P10_TA(2025)0160 Oroszország Ukrajna elleni háborújának emberáldozatai és az orosz agresszió mielőbbi leállításának sürgető szükségessége: a jogellenesen fogva tartott polgári személyek és hadifoglyok helyzete, valamint a polgári lakosság folyamatos bombázásaAz Európai Parlament 2025. július 9-i állásfoglalása Oroszország Ukrajna elleni háborújának emberáldozatairól és az orosz agresszió mielőbbi leállításának sürgető szükségességéről: a jogellenesen fogva tartott polgári személyek és hadifoglyok helyzete, valamint a polgári lakosság folyamatos bombázása (2025/2710(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel az Ukrajnáról és Oroszországról szóló korábbi állásfoglalásaira,

–tekintettel a hágai egyezményekre, az ENSZ Alapokmányára, a genfi egyezményekre és azok kiegészítő jegyzőkönyveire, a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményre, az emberi jogok európai egyezményére, a kínzás elleni ENSZ-egyezményre, a Nemzetközi Büntetőbíróság (NBB) Római Statútumára és a gyermek jogairól szóló ENSZ-egyezményre,

–tekintettel az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Ukrajna közötti, 2014-ben aláírt társulási megállapodásra HL L 161., 2014.5.29., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2014/295/oj., valamint az ahhoz kapcsolódó, az Európai Unió és Ukrajna közötti mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségre,

–tekintettel az ENSZ Közgyűlésének és Biztonsági Tanácsának valamennyi vonatkozó határozatára, különösen az ENSZ Közgyűlésének 2025. február 25-én elfogadott ES-11/7. számú határozatára,

–tekintettel a NATO 2024. július 10-i washingtoni csúcstalálkozójának nyilatkozatára és a 2025. június 25-i hágai csúcstalálkozó nyilatkozatára,

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

A.mivel Oroszország 2022. február 24. óta brutális, jogellenes, provokáció nélkül indított és indokolatlan, totális agressziós háborút folytat Ukrajna ellen;

B.mivel Oroszország Ukrajna elleni agressziója nem 2022 februárjában kezdődött, hanem 2014-ben a Krím, valamint a donyecki és a luhanszki régió egyes részeinek jogellenes megszállásával és annektálásával, ami súlyos humanitárius, gazdasági és ökológiai következményekhez, valamint regionális instabilitáshoz vezetett; mivel Oroszország bármikor véget vethetne a brutális és indokolatlan agressziós háborúnak;

C.mivel az ENSZ Közgyűlése 2022. március 2-i határozatában azonnal az ENSZ Alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdését sértő, agressziós cselekménynek minősítette az Ukrajna elleni orosz háborút, és 2022. november 14-i határozatában elismerte, hogy Oroszországot felelősségre kell vonni agressziós háborújáért, valamint jogilag és pénzügyileg felelősségre kell vonni jogsértő nemzetközi cselekményeiért, többek között jóvátételre kötelezve az okozott károkért;

D.mivel 2025-ben Oroszország eddig több mint 20 000 – havonta mintegy 3 500 – drónt indított Ukrajna ellen, ami a 2024. évi havi átlaghoz képest 350%-os növekedést jelent; mivel Oroszország több mint 1 050 polgári személyt ölt meg és további 4 300-at megsebesített meg, ami egyértelmű bizonyíték arra, hogy aktívan polgári személyeket vesz célba, többek között mentőautókat és mentőszemélyzetet, ellentétben Ukrajna védekező intézkedéseivel; mivel a Kijev és Dnyipro ellen nemrég elkövetett támadások a második legtöbb és a legtöbb halálos áldozatot követelő támadások voltak ezekben a városokban az orosz invázió kezdete óta, ami éles ellentétben áll Oroszország azon állításával, hogy békére törekszik;

E.mivel Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára válaszul az EU 17, minden eddiginél szélesebb körű szankciócsomagot fogadott el Oroszországgal szemben, és további szankciókra is sor fog kerülni Oroszországgal szemben annak érdekében, hogy véglegesen aláássák képességét Ukrajna elleni jogellenes agressziós háborúja folytatására; mivel a szankciók kijátszása – többek között Oroszország árnyékflottája révén – és a szankciók hiányos végrehajtása továbbra is jelentősen hozzájárul Oroszország agressziós háborújához; mivel ezen és más szankciók ellenére Oroszország továbbra is agressziós háborút folytat Ukrajna ellen;

F.mivel az Egyesült Államok ismét leállította az Ukrajnának nyújtott kulcsfontosságú katonai segítségnyújtást;

G.mivel Oroszország Ukrajna elleni agressziója a polgári lakosság második világháború óta legnagyobb mértékű kényszerű lakóhelyelhagyásához vezetett, amelynek során 10 millió ukrán – főként nők és gyermekek – kényszerült elhagyni lakóhelyét, közülük 7 millióan külföldön találtak menedéket https://www.peopleinneed.net/the-ukrainian-refugee-crisis-current-situation-9539gp.;

H.mivel Oroszország továbbra is szörnyű háborús bűncselekményeket követ el ártatlan civilek ellen; mivel az ukrán hatóságok szerint jelenleg mintegy 16 000 ukrán polgári személyt tartanak fogva Oroszországban és ideiglenesen megszállt ukrán területeken, bár a valós számok valószínűleg jóval magasabbak; mivel több mint 70 000 ukránt – köztük polgári személyeket, gyermekeket és katonai személyzetet – tartanak nyilván eltűntként;

I.mivel az orosz hatóságok szisztematikusan alkalmaznak erőszakos eltüntetéseket nagyszámú ukrán polgári személy ellen, és a hadsereg kötelékében nem álló személyeket tartanak fogva alaptalan és koholt vádak alapján, akiknek a sorsa és holléte egyelőre ismeretlen, így családjaik továbbra is kínzó bizonytalanságban élik napjaikat; mivel az Oroszország által elkövetett erőszakos eltüntetések az ukrán polgári lakosság elleni széles körű, szisztematikus és összehangolt támadás részét képezik;

J.mivel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala szerint 2022 februárja óta legalább 29 polgári személy vesztette életét orosz fogvatartási létesítményekben, és 170-et végeztek ki orosz ellenőrzés alatt álló területeken;

K.mivel az erőszakos eltüntetések folyamata során az orosz hatóságok következetesen nem tájékoztatták a családokat szeretteik sorsáról vagy tartózkodási helyéről; mivel a különböző hatóságoktól érkező többszöri válasz sem szolgáltatott érdemi információt;

L.mivel az orosz hatóságok szisztematikusan alkalmazzák a kínzást és az embertelen és megalázó bánásmód egyéb formáit számos jogellenesen fogva tartott ukrán polgári személlyel szemben; mivel az ENSZ Ukrajnával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottsága bizonyítékokat talált arra vonatkozóan, hogy Oroszország nemi erőszakot és szexuális erőszakot alkalmaz férfi és női fogvatartottak kínzására;

M.mivel Oroszország nem hajlandó nyilvánosságra hozni a jelenleg fogva tartott ukrán hadifoglyok számát; mivel az orosz hatóságok nyilvánvalóan nem teljesítik a genfi egyezmények szerinti azon kötelezettségeiket, hogy lehetővé tegyék a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) nemzetközi képviselői számára a fogvatartottak meglátogatását és a vonatkozó információk továbbítását a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának, az állami hatóságoknak és a hadifoglyok családjainak;

N.mivel az ukrán hadifoglyok és civil fogvatartottak kínzásnak, többek között éhezésnek, verésnek, különféle kényszerítéseknek, fizikai, szexuális és pszichológiai erőszaknak, valamint az orvosi ellátás és a jogi képviselet megtagadásának vannak kitéve;

