(1)Az Unió üdvözli a külföldi befektetéseket, mivel azok a versenyképesség javításán, a munkahelyteremtésen és a méretgazdaságossági hatásokon keresztül elősegítik a gazdasági növekedést, emellett pedig tőkét, technológiát, innovációt és szakértelmet hoznak az Unió területére.

(3)Az EUSZ 21. cikkének (2) bekezdése azonban kimondja, hogy az Unió politikáinak és tevékenységeinek célja az Unió értékeinek, alapvető érdekeinek, biztonságának, függetlenségének és integritásának védelme. Ezek az elvek és célkitűzések képezik az EUMSZ 207. cikkében meghatározott közös uniós kereskedelempolitika alapját, többek között a külföldi befektetések tekintetében is. Ebben az összefüggésben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint a harmadik országokkal kötött kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett nemzetközi kötelezettségvállalások lehetővé teszik az Unió és a tagállamok számára, hogy biztonsági vagy közrendi szempontok alapján, bizonyos feltételek betartása mellett korlátozzák a közvetlen külföldi befektetéseket.

(4)Az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet4 létrehozta az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések tagállamok általi átvilágításának keretét. A rendelet kialakított egy együttműködési mechanizmust, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok és a Bizottság információkat cseréljenek egymással a közvetlen külföldi befektetésekről, és kifejezzék a biztonsági és közrendi kockázatokkal kapcsolatos aggályaikat. Az együttműködési mechanizmus szabályai szerint a közvetlen külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam (a fogadó tagállam) az átvilágítási határozatában megfelelő módon figyelembe veszi a többi tagállam által megfogalmazott észrevételeket és a Bizottság által kibocsátott véleményt.

__________________

4 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79I., 2019.3.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/452/oj).

(8)A tagállamok jelentős része – de nem mindegyike – rendelkezik olyan jogi eszközzel, amely meghatározza a közvetlen külföldi befektetések átvilágításának mechanizmusát. Számos tagállamban a nemzeti jog az Unión belüli befektetések átvilágítását is szabályozza. Az egyes tagállamokban jelentősen eltérő a szabályozás hatálya, és különböznek azok a küszöbértékek és kritériumok, amelyek alapján értékelik, hogy mely befektetések gyakorolnak valószínűsíthetően negatív hatást a biztonságra vagy a közrendre. Szintén különböző az egyes tagállamok átvilágítási folyamata. Egyes tagállamokban a befektetés a biztonsági és közrendi hatással kapcsolatos engedélyezés lefolytatása előtt is végrehajtható. Más tagállamokban a befektetés végrehajtásával kötelező megvárni az átvilágítási mechanizmus keretében történő engedélyezést. Ezek az eltérések problémát jelentenek a belső piac megfelelő működése szempontjából. Például az ilyen következetlenségek egyenlőtlenné teszik a versenyfeltételeket, és növelik azon befektetők megfelelési költségét, amelyeknek több tagállamban is be kell jelenteniük ügyleteket. Ez a rendelet elősegíti a nemzeti szinten működtetett rendszerek alapkérdéseinek harmonizációját. Ez alapvetően fontos ahhoz, hogy a figyelembe veendő nemzeti szabályok és azok jellemzői kiszámíthatók legyenek a befektetők számára, és kisebb legyen a megfelelési költség. Ez a szempont a belső piac nagyfokú integráltságát figyelembe véve különösen fontos, hiszen egyetlen ügylet több tagállamra is hatást gyakorolhat Unió-szerte. Lehetséges például, hogy egy adott tagállamban található célvállalkozás felvásárlására irányuló ügylet más tagállamok biztonságára és közrendjére is hatást gyakorol az ellátási lánc szerkezete miatt vagy más olyan gazdasági tényezők következtében, amelyek kapcsolatot teremtenek a célvállalkozás és más tagállamok vállalkozásai között. E belső piaci problémák kiküszöbölése, valamint a következetesség és a kiszámíthatóság javítása érdekében helyénvaló, hogy a külföldi befektetések értékelésekor figyelembe veendő kritériumok és szempontok uniós fellépés keretében legyenek meghatározva.

(9)Annak érdekében, hogy a külföldi befektetések átvilágítása az Unió teljes egészében következetes módon történjen, a közvetlen külföldi befektetéseket biztonsági és közrendi szempontok alapján valamennyi tagállamnak át kell világítania. Ebből következően össze kell hangolni a nemzeti átvilágítási mechanizmusok alapelemeit. Ennek a harmonizációnak ki kell terjednie az átvilágítandó befektetések körére, az átvilágítási eljárás alapvető jellemzőire, valamint a nemzeti mechanizmus és az uniós együttműködési mechanizmus közötti interakcióra, beleértve az átvilágítási eljárások határidőinek következetességét is. Emellett lehetővé kell tenni, hogy a tagállamok a nemzeti átvilágítási mechanizmusuk hatókörét a külföldi befektetések további típusaira, a más ágazatokban végrehajtott külföldi befektetésekre, valamint olyan további uniós célvállalkozásokra vagy gazdasági tevékenységekre is kiterjesszék, amelyeket az adott tagállam biztonsági vagy közrendi szempontból kritikusnak ítél. Ha így járnak el, az ebben a körben végrehajtott átvilágításokat is e rendelettel összhangban helyénvaló végezni. Alapvető fontosságú egy összehangolt és egyszerűsített megközelítés kialakítása a tagállamokban, amely biztosítja, hogy a biztonságra és a közrendre esetlegesen hatást gyakorló külföldi befektetéseket következetes ellenőrzésnek és hatékony döntéshozatalnak vessék alá. E célból az átvilágítási mechanizmusoknak minimálisra kell csökkenteniük az adminisztráció összetettségét, el kell kerülniük a szükségtelen késedelmeket, és figyelembe kell venniük a kis- és középvállalkozások (kkv-k) korlátozott erőforrásait, amennyiben azokra ilyen mechanizmusokat alkalmaznak. Ezen túlmenően a Bizottságnak koordináló szerepet kell betöltenie az Unió nagyobb biztonságának garantálása érdekében, minimálisra csökkentve ugyanakkor a hatékonysági problémákat és a megközelítések széttagoltságát.

(12)A külföldi befektetések átvilágítását e rendelet alapján, valamennyi rendelkezésre álló tényszerű információ figyelembevételével, az arányosság elve és a Szerződésekben nevesített más elvek tiszteletben tartásával kell végezni. Emellett a külföldi befektetők uniós székhelyű leányvállalatain keresztül végrehajtott külföldi befektetéseknek minden esetben meg kell felelniük az uniós jogból fakadó követelményeknek, különös tekintettel a Szerződéseknek a letelepedés szabadságára és a tőke szabad mozgására vonatkozó rendelkezéseire, ahogyan azokat az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata értelmezi, és igazodniuk kell a működőképes, nyitott, reziliens és inkluzív belső piac megőrzésére vonatkozó célkitűzéshez. A letelepedés szabadságával és a tőke szabad mozgásával kapcsolatos bárminemű korlátozásnak – ideértve az átvilágítást és az abból eredő intézkedéseket, köztük a kockázatkezelő intézkedéseket és a tilalmakat is – a Bíróság ítélkezési gyakorlatában meghatározott módon valamely alapvető társadalmi érdeket ténylegesen és kellőképpen súlyosan veszélyeztető fenyegetésen kell alapulnia, és megfelelőnek és szükségesnek kell lennie. Ugyanakkor a letelepedés szabadságával vagy a tőke szabad mozgásával kapcsolatos korlátozások indokoltságának és arányosságának értékelése során – és adott esetben a Bizottság által e rendelet alapján elfogadott véleményekben vagy határozatokban is – figyelembe kell venni az Unión belül egy külföldi befektető leányvállalatán keresztül végrehajtott befektetések sajátosságait. Ennek az eszköze a tagállami rendszereknek egy uniós együttműködési mechanizmusban való integrálása.

(14)Fokozni kell továbbá a fogadó tagállam elszámoltathatóságát a Bizottsággal, illetve azon tagállamokkal szemben, amelyek megfelelően megindokolt biztonsági vagy közrendi aggályokat vetnek fel saját szintjükön vagy az Unió szintjén.

(15)Az e rendeletben meghatározott közös keret nem érinti az egyes tagállamoknak a nemzetbiztonságuk fenntartásával kapcsolatos, az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdésében előírt kizárólagos feladatát. Az e rendeletben meghatározott közös keret emellett a tagállamokat az EUMSZ 346. cikke alapján megillető, alapvető biztonsági érdekeik védelméhez való jogot sem érinti.

(17)Zöldmezős külföldi befektetés akkor valósul meg, ha egy külföldi befektető vagy egy külföldi befektető uniós leányvállalata új létesítményeket hoz létre vagy új vállalkozást alapít az Unióban új gazdasági tevékenység végzése céljából. Az új létesítmények létrehozásával a külföldi befektető hatást gyakorolhat a biztonságra és a közrendre, ideértve azt az esetet is, amikor ez a kockázat az alapvető gazdasági inputokkal függ össze. A tagállamoknak ezért a zöldmezős külföldi befektetéseket fel kell venniük az átvilágítási mechanizmusaik hatálya alá tartozó ügyletek közé.

