1.újfent hangsúlyozza, hogy szolidaritást vállal a grúz néppel, és rendíthetetlenül támogatja legitim európai és euro-atlanti törekvéseit és azon kívánságát, hogy virágzó és demokratikus országban éljen, amint az a hatóságok brutális fellépése ellenére is folytatódó tömeges tiltakozásokban is kifejezésre jutott; továbbra is készen áll arra, hogy segítse a grúz népet e célok elérésében; határozottan elítéli az erőszakos elnyomást, az önkényes és politikai indíttatású, megfelelő jogalap nélküli őrizetbe vételt, valamint a békés tüntetők, civil társadalmi szereplők, politikai ellenfelek és a média képviselőinek állítólagos rendszerszintű kínzását; követeli, hogy a grúz hatóságok tartózkodjanak az erőszak alkalmazásától, tartsák tiszteletben a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát, és semmisítsék meg a közelmúltban elfogadott, a lakossági tiltakozások elfojtására irányuló – többek között kirívóan magas pénzbírságokkal operáló – drákói jogszabályokat; különös aggodalmát fejezi ki a politikai foglyok növekvő száma miatt, és valamennyiük azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását követeli; kéri, hogy minden erőszakos cselekményt ténylegesen és hitelesen vizsgáljanak ki, és a felelősöket vonják felelősségre; aggodalmát fejezi ki az igazságszolgáltatás függetlenségének hiánya miatt, mivel a Grúz Álom Párttal kapcsolatban álló, magas beosztású bírák felügyelik a békés tüntetők és a kormány bírálói elleni, politikai indíttatású bírósági eljárásokat;

2.mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a hatalmon lévő Grúz Álom párt nem használta ki a Grúziának mint tagjelölt országnak biztosított történelmi lehetőséget az európai integráció felé vezető úton való előrelépésre, és megjegyzi, hogy az európai integrációt a lakosság túlnyomó többsége továbbra is támogatja; emlékeztet arra, hogy Grúzia jóhiszemű alapon tagjelölti státuszt kapott annak ellenére, hogy a Grúz Álom alkotta kormány fellépéseinek irányvonala egyre inkább ellentétes az európai értékekkel és a demokratikus elvekkel; hangsúlyozza, hogy a Grúz Álom párt vezette Grúzia a hatóságok ezzel ellentétes állításai ellenére sem halad előre, sőt vissza is lépett a Bizottság által jelzett kilenc lépés kulcsfontosságú rendelkezései tekintetében; hangsúlyozza, hogy Grúzia uniós integrációs folyamata gyakorlatilag fel lett függesztve egyrészt az országban tapasztalható folyamatos a demokratikus visszacsúszás miatt, ami egyértelmű eltolódást eredményezett a jelenleg hatalmon lévő, önjelölt Grúz Álom párt által kialakított tekintélyelvű rezsim, az állami intézmények feletti kontroll illegális átvétele és a demokratikus biztosítékok eltiprása felé –, másrészt az EU alapját képező értékekkel és elvekkel ellentétes, egy sor antidemokratikus jogszabály elfogadása miatt; egyetért az Európai Tanács 2024. június 27-i következtetéseivel, amelyek szerint amennyiben nem fordítják vissza a jelenlegi folyamatokat, az veszélyezteti Grúzia uniós integráció felé tett lépéseit, és sürgeti a Grúz Álom pártot, hogy térjen vissza a demokratikus reformok és az euroatlanti integráció útjára;

3.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2024 decembere óta mintegy 700 köztisztviselőt bocsátottak el az Európa-párti tüntetéseken való részvételük vagy azok támogatása miatt; hangsúlyozza, hogy az ilyen megtorlás aláássa a demokratikus intézményekbe vetett közbizalmat, sérti a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságát, és hozzájárul a jelenlegi rezsim tekintélyelvű tendenciáinak elmélyítéséhez; felhívja a grúz hatóságokat, hogy tegyék lehetővé a köztisztviselők számára, hogy szakszervezetet jegyezzenek be annak érdekében, hogy megvédjék őket munkavállalói jogaik indokolatlan korlátozásától; aggodalmát fejezi ki a közszolgálati kinevezések növekvő átpolitizálódása miatt, és a közszolgálatról szóló törvény 2024. decemberben elfogadott módosításainak hatályon kívül helyezésére szólít fel, amelyek megszüntetik a köztisztviselők kinevezése tekintetében a versenyeztetésre vonatkozó szabályt, és ehelyett közvetlen kinevezési hatásköröket biztosítanak a közintézmények vezetői számára; megismétli, hogy ezek a módosítások aggasztó visszalépést jelentenek a Grúzia által az EU–Grúzia társulási megállapodás keretében végrehajtott sikeres közszolgálati reformokhoz képest, és felszólít azok hatályon kívül helyezésére;

4.hangsúlyozza az EU Grúziával kapcsolatos politikájának azonnali és átfogó ellenőrzésének szükségességét, tekintettel a folyamatos demokratikus visszacsúszásra és az egyre elnyomóbb politikai és jogalkotási környezetre, amely Grúzia számos demokratikus vívmánya és sikeres uniós reformjai tekintetében visszalépést jelent, alapvetően gyengíti a demokratikus intézményeket, és tovább erősíti a kormányzó párt kezében lévő hatalmat; ezzel kapcsolatban felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az EU és Grúzia közötti társulási megállapodás végrehajtását annak fényében, hogy Grúzia nyilvánvalóan megsértette a 2. cikkben meghatározott általános elveket, nevezetesen a demokratikus elvek, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását; újfent hangsúlyozza, hogy e kötelezettségek elmulasztása a gazdasági együttműködés és a megállapodás által biztosított kiváltságok feltételes felfüggesztését eredményezheti; a 2. cikkben foglalt elvek nyilvánvaló megsértésére tekintettel felszólít az EU–Grúzia társulási megállapodás kötelezettségek nem teljesítésére vonatkozó 422. cikkének alkalmazására;

5.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy magas rangú kormánypárti tisztviselők, parlamenti képviselők és a kormányközeli média rendszeresen terjeszt manipulatív narratívákat, dezinformációt és összeesküvés-elméleteket az EU-val, annak tagállamaival, vezetőivel és politikusaival, valamint az európai integrációval kapcsolatban; hangsúlyozza, hogy a hatalmon lévő párt rezsimje továbbra is szándékosan megtévesztő és kétértelmű diskurzus alkalmazásával azt a hamis elképzelést táplálja a grúz nép egyes csoportjaiban, hogy továbbra is támogatja az európai integrációt; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a média- és információs környezetet a Grúz Álom által támogatott televíziós csatornák és média elnyomja és uralja, hamis narratívákat terjesztve az uniós integrációról, ezáltal az orosz propagandát követve és annak a kezére játszva, valamint erősítve a társadalmi megosztottságot;

6.hangsúlyozza, hogy Bidzina Ivanisvili és más tisztviselők és politikai vezetők – köztük Irakli Kobahidze, Salva Papuasvili, Vahtang Gomelauri, Tbiliszi polgármestere és a hatalmon lévő Grúz Álom párt főtitkára, Kaha Kaladze, valamint annak elnöke, Irakli Garibasvili – felelősséggel bírnak a grúziai politikai folyamat romlásában, mivel elősegítették a hatalom autokratikus megszilárdulását eredményező demokratikus visszacsúszást, és fellépéseik ellentétesek az ország euroatlanti integrációjával kapcsolatos alkotmányos célkitűzéssel; ezért azonnali és célzott személyes szankciók bevezetését szorgalmazza Bidzina Ivanisvilivel, családtagjaival és vállalataival szemben, és felszólítja az EU-t, hogy más joghatóságokkal, különösen az Egyesült Királysággal együttműködve fagyassza be pénzügyi eszközeit; emlékezteti a magyar és a szlovák kormányt a lojális együttműködés elvére, amely megköveteli, hogy a tagállamok tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az EU célkitűzéseinek elérését; ezért sürgeti a magyar és a szlovák kormányt, hogy hangolják össze külpolitikájukat az uniós álláspontokkal és elvekkel, és oldják fel a grúziai demokratikus visszacsúszásért és a legitim tüntetések elnyomásáért felelős személyekre elrendelt szankciókkal szembeni vétójukat; elítéli a magyar kormánynak a Grúz Álom legitimálására irányuló egyoldalú fellépéseit;

7.megismétli álláspontját, miszerint a jelenlegi grúziai politikai és alkotmányos válság rendezése csak új parlamenti választások útján érhető el, amelyeket a következő hónapokban jobb választási körülmények között, független és pártatlan választási adminisztráció által felügyelt, és a valóban tisztességes, szabad és átlátható folyamat garantálása érdekében gondos nemzetközi és független belső megfigyeléssel ellenőrzött, jobb választási környezetben kell megtartani, amely tükrözi az emberek tényleges akaratát;

8.hangsúlyozza, hogy nem ismeri el a Grúz Álom Párt önjelölt hatóságait, amelyeket a 2024. október 26-i, elcsalt választásokat követően hoztak létre, és úgy véli, hogy Grúzia az illegitim Grúz Álom Párt rezsimje által foglyul ejtett állam; ezért elutasítja az ország feletti ellenőrzést átvevő szerv által hozott határozatokat, mint például a közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyv, a büntető törvénykönyv, valamint a gyülekezésről és a tüntetésekről szóló törvény módosításainak sietős elfogadása; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Grúzia parlamentje csalárd választásokat követően létrejött egypárti parlament, ami teljesen összeegyeztethetetlen a pluralista parlamenti demokráciával és az uniós tagjelölt országoktól elvárt normákkal; üdvözli, hogy elutasították a Grúz Álom mandátumát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében, ami a grúz küldöttség visszavonásához vezetett;

9.sajnálatát fejezi ki a hatalmon lévő Grúz Álom párt arra irányuló folyamatos kísérletei miatt, hogy üldözze a politikai ellenfeleket, többek között illegális letartóztatásuk és fogva tartásuk, fenyegetések és fizikai támadások révén; ismételten felszólít a politikai indíttatású ellenségeskedések megszüntetésére, a politikai környezet javítására, valamint a bizalom és a pártok közötti párbeszéd kiépítésére;

10.elítéli, hogy a Grúz Álom Párt vezetésével működő de facto grúz parlament vizsgálóbizottsága jogellenesen büntetőeljárás alá vonta a politikai ellenfeleket, ami aránytalanul sújtja a mandátumát több mint tizenkét évvel ezelőtt elveszítő kormány fellépéseit; kiemeli a „vizsgálat” politikai jellegét, megjegyezve, hogy a Grúz Álom Párt 2012 óta hatalmon van, de a vizsgálóbizottságot a valódi ellenzéki pártok betiltására irányuló kísérleteivel párhuzamosan indította el; aggodalommal veszi tudomásul a vizsgálóbizottság elnöke, Tea Culukiani nyilatkozatait, amelyek az orosz narratívákat terjesztik; a lehető leghatározottabban elítéli Zurab Dzsaparidze, Mamuka Hazaradze, Badri Japaridze, Giorgi Vasadze, Nika Melia, Nika Gvaramia, valamint a más ellenzéki politikusok politikai indíttatású vádak alapján történő letartóztatását és elítélését, és ezeket a személyeket politikai foglyoknak tartja;

11.mély aggodalmát fejezi ki a hatalmon lévő Grúz Álom Párt vezetőinek közelmúltbeli nyilatkozatai miatt, amelyekben kinyilvánították azon szándékukat, hogy az ellenzéki pártokat – elsősorban az Egyesült Nemzeti Mozgalmat – alkotmányellenesnek nyilvánítsák; emlékeztet arra, hogy az Egyesült Nemzeti Mozgalom kulcsszerepet játszott Grúzia európai integrációs folyamatának kezdeményezésében és előmozdításában; tudomásul veszi a Grúz Álom Párt de facto hatóságainak magatartása és a jelenlegi Kreml-rezsim közötti párhuzamot, amely az ellenzéki pártok betiltásával betonozta be uralmát; elítéli a polgárok politikai szövetségeiről szóló sarkalatos törvény és az alkotmánybíróságról szóló törvény 2025. május 13-án elfogadott módosításának tervezetét, amely felhatalmazná az Alkotmánybíróságot arra, hogy ténylegesen és önkényesen betiltsa az összes ellenzéki pártot;

12.ismételten és határozottan követeli Miheil Szaakasvili volt elnök humanitárius okokból történő szabadon bocsátását, a szükséges külföldi orvosi kezelés igénybevétele céljából; hangsúlyozza, hogy a grúz kormány teljes felelősséget visel Miheil Szaakasvili egészségéért és jólétéért, és teljes mértékben felelősségre vonható az általa elszenvedett sérelmekért; felhívja továbbá a Grúz Álom Párt hatóságait annak biztosítására, hogy az európai parlamenti képviselők akadálytalanul elérhessék Miheil Szaakasvilit;

13.hangsúlyozza, hogy az egypárti parlament és az általa kinevezett elnök legitimitásának el nem ismerésére irányuló politikát mindaddig fenn kell tartani, amíg Grúzia politikai irányvonalában kézzelfogható változás nem következik be és nem írnak ki új szabad és tisztességes parlamenti választásokat; felhívja az EU és a tagállamok képviselőit, valamint a parlamenti képviselőket, hogy tartózkodjanak a rezsim képviselőivel való találkozóktól, kezdve a jelenlegi de facto elnökkel; továbbra is Szalome Zurabisvilit ismeri el Grúzia legitim elnökeként és a grúz nép képviselőjeként; nagyra értékeli arra irányuló erőfeszítéseit, hogy az ország békésen visszatérjen a demokratikus és az Európa-párti fejlődés útjára;

14.rámutat, hogy a közelgő, 2025 őszén tartandó helyhatósági választásokra romló jogi környezetben kerül sor, miután 2024 decemberében elfogadták Grúzia választási törvénykönyvről szóló sarkalatos törvényének új módosításait, és olyan körülmények közepette, amikor a grúz rezsim a politikai ellenfelekre egyre növekvő elnyomást gyakorol és üldözi őket; úgy véli, hogy a jelenlegi politikai és jogi körülmények között a helyhatósági választások óriási kihívást jelentenek minden olyan potenciális résztvevő számára, aki szabad és tisztességes versenyre számít, és hogy az önjelölt hatóságok ezt a részvételt az új status quo elismeréseként fogják felhasználni; úgy véli, hogy a közelgő választások nem kínálnak lehetőséget a grúz nép demokratikus döntésének kifejezésére, hacsak a bebörtönzött és fogva tartott politikai ellenzéki vezetőket szabadon nem bocsátják, és a választásokat jobb választási keretek között, független és pártatlan választási adminisztráció felügyelete alatt és gondos nemzetközi megfigyelés mellett tartják, a valóban tisztességes, szabad és átlátható folyamat biztosítása érdekében;

15.határozottan elítéli az élénk grúz civil társadalmi környezet folyamatos és szándékos lerombolását azáltal, hogy a hatóságok többek között a külföldi befolyás átláthatóságára vonatkozó több korlátozó, orosz mintára készült jogszabályt fogadtak el, fenyegetést és megbélyegzést alkalmaztak; határozottan elítéli az új jogalkotási kezdeményezést, amely előírja, hogy minden civil társadalmi szervezetet nyilvántartásba kell venni a kormánynál, és amely arra kötelezi a külföldi adományozókat, hogy szerezzenek be kormányzati jóváhagyást ahhoz, hogy a támogatásokat helyi szervezeteknek folyósítsák; sajnálja, hogy a hatóságok a közelmúltban úgy határoztak, hogy befagyasztják a politikai foglyokat és családjaikat támogató közösségi finanszírozási kezdeményezések és kampányok bankszámláit; felhívja a hatóságokat, hogy haladéktalanul hagyjanak fel a grúziai civil társadalom képviselőivel, politikai vezetőkkel, civil aktivistákkal, újságírókkal és a média munkatársaival szembeni megfélemlítéssel, fenyegetésekkel, politikai indíttatású büntetőeljárásokkal és fizikai támadásokkal; elítéli több európai újságíró Grúziába való belépésének önkényes és indokolatlan megtagadását; ismételten felszólít Mzia Amaghlobeli azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására és az ellene felhozott, politikai indíttatású vádak visszavonására, és egyben mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a fogvatartás alatt kritikusan romlott a látása, és követeli, hogy mihamarabb megbízható orvosi ellátáshoz jusson;

16.elítéli, hogy a közelmúltban megfelelő nyilvános konzultáció nélkül olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek további politikai üldöztetést tesznek lehetővé, korlátozzák a gyülekezési jogot, és tovább szűkítik a civil társadalom, a független média és az ellenzék szabad működésének mozgásterét, beleértve az orosz mintára készült, külföldi ügynökökről szóló törvényt, a közszolgálati törvény módosításait, a támogatásokról szóló törvény módosításait, a külföldi ügynökök nyilvántartásba vételéről szóló törvényt, valamint a műsorszolgáltatásról szóló törvény új korlátozó módosításait; felszólítja a grúz hatóságokat, hogy helyezzék hatályon kívül ezeket a jogszabálymódosításokat; hangsúlyozza, hogy a Grúz Álom Párt politikai magatartása, beleértve az Oroszországi Föderációhoz való stratégiai igazodását és a tekintélyelvű rezsimekre jellemző eszközök gyorsított elfogadását, tükrözi az Oroszországon belüli ilyen jellegű fejleményeket; aggodalmát fejezi ki a nem kormányzati szervezetek elleni támadások legújabb hulláma miatt, amely egyes állami intézmények, például a Korrupcióellenes Hivatal azon kérése nyomán következett be, hogy e szervezetek három munkanapon belül nyújtsanak részletes pénzügyi, jogi és a működéssel kapcsolatos információkat az elmúlt másfél évre vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy ez a követelmény eleve teljesíthetetlen, és így azzal a veszéllyel jár, hogy megbénítja a célba vett szervezetek munkáját és felfüggeszti tevékenységeiket;

17.elismerését fejezi ki Grúzia civil társadalmának az elmúlt hónapokban végzett munkájáért, amelynek során ingyenes jogi segítségnyújtást biztosít, súlyos emberi jogi jogsértéseket dokumentál és a folytatódó támadások, a civil tér kriminalizálása és a civil társadalom munkáját támadó dezinformációs kampányok ellenére folytatja az igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság érdekében indított belföldi és nemzetközi peres eljárásokat;

18.hangsúlyozza, hogy a fokozódó elnyomás és az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAID) tevékenységének felfüggesztése miatt sürgősen támogatni kell a grúziai civil társadalmat és a független médiát, és ezért kéri az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul növelje és utalja ki a pénzügyi támogatást; kéri, hogy az EU finanszírozási mechanizmusait igazítsák ki az ellenségesebb és antidemokratikusabb környezetben felmerülő igények figyelembevétele érdekében, és csoportosítsák át a forrásokat a civil társadalmi szervezetek, a független média és az emberijogi jogvédők közvetlen támogatására; e tekintetben hangsúlyozza továbbá, hogy a tagállamoknak készen kell állniuk arra, hogy fogadják és támogassák a grúz civil társadalmi szervezeteket és a független médiaorgánumokat abban, hogy száműzetésben folytassák a munkájukat;

19.hangsúlyozza, hogy azon túl, hogy a Grúz Álom elutasította Grúzia uniós integrációját, általánosságban elutasítja a nemzetközi emberi jogi jogszabályokat és demokratikus normákat, miközben nagy sebességgel halad a korábban Oroszországban is tapasztalt negatív pályán; mélységes aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ez további negatív hatással lesz a nők, a kisebbségek, a migránsok, a fogyatékossággal élő személyek, az LMBTI-személyek, a szegénységi küszöb alatt élők és más kiszolgáltatott vagy veszélyeztetett csoportok jogaira és jóllétére; határozottan elítéli, hogy a grúz parlament 2024 októberében LMBTI-ellenes jogszabályokat fogadott el, amelyek tekintélyelvű, orosz típusú politikákat tükröznek és sértik az Európai Unió Alapjogi Chartáját, és felszólít annak hatályon kívül helyezésére; felszólít a grúz parlament által 2024 áprilisában eltörölt nemi kvóták visszaállítására; felhívja az uniós tagállamokat, hogy a menedékjog iránti kérelmek elbírálásakor megfelelően vegyék figyelembe azt a tényt, hogy Grúziában jelenleg az egyik legelnyomóbb LMBTI-ellenes törvény van hatályban az európai országok közül; aggodalmát fejezi ki a grúziai etnikai és vallási kisebbségek védelmének hiánya miatt;

20.megismétli, hogy az EU által hogy az EU által a demokrácia látványos visszacsúszására és a korábbi kötelezettségvállalásokra adott válaszként eddig hozott intézkedések nem tükrözik a grúziai helyzet súlyosságát és annak következményeit a régióban; sajnálatát fejezi ki a proaktív intézkedések hiánya, valamint a Tanács és a Bizottság általában korlátozott és kései reakciója miatt; hangsúlyozza, hogy a tagállamok közötti egyhangúság hiánya nem akadályozhatja meg a megfelelő és hatékony intézkedések meghozatalára hajlandó tagállamokat abban, hogy meghozzák ezeket az intézkedéseket; felhívja az EU vezetőit, hogy sürgősen mozgósítsák a hasonlóan gondolkodó tagállamokat, hogy összehangoltan lépjenek fel az uniós szintű szankciók elfogadása előtt álló politikai akadályok elhárítása érdekében;

21.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy kétoldalú és összehangolt alapon vezessenek be személyes szankciókat a Grúziai Álom párt kulcsfontosságú politikai vezetőivel, tisztviselőivel és a közigazgatásban, az üzleti életben, a médiában, az igazságszolgáltatási rendszerben, a bűnüldöző szervekben és a választási bizottságban a jelenlegi rendszert kiszolgáló személyekkel szemben, akik felelősek a demokratikus visszacsúszásért, a választási csalásért, az emberi jogok megsértéséért, valamint a politikai ellenfelek és aktivisták üldözéséért; kéri továbbá, hogy a szankciókat terjesszék ki a rezsim ellenzőivel szembeni elnyomó intézkedések végrehajtásáért felelős közép- és alsó szintű köztisztviselőkre is, és tartsák fenn azokat mindaddig, amíg Grúziában megfelelően helyre nem áll a demokrácia; üdvözli, hogy Litvánia, Észtország, Lettország, Csehország, Németország és Lengyelország, valamint hasonló gondolkodású partnerek, például az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada és Ukrajna kétoldalú szankciókat vezetett be, és felkéri a többi uniós tagállamot, hogy kövessék ezt a példát; szorgalmazza további korlátozó intézkedések – például a SWIFT-rendszerből való kizárás vagy ágazati szankciók – megfontolását, amelyek célja a Grúz Álom vezette rezsim pénzmozgásoktól és bevételi forrásoktól való elszigetelése;

22.üdvözli a Tanács azon döntését, hogy első lépésként felfüggeszti a grúz diplomaták és tisztviselők vízummentes utazását, válaszul a grúziai helyzet folyamatos romlására; megismétli a Bizottsághoz és a Tanácshoz intézett azon felhívását, hogy vizsgálják felül Grúzia vízummentességi státuszát a felfüggesztés lehetőségével, amennyiben a demokratikus kormányzás és a szabadságjogok tekintetében a kormányzó párt intézkedései miatt nem teljesülnek a releváns referenciaértékek és normák; hangsúlyozza, hogy a Grúz Álom teljes mértékben felelős a grúz állampolgárokra vonatkozó vízummentesség esetleges felfüggesztéséből eredő következményekért; hangsúlyozza, hogy a vízummentes utazás fontosság jelentőséggel bír a grúz civil társadalmi szereplők, emberi jogi aktivisták és újságírók számára egyrészt abból a célból, hogy beutazzanak az EU-ba, és tájékoztassák az európai szereplőket a grúziai fejleményekről, másrészt viszont annak érdekében, hogy gyorsan elhagyhassák az országot, miután sokan közülük politikai üldöztetést szenvednek a hatóságok részéről;

23.elítéli, hogy a Grúz Álom semmissé teszi a demokrácia, a jogállamiság és az euroatlanti integráció felé tett több évtizedes előrelépést, és elidegeníti szövetségeseit, akik mindvégig támogatták e folyamat során; sajnálja, hogy Grúzia nem tett előrelépést az EU kül-, biztonság- és védelempolitikára vonatkozó ajánlásainak végrehajtása terén, és hogy Grúzia továbbra is rendkívül kis mértékben, 49%-ban igazodik az EU közös kül- és biztonságpolitikájához (KKBP), ami az európai integráció iránti elkötelezettségének hiányát bizonyítja; hangsúlyozza, hogy az uniós csatlakozási folyamat előrehaladása az összes tagjelölt országgal szemben támasztott elvárásoknak megfelelően megköveteli KKBP-hez való teljes körű igazodást; sajnálja, hogy Grúzia nem vesz részt a közös biztonság- és védelempolitika keretében végrehajtott uniós válságkezelési missziókban és műveletekben; sajnálatosnak tartja, hogy Grúzia külpolitikájának téves iránya elszigetelődéshez vezet, és hogy a Grúz Álom párt elnyomó rezsimje tovább súlyosbítja az instabilitást a dél-kaukázusi régióban és a Fekete-tengeren;

24.megjegyzi, hogy Grúzia a jelenlegi kormány alatt olyan irányba halad, amely azzal a veszéllyel jár, hogy Belaruszhoz hasonló orosz vazallus állammá válik; sajnálatosnak tartja, hogy amikor a demokratikus világ határozottan támogatja Ukrajnát az Oroszországi Föderáció provokáció nélkül indított agressziós háborújával szemben, a jelenlegi grúz hatóságok egyre inkább a Kreml politikáihoz és retorikájához igazodnak, hozzájárulva ezáltal a történelmi revizionizmushoz; megjegyzi, hogy Grúzia nem igazodik az Oroszországgal, Belarusszal és Iránnal szembeni szankciók túlnyomó többségéhez, de állítása szerint szorosan együttműködik az EU-val a szankciók kijátszásának megakadályozása érdekében; aggodalmát fejezi ki azonban Grúziának az Oroszországgal szembeni uniós szankciók megkerülésének elősegítésében játszott állítólagos szerepével kapcsolatos jelentések miatt; felhívja ezért a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja ki ezeket az állításokat;

25.aggodalommal veszi tudomásul azt is, hogy a Grúz Álom kormánya a közelmúltban Kína felé fordult, és egyre szorosabban együttműködik Iránnal; tudomásul veszi, hogy a Grúz Álom nyilvánosan támogatja a kínai geostratégiai kezdeményezéseket és a megerősített kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, beleértve azt is, hogy az anakliai mélytengeri kikötő építési projektjét egy kínai vezetésű konzorciumnak ítélték oda; hangsúlyozza, hogy egy ilyen lépés ellentmond Grúzia euroatlanti integráció iránt kinyilvánított kötelezettségvállalásának; kiemeli, hogy fennáll annak kockázata, hogy az anakliai projekt most Kína politikai, pénzügyi és gazdasági befolyása növelésének eszközévé válik a régióban, ezáltal tovább növelve a távolságot Grúzia és nyugati stratégiai partnerei között; e tekintetben kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják felül és szükség esetén függesszék fel vagy irányítsák át a regionális összeköttetésekre irányuló projektek finanszírozását; komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy Grúzia egyre sokrétűbb együttműködést folytat Teheránnal, ami Grúzia további elszigetelődéséhez vezethet;

26.figyelmeztet arra, hogy Grúzia tekintélyelvűség felé fordulása és Oroszországhoz való növekvő közeledése egyre nagyobb veszélyt jelent az európai biztonságra nézve, különös tekintettel Grúzia stratégiai elhelyezkedésére és fekete-tengeri kijáratára, ami döntő fontosságú Oroszország regionális hatalmi törekvései szempontjából; hangsúlyozza, hogy a kormányzó Grúz Álom párt stratégiáját máshol is lemásolhatják az állam hibrid eszközökkel való foglyul ejtésének forgatókönyvként; aggodalmát fejezi ki a regionális következmények miatt, és figyelmeztet arra, hogy az európai fellépés hitelessége forog kockán a tágabb értelemben vett Dél-Kaukázusban, különösen a hamarosan elfogadásra kerülő fekete-tengeri uniós stratégiára várva;

27.mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Grúz Álom párt együttműködik Oroszországgal és más tekintélyelvű rezsimekkel, közeledik hozzájuk, és ideológiai konvergenciát mutat velük annak ellenére, hogy Oroszország fokozatosan megszállja Grúzia területét; elítéli, hogy a Grúz Álom párt támogatja az orosz dezinformációt és manipulációt, és részt vesz abban, beleértve az Ukrajna elleni orosz agressziós háború propagandaeszközként való felhasználását, ami szembemegy az ország euroatlanti integrációja iránti töretlen és rendkívül magas társadalmi támogatottsággal; sajnálatát fejezi ki a külföldi információmanipuláció és beavatkozás elleni küzdelem terén az EU-val folytatott együttműködés hiánya miatt;

28.megismétli, hogy a leghatározottabban elítéli Grúzia Abházia és Dél-Oszétia régióinak Oroszország általi, jelenleg is zajló megszállását, valamint a folytatódó „határépítési” folyamatot, amely Grúzia szuverenitásának és területi integritásának megsértését jelenti; sürgeti a grúz kormányt, hogy tartson fenn egyértelmű és következetes álláspontot az orosz agresszióval kapcsolatban, és felhívja az EU-t, hogy továbbra is vegyen aktívan részt a konfliktusrendezésben, az emberi jogok nyomon követésében és az érintett közösségek támogatásában;

29.javasolja az EU grúziai megfigyelő missziójának (EUMM) megnövelt forrásokkal és szélesebb körű megbízatással való megerősítését a külföldi beavatkozás és a határokon zajló destabilizáció nyomon követésére; sürgeti a tagállamokat, hogy biztosítsanak megfelelő finanszírozást és személyzetet az EUMM számára a jelenlegi politikai és biztonsági válságra való reagáláshoz;

30.megjegyzi, hogy az Európai Békekeretből származó 30 millió EUR összegű támogatást 2024-ben jogosan felfüggesztették a grúziai demokratikus visszacsúszásra válaszul, és hogy 2025-re nem terveznek támogatást; kiemeli, hogy ez a felfüggesztés káros következményekkel fog járni Grúzia nemzeti stabilitása és biztonsága szempontjából; megismétli, hogy minden jövőbeli pénzügyi támogatás kizárólag azzal a kikötéssel engedélyezhető, hogy az önjelölt grúz rezsim lemond, és tisztességes és pártatlan választásokra kerül sor;

31.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Szalome Zurabisvilinek, Grúzia elnökének és az önjelölt grúziai hatóságoknak.