jövője – A nagyobb rugalmasság és a szorosabb együttműködés lehetőségei”, https://op.europa.eu/webpub/eca/special-reports/agencies-performance-audit-22-2020/hu/. foglalt ajánlást, amely azt javasolja a Bizottságnak, hogy a különböző szakpolitikai területekre vonatkozó célravezetőségi vizsgálatokkal összefüggésben fokozza az ügynökségek csoportjainak átfogó értékelését;
9.megerősíti az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a teljesítményalapú költségvetés-tervezés fontosságát valamennyi uniós ügynökségnél, biztosítva a hatékony pénzgazdálkodást; hangsúlyozza, hogy az ügynökségeknek szigorúan be kell tartaniuk megbízatásukat; elismeri, hogy egyes ügynökségeknek megbízatásának megerősítésére lehet szükség; felszólít az irányítási mechanizmusok javítására a hatáskörök megkettőzésének elkerülése és a működési hatékonyság javítása érdekében;
10.hangsúlyozza, hogy elegendő erőforrásra van szükség annak biztosításához, hogy az ügynökségek el tudják látni az új jogszabályok által előírt új feladatokat;
11.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az ügynökségek növeljék jelenlétüket a médiában, az interneten és a közösségi médiában, hogy felhívják a nyilvánosság figyelmét munkájukra;
12.rámutat, hogy egyre több zavart okoz az, hogy az ügynökségek nevei és betűszói sok esetben azonosak vagy majdnem azonosak; felhívja az illetékes szerveket, hogy vizsgálják meg, hogy hogyan lehetne javítani ezt a helyzetet;
Irányítás13.emlékeztet arra, hogy a közös megközelítés A közös megközelítés jogilag nem kötelező erejű, az intézmények abban állapodtak meg, hogy figyelembe veszik azt a decentralizált ügynökségekre vonatkozó döntések meghozatalakor. áttekintést nyújt a decentralizált ügynökségek irányítási struktúrájáról; elismeri az uniós ügynökségek által a pénzgazdálkodási és irányítási struktúrák javítása terén elért eredményeket, ugyanakkor elismeri a hatékonyság és az elszámoltathatóság további javításának szükségességét; emlékeztet arra, hogy valamennyi decentralizált ügynökség igazgatótanácsa döntő szerepet játszik a jó kormányzás és az elszámoltathatóság biztosításában; emlékeztet arra, hogy a közös megközelítés azt javasolja, hogy az igazgatótanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből, a Bizottság két képviselőjéből, (adott esetben) az Európai Parlament által kijelölt egy tagból és (adott esetben) az érdekelt felek „meglehetősen korlátozott” számú képviselőjéből álljon, biztosítva, hogy azok sokféle érdeket tükrözzenek, és hogy kiválasztási folyamatuk átlátható legyen;
14.megállapítja, hogy a decentralizált ügynökségek irányítási struktúrája összességében meglehetősen hasonló valamennyi ügynökség esetében; megjegyzi, hogy mindegyikük rendelkezik igazgatási tanáccsal/igazgatósággal és igazgatóval; megjegyzi, hogy kilenc ügynökség (Cedefop, EUDA, ENISA, ERA, EU-OSHA, Eurofound, Eurojust, FRA, EIT) Európai Szakképzésfejlesztési Központ, az Európai Unió Kábítószer-ügynöksége, az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége, az Európai Unió Vasúti Ügynöksége, Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért, az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynöksége, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége, Európai Innovációs és Technológiai Intézet. ügyvezető testülettel rendelkezik, és csak az Európai Unió űrprogramjához kapcsolódó ügynökségek rendelkeznek Biztonsági Akkreditációs Testülettel; megjegyzi továbbá, hogy a három európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság (EBH), Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) és Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA)) és az egységes piaci klaszterbe tartozó két ügynökség (Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER) és Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC)) állított fel szabályozói tanácsot vagy felügyeleti tanácsot;
15.emlékeztet arra, hogy az Eurofound, a Cedefop és az EU-OSHA igazgatótanácsa hármas felépítésű; megjegyzi, hogy minden tagállamot a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek által kinevezett egy-egy tag képvisel ezekben a tanácsokban (összesen 81 fő); megjegyzi, hogy a Bizottság három képviselőt delegál, és a Parlament (szavazati joggal nem rendelkező) független szakértőt nevez ki; emlékeztet az ETF igazgatótanácsának kisebb méretére, amely a tagállamok 27 képviselőjéből (a szociális partnerek nélkül), a Bizottság három képviselőjéből (akik összesen egy szavazattal rendelkeznek az igazgatótanácsban), az Európai Parlament által kinevezett három szakértőből (a hármas felépítésű igazgatótanáccsal rendelkező ügynökségek esetén csak egyből), valamint a partnerországoknak a Bizottság által kinevezett három képviselőjéből áll Az uniós ügynökségek értékelése: Eurofound, Cedefop, ETF és EU-OSHA SWD(2024)0222, 42. o, https://www.parlament.gv.at/dokument/XXVII/EU/198502/imfname_11414247.pdf.;
16.tudomásul veszi az Eurofound, a Cedefop, az ETF és az EU-OSHA értékelésének a hármas felépítésű irányítási struktúrára (Eurofound, Cedefop és EU-OSHA) vonatkozó következtetéseit; megjegyzi, hogy a hármas felépítés olyan előnyökkel jár, mint a képviselet, a stratégiai irányítás és a tudásmegosztás, de az igazgatótanácsok mérete és sokfélesége kihívást jelent az alapvető tevékenységekkel és az adminisztratív döntésekkel kapcsolatos kompromisszumok kezelése során; rámutat, hogy az értékelés alternatív irányítási modelleket mérlegelt a szociális partnerek hatékonyabb bevonása érdekében; kiemeli, hogy ezen ügynökségek tevékenységeiben nagyobb lehetőségek rejlenek a megtakarításokra és a szinergiákra; hangsúlyozza, hogy az uniós ügynökségek szigorú pénzügyi felügyeletére van szükség a költséghatékonyság biztosítása és a közpénzekkel való visszaélés megelőzése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ügynökségi finanszírozás tekintetében felelősségteljes, szükségleteken alapuló megközelítésre van szükség, amely megakadályozza a bürokratikus terjeszkedést, ugyanakkor biztosítja, hogy az ügynökségek megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek megbízatásuk teljesítéséhez;
17.tudomásul veszi az Európai Határ- és Parti Őrségről (Frontex) szóló (EU) 2019/1896 rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1896 rendelete (2019. november 13.) az Európai Határ- és Parti Őrségről, valamint az 1052/2013/EU és az (EU) 2016/1624 rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2019.11.14., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1896/oj). értékeléséről szóló jelentés következtetéseit és annak megállapításait, amelyek szerint a rendelet megfelel a céljának, beleértve a készenléti alakulat felülvizsgálatát, amelyet 2024 februárjában tettek közzé: megjegyzi, hogy bár a rendelet keretet biztosít a hatékony határigazgatáshoz, továbbra is vannak kihívások az irányítás, az elszámoltathatóság és a hatékonyság terén; elismeri, hogy az irányítási struktúra kiigazítására van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a Frontex teljes mértékben végrehajthassa megbízatását, beleértve az igazgatótanácson belüli képviselet egyensúlyának kezelését, a belső döntéshozatali folyamatok egyszerűsítését és az egymást átfedő felelősségi körök elkerülését; üdvözli az igazgatótanács által 2023 novemberében elfogadott új szervezeti struktúrát, amely előrelépést jelent az irányítás, a stratégiai koordináció és az erőforrás-elosztás javítása felé; elismeri az értékelő jelentésben az igazgatási hatékonysággal kapcsolatban kiemelt problémákat, különösen a visszatérítési eljárások és a tagállamok által személyzetnek a Frontexhez történő kiküldése során tapasztalt bürokratikus akadályok tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg e folyamatok egyszerűsítésének módjait a nemzeti hatóságokra nehezedő szükségtelen terhek csökkentése érdekében; megjegyzi, hogy fontos az alapjogi tisztviselő éves jelentésében foglalt ajánlások végrehajtása; miközben elismeri az elért eredményeket, felhívja a Frontexet, hogy folytassa az átláthatóság fokozását, teljes mértékben működjön együtt a vizsgálatokban, és hajtson végre olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják az alapvető jogok védelmét valamennyi tevékenysége során;
18.hangsúlyozza, hogy a hatékony határellenőrzést szilárd alapjogi biztosítékokkal ötvöző kiegyensúlyozott megközelítés kulcsfontosságú a biztonságos schengeni térség és a hiteles uniós migrációkezelési keret fenntartásához; ezért megismétli a készenléti alakulat (Frontex) tisztviselőinek nyújtott strukturált és folyamatos alapjogi képzés fontosságát, ami biztosítaná, hogy tisztában legyenek a vonatkozó alapjogi kötelezettségekkel és normákkal, valamint a nemzetközi emberi jogokkal és a humanitárius joggal, és megfeleljenek azoknak https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52024DC0075 - 3. rész; hangsúlyozza továbbá, hogy a súlyos incidensekről szóló jelentések kiadása révén jelenteni kell az alapvető jogok megsértésének eseteit azok észlelésekor;
Költségvetési és pénzgazdálkodás19.megjegyzi, hogy az ezen állásfoglalásban említett 33 uniós ügynökség 2023. évi végleges (költségvetés-módosítások utáni) bevételei és 2022. évi összehasonlító adatai a következők A 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó, a Hivatalos Lapban az egyes ügynökségekre vonatkozóan közzétett bevételi és kiadási kimutatások szerinti adatok.:
2023. évi bevételek euróban
2022. évi bevételek euróban
∆
|
ACER
29 582 967 EUR
24 827 843 EUR
19,15 %
|
BEREC Hivatal
7 697 265 EUR
7 428 456 EUR
3,62 %
|
CDT Az előző pénzügyi évről áthozott többlet levonásával.
47 140 900 EUR
48 721 800 EUR
-3,24 %
|
CEDEFOP
20 140 610 EUR
18 434 420 EUR
9,26 %
|
CEPOL
14 211 723 EUR
13 805 510 EUR
2,94 %
|
EASA A levont felhalmozott többletnek megfelelő költségvetési korrekciók.
169 665 375 EUR
163 367 860 EUR
3,85 %
|
EBH
52 672 002 EUR
50 315 014 EUR
4,68 %
|
ECDC
102 526 724 EUR
112 796 588 EUR
-9,10 %
|
ECHA
123 280 140 EUR
116 981 740 EUR
5,38 %
|
EEA
76 114 130 EUR
92 863 021 EUR
-18,04 %
|
EFCA
30 862 554 EUR
35 734 297 EUR
-13,63 %
|
EFSA
148 954 729 EUR
134 773 287 EUR
10,52 %
|
EIGE
9 358 919 EUR
8 432 920 EUR
10,98 %
|
EIOPA
36 714 492 EUR
34 571 120 EUR
6,20 %
|
EIT
367 607 241 EUR
448 920 650 EUR
-18,11 %
|
ELA
39 973 330 EUR
34 689 842 EUR
15,23 %
|
EMA
448 603 000 EUR
421 815 000 EUR
6,35 %
|
EUDA (EMCDDA)
22 082 074 EUR
18 839 136 EUR
17,21 %
|
EMSA
111 954 231 EUR
115 807 270 EUR
-3,33 %
|
ENISA
25 183 495 EUR
39 207 625 EUR
-35,77 %
|
ERA
38 532 447 EUR
33 983 956 EUR
13,38 %
|
EFH
258 160 EUR
167 000 EUR
54,59 %
|
ESMA
72 509 657 EUR
68 068 551 EUR
6,52 %
|
ETF
28 542 956 EUR
25 051 848 EUR
13,94%
|
EUAA
170 135 127 EUR
168 842 192 EUR
0,77 %
|
EU-LISA
300 524 142 EUR
296 508 265 EUR
1,35 %
|
EU-OSHA
17 038 950 EUR
16 405 100 EUR
3,86 %
|
EUROFOUND
25 369 931 EUR
22 438 000 EUR
13,07 %
|
EUROJUST
59 324 460 EUR
49 086 843 EUR
20,86 %
|
EUROPOL
212 925 809 EUR
197 759 722 EUR
7,67 %
|
EUSPA
76 922 866 EUR
65 392 492 EUR
17,63 %
|
FRA
26 191 031 EUR
25 857 952 EUR
1,29 %
|
FRONTEX
829 352 752 EUR
693 122 858 EUR
19,65 %
|
ÖSSZESEN
3 741 954 189 EUR
3 605 018 178 EUR
3,80 %
|
20.kiemeli, hogy a bevételek 2022 és 2023 között jelentős mértékben nőttek egyes ügynökségeknél, és ez az ESA esetében 54,59%-ot, az Eurojust esetében 20,86%-ot, a Frontex esetében 19,65%-ot, az ACER esetében pedig 19,15%-ot jelentett; üdvözli a bűnüldöző ügynökségek finanszírozásának növelését;
21.megjegyzi, hogy az ESA-ban a növekedés főként a Nukleáris Megfigyelőközpont és az ESA információkezelési informatikai rendszere (NOEMI) folyamatos fejlesztésének, valamint az ügynökségnek nyújtott számviteli szolgáltatásoknak tudható be; az Eurojust esetében a növekedés főként a három bizottsági rendeletjavaslat által hozzárendelt feladatok ellátásához szükséges további forrásoknak és az infláció különösen súlyos hatásának tudható be III. munkadokumentum: 2023. évi költségvetési tervezet, 24. o.; a Frontex esetében a költségvetés növelésének célja a határőrök készenléti alakulatának további kiépítése, beleértve a felszereléseket is III. munkadokumentum: 2023. évi költségvetési tervezet, 26. o.; az ACER esetében a növekedés főként az energiainfrastruktúráról és a metánkibocsátás csökkentéséről szóló tervezett felülvizsgált rendeletekben III. munkadokumentum: 2023. évi költségvetési tervezet, 21. o. ráruházott további feladatoknak, a kapcsolódó éves javadalmazási indexálásnak, a magasabb jogi kiadásoknak és az egyes projektek díjaiból eredő magasabb költségvetési juttatásnak tudható be;
22.tudomásul veszi az írásbeli kérdésre adott választ, amely szerint a Frontex átvitelei (2023-ban 45%) működési ciklusához kapcsolódnak, amely nem igazodik a naptári évhez, és nem lehet könnyen kiigazítani, mivel minden tagállamot érint; tudatában van annak, hogy a Bizottság politikai prioritásai és az uniós polgárok biztonsággal kapcsolatos elvárásai magyarázzák a Frontex költségvetésének növelését; kitart amellett, hogy alapvető fontosságú megfelelő források biztosítása a Frontex hatékony működéséhez, miközben folyamatosan értékelik, hogy költségvetése megfelel-e a céljának és eredményeket hoz-e; emlékeztet arra, hogy nyomon kell követni az ügynökség felvevőképessége terén – különösen a határőrség és a parti őrség létszámbővítése révén – elért eredményeket, hangsúlyozva a megbízható tervezés fontosságát az ügynökség hatékonyságának biztosítása érdekében; továbbá felhívja az EUAN-t, hogy működjön együtt az ügynökségekkel és a Számvevőszékkel az átvitelek szabványosított bemutatásának kidolgozása érdekében, amely jobban igazodik az évenkéntiségnek a költségvetési rendeletben foglalt elvéhez;
23.emlékeztet arra, hogy az uniós ügynökségek többsége finanszírozását teljes mértékben az uniós költségvetésből kapja; megjegyzi azonban, hogy egyes ügynökségeket részben vagy egészben alternatív bevételi forrásokból finanszíroznak, ideértve a tanúsítványokat, az engedélyeket, az anyagok nyilvántartásba vételét, a hozzájárulásokat, az adatgyűjtést, a piacfelügyeletet, a felügyeletet és más szolgáltatásokat, például az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (CdT) által biztosított fordítást és terminológiát;
24.tudomásul veszi különösen, hogy:- –a részben önfinanszírozott ügynökségek közé tartozik az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA), az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA), az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA);
- –a teljes mértékben önfinanszírozó ügynökségek közé tartozik a CdT; valamint
- –a részben a nemzeti hatóságok által társfinanszírozott ügynökségek közé tartozik az Európai Bankhatóság (EBH), az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA);
25.megjegyzi, hogy 2023-ban az ezen állásfoglalás részét képező önfinanszírozó ügynökségek finanszírozási forrása a következőképpen oszlott meg:
2023. évi bevételek euróban
Uniós támogatás
%
Saját bevétel
%
Egyéb
|
ACER
29 576 964 EUR
19 418 599 EUR
66 %
10 158 245 EUR
34 %
120 EUR
|
CDT
47 140 900 EUR
0 EUR
0 %
46 295 800 EUR
98 %
845,100 EUR
|
EASA
169 665 375 EUR
44 329 433 EUR
26 %
120 937 434 EUR
71 %
4 398 508 EUR
|
EBH
52 672 002 EUR
19 428 306 EUR
37 %
31 479 331 EUR
60 %
1 764 364 EUR
|
ECHA
123 280 140 EUR
81 274 568 EUR
66 %
33 107 484 EUR
27 %
8 898 088 EUR
|
EIOPA
36 714 492 EUR
13 470 715 EUR
37 %
22 086 958 EUR
60 %
1 156 819 EUR
|
EMA
448 603 000 EUR
50 027 000 EUR
11 %
398 209 000 EUR
89 %
367 000 EUR
|
EKT
38 532 447 EUR
27 418 274 EUR
71 %
10 312 858 EUR
27 %
801,315 EUR
|
ESMA
72 509 657 EUR
18 588 578 EUR
26 %
52 224 114 EUR
72 %
1 696 965 EUR
|
ÖSSZESEN
1 018 694 977 EUR
273 955 473 EUR
724 811 224 EUR
19 928 279 EUR
|
26.tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynöksége (ACER), az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA), az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA), az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Unió Vasúti Ügynöksége (ERA) és az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (ESMA) jogilag köteles külön azonosítani és elszámolni a saját bevételekből finanszírozott tevékenységek költségeit; megjegyzi, hogy ezek az ügynökségek rendelkeznek az e követelménynek való megfelelést szolgáló rendszerekkel, és megjegyzi, hogy egyes ügynökségek, például az EMA, az EASA és az ERA túlmutatnak ezeken a követelményeken;
27.megjegyzi, hogy a három európai felügyeleti hatóságra (EBH, EIOPA és ESMA – a felügyeleti díjakból finanszírozott tevékenységek kivételével) vonatkozó alapító rendeletek előírják, hogy kezdetben az illetékes nemzeti hatóságoktól kapott hozzájárulásoknak költségvetésük 60%-át kell kitenniük, a fennmaradó 40%-nak pedig az uniós költségvetésből kell származnia; megjegyzi, hogy ez a felosztás tükrözi az uniós finanszírozásra jogosult szabályozási feladatok és az illetékes nemzeti hatóságok hozzájárulásaiból fedezhető megfelelő felügyeleti konvergenciafeladatok kombinációját a három hatóság megbízatásában; kiemeli, hogy mivel az alapító rendeletekben nincs egyértelmű elhatárolás a két forrásból finanszírozott tevékenységek között, ezek a hatóságok nem tesznek különbséget az uniós költségvetési támogatás és a nemzeti hozzájárulások által fedezett költségek között;
28.felhívja az EBH-t, az EIOPA-t és az ESMA-t, hogy fejlesszék a saját bevételi forrásaikat létrehozó tevékenységek költségeinek azonosítására és külön elszámolására szolgáló ezen kapacitást annak érdekében, hogy javítsák döntéshozatalukat és az érdekelt feleknek az ilyen tevékenységek által termelt hiányokról vagy többletekről nyújtott információk minőségét;
29.megjegyzi, hogy a CdT rendelkezik a saját bevételt termelő egyes tevékenységek és termékek költségeinek nyomon követésére szolgáló rendszerrel, amely lehetővé teszi számára a nyereség vagy veszteség kiszámítását; kiemeli, hogy 2023-ban a CdT 17 fő terméke közül 10 összesen 3,4 millió EUR veszteséget jegyzett;
30.hangsúlyozza, hogy az elmúlt évtizedben a CdT 7 évben költségvetési hiánnyal és 6 évben számviteli veszteséggel szembesült a csökkenő üzleti volumen miatt; tudomásul veszi, hogy az üzleti volumen visszaesésének kezelése céljából a CdT egy 2011-ben a költségvetés és az árstabilitás biztosítása érdekében létrehozott külön tartalékra támaszkodott; megjegyzi, hogy ez a tartalék 2014-ben 15,6 millió EUR-n tetőzött, majd 2022-ben 10,3 millió EUR-ra, 2023-ban pedig 8,9 millió EUR-ra csökkent; tudatában van annak, hogy amint a tartalék teljesen kimerül, minden további hiányt uniós költségvetési támogatásokból kell fedezni, amint azt a CdT alapító rendelete előírja; felhívja a CdT-t, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az ügymenet-folytonosság kockázatainak csökkentésére irányuló terveiről;
31.megjegyzi, hogy az ügynökségeknek javítaniuk kell a pénzügyi beszámolást és a belső ellenőrzési mechanizmusokat; felhívja az ügynökségeket, hogy évente nyújtsák be a kiadások részletes bontását, beleértve a külső szerződésekre, a tanácsadási szolgáltatásokra és az alvállalkozókra vonatkozó adatokat; ismét hangsúlyozza, hogy valós idejű digitális jelentéstételi eszközökre van szükség, amelyek javítják a pénzügyi felügyeletet és az Európai Parlament és a nyilvánosság felé való elszámoltathatóságot; további előrelépést szorgalmaz az ellenőrzési ajánlások terén;
Az ellenőrzés eredményeinek áttekintése39.megjegyzi, hogy a Számvevőszék korlátozás nélküli hitelesítő záradékot adott ki valamennyi ügynökség beszámolójának megbízhatóságáról; megjegyzi, hogy a Számvevőszék valamennyi ügynökség esetében korlátozás nélküli hitelesítő záradékot adott ki a beszámolók alapjául szolgáló bevételek jogszerűségéről és szabályszerűségéről; megjegyzi azonban, hogy míg a legtöbb ügynökség esetében korlátozás nélküli hitelesítő záradékot adtak ki a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről, az alábbi négy ügynökség esetében kivételeket állapítottak meg: az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT), az Európai Munkaügyi Hatóság (ELA), az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökség (ENISA) és a Nagyméretű IT-rendszerek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Uniós Ügynökség (eu-LISA);
40.megjegyzi, hogy az EIT esetében a korlátozás a szabálytalan támogatási kifizetésekre vonatkozik, ahol az EIT 174 költségtételből álló mintán végzett utólagos ellenőrzést; megjegyzi, hogy az EIT 27 költségtételhez kapcsolódó költségeket utasított el, és hogy a Számvevőszék három olyan további költségtételt azonosított, amelyek esetében az EIT nem tudta bizonyítani, hogy a kedvezményezettek teljesítették a támogatási megállapodás alapvető feltételeit, ami összesen 12,2 millió EUR összegű szabálytalan támogatási kifizetést eredményezett, ami 3,4%-os becsült hibaaránynak felel meg; megjegyzi, hogy az EIT vitatja a Számvevőszék által jelentett egyik hibát, amely három költségtételt érint, amelyek véleménye szerint támogathatók; megjegyzi továbbá, hogy az EIT szerint ezen eset nélkül a Számvevőszék által jelentett becsült hibaarány a 2%-os lényegességi küszöb alatt lenne, ami az EIT kifizetéseinek jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló, fenntartás nélküli hitelesítő ellenőri véleményt eredményezne;
41.tudomásul veszi, hogy az Európai Munkaügyi Hatóság tekintetében az ellenőri vélemény korlátozása a 2023-as 1,6 millió EUR összegű kifizetéshez kapcsolódik, ami a rendelkezésre álló összes kifizetési előirányzat 3,8%-ának felel meg; megjegyzi, hogy ez az összeg magában foglal 1,3 millió EUR-t egy olyan szerződéshez kapcsolódóan, amely a 2022. évi ellenőrzési jelentésben szabálytalannak minősült amiatt, hogy az odaítélt érték meghaladta a megállapított maximális szerződéses korlátot, valamint 0,3 millió EUR-t, amely a szerződések végrehajtásának előzetes ellenőrzésével kapcsolatos hiányosságokhoz kapcsolódik; tudomásul veszi az Európai Munkaügyi Hatóság válaszát, amelyben kifejti, hogy a szabálytalan szerződés 2024 februárjában lejárt, és azt egy 2023 novemberében létrehozott új keretmegállapodás váltotta fel; tudatában van az Európai Munkaügyi Hatóság azon döntésének, hogy ideiglenesen fenntartja a szabálytalan szerződést a kockázatok csökkentése, hírnevének védelme és a folyamatos szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, ami lehetővé teszi számára a következetes működés fenntartását és a tervezett tevékenységek teljesítését az új megállapodás hatálybalépéséig;
42.megjegyzi, hogy az ENISA esetében a korlátozás a 2023-ban teljesített 1,8 millió EUR összegű szabálytalan kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek a 2023-ban rendelkezésre álló összes kifizetési előirányzat 4,1%-át teszik ki; emlékeztet arra, hogy 2022 augusztusában az ENISA további 15 millió EUR-t kapott költségvetésén belül arra, hogy fokozott kiberbiztonsági támogatást nyújtson a tagállamoknak az Ukrajna elleni orosz inváziót követően; megjegyzi továbbá, hogy 2022 szeptemberében az ENISA egy 28 részből álló közbeszerzési eljárást indított, majd 28 különálló keretszerződést írt alá 14,4 millió EUR értékben; tudatában van annak, hogy 2023 elején az igazgatótanács kivételt tett, és ideiglenesen eltért a pénzügyi szabályzatától a tagállamok felülvizsgált kiberbiztonsági támogatási kérelmeinek teljesítése érdekében; tudomásul veszi, hogy az ENISA válasza szerint az igazgatótanács határozata (időtartamát és hatókörét tekintve korlátozott) kivételt képezett annak érdekében, hogy egy rendkívül nehéz nemzetközi környezetben egy adott kivételes helyzetre reagáljon; megjegyzi, hogy ezt a kivételt az ENISA belső ellenőrzési keretének alkalmazása szerint megfelelően nyilvántartásba vették, és ennek megfelelően beszámoltak arról a 2023. évi konszolidált éves tevékenységi jelentésben;