(18)Az átvilágítási eljárások következetességének és kiszámíthatóságának biztosítása érdekében meg kell határozni a tagállamok által bevezetendő átvilágítási mechanizmusok alapvető jellemzőit. Ezeknek a jellemzőknek ki kell terjedniük legalább az engedélyezési kötelezettség hatálya alá tartozó ügyletek körére, az átvilágítás határidejére, az átvilágítási határozattal érintett vállalkozásokat a határozattal szemben megillető jogorvoslat lehetőségére, valamint az átvilágító hatóságok azon képességére, hogy hatékonyan kezeljék a határozatoknak való meg nem felelésnek vagy azok kijátszásának eseteit. Az átvilágítási mechanizmusokra vonatkozó szabályoknak és eljárásoknak átláthatóknak kell lenniük, és nem tehetnek különbséget a harmadik országok között. Az engedélyezés kérelmezésére irányuló eljárásnak biztosítania kell, hogy a megfelelési követelmények a minimális szintre korlátozódjanak.

(19)Az (EU) 2019/452 rendelettel megállapított együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy a tagállamok együttműködjenek egymással és segítsék egymást azokban az esetekben, amikor az egyik tagállamban végrehajtott közvetlen külföldi befektetés hatást gyakorolhat más tagállamok vagy az Unió vagy az uniós érdekű projektek vagy programok biztonságára vagy közrendjére. Ez a mechanizmus az eddigiekben hasznosnak bizonyult, ezért azt e rendeletben meg kell őrizni, meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni annak érdekében, hogy a külföldi befektetésekre az egész Unióban egységesebb megközelítést alkalmazzanak.

(20)Az Unió biztonságára és közrendjére valószínűsíthetően negatív hatást gyakorló külföldi befektetések megfelelő azonosításának biztosítása érdekében a tagállamoknak át kell világítaniuk azokat a külföldi befektetéseket, amelyek uniós célvállalkozása uniós érdekű projekt vagy program részes fele vagy résztvevője, illetőleg amelyek uniós célvállalkozásának gazdasági tevékenysége az Unió biztonsági vagy közrendi érdekei szempontjából kiemelten fontos technológiához, anyaghoz, eszközhöz, létesítményhez, berendezéshez, hálózathoz, rendszerhez vagy szolgáltatáshoz kapcsolódik. A tagállamoknak át kell világítaniuk az ilyen érzékeny programokba vagy ágazatokba irányuló zöldmezős külföldi befektetéseket is, amennyiben a befektető jellemzőiből és az ügylet méretéből eredő sajátos kockázat merül fel. Ezeken a kritériumokon túlmenően az átvilágítási mechanizmus hatóköre olyan további ágazatokra, uniós célvállalkozásokra vagy gazdasági tevékenységekre is kiterjedhet, amelyeket az adott tagállam kritikusnak ítél biztonsága vagy közrendje szempontjából.

(21)Annak érdekében, hogy az együttműködési mechanizmus kizárólag azokra a külföldi befektetésekre összpontosítson, amelyek esetében a külföldi befektető vagy az uniós célvállalkozás jellemzői alapján valószínűsíthető a biztonsági vagy közrendi hatás, a tagállami átvilágítás alatt álló külföldi befektetéseknek a tagállamok és a Bizottság felé történő bejelentésére vonatkozóan kockázatalapú feltételeket kell meghatározni. A tagállamnak különösen azt kell értékelnie, hogy a külföldi befektető valamely harmadik ország kormányának ellenőrzése vagy befolyása alatt áll-e. Az ellenőrzést vagy befolyást olyan kritériumok alapján lehet meghatározni, mint a közvetlen vagy közvetett tulajdonlási küszöbértékek, a harmadik országbeli kormányzati finanszírozás jellege és mértéke, valamint az olyan egyedi irányítási intézkedések, mint például az aranyrészvények. Ilyen feltételekként kell besorolni azokat az eseteket is, amikor a tulajdonosi szerkezet átláthatatlan vagy nem egyértelmű, vagy a végső kedvezményezett ismeretlen. A külföldi befektetést átvilágító tagállam a külföldi befektetést akkor is bejelentheti a Bizottság és a tagállamok felé, ha egyetlen feltétel sem teljesül, például ha az uniós célvállalkozás számottevő tevékenységet folytat más tagállamokban, vagy olyan vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek több tagállamban több tagvállalata van.

(22)A külföldi befektetések által egy vagy több tagállam biztonságára és közrendjére gyakorolt valószínűsíthető hatás megfelelő azonosításának biztosítása érdekében lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam számára, akkor is, ha ez utóbbi tagállam az adott külföldi befektetést nem világítja át, vagy átvilágítja ugyan, de nem jelentette be az együttműködési mechanizmusnak. A teljes folyamat átláthatóságának biztosítása érdekében helyénvaló, hogy az érintett tagállamok az információkéréseket, a válaszokat és az észrevételeket egyidejűleg a Bizottságnak is megküldjék.

(23)A külföldi befektetések által több tagállam vagy az Unió egészének biztonságára és közrendjére gyakorolt valószínűsíthető hatás megfelelő azonosításának biztosítása érdekében lehetőséget kell adni a Bizottságnak arra, hogy az EUMSZ 288. cikke értelmében véleményt bocsásson ki a fogadó tagállam számára, akkor is, ha ez utóbbi tagállam az adott külföldi befektetést nem világítja át, vagy átvilágítja ugyan, de nem jelentette be az együttműködési mechanizmusnak. Az átláthatóság és a kiszámíthatóság biztosítása érdekében a Bizottság véleményeinek konkrét és dokumentált kockázatokon kell alapulniuk, és azokat előírt kritériumok alapján kell kiadni, beleértve a dokumentált biztonsági kockázatokat vagy a határokon átnyúló aggályokat is.

(24)Emellett a biztonság és a közrend védelmének biztosítása érdekében azokban az esetekben is biztosítani kell a Bizottság számára a vélemény kibocsátásának lehetőségét, ha a valószínűsíthető hatás olyan külföldi befektetésből ered, amelynek uniós célvállalkozása az Unió egésze számára kritikus fontosságú infrastruktúra, technológiák vagy inputok fejlesztését, fenntartását vagy beszerzését végzi. Ezáltal a Bizottság olyan eszközhöz jut, amellyel megvédheti az Unió egészét szolgáló, az Unió biztonsága vagy közrendje szempontjából fontos projekteket és programokat. Az uniós érdekű projektekre vagy programokra kifejtett valószínűsíthető biztonsági vagy közrendi hatást azonosító bizottsági véleményeket minden tagállamnak meg kell küldeni.

(25)Emellett lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy valamennyi tagállamnak címzett véleményt fogadjon el abban az esetben, ha úgy ítéli meg, hogy több különböző külföldi befektetés együttes megvalósulása valószínűsíthetően hatást gyakorol az Unió biztonságára vagy közrendjére. Ilyen eset fordulhat elő például akkor, ha több hasonló jellegű külföldi befektetést terveznek. Például előfordulhat, hogy a külföldi befektetések mögött egyetlen külföldi befektető vagy több, hasonló kockázatot hordozó külföldi befektető áll, vagy ugyanarra az uniós célvállalkozásra vagy infrastruktúrára – például a transzeurópai közlekedési, energiaipari vagy kommunikációs infrastruktúrára – több külföldi befektetés irányul. Helyénvaló, hogy ilyen esetekben a tagállamok és a Bizottság az összehangolt megközelítés biztosítása érdekében megvitassák egymással a kockázatelemzést és a véleményben azonosított kockázatok kezelésének lehetséges módjait.

(26)A biztonság és a közrend védelme érdekében, és egyúttal a befektetők jogbiztonságát is fokozva lehetőséget kell adni a tagállamoknak arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg, a Bizottságnak pedig arra, hogy véleményt bocsásson ki a lezárt, de a lezárásuktól számított 15 hónapon belül be nem jelentett külföldi befektetések kapcsán.

(27)Az egyértelműség érdekében az I. mellékletben meg kell állapítani az uniós érdekű projektek és programok jegyzékét. Ebbe a körbe a transzeurópai közlekedési, energiaipari és kommunikációs hálózatokra, valamint az Unió biztonsága és közrendje szempontjából fontos kutatási-fejlesztési tevékenységet finanszírozó programokra irányuló külföldi befektetések tartoznak. Tekintettel e projekteknek és programoknak az Unió biztonsága és közrendje szempontjából vett fontosságára, valamint eredendően határokon átnyúló jellegére és hálózati jellegére, a tagállamoknak át kell világítaniuk az ezekben a programokban és projektekben részt vevő vagy részes félként közreműködő uniós vállalkozásokra irányuló külföldi befektetéseket, ideértve az uniós finanszírozásban részesülő vállalkozásokra irányulókat is.

(28)A külföldi befektetések által egy vagy több tagállam biztonságára vagy közrendjére gyakorolt valószínűsíthető hatások megfelelő kezelése érdekében helyénvaló, hogy azok a tagállamok, amelyek más tagállamoktól megfelelően megindokolt észrevételeket vagy a Bizottságtól véleményt kapnak, ezeket az észrevételeket és véleményt a lehető legmesszebbmenőkig figyelembe vegyék, abban az esetben is, ha úgy ítélik meg, hogy a külföldi befektetés saját biztonságukat és közrendjüket nem érinti. Az érintett tagállamnak szükség szerint koordinálnia kell fellépését a Bizottsággal és a többi érintett tagállammal, és át kell adnia számukra határozattervezetét egy arra vonatkozó írásos visszajelzés kíséretében, hogy hogyan vette a legmesszebbmenőkig figyelembe az észrevételeket és a véleményt. Az érintett tagállamok és a Bizottság által kifejtett álláspontok figyelembevétele érdekében nyitva kell hagyni a határozattervezet módosításának lehetőségét.

