Régi és tartós kihívások1.megerősíti, hogy az egységes piac az európai gazdasági integráció sarokköve, amely lehetővé teszi az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad mozgását; hangsúlyozza azonban, hogy vannak olyan régóta fennálló és újonnan felmerülő kihívások, amelyek ambiciózus reformokat tesznek szükségessé anélkül, hogy károsítanák az európai versenyképességet vagy szükségtelen adminisztratív terheket rónának a vállalatokra; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az e reformok végrehajtására irányuló erőfeszítéseket, és számolják fel az áruk és szolgáltatások szabad mozgása előtt még fennálló indokolatlan akadályokat, biztosítva ugyanakkor a magas szintű fogyasztóvédelmet;
2.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák fenn az erős fogyasztóvédelmet, ugyanakkor gondoskodjanak az innovációbarát, időtálló és arányos versenyszabályokról is; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a jogbiztonságot és a következetességet, valamint minimálisra kell csökkenteni a szabályozás összetettségét és széttagoltságát, ami aránytalanul érintheti a kkv-kat, az induló és a növekvő innovatív vállalkozásokat;
3.kiemeli, hogy a jelenlegi akadályok és a szabályozások kiterjesztését korlátozták az egységes piac fejlődését, amint azt a Draghi-jelentés is megállapítja; felszólít egy olyan szabályozási megközelítés felé való elmozdulásra, amely lehetővé teszi a vállalatok számára a növekedést, az innovációt és a nemzetközi vezető pozíciót, ezáltal helyreállítva az egységes piacot mint a növekedés és a versenyképesség valódi motorját;
4.felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jövőbeli jogalkotási kezdeményezéseket következetesen a közleményeiben és versenyképességi stratégiájában felvázolt stratégiai prioritások vezéreljék;
5.hangsúlyozza, hogy – amint azt a Letta- és a Draghi-jelentés is mutatja – a szolgáltatási ágazatban még mindig kiaknázatlan lehetőségek rejlenek; további intézkedésekre szólít fel ebben az ágazatban a továbbra is fennálló jelentős akadályok kezelése érdekében, kezdve az ambiciózus célok kitűzésével a következő egységes piaci stratégiában; megjegyzi, hogy a szolgáltatások az EU GDP-jének háromnegyedét, a foglalkoztatás kétharmadát teszik ki, és 10 új munkahelyből 9-et ők hoznak létre az uniós gazdaságban ; megjegyzi azonban, hogy a szolgáltatások még mindig az uniós egységes piac legkevésbé fejlett szegmensei;
6.üdvözli a munkavállalók kiküldetésének bejelentésére szolgáló belső piaci információs rendszerhez kapcsolódó nyilvános felületről és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló javaslatot (COM(2024)0531), amelynek egyszerűsítéshez és megerősített végrehajtáshoz kell vezetnie; megjegyzi továbbá, hogy a digitalizáció jelentősen csökkentheti a határokon átnyúló szolgáltatások adminisztratív terheit, és jobb hozzáférést biztosíthat a vállalkozások és a fogyasztók számára; e tekintetben egységes nyilatkozattételi portál létrehozására és a határokon átnyúló szolgáltatások A1-es formanyomtatványainak digitalizálására szólít fel;
7.hangsúlyozza a szakmai képesítések jól működő elismerésének és a szakemberek szabad mozgása előtt álló indokolatlan akadályok felszámolásának fontosságát annak érdekében, hogy az uniós szakmai szolgáltatások az elkövetkező évtizedekben globálisan versenyképesek legyenek; ösztönzi a Bizottságot, hogy továbbra is ügyeljen a kötelezettségszegési eljárások lefolytatására azokban az esetekben, amikor a tagállamok nem tartják be a képesítések elismerésére vonatkozó uniós jogszabályokat;
8.hangsúlyozza, hogy az egységes piaci szabályoknak biztosítaniuk kell a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, és meg kell őrizniük a fogyasztói jogokat, valamint a közérdeken alapuló egyéb kényszerítő okokat; hozzáteszi, hogy a szolgáltatások egységes piacán fennálló korlátozások vizsgálatára irányuló értékeléseknek minőségi kritériumokat is magukban kell foglalniuk;
9.megjegyzi, hogy az uniós közbeszerzés szerepet játszhat a piacra lépés előtt álló akadályok leküzdésében, a fenntartható és reziliens ipari ökoszisztémák, a minőségi munkahelyek és az értékteremtés támogatásában az EU-ban;
