1.úgy véli, hogy a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények emlékének a modern európai történelmet alkotó kollektív emlékezet részét kell képeznie; elismeri a náci, a fasiszta és a kommunista totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekményeket, valamint azt, hogy ezek a bűncselekmények szerepet játszottak Európa történelmi megítélésének alakításában;

2.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a történelmi tényeket beépítsék az oktatási programokba és a történelmi tankönyvekbe annak biztosítása érdekében, hogy a fiatalok megértsék a demokrácia és az emberi jogok fontosságát;

3.ismételten elítéli a totalitarizmus és az önkényuralom valamennyi formáját, beleértve a kommunizmust is, összhangban a történelmi emlékezetről és az emberi jogokról szóló korábbi állásfoglalásaival;

4.megerősíti, hogy az emberiesség elleni bűncselekményeknek nincs elévülési ideje, és valamennyit azonos módon kell megítélni és kezelni; ismételten határozottan elítéli a történelmi revizionizmust, valamint a második világháború alatt és után elkövetett atrocitásokért felelős náci kollaboránsok és más háborús szereplők dicsőítését, beleértve a náci és fasiszta rezsimek és szövetségeseik által elkövetett bűncselekményeknek, valamint a kollaboráns erők és a jugoszláv kommunista hatóságok tevékenységének jelentéktelen színben való feltüntetését; megismétli a pontos és inkluzív történelmi megemlékezés fontosságát, amely elismeri a teljes totalitárius erőszakot; hangsúlyozza a totalitárius és önkényuralmi rendszerek valamennyi ártatlan áldozata emlékének megőrzésére vonatkozó erkölcsi felelősséget a megbékélés, az igazság és a demokratikus értékek szellemében, ugyanakkor elutasítja a történelem politikai haszonszerzésre való felhasználását, és sürgeti, hogy tudományos szempontból folyamatosan foglalkozzanak ezzel az összetett örökséggel;

5.kéri, hogy őrizzék meg a szlovén kommunista rendszer ártatlan áldozatainak emlékét, a rendszer kezdetétől annak bukásáig;

6.hangsúlyozza a történelmi tények teljes körű feltárására irányuló célzott munka, valamint a szlovén tömegsírok helyszíneinek feltárására irányuló hivatalos vizsgálati misszió folytatásának fontosságát, az elkövetett bűncselekményekre vonatkozó történelmi bizonyítékok dokumentálása és ellenőrzése érdekében;

7.kiemeli, hogy a háború utáni bűncselekményekért felelős személyek közül sokakat nem vontak felelősségre tetteikért;

8.úgy véli, hogy a szlovéniai jugoszláv kommunista hatóságok által elkövetett, a második világháború során és a háború után elkövetett megtorló erőszak áldozatait megfelelően és méltósággal kell eltemetni; felhívja a szlovén hatóságokat, hogy továbbra is tegyenek meg minden tőlük telhetőt a temetéshez való egyetemes jog biztosítása érdekében, és tartsák fenn azokat a támogató intézményeket, amelyek hozzájárulnak a történelmi események tudományos igényű és bizonyítékokon alapuló megértéséhez;

9.megjegyzi, hogy a tagállamok emlékműveket állítottak a totalitárius atrocitások áldozatainak; felszólítja a szlovén hatóságokat, hogy folytassák a jelöletlen sírok kivizsgálását, folytassanak méltóságteljes temetéseket, és hozzanak létre emlékhelyeket, amelyek emlékeztetőként szolgálnak a jövő generációi számára;

10.megismétli, hogy augusztus 23-a a totalitárius rendszerek több millió áldozatának hivatalos emléknapja, az ún. a totalitárius és tekintélyelvű rezsimek áldozatainak európai emléknapja;

11.hangsúlyozza, hogy meg kell őrizni a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények emlékét, mivel emlékezet nélkül nem lehet megbékélésre törekedni; emlékeztet arra, hogy az emlékezetpolitikák a tagállamok hatáskörébe tartoznak, és ezért nem tartoznak az uniós jog hatálya alá; ösztönzi a tagállamokat, hogy aktívan támogassák az emlékezéssel kapcsolatos olyan projekteket, amelyek a megosztottság vagy a politikai eszközként való felhasználás helyett inkább a megbékélést mozdítják elő;

12.emlékeztet arra, hogy a Bizottság a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program keretében finanszírozást nyújt a totalitárius rendszerek, különösen a nácizmus, de ugyanakkor a fasizmus, a sztálinizmus és a kommunista rendszerek kiváltó okait is tükröző megemlékezésekhez, valamint az e rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól való megemlékezéshez;

13.úgy véli, hogy a szlovéniai nemzeti emléknapnak meg kell emlékeznie az önkényuralmi és totalitárius rendszerek, többek között a kommunizmus áldozatairól, a történelmi igazságosság tiszteletben tartása és a megbékélés elősegítése érdekében;

14.felhívja a Bizottságot, hogy az összes tragédiát figyelembe véve folytassa a történelmi emlékezet programját annak érdekében, hogy Európa-szerte támogassa azokat a projekteket, amelyek a totalitárius bűncselekmények történelmével foglalkoznak, ösztönzik az emlékezést és a megbékélést szolgálják; megismétli, hogy a totalitárius jugoszláv kommunista rezsim bűncselekményei nem korlátozódnak Szlovéniára, és hogy valamennyi volt jugoszláv köztársaságban és autonóm régióban vannak áldozatok;

15.felszólít a jugoszláv titkosszolgálatok, különösen a KOS és az UDBA irattárának átfogó vizsgálatára;

16.hangsúlyozza, hogy minden totalitárius rendszert el kell ítélni, és szimbólumaikat nem szabad népszerűsíteni;

17.felszólítja Szlovéniát és a többi tagállamot, hogy törekedjenek a történelmi emlékezet, a kölcsönös megértés és a megbékélés megerősítésére, amely az igazságon és a totalitárius rendszerek valamennyi áldozatának tiszteletén alapul;

18.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, a szlovén kormány és parlament, valamint a többi tagállam kormányai és parlamentjei részére.