(29)Az együttműködési mechanizmus eredményes működése szempontjából fontos, hogy a külföldi befektetést az együttműködési mechanizmusnak bejelentő tagállam az információk egy minimális körét egységes formátumban rendelkezésre bocsássa. Ha az együttműködés olyan külföldi befektetésre vonatkozik, amelyet nem jelentettek be az együttműködési mechanizmusnak, a fogadó tagállamtól elvárható, hogy az információknak legalább ugyanezt a minimális körét rendelkezésre bocsássa. A Bizottság és a tagállamok további információkat kérhetnek a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállamtól. A kiegészítő információkra vonatkozó kérésnek kellően indokoltnak kell lennie, kizárólag a tagállamok számára az észrevételek megfogalmazásához, illetve a Bizottság számára a vélemény kibocsátásához szükséges információkra szorítkozhat, arányosnak kell lennie a kérés céljával, és nem róhat indokolatlan terhet a bejelentő tagállamra és az érintett vállalkozásokra. A Bizottság adott esetben információkat kérhet más uniós szervektől, például az Európai Értékpapírpiaci Hatóságtól, az Európai Bankhatóságtól, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságtól, az egységes felügyeleti mechanizmustól vagy az Európai Központi Banktól.

(30)Annak érdekében, hogy az együttműködés teljes körű és helytálló adatokon alapuljon, a külföldi befektetőknek és a vállalkozásoknak minden olyan lényeges információt rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyet a székhelyük szerinti tagállam vagy a fogadó tagállam kér tőlük. Ha egy tagállam kivételesen legnagyobb igyekezete ellenére sem képes megszerezni a másik tagállam vagy a Bizottság által kért információkat, erről haladéktalanul értesítenie kell őket. Ilyenkor a többi tagállam, illetve a Bizottság az együttműködési mechanizmus keretében a rendelkezésére álló információk alapján fogalmazhatja meg észrevételeit, illetve bocsáthatja ki véleményét.

(31)Annak érdekében, hogy az együttműködési mechanizmust kizárólag a biztonság és a közrend védelmében lehessen igénybe venni, a tagállamoknak megfelelő módon meg kell indokolniuk a másik tagállamban megvalósuló konkrét külföldi befektetésekre vonatkozó információkéréseiket, valamint az adott tagállam számára megfogalmazott esetleges észrevételeiket. Ez alapvető fontosságú a mechanizmus helytelen használatának megakadályozásához és annak biztosításához, hogy az kizárólag a biztonsági és közrendi aggályokra összpontosítson. Ugyanezek a követelmények akkor is alkalmazandók, ha a Bizottság kér információkat egy külföldi befektetéssel kapcsolatban, vagy bocsát ki véleményt egy tagállam számára.

(32)Előfordulhat, hogy a tagállamok vagy a Bizottság egy valószínűsíthetően negatív közrendi hatású külföldi befektetéssel kapcsolatban figyelembe kívánnak venni olyan információkat, amelyekhez gazdasági szereplőktől, civil társadalmi szervezetektől vagy a szociális partnerektől (például szakszervezetektől) jutottak. Ezeket az információkat alaposan meg kell vizsgálni, és azok alapján a fogadó tagállam átvilágítási eljárást indíthat.

(33)Egy fogadó tagállam tájékoztathat más tagállamokat vagy a Bizottságot arról, ha olyan új körülményekről szerzett tudomást vagy olyan új információk birtokába jutott, amelyek befolyásolhatják a bejelentett külföldi befektetés értékelését. A tagállamok és a Bizottság ilyen esetekben további időt kaphatnak a külföldi befektetés értékelésének kiegészítésére. Ilyen esetekben az értékelési időszak meghosszabbítását a lehető legrövidebb időre kell korlátozni, és az nem késleltetheti szükségtelenül a teljes átvilágítási eljárást.

(34)Az együttműködési mechanizmus hatékonyságának és eredményességének biztosítása érdekében össze kell hangolni a határidőket és az eljárásokat azokban az esetekben, amikor több, ugyanazon nagyobb ügylethez kapcsolódó külföldi befektetést különböző tagállamok világítanak át. E több országot érintő ügyletek esetében a kérelmezőnek a különböző, engedélyezés iránti kérelmeket korlátozott időkereten belül kell benyújtania az érintett tagállamokhoz. Emellett az érintett tagállamoknak szintén törekedniük kell arra, hogy a kérelmeket korlátozott időkereten belül jelentsék be az együttműködési mechanizmusnak. E több országot érintő ügyletek hatékony kezelése érdekében az érintett tagállamoknak koordinálniuk kell egymással fellépésüket, és egyetértésre kell jutniuk egymással arról, hogy a külföldi befektetések bejelentendő befektetésnek minősülnek-e, továbbá össze kell hangolniuk eljárási határidőiket. Emellett az érintett tagállamoknak a végső döntésük tartalmát is koordinálniuk kell egymással. Ha az érintett tagállamok feltételekhez kötötten kívánják engedélyezni a külföldi befektetést, biztosítaniuk kell, hogy a megszabni kívánt feltételek összeegyeztethetők legyenek egymással, és megfelelő módon kezeljék a határokon átívelő kockázatokat. A külföldi befektetés megtiltása előtt az érintett tagállamoknak meg kell fontolniuk, hogy a feltételekhez kötött engedélyezés, a koordinált intézkedések előírása és azok koordinált érvényesítése nem elegendő-e a valószínűsíthető biztonsági és közrendi hatások kezeléséhez. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy teljes mértékben részt vegyen az ilyen koordinációban.

(35)Ahhoz, hogy a befektetések átvilágítása Unió-szerte következetes módon történjen, alapvetően fontos, hogy a valószínűsíthető biztonsági és közrendi kockázatok értékelésének alapját az e rendeletben uniós szinten meghatározott követelmények és kritériumok képezzék. Ezeknek a követelményeknek és kritériumoknak magukban kell foglalniuk a kritikus infrastruktúra és a belső piac biztonságára, integritására, működésére és rezilienciájára, a kritikus technológiák és tudás (köztük a kulcsfontosságú alaptechnológiák) rendelkezésre állására és elterjedésére, a biztonsági vagy közrendi szempontból lényeges kritikus inputok kínálatának folyamatosságára – annyiban, amennyiben azok megszakadása, zavara, kiesése vagy megsemmisülése jelentős hatást gyakorolhat egy vagy több tagállam vagy az Unió egészének biztonságára és közrendjére –, a katonai létesítmények és más érzékeny állami létesítmények biztonságára, valamint a stratégiai függőségek kezelésére való képességre gyakorolt hatást. Ebben a tekintetben a tagállamoknak és a Bizottságnak a külföldi befektetés hátterét és körülményeit is figyelembe kell venniük. A mérlegelendő szempontok közé tartozik különösen az, hogy a befektető folytat-e illegális tevékenységeket – beleértve az uniós jogi normák ismétlődő megszegését –, részt vesz-e harmadik országok szakpolitikai céljainak megvalósításában, vagy törekszik-e elősegíteni azok katonai képességeinek fejlesztését vagy a nemzetközi joggal kapcsolatos jogsértéseit. Egy harmadik ország szakpolitikai céljainak megvalósítása magában foglalhatja azt, hogy annak kormánya befolyást gyakorol a vállalkozásokra, ami jelentős piaci torzulásokhoz vezet. Ebben a tekintetben az adott esetnek megfelelően a tagállamoknak és a Bizottságnak figyelembe kell venniük azt is, hogy a külföldi befektető, annak haszonhúzója, leányvállalata vagy az annak nevében vagy utasítására eljáró más személy miért tartozik az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott uniós korlátozó intézkedések bármely típusának hatálya alá.

(36)Ha a fogadó tagállam úgy ítéli meg, hogy egy külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol az Unió biztonságára vagy közrendjére, akkor helyénvaló előírni számára, hogy megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket hozzon, amennyiben vannak ilyenek, és azokat – a többi tagállam által esetleg megfogalmazott észrevételek és a Bizottság által esetlegesen kibocsátott vélemény legmesszebbmenőkig történő figyelembevételével – megfelelőnek ítéli. A külföldi befektetés megtiltása csak kivételes esetekben lehet indokolt, akkor, ha a kockázatkezelő vagy az uniós vagy nemzeti jog alapján rendelkezésre álló, az átvilágítási mechanizmuson kívüli intézkedések nem elegendőek a biztonsági vagy közrendi hatás enyhítéséhez.

(37)Az együttműködési mechanizmus működésének támogatása és a bevált gyakorlat tagállamok közötti cseréjének előmozdítása érdekében az (EU) 2019/452 rendelettel létrehozott, a külföldi befektetések átvilágításával foglalkozó szakértői csoportot meg kell tartani, és feladatait e rendelettel összhangban naprakésszé kell tenni.

(39)A koordinációs mechanizmus eredményességének biztosítása érdekében a tagállamok és a Bizottság által létrehozott kapcsolattartó pontokat kellően stratégiai módon kell elhelyezni a megfelelő igazgatási szerveken belül. A kapcsolattartó pontoknak rendelkezniük kell a koordinációs mechanizmusból fakadó feladataik elvégzéséhez és a bizalmas adatok szabályszerű, az alkalmazandó jogi keretrendszereknek megfelelő kezeléséhez szükséges képzett munkaerővel és hatáskörökkel.

