1.elismeri az egységes felügyeleti mechanizmus (SSM) és az egységes szanálási mechanizmus (SRM) létrehozása révén az elmúlt 10 évben elért eredményeket; megjegyzi, hogy a bankunió nem fog kiteljesedni a harmadik pillér, az európai betétbiztosítási rendszer létrehozása nélkül;

2.kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a bankunió és a tőkepiaci unió megvalósítása továbbra is kulcsfontosságú prioritás maradjon; kiemeli, hogy ezek a projektek szélesebb körű finanszírozáshoz biztosítanak hozzáférést a háztartások és a kkv-k számára, csökkentik az erős függőséget a bankhitelektől, hogy ösztönözzék a beruházásokat és a munkahelyteremtést, növelik a pénzügyi stabilitást, csökkentik a gazdasági visszaesések hatását, támogatják a versenyképességet, további beruházási lehetőségeket biztosítanak, finanszírozzák a zöld és digitális gazdaságra való átállást és kiaknázzák az EU növekedési potenciálját; megjegyzi, hogy a Bizottságot fel kell kérni arra, hogy az egyenlő versenyfeltételek megőrzése mellett vegye figyelembe a különböző banki modellek sajátosságait;

3.megjegyzi, hogy fel kell készülni a bankszektort érintő stresszhelyzetekre, amelyek az EU-n kívüli egyes országokban 2023 márciusában tapasztalt bankrohamokhoz vezethetnek, és hogy biztosítani kell a betétek stabilitását;

4.rámutat, hogy a kiberreziliencia az uniós bankszektor versenyképességének kulcsfontosságú eleme, különös tekintettel a geopolitikai helyzetre és a pénzügyi stabilitás megőrzésének szükségességére;

5.megjegyzi, hogy egy integráltabb bankunió segítene ellenállóképesebbé tenni az uniós bankszektort, javítaná a hitelhez való hozzáférést és csökkentené a költségeket; megjegyzi, hogy a banki vállalkozások határokon átnyúló jobb integrációja növelné a magánszektorbeli kockázatmegosztás lehetőségét, és biztosítaná az uniós bankpiac sokféleségét; rámutat arra, hogy az integráltabb bankunió nem feltétlenül egyezik meg a konszolidáltabb bankpiaccal, és hogy a diverzifikált banki piac előnyökkel jár a verseny számára; hangsúlyozza, hogy egy teljes mértékben kialakított bankunió lehetővé teszi az európai bankok számára a növekedést és a nemzetközi versenyben való jobb helytállást;

6.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az uniós bankok jelentős beruházások finanszírozására való képességét korlátozza az alacsonyabb jövedelmezőség, ami nem elegendő versenyképességük biztosításához; megjegyzi, hogy a más országokhoz viszonyított jövedelmezőségi különbség strukturális és szabályozási okoknak egyaránt betudható, és a szabályozási keret egyszerűsítése érdekében felülvizsgálatra szólít fel; megjegyzi, hogy az uniós bankrendszer sajátos jellege, amely nagyszámú kisebb bankot foglal magában, olyan arányos megoldásokat tesz szükségessé, amelyek figyelembe veszik ezt, és igazodnak sajátosságaihoz, anélkül, hogy aláásnák a pénzügyi stabilitást; továbbra is tudatában van a „túl nagy a csődhöz” kockázatának;

7.felhívja a Bizottságot, hogy értékelje, hogy ki kell-e dolgozni célzott kereteket a bankunión belül a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférésének javítása érdekében, elismerve, hogy azok az uniós gazdaság gerincét képezik;

8.sajnálja, hogy az uniós bankok határokon átnyúló tevékenysége még mindig meglehetősen korlátozott, különösen ami a hitelnyújtást illeti; ezért úgy véli, hogy a tőke szabad mozgásának a teljes mértékben integrált belső piacon való fenntartása érdekében fontos a bankunió kiteljesítése;

9.kéri, hogy az Oroszországban még mindig működő uniós bankok a lehető leghamarabb vonuljanak ki az orosz piacról; felhívja a felügyeleti intézményeket, hogy biztosítsák e bankok orosz piacról való sürgős kivonulásának előmozdítását;

