1.megjegyzi, hogy a közös vállalkozások szerepének a közlekedés, az energia, az egészségügy, a körforgásos bioalapú iparágak, a kulcsfontosságú elektronikai alkatrészek, a szuper-számítástechnika és a hálózati rendszerek területén a kutatási és az innovációs tevékenységek támogatásának kell lennie; felhívja a közös vállalkozásokat, hogy mozdítsák elő a tudományos ismeretek piacképes innovációkká való átalakítását, és hozzanak létre mechanizmusokat annak biztosítására, hogy tevékenységük Európa versenyképességének növekedéséhez vezessen világszinten;

2.hangsúlyozza, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben a Számvevőszék szerint a közös vállalkozások várhatóan összesen 17 milliárd EUR összegű költségvetést kapnak az uniós pénzbeli hozzájárulásból, és 21,1 milliárd EUR összegű hozzájárulást mozgósítanak más tagoktól;

3.megjegyzi, hogy a közös vállalkozások lényege a köz- és magánszféra közötti partnerségeken alapul, amelyek irányítják a beruházásokat, és közös célok finanszírozására mozgósítják a köz- és magánforrásokat; e tekintetben emlékeztet arra, hogy a magánszektorbeli tagok hozzájárulásainak teljesíteniük kell a megállapított célokat annak érdekében, hogy az ilyen partnerségek kölcsönösen előnyösek maradjanak; felhívja azokat a közös vállalkozásokat, amelyek lehetővé teszik a kiegészítő tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulást (IKAA), hogy amennyiben lehetséges, kerüljék el, hogy a kitűzött célok elérése érdekében túlzott mértékben támaszkodjanak ezekre a hozzájárulásokra;

4.elismeri, hogy a közös vállalkozások jelentős mértékben hozzájárulnak a kutatás, az innováció és a technológiafejlesztés előmozdításához a különböző ágazatokban, többek között a légi közlekedési, a vasúti és a légi forgalmi szolgáltatási ágazatban, ami elengedhetetlen az Unió fenntarthatósággal, digitális átállással és versenyképességgel kapcsolatos stratégiai célkitűzéseinek eléréséhez;

5.üdvözli a Számvevőszéknek az Európai Unió közös vállalkozásairól szóló, a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó éves jelentését (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés); hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék küldetése alapvető fontosságú az uniós költségvetés hatékony és eredményes végrehajtása és a költségvetés felügyelete szempontjából;

6.üdvözli, hogy a Számvevőszék éves jelentést nyújtott be a mentesítésért felelős hatóságnak az uniós közös vállalkozásokról, amely minden egyes közös vállalkozásra vonatkozóan külön megbízhatósági nyilatkozatot tartalmaz éves beszámolójuk és az azok alapjául szolgáló tranzakciók tekintetében; osztja azt a nézetet, hogy a Számvevőszékre nézve kötelező erejű jogi rendelkezések mellett intézményi keretük miatt is fontos, hogy a Számvevőszék külön figyelmet szenteljen a közös vállalkozásoknak; felszólít e bevált gyakorlat folytatására; üdvözli a közös vállalkozások és a Számvevőszék közötti jó együttműködést a számvevőszéki jelentés elkészítése során, és üdvözli a közös vállalkozások által adott válaszokban szereplő néhány észrevételre és figyelemfelhívó megjegyzésre adott magyarázatokat;

7.üdvözli, hogy a 2023. évi pénzügyi évben két közös vállalkozás vált pénzügyileg önállóvá, nevezetesen az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás 2023. október 24-én, a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás pedig 2023. november 23-án; megjegyzi továbbá, hogy ennek eredményeként a Számvevőszék első alkalommal ellenőrizte ezt a két közös vállalkozást, azon kilenc közös vállalkozáson kívül, amelyeket a Számvevőszék a 2022. évi pénzügyi évre vonatkozóan már ellenőrzött;

8.hangsúlyozza, hogy tudatában van annak, hogy a 2023. évi pénzügyi év során egyes közös vállalkozásokat jelentős mértékben érintettek olyan fontos események, amelyek valószínűleg megváltoztatták teljesítményüket; pontosabban hangsúlyozza, hogy:a)Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúja jelentős hatást gyakorolt az uniós gazdaságra és az ellátási láncokra, jelentősen érintve egyes közös vállalkozások tevékenységeit;b)a Covid19-világjárvány következményei ma is Európa-szerte érezhetők, és a 2023. évi pénzügyi év során még mindig hatalmas sokkhatást okoztak a gazdasági és adminisztratív tevékenységekben;c)a fent említett két esemény által okozott magas infláció hatással volt a közös vállalkozások készleteire és teljesítési időire;

9.elismeri a közös vállalkozások előnyeit, a köz- és magánszféra közötti együttműködés fontosságát az innováció elősegítésében, a kutatás és fejlesztés előmozdításában, valamint a partnerségek gazdasági hasznát; megjegyzi, hogy a köz- és magánszféra erőforrásainak és szakértelmének összevonásával a közös vállalkozások hatékonyabban tudnak szembenézni a kihívásokkal; hangsúlyozza, hogy fontos az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a közpénzek közös vállalkozások által való hatékony felhasználása;

10.elismeri az érdekelt felek bevonását és részvételét előmozdító kezdeményezések – például a közös vállalkozások nyílt pályázati felhívásai és közös pályázati felhívásai – értékét, amelyek fontos szerepet játszanak a kollektív szakértelem és erőforrások kiaknázásában; külön felhívja a figyelmet az Európai Vasút Közös Vállalkozás és az „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás által közzétett közös pályázati felhívásra, amely közös vállalkozások első ilyen jellegű közös pályázati felhívása, amelynek célja egy integrált légi és vasúti hálózat kialakítása egy fenntartható multimodális közlekedési rendszer érdekében;

11.emlékeztet arra, hogy a közös vállalkozásoknak működésüket a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak megfelelően kell végezniük, ezáltal hatékonyan hozzájárulva az uniós szakpolitikai célkitűzésekhez, valamint az uniós költségvetés hatékony és eredményes végrehajtásához; mindazonáltal számos összetevő tekintetében aggodalmát fejezi ki a Számvevőszék ezen állásfoglalásban ismertetett megállapításainak fényében;

12.megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés megállapítja, hogy az ellenőrzött tizenegy közös vállalkozás 2023. évi éves beszámolója minden lényeges szempontból híven és pénzügyi szabályzataiknak, valamint a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályoknak megfelelően tükrözi a 2023. december 31-i pénzügyi helyzetet, a tárgyévi gazdasági és pénzforgalmi események eredményét, valamint a nettó eszközállomány változásait; megjegyzi továbbá, hogy ennek eredményeként a Számvevőszék korlátozás nélküli ellenőrzési véleményt adott ki a közös vállalkozások éves beszámolójának megbízhatóságáról;

13.megjegyzi, hogy a számvevőszéki jelentés úgy találta, hogy az éves beszámoló alapját képező ügyletek minden lényeges szempontból jogszerűek és szabályszerűek voltak; megjegyzi továbbá, hogy ennek eredményeként a Számvevőszék korlátozás nélküli ellenőrzési véleményt adott ki a közös vállalkozások beszámolójának alapjául szolgáló bevételek és kifizetések jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

14.tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék véleménye szerint az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás és a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás nem kapott elegendő iránymutatást az első éves beszámolójukra vonatkozóan, különösen ami annak szükségességét illeti, hogy egyértelműen megkülönböztessék a pénzügyi függetlenségük elérését megelőzően a Bizottság által kezelt pénzügyi forrásokat, illetve az azt követően a közös vállalkozások által kezelt pénzügyi forrásokat; megismétli a Számvevőszék ezzel kapcsolatos intézkedési ajánlását, amely azt ajánlja, hogy dolgozzanak ki olyan egyértelmű és átfogó számviteli iránymutatásokat, amelyek meghatározzák az új közös vállalkozások első éves beszámolójának bemutatására vonatkozó szabályokat, valamint hogy ezeknek az iránymutatásoknak utasításokat kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy miként kell elkülöníteni a Bizottság által végrehajtott pénzügyi forrásokat a közös vállalkozás által a pénzügyi önállóságának elérését követően végrehajtott pénzügyi forrásoktól; megjegyzi, hogy az éves beszámoló megbízhatóságát érintő kockázatot valamennyi közös vállalkozás esetében alacsonynak ítélték, kivéve az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozást és a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozást, amelyek esetében a megbízhatóságra vonatkozó kockázatot közepesnek ítélték, mivel a költségvetési előirányzatoknak és eszközöknek a Bizottság felelősségi köréből a közös vállalkozás felelősségi körébe történő átcsoportosítása bonyolult volt;

