1.tudomásul veszi Szerbia kinyilvánított elkötelezettségét az uniós tagság mint stratégiai cél mellett, valamint azt a törekvését, hogy 2026 végéig teljes mértékben igazodik az uniós vívmányokhoz; sürgeti Szerbiát, hogy gyorsan és határozottan hajtsa végre az alapvető reformokat, különösen az 1. témakörben, hogy ezt az igen ambiciózus kötelezettségvállalást reálisnak, valódinak és érdeminek lehessen tekinteni; hangsúlyozza, hogy Szerbiának komolyan és kategorikusan bizonyítania kell, hogy erős politikai akarattal és az uniós reformok végrehajtásának következetességével stratégiailag az EU felé orientálódik, valamint objektív és egyértelmű kommunikációt kell folytatnia polgáraival az EU-ról, Szerbia európai útjáról és a szükséges reformokról;

2.ismételten hangsúlyozza a Nyugat-Balkán stratégiai jelentőségét napjaink geopolitikai környezetében, valamint az EU egészének biztonsága és stabilitása szempontjából; hangsúlyozza, hogy geopolitikai helyzete miatt az ország közvetlen hatást gyakorol a régió általános stabilitására; ezért elítéli Szerbia arra irányuló kísérleteit, hogy a szomszédos országok szuverenitását aláásva befolyási övezetet hozzon létre;

3.elismeri Szerbia megfelelő szintű felkészültségét a makrogazdasági stabilitás és a költségvetési fegyelem terén, valamint a Bizottság azon értékelését, miszerint technikailag készen állnak a 3. témakör megnyitására, ugyanakkor aggodalommal állapítja meg, hogy az uniós tagsághoz szükséges referenciaértékek teljesítése terén a tárgyalási fejezetek mindegyikében korlátozott vagy semmilyen általános előrelépés nem történt, és különösen a kritikus területeken – például a jogállamiság, a média szabadsága, a közigazgatási reform és az uniós politikákhoz, különösen az uniós külpolitikához való igazodás terén – mutatkoznak hiányosságok;

4.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem történt előrelépés a 31. fejezet tekintetében, mivel Szerbia uniós külpolitikai álláspontokhoz való igazodása nagyrészt változatlan maradt, főként Szerbia Oroszországgal fenntartott szoros kapcsolatai miatt; emlékeztet arra, hogy Szerbia a Nyugat-Balkánon továbbra is jelentős kivételt képez a KKBP-hez való igazodás tekintetében; felszólítja Szerbiát, hogy fordítsa meg ezt a tendenciát, és tegyen pozitív lépéseket a teljes igazodás érdekében; megállapítja, hogy Szerbia egyre nagyobb arányban felel meg az uniós nyilatkozatoknak és állásfoglalásoknak, de a megfelelési arány továbbra is csak 61%-os; üdvözli Szerbia folyamatos aktív részvételét az EU katonai válságkezelési misszióiban és műveleteiben, és az ezekhez való hozzájárulását;

5.üdvözli a Szerbia által Ukrajnának nyújtott humanitárius támogatást, és tudomásul veszi, hogy egy kölcsönösen előnyös megállapodás keretében 800 millió EUR értékben adtak el lőszert Ukrajnának; megállapítja, hogy Szerbia igazodott az Oroszország Ukrajna elleni agresszív háborújával kapcsolatos egyes uniós álláspontokhoz; sajnálja azonban, hogy Szerbia még mindig nem igazodik az Oroszországgal szembeni uniós korlátozó intézkedésekhez; felszólítja az EU-t, hogy vizsgálja felül az EU által Szerbiának nyújtott pénzügyi támogatás mértékét, amennyiben az ország továbbra is demokráciaellenes ideológiákat támogat, és nem igazodik az EU korlátozó intézkedéseihez és a KKBP-hez; felszólítja Szerbiát, hogy szisztematikusan és késedelem nélkül igazodjon az EU Oroszországgal és Belarusszal szembeni korlátozó intézkedéseihez és általános politikájához;

6.hangsúlyozza az Oroszországgal szembeni szankciók végrehajtásának fontosságát Európa egészének biztonsága szempontjából; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia továbbra is szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, ami aggályokat vet fel stratégiai orientációjával kapcsolatban; ismételten felszólítja a szerb hatóságokat, hogy fokozzák az átláthatóságot a niši, úgynevezett Orosz–Szerb Humanitárius Központ szerepét és tevékenységeit illetően, és haladéktalanul szüntessenek meg minden katonai együttműködést Oroszországgal; tudomásul veszi Szerbia azon döntését, hogy támogatja az Oroszország Ukrajna elleni agresszióját három évvel a teljes körű invázió után elítélő ENSZ-határozatot; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Vučić elnök szóban azonnal visszavonta Szerbia ENSZ-szavazatát, és azt „hibának” nevezte; úgy véli, hogy a Kreml-rezsimmel fenntartott kiváltságos kapcsolatok nemcsak Szerbia mint tagjelölt ország hitelességét ássák alá, hanem európai partnerei bizalmát és az EU és Szerbia közötti kapcsolatok jövőjét is;

7.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kormány ellenőrzése alatt álló média és egyes kormányzati tisztviselők régóta fennálló EU-ellenes és oroszbarát retorikájának eredményeként Szerbiában folyamatosan csökken az uniós tagság nyilvánosság általi támogatottsága, míg a Putyin-rezsimé növekszik; felhívja a szerb hatóságokat, hogy támogassák a tényeken alapuló és nyílt vitát az Európai Unióhoz való csatlakozásról;

8.sajnálatát fejezi ki a dezinformáció folyamatos terjedése miatt, többek között Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújával kapcsolatban; elítéli e fellépéseknek a régió más országaira továbbgyűrűző hatásait; felhívja a szerb hatóságokat, hogy küzdjenek a dezinformáció ellen, és felhívja az EU-t, hogy fokozza az együttműködést Szerbiával a demokratikus reziliencia megerősítése és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem érdekében;

9.tudomásul veszi az uniós vízumpolitikához való igazodás terén elért szerbiai eredményeket, és felszólít az ahhoz való maradéktalan igazodásra, különösen azon harmadik országok tekintetében, amelyek biztonsági kockázatot, például kibertámadási veszélyt jelentenek az EU számára; üdvözli az EU és Szerbia között 2024. június 25-én aláírt, a Frontexszel folytatott határigazgatási operatív együttműködésről szóló megállapodást, amely kiemeli, hogy az alapvető jogokkal és a nemzetközi normákkal összhangban kell fellépni;

10.megismétli, hogy a csatlakozási tárgyalások általános ütemének – az uniós közös kül- és biztonságpolitikához való igazodás mellett – az alapkérdések, a jogállamiság és a közös európai jogok és értékek terén elért kézzelfogható előrelépéstől, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd iránti elkötelezettségtől kell függenie, amelyet jóhiszeműen kell lefolytatni annak érdekében, hogy kölcsönös elismerésen alapuló, jogilag kötelező erejű megállapodás szülessen; megismétli azon álláspontját, hogy a Szerbiával folytatott csatlakozási tárgyalások csak akkor haladhatnak előre, ha az ország igazodik az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz, és jelentős előrelépést tesz az EU-val kapcsolatos reformjai, és különösen az „alapkérdések” területén;

11.ismételten aggodalmát fejezi ki a Bizottság Szerbiával kapcsolatos elnéző megközelítése miatt, holott az országban már egy éve visszaesés tapasztalható a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok terén, valamint destabilizáló hatást gyakorol az egész régióra; sürgeti a Bizottságot, hogy – a legmagasabb szinten is – alkalmazzon egyértelműbb megfogalmazást Szerbiával szemben, következetesen orvosolva annak jelentős hiányosságait, az előrehaladás hiányát, sőt visszalépését, ezáltal fenntartva az EU alapvető értékeit;

12.felhívja a szerb kormányt, hogy reklámozza az uniós csatlakozás és az uniós finanszírozású projektek és reformok szerepét és előnyeit a szerb lakosság körében;

13.tudomásul veszi az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosításával kapcsolatos folyamatos kihívásokat, beleértve az igazságszolgáltatás jogtalan befolyásolását és a politikai nyomásgyakorlást is; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy nem vezettek be olyan biztosítékokat, amelyek megakadályoznák a bírák és ügyészek kinevezésébe és a velük szembeni fegyelmi eljárásokba való politikai beavatkozást; felszólítja Szerbiát annak biztosítására, hogy a Bírói Főtanács, az Ügyészi Főtanács, valamint Szerbia kormánya és parlamentje hatékonyan és proaktívan védje meg a bírói függetlenséget és az ügyészi autonómiát;

14.hangsúlyozza az Igazságügyi Akadémiáról szóló jogszabály és a Velencei Bizottság véleménye elfogadásának fontosságát és annak jelentőségét, hogy megtegyék a szükséges bírói kinevezéseket a meglévő üres álláshelyek csökkentése és az igazságszolgáltatási rendszer általános hatékonyságának javítása érdekében; megjegyzi, hogy e jogszabály elfogadásának késedelme megakasztotta az uniós normákhoz való igazodáshoz szükséges kulcsfontosságú igazságügyi reformokat; felszólít a jogszabálytervezet módosítására az összes érdekelt féllel folytatott átlátható konzultációt követően az intézmény függetlenségének és ellenőrzési mechanizmusainak biztosítása érdekében, az igazságszolgáltatás általános függetlenségéhez való hozzájárulás érdekében;

15.megjegyzi, hogy a 2024–2028-as időszakra vonatkozó új korrupcióellenes stratégia elfogadása ellenére korlátozott előrelépés történt a korrupció elleni küzdelem terén; felhívja Szerbiát, hogy fogadja el és kezdje meg a kapcsolódó korrupcióellenes cselekvési terv végrehajtását, és a nemzetközi normákkal összhangban hozzon létre hatékony nyomonkövetési és koordinációs mechanizmust az előrehaladás nyomon követésére; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a korrupció még mindig számos területen elterjedt, különösen a „Szerb Köztársaság érdekeit szolgáló projektek” kapcsán, és erős politikai akaratra lesz szükség a korrupció hatékony kezelése érdekében, valamint határozott büntető igazságszolgáltatási választ kell adni a magas szinten elkövetett korrupcióra; megállapítja, hogy Szerbia a 2024. évi korrupcióérzékelési indexen a 105. helyen áll, jóval az uniós országok átlaga alatt; úgy véli, hogy a korrupció szintje Szerbiában jelentősen akadályozza az ország uniós csatlakozási folyamatát; aggodalommal állapítja meg, hogy több év elteltével még mindig nem születtek eredmények a nagy közérdeklődésre számot tartó ügyekben, például a régóta tartó Krušik-, Jovanjica-, Savamala- és Belivuk-ügyben; felhívja Szerbiát, hogy erősítse meg korrupcióellenes intézményeinek függetlenségét azzal, hogy megfelelő forrásokat biztosít számukra és megvédi azokat a politikai beavatkozástól; felhívja Szerbia kormányát, hogy írja alá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet megvesztegetés elleni egyezményét, és teljes mértékben igazítsa hozzá a rendőrségi együttműködésre és a szervezett bűnözésre vonatkozó jogi keretét az EU jogi keretéhez;

16.üdvözli az új parlament plurálisabb összetételét, amely szélesebb körben képvisel politikai pártokat, többek között a nemzeti kisebbségek pártjait is; megjegyzi, hogy az előrehozott választások és a kormány és a parlament működésének emiatti megszakítása akadályozta a reformok előrehaladását; tudomásul veszi az előrehozott választások gyakori mintázatát, az állandó kampányüzemmódot és a kormányok megalakításának hosszú késedelmeit, valamint a nemzeti parlament munkájának megszakítását, többek között a kormányhoz intézett kérdések órájának elmaradását, a független intézmények jelentéseiről folytatott vita hiányát, valamint a sürgősségi eljárások gyakoribb alkalmazását, ami a parlamenti jogalkotási felügyelet és legitimitás hiányához vezet, és nem járul hozzá az ország hatékony demokratikus kormányzásához;

17.tudomásul veszi Miloš Vučević miniszterelnök 2025. január 28-i lemondását, amelyet a nemzetgyűlés 2025. március 19-én erősített meg, és hogy ezt követően új kormányt választottak, amelyet a 2025. április 16-án kinevezett Đuro Macut vezet; tudomásul veszi, hogy a nemzetgyűlés három hónapos szünet után, 2025. március 4-én újrakezdte munkáját, és elítéli az ekkor elkövetett valamennyi erőszakos cselekményt;

18.megismétli, hogy kész támogatni a nemzetgyűlést és annak tagjait a Szerbia európai útjával kapcsolatos demokratikus folyamatokban, beleértve a parlament eljárási szabályzatának megfelelő működését is, felhasználva az Európai Parlament meglévő demokráciatámogatási eszközeit és kezdeményezéseit, valamint támogatva az uniós csatlakozási folyamat és a reformok parlamenti felügyeletét;