10.felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja tovább, hogy a jelentős, határokon átnyúló műveleteket lebonyolító uniós bankokkal foglalkozó külön joghatóság létrehozása Draghi-jelentés, 61. o. segíthet-e a bankunió kiteljesítésében, vagy ez növelné-e a bankszektor széttöredezettségét;

11.megjegyzi, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok kellő figyelembevételével meg lehetne vizsgálni az európai piacok megerősítésére szolgáló értékpapírosítási keret felülvizsgálatának, valamint a biztosítékkal fedezett európai befektetési jegyek mint a kkv-k hosszú távú finanszírozása kettős finanszírozási eszköze bevezetésének lehetőségét;

12.hangsúlyozza, hogy a pénzügyi műveltség alapvető fontosságú a modern gazdaságokban, mivel hozzájárul a tagállamok bankrendszereinek rezilienciájához, és ösztönzi a határokon átnyúló pénzügyi tevékenységet;

13.hangsúlyozza, hogy a magas szintű fogyasztóvédelem ellenállóbbá teszi a bankuniót;

14.úgy véli, hogy a Bizottságnak azokra a szempontokra kell összpontosítania, amelyek hozzájárulnak a digitalizáció, a modernizáció, az egyszerűsítés, az észszerűsítés és a fokozott versenyképesség céljainak eléréséhez; fenntartja, hogy a jogbiztonság, a biztonság, a kiszámíthatóság és a stabilitás elengedhetetlen ahhoz, hogy az uniós bankok kedvező feltételek mellett működhessenek;

15.megjegyzi, hogy a hagyományos hitelek mellett a különböző finanszírozási források is előnyösek lehetnek az EU növekedése és versenyképessége szempontjából, és elismeri, hogy az eszközalapú finanszírozási megoldások alacsony kockázatúak;

16. tudomásul veszi az EKB által a digitális euróval kapcsolatban elért eredményeket és a témában az EKB-val folytatott parlamenti párbeszédet; megérti a meglévő fenntartásokat, például az offline funkcióját illetően, mivel az offline tranzakciók csökkentik a láthatóságot és akadályozzák a pénzügyi bűncselekmények megelőzését; emlékeztet arra, hogy a digitális eurónak ki kell egészítenie, nem pedig helyettesítenie kell a készpénzt; úgy véli, hogy a digitális euro bevezetésére vonatkozó döntés végső soron politikai döntés, amelyet az uniós jogalkotóknak kell meghozniuk, tekintettel arra, hogy ez a döntés számos uniós szakpolitikai területre – többek között a magánélet védelmére, a fogyasztóvédelemre, a pénzügyi stabilitásra, a pénzügyi politikára és más, a monetáris politika szigorú hatáskörén túlmutató területekre – jelentős hatást gyakorolhat;

17.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes pénzügyi intézmények nem biztosítják a nemek közötti egyensúlyt, különösen vezető testületeikben; hangsúlyozza, hogy a vezetőtestületekben és a személyzet körében érvényesülő, nemek közötti egyensúly társadalmi és gazdasági haszonnal jár; kéri a pénzintézeteket, hogy rendszeresen frissítsék a sokszínűségre és befogadásra vonatkozó politikáikat, és segítsék elő a befogadást előtérbe helyező egészséges munkakultúrák kialakítását; felhívja a magán- és közszervezeteket, hogy orvosolják a pénzügyi intézmények vezető testületei sokszínűségének és nemek közötti egyensúlyának hiányát;

18.üdvözli, hogy a társjogalkotók elfogadták a Bázel III standardok EU-n belüli végrehajtását szolgáló új banki csomagot; megjegyzi, hogy egyes más országokban jelenleg nem egyértelmű a Bázel III standardok végrehajtása, és hogy fennáll annak kockázata, hogy felmerülhetnek az egyenlő nemzetközi versenyfeltételekkel kapcsolatos kockázatok; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a célzott változtatások hozzájárulhatnak-e az uniós bankok nemzetközi versenyképességének fenntartásához anélkül, hogy gyengítenék rezilienciájukat; emlékeztet arra, hogy a piaci kockázatra vonatkozó szavatolótőke-követelmények alkalmazásának kezdőnapjáról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus egy évvel, 2026. január 1-jére halasztotta az új piaci kockázati keret alkalmazásának kezdőnapját; felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy az uniós pénzügyi ágazat pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében felül kell-e vizsgálni a Bázel III standardokat végre nem hajtó országokkal hozott egyenértékűségi határozatokat;