43.megjegyzi, hogy az eu-LISA esetében a korlátozás 2023-ban teljesített, összesen 12,6 millió EUR összegű szabálytalan kifizetésekre vonatkozik, amelyek a rendelkezésre álló összes kifizetési előirányzat 3,2%-át teszik ki, beleértve a 2023-ban ellenőrzött szerződésekre vonatkozó 2,7 millió EUR-t és a 2022. évi ellenőrzési jelentésben szabálytalannak minősített szerződésekre vonatkozó 9,9 millió EUR-t;
44.aggodalommal veszi tudomásul az eu-LISA kifizetéseinek jogszerűségéről és szabályszerűségéről szóló korlátozott vélemény megismétlődését, amely a Számvevőszék által 2020 óta a korábbi jelentésekben felvetett tartós problémákat tükrözi; tudomásul veszi a Számvevőszék azon észrevételét, hogy a hibát tartalmazó szerződések többsége 2023-ban lejárt, vagy az eu-LISA felmondta azokat;
45.megállapítja, hogy a 2023. évi korlátozott vélemény (eu-LISA) alapja a következő szabálytalanságokat tartalmazta:- –keretszerződés szabálytalansága: megjegyzi, hogy az eu-LISA jelentős változtatásokat hajtott végre két ajánlattevő pénzügyi ajánlatainak egyes árképzési elemeiben, amelyek túlmutatnak a pénzügyi szabályzat 151. cikke által megengedett korrekciókon, és közvetlenül érintik az ajánlat eredményét, melyek esetében a kapcsolódó kifizetések 2023-ban összesen 2,7 millió EUR-t tettek ki;
- –indokolatlan tárgyalásos eljárás: megjegyzi továbbá, hogy 7,7 millió EUR szabálytalan kifizetésére került sor egy megfelelő indokolás nélküli tárgyalásos eljárás keretében odaítélt keretszerződéshez kapcsolódóan, ami ellentétes a közbeszerzési normákkal;
- –jogosulatlan szerződésmódosítás: megállapítja, hogy 1,8 millió EUR összegű kifizetést szabálytalannak minősítettek egy olyan jogosulatlan módosítást követően, amely egy rögzített áras szerződés értékét 3,6 millió EUR-val növelte;
- –keretszerződés feltételeinek be nem tartása: aggodalommal állapítja meg, hogy a közös infrastruktúra fenntartására vonatkozó keretszerződés összesen 0,4 millió EUR összegű kifizetése szabálytalan volt, mivel az egyedi szerződés eltért a keretszerződéstől;
46.mély aggodalmát fejezi ki a közbeszerzési problémák megismétlődése miatt, amelyek sorozatban negyedik éve eredményeznek korlátozott véleményt, és sürgeti az eu-LISA-t, hogy tegyen azonnali korrekciós intézkedéseket e problémák kezelésére és megelőzésére a jövőbeli pénzgazdálkodási és közbeszerzési gyakorlatokban, biztosítva a költségvetési rendeletnek való teljes körű megfelelést; kéri, hogy 2025. június 30-ig tájékoztassák az Európai Parlamentet az e téren történt előrelépésről;
47.üdvözli, hogy a Számvevőszék a meghallgatás A CONT bizottság ülése, 2023. december 4. során elismerte, hogy a 2023-ra kiadott vélemény (eu-LISA) ellenére az azonosított hibákat kezelik, és javulás tapasztalható;
48.kitart amellett, hogy bár a költségvetési rendelet nem állapít meg felső határokat az átvitelekre vonatkozóan, az átvitelek ismétlődő és túlzott szintje aláássa az évenkéntiség költségvetési elvét, és a költségvetési folyamat és a végrehajtási ciklus strukturális problémáira utal; megjegyzi, hogy 14 ügynökségnél (ENISA, Eurofound, EIGE, eu-LISA, EMA, EUSPA, ELA, FRA, EFCA, ECDC, EU-OSHA, ACER, Frontex és ESA) az összes költségvetési címet érintő átvitelek szintje együttesen meghaladja a 15%-ot; megjegyzi, hogy a Frontex és az ESA esetében az átvitelek aránya meghaladja a 40%-ot, illetve az 50%-ot;
49.emlékeztet arra, hogy a szabályozási keret előírja, hogy az ügynökségek meghatározott határidőn belül teljesítsék a kifizetéseket; megjegyzi, hogy e határidők be nem tartása esetén a hitelezők késedelmi kamatra lehetnek jogosultak; megjegyzi, hogy a 2023-as évre vonatkozóan a Számvevőszék arról számol be, hogy bár a felmerült késedelmi kamatok teljes összegét lényegtelennek tekintették, megjegyzendő, hogy kilenc ügynökség (ACER, ECDC, EEA, EUDA, ENISA, ERA, EU-OSHA, Eurojust és Frontex) gyakran nem tartotta be a rá vonatkozó kifizetési határidőket; kéri a szóban forgó ügynökségeket, hogy biztosítsák a kifizetésekre vonatkozó törvényes határidők betartását; kiemeli, hogy bár a felmerült késedelmi kamat összege csekély volt, a késedelmes kifizetések kiemelt gyakorisága negatívan befolyásolhatja az ügynökségek hírnevét;
50.kiemeli, hogy a Számvevőszék figyelemfelhívó bekezdéseket szerepeltetett a beszámolóban bemutatott vagy közzétett olyan kérdések kiemelésére, amelyek jelentőségüket tekintve alapvető fontosságúak a beszámoló, illetve az annak alapjául szolgáló bevételek vagy kifizetések megértéséhez; megjegyzi továbbá, hogy a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozóan a Számvevőszék figyelemfelhívó bekezdéseket alkalmazott az ezen állásfoglalás részét képező alábbi ügynökségek esetében: CdT, EBH, EIT, EMA, ERA, ESMA, Eurojust, eu-LISA és Frontex;
51.emlékeztet arra, hogy a CdT pénzügyi kimutatásaiban tájékoztatást nyújt a működési bevételek csökkenéséről, amely negatívan befolyásolta gazdasági eredményét;
52.felhívja a figyelmet az ERA és az Eurojust éves beszámolójában a SUMMA végrehajtásával kapcsolatban közzétett információkra 2022-ben kísérleti jelleggel új költségvetési, számviteli és pénzügyi rendszer indult.; megjegyzi, hogy 2023 folyamán a technikai problémák továbbra is hozzájárultak a késedelmes kifizetések (2023-ban 50%) és a meg nem felelés eseteinek növekedéséhez az Eurojustnál; megjegyzi, hogy az EKT technikai problémákkal szembesült az első trimeszterben, bár 2022-höz képest jelentős javulás történt;
53.megjegyzi, hogy az ESMA és az EBH beszámolójában egy per UniSystems Luxembourg és Unisystems systimata pliroforikis kontra ESMA – T-750/22. sz. ügy. kimenetelével kapcsolatos bizonytalanságra vonatkozó tájékoztatás is szerepel; tudomásul veszi, hogy az ESMA-t hivatalosan értesítették egy jogi ügyről egy közös közbeszerzési eljárással kapcsolatban, amelyben az ESMA-n kívül három másik uniós ügynökség (EBH, EIOPA és ERA) is részt vett; tudatában van annak, hogy az eljárás 40,2 millió EUR értékű keretszerződést eredményezett, és 2023 végéig az ESMA és az EBH az ESMA esetében összesen 2 185 226 EUR, az EBH esetében pedig 6 306 786 EUR összegű egyedi szerződést írt alá;
54.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a felperes egy közbeszerzési határozat megsemmisítését és 400 000 EUR-tól 3,5 millió EUR-ig terjedő pénzbeli kártérítést kér; megjegyzi, hogy mivel az eljárás korai szakaszban van, ezért sem az ESMA, sem az EBH vezetése nem tud megbízható becslést adni az ügyből eredő lehetséges költségekről Az EBH éves beszámolója, 26. o. és az Európai Számvevőszék jelentésében az ESMA-ról szóló rész, 139. o.;
55.felhívja a figyelmet arra, hogy az ESMA beszámolójában 368 300 EUR-s értékvesztést tettek közzé, amely a harmadik országbeli felügyelt szervezetek által fizetendő díjaknak felel meg; megjegyzi, hogy az értékvesztés azzal függ össze, hogy az európai piaci infrastruktúra-rendelet (EMIR) nem biztosít hatékony mechanizmust az ESMA számára a kintlévő díjak Unión kívülről történő beszedésének kikényszerítésére; üdvözli, hogy a társjogalkotóknak a rendelet módosításáról szóló közelmúltbeli megállapodása (EMIR 3) lehetővé tette az ESMA számára, hogy visszavonja az elismerést azon harmadik országbeli felügyelt szervezetektől, amelyek nem fizetik meg díjaikat;
56.megjegyzi, hogy az EBH beszámolója információkat tartalmaz a digitális működési rezilienciáról szóló jogszabály (DORA) és a kriptoeszközök piacairól szóló rendelet (MiCAR) jelentős hatásairól a kapcsolódó feladatok létrehozásához és a megfelelő felügyeleti és ellenőrzési politika végrehajtásához szükséges fedezetlen források tekintetében, amelyekre 2023-ban, a díjbeszedés megkezdése előtt került sor; tudomásul veszi, hogy az EBH-nak forrásokat kellett átcsoportosítania ezekre az előkészítő tevékenységekre;
57.tudomásul veszi, hogy az EIT beszámolója olyan feltételezéseket tartalmaz, amelyeket az elhatárolt működési költségek (támogatási kiadások) becslésére használtak, amelyek a mérlegben az előfinanszírozási eszközöket csökkentő tételként szerepelnek; emlékeztet arra, hogy a támogatások költségeinek elhatárolása olyan jelentős becslés, amely elkerülhetetlenül bizonytalanságot eredményez;
58.megjegyzi, hogy az EMA éves beszámolójában jelentős információkat közöl korábbi londoni épületeiről, valamint az amiatt okozott bizonytalanságokról, hogy az albérlő anyavállalata csődöt jelentett; aggodalommal állapítja meg, hogy az EMA felelősségre vonható a főbérletből fennmaradó teljes összegért; tudatában van annak, hogy az EMA által fizetendő maximális összeg – beleértve az önkormányzat felé felmerülő adókötelezettséget is – 550 millió EUR, amennyiben a helyiségek a bérleti szerződés fennmaradó részében üresen maradnak; megjegyzi, hogy az EMA jelenleg tárgyalja újra az albérleti feltételeket a csoport egyesült királyságbeli fióktelepével, és ezen újratárgyalások részeként az EMA beleegyezett abba, hogy 2024 első két negyedévére elhalasztja a bérleti díjak kifizetését, és 2024. január 1-jétől csökkenti az albérlő bérleti díját; megjegyzi, hogy ezzel összefüggésben az EMA 131,4 millió EUR összegű hátrányos szerződést irányzott elő; tudomásul veszi, hogy az ügynökség albérlője teljesítette a 2023. évre vonatkozó szerződéses kötelezettségeit, és a 2023. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó bérleti díjakat kifizette, és sürgeti az EMA-t és a Bizottságot, hogy a következő, 2024. évi mentesítési eljárás előtt találjanak fenntartható megoldást a szerződés és az összes kapcsolódó kötelezettség megszüntetésére;
59.megállapítja, hogy az eu-LISA beszámolója tartalmaz két aktív keretszerződéssel rendelkező szerződő fél pénzügyi helyzetére vonatkozó információkat; megjegyzi, hogy az eu-LISA két, egy konzorciumban tag szerződő féllel kötött aktív keretszerződéssel rendelkezik, és hogy ez a szerződő fél váltotta fel anyavállalatát a szerződésekben, és ő felelős a határregisztrációs rendszer végrehajtásáért és karbantartásáért, valamint a transzverzális műveleti keret 1. tétele szerinti szolgáltatások nyújtásáért; tudomásul veszi, hogy a fennmaradó szerződéses összegek 97,5 millió EUR-t, illetve 41 millió EUR-t tesznek ki; megjegyzi, hogy az anyavállalat pénzügyi életképességével kapcsolatos potenciális kockázatok kezelése érdekében az eu-LISA független kockázatértékelési eszközök és közvetlen lekérdezések segítségével szorosan nyomon követi a szerződő fél pénzügyi helyzetét; megjegyzi továbbá, hogy az eu-LISA rendszeresen értékeli a fejlesztés alatt álló eszközök előrehaladását annak biztosítása érdekében, hogy azok ne gyakoroljanak káros hatást megbízatására, és proaktívan kezeli és csökkenti az ellátási lánc zavaraival kapcsolatos kockázatokat a pénzügyi szabály keretein belül Az eu-LISA éves beszámolója, 25. o.;
60.emlékeztet a Frontex és a Számvevőszék megközelítésében tapasztalható visszatérő különbségekre a schengeni társult országok által a Frontex költségvetéséhez nyújtott hozzájárulások kiszámítása terén; tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék szerint a Frontex értelmezése hibás, ami alapján az schengeni társult országok mintegy 3,5 millió EUR-val (7%-kal) kevesebbel járulnak hozzá a Frontex költségvetéséhez, mint amennyit gazdaságuk az Unió gazdaságához viszonyított mérete indokolna; tudomásul veszi, hogy a számvitelért ideiglenesen felelős tisztviselő megvizsgálta a helyzetet, és az igazgatótanácshoz hasonlóan úgy véli, hogy a Frontexnek nem kell felülvizsgálnia a schengeni társult országoknak a Frontex költségvetéséhez való hozzájárulására vonatkozó jelenlegi számítási módszertant A Frontex éves beszámolója, 37. o.; tudomásul veszi a Frontexnek a 2022. évi mentesítési jelentés nyomon követéséről szóló jelentését, amely kimondja, hogy az ügynökségnek nem áll szándékában megváltoztatni az e számításokhoz használt módszertant; kéri az ügynökséget, hogy számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e számítások során alkalmazott módszertanról, és fejtse ki annak részleteit;
Teljesítmény61.megjegyzi, hogy a decentralizált ügynökségekre vonatkozó közös megközelítés bevezeti a fő teljesítménymutatók koncepcióját, amelyek célja, hogy javítsák az ügynökségek teljesítményének követhetőségét;
62.megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság által kidolgozott ütemterv Az EU decentralizált ügynökségeire vonatkozó közös megközelítés nyomon követésének ütemterve. szerint a fő teljesítménymutatókat mind az ügynökség, mind az igazgatója munkájára vonatkozóan ki kell dolgozni; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság azt is javasolta, hogy dolgozzanak ki sablonokat az éves munkaprogramhoz, illetve az értékeléshez;
63.rámutat, hogy az ütemterv szerint a fő teljesítménymutatókat az ügynökségeknek és a Bizottságnak évente kell kidolgozniuk, és ezért azokat évről évre módosítaniuk kell, ami megnehezíti az ügynökség teljesítményének hosszabb távú nyomon követését, mivel előfordulhat, hogy egyes fő teljesítménymutatókat több éven keresztül nem követnek;
64.javasolja, hogy az ügynökségek tegyenek lépéseket a hiányzó vagy késedelmes mutatók teljesítése érdekében, és a teljesítmény javítása érdekében rendszeresen igazítsák ki fő teljesítménymutatóikat;