10.elismeri, hogy az új jogszabályi keret hozzájárult a termékekre vonatkozó uniós jogszabályok következetességéhez, és hogy elfogadása óta az ipari ágazat, az ellátási láncok és a termékek jelentős átalakuláson mentek keresztül a digitális és zöld átállás fényében, de változások érintették őket a piaci dinamikában is; megjegyzi, hogy az új jogszabályi keret 2022. évi értékelése kritikus kihívásokat azonosított, például a potenciális külföldi befolyást, a jogellenes gyakorlatokat, a digitalizáció és a körforgásos gazdaság kezelésének hiányosságait, valamint azonosította egyes gazdasági szereplők kötelezettségeinek és fogalommeghatározásának esetleges aktualizálását is az új piaci realitásoknak való megfelelés érdekében;
11.hangsúlyozza, hogy e kérdések kezelése és az új jogszabályi keret időtállóvá tétele elengedhetetlen a koherencia biztosításához, a költségek csökkentéséhez és az áruk szabad mozgásának biztosításához; ezért felszólít az új jogszabályi keret aktualizálására a termékekre vonatkozó szabályok egyszerűsítése, a digitalizáció előmozdítása, valamint a megfelelési és piacfelügyeleti eljárások egyszerűsítése érdekében; úgy véli, hogy az új jogszabályi keretnek elő kell mozdítania a digitális termékútlevél mint a termékmegfelelőség és a tájékoztatási követelményeknek való megfelelés igazolásának eszközét;
12.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék az uniós szabályokat és könnyítsék meg azok végrehajtását, valamint jelentősen csökkentsék az adminisztratív terheket, különösen a kkv-k esetében, amelyek létfontosságú szerepet játszanak a helyi közösségek és gazdaságok fenntartásában; hangsúlyozza a jogbiztonság és a következetesség biztosításának fontosságát a vállalkozások számára, valamint a kiszámíthatóságot a hosszú távú beruházások számára, amelyek elengedhetetlenek a versenyképesség, az innováció és a reziliencia fokozásához, valamint a fogyasztók és a vállalkozások érdekét szolgáló gyors és érdemi fejlesztésekhez; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy akadályozzák meg az olyan intézkedéseket, amelyek veszélyeztethetik az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon;
13.felhívja a Bizottságot, hogy elsősorban egy kifejezetten az egyszerűsítésről szóló omnibusz csomag révén könnyítse meg a kkv-k és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok tevékenységét az egységes piacon;
14.elismeri, hogy az uniós jogszabályok tagállamok közötti következetlen és széttagolt végrehajtása továbbra is torzítja a versenyt és aláássa az egységes piac integritását; hozzáteszi, hogy az uniós szabályok érvényesítése elsősorban a tagállamok feladata; felkéri a Bizottságot, hogy teljes mértékben használja ki végrehajtási hatáskörét; az uniós jog egységes alkalmazásának és adott esetben a fogyasztók gyors jogorvoslatának biztosítása érdekében felszólít az nyomonkövetési és végrehajtási mechanizmusok uniós szintű javítására, például az ellenőrzések minimális szintjére vonatkozó harmonizált szabályokra, az ezen ellenőrzések elvégzésére szolgáló harmonizált módszerekre és a közös vizsgálatokra;
15.hangsúlyozza a versenyképes és dinamikus gazdasági környezet fenntartásának fontosságát a fogyasztói jogok védelme és a digitális versenyszabályok érvényesítése révén a piaci feltételeket torzító tisztességtelen üzleti gyakorlatok kezelése érdekében; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy növeljék a piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóságok kapacitását az egységes piaci szabályok hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében, különösen az e-kereskedelem és a nem uniós országokból származó behozatal tekintetében;
16.emlékeztet arra, hogy a kis- és nagykereskedelmi szegmensben a területi ellátási korlátok széttagolják az egységes piacot, korlátozzák a fogyasztók választási lehetőségeit, és hozzájárulnak az Unión belüli jelentős árkülönbségekhez, különösen ami az alapvető fogyasztási cikkek árát érinti; kiemeli, hogy bár a versenyjog e gyakorlatok némelyikét hatékonyan bünteti, sok gyakorlat nem tartozik a hatálya alá; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a tisztességes verseny megőrzése és ezáltal az egységes piac integritásának biztosítása érdekében javasoljon intézkedéseket a probléma kezelésére, beleértve a versenyellenes forgalmazási megállapodásokkal szembeni szigorúbb végrehajtást;
17.felszólítja a Bizottságot, hogy vizsgálja ki az egyes tagállamokban megfigyelt, az alapvető termékek eltérő szintű inflációjának és a fogyasztói árak eltérő emelkedésének okait?