O.mivel Ukrajna és nemzetközi szervek 2022 februárja óta több száz ukrán hadifogoly orosz erők általi kivégzését dokumentálták; mivel az ukrán legfőbb ügyész hivatala 268 ukrán hadifogoly kivégzését vizsgálja (208 a harctéren, 59 pedig az „Olenyivka” börtönben); mivel a kivégzések növekvő száma és a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy ezek a bűncselekmények nem elszigetelt esetek, hanem egy szisztematikus és szándékos politika részei, amelyek a nemzetközi jog és az emberi jogok súlyos megsértését képezik, és a genfi egyezmények és a Római Statútum szerinti háborús bűncselekményeket jelentenek;

P.mivel Ukrajna és Oroszország 2022 februárja óta 65 fogolycserét – köztük 2025 májusában három nagyszabású cserét – hajtott végre, ami 5 757 személy szabadon bocsátását eredményezte, és további 469 személyt engedtek szabadon a hivatalos cseremechanizmusokon kívül;

Q.mivel a Krím félsziget 2014-es megszállása és annektálása óta Oroszország szisztematikusan támadja a krími tatárokat politikai indíttatású büntetőeljárásokkal, erőszakos eltüntetésekkel, megfélemlítéssel és zaklatással; mivel a krími tatár vezetők, újságírók, civil társadalmi aktivisták és vallási személyiségek – többek között szélsőségesség elleni és terrorizmusellenes vádak álcája mögé bújtatva – aránytalan elnyomással szembesültek; mivel ezek az intézkedések a nemzetközi emberi jogok és a humanitárius jog megsértésének minősülnek, és céljuk az őslakos krími tatár nép identitásának és jelenlétének megszüntetése;

R.mivel Oroszország a keresztény hit és értékek védelmezőjeként beállítva magát tömegesen és módszeresen megsértette a vallási jogokat a megszállt ukrán területeken, teljesen betiltotta az ukrán görög katolikus egyházat, legalább 47 ukrán vallási vezetőt megölt és még többet kínzásnak vetett alá, és az orosz erők szándékosan vettek célba és semmisítettek meg vallási javakat; mivel ezzel párhuzamosan Oroszország fegyverként használja a Moszkvai Pátriárkaság Ortodox Egyházát mint a vallási közösségek és tágabb értelemben az ukrán lakosság elnyomásának és ellenőrzésének eszközét;

S.mivel Viktorija Roscsina ukrán újságíró orosz fogságban való megkínzása és meggyilkolása rávilágít az orosz erők által fogva tartott ukrán újságírókat fenyegető súlyos és egyre növekvő veszélyekre; mivel másokat, köztük Irina Danilovicsot, Dmitro Hiljukot, Irina Levcsenkót és Heorhij Levcsenkót továbbra is életveszélyes körülmények között tartják fogva;

T.mivel a „Bring Kids Back UA” („Hozzuk vissza a gyerekeket Ukrajnába”) kezdeményezés és a Yale Humanitarian Research Lab (HRL) szerint 2022 februárja óta legalább 20 000 és akár 35 000 ukrán gyermeket telepítettek át erőszakkal Oroszországba és Belaruszba, vagy vettek őrizetbe ideiglenesen megszállt ukrán területeken, akik közül csak 1 366 tért vissza, és 637 halálhírét erősítették meg; mivel a valós adatok feltételezhetően sokkal magasabbak, hiszen ezek az elhurcolások és áttelepítések folytatódnak; mivel a Trump-kormány 2025. július 1-jével csökkentette a HRL ukrajnai konfliktussal foglalkozó megfigyelőközpontjának finanszírozását, veszélyeztetve munkájának folytatását;

U.mivel az NBB 2022. március 2. óta vizsgálatot folytat az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, és 2023. március 17-én elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnöke és Maria Lvova-Belova, az Oroszországi Föderáció elnöki hivatalának úgynevezett gyermekjogi biztosa ellen ukrán gyermekek jogellenes deportálásának háborús bűncselekménye miatt, amelyet 2024. június 24-én további elfogatóparancsok követtek orosz tisztviselőkkel szemben; mivel az EU támogatja az agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszéket, amelyet az Európa Tanács keretében hoznak létre;

1.a lehető leghatározottabban elítéli az Oroszország által Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított, jogellenes és indokolatlan agressziós háborút; követeli, hogy Oroszország haladéktalanul hagyjon fel minden ukrajnai katonai tevékenységgel, teljes mértékben vonuljon ki Ukrajna nemzetközileg elismert területéről, vessen véget a kényszerdeportálásoknak, engedje szabadon az összes fogva tartott és elhurcolt ukránt, és kártalanítsa Ukrajnát és a háborús bűncselekmények áldozatait; megismétli, hogy elítéli Belarusznak az Oroszország Ukrajna elleni brutális agressziós háborújába való közvetlen bekapcsolódását;

2.megerősíti szilárd elkötelezettségét Ukrajna nemzetközileg elismert határain belüli függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett, és megismétli, hogy továbbra is az el nem ismerés politikáját folytatja Ukrajna Oroszország által ideiglenesen megszállt területeivel kapcsolatban; határozottan hangsúlyozza, hogy Ukrajnának természetes joga van az önvédelemhez, összhangban az ENSZ Alapokmányának 51. cikkével, amely jog magában foglalja az orosz területen fekvő katonai célpontok elleni csapáshoz való jogot;

3.megerősíti rendíthetetlen szolidaritását az ukrán néppel, amely hősiesen védi nemzetét, földjét és közös európai értékeinket; megismétli azon meggyőződését, hogy egy erős, független és demokratikus Ukrajna létfontosságú Európa biztonsága, stabilitása és jóléte szempontjából; felhívja az EU-t és mind a 27 tagállamát, hogy jelentősen növeljék az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás hatékonyságát és gyorsítsák fel a katonai támogatás nyújtását annak érdekében, hogy Ukrajna legitim módon megvédhesse magát az ukrán városok és polgári infrastruktúra ellen szerte az országban egyre fokozódó orosz támadásokkal szemben, és hogy Ukrajna a lehető legerősebb pozícióba kerüljön a tárgyalásokon;

4.elítéli Vlagyimir Putyin folyamatos revizionista és imperialista retorikáját és ideológiáját, valamint alattomos propagandáját; elítéli az orosz kormány arra irányuló szisztematikus kísérleteit, hogy eltörölje Ukrajna történelmét, kultúráját, nyelvét és identitását; e tekintetben határozottan elítéli az ukrán művészek üldözését, amit a mariupoli katonazenekar tagjainak bebörtönzése és megkínzása, valamint embertelen bánásmódnak való kitétele is példáz, és felszólít azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátásukra;

5.hangsúlyozza, hogy Oroszország Ukrajna elleni teljes körű inváziója megrendítette Európában a békét és a stabilitást, és súlyosan aláásta a globális biztonságot; hangsúlyozza, hogy Oroszország továbbra is a legjelentősebb és legközvetlenebb fenyegetés Európa biztonságára nézve;

6.határozottan elítéli az ukrán hadifoglyok orosz erők általi kivégzését, amely háborús bűncselekménynek és a genfi egyezmények súlyos megsértésének minősül; megdöbbenését fejezi ki Viktorija Roscsina ukrán újságíró Oroszországi Föderáció általi elrablása, teljes elkülönítése, megkínzása és meggyilkolása miatt, ami jól szemlélteti az oroszok által ukrán polgári személyek és hadifoglyok ellen elkövetett szélsőséges brutalitást és szisztematikus kegyetlenséget; követeli, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul hagyjon fel a szervek megcsonkításával és elhalálozott polgári személyek és hadifoglyok testéből való eltávolításával;

7.megismétli, hogy Oroszország kizárólagos felelősséggel tartozik agressziós háborújáért, és hogy az orosz erők és tisztviselők által elkövetett emberi jogi jogsértések, háborús bűncselekmények vagy a nemzetközi jog egyéb megsértései nem maradhatnak büntetlenül; mély felháborodását fejezi ki Oroszország polgári lakosság elleni brutális támadásai és a polgári infrastruktúrát válogatás nélkül sújtó támadások miatt; hangsúlyozza, hogy a polgári személyek megkülönböztetés nélküli és közvetlen célbavétele és különösen a gyermekek áttelepítése az orosz kormány által vezényelt és végrehajtott népirtó stratégia részét képezheti;

8.teljes mértékben támogatja a Nemzetközi Büntetőbíróság Oroszország által elkövetett háborús bűncselekményekre és emberiesség elleni bűncselekményekre irányuló, folyamatban lévő vizsgálatát; üdvözli az Európa Tanács és Ukrajna közötti, az Ukrajna elleni agresszió bűntettével foglalkozó különleges törvényszék felállításáról szóló közelmúltbeli megállapodást; hangsúlyozza, hogy az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményekért felelős minden személyt felelősségre kell vonni, és kiemeli, hogy a fenntartható békéhez elengedhetetlen az igazságszolgáltatás; mély aggodalmának ad hangot az NBB-vel és annak ügyészeivel, bíráival és személyzetével szembeni amerikai szankciók miatt, amelyek aláássák a folyamatban lévő nyomozati és ügyészi munkát, és súlyos támadást jelentenek a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer ellen; felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen aktiválja a blokkoló intézkedéseket, továbbá felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen fokozzák diplomáciai erőfeszítéseiket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak mint a nemzetközi igazságszolgáltatási rendszer nélkülözhetetlen sarokkövének védelme és fenntartása érdekében;

9.ismételten elítéli az Oroszország általi, számtalan ukrán polgári személyt érintő erőszakos áttelepítést, jogellenes fogva tartást és embertelen bánásmódot; követeli, hogy Oroszország haladéktalanul nyújtson pontos tájékoztatást a családoknak a fogvatartottak tartózkodási helyéről és egészségi állapotáról, és felszólít az orosz hatóságok által jelenleg fogva tartott valamennyi ukrán polgári személy azonnali szabadon bocsátására; hangsúlyozza, hogy az ukrán polgári lakosság lakóhelyelhagyásra kényszerítése, jogellenes fogva tartása és bántalmazása jól példázza az orosz rezsim belső brutalitását és azt, hogy nyilvánvalóan semmibe veszi az emberi életet; határozottan elítéli az orosz hatóságok által az ukrán polgári személyek és hadifoglyok ellen alkalmazott szörnyű taktikákat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Ukrajna megszállt területein széles körben és módszeresen alkalmaznak terrort, amelynek célja a polgári lakosság megfélemlítése, az ellenállás és a politikai ellenvélemények elfojtása, a polgári aktivizmus elnyomása, valamint az ukrán nyelv és nemzeti identitás felszámolása;

10.elítéli a krími tatárok folyamatban lévő üldözését, beleértve a politikai indíttatású őrizetbe vételeket, a kínzást, az erőszakos eltüntetéseket, valamint a vallás, a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának korlátozását a jogellenesen megszállt Krím félszigeten; felszólít valamennyi politikai okokból bebörtönzött krími tatár azonnali szabadon bocsátására, és sürgeti az EU-t és a nemzetközi szervezeteket, hogy fokozzák a nyomon követést és a kiállást a Krím félsziget őslakosai mellett;

11.sürgeti Oroszországot, hogy a nemzetközi humanitárius jog és a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmény szerinti kötelezettségeivel összhangban haladéktalanul állapodjon meg a hadifoglyok átfogó, mindenkire kiterjedő cseréjéről Ukrajnával, és azt hajtsa végre;

12.határozottan elítéli Oroszország erőszakos cselekményeit és Belarusz bűnrészességét az ukrán gyermekekkel szembeni rossz bánásmódban, beleértve a gyilkosságot, a kínzást és a büntetőeljárás alá vonást, az erőszakos elhurcolást és áttelepítést, a szexuális bántalmazást és kizsákmányolást, a kényszerű eloroszosítást és a militarizálást; elítéli az erőszakos asszimilációra irányuló szándékos politika részeként az orosz állampolgárság rákényszerítését az áttelepített gyermekekre, és az orosz családok általi, államilag támogatott örökbefogadásukat; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az EU nem tudott segíteni a Yale HRL-jének a megfelelő finanszírozás biztosításában; felszólítja tagállamait, hogy szorosan működjenek együtt az ukrán hatóságokkal és más helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetekkel, és támogassák azokat az eltűnt és áttelepített ukrán gyermekek dokumentálására, tartózkodási helyük megállapítására és hazaszállítására irányuló erőfeszítéseikben, hogy haladéktalanul újraegyesítsék őket szüleikkel vagy törvényes gyámjukkal; megismétli, hogy az ukrán gyermekek deportálása súlyosan sérti a nemzetközi humanitárius jogot, különösen a negyedik genfi egyezmény 49. cikkét, és háborús bűncselekménynek minősül; sürgeti az EU-t, hogy vonja felelősségre a felelősöket, és szankcionálja az e bűncselekményekben részt vevő személyeket és szervezeteket;

13.követeli, hogy Oroszország a vonatkozó genfi egyezmények szerinti kötelezettségeivel összhangban biztosítsa, hogy a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága azonnal bejuthasson a hadifogolytáborokba és más olyan helyszínekre, ahol ukrán katonákat vagy polgári személyeket tartanak fogva; megjegyzi, hogy jelentős különbség van aközött, hogy hogyan bánik hadifoglyaival Ukrajna és Oroszország, mivel az ukrán katonákat súlyosan megkínozták, rossz bánásmódban részesültek és éheztették őket, megsértve ezzel a háborús jogot és a nemzetközi humanitárius jogot;

14.megismétli az EU-hoz és tagállamaihoz intézett azon felhívását, hogy növeljék az orosz fogságban lévő áldozatoknak nyújtott humanitárius és rehabilitációs segítséget, beleértve az orvosi és pszichológiai ellátáshoz, a visszailleszkedési szolgáltatásokhoz és a jogi segítségnyújtáshoz való hozzáférést; elismerését fejezi ki az ukrán és nemzetközi civil társadalmi szervezeteknek az elrabolt ukrán gyermekek, a hadifoglyok és a jogellenesen fogva tartott civilek családjainak támogatásáért;

15.megerősíti, hogy az EU szilárdan elkötelezett Ukrajna újjáépítése mellett, és megismétli, hogy kész hozzájárulni Ukrajna gazdaságának és infrastruktúrájának újjáépítéséhez; hangsúlyozza az Ukrajna-eszköz stratégiai fontosságát Ukrajna rezilienciájának megerősítése, helyreállításának felgyorsítása, valamint a fenntartható fejlődés és az uniós tagság felé vezető út támogatása szempontjából; megismétli azon szilárd meggyőződését, hogy Oroszországnak meg kell fizetnie az Ukrajnában okozott hatalmas károkat, és ezért felszólít az uniós szankciók alapján befagyasztott orosz állami eszközök elkobzására, vagy más módon Ukrajna védelmének és újjáépítésének támogatására való felhasználásukra; hangsúlyozza azon meggyőződését, hogy ehhez különböző jogi lehetőségek állnak rendelkezésre, és hogy a fellépés hiánya megbocsáthatatlan mulasztás az európai kormányok részéről;

16.elítéli az orosz Állami Duma 2025. június 24-én elfogadott jegyzőkönyvét, amely lehetővé teszi a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének tagállamai számára, hogy fegyveres konfliktusok, fenyegetések, válsághelyzetek és katonai gyakorlatok esetén csapataikat más tagállamok területére küldjék; elítéli ezt a lépést, mint Oroszország arra irányuló egyértelmű kísérletét, hogy tovább fokozza Ukrajna elleni fáradhatatlan támadásait azáltal, hogy erőszakkal mozgósítja a szomszédos és szövetséges államok csapatait;

17.határozottan elítéli, hogy az észak-koreai csapatok bevonása mellett kubai katonák toborzására és bevetésére is sor került;

18.sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul nyújtsanak további katonai segítséget, és vegyenek részt további képességek, különösen a légvédelmi, nagy hatótávolságú csapásmérő és tüzérségi rendszerek, valamint lőszerek közös beszerzésében; e tekintetben sürgeti az összes tagállamot, hogy az Európa biztonságát szolgáló cselekvési eszköz (SAFE) védelmi beruházási terveinek jelentős részét fordítsák Ukrajna támogatására; sürgeti a tagállamokat és védelmi iparágaikat, hogy ruházzanak be az ukrán védelmi iparba és működjenek együtt vele – többek között további beruházások és közös vállalatok létrehozása révén – annak érdekében, hogy a lehető leghatékonyabban ki lehessen aknázni a gyártási képességeiben rejlő lehetőségeket;

19.emlékeztet több uniós állam- és kormányfőinek merész nyilatkozataira, melyek szerint Oroszországnak még szigorúbb szankciókkal kell számolnia, amennyiben nem fogadja el az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünetet, és ezért sürgeti a Tanácsot, a Bizottságot és a tagállamokat, hogy kövessék nyilatkozataikat tettekben is, és jelentősen növeljék az Oroszországgal szembeni szankciók hatékonyságát és tényleges hatását; üdvözli a 2025. május 20-i tizenhetedik szankciócsomagot, de sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul fogadják el a következőt is; hangsúlyozza, hogy most már stratégiai szükségszerűség, hogy bátran lépjünk fel; hangsúlyozza, hogy bármilyen jövőbeli orosz agresszió negatív globális biztonsági és gazdasági következményei messze meghaladják az Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának végleges befejezéséhez és a további orosz agresszió megakadályozásához és az igazságos, tisztességes és tartós béke megteremtéséhez ma szükséges katonai és pénzügyi kötelezettségvállalást; határozottan felszólítja az uniós tagállamokat, hogy hagyjanak fel a szégyenletes „szokásos ügymenet” megközelítéssel, és ehelyett ismét sürgős jelleggel és céltudatosan cselekedjenek;

20.emlékezteti a magyar és a szlovák kormányt a lojális együttműködés elvére, amely megköveteli, hogy a tagállamok tartózkodjanak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az EU célkitűzéseinek elérését; ezért sürgeti a magyar és a szlovák kormányt, hogy külpolitikájukat igazítsák hozzá az uniós álláspontokhoz és elvekhez, és hagyjanak fel az Oroszországgal szembeni szankciók megerősítésére irányuló uniós erőfeszítések ismételt akadályozásával;

21.úgy véli, hogy annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra azzal a céllal, hogy komolyan mérlegelje agressziós háborújának megszüntetését, kezdve a tartós tűzszünettel, az EU-nak és a hasonlóan gondolkodó partnereknek jelentősen hatékonyabb katonai, gazdasági, politikai és diplomáciai erőfeszítéseket kell tenniük; kéri, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a szankciók kijátszásának megakadályozása érdekében, különösen az orosz „árnyékflotta” hajóinak megcélzása révén; felszólít az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG), olaj és nyersanyagok teljes betiltására, valamint ideiglenes intézkedésekre – többek között az olajárplafon csökkentésére és az LNG árplafonjának bevezetésére – annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsék Oroszország azon képességét, hogy energiaexportból származó bevételekből fizesse meg agressziós háborúját; hangsúlyozza a 18. szankciócsomag további késedelem nélküli elfogadásának fontosságát; felhívja azokat a tagállamokat, amelyek akadályozzák a legújabb szankciócsomag elfogadását, hogy kövessék azon tagállamok példáját, amelyek sikeresen találtak alternatív olaj- és gázszállítási forrásokat; hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlan, hogy Oroszország Ukrajna elleni totális háborújának negyedik évében a támadásokhoz használt orosz rakéták és pilóta nélküli légi járművek gyártásához továbbra is nagymértékben használnak nyugati gyártású alkatrészeket;

22.emlékeztet arra, hogy az Ukrajnának nyújtott teljes támogatásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy megállítsák Oroszország agressziós háborúját, és hogy Ukrajna felszabadíthassa egész népét, teljes mértékben helyreállíthassa a nemzetközileg elismert határain belüli területe feletti ellenőrzését, és elrettenthesse Oroszországot minden további agressziótól; emlékeztet arra, hogy Európa már 50 milliárd EUR összegű katonai segéllyel támogatta Ukrajnát, de hangsúlyozza, hogy további segítségre van szükség, és hogy ez a támogatás jelenleg nagyrészt magától Európától függ; sürgeti a tagállamokat, hogy még a tárgyalások befejezése előtt biztosítsanak több fegyvert és lőszert Ukrajnának; elítél minden olyan kísérletet, amely arra irányul, hogy nyomást gyakoroljanak Ukrajnára annak érdekében, hogy elhagyja a megszállt területeket, ahol a lakosság folyamatos elnyomásnak, erőszaknak, erőszakos eltüntetéseknek, jogellenes fogva tartásnak, áttelepítésnek és a rendszerszintű terror egyéb formáinak van kitéve;

23.felhívja az EU-t, hogy vezessen be személyes szankciókat a bebörtönzött és fogva tartott ukránok elleni erőszakért és kínzásért felelős orosz tisztviselőkkel szemben;

24.teljes mértékben támogatja az Ukrajna által meghatározott és az ukrán nép számára elfogadható feltételeken alapuló igazságos és tartós ukrajnai békét; hangsúlyozza, hogy minden megállapodásnak fenn kell tartania Ukrajna szuverenitását és területi integritását, meg kell akadályoznia, hogy Oroszország a jövőben újra felfegyverkezzen, és garantálnia kell Ukrajna hosszú távú biztonságát; ragaszkodik a háborús bűncselekményekért való elszámoltathatósághoz és a jóvátételhez; hangsúlyozza, hogy a béketárgyalásokat feltétel nélküli tűzszünetnek kell megelőznie;

25.hangsúlyozza, hogy tekintettel az USA Oroszország agressziós háborújával kapcsolatos álláspontjának megváltozására, az EU-nak és tagállamainak továbbra is Ukrajna elsődleges stratégiai szövetségeseinek kell maradniuk, és meg kell erősíteniük vezető szerepüket Ukrajna szuverenitásért, békéért és igazságszolgáltatásért folytatott küzdelmének támogatásában; felhívja az EU-t és tagállamait, hogy törekedjenek Ukrajna lehető legszélesebb körű nemzetközi támogatásának fenntartására, többek között a hasonlóan gondolkodó nem uniós partnerekkel való koalíciók kiépítése révén; ismételten felszólít a régóta esedékes, korábban bejelentett és égetően szükséges fegyverrendszerek, például a Taurus rakéták azonnali, jelentős mennyiségben történő szállítására, amint azt az új német vezetés vállalta;

26.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, az Európa Tanácsnak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek, Ukrajna elnökének, kormányának és parlamentjének, valamint Oroszország és Belarusz hatóságainak.