65.hangsúlyozza, hogy az uniós decentralizált ügynökségek igazgatóira vonatkozó fő teljesítménymutatókra megállapított bizottsági iránymutatások Európai Bizottság, bizottsági szolgálati munkadokumentum, Iránymutatás az EU decentralizált ügynökségeinek igazgatóira vonatkozó fő teljesítménymutatókról, 2015. március 13., 3. o. teljes mértékben az ügynökségek igazgatóinak teljesítményére összpontosítanak, azaz főként a költségvetési és emberierőforrás-gazdálkodással kapcsolatosak, és azok nem használatosak az ügynökségek megbízatása szerinti műveletek eredményeinek, illetve hatékonyságának és eredményességének értékelésére A Számvevőszék 22/2020. sz. különjelentése: Az uniós ügynökségek jövője – A nagyobb rugalmasság és a szorosabb együttműködés lehetőségei.;
66.hangsúlyozza továbbá, hogy mivel az ügynökségek éves tevékenységi jelentéseiben nincs egységes megközelítés a fő teljesítménymutatók bemutatására, nehéz áttekinteni az egyes ügynökségek teljesítményének állását;
67.hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék következtetései alapján a fő teljesítménymutatók nem járulnak hozzá az ügynökségek teljesítményének nyomon követéséhez a műveletek, valamint a pénzügyi és emberierőforrás-menedzsment tekintetében;
68.felszólít valamennyi ügynökség független teljesítményértékelésére annak felmérése érdekében, hogy tevékenységeik hatékonyan igazodnak-e az uniós szakpolitikai prioritásokhoz, és kézzelfogható eredményeket hoznak-e; ragaszkodik a teljesítményalapú költségvetés-tervezési és hatékonysági referenciaértékek bevezetéséhez az optimális erőforrás-elosztás és a hatásvezérelt irányítás biztosítása érdekében;
69.üdvözli, hogy az ECHA az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) együttműködve lépéseket tett az „egy anyag – egy értékelés” elv előmozdítására a hatóanyagok következetesebb veszély- és kockázatértékelésének biztosítása érdekében; kéri az ügynökségeket, hogy továbbra is mozdítsák elő az egyéb uniós ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel folytatott együttműködést és ösztönözzék az érdekelt felekkel és a polgárokkal folytatandó párbeszédet;
70.emlékeztet az Uniónak a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászattal kapcsolatos, „zéró tolerancián” alapuló megközelítésére, valamint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatalnak (EFCA) a közös halászati politika (KHP) megvalósításához való létfontosságú hozzájárulására, különösen a halászati ellenőrzés, valamint a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelem tekintetében;
71.hangsúlyozza, hogy elsősorban a tagállamok felelősek a halászati tevékenységek ellenőrzéséért, míg a hivatal feladatai a támogatásra, a koordinációra, valamint a tagállamoknak e téren történő segítségnyújtásra korlátozódnak; felhívja a hivatalt, hogy támogassa a tagállamokat a kényszermunkát érintő súlyos jogsértések nyomon követésében és azonosításában, és biztosítson megfelelő képzést az ellenőrök számára e súlyos jogsértésekkel kapcsolatban;
72.kéri az EUSPA-t, hogy folytassa munkáját, amely az uniós űrprogram végrehajtásának rendkívül fontos eleme, és erősíti az Unió ipari bázisát, versenyképességét és innovációját; ösztönzi az európai közbeszerzés előnyben részesítését, különösen az Unió rezilienciája, stratégiai autonómiája és szuverenitása szempontjából kritikus területeken; rámutat, hogy a Galileo és kormányzati ellenőrzésű szolgáltatása alapvető szerepet tölt be az Unió biztonságában és védelmében, csakúgy, mint a GOVSATCOM nyújtotta rövid távú előnyök és az IRIS2 hosszú távú stratégiai jelentősége; hangsúlyozza, hogy az uniós védelmi és biztonsági képességekkel kapcsolatos kezdeményezéseknek a felesleges párhuzamosságok elkerülése érdekében az Unió űrkutatási szakértelmére és infrastruktúrájára kell támaszkodniuk;
73.tudomásul veszi az új interoperabilitási ütemtervet; elismeri, hogy az uniós információs rendszerek bevezetésének és interoperabilitásának új ütemtervére a határregisztrációs rendszer (EES), az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) és a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS-TCN) késedelmes fejlesztése miatt volt szükség; hangsúlyozza, hogy az alapvető jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett a gyors, hatékony és megbízható, az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelő információcsere elengedhetetlen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térség fenntartásához és megerősítéséhez; e tekintetben elismeri az eu-LISA által végzett munkát és az általa elért eredményeket;
74.tudomásul veszi az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a központ) arra irányuló erőfeszítéseit, hogy lehetővé tegye és előmozdítsa a többnyelvűséget az Unióban, például az uniós ügynökségek kommunikációja és a szakterületek terminológiájának fejlesztése tekintetében, a fordítások minőségének javítása érdekében; üdvözli a mesterséges intelligenciával foglalkozó munkacsoport 2023. júniusi létrehozását, valamint azt a döntést, hogy e csoport munkáját a mesterséges intelligenciával foglalkozó új tanácsadó csoportban folytatják;
75.felhívja az EFCA-t, hogy támogassa a tagállamokat az (EU) 2023/2842 rendelet 90. cikke (2) bekezdése p) pontjának alkalmazásához kapcsolódó, a kényszermunkát érintő súlyos jogsértések nyomon követésében és azonosításában, és biztosítson megfelelő képzést az ellenőrök számára e súlyos jogsértésekkel kapcsolatban;
76.megjegyzi, hogy 2023-ban az EFCA 44 993 (tengeri, illetve szárazföldi) ellenőrzésről tett jelentést, és legalább 4230 ellenőrzés során tártak fel jogsértés gyanúját felvető esetet; megjegyzi, hogy ezek az adatok együttesen az ellenőrzések teljes számának kismértékű csökkenését jelzik (2022-höz képest 5%-kal kevesebb ellenőrzés), valamint 18%-os csökkenést azon ellenőrzések teljes számában, amelyek során jogsértés gyanúját felvető esetet tártak fel; rámutat, hogy az ellenőrzések és egyéb nyomonkövetési tevékenységek nemcsak a halállományok megfelelő kezelésében játszanak kulcsszerepet, hanem az uniós halászok számára az egyenlő versenyfeltételek biztosításában is;
77.elismerését fejezi ki az Eurojustnak az igazságszolgáltatás digitalizációja érdekében tett erőfeszítéseiért, nevezetesen az Eurojust-rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2131 rendelete (2023. október 4.) az (EU) 2018/1727 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek és a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a terrorizmussal kapcsolatos ügyekben folytatott digitális információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L, 2023/2131, 2023.10.11., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2131/oj). legutóbbi módosítását követő új ügyviteli rendszer bevezetéséért és a közös nyomozócsoportok új együttműködési platformjának Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/969 rendelete (2023. május 10.) a közös nyomozócsoportok működését támogató együttműködési platform létrehozásáról és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 132., 2023.5.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/969/oj). végrehajtásáért; megemlíti az Eurojust kapcsolattartó szerepét a harmadik országok és nemzetközi szervezetek felé a büntetőeljárásokkal összefüggésben az ECRIS-TCN megkeresésekkel kapcsolatban;
78.hangsúlyozza annak jelentőségét, hogy az Eurojust továbbra is támogatja Ukrajnát az Ukrajnában állítólagosan elkövetett legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményeket vizsgáló közös nyomozócsoport révén, azáltal, hogy működteti a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékok adatbázisát (CICED) annak érdekében, hogy egy egységes, biztonságos, központi adatbázisban megőrizze, tárolja és elemezze a legsúlyosabb nemzetközi bűncselekményekre vonatkozó bizonyítékokat, biztonságos digitális adattovábbítási módszert biztosítva a bizonyítékok benyújtásához és azok elemzéséhez; üdvözli továbbá az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó új nemzetközi központ (ICPA) Eurojuston belüli elindítását, amelynek célja a nemzeti nyomozások támogatása és a közös nyomozási és büntetőeljárási stratégiákról való megállapodás, valamint azáltal, hogy aktívan hozzájárul a lefoglalással és befagyasztással foglalkozó munkacsoport munkájához az uniós szankciók hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében az egész Európai Unióban;
79.kiemeli az Alapjogi Ügynökségnek az Alapjogi Chartában rögzített alapvető jogok és a jogállamiság kulcsfontosságú őreként betöltött szerepét, és elismerését fejezi ki amiatt, hogy támogatja az alapvető jogok tiszteletben tartásának, védelmének és érvényesítésének biztosítását az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség terén meglévő uniós jogszabályokban és szakpolitikákban, például a rasszizmus, az antiszemitizmus és az iszlamofóbia elleni küzdelemre vonatkozó uniós jogszabályokban és szakpolitikákban, támogatja az egyenlőségre vonatkozó adatok gyűjtését, valamint az egyenlőségre és a rasszizmus elleni fellépésre vonatkozó stratégiák, például a nemzeti romastratégiai keretek végrehajtását, valamint hozzájárul a 2020–2025 közötti időszakra szóló, az LMBTIQ-személyek egyenlőségére vonatkozó stratégia félidős felülvizsgálatához, a civil társadalom és a veszélyeztetett emberijog-védők védelméhez, továbbá támogatja az áldozatok jogairól szóló irányelv, a rasszizmus elleni cselekvési terv és az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására vonatkozó uniós stratégia felülvizsgálatát, és tanácsot ad az alapvető jogok tiszteletben tartásához az MI-rendszerek fejlesztése és használata, valamint az uniós források végrehajtása és felhasználása tekintetében;
80.hangsúlyozza az FRA iránymutatását és elkötelezettségét a menekültügy és a migráció, a határvédelem és az interoperabilitás területén, valamint az alapvető jogokra, a tagállamok nemzetközi kötelezettségeire és az EU emberi jogi jogszabályaira e területen helyezett jelentős hangsúlyt, beleértve az Európai Unió Menekültügyi Ügynökségével (EUAA) való együttműködést az Unión belül nemzetközi védelmet kérő kísérő nélküli gyermekeket segítő gyámok és jogi képviselők fontosságának tudatosítása érdekében, valamint az Europol személyzetének nyújtott képzést, amely növeli az alapvető jogokkal kapcsolatos tudatosságot és tájékozottságot a releváns operatív kontextusokban; üdvözli, hogy az FRA időben hozzájárult az átmeneti védelemről szóló irányelv végrehajtásához az Ukrajnából menekülő menekültekkel összefüggésben, a huzamos tartózkodásra vonatkozó uniós jog végrehajtásával kapcsolatos kihívások azonosításához, csakúgy, mint a vízumkódex hiányosságainak feltárásához, és az Unió és tagállamai által a tengeri halálesetek csökkentése érdekében hozható intézkedések listájához;
81.üdvözli az FRA hozzájárulását az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet értékeléséhez, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) igazgatótanácsi ülésein való részvételt és a Frontex alapvető jogokkal foglalkozó konzultációs fórumának társelnöki tisztének betöltését, valamint a Frontex Alapjogi Hivatalával való együttműködést;
82.megelégedéssel veszi tudomásul, hogy az FRA alapjogi elemzést és szakértelmet biztosított más uniós bel- és igazságügyi ügynökségek, köztük az EUAA, a Frontex, az Europol, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) és az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) tevékenységeinek és munkájának támogatásához; üdvözli az FRA 2023. évi hozzájárulását az alapvető jogok tiszteletben tartásának előmozdításához, többek között az uniós alapokra vonatkozó iránymutatás és az új technológiák jelentette kihívások kezelése révén; felhívja az Alapjogi Ügynökséget, hogy az éves jogállamisági jelentés keretében határozza meg, hogy a jogállamiság és az alapvető jogok milyen mértékben kapcsolódnak szervesen egymáshoz, és hogyan lehetne a munkáját az Európai Bizottságéval szinergiában integrálni vagy fejleszteni;
83.elismerését fejezi ki a PERCI (az illegális online tartalmakkal foglalkozó uniós platform) Europol általi sikeres bevezetéséért, különösen az európai adatvédelmi biztos ajánlásainak teljes körű végrehajtása révén; nagyra értékeli az európai adatvédelmi biztossal és a Frontexszel létrehozott közös munkacsoporttal folytatott szoros együttműködést az európai adatvédelmi biztos által a Frontex PeDRA (személyes adatok kezelése kockázatelemzés céljából) programjával kapcsolatban tett ajánlások nyomon követése érdekében, ahol mindkét ügynökségnek komoly érdeke az alapvető jogok védelme a biztonság előmozdítása mellett;
84.üdvözli a 2022-ben módosított Europol-rendelet Az Európai Parlamenti és a Tanács (EU) 2016/794 rendelete (2016. május 11.) a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB, a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és hatályon kívül helyezéséről (HL L 135., 2016.5.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/794/oj). végrehajtását, különösen az alapjogi tisztviselő 2023 januárjában történt gyors kinevezését, ami jelentős lépés az Europol emberi jogok iránti elkötelezettségének fokozása felé a műveletei során;
85.elismeri az olyan helyi kezdeményezések fontosságát, amelyek erősítik az egészségügyi rendszereket és a környezetvédelmi kezdeményezéseket, miközben fokozzák a tagállamokkal és az ügynökségekkel (ECDC, ECHA, EEA,EFSA, EMA) való együttműködést. felszólít a finanszírozás elosztására vonatkozó megközelítés javítására, elsőbbséget biztosítva az adminisztratív terhek csökkentésének és a forrásokat közvetlenül a végső kedvezményezettekhez irányítva, hogy az eljárások egyszerűsítése révén javítsák a helyi gazdasági szereplők hozzáférését.