(40)A tagállamokat és a Bizottságot ösztönözni kell arra, hogy aktívan együttműködjenek a hasonlóan gondolkodó harmadik országok felelős hatóságaival azon külföldi befektetések átvilágításával kapcsolatban, amelyek hatást gyakorolhatnak a biztonságra vagy a közrendre. Ezt az igazgatási együttműködést annak érdekében kell folytatni, hogy megerősödjön a külföldi befektetések átvilágítására szolgáló tagállami keretek, valamint a tagállamok és a Bizottság által e rendelet alapján folytatott együttműködés eredményessége. A Bizottságnak folyamatosan tájékoztatást kell kapnia ezekről a kétoldalú együttműködésekről annyiban, amennyiben azok a befektetések átvilágításához kapcsolódó rendszerszintű problémákkal, tendenciákkal vagy bevált gyakorlatokkal függnek össze. Lehetővé kell továbbá tenni, hogy a Bizottság nyomon kövesse a harmadik országok átvilágítási mechanizmusaival kapcsolatos fejleményeket.

(41)A tagállamoknak és a Bizottságnak a legmagasabb szintű titoktartást kell biztosítaniuk az e rendelet alkalmazása keretében általuk szolgáltatott és kapott információk kezelése során, a nemzeti joggal és az uniós joggal összhangban. Ha az információk jogosulatlan közzététele különböző mértékben sértené az Európai Unió vagy egy vagy több tagállam érdekeit, az információk kibocsátójának az információkat a nemzeti vagy az uniós jog alapján minősítenie kell. Az e rendelet alkalmazásával összefüggésben kezelt dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elbírálásakor a tagállamoknak és a Bizottságnak koordinált módon kell eljárniuk, és legalább az 1049/2001/EK rendelet5 4. cikkében meghatározott védett érdekek védelmének megfelelő szintű védelmet kell biztosítaniuk a vizsgálatok integritásának megőrzése érdekében. A Bizottságnak – különösen az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatban6 és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozatban7 foglaltaknak megfelelően – minden szükséges intézkedést meg kell hoznia a bizalmas adatok védelme érdekében. Hasonlóképpen a tagállamoknak és a Bizottságnak minden olyan intézkedést is meg kell hozniuk, amely szükséges az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai közötti, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodásnak8 való megfeleléshez. Ez magában foglalja különösen azt a kötelezettséget, hogy megőrizzék a minősített adatok bizalmas jellegét, és az ilyen adatok a kibocsátó előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül nem minősíthetők vissza, és a minősítés nem oldható fel. A hatóságoknak a nem minősített érzékeny információkat és a bizalmasan rendelkezésre bocsátott információkat ekként kell kezelniük.

__________________

5 Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj).

6 A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/443/oj).

7 A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2015/444/oj).

8 Megállapodás az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről (HL C 202., 2011.7.8., 13. o.).

(43)A Bizottságnak éves jelentést kell készítenie e rendelet végrehajtásáról, és azt be kell nyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A nagyobb átláthatóság érdekében ezt a jelentést nyilvánosságra kell hozni. A jelentésnek egyebek mellett a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott bizalmas jelentéseken kell alapulnia, és megfelelő módon tiszteletben kell tartania egyes információk titkossága megőrzésének szükségességét, különösen akkor, ha az adatok nyilvánosságra hozatala hatást gyakorolhat az Unió biztonságára vagy közrendjére, vagy alááshatja az üzleti titoktartást. A jelentésnek tartalmaznia kell az újonnan megjelenő tendenciákra és kockázati tényezőkre vonatkozó információkat, valamint a tagállamokon belüli releváns jogalkotási fejleményekről való naprakész tájékoztatást is.

(44)A Bizottságnak e rendelet alkalmazásának kezdőnapja után 3 évvel, majd azt követően 5 évente értékelnie kell e rendelet érvényesülését és eredményességét, és erről jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára. Ennek a jelentésnek tartalmaznia kell különösen annak értékelését, hogy e rendelet miként járult hozzá az Unió gazdasági biztonságához. A jelentésben értékelni kell, hogy szükséges-e e rendelet módosítása. Ha a jelentés e rendelet módosítását ajánlja, akkor a jelentést megfelelő jogalkotási javaslat kísérheti.

(46)Ha egy külföldi befektetés a 139/2004/EK tanácsi rendelet12 hatálya alá tartozó összefonódásnak minősül, e rendelet végrehajtása nem sértheti a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének alkalmazását. E rendeletet és a 139/2004/EK rendelet 21. cikkének (4) bekezdését következetes módon kell alkalmazni. Annyiban, amennyiben a két rendelet hatálya átfedi egymást, az e rendelet 1. cikkében felsorolt átvilágítási okokat és a 139/2004/EK rendelet 21. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti jogos érdekek fogalmát koherens módon, az ezen érdekek védelmére irányuló nemzeti intézkedéseknek az uniós jog általános elveivel és más rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelés sérelme nélkül kell értelmezni.

__________________

12 A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (HL L 24., 2004.1.29., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2004/139/oj).

(49)Az uniós érdekű projektekkel vagy programokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele, valamint az Unió biztonsági vagy közrendi érdekei szempontjából különösen fontos technológiák, anyagok, eszközök, létesítmények, berendezések, hálózatok, rendszerek, szolgáltatások és gazdasági tevékenységek jegyzékének naprakészen tartása érdekében – és különösen az uniós gazdasági biztonsági stratégia keretében elvégzendő kockázatértékelések fényében – a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el e rendelet mellékleteinek módosítására vonatkozóan. Az I. mellékletben található projekt- és programjegyzéknek a biztonsági vagy közrendi szempontból alapvető fontosságú kritikus infrastruktúra, kritikus technológia vagy kritikus jelentőségű inputok fejlesztésére, fenntartására vagy beszerzésére irányuló, az uniós jog hatálya alá tartozó projekteket és programokat kell tartalmaznia. A II. mellékletben található, az Unió biztonsági vagy közrendi érdekei szempontjából különösen fontos technológiákat, anyagokat, eszközöket, létesítményeket, berendezéseket, hálózatokat, rendszereket, szolgáltatásokat és gazdasági tevékenységeket tartalmazó jegyzéknek azokra a területekre kell kiterjednie, amelyek esetében egy külföldi befektetés hatást gyakorolhat egy vagy több tagállam vagy az Unió egészének biztonságára vagy közrendjére, és ez a hatás olyan célvállalkozáson keresztül jelentkezik, amely nem résztvevője az uniós érdekű projekteknek és programoknak, és finanszírozást sem kap azok keretében. A Bizottságnak különösen naprakésszé kell tennie az I. mellékletet abban az esetben, ha a jövőbeli többéves pénzügyi keretekkel összefüggésben új uniós érdekű projekteket vagy programokat hoznak létre. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban16 megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

__________________

16 HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(50)E rendelet egységes alkalmazási feltételeinek – különösen a külföldi befektetésekre vonatkozó minimális információk rendelkezésre bocsátása és az engedélyezés kérelmezése során használandó formanyomtatványok tekintetében történő – biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek17 megfelelően kell gyakorolni.

__________________

17 Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2011/182/oj).

(51)Az (EU) 2019/452 rendeletet hatályon kívül kell helyezni. Annak érdekében, hogy a tagállamoknak és a szervezeteknek elegendő idejük legyen felkészülni a végrehajtásra, e rendelet alkalmazását [beírandó dátum: 12 hónappal a hatálybalépés után]-án/-én helyénvaló megkezdeni. A rendeletnek az engedélyezés kérelmezésére szolgáló egységes portál létrehozásától függetlenül alkalmazandónak kell lennie. Az e rendelet hatálybalépése és alkalmazásának kezdőnapja közötti átmeneti időszakban az (EU) 2019/452 rendeletet továbbra is alkalmazni kell,

(1)Ez a rendelet létrehozza azt az uniós szintű keretet, amelyhez igazodva a tagállamok átvilágítják biztonsági vagy közrendi szempontból – többek között a gazdasági biztonság szempontjából – a területükön megvalósuló külföldi befektetéseket.

(2)Ez a rendelet létrehozza azt az együttműködési mechanizmust, amelynek keretében a tagállamok és a Bizottság releváns információkat cserélnek egymással a külföldi befektetésekről, értékelik azok potenciális biztonsági vagy közrendi hatását, továbbá azonosítják és kezelik a potenciális aggályokat.

(3)A tagállamok az e rendelet hatálya alá nem tartozó területeken elfogadhatnak és hatályban tarthatnak nemzeti rendelkezéseket, feltéve, hogy az ilyen rendelkezések nem ássák alá e rendelet célkitűzéseit és összhangban vannak azokkal.

(5)Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak a Szerződésekből – és különösen az EUMSZ 49. és 63. cikkéből – fakadó kötelezettségeit, valamint azon jogát, hogy az EUMSZ 65. cikke alapján a közrend vagy a közbiztonság által indokolt intézkedéseket hozzanak. A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet keretében hozott intézkedéseik megfeleljenek ezeknek a kötelezettségeiknek. Ez a rendelet nem érinti a Bizottságnak az EUMSZ 258. cikke szerinti, az uniós jognak való megfelelés biztosításával kapcsolatos hatáskörét.

1.„külföldi befektetés”: bármely olyan, maga a külföldi befektető által vagy a külföldi befektető uniós leányvállalatán keresztül végrehajtott befektetés, amelynek célja, hogy tartós és közvetlen kapcsolatot hozzon létre vagy tartson fenn a külföldi befektető és egy uniós célvállalkozás között, amelynek a külföldi befektető tőkét bocsát a rendelkezésére abból a célból, hogy valamely tagállamban gazdasági tevékenységet folytasson, lehetővé téve az adott uniós célvállalkozás irányításában vagy ellenőrzésében való tényleges részvételt;

törölve

törölve

7.„külföldi befektető uniós leányvállalata”: valamely tagállam joga alapján létesített, a 2013. június 26-i 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv18 22. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő, külföldi befektető közvetlen vagy közvetett irányítása alá tartozó vállalkozás;

__________________

18 Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/34/oj).

8.„uniós célvállalkozás”: valamely tagállam joga alapján létesített vagy létesítendő vállalkozás;

9.„a II. mellékletben felsorolt területek egyikén gazdaságilag aktív uniós célvállalkozás”: a II. mellékletben felsorolt technológiák, anyagok, eszközök, létesítmények, berendezések, hálózatok, rendszerek, szolgáltatások vagy gazdasági tevékenységek tervezése, fejlesztése, kitermelése, feldolgozása, előállítása, újrafeldolgozása vagy rendelkezésre bocsátása terén aktív vagy aktív tevékenységet tervező uniós vállalkozás;

18.„uniós érdekű projektek vagy programok”: a biztonsági vagy közrendi szempontból alapvető fontosságú kritikus infrastruktúra, kritikus technológia, kritikus és alapvető szolgáltatások vagy kritikus jelentőségű inputok fejlesztésére, fenntartására vagy beszerzésére irányuló, az uniós jog hatálya alá tartozó, az I. mellékletben felsorolt projektek vagy programok;

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett átvilágítási mechanizmus legalább a 4. cikk (4) és (4a) bekezdése értelmében engedélyezéshez kötött befektetésekre alkalmazandó legyen.

(3)Minden tagállam legkésőbb ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 12 hónap]-ig értesíti a Bizottságot az (1) bekezdés alapján elfogadott intézkedéseiről. Ezt követően a tagállamok – az adott módosítás elfogadása után 30 napon belül – értesítik a Bizottságot átvilágítási mechanizmusuk minden módosításáról.

(4)A Bizottság a (3) bekezdés szerinti összes értesítés beérkezése után 3 hónapon belül, de legkésőbb ... [az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 15 hónap]-ig nyilvánosan közzéteszi a tagállamok átvilágítási mechanizmusainak jegyzékét. A jegyzéket a Bizottság naprakészen tartja.

a)Az átvilágító hatóságnak megfelelő eljárásokkal és erőforrásokkal kell rendelkeznie annak meghatározásához, hogy rendelkezik-e joghatósággal egy adott engedélyezési kérelem tárgyát képező külföldi befektetés felett Az átvilágítás magában foglal egy előzetes vizsgálatot a teljes engedélyezési kérelem kézhezvételétől számított legfeljebb 35 naptári napon belül, amelyet szükség esetén részletes vizsgálat követ annak meghatározása céljából, hogy az adott külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív biztonsági vagy közrendi hatással jár-e, figyelembe véve legalább a 13. cikkben meghatározott kritériumokat. A részletes vizsgálatot különösen a 14. cikk (1) bekezdésében említett átvilágítási határozat megfelelőségének és tartalmának megállapítása érdekében kell lefolytatni;

b)Az átvilágító hatóságnak nyomon kell követnie az átvilágítási mechanizmust és az átvilágítási határozatokat, és biztosítania kell az azoknak való megfelelést. Ennek keretében megfelelő eljárásokat és erőforrásokat kell létrehoznia az átvilágítási mechanizmus és az átvilágítási határozatok kijátszásának észlelésére, kezelésére és megelőzésére.

c)Az átvilágító hatóságnak felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy egy engedélyezéshez nem kötött külföldi befektetés lezárását követő 15 hónapon belül hivatalból megkezdje a külföldi befektetés átvilágítását, ha alapos okkal úgy ítéli meg, hogy a külföldi befektetés biztonsági vagy közrendi hatással jár.

d)Az átvilágítást végző tagállam számára rendelkezésre bocsátott bizalmas információkat – köztük a bizalmas üzleti adatokat és az érintett vállalkozások által bizalmasnak minősített információkat – védelemben kell részesíteni.

e)A külföldi befektetőknek, a külföldi befektetők azon uniós leányvállalatainak, amelyeken keresztül a külföldi befektetés megvalósul, valamint az átvilágítási határozattal érintett vállalkozásoknak lehetőséggel kell rendelkezniük arra, hogy az átvilágítási határozattal szemben időben és hatékony módon bírósági jogorvoslatért folyamodjanak.

f)Évente nyilvános jelentést kell készíteni az érintett tagállami jogszabályokkal kapcsolatos fejleményekről, valamint az átvilágított befektetések összesített és anonimizált adatairól, megjelölve benne legalább az átvilágítási határozatok eredményét, az átvilágító hatóságnak bejelentett befektetésekben részes felek állampolgárságát, illetve székhely szerinti országát, az ügyletekkel érintett gazdasági ágazatokat, valamint adott esetben az érintett uniós érdekű projekteket vagy programokat.

g)A (4) és a (4a) bekezdés alapján engedélyezéshez kötött külföldi befektetéseket az engedélyezés kérelmezőjének be kell jelentenie az átvilágító hatóságnak, és lezárásuk előtt át kell őket világítani.

h)Az átvilágító hatóságnak felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy a (4) vagy a (4a) bekezdés alapján engedélyezéshez kötött külföldi befektetések kapcsán kockázatkezelő intézkedések meghozatalát rendelje el, az adott külföldi befektetést megtiltsa vagy elrendelje az adott külföldi befektetés visszavonását, ha az adott külföldi befektetést nem jelentették be vagy a lezárás után jelentették be, továbbá hogy adott esetben hathatós intézkedést hozzon a kockázatkezelő intézkedésnek való megfelelés elmulasztása következményeinek kezelésére.

(3)A külföldi befektetés kockázatkezelő intézkedések meghozatalához kötött engedélyezése vagy a külföldi befektetés megtiltása előtt a tagállamok értesítik az engedélyezés kérelmezőjét, és – az EU vagy egy vagy több tagállam biztonsági vagy közrendi érdekeit nem sértő módon nem közölhető információk védelme mellett, valamint a bizalmas információkra vonatkozó uniós és nemzeti jogi rendelkezések tiszteletben tartásával – közlik vele a meghozni tervezett határozatuk indokolását. A tagállamok lehetővé teszik a külföldi befektető számára, hogy kifejtse álláspontját, amelyet figyelembe vesznek határozattervezetüknek a 7. cikk (8) bekezdése szerinti továbbítása előtt.

a)részes fele vagy résztvevője az I. mellékletben felsorolt uniós érdekű programok vagy projektek valamelyikének, ideértve azt az esetet is, ha az (EU) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet19a 2. cikkének 59. pontja értelmében finanszírozás címzettje; vagy

__________________

(1)A tagállamok az együttműködési mechanizmuson keresztül bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak mindazokat a területükön található uniós célvállalkozásra irányuló külföldi befektetéseket, amelyek:

a)megfelelnek a 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában vagy a 4. cikk (4a) bekezdésében foglalt feltételeknek; vagy

i.a külföldi befektető vagy a külföldi befektető uniós leányvállalata közvetlenül vagy közvetve egy harmadik ország kormányzatának – ideértve az állami szerveket, a regionális és a helyi hatóságokat, valamint a fegyveres erőket is – irányítása alá tartozik akár tulajdonosi szerkezete, jelentős finanszírozás, speciális jogok vagy az állam által kinevezett igazgatók vagy vezetők következtében, akár a vezetői döntések befolyásolását célzó egyéb jellemzők révén, akár másként;

ii.a külföldi befektető, a külföldi befektetőt irányító természetes személy vagy szervezet, a külföldi befektető haszonhúzója, a külföldi befektető bármely leányvállalata, vagy a külföldi befektető tulajdonában lévő vagy irányítása alá tartozó vagy nevében vagy utasítására eljáró bármely más fél az EUMSZ 215. cikke alapján uniós korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik;

iii.a külföldi befektető vagy annak bármely leányvállalata korábban valamely tagállamban átvilágított olyan külföldi befektetésben vett részt, amely nem volt engedélyezett vagy feltételekhez kötötten volt engedélyezett; ennek meghatározása során a bejelentő tagállam a rendelkezésére álló információkra támaszkodik, ideértve a 7. cikk (10) bekezdése alapján létrehozott biztonságos adatbázisban található információkat, valamint a külföldi befektető által a kérdésben szolgáltatott információkat is; vagy

(2)A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak mindazokat a területükön székhellyel rendelkező külföldi befektetéseket, amelyeket nem jelentettek be az (1) bekezdésnek megfelelően, és amelyek tekintetében átvilágítási keretük alapján részletes vizsgálatot indítanak.

A tagállamok bármely, az (1) és a (2) bekezdésben foglalt feltételeket nem teljesítő külföldi befektetést bejelentenek, ha a fogadó tagállam úgy ítéli meg, hogy a külföldi befektetés a többi tagállam és a Bizottság érdeklődésére tarthat számot biztonsági vagy közrendi vonatkozásai miatt, ideértve azt az esetet is, ha az uniós célvállalkozás számottevő tevékenységet folytat más tagállamokban, vagy olyan vállalatcsoporthoz tartozik, amelynek több tagállamban több olyan tagvállalata van, amely a II. mellékletben felsorolt területek egyikén gazdaságilag aktív.

törölve

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az 5. cikk szerinti bejelentés tartalmazza a 10. cikk (1) bekezdésében meghatározott információkat, és a bejelentést a következők szerint küldjék meg a Bizottságnak és a többi tagállamnak:

a)az 5. cikk (1), (2a) és (3) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyikét teljesítő külföldi befektetések esetében az engedélyezésre irányuló teljes kérelem beérkezését követő 15 naptári napon belül;

b)az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő külföldi befektetések esetében a részletes vizsgálat elindítását követő 5 naptári napon belül.

törölve

A tagállamok észrevételei és a Bizottság véleménye és határozata a bejelentett külföldi befektetésekkel kapcsolatban

Bármely tagállam megfelelően megindokolt észrevételeket fogalmazhat meg a bejelentő tagállam számára. A tagállam akkor fogalmazhat meg ilyen észrevételeket, ha:

A Bizottság megfelelően indokolt véleményt bocsáthat ki a bejelentő tagállam számára. A Bizottság akkor bocsát ki ilyen véleményt, ha:

(3)A Bizottság megfelelően indokolt véleményt bocsát ki az összes tagállam számára, ha úgy ítéli meg, hogy több különböző külföldi befektetés vagy más hasonló befektetés esetleges együttes megvalósulása – azok jellegét figyelembe véve – hatást gyakorolhat az Unió biztonságára vagy közrendjére. Véleményének kibocsátása után a Bizottság a megfelelő keretek között egyeztet a tagállamokkal az azonosított kockázatok kezelésére irányuló intézkedésekről.

a)a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt feltételeket teljesítő véleményeket megküldi minden olyan tagállamnak, amely megfogalmazott észrevételt, a többi tagállamot pedig értesíti a vélemény kibocsátásának tényéről;

b)a (2) bekezdés b) pontjában foglalt feltételeket teljesítő véleményeket és a (3) bekezdésben foglalt feltételeket teljesítő véleményeket megküldi az összes tagállamnak.

(5)Ha a fogadó tagállam az (1) bekezdés alapján másik tagállamtól észrevételt vagy a (2) vagy a (3) bekezdés alapján a Bizottságtól véleményt kap, ezt az észrevételt vagy véleményt a legmesszebbmenőkig figyelembe veszi.

(6)Az (1) bekezdés szerinti észrevétel vagy a (2) bekezdés szerinti vélemény kézhezvételét követően a fogadó tagállam adott esetben konzultál az észrevételeket megfogalmazó tagállamokkal, valamint a Bizottsággal. E konzultáció keretében a fogadó tagállam adott esetben találkozót szervez az említett tagállamokkal és a Bizottsággal annak megvitatása céljából, hogy miként lehetne a legjobban kezelni az azonosított kockázatokat. Ha a fogadó tagállam nem ért egyet az azonosított kockázatokkal vagy adott esetben az észrevételekben vagy a véleményben javasolt intézkedéssel, a tagállamok és a Bizottság törekednek alternatív megoldások azonosítására. Ha az észrevétel vagy vélemény több országot érintő ügyletre vonatkozik, az adott külföldi befektetést bejelentő többi tagállamot szintén meg kell hívni e találkozóra annak megvitatása érdekében, hogy a tervezett eredmények összeegyeztethetők-e egymással, valamint hogy az esetleges tervezett feltételek alkalmasak-e a határokon átívelő azonosított kockázatok kezelésére.

törölve

(8)A (6) bekezdésben említett találkozót követően a fogadó tagállam továbbítja az érintett tagállamoknak és a Bizottságnak átvilágítási határozatának tervezetét, és írásbeli magyarázatot ad a következőkről:

törölve

törölve

(9)Amennyiben valamely tagállam vagy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e cikk (8) bekezdésében említett, egy külföldi befektetést a 14. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 14. cikk (2) bekezdése alapján engedélyező átvilágítási határozat tervezete nem kezeli vagy csökkenti megfelelően a biztonságot és a közrendet érintő kockázatokat, megfelelő indokolással ellátott kifogást emelhet. A kifogásról értesíteni kell a fogadó tagállamot és adott esetben az észrevételeket megfogalmazó többi tagállamot, valamint a Bizottságot. A fogadó tagállam mindaddig felfüggeszti átvilágítási eljárását, amíg a Bizottság e cikk (9b) és (9c) bekezdése alapján határozatot nem hoz. A fogadó tagállam tájékoztatja a külföldi befektetőt a felfüggesztésről.

törölve

Az uniós együttműködési mechanizmusra és határozatokra alkalmazandó határidők és eljárások

a)a tagállam legkésőbb 15 naptári nappal az 5. cikk szerinti bejelentés kézhezvétele után tájékoztatja a bejelentő tagállamot az észrevételek megfogalmazására vonatkozó jogának fenntartásáról;

b)a Bizottság legkésőbb 20 naptári nappal az 5. cikk szerinti bejelentés kézhezvétele után tájékoztatja a bejelentő tagállamot a vélemény kibocsátására vonatkozó jogának fenntartásáról.

a)ha egy tagállam fenntartja magának a jogot arra, hogy észrevételeket fogalmazzon meg egy bejelentett külföldi befektetéssel kapcsolatban, de nem kér kiegészítő információkat a bejelentő tagállamtól, az észrevételeket legkésőbb 35 naptári nappal a külföldi befektetésre vonatkozó bejelentés hiánytalan kézhezvétele után küldi meg a bejelentő tagállamnak;

b)ha a Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy véleményt bocsásson ki egy bejelentett külföldi befektetéssel kapcsolatban, de nem kér kiegészítő információkat a bejelentő tagállamtól, a véleményt legkésőbb 45 naptári nappal a külföldi befektetésre vonatkozó bejelentés hiánytalan kézhezvétele után küldi meg a bejelentő tagállamnak;

c)ha egy tagállam fenntartja magának a jogot arra, hogy észrevételeket fogalmazzon meg egy bejelentett külföldi befektetéssel kapcsolatban, és kiegészítő információkat kér a bejelentő tagállamtól, az észrevételeket legkésőbb 20 naptári nappal a kiegészítő információk hiánytalan kézhezvétele után küldi meg a bejelentő tagállamnak;

d)ha a Bizottság fenntartja magának a jogot arra, hogy véleményt bocsásson ki egy bejelentett külföldi befektetéssel kapcsolatban, és kiegészítő információkat kér a bejelentő tagállamtól, a véleményt legkésőbb 30 naptári nappal a kiegészítő információk hiánytalan kézhezvétele után küldi meg a bejelentő tagállamnak.

törölve

(4)A bejelentő tagállam bejelent a Bizottságnak és a tagállamoknak minden olyan új információt és körülményt, amely egy, az 5. cikk alapján már bejelentett külföldi befektetés értékelése szempontjából releváns. Ha a bejelentő tagállam ezeket az információkat a (3) bekezdésben meghatározott határidők lejárta után bocsátja rendelkezésre, a bejelentő tagállam, a Bizottság és a többi tagállam megállapodik a határidő kölcsönösen elfogadható meghosszabbításáról. A (3) bekezdésben az eredeti bejelentés értékelésére vonatkozóan meghatározott, már lejárt határidők a (3) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott határidőknek megfelelően újrakezdődnek.

(5)A bejelentő tagállam a Bizottság vagy a többi tagállam által a (2) bekezdés alapján kért kiegészítő információkat indokolatlan késedelem nélkül hiánytalanul rendelkezésre bocsátja. Ha a bejelentő tagállam kiegészítő információkat bocsát egy tagállam rendelkezésére, ezeket a kiegészítő információkat egyidejűleg megküldi a Bizottságnak.

(8)Ha kivételes körülmények fennállása miatt a bejelentő tagállam a 14. cikk (1) bekezdése alapján úgy ítéli meg, hogy biztonsága vagy közrendje szükségessé teszi az átvilágítási határozatnak a (3) bekezdésben meghatározott határidők lejárta előtti kibocsátását, a bejelentő tagállam értesíti a többi tagállamot és a Bizottságot szándékáról, és kellőképpen megindokolja az azonnali intézkedés szükségességét. A többi tagállam és a Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megfogalmazzák észrevételeiket, illetve kibocsátja véleményét. Ez az eljárás nem alkalmazható kizárólag az engedélyezés kérelmezője kereskedelmi érdekeinek szolgálata érdekében.

(1)Ha egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy, az együttműködési mechanizmusnak nem bejelentett másik tagállam területén megvalósuló külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol biztonságára vagy közrendjére, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív biztonsági vagy közrendi hatást gyakorol legalább egy tagállamra vagy uniós érdekű projektre vagy programra, a tagállam vagy a Bizottság az adott külföldi befektetéssel kapcsolatban hivatalból eljárást indíthat. A tagállam vagy a Bizottság az eljárás megindítása előtt ellenőrzi, hogy a fogadó tagállam nem tervezi-e bejelenteni a külföldi befektetést az együttműködési mechanizmusnak.

(2)A tagállamok és a Bizottság az (1) bekezdés szerinti eljárás megindítására a külföldi befektetés lezárásától számítva legfeljebb 15 hónapot kapnak, feltéve hogy az adott külföldi befektetést más tagállam időközben nem jelenti be az együttműködési mechanizmusnak.

törölve

törölve

(5)A tagállamok vagy a Bizottság a hivatalból indított eljárást azzal indítja meg, hogy megfelelően indokolt információkérést intéz a fogadó tagállamhoz. Az e bekezdés alapján küldött információkérésnek kellően indokoltnak kell lennie, kizárólag a tagállamok számára az észrevételek megfogalmazásához, illetve a Bizottság számára a vélemény kibocsátásához szükséges információkra szorítkozhat, arányosnak kell lennie a kérés céljával, és nem róhat indokolatlan terhet a fogadó tagállamra. Ha az információkérést tagállam küldi, az információt kérő tagállam az információkérést egyidejűleg megküldi a Bizottságnak.