15.tudomásul veszi, hogy a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás éves beszámolója a 2023-ban érvényben lévő ITER-projekt alapkoncepciója alapján készül, de ez utóbbi folyamatban lévő felülvizsgálat tárgyát képezi, amelynek eredménye valószínűleg jelentős változásokat fog eredményezni a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás és annak befejezéskori becsült összköltsége tekintetében; hangsúlyozza, hogy az érintett közös vállalkozásnak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítása érdekében, hogy a jövőbeli alapforgatókönyv és annak a közös vállalkozáshoz való uniós pénzbeli hozzájárulások szükségességére gyakorolt következményei ne jelentsenek terhet az uniós költségvetés számára; az érintett közös vállalkozásnak a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban tartott meghallgatása alapján megjegyzi, hogy a meghallgatás idején és az érintett közös vállalkozás szerint túl korai volt becslést adni e felülvizsgálat pénzügyi hatásáról; aggodalmát fejezi ki továbbá az ITER projektet a közös vállalkozás által nem befolyásolható tényezők következtében érintő késedelmek miatt;

16.aggodalmát fejezi ki a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás átszervezésének a tevékenységeire gyakorolt lehetséges hatása miatt, különös tekintettel a közös vállalkozást érintő rövid és középtávú instabilitásokra és működési kockázatokra; üdvözli, hogy az érintett közös vállalkozás tisztában van ezekkel a kérdésekkel és magyarázattal szolgál a helyzettel kapcsolatos nézeteiről; üdvözli az érintett közös vállalkozás Költségvetési Ellenőrző Bizottságban tartott meghallgatása során nyújtott kiegészítő információkat, különös tekintettel arra, hogy a meglévő programokra és projektekre való erőteljes támaszkodásnak köszönhetően az eddigiekben sikerült csökkenteni az üzletmenet-folytonosságot érintő kockázatokat; üdvözli az új mátrixszerkezet által biztosított rugalmasságot;

17.tudomásul veszi, hogy a bevételek jogszerűségét és szabályszerűségét érintő kockázatot valamennyi közös vállalkozás esetében alacsonynak ítélték;

18.megjegyzi, hogy a Számvevőszék szerint a Számvevőszék által ellenőrzött tizenegy közös vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 4,25 milliárd EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 3,87 milliárd EUR kifizetési előirányzatot tett ki, és úgy véli, hogy a teljes rendelkezésre álló költségvetés magában foglalja a korábbi évek fel nem használt előirányzatait, amelyeket a közös vállalkozások ismét felvettek a folyó év költségvetésébe, valamint címzett bevételeket és a következő évre átvitt összegeket; pontosabban megjegyzi, hogy:a)a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 111,2 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot (a 2022. évi 158,8 millió EUR-hoz képest) és 241,5 millió EUR kifizetési előirányzatot (a 2022. évi 146,9 millió EUR-hoz képest) tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentés szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében elérte a 92 %-ot, a kifizetési előirányzatok esetében pedig a 81 %-ot, ami azt jelzi, hogy a költségvetés végrehajtásának ütemével kapcsolatban nem merültek fel súlyos problémák; mindazonáltal hangsúlyozza az infrastrukturális és működési kiadásokra szánt kifizetési előirányzatok alacsony végrehajtási arányát, amely 55 % volt; tudomásul veszi a közös vállalkozás által adott magyarázatot, és általánosságban felhívja a közös vállalkozást, hogy költségvetésének minden szakasza tekintetében biztosítsa a végrehajtás egészséges ütemét;b)a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 269 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot (a 2022. évi 411,2 millió EUR-hoz képest) és 486,4 millió EUR kifizetési előirányzatot (a 2022. évi 415,3 millió EUR-hoz képest) tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentése szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 98,58 %, a kifizetési előirányzatok esetében pedig 51,18 % volt, ami azt jelzi, hogy súlyos problémák merültek fel a költségvetés végrehajtásának ütemével kapcsolatban; megjegyzi különösen, hogy a két operatív kiadási cím végrehajtási aránya a kifizetési előirányzatok esetében 80,50 %, illetve 81,11 %; hangsúlyozza továbbá az infrastrukturális kiadásokra szánt kifizetési előirányzatok alacsony végrehajtási arányát, amely 60,52 % volt; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy költségvetésének 5. címében jelentős összeget, 177 millió EUR-t különítettek el fel nem használt kifizetési előirányzatokra, amelynek technikai végrehajtási aránya 0 %; tudomásul veszi a közös vállalkozás által adott magyarázatot, és általánosságban felhívja a közös vállalkozást, hogy költségvetésének minden szakasza tekintetében biztosítsa a végrehajtás egészséges ütemét;c)az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 223,2 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot (a 2022. évi 272,4 millió EUR-hoz képest) és 225,9 millió EUR kifizetési előirányzatot (a 2022. évi 174,8 millió EUR-hoz képest) tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentése szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében elérte a 92,65 %-ot, a kifizetési előirányzatok esetében pedig a 90,29 %-ot, ami azt jelzi, hogy nem merültek fel súlyos problémák a költségvetés végrehajtásának ütemével kapcsolatban; mindazonáltal hangsúlyozza az infrastrukturális kiadásokra szánt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok alacsony végrehajtási arányait, amelyek 68,67 %-ot és 67,30 %-ot tettek ki; tudomásul veszi a közös vállalkozás által adott magyarázatot, és általánosságban felhívja a közös vállalkozást, hogy költségvetésének minden szakasza tekintetében biztosítsa a végrehajtás egészséges ütemét;d)a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 268,9 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot (a 2022. évi 314,3 millió EUR-hoz képest) és 327,8 millió EUR kifizetési előirányzatot (a 2022. évi 118,3 millió EUR-hoz képest) tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentése szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében elérte a 96,62 %-ot, a kifizetési előirányzatok esetében pedig a 85,43 %-ot, ami azt jelzi, hogy nem merültek fel súlyos problémák a költségvetés végrehajtásának ütemével kapcsolatban; mindazonáltal hangsúlyozza a Horizont 2020 keretében finanszírozott operatív kiadásokra szánt kifizetési előirányzatok alacsony végrehajtási arányát, amely 69,41 % volt; hangsúlyozza továbbá az infrastrukturális kiadásokra szánt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok alacsony végrehajtási arányait, amelyek 71,21 %-ot és 60,60 %-ot tettek ki; tudomásul veszi a közös vállalkozás által adott magyarázatot, és általánosságban felhívja a közös vállalkozást, hogy költségvetésének minden szakasza tekintetében biztosítsa a végrehajtás egészséges ütemét;e)a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 835,7 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot (a 2022. évi 261,4 millió EUR-hoz képest) és 518,4 millió EUR kifizetési előirányzatot (a 2022. évi 222,2 millió EUR-hoz képest) tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentése szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében elérte a 100 %-ot, a kifizetési előirányzatok esetében pedig 37 % volt, ami azt jelzi, hogy súlyos problémák merültek fel a költségvetés végrehajtásának ütemével kapcsolatban; különösen hangsúlyozza az operatív kiadásokra szánt kifizetési előirányzatok rendkívül alacsony végrehajtási arányát, amely 36 % volt; tudomásul veszi a közös vállalkozás által adott magyarázatot, de mély sajnálatát fejezi ki az alacsony végrehajtási arány miatt, és általánosságban felhívja a közös vállalkozást, hogy költségvetésének minden szakasza tekintetében biztosítsa a végrehajtás egészséges ütemét; tudomásul veszi, hogy ezek az elemek – a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás által 2023-ban élvezett és a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás által végrehajtandó megnövelt finanszírozással kapcsolatban – arra késztették a Számvevőszéket, hogy a költségvetési gazdálkodást érintő kockázatot közepesnek tekintse e közös vállalkozás esetében;f)a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 227,4 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot (a 2022. évi 264,2 millió EUR-hoz képest) és 137,4 millió EUR kifizetési előirányzatot (a 2022. évi 80,3 millió EUR-hoz képest) tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentése szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében elérte a 97,6 %-ot, a kifizetési előirányzatok esetében pedig a 90,3 %-ot, ami azt jelzi, hogy nem merültek fel súlyos problémák a költségvetés végrehajtásának ütemével kapcsolatban; mindazonáltal hangsúlyozza a kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok alacsony végrehajtási arányát igazgatási kiadásainak bérekkel kapcsolatos része tekintetében, amely 64 %, illetve 57 % volt, valamint a kifizetési előirányzatok alacsony végrehajtási arányát az igazgatási kiadások egyéb igazgatási kiadásokra szánt része tekintetében, amely 54 % volt; tudomásul veszi a közös vállalkozás által adott magyarázatot, és általánosságban felhívja a közös vállalkozást, hogy költségvetésének minden szakasza tekintetében biztosítsa a végrehajtás egészséges ütemét;g)az Európai Vasút Közös Vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 102,6 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot (a 2022. évi 171,4 millió EUR-hoz képest) és 120,3 millió EUR kifizetési előirányzatot (a 2022. évi 180,8 millió EUR-hoz képest) tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy az Európai Vasút Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentése szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében elérte a 97 %-ot, a kifizetési előirányzatok esetében pedig a 82 %-ot, ami azt jelzi, hogy nem merültek fel súlyos problémák a költségvetés végrehajtásának ütemével kapcsolatban; mindazonáltal hangsúlyozza a Horizont 2020 keretében finanszírozott operatív kiadások részére szánt kifizetési előirányzatok alacsony végrehajtási arányát, amely 67 % volt; tudomásul veszi a közös vállalkozás által adott magyarázatot, és általánosságban felhívja a közös vállalkozást, hogy költségvetésének minden szakasza tekintetében biztosítsa a végrehajtás egészséges ütemét; rámutat, hogy az Európai Vasút Közös Vállalkozás a kedvezményezettek által tapasztalt műszaki problémák miatt 2024-re halasztott végső kifizetéseket; tudomásul veszi, hogy több projekt esetében nem vették igénybe teljes mértékben a költségvetést, ami mintegy 4,1 millió euróval csökkentette az operatív kifizetések iránti igényt; felhívja az érintett közös vállalkozást, hogy dolgozzon ki tervet arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani a számviteli beszámolási kötelezettségeket; kiemeli a közös vállalkozás támogatásának fontosságát, tekintettel a vasúttal járó előnyökre a környezeti teljesítmény, a földhasználat, az energiafogyasztás és a biztonság terén;h)az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 1136 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot (a 2022. évi 1374,5 millió EUR-hoz képest) és 1058 millió EUR kifizetési előirányzatot (a 2022. évi 629,9 millió EUR-hoz képest) tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentése szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében elérte a 83 %-ot, a kifizetési előirányzatok esetében pedig 19 % volt, ami azt jelzi, hogy súlyos problémák merültek fel a költségvetés végrehajtásának ütemével kapcsolatban; különösen hangsúlyozza az operatív kiadásokra szánt kifizetési előirányzatok rendkívül alacsony végrehajtási arányát, amely 19 % volt; tudomásul veszi a közös vállalkozás magyarázatát, de mély sajnálatát fejezi ki az ilyen alacsony végrehajtási arány miatt; hangsúlyozza továbbá az adminisztratív kiadásokra szánt kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok alacsony végrehajtási arányait, amelyek 45 %-ot és 42 %-ot tettek ki; tudomásul veszi a közös vállalkozás által adott magyarázatot, és általánosságban felhívja a közös vállalkozást, hogy költségvetésének minden szakasza tekintetében biztosítsa a végrehajtás egészséges ütemét; tudomásul veszi, hogy ezek az elemek – az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás által 2023-ban élvezett és az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás által végrehajtandó megnövelt finanszírozással kapcsolatban – arra késztették a Számvevőszéket, hogy a költségvetési gazdálkodást érintő kockázatot közepesnek tekintse e közös vállalkozás esetében; üdvözli az érintett közös vállalkozás Költségvetési Ellenőrző Bizottságban tartott meghallgatása során nyújtott kiegészítő tájékoztatást e lassú végrehajtási arány okairól;i)az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás rendelkezésre álló teljes költségvetése 2023-ban 134,7 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 122,9 millió EUR kifizetési előirányzatot tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentése szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében elérte a 99 %-ot, a kifizetési előirányzatok esetében pedig a 89 %-ot; úgy véli, hogy tekintettel arra a rövid időszakra, amely alatt a közös vállalkozás pénzügyileg önálló volt a 2023. évi pénzügyi évben, az Európai Parlament nem tudja megalapozottan kifejezni álláspontját a közös vállalkozás pénzgazdálkodásának minőségéről, miközben ezt jóhiszeműen teszi; mindazonáltal megjegyzi, hogy e helyzet miatt az igazgatási kiadások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázatot a közös vállalkozás esetében közepesnek tekintették;j)a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 136,4 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot és 2,2 millió EUR kifizetési előirányzatot tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentése szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében elérte a 100 %-ot, a kifizetési előirányzatok esetében pedig 47 % volt; úgy véli, hogy tekintettel arra a rövid időszakra, amely alatt a közös vállalkozás pénzügyileg önálló volt a 2023. évi pénzügyi évben, az Európai Parlament nem tudja megalapozottan kifejezni álláspontját a közös vállalkozás pénzgazdálkodásának minőségéről, miközben ezt jóhiszeműen teszi; mindazonáltal megjegyzi, hogy e helyzet miatt az igazgatási kiadások jogszerűségével és szabályszerűségével kapcsolatos kockázatot a közös vállalkozás esetében közepesnek tekintették;k)a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás 2023-ban rendelkezésre álló teljes költségvetése 807 millió EUR kötelezettségvállalási előirányzatot (a 2022. évi 981,2 millió EUR-hoz képest) és 631,5 millió EUR kifizetési előirányzatot (a 2022. évi 844 millió EUR-hoz képest) tett ki; tudomásul veszi továbbá, hogy a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás költségvetési és pénzgazdálkodásáról szóló jelentése szerint a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó teljes költségvetés végrehajtási aránya a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében 73 % volt, a kifizetési előirányzatok esetében pedig elérte a 95 %-ot, ami azt jelzi, hogy súlyos problémák merültek fel a költségvetés végrehajtásának ütemével kapcsolatban; különösen hangsúlyozza az operatív kiadásokra szánt kötelezettségvállalási előirányzatok alacsony végrehajtási arányát, amely 70 % volt; tudomásul veszi a közös vállalkozás által adott magyarázatot, és tudomásul veszi az ennek eredményeként az Euratom és az ITER fogadó állama által eredetileg tervezett hozzájárulásokhoz történő átcsoportosításokat, és általánosságban felhívja a közös vállalkozást, hogy költségvetésének minden egyes szakasza tekintetében biztosítsa a végrehajtás egészséges ütemét; tudomásul veszi, hogy ezek a késedelmekhez és végrehajtási nehézségekhez kapcsolódó elemek arra késztették a Számvevőszéket, hogy e közös vállalkozás esetében közepesnek tekintse a költségvetési gazdálkodást érintő kockázatot;