19.elismeri, hogy egyre több bankfiókot zárnak be, ami bizonyos régiókban hozzájárul a „bankhalálok” kockázatához, ami különösen negatív hatást gyakorol a digitális hozzáféréssel nem rendelkező, kiszolgáltatott helyzetben lévő polgárokra; hangsúlyozza, hogy a kisebb bankok kritikus szerepet játszanak az alapvető banki szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosításában, különösen a vidéki és távoli területeken, ezáltal támogatva a háztartásokat, a kkv-kat és a helyi gazdaságokat; megjegyzi, hogy a magas felügyeleti költségek és szabályozási terhek súlyos kihívást jelenthetnek a kisebb bankok számára; hangsúlyozza, hogy a bankfelügyeletben alkalmazni kell az arányosság elvét, biztosítva, hogy a szabályozás intenzitása az intézmények méretéhez, kockázati profiljához és üzleti modelljéhez igazodjon, figyelembe véve a kisebb bankok lényeges területi szerepét és sajátos jellemzőit.

20.emlékeztet arra, hogy a banki csomag számos megbízatást tartalmaz az Európai Bankhatóság számára; felhívja az Európai Bankhatóságot, hogy tartsa tiszteletben ezeket a megbízatásokat;

21.megjegyzi, hogy a bankszektor már a meglévő szabályozási kereten belül is bizonyította ellenálló képességét az elmúlt évek piaci eseményei során, valamint hogy az átlagos elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató magas szinten, 15,81%-on maradt;

22.megjegyzi, hogy a nemteljesítő hitelek aránya stabilan 2,30%, a likviditásfedezeti ráta pedig 159,39% maradt;

23.megjegyzi, hogy a nemteljesítő hiteleknek való kitettség szintje változó, és emlékeztet arra, hogy vannak olyan tagállamok, ahol a kitettségi szint 1% vagy annál is alacsonyabb, míg más tagállamok kitettségi szintje meghaladja a 4%-ot; úgy véli, hogy helyes kockázatkezelési gyakorlatként folytatni kell az európai bankok ilyen típusú hitelkitettségének csökkentésére irányuló erőfeszítéseket;

24.kiemeli, hogy a kedvezőtlen makrogazdasági feltételek, a geopolitikai nehézségek és a halasztott fizetési szolgáltatások gyors fejlődése az eszközminőség romlásához vezethet, és a jövőben hatással lehet a nemteljesítő hitelek szintjére; kiemeli ezért a prudens kockázatkezelés és a megfelelő céltartalékképzés fontosságát;

25.megjegyzi, hogy a bankszektor jövedelmezőségének jelenlegi szintje lehetőséget biztosíthat a makroprudenciális tartalékok növelésére és segítheti a bankszektor rezilienciájának megőrzését; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja tovább ezt a lehetőséget, és gondosan értékelje, hogy hogyan kell felülvizsgálni a makroprudenciális keretet, figyelembe véve a tőkekövetelményekre gyakorolt lehetséges hatást és szem előtt tartva a más országokkal egyenlő versenyfeltételeket;

26. megjegyzi, hogy a bankszektor szerepet játszik a digitalizált és szén-dioxid-semleges gazdaságra való átmenet támogatásában, a források megújuló energiaforrások irányába való terelésében, valamint az EU zöld megállapodása és az uniós éghajlat-szabályozás célkitűzései megvalósításának támogatásában;

27.megállapítja, hogy az EKB felügyeleti gyakorlatában figyelembe veszi az éghajlattal és a természettel kapcsolatos pénzügyi kockázatokat, és szorosan nyomon követi a növekvő fizikai és átállási kockázatokat;

28.üdvözli a kockázati tőke növelésének és a tőke felszabadításának ötletét a gyorsan növekvő uniós vállalkozások finanszírozása érdekében; tudomásul veszi Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke azon kötelezettségvállalását, hogy kedvező kockázatcsökkentő intézkedéseket terjeszt elő annak érdekében, hogy megkönnyítse a kereskedelmi bankok, a befektetők és a kockázati tőke számára a gyorsan növekvő vállalatok finanszírozását Von der Leyen, Ursula, Europe’s Choice: Political Guidelines for the next European Commission 2024-2029 (Európa választása – Politikai iránymutatás a hivatalba lépő következő Európai Bizottság számára (2024–2029), 11. o.; megjegyzi, hogy ezt úgy kell megvalósítani, hogy az ne jelentsen rendszerszintű vagy erkölcsi kockázatot;

29.üdvözli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel foglalkozó új hatóság létrehozását, amely lehetővé teszi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni hatékonyabb küzdelmet bizonyos pénzügyi szervezetek közvetlen felügyelete, valamint a nemzeti hatóságok közötti jobb együttműködés és jobb információáramlás és a tagállami szankciós hatóságok közötti koordináció javítása révén, a célzott szankciók végrehajtásában mutatkozó hiányosságok megszüntetésének előmozdítása érdekében;

30.hangsúlyozza, hogy fokozni kell a nem banki pénzügyi közvetítők rezilienciáját, többek között konkrét szabályozási és felügyeleti eszközök kidolgozása révén; rámutat, hogy ezeknek az intézkedéseknek garantálniuk kell a pénzügyi rendszer biztonságát, és a fogyasztók mindenek felett álló érdekét kell szolgálniuk; üdvözli a nem banki pénzügyi közvetítőkre vonatkozó makroprudenciális politikákról folytatott bizottsági konzultációt; támogatja az eurorendszer azon ajánlását, hogy vezessenek be rendszerszintű stresszteszteket az alapvető piacok ellenálló képességével kapcsolatos kockázatok azonosítására és számszerűsítésére; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy vannak-e hiányosságok a felügyeleti eszköztárban, többek között a potenciális likviditáshiány és a rendszerkockázatra gyakorolt hatások tekintetében;

31.megjegyzi, hogy a kriptoeszközök új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek a pénzügyi rendszer számára, de kockázatokat is jelentenek, és hogy ez megköveteli a nemzeti felügyeletek, az egységes felügyeleti mechanizmus és az Európai Rendszerkockázati Testület figyelmét;

32.emlékeztet arra, hogy a Parlament által 2024. áprilisban a válságkezelésről és a betétbiztosítási keretről fogadott állásfoglalás a pénzügyi stabilitás, az adófizetők védelme és a betétesek bizalmának fokozása érdekében valamennyi tagállamban következetesebb megközelítést biztosít a szanálási eszközök és a betétvédelem alkalmazása tekintetében; megjegyzi, hogy a kis bankoknak vannak olyan sajátosságaik, amelyek arányos megközelítést indokolhatnak; hangsúlyozza, hogy az európai és nemzeti illetékes hatóságoknak megfelelő és elégséges eszközökkel kell rendelkezniük ahhoz, hogy hatékonyan reagáljanak a bankcsődökre és megőrizzék a pénzügyi stabilitást, és hogy a bankoknak hatékony szabályozási környezetben kell működniük, amely elősegíti fejlődésüket;

33.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megőrizzék a részvényesek és a hitelezők elsődleges felelősségét a veszteségek viseléséért egy bank csődje esetén; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az adófizetők pénzének igénybevételét, ami még mindig a globális pénzügyi válság egyik fő tanulsága; hangsúlyozza, hogy a szanálások finanszírozása fő forrásának továbbra is a részvényesek és hitelezők hitelezői feltőkésítésének kell maradnia, mielőtt az ágazat által finanszírozott forrásokhoz folyamodnának;

34.emlékeztet arra, hogy a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó elegendő minimumkövetelmény (MREL) elengedhetetlen a hiteles szanálási kerethez és annak biztosításához, hogy a szanálási hatóságok kellő rugalmassággal rendelkezzenek az adott válsághelyzetben szükséges szanálási stratégiák hatékony alkalmazásához; hangsúlyozza, hogy ennek a minimumkövetelménynek elegendőnek kell lennie a bankok szanálási tervében foglalt szanálási stratégiák hatékony végrehajtásához; emlékeztet arra, hogy a szanálási keretnek el kell kerülnie az MREL kalibrálásának indokolatlan növekedését és az Egységes Szanálási Alaphoz való aránytalan hozzájárulásokat;

35.hangsúlyozza, hogy amennyiben egy bank leírható, illetve átalakítható kötelezettségeit nem uniós befektetőknek bocsátják ki, e kötelezettségek leírásának vagy átalakításának teljes bizonyossággal végrehajthatónak kell lennie a szanálási eszközök hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében;

36.megjegyzi, hogy el kell kerülni, hogy a bankok szanálása, többek között a likviditási támogatás nyújtása során az adófizetők pénzére támaszkodjanak, a költségvetési és társadalmi felelősség és a piaci fegyelem elveinek tiszteletben tartása mellett;

37.emlékeztet arra, hogy a bankoknak a szanálási határozat végrehajtását követően is teljesíteniük kell kötelezettségeiket és el kell látniuk kulcsfontosságú feladataikat;

38.emlékeztet annak fontosságára, hogy tisztázzák az EKB mint likviditási szolgáltató szerepét a szanálás során, kellő figyelmet fordítva a megfelelő garanciákra és az EKB megbízatására;

39.hangsúlyozza az ESZT azon bejelentését, hogy fokozni fogja a szanálhatóság jelentős akadályainak felszámolására irányuló végrehajtási intézkedések elindítására irányuló képességeit; kéri, hogy minden szanálástervezési ciklus végén tegyék közzé a szanálhatóság azonosított akadályainak anonimizált listáját és az azok kezelésére elfogadott intézkedéseket;

40.üdvözli az „Egységes Szanálási Mechanizmus 2028-as jövőképe” elnevezésű stratégiai felülvizsgálatot, amelyet az ESZT a hosszú távú céljainak meghatározása, az új kihívások kezelése és a nemzeti szanálási hatóságokkal és más érdekelt felekkel való együttműködés további megerősítése érdekében kezdeményezett; tudomásul veszi különösen az ESZT azon szándékát, hogy meghatározza azokat a területeket, ahol a fenntarthatóság még jobban beágyazható napi működésébe és fő tevékenységébe; hangsúlyozza, hogy az új stratégia végrehajtása során biztosítani kell a hatékonyságot és a költséghatékonyságot;

41.üdvözli az ESZT arra irányuló tervét, hogy észszerűsítse az éves szanálástervezési ciklust annak biztosítása érdekében, hogy az egyre hatékonyabb legyen, és nagyobb hangsúlyt fektessen a bankok szanálhatóságának tesztelésére és a szanálási stratégiák működőképessé tételére;

42.üdvözli, hogy mostanára felépítették az Egységes Szanálási Alapot; felszólít az ESM-szerződés módosításáról szóló megállapodás valamennyi tagállam általi teljes körű megerősítésére, beleértve az Egységes Szanálási Alap közös védőhálójának létrehozását is;

43.hangsúlyozza, hogy további erőfeszítésekre van szükség a szanálás hatálya alá tartozó valamennyi bank teljes szanálhatóságának biztosítása érdekében; emlékeztet arra, hogy a szanálhatóság elérése nem tekinthető „mozgó célnak”, és ezért felszólít a szanálhatósági értékelés szabványosításának és harmonizálásának fokozására; mindazonáltal emlékeztet arra, hogy a nemzeti szanálási hatóságok fontos szerepet játszanak a szanálhatóság értékelésében;

44.hangsúlyozza, hogy az európai betétbiztosítási rendszer létrehozására irányuló bizottsági javaslatot 2015-ben tették közzé, és hogy a környezet azóta jelentősen megváltozott;

45.emlékeztet arra, hogy a Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának az európai betétbiztosítási rendszerrel kapcsolatos álláspontját 2024 áprilisában fogadták el; megjegyzi, hogy ez az álláspont eltér a Bizottság 2015. évi javaslatától, és új megközelítést alkalmaz; várja az európai betétbiztosítási rendszerről szóló tárgyalásokat, és arra ösztönzi a Tanácsot, hogy haladjon előre e tárgyalásokkal;

46.megjegyzi, hogy a nemzeti betétbiztosítási rendszereket sikeresen vezették be, és azok számos esetben bizonyították működőképességüket; hangsúlyozza, hogy figyelembe kell venni a konkrét nemzeti jellemzőket, és meg kell őrizni a kisebb bankok számára kialakított, egyes tagállamokban már meglévő jól működő rendszereket, például intézményvédelmi rendszereket, oly módon, hogy az biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket a bankunióban;

47.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, az Európai Központi Banknak, az Egységes Szanálási Testületnek és az Európai Bankhatóságnak.