86.megjegyzi, hogy a három ügynökség felügyeletét biztosító Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság (DG MOVE) értékelése alapján a három ügynökség (EASA, EMSA, ERA) 2023. évi teljesítménye teljes mértékben összhangban volt a Bizottság elfogadott célkitűzéseivel: a rendszeres nyomonkövetési és felügyeleti tevékenységek nem tártak fel egyetlen olyan konkrét problémát sem, amely lényeges hatással lett volna a megbízhatósági nyilatkozatokra, továbbá a külső és belső ellenőrök jelentései nem tártak fel olyan jelentős problémákat, amelyek további aggályokat vetnének fel a DG MOVE számára;
87.megjegyzi, hogy 2023-ban az EASA jelentősen megerősítette együttműködését egyes katonai szervezetekkel a katonai mobilitásról szóló 2.0-s uniós cselekvési terv hatálya alá tartozó területen, és hogy immár részt vesz a NATO Légiközlekedési Bizottságának valamennyi ülésén; tudomásul veszi, hogy jóváhagyták az ügynökség polgári katonai együttműködési stratégiáját, amely régóta prioritás volt számára, és amely támogatja a polgári légi járművek tanúsítási feladataiban való részvételét a „lehetőség szerint polgári, és csak szükség esetén katonai” koncepció alapján;
88.megjegyzi, hogy 2023-ban az EMSA továbbra is rendkívül hatékony segítséget nyújtott a tengeri közlekedési ágazat környezetre gyakorolt hatásának csökkentéséhez, többek között azáltal, hogy részt vett az európai zöld megállapodással kapcsolatos számos kezdeményezésben; külön elismeri a tengerbiztonsági csomag felülvizsgálatával összefüggésben nyújtott technikai szakértelmet; elismerését fejezi ki amiatt, hogy az ügynökség támogatja a Bizottságot és a tagállamokat az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag részeként tett javaslatok végleges elfogadásában, különös tekintettel a kibocsátáskereskedelmi rendszernek (ETS) a tengeri szállításra való kiterjesztésére és a „FuelEU” tengerészeti rendeletre; ezzel összefüggésben nagyra értékeli a különböző alternatív üzemanyagokban rejlő lehetőségekre irányuló, folyamatban lévő kutatását, valamint a hajók fenntartható alternatív villamosenergia-forrásainak elterjedéséből és használatából eredő kapcsolódó biztonsági megfontolásokat; üdvözli, hogy a THETIS-MRV-t hozzáigazították az ETS-jogszabályok követelményeihez;
89.üdvözli az öt ügynökség (EUROFOUND, CEDEFOP. ETF, EU OSHA, ELA) folyamatos és növekvő együttműködését és erőforrásainak megosztását egymás között és más intézményekkel, többek között más uniós ügynökségekkel, a Bizottsággal és a Parlamenttel;
90.felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az ügynökségek (EUROFOUND, CEDEFOP. ETF, EU OSHA, ELA) szakértelmének jobb kihasználását a releváns szakpolitikai területeken, például jelentések és tanulmányok kidolgozása, kutatások és felmérések végzése tekintetében, ami lehetővé teheti a meglévő uniós költségvetési források hatékonyabb felhasználását az alternatív megoldásokhoz képest; nagyra értékeli az öt ügynökség arra irányuló erőfeszítéseit, hogy továbbfejlesszék digitális és online kommunikációjukat annak érdekében, hogy növeljék láthatóságukat, és felhívják a figyelmet nagy hatású munkájukra; e tekintetben hangsúlyozza, hogy nincs kihasználva az a lehetőség, hogy a külső tanácsadókéval azonos minőségű termékeket és konkrét, releváns információkat biztosítsanak, amennyiben ezt az ügynökségek megbízatása lehetővé teszi;
91.üdvözli az ügynökségek (EUROFOUND, CEDEFOP, ETF, EU OSHA, ELA) sokszínűséggel és inkluzivitással kapcsolatos szakpolitikák végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, különösen a fogyatékossággal élő személyek vonatkozásában; ösztönzi az ügynökségeket, hogy fokozzák a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó összehasonlítható adatok gyűjtését; elismeri az ügynökségeken belül a személyzet körében a nemek közötti egyensúly terén elért eredményeket: további erőfeszítésekre szólít fel annak érdekében, hogy a felső vezetés szintjén is biztosítsák a nemek közötti egyensúlyt, és valamennyi tevékenységük során érvényesítsék a nemek közötti egyenlőséget;
92.megjegyzi, hogy a 2023-as pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeként a folyó évi kötelezettségvállalási előirányzatok költségvetés-végrehajtási aránya átlagosan meghaladta a 97%-ot, a CdT és az ELA kivételével, amelyek esetében az arány 89,55%-os, illetve 93,72%-os volt; megjegyzi, hogy azok az ügynökségek, amelyeknél a folyó évi kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya a legalacsonyabb, a következők, növekvő sorrendben felsorolva, százalékos arányukkal együtt: ESA – 47,61%, Frontex – 55,37%, EU-OSHA – 68,83%, ACER – 70,69% és ECDC – 71,79%;
93.tudomásul veszi, hogy az EUAA költségvetése 2023-ban 168 millió EUR-ról 170 millió EUR-ra (+ +0,77%) emelkedett, személyzete pedig 519-ről 529-re (+ +2%) nőtt; megismétli, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége fontos szerepet játszik a tagállamok támogatásában a közös európai menekültügyi rendszer végrehajtásában és helyes végrehajtásának nyomon követésében; emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége 2022. évi mentesítési jelentésében a mentesítésért felelős hatóság felhívta a figyelmet az ügynökség belső irányításával és eljárásaival kapcsolatos aggályokra, megjegyezve, hogy az OLAF vizsgálatot indított, amelyet mostanra lezártak, és amely állítólag a nepotizmussal és a pénzgazdálkodását érintő egyéb kérdésekkel foglalkozott; sajnálja, hogy az ügynökség ügyvezető igazgatója a CONT bizottság mentesítési előkészítő meghallgatásán elkerülte a választ ezzel kapcsolatban; riasztónak tartja, hogy az ügynökség igazgatótanácsa nem ismerteti az OLAF említett jelentésének tartalmát és ajánlásait a mentesítésért felelős hatósággal; felhívja az ügynökséget, hogy haladéktalanul tegye hozzáférhetővé a jelentés megállapításait;
94.úgy véli, hogy az OLAF EUAA-ról szóló végleges jelentése (OC-2022–0717) nagyon aggasztó következtetésekre jut a feltárt tényeket illetően, ami veszélyezteti az ügynökség stabilitását, irányítását és hírnevét, és arra a döntésre kényszerít, hogy elhalasszák az ügynökség részére a 2023-as pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadását; emlékeztet továbbá arra, hogy az OLAF olyan pénzügyi hatást állapított meg és számszerűsített, amelyet nem lehet visszafizettetni, ami megerősíti az ügynökség erőforrásaival való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásra gyakorolt negatív hatást; ezért átfogó nyomon követést kér az igazgatótanácstól, részletezve a feltárt hiányosságok orvoslása érdekében hozott valamennyi intézkedést;
95.sürgeti az ügynökséget, hogy teljes körűen tisztázzon minden nyitott kérdést, hiteles és átlátható módon hajtsa végre az OLAF ajánlásait, és hozzon létre szilárd belső ellenőrzési, etikai felügyeleti és elszámoltathatósági mechanizmusokat; felhívja az ügynökséget, hogy indokolatlan késedelem nélkül tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot minden korrekciós lépésről;
Közbeszerzés96.aggodalommal állapítja meg, hogy a szabálytalan kifizetések fő forrását továbbra is a közbeszerzési eljárások hiányosságai jelentik; kiemeli, hogy a Számvevőszék 2023-ban 38 észrevételt tett a közbeszerzési hiányosságokkal kapcsolatban (2022-ben 41, 2021-ben pedig 28 megállapítás született) Számvevőszéki jelentés, 37. o. Csak az ezen állásfoglalás részét képező ügynökségekre vonatkozó észrevételek.; sürgeti az ügynökségeket, hogy vezessenek be intézkedéseket a közbeszerzési szabályok, valamint az átláthatóság, a verseny és a költséghatékonyság elveinek szigorú betartása érdekében; emlékeztet arra, hogy rendszeres képzési programokra van szükség a személyzet számára a pénzgazdálkodásról, a közbeszerzési szabályokról és a csalás megelőzéséről; szigorúbb elszámoltathatósági intézkedésekre szólít fel, amelyek biztosítják, hogy a tartós hiányosságok célzott korrekciós intézkedésekhez vezessenek, az ismételt meg nem felelés pedig következményekkel járjon;
97.megállapítja, hogy a Számvevőszék szerint a 2023-as szabálytalan kifizetésekhez vezető hiányosságokra vonatkozó észrevételek közül 13 A 2023. évi kifizetéseket érintő, korábbi évekből származó észrevételek: EASA – 1,6 millió EUR; EIGE – 59 600 EUR; ELA – 1,32 millió EUR és korlátozott vélemény alapja; ETF – két észrevétel: 175 500 EUR és 300 600 EUR; Eurojust – 59 300 EUR; EUAA – 123 800 EUR; eu-LISA – 3 észrevétel: 7,7 millió EUR, 1,8 millió EUR, 0,4 millió EUR és korlátozott vélemény alapja; CEPOL – 85 000 EUR; CdT – két észrevétel: 17 300 EUR és 257 200 EUR. a korábbi ellenőrzések során feltárt és említett szabálytalanságokra vonatkozik; megállapítja, hogy a fennmaradó 25 észrevétel esetében kilenc érintett kifizetéseket, és a többi 16 nem eredményezett szabálytalan kifizetéseket 2023-ban; megállapítja, hogy az adott év vonatkozásában a kifizetéseket nem érintő észrevételek az ACER-hez, az EBH-hoz, az eu-LISA-hoz, az ESMA-hoz, az EMSA-hoz, az ENISA-hoz, az ERA-hoz, az EIGE-hez, az ECDC-hez, az EEA-hoz, az EUDA-hoz, az EUAA-hoz és a CEPOL-hoz kapcsolódnak; tudomásul veszi az ügynökségek válaszait, és felhívja őket, hogy hozzanak intézkedéseket a feltárt hiányosságok orvoslására, és számoljanak be a mentesítésért felelős hatóságnak a hiányosságok kezelésére tett intézkedésekről;
98.felhívja a figyelmet a Számvevőszék által az év során tett azon kilenc észrevételre, amelyek kifizetéseket érintenek; megjegyzi, hogy az ENISA, az eu-LISA és az ELA esetében a feltárt szabálytalanságok, valamint a korábbi ellenőrzések során azonosított, 2023-ban kifizetéseket eredményező szabálytalanságok (csak az eu-LISA és az ELA esetében) képezik a Számvevőszék korlátozott véleményének alapját, és azok ezen állásfoglalás „Az ellenőrzési eredmények áttekintése” című fejezetében ismerhetők meg;
99.megjegyzi, hogy a szóban forgó év kifizetéseket érintő fennmaradó észrevételei a CdT-re, az EIGE-re, az EFCA-ra, az ERA-ra és az EU-OSHA-ra vonatkoznak, ügynökségenként egy észrevétellel, az utolsó ügynökség kivételével, amelyre két észrevétel vonatkozik; megállapítja, hogy az észrevételek okai, valamint az ügynökségek a Számvevőszék észrevételeire adott válaszainak bontása a következő:- –a CdT esetében az észrevétel a jövőbeli költségek becslésén alapuló versenyeljárás megindítása helyett a közvetlen odaítélési eljárás helytelen alkalmazásáról szól, ami e szerződések esetében 2023-ban összesen 25 800 EUR összegű szabálytalan kifizetést eredményezett; tudomásul veszi a CdT válaszát, amely szerint egyszerűsített versenyeljárásokat fog szervezni az 1 000 EUR-t meghaladó karbantartási szolgáltatások esetében;
- –az ERA esetében az észrevétel egy egyedi szerződésnek a verseny keretszerződés által előírt újbóli megnyitása nélkül történő aláírására vonatkozik, ami e szerződéssel összefüggésben összesen 254 400 EUR összegű kifizetést eredményezett; tudomásul veszi az ERA válaszát, miszerint 2024-től az ügynökség a hatáskörébe tartozó szolgáltatások tekintetében megkezdte a versenyek saját maga általi újbóli megnyitását;
- –az EIGE-re vonatkozó észrevétel az előzetes ellenőrzések helytelen alkalmazására, a keretszerződés felső határának túllépésére, valamint a napidíjak helytelen alkalmazására vonatkozik, ami 76 500 EUR összegű szabálytalan kifizetést eredményezett; tudomásul veszi, hogy az EIGE biztosítani fogja az intézményközi keretszerződések megfelelő végrehajtását, különös tekintettel az emberi erőforrásokkal kapcsolatos szerződésekre;
- –az EFCA egy intézményközi keretszerződést használt arra, hogy a hatáskörén kívül eső utazásszervezési szolgáltatásokat nyújtson, és a kapcsolódó, 257 300 EUR összegű 2023. évi kifizetések szabálytalanok voltak; tudomásul veszi, hogy az EFCA szerint az ügynökség olyan váratlan helyzetekkel szembesült, amelyek eljárási késedelmekhez vezettek, és korrekciós intézkedésként vészhelyzeti tervet fog kidolgozni a váratlan események hatásainak enyhítésére;
- –az EU-OSHA-val kapcsolatban két észrevétel született:
- 1)az ugyanazon gazdasági szereplővel folytatott három tárgyalásos eljárás hirdetmény közzététele nélküli odaítélésével kapcsolatos szabálytalanságok, amelyek a Számvevőszék szerint nem feleltek meg a költségvetési rendelet I. melléklete 11.1. pontjának c) alpontjában meghatározott feltételeknek, és amelyek 2023-ban 67 100 EUR összegű szabálytalan kifizetést eredményeztek; tudomásul veszi az EU-OSHA válaszát, amely szerint rendkívül sürgős volt a helyzet, és nem volt más kivitelezhető lehetősége az üzletmenet folytonosságának biztosítására;
- 2)két közvetlenül odaítélt szerződés, amely 29 700 EUR összegű szabálytalan kifizetést eredményezett; megállapítja, hogy ezeket a szerződéseket egyetlen versenyeljárásba kellett volna összevonni, mivel közel azonos szolgáltatásokra vonatkoztak, így megsértették a költségvetési rendelet 160. cikkét, amely tiltja a szerződések felosztását; tudomásul veszi, hogy az EU-OSHA javítani fogja piacfelmérései dokumentálását, és alternatív közbeszerzési eszközöket fog feltárni;
100.megismétli a Számvevőszék ajánlását, miszerint a keretszerződések végrehajtásakor az érintett ügynökségeknek kizárólag a keretszerződésben meghatározott áruk és szolgáltatások beszerzésére irányuló egyedi szerződéseket szabadna kötniük; megismétli továbbá a Számvevőszék azon ajánlását, hogy az érintett ügynökségeknek azt is biztosítaniuk kellene, hogy megfeleljenek a költségvetési rendeletben a meglévő szerződések módosítására vonatkozóan előírt szabályoknak, az egyedi szerződések meghatározzák az árakat és a szállítási időket, és a szerződések végrehajtását e kulcsfontosságú elemek tekintetében megfelelő ellenőrzéseknek vessék alá;
101.emlékeztet arra, hogy minden közbeszerzési eljárás szempontjából fontos a minőségi termékek és szolgáltatások, valamint az ajánlattevők közötti tisztességes verseny biztosítása és a gazdasági szempontból legelőnyösebb áruk és szolgáltatások beszerzése, előnyben részesítve az európai vállalatokat a nem európai vállalatokkal szemben, és tiszteletben tartva az átláthatóság, az arányosság, az egyenlő bánásmód és a megkülönböztetésmentesség elvét;
102.kitart amellett, hogy meg kell erősíteni az EUAN és az Európai Bizottság közötti közbeszerzési együttműködést;
103.hangsúlyozza az ügynökségeken belüli digitalizáció fokozásának fontosságát mind a belső műveletek, mind az irányítás, valamint az eljárási digitalizáció felgyorsítása tekintetében; hangsúlyozza, hogy továbbra is proaktívnak kell maradni; e tekintetben támogatja a digitális eszközökbe és az innovációba történő további beruházásokat az eljárási feladatok javítása, valamint az ügynökségek közötti digitális szakadék megelőzése érdekében;
Személyzeti politika, nemek közötti egyenlőség, befogadás, összeférhetetlenség és csalásmegelőzés104.megállapítja, hogy 2023-ban a 33 decentralizált ügynökség arról számolt be, hogy összesen 10 580 főt – tisztviselőket, ideiglenes alkalmazottakat, szerződéses alkalmazottakat és kirendelt nemzeti szakértőket – foglalkoztattak (2022-ben a személyi állomány összlétszáma 10 146 fő volt), ami az előző évhez képest 4,27%-os növekedést jelent;
105.megállapítja, hogy hat ügynökségnél (összesen 25 esetben) regisztráltak kiégési eseteket, nevezetesen az EASA-nál (öt eset), az EEA-nál (négy eset), az EFCA-nál (egy eset), az EFSA-nál (két eset), az EMA-nál (tíz eset) és az Europolnál (három eset); megállapítja azonban, hogy adatvédelmi okok miatt nem minden ügynökség, köztük az ECDC, az ECHA, az EMSA, az ENISA, az ERA, az FRA és a Frontex gyűjt adatokat a kiégési esetekről; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem gyűjtenek egészségügyi adatokat, mivel ezek fontosak az ügynökségek személyzete mentális jóllétének nyomonkövetése szempontjából; sürgeti az ügynökségeket, hogy tegyenek azonnali lépéseket a személyzet körében előforduló kiégési esetek növekvő számának kezelése érdekében; megjegyzi, hogy 2022-ben 19 ügynökségnél (2021-ben 13 ügynökségnél) több alkalmazott túlórázott; megjegyzi különösen, hogy az EFSA-nál (a személyzet 81%-a) és az Eurofoundnál (a személyzet 97%-a) nagyszámú alkalmazott túlórázott; emlékeztet e tekintetben egy hosszú távú humánerőforrás-politika – ideértve a mentális egészségügyi támogatási struktúrákat – kidolgozásának fontosságára, biztosítva a munka és a magánélet közötti egyensúly átfogó megközelítését, beleértve a távmunkára és a karrierfejlesztésre vonatkozó rendelkezéseket is; hangsúlyozza továbbá a személyzet mentális egészsége és jólléte megőrzésének fontosságát;
106.megjegyzi, hogy az EIT igazgatója az uniós ügynökségek hálózata nevében 2024. december 4-én, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság ülésén beleegyezett abba, hogy megvizsgálják a decentralizált ügynökségeknél dolgozó takarítószemélyzet szerződéseinek típusait; kéri az uniós ügynökségek hálózatát, hogy tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a decentralizált ügynökségeknél dolgozó takarítószemélyzet munkaszerződéseinek típusáról, beleértve a hosszú és rövid távú szerződések arányát is;
107.támogatja a Frontex alapjogi tisztviselőinek megerősítésére irányuló folyamatos erőfeszítéseit, megjegyezve, hogy 2023-ban 46 alapjogi megfigyelőt foglalkoztattak; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy kapacitásuk és függetlenségük további növelése érdekében valamennyi alapjogi megfigyelőt AD besorolási fokozatba vegyenek fel; elismeri, hogy a Frontex jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy reagáljon az alapjogi tisztviselők véleményére, különösen olyan kérdésekben, mint a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése és az emberkereskedelem;
108.megállapítja, hogy 2023-ban a 33 ügynökségből 18 ügynökségnél (nevezetesen a Cedefopnál, a CEPOL-nál, az EBH-nál, az EFCA-nál, az EIGE-nél, az EIOPA-nál, az EIT-nél, az ELA-nál, az EUDA-nál, az ETF-nél, az EUAA-nál, az eu-LISA-nál, az Eurofoundnál, az Eurojustnál, az Europolnál, az EUSPA-nál) a személyzeti fluktuáció meghaladta az 5%-ot, három ügynökségnél (nevezetesen a BEREC Hivatalnál, a CdT-nél és az Eurojustnál) pedig a 10%-ot; méltányolja az ügynökségek által a magas fluktuációs arány megelőzése érdekében hozott célzott intézkedéseket; kiemeli annak fontosságát, hogy valamennyi ügynökség intézkedéseket hajtson végre a tehetséggondozás és -megtartás javítása érdekében; számít arra, hogy az EUAN fórumként szolgál majd tagügynökségei számára a bevált gyakorlatok cseréje és – amennyiben lehetséges – az e téren való összefogás tekintetében; felhívja a Bizottságot, hogy aktívan támogassa az ügynökségeket a megbízatásuk teljesítéséhez szükséges szakértelem toborzásában, ösztönözve az egyetemekkel és más érintett intézményekkel való szorosabb együttműködést;
109.kiemeli, hogy a földrajzi egyensúly továbbra is kihívást jelent számos olyan ügynökség számára, amelyek teljes személyzetének jelentős százaléka annak a tagállamnak az állampolgára, ahol az adott ügynökség található;
110.elismeri, hogy a tehetségek vonzása és a földrajzilag sokszínű munkaerő biztosítása az ügynökségek egyedi sajátosságaihoz (pl. helyszín, infrastruktúra, iskoláztatás, szakpolitikai terület), valamint külső korlátozó tényezőkhöz (pl. verseny a magánszektorral, a foglalkoztatás rövid távú szerződések miatti bizonytalansága, alacsony korrekciós együtthatók) kapcsolódik; elismeréssel veszi tudomásul a 2021. évi mentesítés nyomon követéséről szóló EUAN-jelentés alapján azokat az intézkedéseket, amelyeket az EUAN a vonzerő hiányának orvoslása és az ügynökségek személyzete reprezentativitásának javítása érdekében hozott az életkor, a nem és a földrajzi származás tekintetében;
111.emlékeztet arra, hogy a viszonylag alacsony korrekciós együtthatóval rendelkező országokban található ügynökségek folyamatos kihívásokkal szembesülnek a képzett és földrajzilag sokszínű személyzet vonzása terén; felhívja a Bizottságot, hogy az érintett tagállammal együtt elemezze ezt a kérdést, és mérlegelje gazdasági ösztönzők alkalmazását a probléma enyhítése érdekében; emlékeztet továbbá arra, hogy a korrekciós együttható átülteti a gyakorlatba az egyenlő bánásmód általános elvét;
112.kiemeli, hogy egyes ügynökségek jelentős mértékben vesznek igénybe külső tanácsadókat, különösen az IKT területén, ugyanakkor az alapvető tevékenységük területén is, ami működési költségvetésük jelentős részét teszi ki (pl. ACER, ETF, ELA stb.); felhívja az összes uniós ügynökséget, hogy a minőségi munkakörülmények biztosítása, valamint az ismeretek és tapasztalatok elvesztésének megelőzése érdekében részesítsék előnyben az állandó alkalmazottakat a külső tanácsadókkal és a szerződéses alkalmazottakkal szemben; felhívja továbbá az ügynökségeket, hogy akadályozzák meg a rövid távú szerződések miatti munkahelyi bizonytalanságot, és részesítsék előnyben a hosszú távú foglalkoztatást; rugalmasságot kér e tekintetben az ügynökségek számára ahhoz, hogy a kirendelt nemzeti szakértői álláshelyeket ideiglenes alkalmazotti álláshellyé alakíthassák át, biztosítva a szakértelem megőrzését, a működőképességet és az üzletmenet-folytonosságot; ismét hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a feladatok tanácsadó irodákhoz történő kiszervezését, amennyiben a know-how házon belül is rendelkezésre áll;
113.elismeri az ügynökségeken belül a személyzet körében a nemek közötti egyensúly terén elért eredményeket: fokozott erőfeszítésekre szólít fel annak érdekében, hogy a felső vezetés szintjén biztosítsák a nemek közötti egyensúlyt, és hogy a nemek közötti egyenlőséget az ügynökségek valamennyi politikájába, eljárásába és tevékenységébe szisztematikusan beépítsék;