19.megismétli a Számvevőszéknek az egyes közös vállalkozások programjainak végrehajtása során fel nem használt előirányzatokkal kapcsolatos aggályait, és felhívja az érintett közös vállalkozásokat, hogy kerüljék el a hasonló helyzetek megismétlődését, mivel a fel nem használt előirányzatok felhalmozódása készpénztöbbletet eredményez, amelyek ezért nem állnak az Unió rendelkezésére más tevékenységek és programok finanszírozására; hangsúlyozza, hogy ez nincs összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével, és összesen 1,5 milliárd EUR készpénztöbbletet eredményezett a 2023. évi pénzügyi évben; megismétli a Számvevőszék erre vonatkozó ajánlását, amely azt ajánlja, hogy az érintett közös vállalkozások dolgozzanak ki megfelelő korrekciós mechanizmusokat készpénztöbbletük észszerű szintre történő csökkentésére, és ezt követően az egyes pénzügyi évekre vonatkozó készpénzigényeiket a Bizottsággal együttműködve hangolják össze becsült kiadási szükségleteikkel; tudatában van az érintett közös vállalkozások pénzügyi szabályai szerinti azon lehetőségeknek, hogy a fel nem használt előirányzatokat fel lehet venni a beérkezésüket követő három pénzügyi évre vonatkozó bevételi és kiadási előirányzatba; mindazonáltal pontosabban az alábbiak aggasztják:a)a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás készpénztervezésének hiányosságai, miután 178 millió EUR összegű további uniós pénzügyi hozzájárulást kértek a 2023-ban tervezett kifizetésekhez szükséges készpénzigényen felül, ami 2023 végén 237 millió EUR készpénztöbbletet eredményezett; tudomásul veszi azonban a közös vállalkozás által adott magyarázatot; mindazonáltal megismétli a Tiszta Légi Közlekedés közös vállalkozáshoz intézett felhívását, hogy kerülje el a hasonló helyzetek megismétlődését, és üdvözli a közös vállalkozás által 2024-re bejelentett kiigazításokat;b)a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás készpénztervezésének hiányosságai, miután 196 millió EUR összegű további uniós pénzügyi hozzájárulást kértek a 2023-ban tervezett kifizetésekhez szükséges készpénzigényen felül, ami 2023 végén 438 millió EUR készpénztöbbletet eredményezett; tudomásul veszi azonban a közös vállalkozás által adott magyarázatot; mindazonáltal megismétli a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozáshoz intézett azon felhívását, hogy kerülje el a hasonló helyzetek megismétlődését, és üdvözli a közös vállalkozás által 2024-re bejelentett kiigazításokat;c)az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás készpénztervezésének hiányosságai, miután 488,6 millió EUR összegű további uniós pénzügyi hozzájárulást kértek a 2023-ban tervezett kifizetésekhez szükséges készpénzigényen felül, ami 2023 végén 840,7 millió EUR készpénztöbbletet eredményezett; megérti a közös vállalkozás helyzetét, amely e többlethez vezetett, és üdvözli az érintett közös vállalkozásnak a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban tartott meghallgatása során nyújtott kiegészítő információkat, különösen a mesterséges intelligenciával kapcsolatos projektek azon elvárásait illetően, hogy lehetőséget biztosítsanak a jelentős készpénzkifizetésre; mindazonáltal megismétli az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozáshoz intézett azon felhívását, hogy kerülje el a hasonló helyzetek megismétlődését;

20.hangsúlyozza, hogy valamennyi közös vállalkozásnak meg kell erősítenie a belső pénzügyi ellenőrzéseket és a nyilvános átláthatósági mechanizmusokat, biztosítva a források hatékony és az EU stratégiai célkitűzéseivel összhangban lévő elosztását;

21.megismétli a Számvevőszék aggályait a tagok egyes közös vállalkozásokhoz való hozzájárulásával kapcsolatban, különös tekintettel annak lehetőségére, hogy egyes közös vállalkozások nem, vagy csak a kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásokra való nagyfokú támaszkodás révén tudják elérni hozzájárulási célkitűzéseiket, és felhívja az érintett közös vállalkozásokat, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést e helyzetek jövőbeli előfordulásának megelőzése érdekében; hangsúlyozza, hogy a hozzájárulási célok elérése az érintett közös vállalkozások felelőssége és kötelezettsége, és hogy a hozzájárulási célok teljesítésének elmulasztása ellentétes a közös vállalkozások alapgondolatával; pontosabban az alábbiak aggasztják:a)a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás helyzete, amelynek operatív hozzájárulási célja az Eurocontrol tagjaként csak 70 %-os szintet ért el, ami azt eredményezte, hogy a közös vállalkozás nem rendelkezett a Horizont 2020 rá vonatkozó részének teljes körű végrehajtásához tervezett hozzájárulásokkal; megjegyzi, hogy ez az elem azonban nem vezetett ahhoz, hogy a Számvevőszék e közös vállalkozás esetében közepesnek vagy magasnak tekintse a programok végrehajtásának kockázatát, mivel azt alacsonynak ítélték;b)a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás helyzete, amely jól teljesítette a Horizont 2020 keretében kitűzött hozzájárulási célját, ezt azonban különösen az operatív tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulásokra és a kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó célok közötti egyensúly felülvizsgálatával tette, az utóbbit 2444,5 millió EUR-ra emelték, ami az átfogó cél 90 %-ának felel meg; hangsúlyozza, hogy a kiegészítő tevékenységekhez nyújtott természetbeni hozzájárulásokra való támaszkodás kockázatot jelent a Horizont 2020 program végrehajtására nézve; hangsúlyozza a közös vállalkozás által végzett felülvizsgálat jelentős hatását; tudomásul veszi a közös vállalkozás által adott magyarázatot és azt, hogy a kiegészítő tevékenységek hozzájárulnak a közös vállalkozás általános célkitűzéseihez; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy ez azt jelenti, hogy a kitűzött célok elérése érdekében túlzott mértékben támaszkodnak a kiegészítő tevékenységekhez való természetbeni hozzájárulásra, és felhívja a közös vállalkozást, hogy kerülje el egy ilyen helyzet megismétlődését; tudomásul veszi, hogy ezek az elemek arra késztették a Számvevőszéket, hogy e közös vállalkozás esetében magasnak ítélje a programvégrehajtás kockázatát;c)az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás helyzete, amelynek számára a Horizont 2020 keretében a magánszektorbeli tagok által nyújtott hozzájárulás a 420 millió EUR-s célhoz képest csak 18,4 millió EUR-t ért el, ami súlyos különbséget jelent; megjegyzi továbbá, hogy a Horizont Európa és a Digitális Európa keretében ismét előfordulhat ilyen helyzet, mivel a magánszektorbeli tagokra vonatkozó hozzájárulási cél jelentősen, 900 millió EUR-ra nőtt, miközben a Horizont 2020 keretében a magánszektorbeli tagok számára nehézségeket okozó finanszírozási rendszerek továbbra is érvényben maradnak; tudomásul veszi, hogy ezek az elemek arra késztették a Számvevőszéket, hogy e közös vállalkozás esetében magasnak ítélje a programvégrehajtás kockázatát; az érintett közös vállalkozásnak a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban tartott meghallgatása során nyújtott további információk alapján megérti, hogy ezzel a kérdéssel az irányító testülettel együttműködésben foglalkoznak; mindazonáltal megismétli a Számvevőszék erre vonatkozó ajánlását, amely azt ajánlja, hogy az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás támogassa a jelenlegi célnak a Bizottság általi újraértékelését annak biztosítása érdekében, hogy a Horizont Európa és a Digitális Európa keretében el tudja érni a magánszektorbeli tagokra vonatkozó hozzájárulási célját, és ismételten hangsúlyozza, hogy a hozzájárulási célok elérését nem pusztán ambíciónak, hanem kötelezettségnek kell tekinteni;