18.úgy véli, hogy az egységes piac válság idején kulcsfontosságú eszköz arra, hogy a tagállamok összehangoltan léphessenek fel; úgy véli, hogy a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabálynak Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2747 rendelete (2024. október 9.) a belső piaci szükséghelyzettel és a belső piac rezilienciájával kapcsolatos intézkedési keret létrehozásáról, valamint a 2679/98/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L, 2024/2747, 2024.11.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2747/oj). központi szerepet kell játszania e koordináció biztosításában a hiányok megelőzése és az egységes piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében, beleértve az alapvető áruk és szolgáltatások szabad mozgását az EU egész területén;
19.felhívja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé a fogyasztók számára, hogy könnyen gyakorolhassák utasjogaikat nemzeti végrehajtó szervek létrehozása révén, amelyeknek harmonizált vizsgálati és végrehajtási hatáskörökkel kell rendelkezniük, és amelyeknek képesnek kell lenniük az egyéni panaszok és a kapcsolódó bírságok hatékony feldolgozására;
20.kiemeli, hogy a területi alapú tartalomkorlátozásokat célzó e-kereskedelmi intézkedések, nevezetesen a tartalomkorlátozásról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 60. I, 2018.3.2., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/302/oj). hozzájárult a kevésbé széttagolt egységes piac keretének létrehozásához és online vásárlás esetén a fogyasztói döntések javításához; aggodalommal állapítja meg, hogy a rendelet végrehajtása nem volt megfelelő;
21.megjegyzi, hogy az európai akadálymentesítési irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/882 irányelve (2019. április 17.) a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelményekről (HL L 151., 2019.6.7., 70. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2019/882/oj). 2025. június 28-tól valamennyi uniós tagállamban alkalmazandóvá válik; hangsúlyozza az irányelv tagállamok általi teljes körű és hatékony végrehajtásának fontosságát a termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó akadálymentességi követelmények harmonizációjának biztosítása érdekében, ezáltal garantálva azok hozzáférhetőségét a fogyatékossággal élő személyek számára az EU belső piacán;
Kialakulóban lévő kereskedelmi gyakorlatok22.kiemeli, hogy a digitális platformok és az e-kereskedelem gyors elterjedése új piaci dinamikát vezetett be, és fejlett lehetőségeket, kihívásokat és kockázatokat teremtett a felhasználók számára; elismeri, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (HL L 265., 2022.10.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/1925/oj). és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj). kulcsfontosságú jogalkotási eszközök, amelyek biztosítják a tisztességes versenyt, a versengő jelleget és a méltányosságot a digitális platformokon, miközben előmozdítják a fogyasztóvédelmet és a biztonságosabb, megbízhatóbb és átláthatóbb digitális környezetet a digitális gazdaságban; felszólít az új technológiákra vonatkozó uniós jogszabályok megfelelő végrehajtására a valódi, autonóm és megalapozott fogyasztói választás, a védelem és a tisztességes verseny biztosítása érdekében;
23.alapvető fontosságúnak tartja e két jogalkotási aktus hatékony végrehajtásának és érvényesítésének biztosítását, és sürgeti a Bizottságot, hogy zárja le a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és a digitális piacokról szóló jogszabály keretében folyamatban lévő vizsgálatait;
24.hangsúlyozza, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály végrehajtásának teljes mértékben tiszteletben kell tartania a véleménynyilvánítás szabadságát; hangsúlyozza, hogy a jogellenes tartalom elleni fellépések nem korlátozhatják a jogszerű beszédet és átlátható végrehajtásra szólít fel a nyitott és demokratikus digitális tér védelme érdekében;
25.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat annak biztosítására, hogy a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj). kockázatalapú, innovációbarát megközelítést tartson fenn, biztosítva, hogy a megfelelési követelmények arányosak legyenek az MI-alkalmazások által jelentett tényleges kockázatokkal, ugyanakkor tartsák tiszteletben az egészség, a biztonság és az alapvető jogok magas szintű védelmének szükségességét;
26.üdvözli a fogyasztóvédelmi jog „digitális méltányossági” célravezetőségi vizsgálatát és a közelgő nyilvános konzultációt; hangsúlyozza, hogy a fogyasztók online védelmével kapcsolatos egyes kérdésekkel továbbra sem foglalkoztak, ami a digitális gazdaságban a fogyasztók és a kereskedők közötti egyensúlyhiányhoz vezet; felhívja a Bizottságot, hogy a digitális méltányosságról szóló jogszabály keretében foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel; úgy véli, hogy a digitális függőségnek, az online szerencsejátékoknak, a kiskorúak online védelmének és az online szereplők által használt meggyőző technológiáknak, például a célzott hirdetéseknek, a véleményvezérek általi reklámozásának és a sötét megoldásoknak a digitális méltányosságról szóló jogszabály hatálya alá kell tartozniuk, amelynek be kell zárnia a jogi kiskapukat, és összhangban kell lennie a jelenlegi jogi eszközökkel a fogyasztók online védelmének javítása érdekében, figyelembe véve a szükségtelen szabályozási terhek elkerülésének szükségességét;
27.megjegyzi, hogy a globális e-kereskedelemben és az ellátási lánc szerkezetátalakításában tapasztalható változó tendenciák nagyobb nyomást gyakorolnak a vámhatóságokra, a piacfelügyeleti és a fogyasztóvédelmi hatóságokra; kiemeli, hogy az elmúlt években nőtt az e-kereskedelmi platformokon – különösen a nem uniós országokból – értékesített, nem biztonságos és illegális termékek mennyisége; kiemeli a digitális termékútlevél jelentőségét ezekben a folyamatokban; felszólít ezért a megerősített piacfelügyeleti keretre és a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2394/oj). felülvizsgálatára, és felhívja a Tanácsot, hogy mielőbb fogadja el álláspontját annak érdekében, hogy 2026-ban el lehessen fogadni a felülvizsgált Uniós Vámkódexet és létre lehessen hozni egy uniós vámhatóságot;
28.felhívja a tagállamokat, hogy különítsenek el elegendő technikai, emberi és pénzügyi erőforrást a nemzeti hatóságok számára; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy biztosítsanak elegendő forrást és szakértelmet a vámhatóságok és a piacfelügyelet Unió-szerte történő megerősítéséhez, valamint a közös tevékenységek és az uniós tesztelés intenzívebbé tételéhez;
29.hangsúlyozza, hogy mind az online, mind az offline piacokon meg kell erősíteni a fogyasztóvédelmet, biztosítva a reklámok és az árképzés átláthatóságát, különös tekintettel a dinamikus árképzésre, biztosítva a tisztességes üzleti gyakorlatok és a csalás elleni erősebb biztosítékokat a határokon átnyúló kereskedelembe vetett fogyasztói bizalom és a legmagasabb szintű védelem előmozdítása érdekében;
30.hangsúlyozza, hogy egyre nagyobb figyelmet kapnak azok az esetek, amikor az áruk és a szolgáltatások mennyiségi vagy minőségi szempontból kevesebbet érnek, miközben áraik változatlanok maradnak vagy emelkednek; felszólítja a Bizottságot, hogy mérje fel az ilyen gyakorlatok nagyságrendjét és mögöttes okait, és találjon megfelelő intézkedéseket az átláthatóság és a fogyasztói tudatosság növelése érdekében;
31.hangsúlyozza, hogy a környezeti fenntarthatósággal és a tisztességes kereskedelemmel kapcsolatos megfontolások egyre inkább formálják a kereskedelmi gyakorlatokat azáltal, hogy fontos szerepet játszanak a fogyasztók vásárlási döntéseiben, és következésképpen a vállalkozásokat a fenntarthatóság felé terelik; hozzáteszi, hogy a környezeti tényezőkkel, valamint a társadalmilag felelős és etikus termelési folyamatokkal kapcsolatos átláthatóság és a fogyasztók tájékoztatása lehetővé teszi a fogyasztók számára, hogy fenntartható fogyasztási mintákat alkalmazzanak;
