1.üdvözli a tisztaipar-megállapodást mint régóta várt első lépést Európa ipari versenyképessége és innovációja, a stratégiai autonómia, a dekarbonizáció, a jólét és a tiszta növekedés megerősítése felé; sürgeti a Bizottságot, hogy mielőbb térjen át a stratégiáról a cselekvésre és a végrehajtásra; elismeri, hogy a javasolt intézkedéseket további intézkedésekkel kell kiegészíteni; hangsúlyozza, hogy a szilárd és jól célzott iparpolitika elengedhetetlen egy erős és fenntartható európai ipari bázis biztosításához, valamint színvonalas munkahelyek létrehozásához és fenntartásához, miközben dekarbonizálja gazdaságunkat, csökkenti a szennyezést és megerősíti Európa rezilienciáját;

2.üdvözli az Ipari Dekarbonizációs Bank létrehozását, amelynek célja 100 milliárd EUR összegű finanszírozás mozgósítása, továbbá üdvözli az ipari dekarbonizációt és a villamosítást támogató kulcsfontosságú ipari folyamatok dekarbonizációjára irányuló, 1 milliárd EUR összegű aukcióval kapcsolatos, bejelentett kísérleti projektet; hangsúlyozza a tiszta technológiák gyártásába történő beruházások és a tőkéhez való hozzáférés növelésének fontosságát, többek között az Innovációs Alapon keresztül nyújtott kiegészítő finanszírozás révén; kéri, hogy a tagállamok szélesebb körben vegyenek részt az aukciót szolgáltatásként kínáló rendszerekben; felszólít a szén-dioxid-kibocsátáson, a méretezhetőségen és az ellátás biztonságán alapuló beruházási kritériumok elfogadására; támogatja a karboncsökkentési célú szerződéseket a szén-dioxid-ár és az ipari szén-dioxid-gazdálkodási projektek költségei közötti különbség megszüntetése céljából a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatokban; megfontolja a bank számára a Versenyképességi Alap irányításán belül az ipari dekarbonizációs technológiák bevezetésére irányuló költségvetési sor létrehozását;

3.támogatja a megfizethető energiára vonatkozó cselekvési tervet és annak a villamosenergia-piaci szerkezet végrehajtására való összpontosítását, megerősítve az olyan eszközöket, mint a villamosenergia-vásárlási megállapodások és a kétirányú különbözeti szerződések, a fosszilis tüzelőanyagok árai által a villamosenergia-árakra gyakorolt hatás csökkentése érdekében; üdvözli a vállalati villamosenergia-vásárlási megállapodások Európai Beruházási Bankon keresztül történő megvalósításának kísérleti programját, és hangsúlyozza, hogy a kapacitásbővítés és a valódi dekarbonizáció megvalósítása érdekében ki kell használni a villamosenergia-vásárlási megállapodásokban rejlő lehetőségeket; felhívja a Bizottságot, hogy vezessen be kockázatmentesítési eszközöket azon fő akadályok kezelése érdekében, amelyekkel az energiaigényes iparágak szembesülnek az energiavásárlási megállapodások, különösen a megújuló energiaforrásokra vonatkozó energiavásárlási megállapodások, valamint az energiafelhasználók keresleti oldalán jelentkező kockázatok csökkentésére irányuló kétirányú különbözeti szerződések aláírása során, és vizsgálja meg, hogy miként lehetne ösztönözni hibrid energiavásárlási megállapodások és megfelelő rugalmassági termékek kidolgozását;

4.hangsúlyozza, hogy javítani kell az energetikai infrastruktúrát, különösen a határokon átnyúló összeköttetéseket, többek között az energiahálózatok összekapcsolását, és ki kell teljesíteni az energiauniót; felszólít a villamosenergia-piaci integráció elmélyítéséről szóló jövőbeli párbeszéd terén nagyratörő eredmények elérésének megcélzására, mivel a szabályozási felügyelet és a beruházástervezés jelenlegi széttagoltsága valamennyi tagállamban akadályozza az integrációt és a villamosítást; felhívja a tagállamokat, az átvitelirendszer-üzemeltetőket és a Bizottságot, hogy fokozzák a határokon átnyúló villamosenergia-kereskedelmet a piaci integráció előnyeinek kiaknázása és az ellátás megbízhatóságának javítása érdekében valamennyi összekapcsolt fél számára; sürgeti a tagállamokat, hogy törekedjenek az (EU) 2018/1999 rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1999 rendelete (2018. december 11.) az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 328., 2018.12.21., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2018/1999/oj). jelenleg meghatározott 15%-os összekapcsolási cél elérésére;

5.hangsúlyozza, hogy le kell zárni az energiaadó-irányelv A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2003/96/oj). felülvizsgálatával kapcsolatos munkát, amelynek célja az energiatermékek adóztatásának összehangolása az EU energia- és éghajlat-politikai célkitűzéseivel, valamint a hálózati díjakra vonatkozó díjszabási módszerek kialakításának harmonizálása, feltéve, hogy ezek az intézkedések nem a végső fogyasztók kárára történnek; felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen nyújtsanak rövid távú segítséget az iparnak és a háztartásoknak, például a villamosenergia-adók és -illetékek csökkentése, valamint indokolatlan kiegészítő követelmények (az uniós jogszabályok „eltúlzott átültetése”) alkalmazásának mellőzése révén, amennyiben ez torzítja az egyenlő versenyfeltételeket;

6.ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák a közös európai ipari prioritásokra fordított állami támogatási kiadások koordinációját, és felhívja a tagállamokat, hogy ezt használják fel az iparnak a tiszta átállás felé vezető úton való támogatására, figyelembe véve ugyanakkor a különböző költségvetési kapacitásokat; ismételten hangsúlyozza az egyenlő versenyfeltételek szükségességét; hangsúlyozza, hogy Unió-szerte javítani kell az iparpolitika koordinációját, mind a tagállamok között, mind a tagállamok és a Bizottság között; támogatja a versenyképességi koordinációs eszköz alkalmazását a nemzeti törekvések irányítása és összehangolása érdekében; úgy véli, hogy az állami támogatásnak hozzá kell járulnia a munkahelyek és az ipari tevékenység megőrzéséhez Európában, és hogy az ilyen támogatás kedvezményezettjeinek el kell kötelezniük magukat a tisztességes foglalkoztatás és munkakörülmények megőrzése mellett, valamint részt kell venniük a szociális párbeszédben;

7.támogatja az egyszerűsítést és a digitalizációt az engedélyezési eljárások felgyorsítása érdekében, a környezetvédelmi biztosítékok tiszteletben tartása és az emberi egészség védelme mellett; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is kezelje az ipar energiához való hozzáférését és az ipari dekarbonizációt gátló szűk keresztmetszeteket az ipar dekarbonizációjának felgyorsításáról szóló jogszabályban, többek között a bírósági és közigazgatási eljárások felgyorsítására irányuló intézkedések elfogadásával, és értékelje a tiszta és nettó zéró kibocsátású projektekkel, valamint a tárolási és hálózati projektekkel összefüggésben az építési kibocsátásokra és lerakásokra vonatkozó célzott mentességek kritériumait; sürgeti a tagállamokat, hogy javítsák adminisztratív kapacitásaikat az engedélyek időben történő feldolgozásának biztosítása és a megújulóenergia-irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2023/2413, 2023.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2023/2413/oj). – beleértve a kiemelkedően fontos közérdek elvét – és a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1735, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1735/oj). teljes körű végrehajtása érdekében;

8.felhívja a Bizottságot, hogy mind az ellátás biztonsága, mind a megfizethetőség megőrzése során vegyen figyelembe minden olyan rendelkezésre álló technológiát, amely hozzájárul az EU 2050-re kitűzött klímasemlegességi céljának költséghatékony eléréséhez a tisztább, stabil, biztonságos és függetlenebb energiaszerkezet kialakítása érdekében; elismeri, hogy a tiszta és biztonságos energiaszerkezet szempontjából alapvető fontosságú a megújuló energia, valamint az atomenergia alkalmazása az emellett döntő tagállamok számára; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg a kis méretű moduláris reaktorok biztonságos európai fejlesztésével és gyártásával kapcsolatos együttműködést, és mozdítsa elő a magfúzió mint jövőbeli energiatechnológia kutatását; üdvözli annak bejelentését, hogy értékelni fogják az új nukleárisenergia-technológiákra vonatkozó engedélyezési gyakorlatok egyszerűsítésének lehetőségét;

9.hangsúlyozza a villamosítás szerepét, de megjegyzi, hogy a hálózatok jelentős bővítésére és korszerűsítésére van szükség; felszólít az „energiarugalmasságra vonatkozó uniós stratégia” kidolgozására, amely a keresletoldali válaszra és az energiatárolásra összpontosít; üdvözli a fűtési és hűtési stratégia és a villamosítási cselekvési terv frissítésére irányuló szándékot; felhívja a Bizottságot, hogy ismerje el az energiahatékonysági ágazatot az ipari dekarbonizáció és az európai versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú stratégiai ágazatként;

10.hangsúlyozza, hogy a megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén fontos szerepet játszhat az ipar dekarbonizációjában; felszólít az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hidrogén egyszerű, technológiasemleges és beruházásbarát fogalommeghatározásának gyors elfogadására és végrehajtására az (EU) 2024/1788 irányelvet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1788 irányelve (2024. június 13.) a megújuló gáz és a földgáz, valamint a hidrogén belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az (EU) 2023/1791 irányelv módosításáról, valamint a 2009/73/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1788, 2024.7.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1788/oj). kiegészítő, küszöbön álló felhatalmazáson alapuló rendeletben, meghatározva az alacsony szén-dioxid-kibocsátású üzemanyagok révén elért üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkenés értékelésére szolgáló módszertant, biztosítva ugyanakkor, hogy ez a fogalommeghatározás szilárd és tudományosan megalapozott legyen, valamint ösztönözze a hidrogéntermelést és -felhasználást a kibocsátáscsökkentés biztosítása érdekében; támogatja a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokra vonatkozó szabályokról szóló tanulmány bejelentését; sürgeti a Bizottságot, hogy vegye figyelembe e tanulmány eredményeit és az érdekelt felek aggályait, és adott esetben tegyen javaslatot a nem biológiai eredetű megújuló üzemanyagokról szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktus A Bizottság (EU) 2023/1184 felhatalmazáson alapuló rendelete (2023. február 10.) az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásokból származó közlekedési célú üzemanyagok előállítására vonatkozóan részletes szabályokat meghatározó uniós módszertan létrehozásával történő kiegészítéséről (HL L 157., 2023.6.20., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2023/1184/oj). módosítására a megújuló hidrogén előállításának növelése és fogyasztói árának csökkentése érdekében;

11.megismétli, hogy intézkedéseket kell kidolgozni a gázellátás mérsékelt költségek mellett történő biztosítására azon ágazatok számára, amelyek rövid és középtávon nem támaszkodhatnak jelentős mértékben a villamosításra; diverzifikált és megbízható partnerségeket szorgalmaz az Unió biztonságával, érdekeivel és a RePowerEU ütemtervével összhangban;

12.sürgeti a Bizottságot, hogy kezdjen ágazati párbeszédet az iparágakkal, a tudományos körökkel, a szociális partnerekkel és a tiszta technológiák terén és az energiaigényes iparágakban érintett érdekelt felekkel, valamint a (határokon átnyúló) regionális ipari klaszterekkel versenyképességük megerősítése és átállási pályájuk megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy az ipari ökoszisztémák nagymértékben összekapcsolódnak és hatékonyak, így egy létesítmény bezárása az egész klasztert érinti; kéri az ipari ökoszisztémáink versenyképességének és ellenálló képességének, valamint az átállási pályákon elért előrehaladásának éves nyomon követését és az arról való beszámolást annak érdekében, hogy az eszközöket szükség esetén gyorsan, testreszabott támogatással ki lehessen igazítani;

13.hangsúlyozza, hogy a tiszta ipari átállás sikere a képzett munkaerőn múlik; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki összehangolt ipari készségfejlesztési stratégiát a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabályhoz és a tiszta technológiák prioritásaihoz igazítva; támogatja a „nettó zéró” ipart szolgáló európai akadémiák és szakképzési kiválósági központok gyors elindítását és bővítését; ösztönzi az olyan uniós eszközök használatát, mint az ESZA+, az Erasmus+ és az Igazságos Átmenet Alap, hogy támogassák a célzott továbbképzést és átképzést az átalakulóban lévő ipari régiókban, beleértve a vidéki területeket is;

14.üdvözli az európai gyártású, tiszta, körforgásos és alacsony szén-dioxid-kibocsátású termékek vezető piacait; hangsúlyozza, hogy állami és magánbeszerzések, valamint adott esetben fenntarthatósági és rezilienciakritériumok és normák bevezetése révén ösztönözni kell a keresletet; támogatja az ipari termékekre (pl. az acélra és a cementre) vonatkozó önkéntes szén-dioxid-intenzitási címkék létrehozását, amelyek a folyamat torzítása helyett a szén-dioxid-kibocsátási teljesítményt tükrözik, valamint a meglévő uniós jogszabályokkal, többek között a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1781 rendelete (2024. június 13.) a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási keretének létrehozásáról, az (EU) 2020/1828 irányelv és az (EU) 2023/1542 rendelet módosításáról, valamint a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1781, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1781/oj). és az építési termékekről szóló rendelettel Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/3110 rendelete (2024. november 27.) az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról és a 305/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/3110, 2024.12.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/3110/oj). való összehangolást; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg a tiszta, uniós gyártású termékek iránti kereslet garantálásával kapcsolatos egyéb követelményeket;

15.üdvözli azokat a javasolt intézkedéseket, amelyek az anyagokhoz és erőforrásokhoz való hozzáférés biztosítása révén fellendítik a körforgásos gazdaságot és a biogazdaságot; ösztönzi, hogy a körforgásos gazdaságról szóló jogszabályba foglaljanak bele olyan intézkedéseket, amelyek növelik a stratégiai fontosságú másodlagos nyersanyagok használatát és megfizethetőségét az EU-n belül, figyelembe véve a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1252 rendelete (2024. április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1252, 2024.5.3., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1252/oj). céljait; hangsúlyozza, hogy meg kell határozni azokat a stratégiai fontosságú másodlagos nyersanyagokat, amelyeket exportellenőrzésnek kell alávetni, mint amilyen például az acél- és fémhulladék, és kezelni kell a kínálatuk és keresletük egyensúlyhiányát, többek között az exportkorlátozások feltárása révén; ragaszkodik a hulladékszállításról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1157 rendelete (2024. április 11.) a hulladékszállításról, az 1257/2013/EU és az (EU) 2020/1056 rendelet módosításáról, valamint az 1013/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1157, 2024.4.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1157/oj). hatékony végrehajtásához; olyan kiszámítható szabályozási keretet szorgalmaz, amely lehetővé teszi a körforgásos üzleti modelleket, különösen a hulladékmegelőzésen, az újrafelhasználáson és a magas színvonalú újrafeldolgozáson alapuló modelleket;

16.hangsúlyozza, hogy a piacvédelmi mechanizmusok teljes körű alkalmazásával meg kell védeni az európai piacot a tisztességtelen versennyel és a nem uniós országokból származó ipari többletkapacitások dömpingjével szemben; felhívja a Bizottságot, hogy fogadja el a piacvédelmi eszközök szisztematikus, proaktív és arányos alkalmazását, beleértve a dömpingellenes és szubvencióellenes vizsgálatokat is; követeli a külföldi támogatásokról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról (HL L 330., 2022.12.23., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2560/oj). végrehajtási kapacitásának megerősítését, és sajnálja, hogy ezt az eszközt még nem aktiválták szisztematikusan a kulcsfontosságú ágazatokban; felhívja a Bizottságot, hogy kezelje az ipari többletkapacitást és a stratégiai függőségeket olyan alapvető versenyjogi kockázatokként, amelyek összehangolt uniós szintű választ és megfelelő eszközöket igényelnek; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a strukturális piaci torzulásokhoz vagy a tisztességtelen versenyhez hozzájáruló szereplők ne férjenek hozzá az EU belső piacához vagy az európai ipari projektekhez;

17.üdvözli az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) javasolt egyszerűsítését az első omnibusz csomagban, ami fontos lépés a CBAM hatékonyságának további növelése felé a kibocsátásáthelyezés kezelése érdekében; megismétli egy működőképes exportmegoldásra irányuló felhívását az EU-ból nem uniós országokba exportált CBAM-áruk kibocsátásáthelyezési kockázatának kezelése érdekében; kéri a Bizottságot, hogy gondosan elemezze az EU-n kívülről származó, ellenőrizetlen tanúsítványokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek károsíthatják a tisztességes versenyt; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy az év vége előtt a kijátszás elleni stratégiát terjeszt elő, és a közelgő felülvizsgálat részeként fontolóra veszi a CBAM további ágazatokra való kiterjesztését; hangsúlyozza a hatékony CBAM fontosságát az ingyenes kibocsátási egységeknek az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerben való fokozatos megszüntetésével összefüggésben;

18.üdvözli, hogy az ipari szén-dioxid-gazdálkodási stratégia végrehajtásával összefüggésben a tartós szén-dioxid-eltávolítás üzleti esettanulmányát beépítik a jövőbeli jogszabályokba (felülvizsgálatokba); elismeri, hogy a szén-dioxid-gazdálkodás, beleértve a szén-dioxid-leválasztást, -tárolást, -szállítást és -hasznosítást, szükséges lehet a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ágazatokban; hangsúlyozza, hogy javaslatot kell tenni a szén-dioxid-szállításra és -infrastruktúrára vonatkozó szén-dioxid-piaci keretcsomagra;

19.elérhető finanszírozást sürget a kkv-k számára; üdvözli az olyan eszközök esetében tapasztalható gyorsított jóváhagyást és folyósítást, mint az Innovációs Alap és a nettó zéró kibocsátási célt szolgáló iparról szóló jogszabály, és hangsúlyozza, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekre vonatkozó kezdeményezésnek hozzáférhetőnek kell lennie a kkv-k számára; további javításokat és harmonizációt sürget a finanszírozási kérelmek egyszerűsítése, a beszámolási kötelezettségek csökkentése és a kis projektek felgyorsítása érdekében;

20.hangsúlyozza az ágazatspecifikus megközelítések fontosságát a tisztaipar-megállapodás valamennyi ipari ökoszisztémában történő hatékony végrehajtása érdekében; üdvözli a gépjárműiparra vonatkozó ipari cselekvési tervet, az acél- és fémipari cselekvési tervet, a vegyipari csomag bejelentését, a fenntartható közlekedésre vonatkozó beruházási tervet és a biogazdasági stratégiát, amelyek az átfogó ipari átállás kulcsfontosságú építőelemei; kéri, hogy a fenntartható közlekedésre vonatkozó beruházási terv tartalmazzon részletes dekarbonizációs stratégiákat, amelyek tükrözik a különböző közlekedési módok sajátos technológiai és beruházási igényeit; felszólít más ágazatok, például az európai repülés- és űripari ágazat és az alternatív üzemanyagok bevonására a tisztaipar-megállapodás keretébe; a tiszta technológiákról szóló külön cselekvési tervet kér;

21.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottságnak, a Tanácsnak, valamint a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek.