1.üdvözli a Bizottság „Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára: főbb megállapítások és további lépések” című, 2024. március 27-i jelentését és egyetért annak általános céljaival;

2.tudomásul veszi a vidékfejlesztési jövőkép négy szakpolitikai területét és az uniós vidékfejlesztési cselekvési tervet alkotó 30 intézkedést; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget a végrehajtásnak;

3.hangsúlyozza, hogy a vidéki területek központi szerepet töltenek be a különböző tagállamok gazdasági modelljeiben, valamint társadalmi és területi szervezetében, különösen a mezőgazdasági és élelmiszer-termelés forrásaiként, de a pótolhatatlan kulturális és táji örökség őrzőiként is; megjegyzi azonban, hogy jelentőségüket továbbra is alulértékelik és nem megfelelően finanszírozzák; úgy véli, hogy az EU kötelessége e területek hatékony fellendítésének és újraéledésének előmozdítása, további erőfeszítéseket téve annak érdekében, hogy vidéki térségeink megfelelő eszközökkel rendelkezzenek az előttük álló jelentős hosszú távú kihívások leküzdéséhez, amelyek egyre nagyobb hatást gyakorolnak a regionális versenyképességre és a társadalmi kohézióra, az európai sokszínűség megőrzése és annak biztosítása érdekében, hogy az Unió előrehaladása ne váljon a vidéki területek és lakóik kárára;

4.fontosnak tartja a rövid ellátási láncok kialakítását, valamint a helyi és hagyományos élelmiszerek minőségét és sokféleségét elismerő címkézési rendszerek alkalmazásának előmozdítását; hangsúlyozza, hogy a nyilvános étkezdék, például az iskolai és kórházi étkezdék jelentős szerepet játszhatnak a rövid agrár-élelmiszeripari ellátási láncok fejlesztésében;

5.elismeri, hogy a kis- és közepes méretű városok a vidéki régiók fejlesztési központjaiként kulcsfontosságú szerepet töltenek be, és kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kifejezetten erősítsék meg e városok gazdasági, társadalmi és infrastrukturális funkcióit, újítsák fel a városközpontokat, jobban használják ki a vidéki területek és a kiterjedt nagyvárosi régiók közötti szinergiákat, valamint biztosítsák a kiegyensúlyozottabb területfejlesztést;

6.hangsúlyozza, hogy a vidéki területeken sürgősen szegénység elleni küzdelmet célzó intézkedésekre van szükség, és e célból a szociális biztonság javítására, a gazdasági lehetőségek megteremtésére és a különösen kiszolgáltatott népességcsoportok támogatására irányuló célzott stratégiákat kell kidolgozni a szegénység ördögi körének megtörése érdekében;

7.hangsúlyozza, hogy a vidéki területek kulcsfontosságú szerepet töltenek be az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésében; hangsúlyozza, hogy a vidéki régiók versenyképességének és rezilienciájának fokozása, az energetikai önellátás megteremtése, valamint új foglalkoztatási lehetőségek teremtése érdekében növelni kell a vidéki térségekbe irányuló kutatási és innovációs beruházásokat, különösen a fenntartható mezőgazdaság, a megújuló energia, a digitális transzformáció és az innovatív mobilitási megoldások terén; ösztönzi a fenntartható erdőgazdálkodást és az erdőtüzek megelőzését, többek között az erdei ökoszisztémák károsítása nélkül gyűjtött biomassza felhasználásának előmozdítása révén;

8.felszólít a megújuló energia vidéki területeken való kiterjesztésére, a civil társadalom és a helyi közösségek bevonásával az energiaköltségek csökkentésére irányuló potenciáljuk alapján; hangsúlyozza, hogy pénzügyi ösztönzőkre, például megújulóenergia-közösségekre és egyszerűsített adminisztratív eljárásokra van szükség a regionális energiafüggetlenség és a fenntarthatóság fokozása érdekében, elkerülve ugyanakkor az élelmiszer-termelésre, a földterületek rendelkezésre állására és árára, valamint a társadalmi kohézióra gyakorolt negatív hatásokat; kéri, hogy hozzanak létre egy külön finanszírozási mechanizmust a fotovoltaikus, szél- és egyéb megújuló energiaforrások telepítéséhez;

9.felszólít a régebbi épületek – többek között történelmi épületek, templomok és egyéb imahelyek, sportcsarnokok és iskolák – megőrzésének, helyreállításának és átalakításának fokozott támogatására a vidéki területeken az energiahatékonyság, a fenntarthatóság és a biztonság javítása érdekében; sürgeti az állami infrastruktúra korszerűsítésére irányuló beruházásokat, lehetőség szerint megőrizve a történelmi struktúrákat; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsanak elő olyan célzott politikákat, amelyek támogatják a vidéki lakások felújítását és energiahatékony utólagos átalakítását, az első vidéki lakásvásárlók számára nyújtott pénzügyi ösztönzőket, különösen a fiatalok és a családok számára, valamint a helyi közösségek igényeihez igazított fenntartható és megfizethető lakhatási projektek kidolgozását, amelyek hozzájárulnak e régiók vonzerejéhez és újjáéledéséhez;

10.kéri a Bizottságot, hogy értékelje és maradéktalanul hajtsa végre az EUMSZ 174., 175. és 349. cikkét a régiók közötti fejlettségbeli különbségek felszámolása érdekében, többek között az infrastruktúra tekintetében, és gondoskodjon arról, hogy valamennyi uniós politika ne csak a „ne árts a kohéziónak” elvet alkalmazza, hanem lehetőség szerint határozottabb megközelítést kövessen a „kohézió előmozdítása” terén is, különösen a vidéki térségekben és az ipari átalakulás, a demográfiai kihívások és az elnéptelenedés által különösen érintett területeken, valamint az elnéptelenedés veszélyének kitett területeken, például a legkülső régiókban, a szigeteken, a határ menti, a határokon átnyúló és a hegyvidéki régiókban;

11.felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki vidékfejlesztési stratégiát a 2027 utáni programozásra vonatkozóan; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a vidéki dimenzió beépítését a vonatkozó szakpolitikákba, és gondoskodjanak arról, hogy a stratégia előmozdítsa a vidéki térségek gazdasági és társadalmi fejlődését, és különítsenek el külön forrásokat a mezőgazdaság korszerűsítésére, a vidéki kis- és középvállalkozások (kkv-k) és az induló vállalkozások támogatására, valamint a rövid ellátási láncok előmozdítására annak érdekében, hogy a vidéki területek összekapcsoltabbá, versenyképesebbé, reziliensebbé és vonzóbbá váljanak a fiatalok és a befektetők számára, ezáltal hosszú távon biztosítva a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést és javítva az életminőséget; ennek kapcsán hangsúlyozza egy valóban hatékony, uniós szintű, vidékszempontú vizsgálati mechanizmus fontosságát, amely lehetővé teszi a vonatkozó szakpolitikákban rejlő lehetőségek értékelését és az azok által a vidéki területekre gyakorolt lehetséges negatív hatások enyhítését;

12.hangsúlyozza, hogy a vidéki térségek hosszú távú jólétének biztosítása és az erős mezőgazdasági ágazat vidéki térségekben való fenntartásának támogatása érdekében elengedhetetlen az uniós strukturális és beruházási alapok és a Horizont Európa, az EU kiemelt kutatási és innovációs programja, valamint a KAP közötti szinergiák megerősítése a következő többéves pénzügyi keretben;

13.kéri a Bizottságot, hogy 2027-ig nyújtson be jelentést e vidékszempontú vizsgálatnak az uniós szakpolitikákra és beavatkozásokra való alkalmazásáról, valamint az elért eredményekről;

14.felhívja a Bizottságot, hogy részesítse előnyben a célzott beruházásokat és szakpolitikai intézkedéseket a mezőgazdasági termelők új generációja szerepvállalásának támogatása érdekében, hogy korszerűsítse az uniós mezőgazdaságot és több lehetőséget teremtsen a vidéki térségekben;

15.kiemeli, hogy a kohéziós politika a gazdasági és társadalmi fejlődés decentralizált és hatékony eszközeként döntő szerepet játszik a vidéki térségek fejlesztésében, lehetővé téve valamennyi régió számára, hogy kezelje ezeket a speciális uniós kihívásokat; e tekintetben hangsúlyozza, hogy a kohéziós politikának továbbra is a 2027 utáni többéves pénzügyi keret kulcsfontosságú pillérének kell lennie, olyan előirányzattal, amely megfelel a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret jelenlegi szintjeinek megfelelő minimális küszöbértéknek, biztosítva alapvető szerepét a regionális egyenlőtlenségek csökkentésében, valamint egy reziliensebb és versenyképesebb Európa kialakításában, amely senkit sem hagy hátra; kéri, hogy a következő kohéziós politikai keretben vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy megfelelő forrásokat biztosítsanak a vidéki és hegyvidéki területek számára, és regionális szinten a GDP-t más mutatókkal egészítsék ki; emlékeztet, hogy tiszteletben kell tartani a kohéziós politika alapelveit, például a partnerséget, a többszintű kormányzást, a helyalapú megközelítést és a megosztott irányítást a fejlődés előmozdítása és a vidéki területek sajátos igényeinek és kihívásainak kezelése érdekében, különös tekintettel a fenntartható növekedést és fejlődést, valamint a fiatalok és a nők foglalkoztatását támogató eszközökre, többek között a nők elleni erőszak áldozatai körében, valamint a szolgáltatások és az infrastruktúra javítására;

16.úgy véli, hogy az intelligens szakosodási és gazdasági diverzifikációs stratégiák több lehetőséget mozdíthatnának elő a vidéki területeken; hangsúlyozza az intelligens falvak koncepciójának a kohéziós politikába való integrálásának, valamint az intelligens falvak fejlesztésének rugalmas finanszírozással és integrált megközelítéssel történő kifejezett támogatásának fontosságát, amely egy innovatív eszköz az életminőség javítására és a vidéki területek és szolgáltatások újjáélesztésére a digitális és szociális innováció és az olyan kezdeményezések révén, például a munkaterek előmozdításával a munkavállalók – köztük a távoli munkavállalók – vonzása és a helyi gazdaságok újjáélesztéséhez való hozzájárulás érdekében;

17.ösztönzi a gazdasági és társadalmi fenntarthatóságot előmozdító kezdeményezéseket, beleértve a vidéki vállalkozások, a vidéki turizmus, valamint az innováción és a digitalizáción alapuló új üzleti modellek támogatását;

18.felhívja a Bizottságot, hogy a jövőbeli kohéziós politikában biztosítson erős és holisztikus vidékfejlesztési dimenziót, hogy valamennyi szakpolitikai kezdeményezés összhangban legyen a területi egyenlőtlenségek csökkentésére irányuló célkitűzéssel; úgy véli, hogy alapvető fontosságú olyan hosszú távú stratégiák meghatározása, amelyek támogatják a vidéki térségeket, a kohézió és a fenntarthatóság elvét helyezve a középpontba, és biztosítják a demográfiai, társadalmi és gazdasági kihívások kezeléséhez szükséges eszközöket annak biztosítása érdekében, hogy ezek a területek ne váljanak elhagyatott térségekké, hanem Európa jövőjének kulcsfontosságú szereplőivé váljanak, anélkül, hogy folyamatosan rendkívüli beavatkozásoktól kellene függeniük; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli kohéziós politikában támogassa a vidéki területek jelentős fejlesztését, és kötelezze el magát helyi információs pontok létrehozása, valamint egy olyan platform és pénzügyi támogatás biztosítása mellett, amely lehetővé teszi a tagállamok számára a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét annak érdekében, hogy a helyi hatóságok hatékony támogatást és segítséget kapjanak az erőforrás-gazdálkodáshoz és a fejlesztési kezdeményezések végrehajtásához; hangsúlyozza továbbá, hogy a regionális, helyi és vidéki hatóságok hatékony részvétele és az erős adminisztratív kapacitás elengedhetetlen a kedvezményezettekre háruló túlzott adminisztratív terhek és az összetett követelmények csökkentéséhez, valamint a kohéziós politikai alapok hatékony végrehajtásához; kiemeli, hogy a multifinanszírozás egyes országokban még mindig nehéznek tűnik, és felhívja a Bizottságot, hogy fokozza az EMVA és a kohéziós politikai alapok közötti kiegészítő jelleget;

19.hangsúlyozza, hogy a vidéki területek újjáélesztése érdekében integrált európai stratégiára van szükség, többek között biokörzetek fejlesztése révén, elismerve, hogy azok diverzifikálhatják a vidéki gazdaságot, az aktív népesség fenntartását célzó költségvetési, gazdasági és szociális célzott intézkedésekkel; kiemeli továbbá az egészségügyi, oktatási és közigazgatási szakemberek áthelyezésére irányuló ösztönzők bevezetésének értékét, valamint a helyi hatóságok és a magánszektor közötti partnerségek fontosságát az új munkahelyek létrehozása szempontjából;

20.hangsúlyozza, hogy az integrált területi beruházási tervek kiterjesztése és teljes potenciáljuk felszabadítása az integrált regionális, helyi és vidékfejlesztés sarokkövévé teheti őket; hangsúlyozza, hogy az integrált területi beruházások vidéki területeken betöltött szerepének megerősítése elengedhetetlen a területi kohézió előmozdításához, a konnektivitás fokozásához és az inkluzív gazdasági növekedés ösztönzéséhez olyan kulcsfontosságú ágazatok támogatása révén, mint a mezőgazdaság, a vidéki kkv-k, az idegenforgalom és a megújuló energia; kéri továbbá, hogy az integrált területi beruházások végrehajtása során biztosítsanak nagyobb rugalmasságot, növeljék a pénzügyi előirányzatokat, és erősítsék meg a szinergiákat más uniós finanszírozási mechanizmusokkal, többek között a LEADER-rel és a közösségvezérelt helyi fejlesztéssel, amelyek az alulról felfelé építkező, részvételen alapuló vidékfejlesztés előmozdításának, valamint az élő és virágzó helyi vidéki gazdaságok fenntartásának és helyreállításának kulcsfontosságú eszközei, hogy maximalizálják a hatást, és a partnerség elvével összhangban aktívan bevonják a regionális és helyi hatóságokat és a civil társadalmat;

21.javasolja, hogy a Bizottság valamennyi érintett főigazgatósága programozási időszakonként legalább kétszer végezzen területi hatásvizsgálatot saját szakpolitikáiról. úgy véli, hogy ezek az értékelések pontosabb kiindulási alapot határoznának meg, és azonosítanák, hogy miként lehetne hatékonyabban integrálni a vidéki térségek jellemzőit az uniós politikákba;

22.felhívja a tagállamokat, hogy a gazdasági zavarok enyhítése, valamint jövőjük és jólétük biztosítása érdekében teljes mértékben használják ki a vidéki, belső, hegyvidéki, szigeti és legkülső régiókat, valamint a határokon átnyúló régiókat és az EU külső határain fekvő régiókat, köztük az Oroszországgal, Belarusszal és Ukrajnával határos, a háború által leginkább érintett régiókat támogató valamennyi intézkedést; üdvözli az új BRIDGEforEU rendeletet, és kéri a tagállamokat, hogy hajtsák azt végre, fokozva a határ menti régiók közötti együttműködést annak érdekében, hogy az érintett vidéki területeken az alapvető szolgáltatások és infrastruktúra biztosítása során lehetővé tegyék a méretgazdaságosságot;

23.hangsúlyozza az EU vidéki területeinek sokféleségét, amelyek hosszú távú jövőképe a vidéki térségek szükségleteihez és erőforrásaihoz igazított megoldásokat igényel, a fenntartható növekedés hosszú távú stratégiáinak megerősítésével egyidőben; e tekintetben hangsúlyozza, hogy teljes mértékben be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat, amelyek a legalkalmasabbak a jelenlegi regionális és helyi szintű kihívások és szükségletek azonosítására; hangsúlyozza, hogy fenn kell tartani a kohéziós politika programozásának és végrehajtásának decentralizált modelljét, amely a partnerség és a többszintű kormányzás, valamint a helyközpontú, alulról építkező megközelítés elvén alapul; ezért kéri a regionális és helyi önkormányzatok erőteljes bevonását annak érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára közvetlenebb hozzáférést biztosítsanak a kohéziós politikai alapokhoz, csökkentve a bonyolult bürokráciát, és lerövidítve a kifizetési időket az eljárások egyszerűsítése, intuitív digitális platformok és a helyi kedvezményezetteknek nyújtott fokozott technikai támogatás révén; javasolja az előfinanszírozási és előlegfizetési rendszerek alkalmazásának ösztönzését a vidéki térségekben megvalósuló kis projektek esetében;

24.hangsúlyozza, hogy a központosítás bürokratikus hatékonysági problémákhoz és késedelmekhez vezethet az alapok felhasználása terén, végső soron csökkentve az uniós vidékfejlesztési beruházások hatékonyságát;

25.kiemeli, hogy a vidéki térségek fejlesztési politikáinak irányítási megközelítését össze kell hangolni, integrálni kell és több ágazatot kell felölelnie annak végrehajtása során, és hogy a szubszidiaritás elvével összhangban lévő többszintű megközelítés megerősítése elengedhetetlen annak sikeréhez;

26.kiemeli, hogy a reziliencia elengedhetetlen ahhoz, hogy a helyi és regionális szintű hatóságok képesek legyenek enyhíteni a hirtelen kihívásokat, alkalmazkodni azokhoz és felépülni azok hatásaiból, biztosítva a közösség jóllétét, biztonságát és hosszú távú fenntarthatóságát;

27.kéri, hogy a kohéziós politika finanszírozásából megfelelő részt különítsenek el a határ menti régiók számára, és e tekintetben kéri, hogy az európai területi társulások kapjanak nagyobb fokú autonómiát a projektek kiválasztása és az alapok felhasználása terén, különösen azáltal, hogy a társulásoka jelölik ki az Interreg programok irányító hatóságaiként, megerősítve intézményi és pénzügyi kapacitásukat; javasolja továbbá, hogy az európai területi társulások kapjanak jelentősebb szerepet az 5. szakpolitikai célkitűzés elérésében, nevezetesen abban, hogy Európát közelebb hozzák polgáraihoz;

28.hangsúlyozza, hogy az aktív polgári szerepvállalás és a digitális eszközök előmozdítása révén meg kell erősíteni a demokratikus és politikai részvételt a vidéki térségekben; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek előmozdítják a helyi demokratikus folyamatokat a városi és vidéki régiók közötti kohézió javítása érdekében;

29.emlékeztet rá, hogy a vidéki területeknek képesnek kell lenniük arra, hogy alapvető minőségi közérdekű szolgáltatásokat nyújtsanak a lakosság számára megélhetésük javítása érdekében, és kiaknázzák erősségeiket a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében, amelyhez megfelelő pénzügyi támogatást kell kapniuk; e célból hangsúlyozza, hogy egyenlő hozzáférést kell biztosítani különösen a kiszolgáltatott személyek és a fogyatékossággal élő személyek számára valamennyi egészségügyi szolgáltatáshoz, közlekedési és konnektivitási szolgáltatáshoz, beleértve az innovatív mobilitási megoldásokat, a megfizethető lakhatásra vonatkozó egyedi terveket, a vízellátást, az oktatási és képzési szolgáltatásokat, a digitális infrastruktúrát és más alapvető szolgáltatásokat, például a postai és banki szolgáltatásokat, biztosítva azok akadálymentességét és megfizethetőségét a megfelelő életkörülmények biztosítása érdekében; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat, hogy könnyítsék meg a finanszírozáshoz való hozzáférést és a szociális gazdaságnak a helyi szükségleteket kielégítő és a regionális fejlődéshez hozzájáruló, testre szabott támogatási intézkedéseit, ugyanakkor erősítsék meg a vidéki kkv-knak nyújtott pénzügyi támogatást, különösen a gazdasági diverzifikációt elősegítő pénzügyi forrásokhoz, szövetkezetekhez és helyi értékláncokhoz való hozzáférés megkönnyítése révén;

30.hangsúlyozza, hogy a vízkészletek stratégiai jelentőségűek a vidéki térségek számára, valamint azt, hogy a kohéziós politika és a vidékfejlesztési programok keretében elegendő forrásokat kell nyújtani a vízhálózat karbantartására és korszerűsítésére. különösen ajánlja a vízszivárgás elleni küzdelemre, az ellátórendszerek hatékonyságának javítására és a vidéki területeken a vízkészletek fenntartható használatának előmozdítására irányuló intézkedések beépítését;

31.alapvető fontosságúnak tartja, hogy jobban összpontosítsanak az európai vidéki területek természeti katasztrófákkal szembeni ellenálló képességének javítására irányuló megelőző intézkedésekre; úgy véli, hogy a vízgazdálkodás integrált megközelítése mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban elengedhetetlen az árvízmegelőzés és az aszálykezelés egyidejű kezeléséhez, amely számos vidéki régióban két egyre jelentősebb kockázatot jelent; elismeri, hogy a körülményektől függően a gátak és tározók építése vagy a meglévő létesítmények korszerűsítése prioritást élvez, ugyanakkor egyensúlyt kell teremteni az épített infrastruktúra és a viszonylag alacsony költségű puha intézkedések között, nem utolsósorban azért, mert azok tiszta energiaforrásként szolgálhatnak; megjegyzi, hogy bár a kohéziós politika már most is támogat kezdeményezéseket ezen a területen, a nemzeti és regionális kockázatkezelési stratégiákhoz igazodó további projektekre és megnövelt beruházásokra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy a vidéki területek felkészültebbek legyenek, és képesek legyenek ellenállni az éghajlathoz kapcsolódó szélsőséges időjárási eseményeknek;

32.hangsúlyozza az éghajlati kockázatok, mint például a természeti katasztrófák, az elsivatagosodás és a vízhiány növekvő veszélyét Európa számos vidéki térségében, különösen Dél-Kelet-Európában és a Földközi-tenger medencéjében; felhívja a Bizottságot, hogy nemzeti, regionális és helyi szinten mozdítsa elő az előretekintő alkalmazkodási stratégiákat, beleértve a vízgazdálkodást, a reziliens infrastruktúrát és a katasztrófákra való felkészültséget, és felszólít az olyan innovatív vízinfrastruktúrába történő beruházásokra, mint a kezelt szennyvíz újrafelhasználása és az intelligens öntözőrendszerek, valamint az esővízgyűjtésre szolgáló tározók építése;

33.megjegyzi, hogy a vidéki területek korlátozottan férnek hozzá az alapvető egészségügyi szolgáltatásokhoz, mivel hiányoznak a létesítmények és az egészségügyi személyzet, és ennélfogva felszólít a minőségi egészségügyi ellátáshoz, köztük a mentális egészséggel kapcsolatos szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítására;

34.felkéri a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy a vidéki térségek fejlődéséhez nélkülözhetetlen szolgáltatások garantálása érdekében e térségekben ne vezessenek be gazdasági megszorításokat az egészségügyi ellátás területén, mivel az az alapvető elsősegélynyújtó vagy kórházi létesítmények bezárását vagy csökkentését vonja maga után, amelyeket inkább meg kellene erősíteni;

35.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki tervet a mobil orvosi egységekre és a távorvoslásra, az orvosi szolgáltatások, többek között az orvosi gyógyfürdő-szolgáltatások, a közösségi egészségügyi ápolók és a digitális egészségügyi megoldások megerősítésére, valamint a vidéki és távoli területeken dolgozó orvosok számára nyújtott ösztönzőkre;

36.felhívja a Bizottságot, hogy az e-egészségügyi stratégiájába építsen be a vidékiként azonosított területekre vonatkozó egyedi intézkedéseket annak érdekében, hogy konkrét támogatást nyújtson a helyi egészségügyi ellátó intézményeknek a technológiák fejlesztéséhez, valamint előmozdítsa az ezen intézmények által nyújtott szolgáltatásokat; hangsúlyozza, hogy a tagállamok számára is fel kell ajánlani egy, a vidéki térségekre irányuló szűrőprogramot, és hogy adminisztratív támogatást kell biztosítani a megelőzési tervek és nyilvántartások kidolgozásának támogatására; felhívja a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe e területek sajátosságait, és ösztönözzék a vidéki gyógyszertárak létrehozását annak érdekében, hogy a gyógyszertár-hálózatokat kifejezetten a vidéki területekhez igazítsák, a gyógyszer- és orvostechnikaieszköz-ellátásra vonatkozó koordinációs intézkedésekkel, azzal a céllal, hogy az egészségügyi egységek igényeit észszerűsítsék és az egyes területekhez igazítsák; felhívja a tagállamokat, hogy az alapellátás és a támogató szolgáltatások nyújtása tekintetében folytassák e – másutt „vidéki” gyógyszertárként meghatározott – gyógyszertárak megerősítését;

37.kiemeli, hogy az infrastruktúra-fejlesztés központi szerepet játszik a vidéki területek gazdasági és társadalmi növekedésében, mivel olyan – főleg közösségi – közlekedési rendszerekre van szükség, amelyek lehetővé teszik az alapvető szolgáltatásokhoz, az energiahálózatokhoz, köztük a megújuló energiához és a megfelelő digitális konnektivitási infrastruktúrához való jobb kapcsolódást és hozzáférést; megjegyzi, hogy különösen a közlekedés és a digitális konnektivitás minőségét kell javítani annak biztosítása érdekében, hogy az emberek könnyen hozzáférhessenek a munkahelyekhez, az iskolákhoz, a kórházakhoz, a közszolgáltatásokhoz és a munkalehetőségekhez; hangsúlyozza, hogy a közúti, vasúti és tengeri közlekedési összeköttetéseket uniós társfinanszírozású programokon keresztül kell fejleszteni vagy korszerűsíteni a vidéki területek – különösen a városközpontoktól való – elszigeteltségének csökkentése, a meglévő szakadék csökkentése, valamint a személyek és áruk fenntartható mobilitásának megkönnyítése érdekében; átfogó stratégiát szorgalmaz a vidéki területek mobilitásának javítására, nagy hangsúlyt fektetve a fenntarthatóságra, a töltőinfrastruktúra bővítésére és az e-mobilitás előmozdítására; hangsúlyozza, hogy célzott beruházásokra van szükség a tömegközlekedés, a megosztott mobilitási megoldások és az alternatív közlekedési modellek terén a vidéki lakosság hozzáférésének és összeköttetésének biztosítása érdekében;

38.hangsúlyozza, hogy a vidéki és városi területek közötti digitális szakadék továbbra is jelentős, ami akadályozza az esélyegyenlőséget valamennyi lakos számára; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a széles sávú kapcsolódásra, többek között az 5G-re, a jobb mobillefedettségre, a nagy sebességű internethálózatokra, a digitális gazdálkodási megoldásokra és a vidéki innovációs központokra irányuló beruházásokat, biztosítva, hogy a digitális átalakulás a vidéki közösségek javát szolgálja, ugyanakkor fordítsanak különös figyelmet az átalakulásra kevésbé felkészült régiókra, köztük a távoli területekre és a legkülső régiókra; hangsúlyozza, hogy ezek a beruházások elengedhetetlenek a termelékenység növeléséhez, a mezőgazdasági kisüzemek vállalkozói készségének támogatásához, a távmunka megkönnyítéséhez, az e-szolgáltatásokhoz és az online oktatáshoz való hozzáféréshez, valamint annak biztosításához, hogy a vidéki területek versenyképesek maradjanak a digitális korban; hangsúlyozza, hogy digitális jártassági és szakképzési kezdeményezésekre van szükség a digitális technológiák vidéki gazdaságba való integrálásának támogatása és a meglévő technológiai és gazdasági szakadékok megszüntetése érdekében;

39.hangsúlyozza a katonai mobilitás, a vidéki infrastruktúra fejlesztése és a regionális biztonság fontosságát és összekapcsoltságát; hangsúlyozza az uniós katonai mobilitási hálózat és a transzeurópai közlekedési hálózat közötti átfedést;

40.az üres épületek kezelésére és az alternatív lakhatási koncepciók előmozdítására irányuló stratégiákat szorgalmaz a vidéki területeken, beleértve a megfizethető lakhatást, a felújítási projekteket és a több generáció együttélését; hangsúlyozza, hogy az üresen álló ingatlanok rendeltetésének megváltoztatásához, a közösségvezérelt lakhatási kezdeményezések támogatásához és a fenntartható, inkluzív lakóterek biztosításához ösztönzőkre van szükség;

41.hangsúlyozza a fiatalokat mint a vidékről való elvándorlás fő szereplőit támogató kiemelt politikák előmozdításának fontosságát, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa számukra a „területen maradáshoz való jog” hatékony alkalmazását olyan célzott intézkedések révén, amelyek célja a vidéki térségek demográfiai hanyatlásának megfékezése és a tehetségek területen maradásának ösztönzése; úgy véli, hogy azoknak az egyéneknek, akik hozzá kívánnak járulni helyi közösségeik fejlődéséhez, bőséges lehetőségeket kell biztosítani, és ezért sürgősen fel kell számolni az akadályokat és a fiatalok közötti jelentős egyenlőtlenségeket a városi és vidéki területeken a magas színvonalú oktatáshoz való hozzáférés, a gazdasági függetlenség, a társadalmi és politikai szerepvállalás, valamint a nemzedékek közötti társadalmi interakció tekintetében; konkrét intézkedésekre és célzott finanszírozási programokra szólít fel, beleértve a Bizottság agyelszívásra vonatkozó cselekvési tervét is, a fiatalok és a fiatal vállalkozók támogatása érdekében, biztosítva számukra minden olyan eszközt és erőforrást, amelyre szükségük van ahhoz, hogy segítsék őket a mezőgazdasági földterületekhez, munkahelyekhez és üzleti lehetőségekhez való hozzáférésben; megjegyzi, hogy ezeknek az intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a közszolgáltatásokhoz, az oktatási és kulturális létesítményekhez való hozzáférés javítását, a lakhatáshoz, az alacsony kamatozású hitelekhez való hozzáférést, valamint – az adóügyekben a szubszidiaritás elvének kellő figyelembevétele mellett – az adózással kapcsolatos ösztönzőket, hogy segítsék a fiatalokat abban, hogy törekvéseikkel összhangban stabil jövőt építsenek anélkül, hogy el kellene hagyniuk származási helyüket, valamint ösztönözniük kell a vidéki területeken való letelepedést vagy az oda való visszatérést; ezért szükségesnek tartja a vidéki gazdaság diverzifikálására irányuló intézkedések előmozdítását a helyi lehetőségek kiaknázása révén, többek között a mezőgazdaságon és az idegenforgalmon kívüli területeken is, valamint minőségi munkahelyek teremtését;

42.kiemeli a szakoktatás és -képzés fellendítésének fontosságát, ugyanakkor elő kell mozdítani a fiatalok által irányított kezdeményezéseket és a nem formális tanulást a fiatalok számára a vidéki területek gazdaságához kapcsolódó speciális készségek fejlesztése érdekében, mint a társadalmi kohézió és a minőségi foglalkoztatás eszközét, e területek elnéptelenedése elleni küzdelem érdekében;

43.kiemeli a figyelemfelkeltő és a tudásmegosztó kampányok kulcsfontosságú szerepét azáltal, hogy előmozdítják a különböző oktatási kampányokat és programokat, valamint annak fontosságát, hogy azt az iskolai tantervek szerves részévé teszik; hangsúlyozza a korai iskolaelhagyással kapcsolatos egyre aggasztóbb adatokat, és e célból felszólítja a nemzeti és helyi hatóságokat, hogy szervezzék át iskolarendszereiket annak érdekében, hogy területükön garantálják az oktatáshoz való jogot, szem előtt tartva azokat a súlyos és objektív nehézségeket, amelyekkel szembesülhetnek; felszólítja ezért a tagállamokat és a helyi hatóságokat, hogy ne vonják össze az e területeken meglévő létesítményeket;

44.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy irányozzanak elő olyan új támogatott hiteleszközöket, amelyek alkalmasak a fiatal vállalkozók és a nők tevékenységének támogatására, beleértve a hitelhez való hozzáféréshez szükséges garancianyújtás alternatív formáit is; pénzügyi támogatást kér a fiatal mezőgazdasági termelők szerepvállalásának növelése érdekében, biztosítva a vidéki gazdaságok növekedését;

45.üdvözli az Európai Beruházási Bank Csoport (EBB-csoport) 3 milliárd eurós mezőgazdasági, erdészeti és halászati pénzügyi csomagjának új hitelkeretét, amely konkrét kezdeményezés a mezőgazdasági és biogazdasági kkv-k finanszírozási hiányának megszüntetésére, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők és a nők finanszírozásának megkönnyítésére; felhívja az EBB-csoportot, hogy vizsgáljon meg új támogatási formákat annak érdekében, hogy likviditást biztosítson a mezőgazdasági és vidéki értékláncok mentén működő szereplők számára;

46.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a helyi induló vállalkozásokat és a fiatalok visszatérésére, valamint a vidéki térségekben élő fiatalok lakásvásárlására és felújításra irányuló ösztönző programokat;

47.felhívja a Bizottságot, hogy hozzon létre egy Európai Ifjúsági Vállalkozási Alapot a vidéki térségekben, különös tekintettel a magas ifjúsági munkanélküliség és az agyelszívás által érintett régiókra; megjegyzi, hogy az alapnak célzott pénzügyi eszközök és adókedvezmények révén a vidéki induló vállalkozásokat, az innovatív mezőgazdaságot, a fenntartható turizmust és a digitalizációt kell támogatnia;

48.felhívja a figyelmet arra, hogy mindenki számára egyenlő hozzáférést kell biztosítani a szakmai célkitűzéseik eléréséhez szükséges minőségi készségek elsajátítását célzó intézkedésekhez, valamint a szakképzéshez; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a vidéki térségekben a nők munkája számos területen jelenleg nem élvez egyenlő esélyeket és feltételeket, mivel gyakran további kihívásokkal szembesülnek, ideértve a foglalkoztatási lehetőségekhez való korlátozott hozzáférést, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúlyra irányuló megfelelő intézkedések és a gyermekgondozási létesítmények hiányát; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a nők foglalkoztatását elősegítő környezetet, valamennyi család támogatásával, magas színvonalú koragyermekkori nevelési és gondozási rendszerek és szülői támogatás biztosításával;

49.kéri, hogy gazdasági és társadalmi szerepvállalásuk előmozdítása érdekében fokozottan támogassák a vidéki térségekben élő nőket, különösen a foglalkoztatáshoz, az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a szociális infrastruktúrához való hozzáférés javítására, valamint az erőszakkal szembeni védelemre és az erőszak megelőzésére irányuló intézkedések révén; hangsúlyozza, hogy a vidéki régiókban a női vállalkozók gazdasági függetlenségének megerősítése érdekében célzott támogatási programokat kell létrehozni;

50.hangsúlyozza, hogy a vidéki térségekben élő nők támogatása számos okból elengedhetetlen, beleértve a nemek közötti egyenlőség előmozdítását, a gazdasági növekedés előmozdítását, a közösségfejlesztés előmozdítását, a szegénység csökkentését és a környezeti fenntarthatóság biztosítását; kiemeli, hogy a nők munkavállalóként, mezőgazdasági termelőként és vállalkozástulajdonosként többszintű szerepet játszanak a vidékfejlesztésben, és hangsúlyozza, hogy a vidéki területeken és a helyi gazdaságban betöltött fontos szerepüket gyakran figyelmen kívül hagyják; hangsúlyozza, hogy a strukturális szociális támogatási és regionális fejlesztési programok kidolgozása során különös figyelmet kell fordítani a vidéken élő nőkre; kiemeli, hogy ezen akadályok kezelése elengedhetetlen a nők társadalmi szerepvállalásának növeléséhez és a bennük rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázásához a vidéki közösségekben;

51.felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy hívják fel a figyelmet a vidéki térségekben működő női vállalkozók meglévő és jövőbeli uniós finanszírozási lehetőségeire, és könnyítsék meg számukra a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférést; arra ösztönzi a tagállamokat, valamint a regionális és helyi önkormányzatokat, hogy használják ki a meglévő uniós strukturális és beruházási alapokat a női vállalkozók támogatására;

52.a nemek közötti egyenlőséget biztosító foglalkoztatási politikákra és célzott intézkedésekre szólít fel a munka és a magánélet közötti jobb egyensúly előmozdítása érdekében a vidéki területeken, beleértve a rugalmas munkamodelleket, a digitális munkalehetőségeket, a jobb szabadidős és oktatási kínálatot, valamint a családok közösségi alapú gondozási és támogatási struktúráinak előmozdítását;

53.sürgeti a Bizottságot, hogy fogadjon el intézkedéseket a vidéki területek alapját képező, környezetbarátabb és az EU élelmezésbiztonságát garantáló családi gazdálkodási modell védelme érdekében; hangsúlyozza, hogy olyan uniós ösztönzőrendszerre van szükség, amely korlátozza a mezőgazdasági földterületek magánbefektetési alapokban való felhalmozódását és a földárak ebből következő emelkedését; ragaszkodik a kis- és közepes méretű gazdaságok védelméhez a szövetkezetek és a hivatásos mezőgazdasági termelők uniós politikákban betöltött szerepének megerősítése révén; ösztönzi továbbá a tagállamokat, hogy hajtsanak végre konkrét intézkedéseket e gazdaságok támogatására azáltal, hogy egyszerűsítik a hitelhez való hozzáférést, korszerűsítik a vidéki infrastruktúrát és lendületet adnak a mezőgazdasági szövetkezeteknek;

54.hangsúlyozza a mezőgazdaság és az agrár-élelmiszeripari ágazat központi szerepét az élelmiszer-termelésben, az EU élelmezésbiztonságának biztosításában és a munkahelyteremtésben, amelyeket meg kell erősíteni, mivel nagy szerepet játszanak a térségek megóvásában és kulcsfontosságú elemei a fenntartható tájgazdálkodás biztosításának, valamint hogy ez az ágazat a belső és vidéki területek fejlődésének és növekedésének motorja, hiszen gyakran nemzetközi szinten is sikeres kiváló termékeket állítanak elő; megjegyzi, hogy támogatni kell a mezőgazdasági termelőket az innováció és a diverzifikáció területén, ugyanakkor elő kell mozdítani a mezőgazdasági üzemek versenyképességét is; úgy véli, hogy a fenntarthatóbb modellre való átállást kiegyensúlyozottan kell megközelíteni, figyelembe véve a helyi sajátosságokat és a vidéki közösségek gazdasági szükségleteit, és olyan változások előidézése nélkül, amelyek veszélyeztetnék hosszú távú fejlődésüket; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek határozott és célzott lépéseket a túlzott szabályozási terhek csökkentése és a tisztességes piaci feltételek biztosítása révén a mezőgazdasági üzemek bezárásának megelőzése és a generációs megújulás ösztönzése érdekében; megfelelő támogatást kér az élelmiszer-önellátás és a növénytermesztés diverzifikálásának előmozdítása érdekében; kiemeli különösen a legkülső régiók és vidéki térségeik sajátos strukturális kihívásait;

55.sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az élelmezésbiztonság megerősítése és annak biztosítása érdekében, hogy az európai mezőgazdasági termelők ne szembesüljenek tisztességtelen versennyel olyan termékek miatt, amelyek nem felelnek meg ugyanazon környezetvédelmi, állatjóléti és élelmezésbiztonsági előírásoknak, érvényesítsék az EU-ba importált mezőgazdasági termékekre vonatkozó termelési előírások szigorú egyenértékűségét, és e tekintetben felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a kereskedelmi megállapodások tiszteletben tartsák az európai mezőgazdasági normákat, és biztosítsanak egyenlő versenyfeltételeket az uniós mezőgazdasági termelők számára;

56.elismeri, hogy a zöld átállás ambiciózus céljai lehetőségeket és kockázatokat egyaránt jelentenek az uniós mezőgazdaságra nézve; hangsúlyozza, hogy az EU-ban a gazdaságok száma 2005 és 2020 között mintegy 37%-kal csökkent, és e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek lépéseket a mezőgazdasági üzemek száma csökkenésének enyhítésére, valamint bevételeik és versenyképességük támogatására, hogy megfékezzék e területek elnéptelenedését és ösztönözzék a generációs megújulást;

57.emlékeztet arra, hogy egyszerűsíteni kell az uniós alapokhoz való hozzáférésre vonatkozó adminisztratív eljárásokat a mezőgazdasági termelőkre és a vidéki kisvállalkozásokra nehezedő bürokratikus terhek csökkentése révén, az alapok kezelésében részt vevő intézményi szintek közötti koordináció javításával, a források hatékonyabb és időszerűbb kifizetésének biztosítása érdekében;

58.emlékeztet továbbá arra, hogy ezeknek a területeknek, a mezőgazdasági üzemeknek, valamint a mezőgazdasági és erdészeti területek tulajdonosainak a nagyobb európai versenyképesség érdekében megfelelő pénzügyi támogatásban kell részesülniük, többek között a berendezések beszerzéséhez és fenntartásához nyújtott támogatás formájában;

59.teljes mértékben tudatában van annak, hogy a vidéki területek kulcsszerepet játszanak a zöld és digitális átállásban; hangsúlyozza, hogy az átmeneteket fokozatosan, az elérhető célok mentén kell végrehajtani; e tekintetben kéri, hogy az uniós finanszírozás jobban kapcsolódjon a környezeti fenntarthatósághoz és a biológiai sokféleség védelméhez;

60.hangsúlyozza, hogy támogatni kell az ukrán mezőgazdasági termékek kereskedelme vagy kivitele által legkedvezőtlenebbül érintett európai régiókban a vidéki közösségeket;

61.rámutat a mezőgazdasági termelőkre és vidéki vállalkozásokra vonatkozó kompenzációs intézkedések fontosságára, annak biztosítása érdekében, hogy az ökológiai átállás méltányos és célszerű legyen, és ne vezessen új társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekhez; hangsúlyozza, hogy ahhoz, hogy ez az átállás sikeres legyen, kulcsfontosságú lesz az összes érdekelt fél – elsősorban a mezőgazdasági termelők és az erdészek – teljes körű bevonása és a velük való együttműködés;

62.kiemeli, hogy a mezőgazdaság előmozdítása a vidékfejlesztési stratégia szükséges, de önmagában nem elégséges eleme, mivel a vidéki térségekben nem minden embert foglalkoztatnak a mezőgazdasági ágazatban vagy élnek mezőgazdasági struktúrákban;

63.elismeri, hogy a turizmus gyakran lényeges jövedelemforrás a vidéki, hegyvidéki, szigeti és legkülső területek, valamint a földközi-tengeri régió számára, és ösztönözheti a munkahelyteremtést és a vállalkozásokat, emellett a természethez, a hagyományokhoz és a kulturális örökséghez kapcsolódó, egyedülálló élményeket kínál, és egyre több látogatót vonz; ezért úgy véli, hogy a turizmust a mezőgazdasági, halászati, élelmiszeripari és kulturális ágazattal szinergiában a vidéki gazdaságba történő beruházások révén kell támogatni, és hogy az EU-nak elő kell mozdítania ezen ágazatok együttélését és továbbfejlesztését;

64.kiemeli, hogy a vidéki és a falusi turizmus a mezőgazdaságot kiegészítő tevékenység lehet, amely lehetőségeket kínál a mezőgazdasági bevételek diverzifikálására és a vidéki területek fejlődésének támogatására, ezért forrásokat kell elkülöníteni a turizmus és a szálloda- és vendéglátóipari tevékenységek fejlesztésére;

65.hangsúlyozza, hogy a vidéki turizmust fenntartható módon kell előmozdítani; kiemeli a vidéki területek gazdasági előnyei optimalizálásának fontosságát, minimalizálva közben a turizmus helyi közösségekre és az ökoszisztémára gyakorolt lehetséges negatív hatásait;

66.hangsúlyozza a nyelvi kisebbségek védelmének és támogatásának fontosságát az EU vidéki területein, elismerve őket Európa kulturális örökségének szerves részeként és a regionális fejlődés motorjaként; ezért felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy különítsenek el kohéziós politikai forrásokat a régiók nyelvi és kulturális hagyományaihoz kapcsolódó nyelvi promóciós, képzési, kulturális turisztikai és helyi vállalkozói projektek támogatására;

67.sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ösztönözzék a vidéki és elnéptelenedett, illetve az elnéptelenedés veszélyének kitett területek idegenforgalmát a történelmi falvakat és a helyi termékeket kihangsúlyozó kezdeményezések finanszírozásával, új zöldutak és más természetjáró útvonalak létrehozásával, valamint a vidéki és természeti idegenforgalom szempontjából kiemelkedő környezetek elismerésére szolgáló, a strandoknak odaítélt „kék zászlóhoz” hasonló jelölés bevezetésével;

68.megállapítja, hogy egyes tagállamokban az önkormányzatok döntő szerepet játszanak a regionális gazdasági fejlődés motorjaiként, és a helyi gazdaságuk által generált jelentős adóbevételekből részesülnek; kiemeli, hogy ezek a bevételek arra ösztönözhetik az önkormányzatokat, hogy az uniós kohéziós alapokat jövőbeli adóalapjuk növelésére, a hosszú távú helyi gazdasági növekedés előmozdítására és a hosszú távú adóbevételek biztosítására fordítsák; e célból felhívja a Bizottságot, hogy az adóügyekben a szubszidiaritás elvének kellő figyelembevételével kezdeményezzen párbeszédet a gazdasági tevékenységekre kivetett adók önkormányzatokkal való megosztásának lehetséges előnyeiről;

69.kitart amellett, hogy a túlzott bürokrácia nem gátolhatja meg a mezőgazdasági termelőket abban, hogy a fenntartható élelmiszer-termelésre és a vidéki gazdasági fejlődésre összpontosítsanak; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a jövőbeli kohéziós politikai rendeletekbe építsenek be erős vidéki dimenziót, és prioritásként mozdítsák elő a jobb szabályozást az adminisztratív terhek csökkentése és a vidéki vállalkozások, különösen a kkv-k, a szövetkezetek és a polgárok által vezetett közösségek versenyképességének biztosítása, valamint a forrásokhoz való könnyebb és hatékonyabb hozzáférés, a költségcsökkentés és az uniós finanszírozás egyszerűsített kérelmezési és értékelési folyamatai előmozdítása érdekében, különösen a kis kedvezményezettek esetében; megerősíti, hogy az eljárások optimalizálása, a bürokrácia csökkentése és az átláthatóság javítása elengedhetetlen a rendelkezésre álló erőforrásokhoz való hozzáférés javításához; felhívja a Bizottságot ezért, hogy nyújtson megfelelő tanácsadó szolgáltatást és technikai segítséget az irányító hatóságoknak, ezáltal hozzájárulva a felhasználási arányok növekedéséhez is;

70.integráltabb megközelítést szorgalmaz az uniós ipari és kohéziós politikák között, biztosítva, hogy a regionális fejlesztési stratégiák összhangban legyenek az ipari átalakulásra irányuló erőfeszítésekkel, különösen a ritkán lakott északi területeken;

71.hangsúlyozza a kkv-k fontosságát a technológiai ágazatokban a vidéki digitalizáció és a gazdasági reziliencia szempontjából; kéri az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy az állami intézkedések támogassák a helyi vállalkozásokat és előmozdítsák a közelségen alapuló gazdaságokat, elkerülve azokat a kritériumokat, amelyek hátrányos helyzetbe hozhatják a kisebb vállalkozásokat;

72.hangsúlyozza, hogy jobban össze kell hangolni a meglévő területfejlesztési eszközöket és a strukturális alapokat, beleértve az olyan kezdeményezéseket is, mint a tehetségpotenciál kiaknázása és a Polgármesterek Szövetsége;

73.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt a határozatot a Tanácsnak és a Bizottságnak.