1.hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság alapvető szerepet játszik az uniós polgárok és lakosok jogainak védelmében és előmozdításában azáltal, hogy a petíciók benyújtóinak aggodalmait és panaszait időben, hatékonyan és megfelelő módon kivizsgálja, és hogy a petíciók benyújtói tájékoztatást kapnak a petícióik nyomán hozott intézkedésekről és az elért előrelépésekről; emlékeztet arra, hogy minden petíció kezelése nyílt, demokratikus és átlátható petíciós eljárás keretében történik;

2.elismerését fejezi ki a Petíciós Bizottság által az Akamas-félszigettel, Ciprus legnagyobb biológiai sokféleséggel rendelkező területével kapcsolatos petíciókkal kapcsolatban végzett alapvető munkáért, ahol évtizedek óta rendszeresen megsértik az élőhelyvédelmi irányelvet A Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről, (HL L 206., 1992.7.22., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1992/43/oj). és a madárvédelmi irányelve Az Európai Parlament és a Tanács 2009/147/EK irányelve (2009. november 30.) a vadon élő madarak védelméről (HL L 20., 2010.1.26., 7. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2009/147/oj)., tekintettel az e terület védelmére irányuló hatékony és jogilag kötelező erejű intézkedések hiányára, valamint tekintettel a ciprusi illetékes hatóságok által előterjesztett közelmúltbeli tervekre, amelyek pusztító hatást gyakorolnak a terület rendkívül sérülékeny természetes ökoszisztémáira, megsértve ezzel az uniós környezetvédelmi jogszabályokat; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság e kérdéssel kapcsolatos munkáját követően a Bizottság 2024. március 13-án úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága (EUB) elé idézi Ciprust amiatt, hogy a ciprusi hatóságok nem tartják be az élőhelyvédelmi irányelvet; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a határozat óta eltelt időben – több mint egy év alatt – a Bizottság nem nyújtott be aktát az EUB-hoz, és így hivatalosan nem indított bírósági eljárást;

3.hangsúlyozza a Petíciós Bizottság kulcsfontosságú munkáját az olaszországi közszférában a munkavállalók jogainak a megkülönböztetéssel és a határozott idejű szerződésekkel való visszaéléssel szembeni védelmével kapcsolatban; nagyra értékeli, hogy a Bizottság kellően figyelembe vette a petíciók benyújtói által benyújtott igen megbízható jogi dokumentumokat, amelyeket a Petíciós Bizottság különböző ülésein gondosan megvizsgáltak, amikor úgy határozott, hogy az EUB elé idézi Olaszországot, amiért az nem vetett véget a határozott idejű szerződések visszaélésszerű alkalmazásának és a diszkriminatív foglalkoztatási feltételeknek, megsértve ezzel az 1999/70/EK tanácsi irányelvet;

4.nagyra értékeli, hogy a Petíciós Bizottság megvitatta a Mihai Igna által az „Együtt jólétet teremtünk” egyesület nevében benyújtott 1168/2023. számú petíciót, amely Románia nemzeti kincseinek és történelmi levéltári anyagainak Oroszországból történő visszaszolgáltatására szólított fel; hangsúlyozza e vita mélyreható történelmi jelentőségét minden olyan tagállam számára, amely Oroszország fosztogatási cselekményei által történelmileg érintett, különösen az Ukrajnában zajló háborúval összefüggésében, mivel rávilágít a kulturális örökség és a nemzeti örökség geopolitikai konfliktusok idején történő megőrzésével kapcsolatos szélesebb körű kihívásokra; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság e kérdés iránti szerepvállalása bizonyítja az uniós polgárok és tagállamok jogainak és Románia történelmi örökségének védelme, valamint jogos követeléseinek a nemzetközi színtéren való támogatása iránti elkötelezettségét; emlékeztet az Oroszország által jogellenesen eltulajdonított román nemzeti kincsek visszaszolgáltatásáról szóló, ezt követő plenáris állásfoglalásra HL C, C/2024/6559, 2024.11.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6559/oj.;

5.ismételten hangsúlyozza az EU tevékenységi köréről szóló folyamatos nyilvános vita fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak az Unió hatásköreinek kiterjedéséről és a döntéshozatal különböző szintjeiről; kéri, hogy a nemzeti és regionális ombudsmanokkal, a nem kormányzati szervezetekkel és az oktatási intézményekkel együttműködve további költségek nélkül (például az Európai Parlament kapcsolattartó irodái meglévő erőforrásainak használatával) folytassanak az EU egészére kiterjedő, strukturált, fokozott tájékoztató és kommunikációs kampányt az EU összes hivatalos nyelvén annak érdekében, hogy az összes tagállam polgárai jobban megismerjék a petíciós jogokat, megszólítva különösen a vidéki és hátrányos helyzetű közösségeket és a marginalizált csoportokat, valamint a távoli szigeteket és régiókat is; javasolja az újabb költségekkel nem járó tájékoztatási erőfeszítések kiterjesztését a közösségi médián és a helyi közösségi rendezvényeken keresztül, hangsúlyozza, hogy a kommunikációs szolgálatok aktív bevonásával folytatott szélesebb körű nyilvános figyelemfelkeltő kampányokra van szükség annak elősegítése érdekében, hogy a polgárok jobban tisztában legyenek petíciós jogukkal, valamint az Unió felelősségi köreivel és a Petíciós Bizottság hatásköreivel, az elfogadhatatlan petíciók számának csökkentése és a polgárok döntéshozatali folyamatban való részvételének fokozása érdekében; javasolja a petíciós portál digitális hozzáférhetőségének javítását, többek között a fogyatékossággal élők számára történő alkalmassá tétel és az EU valamennyi hivatalos nyelvére történő jobb minőségű fordítás révén; javasolja, hogy vizsgálják meg a meglévő informatikai eszközökben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy növeljék a polgárok támogatását a portálon, többek között a megfelelő panasztételi mechanizmusokhoz való átirányítás révén;

6.emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság európai dimenzióval rendelkezik, amelyhez mind a 27 tagállam polgárai fordulhatnak az uniós szerződések és az uniós jog hatálya alá tartozó kérdésekben; úgy véli, hogy a Petíciós Bizottságnak különös felelőssége, hogy ezt az európai dimenziót fenntartsa, valamint bemutassa az európai egység és integráció hozzáadott értékét a polgárok számára; hangsúlyozza, hogy az európai dimenziónak a szolidaritáson, a szociális és gazdasági jogok előmozdításán, a kisebbségi nyelvek és kultúrák védelmén, valamint az éghajlatváltozás elleni aktív küzdelmen kell alapulnia;

7.rámutat arra, hogy a petíciók egyedülálló lehetőséget jelentenek a Parlament és a többi uniós intézmény számára arra, hogy közvetlen kapcsolatba lépjenek az uniós polgárokkal, és rendszeres párbeszédet tartsanak fenn velük, különösen azokban az esetekben, amikor az uniós jog helytelen alkalmazása vagy megsértése érinti őket; hangsúlyozza, hogy megerősített együttműködésre van szükség az uniós intézmények és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok között az uniós jog végrehajtásával és betartásával kapcsolatos vizsgálatok terén; úgy véli, hogy ez az együttműködés elengedhetetlen a polgárok uniós jog alkalmazásával kapcsolatos aggályainak kezeléséhez és megoldásához, és hozzájárul az Unió demokratikus legitimitásának és elszámoltathatóságának megerősítéséhez; kéri ezért, hogy a tagállamok képviselői vegyenek részt a bizottsági üléseken, és kellő időben és részletesen válaszoljanak a Petíciós Bizottság által a nemzeti hatóságokhoz intézett, pontosításra vagy tájékoztatásra irányuló kérelmekre; megjegyzi, hogy 2023-ban nőtt a strukturális egyenlőtlenségekkel foglalkozó, többek között a népességcsoportok közötti javadalmazás és nyugdíjjövedelem terén fennálló egyenlőtlenségekre vonatkozó petíciók száma; felszólít arra, hogy ezeket az aggályokat módszeresen elemezzék és kezeljék az illetékes bizottságokkal és a Bizottsággal folytatott összehangolt fellépés révén; felszólít továbbá a visszaélésnek vagy kirekesztésnek kitett azon személyek fokozott védelmére és támogatására, akik akadályokba ütköznek a megfelelő támogatási mechanizmusokhoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés terén;

8.emlékeztet arra, hogy a petíciók jelentős mértékben hozzájárulnak az Európai Bizottság Szerződések őreként betöltött szerepének gyakorlásához azáltal, hogy további eszközt nyújtanak a polgárok számára arra, hogy bejelentsék az uniós jog állítólagos megsértéseit; hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság és az Európai Bizottság közötti konstruktív együttműködés – az Európai Bizottság által a petíciókban felvetett kérdések mélyreható vizsgálatai alapján időben megadott részletes válaszokon keresztül – elengedhetetlen a petíciók sikeres kezelésének biztosításához;

9.megismétli a Bizottsághoz intézett felhívását, hogy adjon jogi pontosításokat az uniós jog érvényesítésére vonatkozó stratégiai megközelítését alátámasztó kulcsfontosságú kritériumokról, és rendszeresen tájékoztassa a Petíciós Bizottságot a kötelezettségszegési eljárások fejleményeiről, valamint biztosítsa, hogy a Petíciós Bizottság hozzáférjen a beérkezett petíciók alapján indított EU Pilot eljárásokkal és kötelezettségszegési eljárásokkal és jogalkotási kezdeményezésekkel kapcsolatos valamennyi releváns dokumentumhoz; úgy véli, hogy a nagyobb átláthatóság és a folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárások Bizottság általi kezeléséről szóló rendszeres visszajelzés hasznos lenne a Petíciós Bizottság számára a lezáratlan petíciók nyomon követése szempontjából; üdvözli a Bizottság arra irányuló közelmúltbeli kezdeményezését, hogy a petíciók bekerüljenek a Bizottság kötelezettségszegésekről vezetett nyilvántartásának keresőrendszerébe; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság megfelelő idő alatt lefolytassa azon petíciók kivizsgálását, amelyek az Unión belüli nagyszámú polgárt és lakost érintő jogsértésekre mutatnak rá, és adott esetben konzultáljon az illetékes nemzeti ombudsmannal; aggodalmát fejezi ki amiatt, ahogyan a Bizottság a tagállamok ellen indított kötelezettségszegési eljárásokat – többek között a sok petícióban felvetett kérdésekkel kapcsolatosakat – kezeli; ösztönzi a Bizottságot, hogy hozzon meg minden szükséges intézkedést a kötelezettségszegési eljárások átláthatóságának és hatékonyságának javítása érdekében, amelyek a polgárok számára átláthatatlanok lehetnek;

10.felhívja a Bizottságot annak értékelésére, hogy a nemzeti hatóságok megteszik-e a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy választ adjanak a polgárok petíciókban megfogalmazott aggályaira azokban az esetekben, amikor az uniós jognak való megfeleléssel kapcsolatos hiányosságról van szó, valamint hogy szükség esetén indítson kötelezettségszegési eljárást; hangsúlyozza, hogy az uniós jog megsértésének eseteiben döntő fontosságú, hogy a Bizottság kellő időben és proaktív módon fellépjen annak megelőzése érdekében, hogy e jogsértések, amelyek alááshatják a polgárok európai intézményekbe vetett bizalmát, rendszerszintűvé váljanak;

11.emlékeztet, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az európai demokrácia egyik alapvető pillére; elítél minden arra irányuló kísérletet, hogy politikai véleményük alapján cenzúrázzák, marginalizálják vagy megfélemlítsék a polgárokat vagy választott képviselőiket; hangsúlyozza továbbá, hogy a választások eredményeinek nemzeti és európai szintű tiszteletben tartása elengedhetetlen a polgárok demokratikus folyamatba vetett bizalmának fenntartásához;

12.hangsúlyozza, hogy a nemzeti hatóságok gyors válaszadását és reagálását igénylő petíciók útjában álló akadályok megszüntetése érdekében fokozott és aktívabb együttműködésre van szükség a Petíciós Bizottság és a tagállamok között; emlékeztet arra, hogy a tagállamok késedelmes válaszai hatással lehetnek a polgárok által felvetett problémák időben történő rendezésére, és negatív következményekkel járhatnak az uniós jog megsértésének megoldása szempontjából; megjegyzi, hogy a tagállamoknak garantálniuk kell, hogy a petíciókat a kért három hónapos határidőn belül megválaszolják; hangsúlyozza, hogy a jobb koordináció és párbeszéd elősegítené a polgárok aggályainak hatékonyabb kezelését, megelőzné a szükségtelen késedelmeket, és erősítené a petíciós eljárás hatékonyságát;

13.aggodalommal állapítja meg, hogy az illetékes oktatási hatóságok még nem hajtották végre teljes mértékben a Petíciós Bizottság katalóniai kiküldetését követően készült 2024. március 19-i jelentésében foglalt ajánlásokat, különösen azokat, amelyek valamennyi diák és családjaik nyelvi jogainak védelmére vonatkoznak; mély sajnálatát fejezi ki a bizottság tagjai által 2023. december 18. és 20. között Barcelonában tett látogatásuk során tapasztalt feszültségek miatt, és tiszteletteljes párbeszédet és együttműködést szorgalmaz valamennyi érdekelt fél között annak biztosítása érdekében, hogy a demokratikus intézmények a kölcsönös tisztelet és megértés légkörében végezhessék megbízatásukat;

14.határozottan elítéli azt a zaklatást és a megfélemlítést, amelynek a Petíciós Bizottság küldöttségének hivatalos tagjai ki voltak téve a 2023. december 18–20. között Barcelonában a katalóniai kizárólagos nyelvi közegben való tanulást előíró modell helyben történő értékelése és a modellnek a régióba költöző és ott lakó családokra, valamint a többnyelvűségre, a megkülönböztetésmentességre és a jogállamiság elvére gyakorolt hatásának értékelése céljából tett tényfeltáró látogatásuk során;

15.sajnálatát fejezi ki, hogy a régió illetékes oktatási hatóságai nem hajtották végre a Petíciós Bizottságnak a missziót követő, 2024. március 19-i jelentésében megfogalmazott, a diákok és családjaik nyelvi jogainak védelmét célzó ajánlásait;

16.emlékeztet arra, hogy az e-Petition adatbázis fontos belső eszköz, amely lehetővé teszi a Petíciós Bizottság tagjai számára, hogy hozzáférjenek az összes szükséges információhoz annak érdekében, hogy nyomon követhessék az egyes petíciók helyzetét, és megalapozott döntéseket hozhassanak a petíciók kezeléséről; megjegyzi, hogy az e-Petition adatbázis fontos szerepet játszik a petíciók benyújtóival való kommunikációban is;

17.emlékeztet a Bizottság azon kötelezettségvállalására, hogy a Parlamenttel együtt intézményközi informatikai eszközt hoz létre, amelyen keresztül megosztja a petíciók nyomán hozott valamennyi intézkedésre – például a kötelezettségszegési eljárásokra, a jogalkotási javaslatokra vagy a nemzeti hatóságok válaszaira – vonatkozó információkat és dokumentumokat, ezáltal növelve a petíciók kezelésének átláthatóságát és hatékonyságát, ami tágabb összefüggésben hozzájárulna a polgárok uniós intézményekbe és az európai projektekbe vetett bizalmának növeléséhez;