114.felhívja az ügynökségeket, hogy határozzanak meg egyértelmű célokat és ütemterveket annak érdekében, hogy megvalósítsák a nemek közötti egyensúlyt és a földrajzi sokféleséget a felső vezetésben és a döntéshozó testületekben, és rendszeresen számoljanak be az elért eredményekről;
115.megállapítja, hogy 2023-ban a felső- és középvezetők 64% férfi és 36% nő (2022-ben 67%, illetve 33%); 54% férfi és 46% nő (2022-ben 54%, illetve 46%). szintjén és az igazgatótanácsi tagok 58% férfi és 42% nő (2022-ben 60%, illetve 40%). körében 2022-höz képest javult a nemek megoszlása; megjegyzi, hogy a teljes személyzet 54% férfi és 46% nő (2022-ben 54%, illetve 46%). esetében a nemek közötti egyensúly nem változott; ösztönzi az ACER-t, a BEREC Hivatalt, a Cedefopot, az ECDC-t, az ECHA-t, az EFSA-t, az EIOPA-t, az EMCDDA-t, az EMSA-t, az ENISA-t, az ERA-t, az eu-LISA-t, az ELA-t, az Europolt, az EUAA-t, az EUSPA-t és a Frontexet, hogy támogassák a vezetői álláshelyekre pályázó nőket; ismételten kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a vezetők és az igazgatótanácsok tagjainak jelölése és kinevezése során tartsák szem előtt a nemek közötti egyensúlyt; emlékeztet az ügynökségek azon törekvésére, hogy a Bizottsághoz igazodva a vezetés minden szintjén 50–50%-os legyen a nemek aránya 2025 végére; felhívja az ügynökségeket, hogy vegyék figyelembe ezeket a szempontokat a személyzet jövőbeli felvétele tekintetében, és hogy törekedjenek a nemek közötti egyensúly további javítására a felső vezetői szinten;
116.sürgeti a decentralizált ügynökségeket, hogy minden szinten erősítsék meg a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikákat, egyenlő esélyeket biztosítva valamennyi alkalmazott számára a munkaerő-felvétel, a szakmai előmenetel és a munkafeltételek terén; ösztönzi az összes ügynökséget, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre megbízható sokszínűségi és befogadási stratégiákat, amelyek előmozdítják a méltányosságot és az egyensúlyt, biztosítva az esélyegyenlőséget és a nők és kisebbségek vezetői pozíciókban való képviseletét; felhívja az ügynökségeket, hogy dolgozzanak ki átfogó stratégiákat az előrehaladás értékelésére és a javításra szoruló területek azonosítására; emlékeztet arra, hogy a Parlament az éves mentesítési eljárás során értékelni fogja az ezen elveknek való megfelelést;
117.megállapítja, hogy valamennyi ügynökség intézkedéseket vezetett be a személyzet munkahelyi jóllétének, valamint a munka és a magánélet egyensúlyának javítása érdekében; megjegyzi, hogy ezen intézkedések száma és hatása ügynökségenként nagymértékben eltér, és láthatóan nincs olyan közös referenciakeret, amely az összes ügynökséget lefedné; felhívja az EUAN-t, hogy e tekintetben hangolja össze a közös referenciakeret kidolgozására irányuló erőfeszítéseket; elégedetten állapítja meg, hogy az ügynökségek nagy többsége intézkedéseket vezetett be a fogyatékossággal élő személyek integrációjára vonatkozóan; ösztönzi az ügynökségeket, hogy tartsák fenn a személyzet jóllétével, a fogyatékossággal élő személyek befogadásával és integrációjával kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és továbbra is foglalkozzanak a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint az egész életen át tartó tanulás és karrierfejlesztés kérdésével; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az intézményi személyzet és a felsővezetői pozíciók nemek közötti és földrajzi egyensúlyának elérésére irányuló erőfeszítéseket; hangsúlyozza, hogy a bevált gyakorlatok megosztása hasznos szerepet játszhat a személyzeti igazgatás területén; felkéri az ügynökségeket, hogy biztosítsanak releváns és rendszeres képzést személyzetük számára;
118.ösztönzi az összes ügynökséget, hogy alkalmazzanak a személyes méltóság védelmét, valamint a pszichológiai és szexuális zaklatás megelőzését célzó irányelveket, és vegyenek részt a bizalmi személyek ügynökségközi munkacsoportjában; e tekintetben felszólít a zaklatás elleni kötelező megelőző képzés bevezetésére az uniós ügynökségek alkalmazottai számára; aggodalommal állapítja meg, hogy a standard kérdőívre adott válaszok szerint az ENISA arról tájékoztatta a mentesítésért felelős hatóságot, hogy 2023-ban két, állítólagos zaklatással kapcsolatos igazgatási vizsgálat volt folyamatban; arról is tájékoztatott, hogy az egyiket 2024-ben lezárták, miután megkapták az OLAF zárójelentését; elvárja, hogy az ügynökség alaposan nyomon kövesse a folyamatban lévő ügyeket, és vezessen be határozott intézkedéseket a jövőbeli hasonló esetek megelőzése érdekében; felhívja az ügynökségeket, hogy nyomonkövetési jelentés útján rendszeresen számoljanak be az e területen elért eredményekről;
119.megjegyzi, hogy a vélt összeférhetetlenség reputációs kockázatot jelenthet az ügynökségre nézve, és hogy ezzel foglalkozni kell, még akkor is, ha nem bizonyul megalapozottnak;
120.sürgeti az összes ügynökséget, hogy erősítsék tovább az összeférhetetlenségek megelőzését és kezelését, beleértve a felső vezetés, a külső szakértők és az igazgatótanács tagjai által rendszeresen elkészített összeférhetetlenségi nyilatkozatok proaktív és hozzáférhető közzétételét;
121.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a döntéshozatalba vetett közbizalom fenntartása érdekében meg kell őrizni az uniós ügynökségek indokolatlan ágazati befolyástól való függetlenségét; aggodalmát fejezi ki az egyes ügynökségeken belüli szabályozási hiányosságok és potenciális összeférhetetlenségek miatt; kiemeli az iparral való szoros kapcsolatokkal összefüggő problémákat, valamint az indokolatlan befolyásról szóló beszámolókat, különösen a közintézmények és a magánvállalatok közötti forgóajtó-jelenség révén; hangsúlyozza, hogy nagyobb átláthatóságra, erősebb felügyeleti mechanizmusokra és határozott elkötelezettségre van szükség a közegészségügy és a biztonság pénzügyi érdekekkel szembeni előnyben részesítése érdekében;
122.megállapítja, hogy 2023-ban a Számvevőszék a Frontex és az EMCDDA kivételével nem számolt be jelentős összeférhetetlenségi esetekről;
123.úgy véli, hogy jelenleg a legtöbb ügynökség megbízható és átfogó eljárásokkal rendelkezik a figyelemfelkeltésre és az összeférhetetlenség megelőzésére, biztosítva az érdekelt felek és a nyilvánosság számára a személyzetük függetlenségére vonatkozó szükséges biztosítékot;
124.megelégedéssel veszi tudomásul a bel- és igazságügyi ügynökségekkel folytatott szoros együttműködést, nevezetesen az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) kötött új munkamegállapodást, 15 új ügy megnyitását, amelyekben az Eurojust támogatta az Európai Ügyészséget (EPPO), valamint 42 ügyben folytatott együttműködést a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségével (Europol), hangsúlyozza továbbá, hogy az Eurojust és az Europol a kapcsolatok felderítésére szolgáló szisztematikus és strukturális adatcserére irányuló kísérleti projektet indított, amelyet 2024 első felében felül fognak vizsgálni; üdvözli az Eurojust és az OLAF 2022–2023-as időszakra szóló, az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények elleni küzdelemre irányuló cselekvési tervét;
Belső kontroll125.aggodalommal veszi tudomásul a Számvevőszéknek az irányítási és kontrollrendszerek területén 9 ügynökséget, nevezetesen az EMA-t, az Europolt, az EUSPA-t, az Eurofoundot, az EIT-t, az Eurojust ACER-t, az ENISA-t és az EEA-t érintő megállapításait;
126.kiemeli, hogy az Europol és az EIT esetében háromból kés észrevétel szabálytalan kifizetéseket eredményezett 2023-ban;
127.emlékeztet arra, hogy a Számvevőszék 2022-ben megállapította, hogy az Europol szabálytalanul térített vissza héát a hatóságoknak nyújtott vissza nem térítendő támogatások révén, elszámolható költségnek tekintve azt, és hogy 2023-ban e koncepció keretében a visszatérítések összesen 279 900 EUR-t tettek ki; üdvözli az Europol azon döntését, hogy a héát a továbbiakban nem tekinti elszámolható költségnek az új operatív támogatások esetében;
128.megjegyzi, hogy az EIT esetében az egyik észrevétel képezi a beszámoló alapjául szolgáló kifizetések jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozó korlátozott vélemény alapját, amelyet ezen állásfoglalás „Az ellenőrzési eredmények áttekintése” című fejezete ismertet;
129.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Számvevőszék EIT-re vonatkozó második észrevétele az ügynökség többéves támogatási megállapodási struktúrára való áttérésére vonatkozik, mivel a támogatáskifizetések utólagos ellenőrzésére vonatkozó eljárásokat és iránymutatásokat nem frissítették a következmények figyelembevétele céljából; üdvözli, hogy az EIT már dolgozik utólagos ellenőrzési mechanizmusának aktualizálásán e következmények kezelése érdekében;
130.tudatában van annak, hogy 2023 első negyedévében az EMA adatmigrációt hajtott végre, de nem tartotta be a 48 állategészségügyi ellenőrzésre vonatkozó határidőket, ami a kivételek nyilvántartásában nem jelentett jelentős számlakésedelmeket és tévesen könyvelt bevételeket eredményezett; megállapítja, hogy ez ellentétes az EMA pénzügyi szabályzatával, és rámutat irányítási és kontrollrendszereinek hiányosságára; tudomásul veszi az EMA azon célját, hogy a díjakról szóló új rendelet végrehajtásával összefüggésben javítani kívánja a folyamatot;
131.tudomásul veszi, hogy az Eurofound anélkül fizetett ki 38 600 EUR-t egy felmérési adatok minőségének értékelésére vonatkozó szerződés kapcsán, hogy összegyűjtött volna a szerződés szerint átadandó eredményekkel kapcsolatban néhány kulcsfontosságú dokumentumot;
132.megállapítja, hogy 2023-ban az Eurojustnál a kivételnek vagy meg nem felelésnek minősített nem szabványos ügyletek számának növekedése figyelhető meg, amelyek száma 43-ról 71-re, az érintett teljes összeg pedig 2022-höz képest 294 000 EUR-ról 566 400 EUR-ra nőtt; tudomásul veszi az Eurojust ezen észrevételre adott válaszát, miszerint a 2023. évi összes meg nem felelési esemény többsége egyetlen, a közös nyomozócsoportnak nyújtott támogatási eseményhez kapcsolható; tudomásul veszi, hogy az ügynökség szerint a növekedés elsősorban a nem elegendő emberi erőforrásnak és a belső folyamat hatékonysági hiányosságainak tudható be, és üdvözli, hogy a problémát az Eurojust a meg nem felelési események 2024-es nyilvántartásba vételére és jelentésére vonatkozó jelenlegi eljárás felülvizsgálatával kezelte;
133.megjegyzi, hogy az EUSPA ügyvezető igazgatója megerősítette, hogy egy támogatási megállapodás aláírása előtt idejekorán megkezdték a tevékenységek nyomon követését, ami költségvetési kötelezettségvállalás nélkül végrehajtott tevékenységeket eredményezett; kiemeli, hogy ezt nem jelentették sem a kivételek nyilvántartásában, sem az éves tevékenységi jelentésben, ami ellentétes a költségvetési rendelettel; megállapítja, hogy az EUSPA szerint nem volt szükség arra, hogy a költségvetési kötelezettségvállalás nélküli tevékenységek korai megkezdését a kivételek nyilvántartásában rögzítsék, ugyanakkor elismeri, hogy az esetről nem számoltak be az éves tevékenységi jelentésben, ahogy kellett volna;
134.tudomásul veszi, hogy az ACER új számvitelért felelős tisztviselőt nevezett ki, aki egyben a költségvetési, pénzügyi és közbeszerzési osztály csoportvezetője is volt, megsértve ezzel az ACER pénzügyi szabályzatát, amely előírja az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők feladatköreinek elkülönítését; tudatában van annak, hogy 2024. május 1-jével átszervezésre került sor, és a költségvetési, pénzügyi és közbeszerzési csoport csoportvezetőjét felmentették csoportvezetői feladatai alól;
135.megállapítja, hogy 2023 szeptemberében az ENISA ügyvezető igazgatója engedélyezte 15 ideiglenes alkalmazott számára, hogy előzetes jóváhagyás nélkül szerepet vállaljanak a pénzügyi folyamatokban, megsértve ezzel a szabályokat; tud róla, hogy az ügynökség válasza szerint az ENISA a szervezeti tevékenységek és az erőforráshiány miatt ideiglenes alkalmazottakat és kirendelt nemzeti szakértőket vesz igénybe, és ha az erőforráshiány továbbra is fennáll, továbbra is el fog térni a pénzügyi szabályoktól;
136.megállapítja továbbá, hogy az ENISA számvitelért felelős tisztviselőjét kinevezték belső ellenőrzési koordinátornak is, megszegve az e feladatkörök elkülönítését előíró szabályokat; tudomásul veszi, hogy az ENISA tudomásul vette asz észrevételt, ugyanakkor úgy véli, hogy a belső ellenőrzési koordinátor és a számvitelért felelős tisztviselő szerepe nem feltétlenül összeegyeztethetetlen, különösen azért, mert az engedélyezésre jogosult tisztviselő nem ruházott át semmilyen hatáskört a belső ellenőrzési koordinátorra; üdvözli, ha az ENISA tisztázni fogja a belső ellenőrzési koordinátor belső folyamatokban betöltött szerepét és felelősségi körét; kéri, hogy 2025. június 30-ig tájékoztassák az Európai Parlamentet az e téren történt előrelépésről;
137.megállapítja, hogy az EEA anélkül hagyott jóvá átalányösszegű támogatáskifizetéseket, hogy be tudta volna mutatni az összeg kiszámításának módját, ami azzal a kockázattal járt, hogy az összeg nem volt arányos a nyújtott szolgáltatásokkal; az EEA úgy véli, hogy az átalányösszegű kifizetésről szóló írásbeli határozat teljes mértékben megfelel a költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseinek; hangsúlyozza, hogy az ügynökség biztosítani fogja, hogy az átalányösszegeket megfelelően állapítsák meg és dokumentálják azokban az esetekben, amikor a költségeket európai témaközpontokban Az európai témaközpontok az EEA tagországaiban működő, meghatározott környezetvédelmi területeken szakértelemmel rendelkező szervezetek konzorciumai, amelyeket az EEA munkaprogramjai végrehajtásának támogatására szerződtetett. részt vevő egyszemélyes társaság/önfoglalkoztató partner jelenti be;
138.tudomásul veszi, hogy az EEA kiszervezte egy külső vállalkozónak az előzetes pénzügyi ellenőrzéseket, és hogy a Számvevőszék hiányosságokat tárt fel az ellenőrzési intézkedésekben; megjegyzi, hogy válaszképpen az EEA tudomásul vette a Számvevőszék észrevételét, és aktualizálni fogja az előzetes ellenőrzésekre vonatkozó eljárásokat e kockázat kezelésének biztosítása érdekében;
139.felhívja az ügynökségeket, hogy haladéktalanul és módszeresen hajtsák végre a Számvevőszék észrevételeit, és hozzanak konkrét korrekciós intézkedéseket a belső ellenőrzési keret feltárt hiányosságainak kezelésére; szigorúbb elszámoltathatósági intézkedések bevezetését sürgeti, biztosítva, hogy a tartós hiányosságok célzott korrekciós intézkedésekhez vezessenek, és hogy az ismételt meg nem felelés következményeket vonjon maga után;
Kiberbiztonság, etika és átláthatóság140.felhívja a figyelmet arra, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a feldolgozott információk online integritásának védelme érdekében, és ismét hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni az ügynökségek rezilienciáját a különösen Oroszországból vagy bármely más harmadik országból származó kibertámadásokkal vagy beszivárgási kísérletekkel szemben; hangsúlyozza, hogy az ügynökségek közötti közös közbeszerzés e téren csökkentheti a pénzügyi költségeket és javíthatja az eredményeket;
141.üdvözli az FRA együttműködését az Európai Uniós Kiberbiztonsági Ügynökséggel (ENISA) a magánélet és az adatvédelem védelme terén a kiberbiztonsági kezdeményezések kidolgozása és végrehajtása során, valamint az eu-LISA-val annak biztosítása érdekében, hogy az informatikai rendszerek tervezése és használata megfeleljen az alapvető jogokra vonatkozó normáknak;
142.megjegyzi, hogy az Európai Unió decentralizált ügynökségei különböző mechanizmusokat hoztak létre az átláthatóság és a lobbitevékenységek kezelésére saját szakpolitikai területeiken; hangsúlyozza azonban, hogy a Számvevőszék szerint az ügynökségek nem mindig érik el az átláthatóság és az ár-érték arány kielégítő szintjét az összetett közbeszerzési szabályokkal és eljárásokkal rendelkező pályázatok esetében Példa: Európai Bankhatóság (EBH) – Európai Számvevőszék, 97. o.; Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) – Európai Számvevőszék, 122. o.; Kábítószer és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (EMCDDA) – Európai Számvevőszék, 287. o.; aggodalommal veszi tudomásul az átláthatósággal kapcsolatos fennmaradó problémákat, amelyek viszont hatással vannak a koherenciára, a hatékonyságra és mindenekelőtt az elszámoltathatóságra;
143.kiemeli az alapvető jogokra vonatkozó célok végrehajtása terén elért pozitív eredményeket, beleértve az alapjogi cselekvési terv folyamatban lévő végrehajtását és az ügynökség alapjogi keretnek való megfelelésének független értékelését, összhangban az Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelettel; üdvözli, hogy a Frontex proaktívan nyomon követi az alapvető jogokkal kapcsolatos panaszokat, amelyek közül a legtöbbet elfogadhatatlanság miatt elutasították; üdvözli a Frontex fokozott elkötelezettségét az átláthatóság és az elszámoltathatóság iránt;
144.hangsúlyozza, hogy a teljes egyértelműség és átláthatóság érdekében, valamint a Számvevőszék észrevételével összhangban a saját bevételeket beszedő ügynökségeknek ezeket az információkat könnyen érthető módon közzé kell tenniük végleges éves beszámolóikban, konszolidált éves tevékenységi jelentéseikben és egységes programozási dokumentumaikban is, mivel ezek a jelentések eltérő célokat szolgálnak;
145.megállapítja továbbá, hogy 2023-ban a Frontex megtagadta a nyilvános hozzáférést egy, az alapjogi tisztviselője által készített, egy albániai Frontex-műveletről szóló jelentéshez (652/2023/VB ügy), ami ombudsmani vizsgálathoz vezetett; az ombudsman szerint a Frontexnek hozzáférést kellett volna biztosítania a jelentés egyes részeihez, és üdvözli, hogy a Frontex elfogadta az ombudsman megoldásra irányuló javaslatát;
146.sajnálja, hogy az átláthatósági nyilvántartás külső kapcsolatokra való alkalmazása nem kötelező a decentralizált ügynökségek számára; megjegyzi azonban, hogy az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a kötelező átláthatósági nyilvántartásról szóló, 2021. május 20-i intézményközi megállapodás Intézményközi megállapodás (2021. május 20.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a kötelező átláthatósági nyilvántartásról. értelmében az ügynökségek önkéntes alapon használhatják az átláthatósági nyilvántartást;
147.arra ösztönzi az összes ügynökséget, hogy használják ki ezt az önkéntes lehetőséget, és kövessék az eu-LISA és a Frontex példáját, amelyek – egyedüli két ügynökségként – előírják külső kapcsolataik számára, hogy regisztrálják magukat az átláthatósági nyilvántartásban;
148.kiemeli, hogy az intézményközi megállapodás aláírói támogatják és ösztönzik az átláthatósági nyilvántartás használatát; emlékeztet arra a határozott felhívásra, hogy valamennyi decentralizált ügynökség teljes mértékben használja ki a nyilvántartást;
149.megállapítja, hogy az eu-LISA a kiberbiztonságra és a kiberfenyegetések elleni küzdelemre összpontosított, különös tekintettel az információbiztonságra és a kiberbiztonságra vonatkozó új uniós rendeletekből eredő kötelezettségek szükséges előkészítésére; kiemeli, hogy az eu-LISA biztonsági nyomonkövetési platformot, kiberbiztonsági eseményekre vonatkozó tervet, reagálási naplókat és a hét minden napján, napi 24 órában készenlétet biztosít és tart fenn a kiberfenyegetések időben történő azonosítása és az azokra való reagálás biztosítása érdekében; üdvözli az eu-LISA szerepét az ügynökségek közötti kiberbiztonsági gyakorlatok támogatásában, együttműködve a bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatával (JHAAN) A bel- és igazságügyi ügynökségek hálózata – a hálózat kilenc ügynökségből áll: CEPOL, EASO, EIGE, EMCDDA, eu-LISA, Eurojust, Europol, FRA és Frontex.; kiemeli annak fontosságát, hogy a decentralizált ügynökségek teljes mértékben képesek legyenek megvédeni magukat a kibertámadásokkal szemben; ösztönzi az eu-LISA és a többi ügynökség közötti szorosabb együttműködést a kiberbűnözés elleni reziliensebb, kollektív válasz kialakítása érdekében; hangsúlyozza e tekintetben annak fontosságát, hogy valamennyi ügynökségben megerősítsék a kiberbiztonsági intézkedéseket, tekintettel a kiberfenyegetések és az adatvédelmi incidensek növekvő kockázatára; szorgalmazza, hogy hajtsanak végre a biztonságos informatikai infrastruktúrára és az ügynökségi személyzet kiberbiztonsági képzésére irányuló további beruházásokat; sürgeti az ügynökségeket, hogy nyújtsanak be éves kiberbiztonsági kockázatértékelési jelentést a Parlamentnek és a Számvevőszéknek;
150.sürgeti a Frontexet, hogy haladéktalanul biztosítsa az európai ellenőrző és felügyeleti szervek, különösen az OLAF és az Európai Parlament Frontex ellenőrzését végző munkacsoportja, az európai ombudsman, a Számvevőszék és a Frontex alapvető jogokkal és a műveletek jogi operatív vonatkozásaival foglalkozó munkacsoportja (FRaLO munkacsoport) valamennyi ajánlásának teljes körű végrehajtását;
151.megjegyzi, hogy valamennyi ügynökség rendelkezik a visszaélést bejelentő személyekkel kapcsolatos politikával; felhívja az összes ügynökséget annak biztosítására, hogy a visszaélések bejelentéséről szóló (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv vonatkozó követelményeivel összhangban egyedi, biztonságos és hatékony bejelentési csatornák álljanak rendelkezésükre;
152.támogatja a mesterséges intelligenciára vonatkozó kockázatértékelések szisztematikus beépítését az ügynökségek belső ellenőrzéseibe, biztosítva az Unió etikai iránymutatásainak és kiberbiztonsági normáinak való megfelelést; szorgalmazza, hogy az ENISA kapjon széles körű megbízatást, amely különösen a mesterséges intelligencia uniós ügynökségeknél történő alkalmazásával kapcsolatos kockázatok nyomon követésére terjedjen ki;