19.mély aggodalommal veszi tudomásul az EBESZ/ODIHR választási megfigyelő missziójának a 2023. decemberi választásokról szóló zárójelentését; megállapítja, hogy 2024 áprilisában a nemzetgyűlés munkacsoportot hozott létre a választási folyamat javítására, de az év végéig nem sikerült jogi intézkedésekről megállapodni a választási folyamat javítása érdekében; megjegyzi, hogy a civil társadalom három képviselője közül kettő 2025 februárjában távozott a munkacsoportból; megjegyzi, hogy 2025 első hónapjaiban lépéseket tettek az egységes választói névjegyzékről szóló törvény módosítása érdekében, de a politikai és civil társadalmi szereplők nem értenek egyet annak tartalmával kapcsolatban; felhívja a nemzetgyűlés valamennyi képviselőcsoportját, hogy valamennyi képviselőcsoport egyetértésével döntsenek az ODIHR ajánlásainak végrehajtásáról; felszólít az összes parlamenti képviselővel szembeni egyenlő bánásmódra a nemzetgyűlés munkája során, a parlamenti magatartási kódex következetes és hatékony végrehajtására, valamint a parlamenti feddhetetlenség megsértésének pártatlan szankcionálására;

20.aggodalmát fejezi ki a külföldi információmanipuláció és beavatkozás, valamint a külföldi kiberműveletek és a Szerbia demokratikus folyamataiba való beavatkozás növekvő szerepe miatt;

21.hangsúlyozza, hogy rendkívül fontos biztosítani a kulcsfontosságú intézmények, köztük a médiaszabályozók, például az elektronikus médiát szabályozó hatóság (REM) függetlenségét; sajnálatát fejezi ki az új tagok megválasztásának késedelme miatt; sajnálatát fejezi ki a jelölési folyamattal kapcsolatos szabálytalanságok miatt; megállapítja, hogy 2025 februárjában több jelölt visszalépett a választástól, e szabálytalanságokkal indokolva döntését; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az elektronikus médiát szabályozó hatóság elhanyagolta a 2023. évi választási kampány médiában való lebonyolításának időben történő ellenőrzésére, a megállapításairól való jelentéstételre és a törvényt sértő, gyűlöletbeszédet terjesztő vagy újságírói normákat megsértő médiaorgánumok szankcionálására vonatkozó jogi kötelezettségeit; aggodalommal állapítja meg, hogy az országos médiában nem jelennek meg plurális politikai nézetek; megjegyzi, hogy az elektronikus médiát szabályozó hatóságnak aktívan elő kellene mozdítania a médiapluralizmust és a médiaorgánumok tulajdonosi struktúráinak átláthatóságát, valamint a külföldi szereplőktől való függetlenséget;

22.megállapítja, hogy a REM négy országos frekvenciát ítélt oda olyan csatornáknak, amelyek korábban megsértették az újságírói normákat, többek között gyűlöletbeszédet alkalmaztak és félrevezették a nyilvánosságot, nem vették figyelembe a REM által kiadott figyelmeztetéseket, valamint dezinformációt terjesztettek és támogatták a Kremlnek az Ukrajna elleni orosz háborúval kapcsolatos narratíváját; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a REM nem adta ki az ötödik országos engedélyt, és kéri, hogy amint megválasztják a REM új tanácsát, átlátható és pártatlan eljárás keretében, szükségtelen késedelem nélkül és a tömegtájékoztatás szabadságára vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban ítéljék azt oda; felszólítja a szerb kormányt, hogy a szerb joggal és a tömegtájékoztatás szabadságára vonatkozó nemzetközi normákkal összhangban szüntesse meg és indítsa újra az új tagok megválasztásának folyamatát;

23.őszinte részvétét fejezi ki azon 16 áldozat családjának, akik az újvidéki vasútállomás előtetőjének 2024. november 1-jei összeomlása miatt vesztették életüket, illetve azoknak, akik megsérültek; kéri, hogy a hatóságok által folytatott vizsgálatot követően indítsanak teljes körű és átlátható jogi eljárásokat a felelősök bíróság elé állítása érdekében; hangsúlyozza, hogy szélesebb körben meg kell vizsgálni, hogy a korrupció milyen mértékben vezetett a biztonsági normák csökkenéséhez és járult hozzá ehhez a tragédiához;

24.sajnálatát fejezi ki a szerb hatóságok tragédiát követő késedelmes válasza és elszámoltathatósága, a lassú vizsgálati folyamat, valamint az átláthatóság hiánya miatt, amelyeket a nyilvánosság fokozódó nyomásával szembesülve részben kezeltek;

25.mély aggodalmát fejezi ki a szerbiai diáktüntetések és más tüntetések által kiemelt rendszerszintű problémák, például a polgári szabadságjogokkal, a hatalmi ágak szétválasztásával, a korrupcióval, a környezetvédelemmel, az intézményi és pénzügyi átláthatósággal, különösen az infrastrukturális projektekkel és az elszámoltathatósággal kapcsolatos kérdések miatt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a kormány elszalasztotta a lehetőséget arra, hogy jóhiszeműen teljesítse a diákok és a diákokat támogató polgárok követeléseit; megerősíti, hogy a diákok követelései igazodnak azokhoz a reformokhoz, amelyeket Szerbiának végre kell hajtania az európai úton;

26.hangsúlyozza a szólás és a gyülekezés szabadságának fontosságát; felhívja a szerb hatóságokat, hogy biztosítsák a békés tüntetéseken részt vevők védelmét; tudomásul veszi a 2025. március 15-i tömeges tiltakozásokat, amelyek Szerbia modern történelmének legnagyobb tömeges tiltakozását jelentik; felszólít azon állítások pártatlan kivizsgálására, amelyek szerint a tüntetőkkel szemben jogellenes tömegmegfékezési technológiát alkalmaztak, melynek következtében többen megsérültek;

27.sajnálatát fejezi ki a diákok elleni folyamatos erőszak miatt, beleértve a Novi Sad-i Sport és Testnevelési Kar épületben történt közelmúltbeli incidenst, amelyben legalább öt ember megsebesült amiatt, hogy a rendőrség Patrik Drid dékán kíséretében megrohamozta az épületet;

28.a leghatározottabban elítéli a békés tüntetőkkel szembeni megtorlást szolgáló, nyilvános nyilvántartásokból származó személyes adatokkal való visszaélést; felhívja a szerb ügyészséget, hogy emeljen vádat minden olyan személy ellen, aki fizikailag megtámadta a békés gyülekezések résztvevőit és erőszakra uszított ellenük; mély aggodalmát fejezi ki az erőszakos cselekmények miatt; gondosan figyelemmel kíséri a tüntetők letartóztatásával és az ellenük indított jogi eljárásokkal kapcsolatos fejleményeket; aggodalmát fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint a biztonsági szolgálatok részt vettek a tüntetők megfélemlítésében és megfigyelésében; elítéli a szerb hatóságok által használt nyelvezetet, amely erőszakra uszít a diákokkal és más tüntetőkkel szemben; megjegyzi, hogy a diákaktivisták jogi zaklatással, megfélemlítéssel és túlzott erőszakkal szembesültek a hatóságok részéről; felszólít a tüntetők elleni erőszakra és a tüntetések során elkövetett rendőrségi visszaélésekre vonatkozó állítások alapos, pártatlan és gyors kivizsgálására; sürgeti az EU és a tagállamok diplomáciai képviseleteit, hogy továbbra is szorosan kövessék nyomon a tiltakozásokkal kapcsolatos, folyamatban lévő jogi ügyeket;

29.mély aggodalmát fejezi ki az általános és középiskolai tanárokra, valamint az egyetemi tanárokra nehezedő növekvő politikai és pénzügyi nyomás miatt, akiket megfosztottak fizetésüktől a diákok követeléseit támogató kollektív fellépésben való részvételük miatt; ezzel összefüggésben sajnálatát fejezi ki a Belgrádi Egyetem rektora elleni elfogadhatatlan bírósági eljárások és lejárató médiakampány miatt;

30.mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szerb hatóságok széles körben végeznek illegális megfigyelési gyakorlatokat kémszoftverek használatával aktivistákkal, újságírókkal és a civil társadalom tagjaival szemben, amint azt az Amnesty International és a The SHARE Foundation közelmúltbeli jelentései is jelzik; sürgeti Szerbia kormányát, hogy haladéktalanul hagyjon fel a fejlett megfigyelési technológiák aktivistákkal, újságírókkal és emberijog-védőkkel szembeni alkalmazásával, és felszólítja az illetékes állami hatóságokat, hogy alaposan vizsgálják ki a jogellenes megfigyelés és a kémszoftverek használatának valamennyi meglévő esetét, és kezdeményezzenek megfelelő eljárásokat a felelősök ellen; ennek fényében felhívja az Európai Bizottságot, hogy kövesse nyomon ezeket az incidenseket, foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel a szerb hatóságokkal, és ragaszkodjon e kérdések alapos kivizsgálásához;

31.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2025 márciusában állítólag jogellenesen lehallgatták és fogva tartották az ellenzéki Szabad Polgárok Mozgalom (PSG) öt aktivistáját és a STAV szervezet egy diákját, valamint a STAV más aktivistái ellen kiadott elfogatóparancsok miatt; elítéli az ügy propagandamédia általi felhasználását és a fogva tartás megalapozatlan meghosszabbítását; felszólítja a szerb hatóságokat, hogy engedjék szabadon Marija Vasićot, Lazar Dinićot, Mladen Cvijetićot, Lado Jovovićot, Srđan Đurićot és Davor Stefanovićot.

32.elutasítja azokat az állításokat, amelyek szerint az EU és egyes tagállamai részt vettek a diáktüntetések szervezésében azzal a céllal, hogy „színes forradalmat” idézzenek elő; ezzel összefüggésben határozottan elítéli az uniós polgárok jogellenes letartóztatását és kiutasítását, valamint azt, hogy elítélt háborús bűnösök nyilvánosságra hozták az uniós polgárok személyes adatait, továbbá a nemzeti kisebbségek elleni gyűlöletbeszédet; aggodalmát fejezi ki az uniós polgárokat érintő fogva tartási ügyek növekvő száma miatt Szerbia határán; megjegyzi, hogy az EU-ellenes narratívák abban nyilvánulnak meg, hogy csökken az uniós integráció támogatottsága a szerb társadalomban, és erősödik a külföldi autokratikus szereplők jelenléte az országban;

33.felhívja a szerb hatóságokat, hogy az átláthatóság és az elszámoltathatóság biztosításával állítsák helyre a polgárok állami intézményekbe vetett bizalmát; ösztönzi az összes politikai és társadalmi szereplőt, hogy kezdjenek inkluzív, érdemi párbeszédet az EU-val kapcsolatos reformok megvalósítása érdekében;

34.megjegyzi, hogy Szerbiában tovább romlott a tömegtájékoztatás szabadsága, amit az is bizonyít, hogy Szerbia a Riporterek Határok Nélkül 2024. évi sajtószabadság-ranglistáján a 98. helyre esett vissza; sürgeti Szerbiát, hogy javítsa és védje a média szakmaiságát, sokszínűségét és pluralizmusát, valamint támogassa a minőségi oknyomozó újságírást, az újságírói magatartási kódexek tiszteletben tartása révén a legmagasabb szintű újságírói etikai normákat és a médiatudatosságot; emlékeztet a média pluralitásának és átláthatóságának fontosságára, többek között a tulajdonlással és az állami finanszírozással kapcsolatos szempontok tekintetében, különösen a REM jobb bevonása révén; emlékeztet arra, hogy a médiatulajdon koncentrációja káros hatással lehet a média szabadságára és a tudósítás professzionalizmusára; megerősíti, hogy a csatlakozási tárgyalások részeként Szerbiának a stratégiai jelentőségű kérdésekben – például a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem terén – igazodnia kell az EU-hoz; felhívja Szerbiát, hogy igazodjon a külföldi beavatkozás és a dezinformációs kampányok elleni küzdelemre vonatkozó uniós politikákhoz azáltal, hogy az uniós normákkal összhangban konkrét szabályozási intézkedéseket hajt végre, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj). és a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról szóló (EU) 2024/900 rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/900 rendelete (2024. március 13.) a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról (HL L, 2024/900, 2024.3.20., ELI:  http://data.europa.eu/eli/reg/2024/900/oj). foglalt rendelkezéseket; ösztönzi a Szerbia, az Európai Külügyi Szolgálat és a hibrid fenyegetések elleni küzdelem európai kiválósági központja közötti együttműködést a dezinformáció kezelése terén; elvárja a hatóságoktól, hogy vizsgálják ki és vonják büntetőeljárás alá az újságírók elleni gyűlöletbeszéd, lejárató kampányok és stratégiai perek valamennyi esetét;

35.mélységes aggodalmának ad hangot az újságírók, emberi jogi aktivisták és civil társadalmi szervezetek elleni durva támadásokról, digitális megfigyelésről és zaklatásról szóló beszámolók miatt, többek között a legutóbbi, négy vezető civil társadalmi szervezet elleni, állítólag az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatalának pénzeszközeivel való visszaélések miatti, 2025. február 25-i rendőrségi razzia kapcsán; határozottan elítéli a szerbiai civil társadalom elleni folyamatos lejárató kampányokat és megfélemlítést, beleértve a kormány külföldi támogatással történő megdöntésére irányuló összeesküvésekkel kapcsolatos hamis állításokat is;

36.aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a szerbiai civil társadalmi szervezetek egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek, beleértve a korlátozó feltételeket, a finanszírozási korlátokat, a rendőrségi razziákat és az állami hatóságok általi megfélemlítés egyéb formáit; hangsúlyozza egy olyan keret fontosságát, amely lehetővé teszi a helyi, aktív civil társadalmi szervezetek számára, hogy szabadon tevékenykedjenek, és inkluzív módon, érdemben vegyenek részt a politikai döntéshozatalban, többek között az uniós integrációs folyamatokban; sajnálja, hogy Szerbia jelenleg nem biztosít olyan keretet, amely lehetővé teszi élénk és plurális civil társadalmi szervezetei, különösen a demokráciatámogatás és a választási megfigyelés területén működők számára, hogy szabadon tevékenykedjenek, és inkluzív módon, érdemben vegyenek részt a politikai döntéshozatalban; aggodalmát fejezi ki a civil társadalmi szervezetek irodáiban a közelmúltban végrehajtott razziák miatt; felszólít a civil társadalmi szervezetek elleni támadások és lejárató kampányok kivizsgálására, valamint a közfinanszírozás átláthatóságának javítására;

37.elítéli az egyetemekre és más kutatóintézetekre egy elhamarkodott kormányrendelet révén gyakorolt politikai nyomást, amely sérti a kutatók tudományos szabadságát és csökkenti fizetésüket; elítéli a professzorok, kutatók és egyéb tudományos munkatársak becsmérlését a kormánypárti médiában; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a tanárok és egyéb köztisztviselők esetében egyre gyakrabban alkalmaznak ideiglenes szerződéseket a nyomásgyakorlás és az ellenőrzés politikai eszközeként;

38.sürgeti a szerb hatóságokat, hogy bővítsék a közszolgálati műsorok elérhetőségét az ország valamennyi kisebbségi nyelvén, biztosítva a médiához való egyenlő hozzáférést valamennyi közösség számára, ugyanakkor támaszkodva a Vajdaság régiójának bevált gyakorlataira;

39.komoly aggodalmát fejezi ki a szerb parlamentnek 2024. november 29-én benyújtott törvénytervezet miatt, amely egy orosz típusú külföldi ügynökökről szóló törvény bevezetését javasolja; emlékezteti a szerb jogalkotókat, hogy a civil társadalmi szervezetek és az újságírók kulcsszerepet játszanak az egészséges demokratikus társadalomban; megismétli, hogy az ilyen jogszabályok összeegyeztethetetlenek az Európai Unió értékeivel; megjegyzi, hogy 2025 februárjában több civil társadalmi szervezet felfüggesztette együttműködését a kormány törvényhozó és végrehajtó ágával;

40.súlyos aggodalmának ad hangot az örökségvédelembe való növekvő politikai beavatkozás miatt Szerbiában, beleértve a kulturális műemlékek védett státuszának megszüntetését és a megőrzésükre vonatkozó jogi eljárások figyelmen kívül hagyását, mint a Generalštab Modernista Komplexum esetében;

41.felhívja Szerbiát, hogy lépjen fel a dezinformáció, többek között a manipulatív EU-ellenes narratívák és különösen szüntesse be saját államilag támogatott dezinformációs kampányait; elítéli, hogy az RT irodát nyitott Belgrádban, hogy az RT szerb nyelvű online hírszolgáltatást indított, hogy a Sputnik Srbija orosz online hírszolgáltató továbbra is működik, amelyet oroszbarát narratívák és félretájékoztatás terjesztésére használnak a nyugat-balkáni régióban; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy lépjenek fel a hibrid fenyegetésekkel szemben, és teljes mértékben igazodjanak a Sputnik és az RT műsorszórási tevékenységének felfüggesztéséről szóló tanácsi határozathoz; mélységes aggodalmát fejezi ki az Ukrajna elleni orosz agresszióról szóló dezinformációk terjedése miatt; felszólítja Szerbiát és a Bizottságot, hogy erősítsék meg a dezinformáció és az egyéb hibrid fenyegetések elleni küzdelem infrastruktúráját; elítéli az orosz és kínai államilag támogatott dezinformáció növekvő befolyását Szerbiában, beleértve az EU-ellenes és antidemokratikus narratívák terjesztését;

42.tudomásul veszi az egyenlőségre vonatkozó nemzeti stratégia, valamint a megkülönböztetés megelőzésére és az azzal szembeni védelemre vonatkozó stratégia elfogadását, és felszólít azok teljes körű végrehajtására és az európai normákkal való további összehangolására; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy foglalkozzanak a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni fellépéssel foglalkozó szakértői csoport (GREVIO) ajánlásaival a Szerbia által ratifikált isztambuli egyezménynek való megfelelés javítása érdekében; aggodalommal veszi tudomásul, hogy az Alkotmánybíróság ideiglenesen felfüggesztette a nemek közötti egyenlőségről szóló törvény végrehajtását; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a nők jogait és a nemek közötti egyenlőséget előmozdító szervezetek továbbra sem részesülnek megfelelő támogatásban;

43.mély sajnálatát fejezi ki a szerbiai demográfiai hanyatlás miatt, amelyet tovább súlyosbít a gazdasági nehézségek és a politikai üldöztetés miatti negatív nettó migráció; hangsúlyozza, hogy főként fiatal, képzett és munkaképes emberek kényszerülnek elhagyni az országot, valamint azok, akiket politikai nézeteik miatt nyomás alá helyeznek és fenyegetnek, köztük Dijana Hrka, a Novi Sad-i vasútállomáson bekövetkezett tragédia egyik áldozatának anyja, aki nem érzi magát biztonságban, miután az SNS támogatói nyomás alá helyezték;

44.Hangsúlyozza, hogy a szerb hatóságoknak konkrét intézkedéseket kell hozniuk a gyermekek jogainak fenntartása és megerősítése érdekében az országban többek között a gyermek jogairól szóló egyezmény harmadik fakultatív jegyzőkönyvének ratifikálása, a gyermekek jogaira vonatkozó nemzeti cselekvési terv elfogadásával, a gyermekekkel szembeni erőszakra vonatkozó új stratégia elfogadásával – tekintettel a korábbi keret lejártára – és a gyermekek bántalmazással és elhanyagolással szembeni védelmét szolgáló nemzeti keret létrehozásával;

45.üdvözli, hogy a 2024. évi belgrádi Pride-felvonulás – Szerbiában eddig a legnagyobb – békésen zajlott le, bár magas szintű rendőri jelenlét mellett;

46.hangsúlyozza, hogy szilárd elkötelezettségre van szükség a nemzeti kisebbségek jogainak védelme, teljes körű, a kormányzat valamennyi szintjén működő képviseletük biztosítása mellett, saját nyelvük használata révén kulturális identitásuk megőrzése mellett, valamint oktatási igényeik, a véleménynyilvánítás szabadsága és az információhoz való hozzáférésük mellett, továbbá a gyűlölet-bűncselekmények elleni nyomozások aktív folytatása mellett, ami a közös európai értékek pótolhatatlan része ; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a nemzeti kisebbségek többségét csak formálisan védik; aggodalmát fejezi ki a kormányzati ellenőrzés alatt álló nemzeti kisebbségek pro forma képviseletének gyakorlata miatt; felszólítja Szerbiát, hogy védje és támogassa nemzeti kisebbségei kulturális örökségét, és különösen teremtsen pozitív légkört a kisebbségi nyelveken folyó oktatás számára, többek között elegendő számú tanár, tankönyv és további tananyagok biztosításával, valamint sajnálatát fejezi ki a kisebbségi jogok megsértése miatt ezen a területen; felszólítja Szerbiát, hogy tartózkodjon a nemzeti kisebbségek nemzeti identitásának kihasználásától, ami megosztottságot teremt e közösségeken belül, és határozottan elítéli az egyes kisebbségekkel szembeni gyűlöletbeszéd feljegyzett eseteit; tudomásul veszi a nemzeti kisebbségi jogok érvényesítésére irányuló új cselekvési terv kidolgozásának jelentős késedelmét, és hangsúlyozza, hogy Szerbiának sürgősen véglegesítenie kell és végre kell hajtania azt; hangsúlyozza, hogy az új cselekvési tervnek teljes mértékben tartalmaznia kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény tanácsadó bizottságának megállapításait és ajánlásait;

47.aggodalmát fejezi ki egyes kisebbségi csoportok népességének jelentős csökkenése miatt, beleértve a bolgár kisebbséget; felszólítja Szerbiát, hogy biztosítsa a kisebbségi csoportokra, köztük a bolgár közösségen belüli nőkre jellemző nevek és nyelvek használatához való jogot; aggodalommal állapítja meg, hogy nem minden iskolai tankönyvet fordítottak le bolgárra; felszólítja a szerb kormányt, hogy biztosítson kölcsönös egyenlő jogokat a horvát kisebbség számára Szerbiában, mivel a szerb kisebbség Horvátországban egyenló jogokkal rendelkezik, különös tekintettel kölcsönös képviseletük biztosítására a kormányzat valamennyi szintjén, beleértve a regionális és helyi szintet is; ismételten aggodalmát fejezi ki az állandó és ideiglenes tartózkodásról szóló törvény korlátozó és önkényes végrehajtása miatt a Szerbia déli részén élő több ezer albán lakcímének passziválásához kapcsolódóan; hangsúlyozza a román ortodox egyház helyzetét Szerbiában, amelyet az állam hivatalosan nem ismer el hagyományos egyházként;

48.sajnálatát fejezi ki a szerb hatóságok arra irányuló kísérletei miatt, hogy aláássák a közösségek nemzeti identitását az országban; ezzel összefüggésben aggodalmát fejezi ki az olyan narratívák előmozdítása miatt, mint az úgynevezett „Shopi” nép, amelynek célja a bolgár közösség létezésének eltörlése, valamint történelmi gyökereinek és kulturális örökségének megtagadása; sajnálatát fejezi ki a szerb hatóságok által a Bosilegrad Kulturális Központban végzett vizsgálatok és a nem kormányzati szervezetek aktivistái ellen „etnikai gyűlölet” vádjával indított pert megelőző eljárások miatt;

49.felszólítja Szerbiát, hogy tartózkodjon a történelmi események olyan torzításától, mint az úgynevezett szurdulicai mészárlást övező narratíva, amely csak a kisebbségekkel és a szomszédos országokkal szembeni megosztottság és gyűlölet terjesztését szolgálja, ami összeegyeztethetetlen az uniós tagsággal;

50.megismétli, hogy a jószomszédi kapcsolatok és a regionális együttműködés továbbra is a bővítési folyamat alapvető elemei; felszólítja Szerbiát, hogy szüntesse meg a regionális civil társadalmi aktivisták és művészek belépésének korlátozását, mivel az ilyen gyakorlatok aláássák a regionális párbeszédet és együttműködést; megerősíti továbbá a délkelet-európai országok stabilitásának és a belső demokratikus folyamatokba való külföldi beavatkozással szembeni ellenálló képességüknek a fontosságát; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy Szerbia szomszédaival jószomszédi kapcsolatokat alakítson ki, végrehajtsa a kétoldalú megállapodásokat, és megoldja a fennálló kétoldalú problémákat; tudomásul veszi Szerbia részvételét a regionális kezdeményezésekben, valamint aktív részvételét a Nyugat-Balkánra és a közös regionális piacra vonatkozó növekedési tervben; hangsúlyozza, hogy a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton;

51.felszólít a történelmi megbékélésre, valamint a múltbeli megkülönböztetés és előítéletek felszámolására; sajnálatát fejezi ki a kormány közelmúltbeli lázító retorikája miatt, amely azokat a szomszédos államokat célozta meg, amelyek Szerbia esetében nem támogatták a 3. témakör megnyitását;

52.megismétli, hogy Szerbiának tartózkodnia kell a szomszédos nyugat-balkáni országok belpolitikájának befolyásolásától, többek között a Bosznia-Hercegovinában a Boszniai Szerb Köztársaság ünnepének alkotmányellenes megünneplése és Bosznia-Hercegovina bírósági határozatainak megkérdőjelezése tekintetében;

53.sürgeti Szerbiát, hogy fokozza a megbékélésre irányuló erőfeszítéseit, és keressen megoldást a múltbeli vitákra, különösen az eltűnt személyekkel kapcsolatban, ami Horvátországban 1782, Bosznia-Hercegovinában 7608 és Koszovóban 1595 személyt jelent; felhívja a szerb hatóságokat, hogy szolgáltassanak igazságot az áldozatok számára a háborús bűncselekményekkel kapcsolatos bírósági ítéletek elismerése és betartása, a háborús bűncselekmények büntetlensége elleni küzdelem, az eltűnt személyek ügyeinek kivizsgálása, a sírhelyek kivizsgálása révén, valamint azzal, hogy az elkövetők felelősségre vonása tekintetében támogatják a belföldi ügyészeket; határozottan elítéli a háborús bűncselekményekért hozott nemzetközi ítéletek széles körű nyilvános tagadását, többek között a srebrenicai népirtás tagadását;

54.felhívja a szerbiai igazságügyi hatóságokat, hogy minden háborús bűncselekményt érintő ügyben biztosítsák a tisztességes eljárásra vonatkozó normák betartását és az áldozatok számára szolgáltassanak igazságot; kéri, hogy a háborús bűncselekmények tagadását és a háborús bűnösök dicsőítését foglalják bele a büntető törvénykönyvbe azzal a céllal, hogy a háborús bűncselekmények tagadásának a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék és a Nemzetközi Bíróság ítéleteiben meghatározott bármely formája ellen büntetőeljárást indítsanak;

55.megismétli, hogy támogatja azt a kezdeményezést, hogy létrehozzák a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűncselekményeket és az emberi jogok megsértésének más súlyos eseteit vizsgáló regionális bizottságot (RECOM);

56.megismétli álláspontját a háborús archívumok megnyitásának és közzétételének fontosságáról, és ismételten felszólít a volt jugoszláv archívumok megnyitására, és különösen a volt jugoszláv titkosszolgálat (UDBA) és a jugoszláv néphadsereg kémelhárítási szolgálata (KOS) aktáihoz való hozzáférés biztosítására, valamint arra, hogy az aktákat kérésre küldjék vissza az érintett kormányoknak;

57.megismétli, hogy teljes mértékben támogatja az EU közvetítésével zajló párbeszédet, és üdvözli Peter Sørensen kinevezését az EU Belgrád és Pristina közötti párbeszédért felelős különleges képviselőjévé;

58.ismételten hangsúlyozza a szerb és a koszovói hatóságok konstruktív szerepvállalásának fontosságát egy, a két ország közötti kapcsolatok normalizálása felé vezető útról szóló átfogó, jogilag kötelező erejű megállapodás elérése érdekében a kölcsönös elismerés alapján és összhangban a nemzetközi joggal; Koszovót és Szerbiát egyaránt felszólítja, hogy hajtsák végre a brüsszeli és az ohridi megállapodást, beleértve a szerb többségű önkormányzatok szövetségének/közösségének létrehozását és Szerbia Koszovó regionális és nemzetközi szervezetekben való tagságával szembeni ellenállásának megszüntetését, továbbá hogy kerüljék el azokat az egyoldalú fellépéseket, amelyek alááshatják a párbeszéd folyamatát;

59.elvárja Koszovótól és Szerbiától, hogy teljes mértékben működjön együtt és tegyen meg minden szükséges intézkedést a banjskai 2023-i terrorista támadás elkövetőinek elfogása és gyors bíróság elé állítása érdekében; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Szerbia még mindig nem indított büntetőeljárást a bűnösök, különösen Milan Radoičić, a Srpska Lista alelnöke ellen; megismétli, hogy a Zubin Potokban történt terrortámadás elkövetőit is felelősségre kell vonni, és haladéktalanul bíróság elé kell állniuk;

60.felhívja a Bizottság alelnökét/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét és a Bizottságot, hogy proaktívabb szerepet töltsenek be a párbeszéd folyamatának irányításában; kéri, hogy az Európai Parlament kapjon nagyobb szerepet a párbeszéd elősegítésében, rendszeres közös parlamenti közgyűlési ülések révén;

61.üdvözli, hogy Szerbia tartósan halad a működő piacgazdaság és a pozitív GDP-növekedés, illetve néhány ágazatban a külföldi beruházások növekedése felé; tudomásul veszi, hogy Szerbia megkapta első befektetési hitelminősítését; hangsúlyozza, hogy az EU Szerbia fő kereskedelmi partnere, a közvetlen külföldi befektetések legnagyobb forrása és messze a legnagyobb adományozó; megismétli, hogy a Szerbia számára nagy előnyökkel járó pénzügyi támogatás feltétele a demokratikus elvek megerősítése, valamint a KKBP-hez és más uniós politikákhoz való igazodás; megismétli, hogy jelentősebb reformokra van szükség a munkaerőpiacon, az oktatásban és a közigazgatásban, többek között a társadalmi egyenlőtlenségek kezelése érdekében; aggodalmát fejezi ki azon odaítélt kormányközi szerződések nagyságrendje és hatálya miatt, amelyek mentességet élveznek a közbeszerzésre vonatkozó, hatályos jogi keret alól; sajnálja azonban, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya továbbra is jóval meghaladja a kelet-európai átlagot;

62.aggodalmát fejezi ki az Oroszország és Kína által Szerbiában végrehajtott beruházások és a régió politikai és gazdasági folyamataira gyakorolt növekvő hatásuk miatt;

63.felhívja Szerbiát, hogy fokozza a határ menti régiói társadalmi-gazdasági fejlődésére irányuló erőfeszítéseket és beruházásokat az elnéptelenedés kezelése és annak biztosítása érdekében, hogy a lakosok hozzáférjenek az alapvető szolgáltatásokhoz, többek között a szakmai lehetőségekhez, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz; hangsúlyozza az IPA III határokon átnyúló együttműködési programokban mint a hosszú távú fenntartható regionális növekedés előmozdításának kulcsfontosságú eszközében rejlő lehetőségeket;

64.üdvözli Szerbia aktív szerepvállalását a Nyugat-Balkánra vonatkozó új növekedési terv végrehajtásában; tudomásul veszi, hogy Szerbia 2024. október 3-án elfogadta reformprogramját; úgy véli, hogy a növekedési tervben rejlő lehetőségek kiaknázása tovább erősítené a szerb gazdaságot, amely az elmúlt három évben az IPA III keretében több mint 586 millió EUR pénzügyi és technikai támogatásban részesült; úgy véli, hogy az uniós finanszírozásnak jobban kell támogatnia az ország demokratikus reformjait; ezzel összefüggésben kéri a vonatkozó uniós finanszírozás – többek között a Nyugat-Balkánra vonatkozó növekedési tervből származó finanszírozás – átprogramozását annak érdekében, hogy több forrást irányítsanak át az igazságügyi reformok és a korrupcióellenes intézkedések, valamint a független média és a civil társadalmi szervezetek támogatására kritikus munkájuk elősegítése érdekében, különösen az amerikai adományozók visszavonulása által teremtett vákuumban; felhívja továbbá az Uniót és a nyugat-balkáni országokat, hogy hozzanak létre gyümölcsöző együttműködési keretet az Európai Ügyészség (EPPO) és a nyugat-balkáni partnerek között annak érdekében, hogy biztosítsák az EPPO számára, hogy hatékonyan gyakorolhassa az IPA III és a nyugat-balkáni eszköz forrásaira vonatkozó hatáskörét a kedvezményezett országokban; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy egyértelműen tájékoztassák a polgárokat az uniós alapok előnyeiről, és javítsák az alapok láthatóságát;

65.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a szerb reformprogram elfogadása során nem került sor nyilvános konzultációkra; felszólít az uniós finanszírozási programok és projektek hatékonyabb felügyeletére;

66.támogatja a nyugat-balkáni országok közötti fokozott regionális együttműködést a bevált gyakorlatok megosztása és a dezinformáció és a külföldi beavatkozás elleni küzdelemre vonatkozó közös stratégiák kidolgozása érdekében; hangsúlyozza az Európai Unió szerepét az ilyen együttműködési erőfeszítések elősegítésében; felszólít az IPA regionális kiberbiztonsági programjának folytatására és további megerősítésére;

67.elismeri, hogy Szerbia üzleti közössége fontos szerepet játszik az EU-val való gazdasági konvergencia előmozdításában, többek között a növekedési terv és annak végrehajtása által kínált lehetőségek révén, amelyek az orosz és a kínai beruházások fenntartható alternatívái lehetnek; üdvözli az üzleti közösség hozzájárulását a nyugat-balkáni társadalmi-gazdasági kapcsolatok előmozdításához;

68.tudomásul veszi Szerbia üzleti közösségének arra irányuló erőfeszítéseit, hogy támogassa a Nyugat-Balkán uniós egységes piachoz való csatlakozását, ami konkrét lépés a teljes körű uniós tagság felé; egyértelmű, mérhető intézkedésekre, valamint jól meghatározott szerepekre és felelősségi körökre szólít fel a közös regionális piaci cselekvési terv végrehajtása tekintetében, amely a régió egységes uniós piachoz való sikeres csatlakozásának egyik fő mozgatórugója;

69.felhívja Szerbiát, hogy fokozza a vonatkozó környezetvédelmi és éghajlat-politikai vívmányok átültetésére irányuló erőfeszítéseit, és biztosítsa a környezetvédelmi normák megfelelő alkalmazását, többek között azáltal, hogy valamennyi kormányzati szinten jelentősen növeli igazgatási és technikai kapacitását, nevezetesen a hulladékgazdálkodási jogszabályok terén, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló program és a nemzeti energia- és éghajlatváltozási terv elfogadásával; sürgeti a szerb hatóságokat, hogy javítsák a beruházások, köztük a kínai és orosz beruházások átláthatóságát és környezeti hatásvizsgálatát;

70.ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem tettek intézkedéseket a Dragovistica folyónak a régióban működő bányák általi szennyezése, valamint a helyi lakosság egészségére és a környezetre gyakorolt káros hatása miatt;

71.felhívja Szerbiát, hogy fokozza az energiarendszerének dekarbonizációjára irányuló erőfeszítéseit, és tegye lehetővé a hőerőművekkel kapcsolatos szennyezéscsökkentési rendeletek hatékony végrehajtását;

72.hangsúlyozza, hogy további előrelépésre van szükség a szomszédos országokkal folytatott, határokon átnyúló együttműködés terén, különös tekintettel a határokon átnyúló közúti infrastruktúrára; sürgeti Szerbiát, hogy kezdje meg a környezetvédelmi együttműködésről szóló, Bulgáriával kötött egyetértési megállapodásban felvázolt tevékenységek végrehajtását;

73.tudomásul veszi az EU és Szerbia közötti, a fenntartható nyersanyagokra, az akkumulátor-értékláncokra és az elektromos járművekre irányuló stratégiai partnerségről szóló egyetértési megállapodást, tekintettel az európai energetikai átállásra és összhangban a legmagasabb szintű környezetvédelmi normákkal; emlékeztet arra, hogy minden ilyen stratégiai partnerség középpontjában az érintett lakossággal, a tudományos közösséggel és a civil társadalommal folytatott párbeszédnek kell állnia;

74.üdvözli a tiranai EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón a barangolási költségek csökkentéséről létrejött megállapodást; e tekintetben felszólítja a hatóságokat, a magánszereplőket és az összes érdekelt felet, hogy segítsék elő az adatforgalom barangolási díja jelentős csökkentésének, valamint a Nyugat-Balkán és az EU közötti, a belföldi árakat megközelítő árakhoz vezető további csökkentések 2027-ig történő elérésére vonatkozóan elfogadott célok teljesítését; üdvözli, hogy hatályba lépett a Nyugat-Balkán és az EU közötti barangolásra vonatkozó ütemterv végrehajtásának első szakasza;

75.megismétli, hogy Szerbia számára fontos az ország energiaellátásának további diverzifikálása, hogy el tudjon szakadni az Oroszországtól való függőségtől; tudomásul veszi az Egyesült Államok által bejelentett szankciókat az orosz Gazprom leányvállalata, a Naftna Industrija Srbije (NIS) ellen; üdvözli a Szerbia és Bulgária közötti gázrendszer-összekötő (IBS) kiépítésének 2023 decemberi befejezését; sajnálatát fejezi ki az IBS kereskedelmi működése elindításának elhalasztása miatt; felszólít az engedélyezési eljárás gyors véglegesítésére annak biztosítása érdekében, hogy az – az Energiaközösség vívmányaival összhangban – teljes mértékben működőképes legyen; megjegyzi, hogy Szerbia lépéseket tesz annak érdekében, hogy 2027-ig szén-dioxid-adót vezessen be az EU kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez való igazodás felé tett lépésként;

76.megállapítja, hogy a zöld menetrendről és a fenntartható konnektivitásról szóló 4. témakör valamennyi fejezetét megnyitották; tudomásul veszi a környezeti hatásvizsgálatról szóló törvény elfogadását, amely egy pozitív lépés a szerbiai környezetvédelem felé, ugyanakkor sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az új törvény nem igazodik teljes mértékben a vonatkozó 2014/52/EU uniós irányelvhez Az Európai Parlament és a Tanács 2014/52/EU irányelve (2014. április 16.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 2011/92/EU irányelv módosításáról (HL L 124., 2014.4.25., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/52/oj)., mivel továbbra is lehetőséget ad arra, hogy jelentős projektek átfogó környezetvédelmi ellenőrzés nélkül valósuljanak meg; megismétli, hogy ki kell jelölni és szigorúan kell kezelni a védett területeket, különösen azokat, amelyeket fontos madárélőhelyekként és biodiverzitási területekként (IBA-k) azonosítottak; kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet a kritikus fontosságú területekre, ahol javítani kell az orvvadászat elleni intézkedések végrehajtást;

77.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Tanács elnökének, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint Szerbia elnökének, kormányának és nemzetgyűlésének.