18.emlékeztet arra, hogy a petíciók benyújtóit tájékoztatják azokról a határozatokról, amelyek szerint más bizottságoktól kérnek véleményt petícióik kezeléséhez, különös figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségről, a családok sokszínűségéről, a környezeti igazságosságról és a kisebbségek nyelvi jogairól szóló petíciókra; megállapítja, hogy 2023-ban (31 petícióval összefüggésben) 34 véleménynyilvánításra irányuló kérést és 223 információkérést küldtek más bizottságoknak; megállapítja, hogy a 34 véleménynyilvánításra irányuló kérésre 2023 végéig csak 25 válasz érkezett (14 esetben érkezett vélemény, míg 10 esetben a bizottság úgy határozott, hogy nem készít véleményt, négy alkalommal pedig nem közöltek hivatalos határozatot); emlékeztet arra, hogy a petíciók benyújtóit tájékoztatják azokról a határozatokról, amelyek szerint más bizottságoktól kérnek véleményt petícióik kezeléséhez; kiemeli, hogy a parlamenti bizottságoknak fokozniuk kell a petíciók vizsgálatában való – szakértelmük biztosításával történő – aktív közreműködésre irányuló erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a Parlament számára, hogy gyorsabban és átfogóbban reagáljon a polgárok aggályaira;

19.úgy véli, hogy a petíciós hálózat hasznos eszköz a petíciók nyomon követéséhez a parlamenti és a jogalkotási munka során; meggyőződése, hogy a petíciós hálózat rendszeres ülései alapvető szerepet töltenek be a Petíciós Bizottság tevékenységeinek láthatóbbá tételében, munkájának és küldetésének jobb megértésében, valamint a többi parlamenti bizottsággal folytatott együttműködés megerősítésében;

20.hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság a petíciókban felvetett fontos kérdésekben fejtette ki álláspontját a Petíciós Bizottság 2022. évi tanácskozásainak eredményéről szóló jelentés A Parlament által elfogadva a Petíciós Bizottság 2022. évi tanácskozásainak eredményéről szóló, 2023. november 23-i állásfoglalásaként (HL C, C/2024/4220, 2024.7.24., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/4220/oj). elfogadásával;

21.kiemeli a külkapcsolati kérdésekben benyújtott petíciók számának kismértékű csökkenését a 2022. évihez képest; megjegyzi, hogy ez a 2023. évi új geopolitikai környezettel és különösen az ukrajnai háborúval kapcsolatos petíciók számának csökkenésével, valamint az új közel-keleti konfliktusokkal foglalkozó petíciók számának jelentős növekedésével magyarázható; megjegyzi, hogy a Petíciós Bizottság figyelembe vette a polgárok szankciókkal, biztonsággal, konfliktusrendezéssel, vízumpolitikával és az uniós tagjelölt országok eredményeivel kapcsolatos aggályait, napirendjére tűzve számos olyan petíciót, amelyek különösen a menekültek, elsősorban a gyermekek helyzetével és az EU-ban tartózkodó venezuelai menekültek helyzetével kapcsolatos kérdésekkel foglalkoztak; elismeri az e kérdésekkel már aktívan foglalkozó bizottságok erőfeszítéseit, és hangsúlyozza, hogy a Külügyi Bizottságnak és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságnak tanácskozásai során figyelembe kell vennie ezeket a petíciókat;

22.megjegyzi, hogy az egészségügy, amely 2022-ben az egyik fő aggodalomra okot adó terület volt a petíciók benyújtói számára, fontos szerepet játszott 2023-ban is; megjegyzi különösen, hogy a Petíciós Bizottság a gyermekjátékokban található vegyi anyagok és nehézfémek betiltásáról, az egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerek és életmód támogatásáról, valamint a csecsemőknek és kisgyermekeknek szánt élelmiszerekben előforduló hozzáadott cukrokról szóló uniós rendeletek végrehajtásáról szóló petíciókat vizsgált és vitatott meg;

23.felhívja a figyelmet az egyes tagállamok közötti határforgalom-ellenőrzés visszaállításával kapcsolatban benyújtott és megvitatott petíciók jelentős számára, amelyek a személyek EU-n belüli szabad mozgása korlátozásának problémás aspektusaival és más szempontokkal, például a schengeni térség bővítésének erősségeivel és gyenge pontjaival, valamint a schengeni térség felfüggesztésének költségeivel foglalkoztak; emlékeztet, hogy a tagállamok visszaállíthatják a belső határellenőrzést Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/399 rendelete (2016. március 9.) a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határellenőrzési kódex) (HL L 77., 2016.3.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/399/oj). a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély, vagy a schengeni térség általános működését fenyegető kivételes körülmények esetén; nagyra értékeli a Petíciós Bizottság jelentős szerepét, különösen az elvégzett tevékenységek nagy számát, a schengeni térséghez való csatlakozásról szóló rövid állásfoglalási indítvány 2023. június 27-i bizottságon belüli elfogadását és a Parlament kapcsolódó állásfoglalását, amely határozottan támogatja a schengeni térség Romániával és Bulgáriával való bővítését, a „Schengeni határok – a petíciók benyújtói által felvetett kérdések” címmel, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsággal közösen szervezett, 2023. július 18-i nyilvános meghallgatás megszervezését; üdvözli a Tanács egyhangú határozatát, amely szerint 2025. január 1-jétől mindkét ország teljeskörű tagja lesz a schengeni térségnek, lehetővé téve az uniós egységes piac alapvető szabadságainak teljes körű gyakorlását; hangsúlyozza, hogy tagállamok schengeni térséghez való csatlakozásának az összes szükséges követelmény teljesítése ellenére történő megakadályozása jogilag indokolatlan, diszkriminatív döntés volt, amely súlyosan érintett számos uniós polgárt;