22.hangsúlyozza, hogy a hatékonyság javítása érdekében a közös vállalkozások egységes alap-jogiaktusa előírja a közös vállalkozások számára, hogy szinergiákat érjenek el számos azonosított területen működő háttérirodai tevékenységek létrehozása révén; tudomásul veszi, hogy az érintett közös vállalkozások négy területet azonosítottak prioritásként, nevezetesen a számviteli tevékenységeket, a jogi tevékenységeket, az információs és kommunikációs technológiákat és az emberi erőforrásokat; különösen üdvözli e tekintetben:a)azt, hogy a számviteli tevékenységekre vonatkozó háttérirodai tevékenységek 2022 decembere óta működnek, és ezért a 2023. évi pénzügyi év egészében működnek, ami megfigyelhető volt az éves beszámoló elkészítése során, valamint azt, hogy az Európai Vasút Közös Vállalkozás vezető szerepet vállalt e háttérirodai tevékenységek működtetésében;b)azt, hogy a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás és az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás vezető szerepet vállalt a közös munkaerő-felvétel irányítására, az emberi erőforrások jogi keretére és az emberi erőforrások digitalizálására vonatkozó háttérirodai tevékenységek működtetésében;c)azt, hogy a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás és az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás vezető szerepet vállalt az információs és kommunikációs technológiai szolgáltatások irányítására vonatkozó háttérirodai tevékenységek működtetésében;d)azt, hogy a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás, az Európai Vasút Közös Vállalkozás és az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás vezető szerepet vállalt a közigazgatási közbeszerzések kezelésére vonatkozó háttérirodai tevékenységek működtetésében;e)azt, hogy a közös vállalkozások folytatják a White Atrium épületben található közös vállalkozások közös stratégiai IKT-tervének végrehajtását;

23.felhívja az egységes alap-jogiaktus szerinti kötelezettség által érintett közös vállalkozásokat, hogy továbbra is tegyenek jelentést háttérirodai tevékenységek létrehozásáról, nyújtsanak egyértelmű tájékoztatást arról, hogy bizonyos területeken mely közös vállalkozások végeznek feladatokat más közös vállalkozások számára, a prioritások listájára a lehető leghamarabb vegyék fel a kommunikációt, a logisztikát, a rendezvényeket és az üléstermek kezelését, valamint a könyvvizsgálati és csalás elleni stratégiák támogatását, továbbá nyújtsanak tájékoztatást azokról a területekről, amelyeket a jövőben fontolóra kell venni a háttérirodai tevékenységek létrehozása szempontjából, amint a prioritásként azonosított területeken megállapodás születik;

24.megismétli a Számvevőszék közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos aggályait, és felhívja a közös vállalkozásokat annak biztosítására, hogy a vonatkozó jogi rendelkezéseknek való megfelelés és egyes közbeszerzési eljárások szükséges összetettsége ne eredményezzen nagyobb kockázatot az operatív kiadások jogszerűségére és szabályszerűségére nézve; pontosabban az alábbiak aggasztják:a)az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás és a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás helyzete, amelyek esetében a Számvevőszék hiányosságokat állapított meg egy jelentős közbeszerzési eljárás kialakítása és értékelése terén; tudomásul veszi, hogy ez az elem azonban nem vezetett ahhoz, hogy a Számvevőszék e közös vállalkozás operatív ellenőrzési kiadásait érintő kockázatot közepesnek vagy magasnak tekintse; mindazonáltal hangsúlyozza, hogy az ilyen hiányosságok szabálytalan szerződésekhez és kifizetésekhez vezethetnek, ha a jövőbeli közbeszerzési eljárások nem foglalkoznak velük; üdvözli, hogy a közös vállalkozások készek lépéseket tenni e konkrét esetekben és javítani közbeszerzési eljárásaikat;b)az, hogy a Számvevőszék az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás és a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás működési szerződésekkel kapcsolatos kiadásainak kockázatát közepesnek értékelte a nagy értékű szerződésekre vonatkozó összetett közbeszerzési eljárásaik miatt;

25.hangsúlyozza az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás pénzügyi kitettségét egy nehézségekkel küzdő beszállítóval szemben, amely a közös vállalkozás értékelése szerint a potenciálisan alacsony, 0 EUR-s hatástól a 88 millió EUR-s becsült maximális hatásig terjed; a közös vállalkozás éves beszámolója alapján megérti, hogy ezt a helyzetet gondosan megvizsgálják; felhívja a közös vállalkozást, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést a pénzügyi kötelezettségek minimalizálása érdekében; üdvözli az érintett közös vállalkozásnak a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban tartott meghallgatása során nyújtott kiegészítő információkat, különös tekintettel az érintett közös vállalkozás által e pénzügyi felelősség minimalizálása érdekében kért további garanciákra, valamint e konkrét beszállító kulcsfontosságú szerepére vonatkozó magyarázatra;

26.tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozások által szolgáltatott, a közös vállalkozásokkal való együttműködésre kiválasztott szakértők nemek közötti egyensúlyára vonatkozó mennyiségi adatok részletessége és hozzáférhetőségi szintje eltérő; felhívja a közös vállalkozásokat, hogy növeljék az átláthatóságot és a jövőbeli éves tevékenységi jelentéseikbe foglaljanak bele egyértelmű mennyiségi adatokat a kiválasztott szakértők körében a nemek közötti egyensúlyra vonatkozóan; felhívja a közös vállalkozásokat a nemek közötti egyenlőség minden szinten való előmozdítására irányuló erőfeszítéseik fokozására és annak biztosítására, hogy a nemek közötti egyensúly továbbra is horizontális prioritás maradjon a közbeszerzéssel, a támogatásokkal és a pályázatokkal kapcsolatos valamennyi tevékenység során, és adjanak magyarázatot arra az esetre, ha a nemek közötti egyensúlyt nem lehet elérni;

27.tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozások által szolgáltatott, a közös vállalkozásokkal való együttműködésre kiválasztott szakértők földrajzi eloszlására vonatkozó mennyiségi adatok részletessége és hozzáférhetőségi szintje eltérő; felhívja az összes közös vállalkozást, hogy jövőbeli éves tevékenységi jelentéseikbe foglaljanak bele egyértelmű mennyiségi adatokat a kiválasztott szakértők földrajzi eloszlásáról; felhívja a közös vállalkozásokat annak biztosítására, hogy a földrajzi eloszlás maradjon horizontális prioritás a közbeszerzésekkel, támogatásokkal és pályázatokkal kapcsolatos valamennyi tevékenység során, és adjanak magyarázatot arra az esetre, ha a megfelelő földrajzi eloszlást nem lehet elérni;

28. felszólít a közös vállalkozások által nyújtott finanszírozás méltányos és igazságos földrajzi elosztására, biztosítva, hogy az alacsonyabb innovációs kapacitással rendelkező régiók és a kkv-k megfelelő támogatásban részesüljenek;

29.aggodalmát fejezi ki az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozáson belüli munkaerő-felvétel jelenlegi helyzete miatt, amely a 2023. évi pénzügyi év végéig 39 további betöltendő álláshelyet kapott a jelenlegi többéves pénzügyi keret alapján kapott jelentős források végrehajtása érdekében, de amelynek csak 21 további alkalmazottat sikerült felvennie; aggodalmát fejezi ki továbbá a Számvevőszék értékelése miatt, amely megállapította, hogy a közös vállalkozások felvételi eljárásai nem voltak kellően átláthatók a jelöltek és képesítéseik értékelésére szolgáló egyértelmű és korábban elfogadott pontozási hálózatok hiánya, valamint az alapul szolgáló döntéshozatali folyamatra vonatkozó megfelelő dokumentáció hiánya miatt; sajnálja, hogy a Számvevőszék véleménye szerint ez a helyzet a jelöltekkel szembeni egyenlőtlen bánásmódhoz vezethetett; emlékeztet arra, hogy rendkívül fontos elkerülni a kettős mérce alkalmazását a munkaerő-felvételi folyamat során, és kéri, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést e tekintetben; megismétli a Számvevőszék erre vonatkozó ajánlását, amely azt ajánlja, hogy az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás használja fel hatékonyan megnövelt személyzetét 2024 végéig a munkaerő-felvételi céljának elérésére, és hogy a felvételi eljárások átláthatóságának növelése és a kiválasztási bizottság döntéshozatali eljárásainak alátámasztása érdekében az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozásnak az előválogatási szakaszban előzetesen egyeztetett pontozási táblázatot kell használnia, összhangban más közös vállalkozások és uniós szervek gyakorlatával; üdvözli, hogy a közös vállalkozás készen áll a javításra irányuló ajánlások beépítésére;

30. hangsúlyozza, hogy valamennyi közös vállalkozásban következetes és méltányos személyzeti politikára van szükség a személyzet számára megfelelő és befogadó munkafeltételek, karrierfejlődési lehetőségek, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly biztosítása érdekében; olyan intézkedések végrehajtására szólít fel, amelyek megakadályozzák a határozott idejű szerződésektől és a bizonytalan foglalkoztatástól való túlzott függést; hangsúlyozza a mentális egészséget támogató struktúrák, a rugalmas munkafeltételek és a méltányos belső előléptetési lehetőségek fontosságát a személyzet jóllétének javítása érdekében;

31.felhívja az összes közös vállalkozást, hogy hajtsanak végre konkrét intézkedéseket a nemek közötti egyensúly javítása érdekében a vezetői tisztségekben és a döntéshozó szervekben, beleértve a nemek közötti egyensúlyra vonatkozó célok meghatározását és az előrehaladás rendszeres nyomon követését; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a nemek közötti bérszakadékkal, és egyenlő esélyeket kell biztosítani a szakmai előmenetelhez;

32.tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék alacsonynak ítélte az igazgatási kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét érintő kockázatot valamennyi közös vállalkozás esetében, kivéve a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozást és az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozást, amelyek esetében ezt magas munkaerő-felvételi szintjük miatt közepesnek ítélték, valamint az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás és a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás esetében, azok közelmúltban megszerzett pénzügyi önállósága miatt;

33.aggodalmát fejezi ki a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás helyzete miatt a humánerőforrás-gazdálkodással kapcsolatos, a Számvevőszék által megállapított különböző szempontok tekintetében, különös tekintettel a külső szolgáltatók igénybevételére, nevezetesen az alábbiak miatt:a)a közös vállalkozás jelentős mértékben támaszkodik külső szolgáltatókra, mivel megállapítást nyert, hogy a közös vállalkozás személyzetének közel fele külső szolgáltatókból állt (2023-ban 361 külső szolgáltató és 429 alkalmazott), ami ezt a helyzetet olyan kritikus kérdéssé teszi, amely jelentős hatással lehet a közös vállalkozás azon képességére, hogy fenntartható módon kezelje emberi erőforrásait, miközben biztosítja a tudás és az intézményi tapasztalatok megőrzésére vonatkozó kapacitást, ami hosszú távon pénzügyi nyereségeket is lehetővé tesz;b)az, hogy a közös vállalkozás nem fogadta el a külső szolgáltatók egyedi hivatalos meghatározását, ami az egyértelműség hiányához vezetett az alkalmazottakra vonatkozó igényekre gyakorolt hatásuk értékelésében; megjegyzi továbbá, hogy a közös vállalkozás kockázati nyilvántartása nem tartalmazta a külső szolgáltatókra való hosszú távú nagy fokú támaszkodáshoz kapcsolódó összes potenciális kockázatot, ami megakadályozhatja, hogy a közös vállalkozás belső ellenőrzése megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket vezessen be e kockázatok kezelésére;c)a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata által e tárgyban végzett ellenőrzés megállapításai, amelyek feltárták, hogy a közös vállalkozás nem hozott létre központosított feladatkört a külső szolgáltatók koordinálására és irányítására, és nem dolgozott ki módszertant az összesített humánerőforrás-igényeinek és különösen a külső szolgáltatók iránti igényeinek felmérésére; hangsúlyozza, hogy megállapítást nyert, hogy a közös vállalkozásnak a külső szolgáltatók igénybevételére vonatkozó döntése ezért költségvetési megfontolásokon, nem pedig humánerőforrás-igényeken alapult;d)a közös vállalkozás emberi erőforrásaira vonatkozó jelentéstétel átláthatóságának hiánya; különösen ami az állandó és ideiglenes alkalmazottak számadatainak bemutatását illeti, tekintettel arra, hogy a 386 ideiglenes és szerződéses alkalmazott közül 224-nek valójában határozatlan idejű munkaszerződése volt, és ezért gyakorlati szempontból állandó alkalmazottnak lehetett volna tekinteni őket; felhívja a közös vállalkozást, hogy a jövőben hangsúlyozza az ilyen árnyalatnyi eltéréseket az emberi erőforrásokról szóló jelentéseiben;e)megismétli a Számvevőszék cselekvésre vonatkozó ajánlását, amely azt ajánlja, hogy a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás hozzon létre központosított koordinációs és irányítási feladatkört a külső szolgáltatók számára, és fogadjon el átfogó módszertant a teljes humánerőforrás-igényének a várható munkaterhelés és a szükséges készségek alapján történő rendszeres értékelésére, valamint hogy az érintett közös vállalkozásnak a külső szolgáltatók hosszú távú magas szintű igénybevételéből eredő legfontosabb kockázatokkal is ki kell egészítenie kockázati nyilvántartását;f)üdvözli a közös vállalkozás által tett kötelezettségvállalásokat, és üdvözli a külső szolgáltatók jelentős igénybevételéhez vezető kihívások magyarázatát; aggodalmát fejezi ki azonban e jelentős függőség és a kapcsolódó kockázatok miatt; felhívja a közös vállalkozást, hogy a jövőben nyújtson részletesebb tájékoztatást a külső szolgáltatók igénybevételéhez vezető döntéshozatali folyamatokról;

34.tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozások által szolgáltatott, a közös vállalkozásokkal való együttműködésre kiválasztott szakértőknek a személyzet körében, valamint irányító szerveiken és struktúráikon belüli, nemek közötti egyensúlyára vonatkozó mennyiségi adatok részletessége és hozzáférhetőségi szintje eltérő éves tevékenységi jelentéseikben; felhívja az összes közös vállalkozást, hogy jövőbeli éves tevékenységi jelentéseikbe illesszenek be egy egyértelmű szakaszt, amely a személyzetük körében, valamint irányító szerveiken és struktúráikon belüli, nemek közötti egyensúlyra vonatkozó mennyiségi adatokkal foglalkozik, beleértve az adatok különböző felelősségi szintek és különböző szerződéstípusok szerinti bontását; felhívja a közös vállalkozásokat annak biztosítására, hogy a nemek közötti egyensúly továbbra is célkitűzés maradjon a felelősség minden szintjén és továbbra is tegyenek erőfeszítéseket ezen egyensúly javítására annak érdekében, hogy biztosítsák a társadalom méltányos képviseletét személyzetükön belül, és mozdítsák elő az egészséges és produktív munkakörnyezetet, és adjanak magyarázatot arra az esetre, ha a nemek közötti egyensúlyt nem lehet elérni;

35.tudomásul veszi, hogy a közös vállalkozások által szolgáltatott, a közös vállalkozásokkal való együttműködésre kiválasztott szakértőknek a személyzet körében, valamint irányító szerveiken és struktúráikon belüli földrajzi eloszlására vonatkozó mennyiségi adatok részletessége és hozzáférhetőségi szintje eltérő éves tevékenységi jelentéseikben; felhívja az összes közös vállalkozást, hogy jövőbeli éves tevékenységi jelentéseikbe illesszenek be egy egyértelmű szakaszt, amely a személyzetük körében, valamint irányító szerveiken és struktúráikon belüli földrajzi eloszlásra vonatkozó mennyiségi adatokkal foglalkozik, beleértve az adatok különböző felelősségi szintek és különböző szerződéstípusok szerinti bontását; felhívja az összes közös vállalkozást annak biztosítására, hogy a megfelelő földrajzi eloszlás továbbra is célkitűzés maradjon minden felelősségi szinten, és adjanak magyarázatot arra az esetre, ha a megfelelő földrajzi eloszlást nem lehet elérni;

36.üdvözli az uniós ügynökségek hálózatának (EUAN) és a sokszínűséggel és befogadással foglalkozó munkacsoportjának munkáját, amely az EUAN sokszínűségről és befogadásról szóló chartájának elfogadásához vezetett; felkéri a közös vállalkozásokat, hogy fogadják el ezt a chartát;

37. hangsúlyozza, hogy a közös vállalkozásoknak biztosítaniuk kell, hogy a finanszírozott projektek hozzájáruljanak a társadalmi jóléthez és inkluzivitáshoz, tiszteletben tartsák a munkavállalók jogait és munkakörülményeit, és igazodjanak a fenntartható technológiákra való igazságos átmenet elveihez;

38.üdvözli a Számvevőszék által a kutatási és innovációs projekteket végrehajtó tíz közös vállalkozás által teljesített támogatási kifizetések vizsgálata terén végzett munkát, különös tekintettel a Horizont 2020 keretében a kedvezményezettek szintjén teljesített támogatási kifizetések mintájának kiegészítő ellenőrzésére; aggodalmát fejezi ki e vizsgálat eredményei miatt, amelyek tartós rendszerszintű hibákat mutattak ki, különösen a bejelentett személyzeti és felszerelési költségek tekintetében; felszólít a rendszerszintű hibák kijavítására;

39.hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék a Horizont 2020 keretében a Tiszta Légi Közlekedés Közös Vállalkozás, az Innovatív Egészségügy Közös Vállalkozás, a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás, a Körforgásos és Bioalapú Európai Gazdaság Közös Vállalkozás, valamint az Európai Vasút Közös Vállalkozás esetében megállapított egy számszerűsített és súlyos hibát a kifizetésekre vonatkozóan; üdvözli az e tekintetben a kedvezményezettek szintjén a figyelemfelkeltés érdekében tett kezdeményezéseket; felhívja a közös vállalkozásokat, hogy biztosítsák az operatív kiadások jogszerűségét és szabályszerűségét, és hangsúlyozza, hogy a Számvevőszék közepesnek ítélte a közös vállalkozások időközi és záró támogatási kifizetéseinek kockázatát;

40. felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be: i. kötelező pénzügyi képzést a közös vállalkozások által nyújtott finanszírozás kedvezményezettjei számára a visszatérő számviteli hibák megelőzése érdekében; ii. automatizált ellenőrzési eszközöket a személyzeti költségekre vonatkozó számítások pontosságának javítása érdekében; iii. szigorúbb előzetes ellenőrzési eljárásokat az uniós források megfelelő felhasználásának biztosítása érdekében;

41.üdvözli, hogy a Számvevőszék valamennyi közös vállalkozásra vonatkozó extrapolációja szerint az átlagos hibaarány éppen a 2 %-os lényegességi küszöb alatt van a támogatási kiadások esetében, valamint üdvözli, hogy a Bizottság közös ellenőrzési szolgálata által kiszámított fennmaradó hibaarányok szintén a lényegességi küszöb alatt voltak;

42.tudomásul veszi, hogy a Horizont Európa és a Digitális Európa időközi kifizetéseinek száma túl alacsony volt ahhoz, hogy szerepeljen a Számvevőszék által 2023-ban ellenőrzött mintában;

43.tudomásul veszi, hogy a Horizont Európa keretében több változás történt a közös vállalkozások belső ellenőrzési keretrendszerében, nevezetesen azt a tényt, hogy a Bizottság már nem szándékozik konkrét reprezentatív utólagos ellenőrzéseket végezni a Horizont Európa egyes érdekelt felei, például a közös vállalkozások nevében; megjegyzi továbbá, hogy a Bizottság ugyanezen változtatás alkalmazását tervezi a Digitális Európa keretében nyújtott támogatások kifizetésére is;

44.aggodalmát fejezi ki a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás kockázatkezelése és belső ellenőrzési funkciói közötti kommunikáció, együttműködés és koordináció hiánya, valamint az integrált kockázatkezelési folyamat ehhez kapcsolódó hiánya miatt, valamint amiatt, hogy a közös vállalkozás nem tudott kielégítő bizonyítékokkal szolgálni arra vonatkozóan, hogy a belső ellenőrzési tevékenységek tervezése során rendszeresen kockázatkezelési információkat használ fel; megismétli a Számvevőszék erre vonatkozó ajánlását, amely azt ajánlja, hogy az érintett közös vállalkozás belső ellenőrzési keretrendszerében alkalmazzon integrált kockázatkezelési eljárást kockázatainak hatékony kezelése érdekében; üdvözli a közös vállalkozás arra irányuló terveit, hogy lépéseket tegyen ebben a kérdésben;

45.hangsúlyozza egy átfogó és naprakész ügymenet-folytonossági terv és katasztrófa utáni helyreállítási terv végrehajtásának fontosságát a közös vállalkozások számára; e tekintetben sajnálja, hogy a 2023. évi pénzügyi év végén a közös vállalkozások – a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás kivételével – nem rendelkeztek kielégítő szakpolitikával e tekintetben; üdvözli a közös vállalkozás arra irányuló terveit, hogy lépéseket tegyen ebben a kérdésben;

46.rámutat arra, hogy az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozás és a Globális Egészségügyi EDCTP3 Közös Vállalkozás még mindig nem hajtotta végre teljes mértékben a Bizottság belső ellenőrzési keretrendszerét, és felhívja e két közös vállalkozást, hogy maradéktalanul hajtsák végre ezt a keretrendszert;

47.tudomásul veszi, hogy a Számvevőszék a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó ellenőrzése során egy alkalommal értesítette csalásgyanús esetről az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF); tudomásul veszi, hogy az OLAF később elutasította az ügyet, mivel az érintett személyzeti üggyel kapcsolatban nem észleltek csalást; üdvözli a Számvevőszék gondosságát és a csalás elleni struktúrán belüli együttműködést;

48.hangsúlyozza a közös vállalkozások érzékeny funkcióira vonatkozó belső ellenőrzési politika végrehajtásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy egy ilyen politika megelőzheti és csökkentheti a nem megfelelő vagy csalárd fellépés kockázatát; sajnálja, hogy a 2023. évi pénzügyi év végén a 3. „Egységes Európai Égbolt” Légiforgalmi Szolgáltatási Kutatás Közös Vállalkozás, a Tiszta Hidrogén Közös Vállalkozás, a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás, az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozás, valamint a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás még nem rendelkezett erre vonatkozó szakpolitikával; hangsúlyozza e helyzet kritikus jellegét, és sürgeti a közös vállalkozásokat, hogy szükségtelen késedelem nélkül tegyenek lépéseket;

49.tudomásul veszi a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás Számvevőszék által említett helyzetét, amely szerint az egyik korábbi vezető munkatársa, aki a közelmúltban elhagyta a közös vállalkozást, új szakmai tevékenységet kezdett az érintett közös vállalkozás előzetes értesítése nélkül; felhívja az érintett közös vállalkozást és az összes többi közös vállalkozást, hogy aktívan kísérjék figyelemmel a korábbi vezető beosztású alkalmazottak, valamint az érzékeny feladatokat ellátó alkalmazottak új szakmai tevékenységeit; üdvözli az érintett közös vállalkozás által ezzel a konkrét esettel kapcsolatban nyújtott kiegészítő információkat;

50. felhívja az összes közös vállalkozást, hogy fokozzák átláthatósági politikájukat, különösen az esetleges összeférhetetlenségek tekintetében; sürgeti a közös vállalkozásokat, hogy tegyék közzé igazgatótanácsi tagjaik, tudományos bizottságaik tagjai és külső szakértőik érdekeltségi nyilatkozatait, biztosítva, hogy nyilvánosságra hozzák a közös vállalkozás által nyújtott finanszírozásban részesülő szervezetekkel fennálló pénzügyi, szakmai vagy személyes kapcsolatokat; ragaszkodik ahhoz, hogy a közös vállalkozások vezető beosztású alkalmazottai számára vezessenek be kötelező várakozási időszakot, mielőtt munkát vállalhatnának olyan szervezeteknél, amelyek a közös vállalkozás által nyújtott finanszírozásban részesülnek;

51.tudomásul veszi a közös vállalkozások által a csalás megelőzésével, felderítésével és korrekciójával kapcsolatos tevékenységeikről jelentett információkat; felhívja az összes közös vállalkozást, hogy erősítsék meg szerepüket és azonosítsák gyenge pontjaikat azáltal, hogy további megbeszéléseket folytatnak a csalás elleni küzdelemről, és számoljanak be ezekről az elemekről, és jövőbeli jelentéseikben egyértelműen mutassák be az e tekintetben bevezetett jogi keretet és politikákat;

52.üdvözli, hogy a közös vállalkozások nyomonkövetési jelentést készítettek az Európai Parlament állásfoglalásairól, amelyek a közös vállalkozások 2022. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatok szerves részét képező megjegyzéseket tartalmaznak; megjegyzi, hogy ezek a jelentések kielégítő mértékben ismertetik a közös vállalkozások véleményét az Európai Parlament által kiemelt kérdésekről;

53.üdvözli, hogy a Számvevőszék jelentése tartalmazza a közös vállalkozások által a Számvevőszék korábbi észrevételei és cselekvési ajánlásai nyomán hozott intézkedések nyomon követésének elemzését is; e tekintetben megjegyzi, hogy a 2022 végéig nem megfelelően kezelt 37 észrevételből 16-ot lezártak, és 2023 végén 21 továbbra is lezáratlan volt; megjegyzi továbbá, hogy a 2021. és 2022. évi éves jelentésekben ajánlott 15 intézkedésből kilencet teljes mértékben, kettőt a legtöbb tekintetben, hármat néhány tekintetben végrehajtottak, egyet pedig egyáltalán nem hajtottak végre; tudomása szerint néhány olyan ajánlás, amelyet még végre kell hajtani, főként az emberi erőforrásokkal kapcsolatos kérdésekhez kapcsolódik, amelyeket a közös vállalkozások csak a Bizottság Költségvetési Főigazgatóságával együttműködve és csak akkor hajthatnak végre, ha az alkalmazások végrehajtásra készek; tudomása szerint a 2023 vége előtt végrehajtandó ajánlásokat kellő időben végrehajtották;

54.üdvözli, hogy a Számvevőszék a közös vállalkozásokkal együttműködésben, a megvalósíthatóság biztosítása érdekében meghatározott minden egyes folyamatban lévő intézkedési ajánlásának végrehajtására határidőt állapított meg; felhívja a közös vállalkozásokat, hogy továbbra is tegyenek jelentést a Számvevőszéknek és az Európai Parlamentnek ezekről a kérdésekről;

55. aggodalommal veszi tudomásul az ITER projekt végrehajtása során felmerülő költségtúllépésekkel, késedelmekkel és irányítási kérdésekkel kapcsolatos tartós kihívásokat; jobb pénzügyi felügyeletre és fokozott költségvetési átláthatóságra szólít fel, beleértve a költségek alakulásáról, a kiadások hatékonyságáról és a projekt kulcsfontosságú mérföldkövei felé tett előrehaladásról szóló részletesebb nyilvános jelentéstételt; hangsúlyozza, hogy szigorúbb ellenőrzési mechanizmusokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a projektekhez nyújtott uniós hozzájárulásokat hatékonyan használják fel; sürgeti a közös vállalkozást, hogy erősítse meg a belső irányítást a projektkockázatok rendszeres és független értékelésének biztosítása és a felső vezetésre vonatkozó elszámoltathatósági mechanizmusok kibővítése révén;

56.tisztában van a közös vállalkozások adminisztratív és költségvetési korlátaival, és e korlátokra való tekintettel felhívja a közös vállalkozásokat, hogy a tudományos és kutatóintézeteknek, az állami és magánszervezeteknek, valamint az európai és nemzeti hatóságoknak szánt akadálymentes kommunikációs anyagok révén jobban terjesszék a kutatási és innovációs tevékenységekhez való hozzájárulásukat; kéri, hogy ez az akadálymentes kommunikációs anyag mozdítsa elő a közös vállalkozások által a kutatási és innovációs tevékenységek terén kínált közbeszerzési szerződések és támogatások lehetőségeit;

57.felhívja a közös vállalkozásokat, hogy a kommunikációs tevékenységekben proaktívan vegyenek részt annak érdekében, hogy eljussanak az uniós polgárok széles köréhez, hogy bemutassák a közös célokhoz való hozzájárulásukat és a magánszektorbeli tagokat is bevonó intézményesített partnerségek szükségességét;

58. felhívja a közös vállalkozásokat, hogy alakítsanak ki együttműködést egyetemekkel a fiatal európai diplomások megszólítása érdekében, hogy megerősítsék a jövőbeli munkaerő-felvételi eljárásaikat;

59.felhívja a közös vállalkozásokat, hogy továbbra is hatékonyan és kapacitásuk mértékéig számoljanak be a foglalkoztatáshoz és az európai gazdaság versenyképességéhez való hozzájárulásukról, tekintettel arra, hogy a kutatás és innováció területén az Európai Unió valamennyi fontos szereplőjének az Európai Unió újraiparosítására kell összpontosítania;

60.felhívja a közös vállalkozásokat, hogy továbbra is biztosítsák a magánvállalatok, különösen a kis- és középvállalkozások megfelelő szintű részvételét, amelyek az európai gazdaság legerősebb eszközét képezik;

61.felhívja a közös vállalkozásokat, hogy hatékonyan számoljanak be az Európai Unió költségvetésének horizontális prioritásaihoz való hozzájárulásukról;

62.felhívja a közös vállalkozásokat, hogy a nemzetközi érdekelt felekkel való kapcsolattartás során továbbra is körültekintően járjanak el tevékenységeik végzése során, különösen az Európai Unió által bevezetett korlátozó intézkedések rendszerének fényében; hangsúlyozza a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás e tekintetben fennálló különleges helyzetét, és üdvözli az érintett közös vállalkozásnak a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban tartott meghallgatása során az ITER projekt keretében felmerülő problémák megelőzése érdekében bevezetett intézkedésekről adott magyarázatait;

63.felhívja az összes közös vállalkozást annak biztosítására, hogy személyzetük minden releváns területen megfelelően használja ki az Európai Unió más szervezeteivel, például az ügynökségekkel való lehetséges szinergiákat annak érdekében, hogy növeljék műveleteik hatékonyságát és hatását; felhívja az összes közös vállalkozást annak biztosítására, hogy alkalmazottaik megfelelően használják ki az uniós ügynökségek hálózatát (EUAN) alkotó platformot;

64. hangsúlyozza, hogy az Unió által finanszírozott kutatásban digitális szuverenitásra van szükség; e tekintetben különös hangsúlyt fektet a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozásra, az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozásra és az Intelligens Hálózatok és Szolgáltatások Közös Vállalkozásra, amelyek előnyben részesítik azokat a projekteket, amelyek fokozzák az Unió autonómiáját a félvezetőgyártás, a mesterséges intelligencia és a kiberbiztonság terén; kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a közös vállalkozások által finanszírozott projektek: i. a kritikus technológiák tekintetében ne támaszkodjanak túlzott mértékben harmadik országbeli beszállítókra; ii. járuljanak hozzá az Unió ipari rezilienciájához és stratégiai függetlenségéhez; iii. mozdítsák elő a belföldi K+F-et a kulcsfontosságú digitális ágazatokban;

65.felhívja a 2023. évi pénzügyi évre vonatkozó mentesítés megadása tekintetében vizsgált valamennyi közös vállalkozást, hogy készítsenek egyedi nyomonkövetési jelentést az ezen állásfoglalásban említett konkrét kérdések kezelése érdekében hozott valamennyi intézkedésről, és legkésőbb 2025 szeptember 30-ig nyújtsák be ezt a közös vállalkozás (ügyvezető) igazgatója által aláírt nyomonkövetési jelentést az Európai Parlamentnek;

66.hangsúlyozza, hogy a nyomonkövetési jelentések tartalmazhatják a közös vállalkozások ezen állásfoglalással és a mentesítésért felelős hatóság számára releváns egyéb kérdésekkel kapcsolatos általános véleményét is; elvárja, hogy a közös vállalkozások átfogó megközelítést alkalmazva készítsék el ezt a jelentést, és vegyék figyelembe az Európai Parlament által a tevékenységeikkel kapcsolatban tárgyalt valamennyi kérdést, és ezt jóhiszeműen és együttműködve tegyék meg.