(6)A fogadó tagállam a másik tagállam vagy a Bizottság által az (5) bekezdés alapján kért információkat indokolatlan késedelem nélkül hiánytalanul rendelkezésre bocsátja. Ha a fogadó tagállam ilyen információkat bocsát egy tagállam rendelkezésére, ezeket egyidejűleg megküldi a Bizottságnak is.

(7)A (6) bekezdésben említett információk kézhezvétele után a tagállamok észrevételeket fogalmazhatnak meg, a Bizottság pedig véleményt bocsáthat ki a fogadó tagállam számára, legkésőbb 30 naptári nappal az (5) bekezdés alapján kért információk hiánytalan kézhezvétele után. Azokban az esetekben, amikor az eljárást valamely tagállam kezdeményezte, a Bizottság további 15 naptári napot kap véleményének kiadására. A fogadó tagállam a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi ezt az észrevételt vagy véleményt.

törölve

törölve

(1)A tagállamoknak az 5. cikk szerinti bejelentésben és a 9. cikk (5) bekezdése szerinti információkérésre válaszul legalább az alábbi információkat kell megadniuk:

e)a külföldi befektető tevékenységét, nevét és címét;

törölve

(4)A fogadó tagállam szükség esetén felkérheti az engedélyezés kérelmezőjét vagy más alkalmas vállalkozást többek között az e cikk (1) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett információk rendelkezésre bocsátására. Az információkérés kiterjedhet azokra az információkra, amelyekre az adott tagállamnak az 5. cikk (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesülésének meghatározásához szüksége van. Az érintett vállalkozás a kért információkat a kérés időpontja után 15 naptári napon belül a külföldi befektetés tervezett helye vagy lezárásának helye szerinti tagállam rendelkezésére bocsátja.

(5)A fogadó tagállam és a Bizottság felkérhet más tagállamokat arra, hogy a területükön található vállalkozóktól bizonyos információkat beszerezzenek, amennyiben ezek az információk relevánsak és feltétlenül szükségesek a külföldi befektetésnek a 13. cikk szerinti értékeléséhez. Az a tagállam, amelytől az információk beszerzését kérik, haladéktalanul felkéri a vállalkozást az információk rendelkezésre bocsátására, és – az adott esetnek megfelelően a 8. cikk (5) bekezdésével és a 9. cikk (6) bekezdésével összhangban – megküldi az információkat a fogadó tagállamnak és a Bizottságnak.

(6)A tagállam értesíti a Bizottságot és a többi érintett tagállamot, ha – kivételes körülmények fennállása esetén – legnagyobb igyekezete ellenére sem képes rendelkezésre bocsátani az e cikk (4) vagy (5), a 8. cikk (2) vagy a 9. cikk (5) bekezdésében említett információkat. A tagállam megfelelő módon elmagyarázza, hogy miért nem képes rendelkezésre bocsátani az információkat.

(1)A tagállamok biztosítják az e rendelet célkitűzéseinek teljesítése érdekében rájuk bízott feladatok eredményes és hatékony végrehajtásához, többek között az együttműködési mechanizmusban való eredményes részvételükhöz szükséges erőforrásokat, valamint jogi és igazgatási eszközöket.

(4)A tagállamok átvilágítási mechanizmusa elegendő eszközt biztosít a más tagállamok által megfogalmazott észrevételeknek és a Bizottság véleményének az átvilágítási határozat meghozatala előtti értékeléséhez és legmesszebbmenőkig történő figyelembevételéhez. Ennek keretében biztosítják mindazon jogi eszközök és hatáskörök rendelkezésre állását, amelyek szükségesek a más tagállamok és a Bizottság által megfogalmazott aggályoknak és az azonosított valószínűsíthető hatásoknak az átvilágítási határozatban vagy más, rendelkezésükre álló eszközben való figyelembevételéhez.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti joguk lehetővé tegye a 7. cikkben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(7)Ha az átvilágítási határozatban előírt kockázatkezelő intézkedések egynél több tagállamban letelepedett vállalkozások megfelelését igénylik, az érintett tagállamok együttműködnek egymással az átvilágítási határozat érvényesülésének nyomon követése és az átvilágítási határozatban foglaltak érvényesítése érdekében. A tagállamok biztosítják, hogy rendelkezzenek mindazokkal a jogi eszközökkel és hatáskörökkel, amelyek szükségesek egy másik tagállam vagy a Bizottság átvilágítási határozatában előírt kockázatkezelő intézkedéseknek való meg nem felelés következményeinek eredményes kezeléséhez.

(1)Az 5., a 7., a 9. és a 9a. cikkben meghatározott eljárások keretében kapott információk kizárólag az információkérés alapjául szolgáló célra használhatók fel, kivéve abban az esetben, ha:

b)az információkat az Európai Unió Bírósága vagy a fogadó tagállam bírósága kéri bírósági eljárásban való felhasználás céljából.

törölve

(2)A Bizottság a megfelelően indokolt véleménynek a 7. cikk (2) vagy (3) bekezdése vagy a 9. cikk (7) bekezdése alapján, vagy egy határozatnak a 7. cikk (9b) vagy (9c) bekezdése alapján történő kibocsátása céljából meghatározza, hogy megítélése szerint az adott külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre.

(3)Annak meghatározásakor, hogy egy külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok, illetve a Bizottság megfontolják különösen, hogy az érintett befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e:

a)a kritikus infrastruktúra biztonságára, integritására, működésére és rezilienciájára, ideértve az ilyen – fizikai vagy virtuális – kritikus infrastruktúrák használata szempontjából kritikus földterületeket és tulajdont is; ebben az összefüggésben a rendelkezésre álló információk alapján azt is értékelni kell, hogy a külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol-e az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv20 alapján azonosított kritikus szervezetek valamelyikének rezilienciájára vagy az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelv21 hatálya alá tartozó szervezetekre. Emellett figyelembe kell venni az (EU) 2022/2555 irányelv 22. cikkének (1) bekezdésével összhangban többek között a kritikus ellátási láncok tekintetében elvégzett, mind a technikai, mind a nem technikai kockázati tényezőket lefedő, uniós szintű összehangolt biztonsági kockázatértékelés eredményeit is;

__________________

20 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2557 irányelve (2022. december 14.) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 164. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2557/oj).

21 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 333., 2022.12.27., 80. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2555/oj).

b)a kritikus technológiák rendelkezésre állására és elterjedésére, a technológiabiztonságra és a technológia kiszivárgására;

c)a kritikus inputok ellátási láncainak biztonságára és rezilienciájára;

d)az érzékeny információk, köztük az (EU) 2016/679 rendelet1a 4. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti személyes adatok védelmére különösen a külföldi befektető arra való képessége szempontjából, hogy ilyen információkhoz hozzáférjen, azok felett rendelkezzen vagy azokat másként kezelje;

e)a média szabadságára és pluralizmusára, ideértve a nagy lépékű dezinformáció vagy bűnözői tevékenység céljára igénybe vehető online és közösségimédia-platformokat, az alapvető jogokra, a polgári diskurzusra és a választási folyamatokra, valamint az oktatás semlegességére, objektivitására és pluralizmusára; vagy

a)azt, hogy a külföldi befektető, a külföldi befektetőt irányító természetes személy vagy szervezet, a külföldi befektető haszonhúzója, a külföldi befektető bármely leányvállalata, vagy a külföldi befektető tulajdonában lévő vagy irányítása alá tartozó vagy nevében vagy utasítására eljáró bármely más fél részt vett-e olyan, valamely tagállam vagy – amennyiben rendelkezésre áll – egy, a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó átvilágítási mechanizmussal rendelkező, a befektetések átvilágításával összefüggő kérdésekben az Unióval együttműködő harmadik ország által korábban átvilágított külföldi befektetésben, amelyet az adott tagállam nem engedélyezett vagy feltételekhez kötötten engedélyezett; ennek meghatározása során a tagállamok és a Bizottság a rendelkezésükre álló információkra támaszkodnak, ideértve a 12a. cikk (6a) bekezdése alapján létrehozott biztonságos adatbázisban található információkat is;

d)azt, hogy a külföldi befektető vagy annak bármely leányvállalata korábban részt vett-e jogellenes tevékenységben vagy bűncselekmény elkövetésében, ideértve a pénzmosást és az EUMSZ 215. cikke alapján elfogadott korlátozó intézkedések kijátszását is;

e)azt, hogy a külföldi befektető, a külföldi befektetőt irányító természetes személy vagy szervezet, a külföldi befektető haszonhúzója, a külföldi befektető bármely leányvállalata, vagy a külföldi befektető tulajdonában lévő vagy irányítása alá tartozó vagy nevében vagy utasítására eljáró bármely más fél tekintetében valószínűsíthető-e, hogy harmadik ország politikai céljai érdekében jár el, támogatja a nemzetközi jog egy harmadik ország által való megsértését, vagy elősegíti egy harmadik ország katonai képességének fejlesztését;

A külföldi befektetésekre vonatkozó átvilágítási határozatok

Ha a 13. cikkben foglalt kritériumok figyelembevételével, valamint – ha alkalmazandó – a más tagállamok által a 7. cikk (1) bekezdése vagy a 9. cikk (7) bekezdése alapján megfogalmazott észrevételek vagy a Bizottság által a 7. cikk (2) vagy (3) bekezdése vagy a 9. cikk (7) bekezdése alapján kibocsátott vélemény tükrében, és a Bizottság azon hatáskörének sérelme nélkül, hogy a 7. cikk (9c) bekezdésének megfelelően határozatot hozzon, a fogadó tagállam megállapítja, hogy a külföldi befektetés valószínűsíthetően negatív hatást gyakorol egy vagy több tagállam biztonságára vagy közrendjére, ideértve azt az esetet is, ha ez uniós érdekű projektet vagy programot érint, az adott tagállam átvilágítási határozatot bocsát ki, amelyben:

Az átvilágítási határozatnak tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, dokumentált kockázatokon kell alapulnia, és figyelembe kell vennie a külföldi befektetéssel összefüggő összes körülményt.