24.megjegyzi, hogy 2023 második felében hirtelen megnőtt a spanyol eredetű petíciók száma a spanyolországi jogállamiságot fenyegető kockázatokkal kapcsolatban a spanyol kormánynak az alkotmányos renddel és az európai joggal ellentétes amnesztiatörvény elfogadására vonatkozó szándéka miatt; sajnálatát fejezi ki a spanyol kormány által a jogállamiság és a hatalmi ágak szétválasztása ellen elkövetett támadások miatt;

25.kiemeli a Petíciós Bizottság által a kézipoggyászok méretét szabályozó egységes szabványra vonatkozó közös szabályokkal kapcsolatos petíciókkal kapcsolatban végzett munkát, amely rávilágított a polgárok aggodalmaira a légitársaságok által kézipoggyászokra vonatkozó következetlen szabályok által okozott kellemetlenségekkel és kényelmetlenségekkel, valamint az ebből eredő rejtett költségekkel kapcsolatban; hangsúlyozza az Európai Bíróság vonatkozó ítéletének való megfelelésre irányuló felhívását a légi szolgáltatásokra vonatkozó uniós jogszabályok felülvizsgálatával összefüggésben; e tekintetben rámutat a kézipoggyászok szabványosított méreteiről szóló, a Petíciós Bizottság által 2023. szeptember 20-án elfogadott rövid állásfoglalási indítványra, amelyet később az Európai Parlament 2023. október 4-én egyetlen szavazással elfogadott állásfoglalásként fogadott el; üdvözli, hogy 2023 novemberében a Bizottság kezdeményezte az utasjogi keret felülvizsgálatát, és előterjesztett több olyan javaslatot, amelyek célja az utasok és utazók tapasztalatainak javítása, beleértve korlátozott számú közös méret és súly előírását a zavar csökkentése érdekében; sajnálattal állapítja meg, hogy a fogyatékossággal élő utasok még mindig túl sok akadállyal szembesülnek utazásuk során, különösen a multimodális utazások esetében; sajnálja, hogy számos tagállam tömegközlekedési rendszerei nem felelnek meg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) követelményeinek;

26.megállapítja, hogy a környezetvédelmi kérdések 2023-ban is komoly aggodalmat jelentettek a petíciók benyújtói számára, hiszen a petíciók több mint 21%-a környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozott; sajnálatosnak tartja, hogy e petíciók némelyike azt állítja, hogy egyes tagállamok helytelenül hajtották végre az uniós jogszabályokat, és egyes tagállamok ellen már kötelezettségszegési eljárások indultak az uniós környezetvédelmi jogszabályok megsértése miatt; megjegyzi, hogy számos petíció ismertet levegőminőséggel, zajszennyezéssel, hulladékgazdálkodással/hulladékkezeléssel, a természetes ökoszisztémák romlásával és az élőhelyvédelmi irányelv megsértésével kapcsolatos panaszokat a különböző tagállamokban; kiemeli az élőhelyvédelmi irányelv végrehajtásának helyzetéről szervezett 2023. május 24-i nyilvános meghallgatást; tudomásul veszi a Petíciós Bizottság által 2023-ban az éghajlatváltozás különböző területekre – a környezetvédelem mellett a földhasználatra is – gyakorolt hatásával kapcsolatban végzett munkát, számos e témával összefüggésben beérkezett petíció napirendre tűzésével; rámutat az éghajlatváltozás szociális biztonságra és a legkiszolgáltatottabb csoportokra gyakorolt hatásáról szervezett, 2023. március 22-i munkaértekezletre, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos katasztrófák áldozatainak kárpótlásáról szóló tanulmány 2023. július 18-i bemutatására;

27.felhívja a figyelmet a Petíciós Bizottság által a gyógyszerek árazásának és költségtérítésének átláthatóságáról szervezett 2023. január 25-i munkaértekezletre, amely az átláthatóságot vizsgálta a betegek és a fogyasztók, a gyógyszergyártók és a tudományos kutatás szempontjából; megjegyzi, hogy a megbeszélések középpontjában a vállalatok kutatási és fejlesztési költségei, valamint a gyógyszerekért fizetett árakról rendelkezésre álló információk álltak;

28.hangsúlyozza az uniós polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásai teljesítésének fontosságát, és sürgeti a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együtt biztosítsa a környezetvédelem és különösen az illegális fakitermelés területére vonatkozó uniós jogszabályok helyes végrehajtását; rámutat a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos petíciókra, amelyek az éghajlatváltozás következményeivel kapcsolatos növekvő lakossági aggodalmat tükrözik, és szükségessé teszik a meglévő uniós környezetvédelmi jogszabályok következetes végrehajtását mind a Bizottság, mind a tagállamok részéről; hangsúlyozza, hogy az uniós polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos elvárásainak kezelését ugyanolyan fontosnak kell tekinteni, mint az egyes tagállamok gazdasági realitásainak figyelembevételét; hangsúlyozza, hogy a túlzott szabályozás negatív hatást gyakorol a feltörekvő gazdaságokra; ezért kiemeli, hogy minden tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy maga döntsön saját átállási folyamatáról, és hogy a környezetvédelmi jogszabályok nem akadályozhatják a gazdasági versenyképességet;

29.elismeri a 2023. május 15–18. között Romániában tett tényfeltáró látogatásnak a barnamedve-populáció kezelésére és védelmére gyakorolt pozitív hatásait; sajnálattal állapítja meg azonban, hogy a barna medvék még mindig túl sok, az embereket és az állatállományt érintő halálos kimenetelű balesetet okoznak, ami további nyomon követést és a nemzeti hatóságokkal való együttműködést tesz szükségessé; hangsúlyozza, hogy az emberek életének és biztonságának védelmét mindig prioritásként kell kezelni;

30.a Romániában tett tényfeltáró látogatást követően hangsúlyozza, hogy egyensúlyt kell teremteni a vadon élő állatok és növények védelme és a polgárok biztonsága között; hangsúlyozza, hogy minden tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy intézkedéseket hozzon a polgárai életét és tulajdonát fenyegető veszélyek megelőzése érdekében, beleértve a fajok populációszabályozását is;

31.hangsúlyozza a Petíciós Bizottság elkötelezettségét a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelme iránt; emlékeztet a Petíciós Bizottság által 2023. november 29-én, a fogyatékossággal élő személyek jogairól tartott éves munkaértekezletére; emlékeztet arra, hogy a munkaértekezlet első részének középpontjában az állt, hogy a fogyatékossággal élő személyek hogyan kezelték a közelmúltbeli válságokat (energiaköltségek, háború, magas infláció stb.), és hogy az uniós intézkedések miként járultak hozzá ezen akadályok leküzdéséhez, míg a második rész azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az európai intézmények hogyan építettek ki inkluzív kommunikációt a fogyatékossággal élő polgárokkal; ezzel összefüggésben kiemeli továbbá, hogy a bizottság 2023. november 29-én levél formájában véleményt fogadott el az európai fogyatékossági kártya és a fogyatékossággal élő személyek európai parkolási kártyája létrehozásáról; hangsúlyozza, hogy a fogyatékossággal élő személyek társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzáférése nemzeti hatáskörbe és a szociális koordinációs rendszerek hatálya alá tartozik, és hogy a jogvitákat is a meglévő igazságszolgáltatási mechanizmusokon keresztül kell kezelni és tiszteletben kell tartani azok hatáskörét a jogorvoslati lehetőségek kimerítésének kötelezettsége révén, és el kell kerülni a Bizottság közvetlen beavatkozását, tiszteletben tartva a szubszidiaritást; ezzel összefüggésben is hangsúlyozza az európai akadálymentesítési irányelv teljes körű és következetes átültetésének szükségességét, és felhívja a tagállamokat, hogy kerüljék el a fogyatékossággal élő személyek jogait akadályozó további késedelmeket; emlékeztet arra, hogy az akadálymentesítési irányelv célja legalább 87 millió fogyatékossággal élő személy életének javítása, elősegítve számukra többek között a tömegközlekedéshez, a banki szolgáltatásokhoz, a számítógépekhez, a televíziókhoz, az e-könyvekhez és az online üzletekhez való hozzáférést;

32.hangsúlyozza, hogy a Petíciós Bizottság jelentős mértékben hozzájárult a fogyatékossággal élő személyek jogainak védelméhez, amint azt az ebben az érzékeny témában benyújtott számos petíció kezelése is mutatja; ezzel összefüggésben elismeri a Parlament szolgálatainak erőfeszítéseit, és megjegyzi, hogy a siket polgárok számára nemcsak a legjobb technikai, hanem a leghozzáférhetőbb megoldást is meg kell találni annak érdekében, hogy saját anyanyelvükön, nemzeti jelnyelven lehessen velük kommunikálni; kéri, hogy az Alkotmányügyi Bizottsággal (AFCO) szoros együttműködésben módosítsák az eljárási szabályzatot annak érdekében, hogy megszüntessék az írásbeli kommunikáció kizárólagos kötelező használatát a jelnyelvet használó, siket vagy nagyothalló polgárok esetében, kérésükre biztosítva számukra a jelnyelv használatának lehetőségét az eljárások során; ezzel összefüggésben kiemeli továbbá, hogy a bizottság 2023. november 29-én levél formájában véleményt fogadott el az európai fogyatékossági kártya és a fogyatékossággal élő személyek európai parkolási kártyája létrehozásáról;

33.hangsúlyozza továbbá a Petíciós Bizottság által az EU-n belül, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény keretében, a petíciók meghallgatására való képességén keresztül betöltött különleges védelmező szerepet, és kiemeli a bizottság által a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekre vonatkozó petíciókat illetően végzett fontos, folyamatban lévő munkát; noha megállapítja, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos petíciók száma 2023-ban kis mértékben csökkent 2022-höz képest, hangsúlyozza, hogy számuk 2021-hez képest több mint kétszeresére nőtt. rámutat továbbá arra, hogy a diszkrimináció, a tömegközlekedéshez való hozzáférés és a foglalkoztatás továbbra is jelentős kihívást jelent a fogyatékossággal élő személyek számára, és hangsúlyozza, hogy a Bizottság különös figyelmet fordított arra a kérésre, hogy a fogyatékosságról szóló európai alapokmány elismerje az autizmussal élők jogait; üdvözli az autista személyek jogainak harmonizálásáról szóló rövid állásfoglalási indítvány elfogadását, amely hangsúlyozza, hogy javítani kell a diagnózishoz, az egészségügyi ellátáshoz, az oktatáshoz, a foglalkoztatáshoz, az akadálymentességhez és az észszerű alkalmazkodáshoz, a jogképességhez, valamint az egész életen át tartó közösségi támogatáshoz való hozzáférést, többek között a kultúra és a sport terén; felhívja továbbá a figyelmet a Petíciós Bizottság különleges szerepére a gyermekek és szüleik jogainak védelmében, elismerve a gyermekek jogaival kapcsolatban beérkezett számos petíciót, amelyek különös figyelmet és fellépést igényelnek; ezzel összefüggésben emlékeztet az Európai Unió Alapjogi Chartájának rendelkezéseire, különösen annak a gyermekek jogairól szóló 24. cikkére, amelyek lehetővé teszik minden gyermek számára, hogy mindkét szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, kivéve, ha ez ellentétes a gyermek érdekeivel; ismételten emlékeztet annak veszélyére, hogy az autista gyermekeket nevelő családok olyan nem bizonyított, potenciálisan káros és illegális terápiák és beavatkozások célpontjává válnak, amelyek a gyermekek súlyos fizikai bántalmazásához minősülhetnek;

34.emlékeztet arra, hogy az európai ombudsmannal való kapcsolattartás az Európai Parlament eljárási szabályzata által a Petíciós Bizottságra ruházott feladatok közé tartozik; üdvözli a Parlament európai ombudsmannal folytatott konstruktív együttműködését, akivel a Petíciós Bizottság közös célja, hogy biztosítsa az uniós intézmények átláthatóságát, szakszerűségét és integritását az uniós polgárokkal szemben, valamint az Ombudsmanok Európai Hálózatában való részvétele során; hangsúlyozza, hogy fokozni kell az európai ombudsmannal való együttműködést annak érdekében, hogy gyors, pártatlan és átlátható választ lehessen adni a polgároknak az uniós intézményeken belüli adminisztratív hibákkal kapcsolatos panaszaira;

35.hangsúlyozza a Petíciós Bizottság által a munkavállalók jogainak védelme terén végzett kulcsfontosságú munkát. hangsúlyozza, hogy az e területen beérkezett számos petíciót további intézkedések követtek, mint például a határozott idejű szerződések alkalmazásáról szóló vita, valamint az európai polgári kezdeményezés keretében benyújtott „Good Clothes, Fair Pay” (Jó ruhák, tisztességes fizetés) elnevezésű európai polgári kezdeményezésből lett petícióról folytatott vita, amely a globális ruha- és cipőiparban dolgozó munkavállalók rossz helyzetére összpontosít, vagy az Európai Parlament szóbeli választ igénylő kérdése az Európai Unióban dolgozó tanárok munkakörülményeiről, amelynek szintén egy e témában beérkezett petíció volt az alapja. megismétli, hogy fontos a tisztességes munkakörülmények biztosítása és a munkavállalók fokozottabb védelme az EU-ban, és felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hatékonyan foglalkozzanak a munkavállalói jogokkal és a szakszervezetekkel kapcsolatos petíciókban felvetett aggályokkal;

36.emlékeztet az Európai Parlament uniós hajléktalanságról szóló tanulmányára, amelyet a Petíciós Bizottság megbízásából készítettek, és amelyet a 2023. novemberi ülésén ismertettek; megjegyzi, hogy ez a tanulmány jelentős mértékben hozzájárult ehhez a sürgető társadalmi és gazdasági kihíváshoz, amely a társadalmi kirekesztés egyik legsúlyosabb formája, kiemelve, hogy elsősorban a hajléktalanság megelőzésére irányuló közpolitikai változásra van szükség, többek között biztonságos és megfizethető lakhatás biztosítása révén; emlékeztet arra, hogy az illegális lakásfoglalás nem tekinthető a hajléktalanság megoldásának, mivel a tulajdonhoz való jogot az Európai Unió Alapjogi Chartájának 17. cikke rögzíti; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak valódi megoldásokat kell keresniük az illegális lakásfoglalás előmozdítása helyett, mivel a lakhatási politika a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik;

37.méltányolja, hogy az európai ombudsman az egész év folyamán rendszeresen közreműködik a Petíciós Bizottság munkájában; szilárd meggyőződése, hogy az uniós intézményeknek, szerveknek és ügynökségeknek biztosítaniuk kell az ombudsman ajánlásainak következetes és hatékony nyomon követését;

38.hangsúlyozza, hogy az európai polgári kezdeményezések az aktív polgári szerepvállalás és a nyilvánosság részvételének fontos eszközei; üdvözli egyes, később petíciókká átalakított sikertelen európai polgári kezdeményezések néhány ülésen történő megvitatását, ami lehetőséget adott a polgároknak arra, hogy ismertessék elképzeléseiket, és konstruktív vitát folytassanak, egyúttal hozzájárult az Unió demokratikus folyamataiban való részvételükhöz; tudomásul veszi a Bizottság által 2023-ban nyilvántartásba vett új európai polgári kezdeményezések jelentős számát, ami azt mutatja, hogy a polgárok megragadják a lehetőséget a részvételi eszközök használatára, hogy beleszólhassanak a politikai döntéshozatalba és a jogalkotási folyamatokba; felszólítja a Bizottságot, hogy vonja be jobban a polgárokat, és megfelelően kövesse nyomon a sikeres európai polgári kezdeményezéseket; üdvözli a sikeres európai polgári kezdeményezésekről szóló, más bizottságokkal együttműködésben tartott négy nyilvános meghallgatás megszervezésére irányuló jelentős erőfeszítéseket, amelyek lehetővé tették a szervezők számára, hogy ismertessék a kezdeményezés célkitűzéseit, és párbeszédet folytassanak az európai parlamenti képviselőkkel és az Európai Bizottság képviselőivel; hangsúlyozza, hogy a Bizottság által az érvényes európai polgári kezdeményezésekre adott válaszokban vállalt kötelezettségek elengedhetetlenek ahhoz, hogy megmaradjon a polgárok európai polgári kezdeményezésbe vetett bizalma, amely a részvételi demokrácia legfontosabb eszköze;

39.sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson kellő figyelmet az európai polgári kezdeményezésekről elfogadott parlamenti állásfoglalásokra, és fokozza a polgárokkal való együttműködését, különösen a sikeres európai polgári kezdeményezések megfelelő és hatékony nyomon követésének biztosítása révén, ezáltal erősítve a demokratikus folyamatot és biztosítva, hogy a polgárok véleménye megfelelően tükröződjön az uniós politikai döntéshozatalban;

40.hangsúlyozza, hogy a petíciós portál a zökkenőmentes, hatékony és átlátható petíciós eljárás biztosításának alapvető eszköze; üdvözli e tekintetben az adatvédelmet és a biztonsági elemeket érintő fejlesztéseket, amelyek felhasználóbarátabbá és biztonságosabbá tették a portált a polgárok számára; hangsúlyozza, hogy folytatni kell a portál hozzáférhetőbbé tételére irányuló erőfeszítéseket, beleértve a portál hozzáférhetőbbé tételét a jelnyelvi felhasználók és a fogyatékossággal élő személyek számára; megjegyzi, hogy a petíciós portál az Európai Parlament egyik leglátogatottabb honlapja, és így sok uniós polgár számára az Európai Parlamenttel való első kapcsolatfelvételi pontként szolgál;

41.emlékeztet arra, hogy a Petíciós Bizottság európai dimenzióval rendelkezik, amelyhez mind a 27 tagállam polgárai fordulhatnak az Unió tevékenységeinek hatálya alá tartozó kérdésekben; úgy véli, hogy az EGSZB-nek különleges felelőssége van abban, hogy fenntartsa ezt az európai dimenziót, és hogy a polgárok számára bemutassa az európai egység és integráció hozzáadott értékét, és továbbra is foglalkozzon az uniós jog megsértésével, valamint a hatályos uniós jog rendelkezéseinek joghézagaival és hiányosságaival kapcsolatos kérdésekkel; úgy véli, hogy az egyértelmű nemzeti hatáskörökkel rendelkező petíciók időben történő elkerülése, valamint adott esetben az alternatív cselekvési lehetőségekre vonatkozó átfogó magyarázatok és útmutatások hozzájárulhatnak a konstruktív megközelítéshez és a polgárok fokozott szerepvállalásához ebben az összefüggésben úgy véli, hogy az Európai Parlamentnek fokoznia kell a Petíciós Bizottság szerepének és munkájának előmozdítására irányuló erőfeszítéseit, és fel kell hívnia valamennyi uniós polgár figyelmét arra, hogy petíciót nyújthat be az Európai Parlamenthez; emlékeztet arra, hogy a bizottsági ülésekre megszabott korlátozott idő miatt a legtöbb petíciót írásbeli eljárás keretében kezelik; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy valamennyi beérkezett petíciót, beleértve a nemzetközi ügyekkel kapcsolatos petíciókat is, a szükséges átláthatósággal és pártatlansággal kell kezelni; úgy véli, hogy a bizottságban megvitatandó petíciók kiválasztásának tükröznie kell a beérkezett beadványok földrajzi és politikai egyensúlyát; úgy véli továbbá, hogy a bizottság tényfeltáró látogatásainak szervezésekor is törekedni kell a földrajzi egyensúlyra, évente és minden jogalkotási ciklus során is;

42.üdvözli a helyi kereskedelem európai fővárosának létrehozásáról szóló rövid állásfoglalási indítvány HL C 214., 2023.6.16., 2. o. 2023. januári plenáris ülésen történő elfogadását; hangsúlyozza, hogy ennek elérése kitűnő eredmény a Petíciós Bizottság számára, megjegyezve, hogy ez a projekt előkészítő intézkedésként sikeresen bekerült a 2024. évi költségvetésbe, 3 millió EUR teljes költségvetéssel; emlékeztet arra, hogy a Bizottság 2023 decemberében Barcelonában hivatalosan előterjesztette a kiskereskedelem európai fővárosának (ECSR) létrehozására irányuló projektet;

43.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást és a Petíciós Bizottság jelentését a Tanácsnak, a Bizottságnak, az európai ombudsmannak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, valamint a tagállamok parlamentjei Petíciós Bizottságának és ombudsmanjának, illetve hasonló illetékes szerveinek.