32.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy e tekintetben tartsák fenn ambícióikat, és folytassák az egész Unióra kiterjedő címkézési rendszerekkel kapcsolatos munkát; emlékeztet arra, hogy a zöld állításokról szóló irányelv célja egy olyan eszköz létrehozása, amely az alátámasztásra és az ellenőrzésre vonatkozó követelmények megállapítása révén védi a fogyasztókat a zöldrefestéssel szemben;
33.hangsúlyozza, hogy tovább kell küzdeni a megtévesztő reklámok és a zöldrefestés ellen, és meg kell erősíteni a használt cikkek piacát; megjegyzi azonban, hogy a korlátozó fenntarthatósági szabályok negatív hatással lehetnek az európai versenyképességre;
34.kiemeli, hogy az e-kereskedelem egyes erősödő tendenciái aggályokat vetnek fel az uniós biztonsági és fenntarthatósági követelményeket nem teljesítő nem uniós országokból származó áruk tekintetében, ami negatívan érinti az uniós kkv-kat; üdvözli az „Átfogó uniós eszköztár a biztonságos és fenntartható e-kereskedelem érdekében” című bizottsági közleményt, és kéri a Bizottságot, hogy mielőbb hajtsa végre az abban foglalt ajánlásokat;
35.hangsúlyozza, hogy a tagállamokban a termékbiztonságot, a minőséget és a teljesítményt biztosító harmonizált műszaki szabványok alapvető fontosságúak az áruk egységes piacon belüli szabad mozgása szempontjából; kiemeli, hogy a szabványoknak tükrözniük kell az Unió érdekeit, szakpolitikai célkitűzéseit és értékeit úgy hogy, figyelembe veszik valamennyi érdekelt fél véleményét; hozzáteszi, hogy az Európai Unió Bíróságának közelmúltbeli ítélete 2024. március 5-i Public.Resource.Org Inc. kontra Right to Know CLG ítélet, C-588/21 P. sz. ügy, EU:C:2024:201. a joghatásuk miatt elismeri az uniós jog részét képező harmonizált szabványok hozzáadott értékét, és megállapítja, hogy azokat szabadon hozzáférhetővé kell tenni; hangsúlyozza, hogy javítani kell a szabványosítási keret agilitását, különösen a kialakulóban lévő zöld és digitális értékláncok tekintetében, és segíteni kell az ipart abban, hogy megőrizze versenyhelyzetét a kulcsfontosságú technológiai piacokon;
36.úgy véli, hogy az EU-nak fokoznia kell arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a tagállamokkal és a nemzeti szabványügyi testületekkel új mechanizmust hozzon létre az információk megosztása, valamint a nemzetközi szabványosítási tevékenységek európai megközelítésének koordinálása és megerősítése érdekében; a szabványosítási folyamat felgyorsítása céljából gyors fellépésre szólít fel az uniós szabványosítási keret naprakésszé tétele érdekében a megfelelőség vélelmét biztosító és a globális kereskedelmet támogató nemzetközi szabványokkal összehangolt harmonizált szabványok gyors közzétételének biztosításához, ösztönözve ugyanakkor az ipar, különösen a kkv-k nagyobb mértékű részvételét;
37.hangsúlyozza, hogy az EU stratégiai autonómiájának és globális befolyásának megőrzése érdekében meg kell erősíteni az egységes piac külső dimenzióját, és üdvözli az uniós tagjelölt országok fokozatos integrációját az egységes piacba jövőbeli uniós tagságuk céljából; hangsúlyozza, hogy az EU magas szintű szabályozási normái globális viszonyítási alapként szolgálhatnak, és azokat hatékonyan végre kell hajtani annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak az európai vállalkozások számára; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a szabályozási párbeszédet és a politikai együttműködést más érintett nem uniós országokkal a közös kihívások azonosítása és közös fellépések kidolgozása érdekében, különösen az e-kereskedelem, a digitális szabályok és a fogyasztók tekintetében;
38.megismétli felhívását az EU és Ukrajna közötti, jelenleg hatályos társulási megállapodás végrehajtásával kapcsolatban zajló munka és a csatlakozási tárgyalási folyamat közötti innovatív, kiegészítő jellegű és rugalmas interakcióra, amely lehetővé teszi ezáltal Ukrajna fokozatos integrációját az EU egységes piacába és ágazati programjaiba;