(2)Ha a fogadó tagállam úgy ítéli meg, hogy a külföldi befektetés valószínűsíthetően nem gyakorol negatív hatást a közrendre, vagy úgy ítéli meg, hogy rendelkezésre állnak olyan, az uniós vagy a nemzeti jogon alapuló intézkedések, amelyek megfelelőek a külföldi befektetés biztonsági és közrendi hatásának kezeléséhez, kivéve azokat az eseteket, amikor a Bizottság a 7. cikk (9c) bekezdése alapján határozatot hozott, a külföldi befektetést feltétel nélkül engedélyezi.

A tagállamok és a Bizottság együttműködhetnek harmadik országok felelős hatóságaival, és két- és többoldalú platformokon keresztül párbeszédet folytathatnak velük a befektetések biztonsági és közrendi szempontú átvilágításával kapcsolatos kérdésekben. Ez az együttműködés magában foglalhatja az információcserét, a bevált gyakorlatok megosztását, valamint a technikai és kapacitásépítési erőfeszítések támogatását. Az együttműködéssel összefüggésben a Bizottság ösztönzi továbbá a befektetésátvilágítási mechanizmusok harmadik országok, különösen az uniós tagjelölt országok és az Unió szomszédságában lévő országok általi átvételét.

(1)A tagállamok a [beírandó évszám: az alkalmazás első éve]. évvel kezdődően minden év március 31-éig bizalmas jelleggel beszámolnak a Bizottságnak az átvilágítási mechanizmusuk és az együttműködési mechanizmus keretében a megelőző naptári évben végzett tevékenységükről. A beszámolónak tartalmaznia kell az alábbiakat:

c)a megtiltott külföldi befektetések száma, valamint azon külföldi befektetések száma, amelyek esetében az engedélyezés kérelmezését visszavonták vagy felszámolták;

e)az átvilágított, feltétel nélkül engedélyezett, feltételekhez kötötten engedélyezett és megtiltott külföldi befektetések külföldi befektetőinek származási országa, valamint az az ágazat, amelyben e befektetések célvállalkozásai működnek;

f)az átvilágítási határozat alapjául szolgáló külföldi befektetésekben azonosított kockázatok és sebezhetőségek leírása.

(2)A Bizottság az (1) bekezdéssel összhangban kapott információk, a saját végrehajtási gyakorlata, valamint a tendenciákra és a fejleményekre vonatkozóan elvégzett értékelése alapján ... [e rendelet alkalmazásának első éve]-től kezdődően minden évben legkésőbb szeptember 30-ig éves jelentést készít az Európai Parlament és a Tanács számára e rendelet végrehajtásáról. A jelentés nyilvános.

(1)A Bizottságnak e rendelet alkalmazásának kezdőnapja után 3 évvel, majd azt követően 5 évente értékelnie kell e rendelet érvényesülését és eredményességét, és erről jelentést kell készítenie az Európai Parlament és a Tanács számára. Ezen értékelési folyamatban a tagállamok is részt vesznek, és szükség esetén kiegészítő információkat nyújtanak a Bizottságnak a jelentés elkészítéséhez. A jelentésnek tartalmaznia kell az Unióba irányuló külföldi befektetések alakulásának elemzését, valamint annak értékelését, hogy e rendelet mennyiben járul hozzá az Unió gazdasági biztonságához. Tartalmaznia kell annak értékelését, hogy a 4. cikk (4) és (4a) bekezdésében meghatározott feltételeket módosítani kell-e a külföldi befektetések átvilágítására vonatkozó következetes megközelítés biztosítása érdekében, figyelembe véve a 13. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott kritériumokat, ideértve a katonai létesítmények és más érzékeny állami létesítmények biztonságát is. A jelentésnek értékelnie kell a vállalkozások megfelelési költségeit is.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 20. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy az Unió biztonsági és közrendi érdekei szempontjából lényeges körülmények megváltozása nyomán szükség esetén módosítsa a II. mellékletben található, az Unió biztonsági és közrendi érdekei szempontjából különösen fontos technológiákat, anyagokat, eszközöket, létesítményeket, berendezéseket, hálózatokat, rendszereket, szolgáltatásokat és gazdasági tevékenységeket tartalmazó jegyzéket. A figyelembe vett megfontolásoknak ki kell terjedniük különösen:

(2)A Bizottságnak a 19. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása [e rendelet hatálybalépésének időpontja]-tól/-től számított ötéves időtartamra szól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

törölve

(2)A 10. cikk (2) bekezdésben, a 12a. cikk (3) bekezdésében, a 12a. cikk (6) bekezdésében és a 16. cikk (1a) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 22. cikk (2) bekezdése szerinti tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az (EU) 2019/452 rendelet ... [12 hónappal e rendelet hatálybalépésének időpontját követően]-tól/-től hatályát veszti.

Rendelkezéseit ... [12 hónappal e rendelet hatálybalépésének napját követően]-tól/-től kell alkalmazni.

Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2024/1679 rendelete (2024. június 13.) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról, az (EU) 2021/1153 és a 913/2010/EU rendelet módosításáról, valamint az 1315/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1679, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1679/oj).

Az Unió biztonsági vagy közrendi érdekei szempontjából különösen fontos technológiák, anyagok, eszközök, létesítmények, berendezések, hálózatok, rendszerek, szolgáltatások és gazdasági tevékenységek jegyzéke

a)Félvezető technológiák:

–Integrált áramkörök és egyéb félvezetők, köztük mikroprocesszorok, grafikus processzorok, mikrovezérlők, logikai csipek, memóriacsipek, rádiófrekvenciás csipek, fotonikus csipek, analóg csipek, kvantumcsipek, optikai félvezetők, teljesítmény-félvezetők, diszkrét félvezetők és érzékelők/mikrorendszerek tervezése, beleértve a kapcsolódó, félvezetővel kapcsolatos szellemitulajdon-magot is

–Elektronikus tervezési automatizálási szoftver integrált áramkörök és más félvezetők tervezésére vagy fejlett csomagolás tervezésére

–Integrált áramkörök és más félvezetők front-end gyártása

–Integrált áramkörök és más félvezetők összeszerelése, tesztelése és csomagolása, beleértve a fejlett nyomtatott áramköri kártyákat és csomagolást

b)Mesterségesintelligencia-technológiák, azaz bármely olyan gépi alapú rendszerhez kapcsolódó technológia vagy know-how, amelyet úgy terveztek, hogy különböző szintű autonómiával működjön, amely bevezetését követően alkalmazkodóképességet tanúsíthat, és amely a kapott bemeneti adatok alapján – explicit vagy implicit célok érdekében – kikövetkezteti, miként generáljon olyan kimeneteket, például előrejelzéseket, tartalmakat, ajánlásokat vagy döntéseket, amelyek befolyásolhatják a fizikai vagy a virtuális környezetet (a továbbiakban: MI-rendszer), amelyet a következő alkalmazásokhoz használnak:

–Generatív MI-rendszerek, amelyeket több mint 10^25 FLOPS (lebegőpontos művelet) használatával tanítanak

–Generatív MI-rendszerek, amelyeket jelentős részben biológiai/genomikai adatokkal tanítanak, vagy amelyeket biotechnológiai, űrkutatási vagy védelmi környezetben történő felhasználásra terveztek

törölve

törölve

–Biztonságos digitális kommunikáció és konnektivitás, például a RAN és az Open RAN (rádiós hozzáférési hálózat), 5G és 6G technológiák, lézerrel és fénnyel működő kommunikáció

–Kiberbiztonsági technológiák, beleértve a kibertér-megfigyelési, titkosítási, biztonsági, behatolásmegelőző és -észlelő rendszereket is, digitális kriminalisztika

h)Energiatechnológiák, -szolgáltatások és -infrastruktúra:

–Nukleáris technológiák, reaktor- és energiatermelési, radiológiai átalakítási/dúsítási/újrafeldolgozási technológiák, nukleáris tárolás és a radioaktív hulladékok végleges elhelyezése

–Nulla nettó kibocsátású technológiák, beleértve a fotovoltaikus rendszereket és naphőenergia-infrastruktúrát, valamint a szárazföldi és tengeri megújulóenergia-technológiákat is

–Európai és határokon átnyúló hálózatok, többek között intelligens energiahálózatok és energiatárolási megoldások, akkumulátorok, a hálózati alkalmazások akkumulátortechnológiái és megújulóenergia-integráció

5.Az Unió pénzügyi rendszerének következő kritikus szervezetei és tevékenységei: