1.nagyra értékeli, hogy az EBB készen áll arra, hogy igazodjon a változó uniós szakpolitikai követelményekhez, miközben tiszteletben tartja hosszú távú céljait; üdvözli az EBB csoport 2024–2027-es időszakra szóló stratégiai ütemtervét, amely tükrözi az EU politikai prioritásait; emlékeztet arra, hogy a stratégiai ütemtervben meghatározott nyolc prioritási terület a következő: az EBB klímabankként betöltött szerepe, digitalizáció és új technológiák bevezetése, a biztonsági és védelmi ipar, a modern kohéziós politika, a mezőgazdaság és a bioökonómia, Európa szociális infrastruktúrája, az EU-n kívüli nagy hatású beruházások és a tőkepiaci unió;

2.hangsúlyozza, hogy az EBB-nek még nagyobb szerepet kell játszania az európai beruházási hiány megszüntetésében, amelyet Mario Draghi 800 milliárd EUR-ra becsült, amelyből 450 milliárd EUR csak az energetikai átálláshoz szükséges; felhívja a Bizottságot és az EBB-t, hogy teljes mértékben használják ki az EBB-ben rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy pénzügyi támogatást nyújtson az EU közös prioritásaihoz, és betöltse kulcsfontosságú szerepét a méltányos és inkluzív fenntartható növekedéshez szükséges beruházások ösztönzésében, miközben maximalizálja az innovációból származó előnyöket a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai területeken; kéri, hogy a következő többéves pénzügyi keretben erősítsék tovább az EBB csoport hozzájárulását, különösen olyan pénzügyi eszközök és költségvetési garanciák révén, amelyek rendkívül hatékonynak bizonyultak a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai célkitűzések előmozdításában; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást erre a célra az EBB-nek adott megbízatások és egy lehetséges tőkeemelés révén, lehetővé téve ezáltal az EBB számára, hogy olyan beruházásokat tudjon mozgósítani, amelyek valóban megfelelnek a páneurópai igényeknek, és megerősítik az EU mint globális szereplő jelentőségét; emlékeztet arra, hogy az új Bizottság célul tűzte ki, hogy beruházásorientált bizottsággá váljon;

3.megjegyzi, hogy az EBB „tripla A” minősítése elengedhetetlen, és egy kulcsfontosságú érték, amelyet fent kell tartani; sürgeti az érintett szereplőket, hogy az EBB hitelezési politikájának és mandátumának kiigazítása során védjék és garantálják ezt a minősítést; hangsúlyozza, hogy a minősítés többek között szilárd tőkepozícióján, eszközeinek kiváló minőségén és teljesítményén, a tagállamok mint végső garanciavállalók hitelképességén, valamint azon alapul, hogy az EBB reagált az uniós szakpolitikai célkitűzésekre; megjegyzi, hogy a szilárd tripla A minősítés és az erős kockázatkezelési keretrendszer révén az EBB csoport rendelkezik az éves beruházásainak folyamatos növeléséhez szükséges pénzügyi erővel; kiemeli, hogy az EBB hitelminősítése és pénzügyi helyzete azt is lehetővé teszi, hogy a magán kereskedelmi bankokhoz képest kedvező finanszírozási feltételeket biztosítson a közérdekű projektek finanszírozása során, biztosítva a biztonságot és a költséghatékonyságot, valamint lehetővé téve számára, hogy elviselje a hozamok esetleges ingadozásait, megőrizze a befektetői bizalmat és visszafogja a hitelfelvételi költségeket; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek jobban ki kellene használnia kiváltságos státuszát, hogy nagyobb kockázatot vállaljon az európai közjavak és stratégiai beruházások finanszírozásában; tudomásul veszi az EBB kormányzótanácsának azon döntését, hogy az EBB tőkeáttételi mutatójának felső határát 250 %-ról 290 %-ra emeli; hangsúlyozza, hogy az EBB-nek megfelelően kell kalibrálnia beavatkozását, annak biztosítása érdekében, hogy ne szorítsa ki a magánberuházásokat;

4.megjegyzi, hogy az EBB beruházási volumene a GDP-hez viszonyítva 0,1 % Ez az arány Írországban, Lettországban és Magyarországon a legalacsonyabb. és 1,4 % között mozog az európai országok között 2024-ben; felhívja az EBB csoportot, hogy biztosítsa a befektetések kiegyensúlyozottabb földrajzi eloszlását azzal a céllal, hogy maximalizálja hatását valamennyi uniós régióban a felzárkóztató és inkluzív növekedés Unió-szerte történő előmozdítása érdekében, különös tekintettel az alulreprezentált és kevésbé fejlett területekre; felszólítja az EBB-t, hogy tartsa szem előtt azokat a beruházási terveket, amelyek az EU legfejlettebb régiói és a szigeti régiók, a belső területek, a legkülső régiók, a gazdaságilag hátrányos helyzetű területek és az EU természeti tényezők által hátrányosan érintett részei közötti szakadék csökkentésére összpontosítanak;

5.hangsúlyozza, hogy a szinergiák, az eredményesség és a hatékonyság fokozása érdekében egyszerűsíteni, észszerűsíteni, optimalizálni és konszolidálni kell az EBB jelenlegi és jövőbeli folyamatait és megbízásait; javasolja egy egységes pénzügyi szabályrendszert tartalmazó egységes szabálykönyv kidolgozását és bevezetését, amely egységes keretként szolgálna több uniós program számára, és egyszerűsítené a végrehajtást a partnerek számára, hozzájárulva az EBB műveleteinek javításához;

6.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy csökkentsék az adminisztratív terheket és a jelentéstételi költségeket, és hogy egyszerűsítsék az EBB által finanszírozott projektekre vonatkozó eljárásokat, különösen a kkv-k és a kisebb léptékű, innovációvezérelt kezdeményezések esetében; hangsúlyozza, hogy egy észszerűbb folyamat növelhetné az EBB hatását és reagálóképességét; üdvözli e tekintetben, hogy egyablakos ügyintézési pontokat hoztak létre, hogy összehangolt pénzügyi támogatást és technikai iránymutatást nyújtsanak;

7.elismeri, hogy az EBB elkötelezte magát a piacra lépési idő lerövidítésére irányuló reformok mellett, amelyek célja a 30 %-os csökkentés 2024 végéig és az 50 %-os csökkentés a 2024–2026 közötti időszakban; megjegyzi, hogy felgyorsítják e reformok végrehajtását a bürokrácia csökkentése, a csoporton belüli szinergiák erősítése, a belső eljárások automatizálása és racionalizálása, valamint a költséghatékonyság javítása érdekében; felszólítja a Bizottságot és az EBB-t, hogy vizsgálják meg, hogyan lehetne felgyorsítani az EBB piacra lépési idejét, valamint egyszerűsíteni a finanszírozási megbízásokat anélkül, hogy ez veszélyeztetné a könyvvizsgálati standardokat vagy az átláthatóságot; felhívja az EBB-t, hogy fokozza a tevékenysége digitalizálására irányuló erőfeszítéseit;

8.hangsúlyozza az EBB csoport mint páneurópai és nemzetközi beruházási testület fontos szerepét az állami és magánfinanszírozás uniós prioritások számára történő mozgósításában, valamint a tagállamok alapvető és stratégiai beruházások, valamint uniós szakpolitikai célok finanszírozásában való támogatásában;

9.emlékeztet ugyanakkor arra, hogy az EBB műveletei jellegüknél fogva korlátozottak, és csak támogató szerepet játszhatnak a jelentős beruházási hiány kezelésében; megismétli, hogy egy integráltabb gazdasági és monetáris unió, egy megerősített gazdasági struktúra és a hatékony koordináció támogatná az EBB műveleteit; ezért gyors és jelentős előrelépésre szólít fel a tőkepiaci unió tekintetében, különösen a közelmúltban elindított megtakarítási és beruházási unióval kapcsolatos konkrét lépések, a bankunió kiteljesítése, valamint adott esetben olyan uniós szintű beruházási instrumentumok és eszközök létrehozása révén, amelyek célja az uniós adófizetők költségeinek minimalizálása és az európai közjavak biztosítása hatékonyságának maximalizálása;

10.megerősíti, hogy az integráltabb tőkepiacok és a mélyebb egységes piac szintén az EBB műveleteinek alapját képezik; üdvözli az EBB stratégiai ütemtervét, amely a menetrendjében kiemelt helyet ad a tőkepiaci uniónak; úgy véli, hogy egy megfelelően kiépített megtakarítási és beruházási unió a fogyasztók és a kkv-k számára egyaránt előnyös lesz azáltal, hogy magas hozamú befektetési lehetőségeket kínál a reálgazdaságban, és végső soron a diverzifikáltabb finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése révén erősíteni fogja a más beruházási formákhoz képest kockázatosabbnak tartott kockázatitőke-piacot; hangsúlyozza, hogy a releváns európai közszereplőknek hozzá kell járulniuk a megtakarítási és beruházási unióhoz, és üdvözli az EBB hajlandóságát arra, hogy kísérleti projekteket és egyéb konkrét kezdeményezéseket indítson ezen a területen;

11.felszólítja a Bizottságot és az EBB csoportot, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a versenyképességi iránytű és a megtakarítási és beruházási unió menetrendjének megvalósítása érdekében, azáltal, hogy magántőkét mozgosítanak a termelő beruházásokra, támogatják az innovációt a vállalatok teljes életciklusa során, kockázatitőke-finanszírozást nyújtanak, és nagyobb kockázatú tőkefinanszírozást biztosítanak az induló és a növekvő innovatív vállalkozások számára; hangsúlyozza, hogy a magasabb kockázatú eszközöket, például a saját tőkét és a kockázati hitelt egyértelmű kockázati keretekkel és mérhető teljesítménymutatókkal kell alkalmazni; arra bátorítja az EBB-t, hogy bővítse a női tulajdonú vállalkozásoknak nyújtott finanszírozást;

12.elismeri az európai gazdaság gerincét képező kkv-k központi szerepét a gazdasági növekedés ösztönzésében, az innováció előmozdításában, a munkahelyteremtésben és a területi kohézió előmozdításában; emlékeztet ezzel összefüggésben arra, hogy az EU 24 millió kkv-ja az összes vállalkozás 99 %-át teszi ki, az összes munkahely mintegy kétharmadát biztosítja, és az uniós vállalkozások által termelt teljes hozzáadott érték több mint 50 %-át állítja elő; hangsúlyozza, hogy a kkv-k támogatása az EBB csoport egyik kiemelt célkitűzése, és hogy a hitelhez való jobb hozzáférés, a személyre szabott pénzügyi eszközök létrehozása és a kkv-kba történő célzott beruházások széles körű pozitív hatást gyakorolhatnak, azáltal, hogy hozzájárulnak az Unió gazdasági rezilienciájához, a helyi termelési láncok versenyképességéhez, valamint a regionális gazdaságok digitális és fenntartható átállásához;

13.ösztönzi az EBB-t, hogy tartsa fenn és erősítse meg szerepét a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások finanszírozáshoz jutásának megkönnyítésében, amelyek gyakran akadályokba ütköznek, amikor a hagyományos pénzügyi intézményeknél finanszírozást keresnek, és nyújtson célzott finanszírozást a növekedéshez és fellendüléshez szükséges elegendő forrás biztosítása érdekében; rámutat, hogy a kkv-k továbbra is kihívásokkal szembesülnek a magas kamatlábak, valamint a nyersanyag- és energiaköltségek miatt;

14.üdvözli az EBA szerepét az európai induló és növekvő innovatív vállalkozások finanszírozásában, többek között az európai kockázatitőke-piacon végzett tevékenységein keresztül; hangsúlyozza, hogy az EBA eszközeinek továbbra is könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük a kisebb pályázók számára, és felhívja az EBA-t, hogy ennek megfelelően egyszerűsítse pályázati eljárásait; kéri az EBA uniós kockázatitőke-ökoszisztéma javítását célzó költségvetésének növelését, összhangban a Draghi-jelentés ajánlásával; szorgalmazza továbbá az első veszteségre nyújtott garanciák és az induló és a növekvő innovatív vállalkozásoknak szánt átváltható eszközök bevezetését;

15.kiemeli az EBB csoportnak az európai kockázatitőke- és magántőke-ökoszisztéma fejlesztésében játszott jelentős szerepét, ugyanakkor megjegyzi, hogy további munkára van szükség az európai innováció támogatása érdekében, hogy az induló innovatív vállalkozások számára több lehetőséget biztosítsanak a léptékváltásra és a finanszírozáshoz jutásra az életciklusuk teljes időtartama alatt. megjegyzi, hogy bár a magánbefektetések egy része már most is kockázatitőke-alapokon keresztül áramlik, e befektetések továbbra sem elegendőek, és a tagállamok között egyenlőtlenül oszlanak meg; hangsúlyozza, hogy egy tőkepiaci unió segíthetne ennek az egyensúlytalanságnak a megszüntetésében és a finanszírozáshoz jutás javításában a tagállamokban;

16.hangsúlyozza, hogy az EU által biztosított eszközök és a költségvetési garanciák kockázatmentesítése hatékony eszköznek bizonyult; úgy véli, hogy a kockázatmentesítést hatékonyan folytatni kell, különösen az innovatív és stratégiai ágazatokban végzett beruházások esetében; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az InvestEU program időközi értékelése szerint a költségvetés megerősítése nélkül 2025 végére számos pénzügyi termék esetében elfogyhatnak a keretösszegek; üdvözli e tekintetben a Bizottság 2025. február 26-i javaslatát, amely arra irányul, hogy kiegészítő finanszírozást biztosítsanak az InvestEU számára; felszólít az InvestEU keretében nyújtott finanszírozás kiegyensúlyozott földrajzi elosztására, különös tekintettel a kisebb tagállamokra;

17.emlékeztet arra, hogy az uniós költségvetési garanciákat az adófizetők forrásai támasztják alá, és hogy az EBB által támogatott projektek meghiúsulása közvetlen hatással lehet az uniós költségvetésre;

18.üdvözli az EBB európai fejlesztési bankokból és más nemzetközi pénzügyi intézményekből álló hálózatának folyamatos bővítését a köz- és magánberuházások további mozgósításának elősegítése, valamint a széles földrajzi és ágazati lefedettség biztosítása érdekében; emlékeztet arra, hogy az InvestEU-t 75 %-ban az EBB hajtja végre; kéri, hogy a Versenyképességi Alap pénzügyi eszköz eleme használja ki a nemzeti fejlesztési bankok és intézmények szakértelmét, különös tekintettel a helyi és regionális szereplőkre vonatkozó ismereteikre; ezzel összefüggésben kéri az eszközök EBB és nemzeti fejlesztési bankok és intézmények közötti ötvözésének további vizsgálatát, biztosítva, hogy ezek az eszközök ne veszélyeztessék a nemzeti fejlesztési bankoknak és intézmények számára már elkülönített alapokat;

19.felhívja az EBB-t, hogy erősítse meg a kkv-k hitelhez jutásának megkönnyítése érdekében tevékenykedő helyi és nemzeti pénzügyi közvetítők, köztük a hitelkonzorciumok, a mikrofinanszírozási intézmények, az etikus bankok és a kollektív garanciaszervezetek kedvezményes finanszírozási kereteit, különös tekintettel a vidéki területekre, a szárazföldi és szigeti területekre, a legkülső régiókra, valamint a gazdasági és környezeti átalakulás alatt álló területekre;

20.elismeri az EBB klímabankként betöltött szerepét és az EU fenntartható finanszírozási keretéhez való igazodását, beleértve adott esetben a taxonómiai kritériumok Európai Beruházási Bank: European Investment Bank Climate Action and Environmental Sustainability– List of eligible sectors and eligibility criteria (Az Európai Beruházási Bank éghajlat-politikája és a környezeti fenntarthatóság – A támogatható ágazatok és támogathatósági kritériumok jegyzéke), 2024. integrálását, az átmenet támogatását a fenntartható és tiszta technológiák finanszírozásával, és az uniós gazdaság dekarbonizációjára irányuló uniós erőfeszítések támogatását; emlékeztet arra, hogy az EBB pénzmozgásainak összhangban kell lenniük az EU 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célkitűzésével és a 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésekkel; megjegyzi, hogy az EBB finanszírozását igénybe vevő valamennyi vállalati ügyfélnek szerződéses kötelezettsége, hogy hiteles stratégiát tegyen közzé a Párizsi Megállapodás céljaihoz való igazodásról („dekarbonizációs tervek”) Európai Beruházási Bank Csoport, Paris Alignment Framework – Low carbon, Version 1.1 (Párizsi Megállapodáshoz való igazodási keret – alacsony szén-dioxid-kibocsátás, 1.1. verzió), 2023; Európai Beruházási Bank Csoport, EIB Group Climate Bank Roadmap 2021-2025 (Az EBB-csoport klímabanki ütemterve, 2021–2025), 2020. november.;

21.üdvözli az EBB éghajlat-politikai és környezetvédelmi beruházásait, amelyek 2024-ben összesen 50,7 milliárd EUR-t tettek ki, meghaladva azt a célt, hogy a teljes finanszírozás legalább 50 %-át az éghajlat-politikára és a környezeti fenntarthatóságra fordítsák; felhívja az EBB-t, hogy tartsa fenn magas szintű ambícióit, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a kötelezettségvállalás fokozza az Unió versenyképességét, energiabiztonságát és ipari rezilienciáját;

22.emlékeztet arra, hogy a zöld átállásnak inkluzívnak, méltányosnak és versenyképesnek kell lennie, és hogy a zöld beruházásoknak életképesnek kell lenniük; elvárja ezért, hogy az EBB kölcsönnyújtását, pénzügyi eszközeit, technikai segítségnyújtását és tanácsadói szolgáltatásait felhasználva támogassa azokat a polgárokat és vállalkozásokat, amelyek a 2050-ig történő klímasemlegesség elérésére irányuló erőfeszítéseikből adódóan társadalmi-gazdasági kihívásokkal néznek szembe; hangsúlyozza, hogy támogatni kell az ipari szerkezetátalakítást, a munkaerő átképzését és az új foglalkoztatási lehetőségek megteremtését az érintett régiókban; felkéri az EBB-t, hogy támogassa a megújuló energiához, a lakhatáshoz és a közszolgáltatásokhoz való megfizethető hozzáférést biztosító projekteket, a közösségvezérelt kezdeményezéseket és a kis projekteket, különös hangsúlyt helyezve az energiaszegénység elleni küzdelem prioritására;

23.üdvözli az EBB megújuló energiába, energiahatékonyságba, a rendszerösszekötőkbe, a villamosenergia-hálózatokba és -tárolásba történő beruházásait, beleértve a REPowerEU-hoz nyújtott támogatását is; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a nagy gazdasági hatással és mérhető éghajlati előnyökkel járó projektekre összpontosítsanak; felszólítja az EBB-t, hogy az alacsonyabb energiaárakat támogató hálózati beruházások érdekében vállaljon szerepet a magántőke mozgósításában; elismeri különösen az ipari villamosítás és dekarbonizáció kialakulóban lévő technológiáiba történő nagyobb mértékű beruházásokat, elismerve szerepüket a klímasemlegességre való átállás támogatásában, ami azáltal valósul meg, hogy csökkentik a kibocsátáscsökkentési nehézségekkel szembenéző ipari ágazatokból származó kibocsátásokat, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki az egyes régiók vízellátására gyakorolt lehetséges hatásuk miatt;

24.hangsúlyozza, hogy az európai vállalatok versenyképességének fokozása érdekében fontos orvosolni a magas energiaköltségeket az EU-ban; rámutat, hogy a versenyképes árakon biztosított stabil energiaellátás a sikeres iparpolitika egyik alapja; felszólítja az EBB csoportot, hogy nyújtson kiemelt támogatást az energia terén költségnyomással szembesülő kkv-knak, többek között célzott finanszírozási és tanácsadási szolgáltatások révén, hogy javítsák az energiahatékonyságot és a rezilienciát; felhívja az EBB-t, hogy továbbra is támogassa az energiaigényes iparágakat annak biztosítása érdekében, hogy ez a rendkívül stratégiai fontosságú ágazat képes legyen sikeresen kezelni az energetikai átállást;

25.tudomásul veszi az EBB auditbizottságának belső felügyeleti szerepét; rámutat, hogy a likviditáskezelés területe kivételével nem kerül sor a nemzetközileg elfogadott felügyeleti standardoknak megfelelő külső prudenciális felügyeletre; ösztönzi kormányzótanácsát, hogy tekintettel az EBB üzleti modelljének méretére, összetettségére és sajátosságaira, hozzon létre megfelelő intézkedéseket a külső prudenciális felügyelet legmagasabb szintű standardjainak való megfelelés érdekében, figyelembe véve az EBB egyedi üzleti modelljéből eredő szükséges kiigazításokat;

26.megjegyzi, hogy a bizonytalansággal teli világban a beruházásoknak az EU sokkhatásokkal szembeni felkészültségére kell összpontosítaniuk; hangsúlyozza, hogy növelni kell az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozással szembeni rezilienciára irányuló beruházásokat; ösztönzi az éghajlatváltozásra való felkészültséggel kapcsolatos további kutatást és fejlesztést, beleértve az innovatív technológiákra vonatkozóan is; szorgalmazza a kkv-k finanszírozáshoz jutásának javítását az innovatív zöld technológiák terén; emlékeztet arra, hogy a tiszta technológia megerősíti az EU szuverenitását, és alapvető fontosságú a versenyképesség szempontjából, ugyanakkor még nagyobb finanszírozási kihívásokkal néz szembe a meglévő technológiákkal szembeni zöld felár miatt; kiemeli, hogy a Draghi-jelentés több állami garancia- és viszontgarancia-rendszert szorgalmaz a tiszta technológiák gyártására irányuló projektek beruházási kockázatainak fedezésére;

27.emlékeztet arra, hogy az EBB volt a zöldkötvények első kibocsátója, és jelenleg a zöldkötvények legnagyobb többdevizás kibocsátója; üdvözli, hogy 2025. április 2-án az EBB kiadta az uniós zöldkötvény-standardról szóló rendelettel Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2631 rendelete (2023. november 22.) az európai zöldkötvényekről és a környezeti szempontból fenntarthatóként forgalmazott kötvényekre és a fenntarthatósághoz kapcsolódó kötvényekre vonatkozó opcionális közzétételekről (HL L, 2023/2631, 2023.11.30., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2631/oj). összhangban lévő első éghajlattudatossági kötvényt; kiemeli az EBB döntő fontosságú szerepét a zöldkötvények piacának fejlesztésében, finanszírozási megoldásokat kínálva a fenntartható vállalatok számára; felhívja a Bizottságot és az EBB csoportot, hogy tartsák fenn az EU vezető szerepét a zöld és digitális kötvények terén;

28.emlékeztet az EBB elkötelezettségére a biológiai sokféleségről szóló egyezmény és a 2020 utáni globális biodiverzitási keretalap iránt, és támogatja az EBB-nek a biológiai sokféleség védelmére és a természeti erőforrások megőrzésére irányuló beruházásait; üdvözli az EBB és az Európai Környezetvédelmi Ügynökség megállapodását a biológiai sokféleséggel és az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések terén folytatott együttműködésük elmélyítéséről; hangsúlyozza, hogy a biológiai sokféleség és a természet helyreállításából, megőrzéséből és védelméből származó hosszú távú előnyök elérése érdekében vonzó finanszírozási rendszereket kell a potenciális kedvezményezettek rendelkezésére bocsátani, hogy önkéntes alapon részt vegyenek ezekben a gyakorlatokban;

29.üdvözli az EBB proaktív megközelítését a biztonság és a védelem területén; kiemeli, hogy az ebbe az ágazatba irányuló beruházások 2024-ben megduplázódtak, 1 milliárd EUR-ra, és az EBB 2025-re vonatkozó terve ezt ismét megkétszerezi, rekordösszegű 2 milliárd EUR-ra; hangsúlyozza, hogy a védelmi ágazatba történő nagyobb EBB-beruházások ösztönözhetik a kereskedelmi bankok beruházásait az ágazatban; megjegyzi azonban, hogy ezek az összegek a 2024. évi EBB-beruházások kevesebb mint 1,1%-át (88,8 milliárd EUR) és a 2025-re vonatkozó finanszírozási célkitűzéseinek 2,2%-át (95 milliárd EUR) teszik ki, és hangsúlyozza, hogy ezek csak kiegészítő szerepet játszhatnak a védelmi vállalatok számára 2030-ig szükséges 33,6–48 milliárd EUR összegű új finanszírozás fedezésében a ReArm Europe terv következtében megnövekedő számú megrendelés teljesítéséhez; hangsúlyozza, hogy az európai szintű finanszírozás elengedhetetlen a tagállamok jelentős finanszírozási igényeinek kielégítéséhez; hangsúlyozza, hogy a jövőbeli európai védelmi strukturális finanszírozást egyértelmű feltételek és szigorú felügyelet mellett kell megtervezni, a meglévő eszközök kapcsán szerzett tapasztalatokra építve;

30.támogatja az EBB folyamatos és megerősített szerepét Európa biztonságának a védelmi és polgári infrastruktúrába történő célzott beruházások révén történő megerősítésében, és hangsúlyozza, hogy a stratégiai beruházásokat az európai hozzáadott értéket teremtő projektekre, valamint a polgári és védelmi célkitűzésekhez egyaránt hozzájáruló kettős felhasználású technológiákra kell összpontosítani, összhangban az innováció előmozdítására, valamint az Unió biztonságának és rezilienciájának fokozására irányuló átfogó uniós célokkal; kiemeli, hogy a hatékony védelmi innováció a tudományos világ, a kutatóintézetek és a magánszektor közötti szoros együttműködéstől függ, és ösztönzi az EBB-t, hogy célzott pénzügyi eszközök révén katalizátorként működjön az ilyen hosszú távú köz-magán társulások strukturálásában;

31.üdvözli az EBB arra irányuló tervét, hogy felülvizsgálja működési keretét, és ambiciózus pénzügyi és tőkeallokációval alátámasztva külön transzverzális közpolitikai célt tűzzön ki Európa békéjének és biztonságának fokozása érdekében Nadia Calviño, az EBB elnöke által az uniós vezetőkhöz intézett, 2025. március 4-i levél.; támogatja ezért az EBB igazgatótanácsának 2025. március 21-i határozatát, amely az EBB 2022. évi európai biztonsági stratégiai kezdeményezését (SESI) egy állandó, átfogó közpolitikai célkitűzésbe integrálja, kiegészítve a meglévő közpolitikai célokat; hangsúlyozza azonban, hogy a védelem területén minden tevékenységre megfelelő pénzügyi paramétereket, rendszeres kockázatértékelést és átlátható felügyeletet kell alkalmazni, és azokat szigorú kockázatkezelési eljárásoknak kell kísérniük;

32.üdvözli a Bizottság és az EBB csoport arra irányuló közös kezdeményezését, hogy leányvállalatán, az EBA-n keresztül létrehozzák a védelmi tőkefinanszírozási eszköznek nevezett alapok alapját, amelynek költségvetése 2024 és 2027 között 175 millió EUR, hogy támogassa az innovatív kettős felhasználású védelmi technológiákat fejlesztő európai kkv-kba történő magánberuházásokat, és segítsen kielégíteni az EU védelmi technológiai és ipari bázisán működő vállalatok sajáttőke-finanszírozási igényeit, amelyek 2030-ig a becslések szerint 6,8 milliárd EUR és 20 milliárd EUR közötti összeget tesznek ki a ReArm Europe terv keretében előre jelzett megrendelésnövekedés kielégítése érdekében;

33.elismeri az EBB igazgatótanácsának 2025. március 21-i határozatát, amely az uniós vezetők által az Európai Tanács 2025. március 6-i ülésén jóváhagyott javaslatokkal összhangban kiterjeszti az EBB csoport támogathatósági kritériumait a biztonsági és védelmi beruházásokra, korlátozva a kizárt tevékenységeket, továbbá elismeri, hogy az EBB csoport biztonsági és védelmi cselekvési tervének jóváhagyását az EU biztonsági és védelmi iparának támogatásának céljából; megjegyzi, hogy e terv keretében az EBB csoport a „kettős felhasználás” elvével összhangban finanszírozást nyújt a biztonsági és védelmi ágazatban működő kkv-knak és innovatív induló vállalkozásoknak, fenntartva a „hiteles polgári felhasználás” követelményét, ugyanakkor megszüntetve a bevételi tesztet;

34.tudomásul veszi az EBB igazgatótanácsának 2025. március 21-i határozatát, amely szerint nem lesz rögzített felső határ a biztonsági és védelmi beruházások tekintetében, és a finanszírozási összegeket évente kell meghatározni az EBB csoport operatív tervében; felszólítja az EBB-t, hogy tisztázza e határozat más szakpolitikai területekre és a bank általános működésére gyakorolt lehetséges hatásait;

35.javasolja, hogy az EBB folyamatosan vizsgálja meg és értékelje az európai védelem jövőjéről szóló bizottsági fehér könyvben felvázolt, Európa békéjéhez és biztonságához való hozzájárulásban betöltött szerepét és a támogatható beruházások hatókörét, különös tekintettel az európai védelmi ágazat bővítésének, valamint a hosszú távú biztonság és stratégiai autonómia biztosításának sürgető szükségességére; figyelmeztet arra, hogy az EBB csoport támogathatósági kritériumainak vagy finanszírozásának az új prioritásokhoz való igazítása során meg kell őrizni a csoport pénzügyi helyzetét, és biztosítani kell más uniós stratégiai prioritások hatékony finanszírozását;

36.felszólítja a tagállamokat, hogy módosítsák az EBB kizárási listáját annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a fegyverek és lőszerek finanszírozását, és túllépjenek a pusztán kettős felhasználású technológiákon, hozzájárulva ezáltal az európai védelmi ipar fejlődéséhez;

37.üdvözli az EBB alapvető stratégiai prioritásait, amelyek Európa szociális infrastruktúrájának, valamint az inkluzív és fenntartható növekedést szolgáló modern kohéziós politikának Európa-szerte történő megerősítésére irányulnak; nagyra értékeli, hogy a 2021–2027-es kohéziós iránymutatásában az EBB kötelezettséget vállalt arra, hogy 2022 és 2024 között az EU-ban nyújtott teljes finanszírozásának legalább 40%-át kohéziós régiókban megvalósuló projektekre fordítja, és hogy 2024-ben az ilyen finanszírozás a teljes uniós hitelnyújtás 48%-át tette ki; felszólítja az EBB-t, hogy továbbra is támogassa az infrastruktúrafejlesztést, beleértve a vasúti hálózatokba, az egészségügybe és a szociális infrastruktúrába történő beruházásokat, amelyek kiemelt fontosságúak a társadalmi és gazdasági kohézió, a reziliencia és az inkluzív növekedés szempontjából; kiemeli, hogy a geopolitikai és gazdasági bizonytalanságok közepette az EBB hosszú távú megoldásokat kínálhat a megélhetési költségek válságának kezelésére;

38.kiemeli a készségfejlesztés kiemelt szerepét a hosszú távú fenntartható növekedés, a foglalkoztatás és a versenyképesség ösztönzése szempontjából az EU-ban; hangsúlyozza, hogy a humántőke fellendítését célzó finanszírozási kezdeményezések nemcsak előmozdítják az innovációt és a termelékenységet, és kezelik a munkaerőpiaci igényeket, hanem erősítik a társadalmi kohéziót és a gazdasági rezilienciát is; felhívja az EBB-t, hogy fokozza az oktatásba, képzésbe, továbbképzésbe és átképzésbe, valamint az egészségügybe történő beruházásokat, szoros koordinációban és együttműködésben az e területekre vonatkozó tagállami kezdeményezésekkel, azzal a céllal, hogy kiegészítse és fokozza azok hatását;

39.üdvözli az EBB elkötelezettségét, hogy közre kíván működni a lakáságazat kettős piaci kudarcával kapcsolatos kihívás kezelésében, beleértve a megfizethető és energiahatékony lakások elégtelen biztosítását, valamint a meglévő épületállomány energiahatékonyságának növelésével kapcsolatos piaci kudarcot is; tudomásul veszi, hogy a tagállamok között mind a politikák, mind pedig a fent említett piaci kudarc nagyságrendjét illetően különbségek vannak;

40.üdvözli az EBB megfizethető és fenntartható lakhatásra vonatkozó cselekvési tervét, amely a következő két évre 10 milliárd EUR tervezett beruházást irányoz elő; felhívja a figyelmet az EBB csoport elemzésének és az érdekelt felekkel való találkozónak az eredményére, amely rávilágított arra, hogy a becslések szerint évi 300–400 milliárd EUR összegű köz- és magánberuházás hiányzik 1,5 millió új lakás építéséhez és évi 5 millió további lakás felújításához; ösztönzi az EBB-t, hogy mozgósítson több finanszírozást a megfizethető lakhatási projektek számára a tagállamok körében; felkéri az EBB-t, hogy összpontosítson a fenntartható városfejlesztésre azáltal, hogy biztosítja az EU lakhatási és infrastrukturális igényeinek kielégítését egy erősebb, fenntartható, összetartóbb és virágzóbb Európa érdekében, beleértve a meglévő infrastruktúra helyreállítására irányuló beruházásokat, különös tekintettel a városrehabilitációs projektek és a régi vagy elhagyott épületek modern szociális lakásokká történő átalakítására irányuló projektek támogatására;

41.felhívja az EBB-t, hogy vegye figyelembe a lakhatási költségek különböző jövedelmi csoportokra és családi struktúrákra nehezedő differenciált terhét, különösen mivel egyes alacsony jövedelmű csoportokat a marginalizálódás veszélye fenyegeti; ösztönzi az EBB-t, hogy működjön együtt más európai állami beruházási bankokkal, helyi állami pénzügyi intézményekkel, helyi önkormányzatokkal, valamint szövetkezeti és szociális lakhatási vállalatokkal a kiszolgáltatott és alacsony jövedelmű csoportokat célzó lakhatási megoldások finanszírozása érdekében; üdvözli az EBB azon szándékát, hogy fokozza a K+I-re való összpontosítását a lakhatás területén;

42.felhívja az EBB-t, hogy növelje a pénzügyi támogatást, mégpedig azáltal, hogy szabványosított, azonnal rendelkezésre álló pénzügyi termékeket vezet be az energetika és az épületfelújítás terén; kiemeli, hogy az EBB keletkeztető és szétosztó modellje, amely átirányítja az intézményi befektetők megtakarításait, olyan innovatív modell, amely hozzájárulhat az uniós tőkepiacok integrációjához;

43.üdvözli az EBB azon szándékát, hogy kiterjeszti a megfizethető lakhatásra nyújtott pénzügyi és tanácsadási támogatást, különösen a fiatalabb generációk számára; szoros szinergiát és eszmecserét szorgalmaz a Bizottsággal, az önkormányzatokkal és a helyi hatóságokkal, a szövetkezeti lakásszolgáltatókkal, a lakásszövetkezetekkel és az építőipari ágazattal, megosztva a bevált gyakorlatokat és előmozdítva a páneurópai együttműködést; felkéri az EBB-t, hogy támogassa a megújuló energiához, a lakhatáshoz és a közszolgáltatásokhoz való megfizethető hozzáférést biztosító projekteket, a közösségvezérelt kezdeményezéseket és a kis projekteket, különös hangsúlyt helyezve az energiaszegénység elleni küzdelemre;

44.üdvözli, hogy az EBB csoport kulcsfontosságú prioritásai közé felvette a mezőgazdaságot és a bioökonómiát; hangsúlyozza, hogy a mezőgazdaság a vidéki térségek növekedésének és fejlődésének egyik legfontosabb mozgatórugója, és hogy e létfontosságú ágazat támogatásának fokozása és az innováció előmozdítása jelentős szerepet játszik az élelmezésbiztonság megteremtésében; kiemeli a mezőgazdasági termelők, különösen a fiatalok előtt álló pénzügyi kihívásokat, megjegyezve, hogy finanszírozás igénylésekor a mezőgazdasági termelők és az ezen ágazatban tevékenykedő vállalkozások alacsonyabb sikerarányt érnek el; felhívja az EBB csoportot, hogy a finanszírozáshoz való hozzáférés javítása révén fokozza részvételét a mezőgazdasági ágazatban;

45.felhívja az EBB-t, hogy fokozza a fiatalok foglalkoztatásának előmozdítására irányuló erőfeszítéseit, különösen a fiatalok vállalkozói készségét, a foglalkoztatáshoz, a szakképzéshez és az innovációhoz való hozzáférést előmozdító projektek és programok támogatásával annak érdekében, hogy hozzájáruljon a méltányosabb és inkluzívabb területfejlesztéshez, és segítse az agyelszívás megfékezését, különösen az EU szigeti régióiban és gazdaságilag hátrányos helyzetű területein;

46.felhívja az EBB-t, hogy erősítse meg az EU nyitott stratégiai autonómiájának finanszírozását a digitális területen, és mozdítsa elő a kutatást, valamint támogassa az európai digitális infrastruktúra fejlesztését és az új és forradalmi technológiákat, beleértve a mesterséges intelligenciát és a kvantum-számítástechnikát, továbbá tegye lehetővé a digitális induló innovatív vállalkozások növekedését; hangsúlyozza a digitális szakadék áthidalásának fontosságát mind az EU-n belül, mind világszerte a digitális infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz való inkluzív hozzáférés biztosítása érdekében; kiemeli annak fontosságát, hogy az EBB digitális beruházásait összehangolják az EU stratégiai prioritásaival, például a digitális évtized céljaival, amelyek kiterjednek a konnektivitásra, a digitális készségekre és a vállalkozások digitális átalakulására;

47.támogatja, hogy az EBA bővítse az európai technológiai bajnokok kezdeményezését (ETCI) annak érdekében, hogy magántőkét vonzzon az innovatív induló vállalkozások sikeres globális vezetőkké való felfuttatása érdekében, biztosítva, hogy az európai alapítású vállalatok és technológiák a késői növekedési szakaszban is az EU-ban maradjanak; hangsúlyozza, hogy fel kell gyorsítani a jelenlegi ETCI bevezetését annak érdekében, hogy lépést lehessen tartani az innováció és az induló innovatív vállalkozások ütemével; kéri továbbá, hogy az ETCI sikeres tapasztalataira építsenek más hasonló kezdeményezések kidolgozása érdekében a digitális átállás és más stratégiai ágazatok további támogatása érdekében, és ösztönzi az EBA-t, hogy vizsgálja meg e kezdeményezés második generációjának létrehozását, valamint vizsgálja meg az alapok alapjaiba való befektetés lehetőségét;

48.hangsúlyozza, hogy az európai intézményi befektetők nagyobb szerepet játszhatnának a kockázati tőke támogatásában, különösen a növekvő vállalkozások esetében; ezért sürgeti az EBB-csoportot, hogy a Tibi kezdeményezés mintájára hozzon létre egy európai technológiai fórumot, amely egyesíti a kockázatitőke-ökoszisztémát, hogy bevonja az intézményi befektetőket Tibi, P., „Financing the Fourth Industrial Revolution – Solving the financing grid-lock for technology companies”, Francia Gazdasági és Pénzügyminisztérium, 2019. július.; felszólítja az EBB-t, hogy az ilyen befektetők számára kínáljon lehetőséget arra, hogy az EBA és az intézményi befektetők közötti társbefektetési programokban, átlátható és előre egyeztetett feltételek mellett fejlesszék szakértelmüket, és a társbefektetési konstrukciók mellett döntsenek;

49.kiemeli, hogy a tisztaipar-megállapodás célja egy TechEU-program kidolgozása az EBB-vel; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy ez az alap tartalmazzon olyan elkülönített összegeket, amelyek kifejezetten az induló és növekvő innovatív vállalkozásokat célozzák;

50.felszólítja az EBB-t, hogy támogassa az EU kiberbiztonsági kapacitásainak megerősítését, hogy Európa reziliensebbé, miközben megerősíti a tagállamok közötti meglévő együttműködést azzal a céllal, hogy védje a kritikus fontosságú szervezeteket és az alapvető szolgáltatásokat;

51.kiemeli, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való ellátás biztonsága kulcsfontosságú a zöld és digitális átállás, a védelmi ágazat, és általában az uniós ipari bázis szempontjából; emlékeztet az EBB által az EU nyersanyagszövetségében betöltött szerepre és az Unió azon céljára, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok ellátása nagyobb fokú autonómiára tegyen szert; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kritikus fontosságú nyersanyagok tekintetében a körforgásos gazdaság megközelítést alkalmazzák, az EU harmadik országoktól való függőségének csökkentése és stratégiai autonómiájának növelése érdekében; felhívja ezért az EBB-t, hogy fektessen be többet a kritikus fontosságú nyersanyagok ágazatába a nyersanyagokkal kapcsolatos reziliencia fokozása érdekében, különös tekintettel a másodlagos nyersanyagok újrafeldolgozására;

52.felszólítja az EBB-t, hogy támogassa az európai vállalatok technológiai átalakulását, valamint a digitális készségek fejlesztését a munkavállalók és a vállalkozók körében;

53.üdvözli, hogy Oroszország teljes körű, indokolatlan és jogellenes agressziós háborúja fényében az EBB létfontosságú támogatást nyújt Ukrajnának; felszólít az uniós költségvetési garanciák növelésére annak érdekében, hogy az EBB folytathassa az ukrajnai köz- és magánszektorbeli műveletek végrehajtását és megerősítését, támogatást nyújtva Ukrajna azonnali gazdasági kihívásaihoz, de előirányozva az ország közép- és hosszú távú újjáépítését is;

54.hangsúlyozza, hogy a nem uniós országoktól való függőség csökkentése érdekében létfontosságúnak kell tekinteni a reziliens, európai ellenőrzés alatt álló infrastruktúra kiépítését, többek között a műholdas kommunikáció, az energia és a logisztika területén;

55.hangsúlyozza, hogy az EBB fontos szerepet tölt be az uniós tagállamok és az EU-n kívüli országok – nevezetesen az uniós tagjelölt országok – kockázatitőke-piacokhoz való hozzáférésének támogatásában, bővítve ezáltal a beruházási lehetőségeket;

56.hangsúlyozza, hogy az EU külső fellépési eszköztárának részeként a Global Gateway kulcsfontosságú Európa globális helyzete szempontjából, és arra irányul, hogy előmozdítsa a szabályokon alapuló multilaterális rendszert, a fenntartható fejlődést, a demokráciát, az emberi jogokat, a nemek közötti egyenlőséget és a jogállamiságot; üdvözli az EBB mint az EU vezető fejlesztési bankja által e tekintetben betöltött szerepet; emlékeztet az uniós költségvetésből származó kiszámítható garanciák fontosságára annak érdekében, hogy az EBB folytathassa műveleteit az EU-n kívül;

57.a többi multinacionális fejlesztési bankhoz hasonlóan nagyobb átláthatóságot és fokozottabb közzétételi gyakorlatokat szorgalmaz, valamint kéri egy független panasztételi mechanizmus létrehozását, amely hatékonyan tudja kezelni és orvosolni a sérelmeket; hangsúlyozza, hogy hatékony mechanizmusokra van szükség az EBB által finanszírozott projektek által érintett közösségek részvételének és az ilyen közösségek iránti elszámoltathatóság biztosítása érdekében azért, hogy a Global Gateway projektek reagáljanak a helyi igényekre, figyelembe vegyék a nemek közötti egyenlőséget és érdemi fejlesztési eredményeket érjenek el; hangsúlyozza a nyilvánosság részvételének fontosságát különösen az EBB kritikus fontosságú nyersanyagokkal kapcsolatos tervezési, értékelési és nyomon követési folyamataiban, ideértve az őslakos közösségek szabad, előzetes és tájékoztatáson alapuló beleegyezését is az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban foglaltaknak megfelelően;

58.megismétli az EBB Globálhoz intézett felhívását, hogy összpontosítsák a vegyesfinanszírozási műveleteket azokra a területekre, ahol hozzáadott értéket tudnak teremteni a helyi gazdaság számára, ugyanakkor kerüljék a magántőke kiszorítását, és biztosítsák, hogy a vegyes finanszírozást ne használják fel alapvető közszolgáltatásokra, különösen egészségügyre, oktatásra és szociális védelemre; emlékeztet arra, hogy az uniós fejlesztéspolitikai céloknak és különösen az egészségügyi ellátáshoz való megfizethető hozzáférés javításának kell vezérelniük az EBB e területre irányuló beruházásait annak érdekében, hogy mindenki, és különösen a nők számára jobb egészségügyi eredményeket biztosítsanak;

59.elvárja, hogy az EBB globális tevékenységei gyorsan reagáljanak a változó realitásokra és sürgős szükségletekre; kiemeli a fejlesztési segélyek finanszírozása terén az Egyesült Államok segélyeinek befagyasztásából és a globális dél felé irányuló finanszírozás csökkenéséből eredő hiányt; konkrét kezdeményezéseket szorgalmaz a humanitárius vagy egészségügyi válságok megelőzése, a pánafrikai kereskedelem, infrastruktúra és regionális integráció támogatása, valamint az Európához fűződő kapcsolatok megerősítése érdekében; üdvözli az EBB Global azon szándékát, hogy fokozza a magasabb kockázatú műveleteket, amit a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) megbízatása tesz lehetővé;

60.aggodalmát fejezi ki azon jelentések miatt, amelyek szerint egyes uniós finanszírozású projekteket – többek között a Global Gateway keretében – kínai vállalatok építenek meg az EU-n kívül, és a kínai vállalkozások időnként több, az EBB által finanszírozott szerződést nyernek, mint az uniós cégek; sürgeti a Bizottságot, hogy az EBB-vel együttműködve biztosítsa az egyenlő versenyfeltételeket az európai vállalatok részvételének fokozása érdekében; olyan közbeszerzési gyakorlatokat javasol, amelyek a tisztességes verseny előmozdítása és az uniós értékekhez való igazodás érdekében a legalacsonyabb árral szemben a legjobb ár/minőség arányt részesítik előnyben;

61.üdvözli az EBB és kilenc másik multilaterális fejlesztési bank arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítsék együttműködésüket a fenntartható fejlődési célok felé történő előrelépés terén; felszólítja az EBB-t, hogy folytassa az együttműködést a többi két- és többoldalú intézménnyel, hogy kidolgozzák és alkalmazzák a fejlesztési hatáselemzés közös módszertanait a hosszú távon pozitív hatások és a hozzáadott érték biztosítása érdekében;

62.üdvözli az EBB azon bejelentését, hogy fokozza az olyan ágazatok támogatását, mint a vízellátás, a kisvállalkozások, a megújuló energia és az energiahatékonyság, valamint hogy tovább erősíti az Európán belüli és globális partnerségeket, többek között a magánszereplőkkel, hogy a lehető legnagyobb hatást érje el a helyszínen;

63.hangsúlyozza, hogy az EBB növekvő szerepét nagyobb demokratikus elszámoltathatóságnak és átláthatóságnak kell kísérnie; ideértve a projektekkel kapcsolatos dokumentumok időben történő közzétételét; megismétli a Parlament és az EBB közötti intézményközi megállapodásra irányuló felhívását a meglévő együttműködésük hivatalossá tétele és fokozása érdekében, többek között rendszeres strukturált párbeszéd, a Parlament EBB-dokumentumokhoz és adatokhoz való jobb hozzáférése, valamint annak lehetővé tétele révén, hogy a Parlament írásbeli választ igénylő kérdéseket nyújtson be az EBB-nek, ahogyan az már megvalósult az Európai Központi Bank esetében; ezzel összefüggésben kéri az EBB-t, hogy nyújtson egyértelmű és egyszerűsített áttekintést a Parlamentnek a mérlegéhez, mérlegen kívüli tételeihez és eredménykimutatásához nyújtott uniós költségvetési hozzájárulásokról;

64.kiemeli annak fontosságát, hogy az EBB biztosítsa a finanszírozott projektek teljes átláthatóságát és nyomonkövethetőségét, beleértve a részletesebb információkat is, hogy lehetővé tegye az összes érdekelt fél, köztük a civil társadalmi szervezetek általi megfelelő felügyeletet is, és nem kizárólag az illetékes minisztériumok általi felügyeletet; emlékeztet arra, hogy az uniós finanszírozás valamennyi kedvezményezettjének általános kötelezettsége, hogy elismerje annak eredetét, és biztosítsa a kapott uniós finanszírozás láthatóságát; felhívja az EBB csoportot annak biztosítására, hogy a végső kedvezményezettek megfeleljenek az uniós pénzügyi támogatás láthatósági fetételeinek;

65.felkéri az EBB-t, hogy fokozza az európai vállalatok részvételét az EBB által finanszírozott projektekre indított közbeszerzési eljárásokban; ösztönzi az EBB-t, hogy javasolja a hitelfelvevőknek, hogy az európai versenyképesség megerősítése érdekében részesítsék előnyben az európai vállalkozások jogosultságát;

66.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az EBB csoport a legmagasabb szintű normákat tartsa be a csalás, az adókijátszás, az adócsalás, az adóelkerülés, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás minden formájának megelőzése terén; megjegyzi, hogy az EBB csoport finanszírozása integritásának megőrzése alapvető fontosságú a közbizalom és az erőforrások hatékony felhasználásának biztosítása érdekében; tudomásul veszi az európai ombudsman által végzett vizsgálatokat, valamint az Európai Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal által végzett vizsgálatokat, és elvárja a teljes egyértelműséget és a megfelelő nyomon követést, ideértve a szükséges következményeket is;

67.ismételten felhívja az EBB-t, hogy fontolja meg az Igazgatási Bizottságon belüli munkamegosztásnak az uniós intézmények ajánlásaival való összehangolását az esetleges összeférhetetlenségek enyhítésének elősegítése érdekében;

68.üdvözli az Európai Beruházási Banknál a szakszervezetek elismerésére vonatkozó 2024. évi keretet;

69.üdvözli az EBB sokszínűségre, méltányosságra és befogadásra vonatkozó elveit, beleértve azt a célkitűzést, hogy 2026 végére a vezetői pozíciók legalább 40 %-át nők töltsék be; kéri az uniós állampolgárságok földrajzilag kiegyensúlyozott képviseletét a személyzet körében;

70.kiemeli, hogy meg kell erősíteni az EBB emberi jogi politikáját, ideértve egy világos és hatékony emberi jogi átvilágítási keret és stratégia létrehozását is; hangsúlyozza, hogy a környezeti és társadalmi hatásvizsgálatokat független szakértőknek kell elvégezniük, és hogy független ellenőrzési mechanizmusokat kell bevezetni az EBB ügyfelei által végzett önellenőrzés és önbeszámolók felügyeletére;

71.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az Európai Beruházási Banknak.