(1)A Bizottság 2019. december 11-i, „Az európai zöld megállapodás” című közleménye37 (a továbbiakban: az európai zöld megállapodás) Európa növekedési stratégiája, amelynek középpontjában az Unió olyan modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággal rendelkező, méltányos és virágzó társadalommá való átalakítása áll, ahol legkésőbb 2050-re megszűnik a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás, és ahol a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól. Annak érdekében, hogy az Unió termékpolitikái hozzájáruljanak a szén-dioxid-kibocsátás globális szintű csökkentéséhez, biztosítani kell, hogy az Unióban forgalmazott és értékesített termékek beszerzésére, gyártására és kezelésére fenntartható módon kerüljön sor.

__________________

37 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának Az európai zöld megállapodás (COM(2019)0640).

(2)A gépjárműipar nagyban kiveszi a részét az uniós energia- és nyersanyagforrás-felhasználásból, és ezáltal az üvegházhatású gázok kibocsátásából is. Az uniós piacon forgalomba hozott járművek harmadik országokban történő gyártása pedig globális szinten járul hozzá az üvegházhatású gázok keletkezéséhez, ami aztán kedvezőtlen környezeti hatást gyakorol az Unióra. A fosszilis tüzelőanyagok járművekben való alkalmazásától a kibocsátásmentes mobilitás felé történő elmozdulás az „Irány az 55 %!” intézkedéscsomagban előirányzottak szerint az egyik előfeltétele a 2050-re teljesítendő uniós klímasemlegességi célkitűzés elérésének. Ez csökkenteni fogja a gépjárműiparból származó, a járművek használati szakaszához kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A gépjárműipar az egyik legnagyobb nyersalumínium-, acélés műanyag-felhasználó az uniós piacon forgalomba hozott új járművek gyártásához kapcsolódóan. Ez az ezen anyagok kitermeléséhez és feldolgozásához szükséges energiával összefüggésben jelentős környezeti hatással járhat. Az új járművek gyártásához kapcsolódó környezeti lábnyom a gépjárműállomány folyamatban lévő villamosítása, a járművek méretének és tömegének folyamatos növekedése, valamint az elektronika jövőbeni modellekben való szélesebb körű alkalmazása és összetettsége miatt még növekedhet is, mivel ezekhez egyaránt jelentős mennyiségű kritikus fontosságú és stratégiai jelentőségű nyersanyagra és nemesfémre, például rézre és ritkaföldfémekre van szükség. E változások eredményeként a járművek gyártási szakaszának a környezeti lábnyoma meghaladhatja a használati szakasz környezeti lábnyomát, továbbá az ágazat egyre inkább függhet a kritikus fontosságú nyersanyagok behozatalától, és kiszolgáltatottá válhat az ellátási zavarokkal szemben, ezáltal pedig elveszítheti versenyképességét. Emellett a jelenlegi uniós hulladékgazdálkodási jogi követelmények a hulladékká vált gépjárművekből származó erőforrások csupán szuboptimális mértékű hasznosítását eredményezik, és a járművekből a használati vagy az életciklus végi szakaszban nyert, javított, újrafelhasznált, újragyártott, felújított, utólagosan átalakított vagy újrafeldolgozott alkatrészek, alkotóelemek és anyagok mennyiségét és minőségét még nagyban fokozni lehetne. E környezeti hatások kezelése, az ágazat dekarbonizációjához való hozzájárulás, valamint a gépjárműipar rezilienciájának növelése révén a versenyképesség támogatása érdekében javítani kell az egységes piac működését, és elő kell mozdítani a gépjárműipar körforgásos gazdaságra való átállását. Ez összhangban van „A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv” című, 2020. március 11-i bizottsági közleménnyel38, amely a jelenlegi szabályok felülvizsgálatát szorgalmazta a körforgásosabb üzleti modellek alkalmazásának előmozdítását azáltal, hogy „a tervezési kérdéseket összekapcsolja az elhasználódott járművek kezelésével, mérlegeli az alkatrészek egyes anyagaira vonatkozó kötelező újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó szabályokat, és javítja az újrafeldolgozási hatékonyságot”. Ez összhangban van az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1252 rendeletével is38a. A Tanács39 és a Parlament40 egyaránt hangsúlyozta, hogy e kérdésekben új uniós szabályokra van szükség, amelyek felváltják a járművek újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében történő típusjóváhagyására, valamint a hulladékká vált gépjárművekre vonatkozó meglévő szabályokat.

__________________

38 A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának A tisztább és versenyképesebb Európát szolgáló, körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv (COM(2020)0098), 2020. március 11.

(6)Az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet44 az egységes piac megfelelő működésének biztosítása és magas szintű környezeti teljesítmény nyújtása érdekében átfogó típusjóváhagyási és piacfelügyeleti rendszert vezetett be a gépjárművekre, a pótkocsikra, valamint az ilyen járművek rendszereire, alkotóelemeire és önálló műszaki egységeire vonatkozóan. Az (EU) 2018/858 rendelet II. mellékletében megállapított EU-típusjóváhagyási eljárás céljára egy külön rendeleti jellegű jogi aktusra van szükség. Rendelkezéseket és követelményeket kell megállapítani a járművek körforgásos jellegére vonatkozóan az EU-típusjóváhagyási folyamat során. Annak érdekében, hogy a járművek megfeleljenek ezeknek a követelményeknek, gondoskodni kell e követelmények teljesülésének ellenőrzéséről az EU-típusjóváhagyási eljárás során. Az e rendelet alapján kiadott típusjóváhagyásokra az (EU) 2018/858 rendelet közigazgatási rendelkezései alkalmazandók, beleértve a piacfelügyeletre, a korrekciós intézkedésekre és a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket is. Az e rendelet követelményeinek megfelelően kiadott típusjóváhagyásokra az (EU) 2018/858 rendelet közigazgatási rendelkezései alkalmazandók, beleértve a piacfelügyeletre, a korrekciós intézkedésekre, a védzáradékokra és a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket is.

__________________

44 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/858 rendelete (2018. május 30.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről, a 715/2007/EK és az 595/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2007/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 151., 2018.6.14., 1. o.).

(7)Az egységes piac működésének javítása érdekében a környezet magas szintű védelmének biztosítása mellett alapvető fontosságú a járművek újrafelhasználhatóság, újrafeldolgozhatóság és hasznosíthatóság tekintetében történő típusjóváhagyására vonatkozó feltételek, valamint a gépjárműipari hulladékgazdálkodási és a használt járművek exportjára vonatkozó feltételek harmonizálása. A járművek gyártási szakasza és az életciklus végi kezelése szorosan összekapcsolódik olyan értelemben, hogy a hulladékká vált gépjárművek környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelése nagymértékben függ a járművek tervezésének és gyártásának módjától. A gépjárműipar körforgásos gazdaságra való átállását tehát egy olyan uniós szintű egységes szabályozási keret létrehozásával lehet a leghatékonyabban előmozdítani, amely integrált és következetes módon kiterjed a járművek tervezésére, gyártására, forgalomba hozatalára és életciklus végi kezelésére. Ez a forgalomba hozott új járművekben lévő másodlagos nyersanyagok uniós piacának fejlődéséhez is elengedhetetlen, csakúgy mint a kereskedelmi akadályok és a versenytorzulások elkerüléséhez, a jogi egyértelműség biztosításához és a járművek tervezésében, gyártásában és életciklus végi kezelésében részt vevő valamennyi gazdasági szereplő környezeti teljesítményének javításához. E célkitűzések elérése érdekében, valamint azért, hogy környezetvédelmi szempontokon nyugvó, egységes szabályok legyenek az egységes piacon, a gépjárművek típusjóváhagyására vonatkozó átfogó uniós jogszabályokkal összhangban a 2000/53/EK irányelvet és a 2005/64/EK irányelvet rendelettel kell felváltani az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikke alapján.

(8)A 2000/53/EK és a 2005/64/EK irányelv csak a személyszállító gépjárművekre (M1) és a könnyű haszongépjárművekre (N1) vonatkozik, amelyek az Unióban nyilvántartásba vett összes jármű mintegy 85 %-át teszik ki. A fennmaradó járművek, így a két-és háromkerekű járművek, a tehergépkocsik, a buszok és a pótkocsik nem tartoznak semmilyen uniós jogszabály hatálya alá a környezettudatos tervezésük és az életciklus végi kezelésük tekintetében. Ezért annak érdekében, hogy az Unióban nyilvántartásba vett valamennyi járműre, ideértve azok környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelését is, egy körforgásossági keretrendszer vonatkozzon, valamint az egységes piac széttagoltságát megelőzendő, ezt a rendeletet nemcsak az M1 és N1 kategóriájú járművekre, hanem az L kategóriájú járművekre, a nehézgépjárművekre, valamint azok pótkocsijaira (M2, M3, N2, N3, O) is alkalmazni kell. Nem állnak rendelkezésre átfogó információk az ilyen járművek életciklus végi kezeléséről az Unióban, így azokra nem alkalmazható ugyanaz a rendszer, mint amely az M1 és N1 kategóriájú járművekre vonatkozik e rendelet hatálybalépésekor. Ugyanakkor azonban a hulladékká vált gépjárművek begyűjtésére, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekbe történő kötelező szállítására, valamint szennyezésmentesítésére vonatkozó követelményeket egyaránt alkalmazni kell az L kategóriájú járművekre és a nehézgépjárművekre, valamint azok pótkocsijaira (M2, M3, N2, N3, O). A hulladékká vált gépjárművek kezelésének megkönnyítése érdekében a gyártók számára elő kell írni, hogy nyújtsanak tájékoztatást az ilyen járművek alkatrészeinek, alkotóelemeinek és anyagainak az eltávolításáról és cseréjéről. Emellett ezekre a jármű-kategóriákra a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell, fedezve az életciklus végi begyűjtés és szennyezésmentesítés költségeit. Ezenkívül további követelményeket kell alkalmazni az L kategóriájú járművekre, például a címkézésre, a kötelező eltávolításra vagy az újrahasználatra, az újragyártásra és a felújításra vonatkozóan.

(10)A különleges rendeltetésű járműveket egyedi feladat ellátására tervezték, és azok egyedi felépítményt igényelnek, amelynek kialakítása nem áll a gyártó kizárólagos ellenőrzése alatt. Emiatt az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányokat nem lehet megfelelően kiszámítani. Ezekre a járművekre csak az alkatrészek és alkotóelemek begyűjtésére, szennyezésmentesítésére és kötelező eltávolítására vonatkozó rendelkezések vonatkoznak. E tevékenységek elvégzésének a költségeit a gyártóknak kell fedezniük a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer keretében. A járművekben felhasznált anyagokra vonatkozó rendelkezéseket a különleges rendeltetésű járművekre is alkalmazni kell, amint az a 2000/53/EK irányelv keretében jelenleg is így van. A kis sorozatú gyártók által gyártott különleges rendeltetésű járműveket azonban teljes mértékben ki kell zárni e rendelet hatálya alól. A többlépcsős típusjóváhagyás keretében jóváhagyott járművek második lépcsős gyártója – például a felépítmény előállítója – nincs abban a helyzetben, hogy kiszámítsa a befejezett járművek újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányát. Ezért ebben a szakaszban csupán azt lehet előírni, hogy az alapjármű feleljen meg ennek a rendeletnek. Következésképpen a többlépcsős előállítású járművek felépítményét, amely nem képezi az alapjármű részét, nem kell a kiterjesztett gyártói felelősség hatálya alá vonni.

(11)A 2000/53/EK irányelv alkalmazásával kapcsolatos egyik legnagyobb gyakorlati kihívás annak megállapítása, hogy egy jármű már hulladékká vált gépjárműnek tekinthető-e a járművek országhatárokat átlépő szállítása és exportja esetén. Annak ellenére, hogy van már ezzel kapcsolatban iránymutatás46, ennek értékelése továbbra is problematikus. Ezért jogilag kötelező erejű, pontos kritériumokat kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik a hulladékká vált gépjármű azonosítását. Ezeket a kritériumokat a hulladékká vált gépjárművekkel foglalkozó összes illetékes hatóságnak, gazdasági szereplőnek és járműtulajdonosnak alkalmaznia kell.

__________________

46 A hulladékká vált gépjárművek szállításáról szóló, kapcsolattartók számára kidolgozott 9. sz. iránymutatás, https://ec.europa.eu/environment/pdf/waste/shipments/correspondents_guidelines9_en.pdf.

(13)Az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi jármű tervezésének és életciklus végi szakaszának a kezeléséhez a típusjóváhagyási szakaszban ellenőrzött, harmonizált körforgásossági követelmények megállapítására van szükség. Elengedhetetlen a járművek olyan módon történő tervezése és gyártása, amely biztosítja, hogy alkatrészeik és alkotóelemeik újrafelhasználhatók, a bennük lévő anyagok pedig újrafeldolgozhatók legyenek, mert ezzel megelőzhető az, hogy az ilyen alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat ne tudják megfelelően hasznosítani, amikor a jármű eléri életciklusa végét. Ezért a járműgyártóknak és beszállítóiknak olyan tervezési stratégiákat kell elfogadniuk, amelyek már az új járművek fejlesztésének korai szakaszában javítják az újrafelhasználhatóságot és az újrafeldolgozhatóságot. Ennek megfelelően az új járműtípusokat továbbra is úgy kell gyártani, hogy azok tömegük szerint legalább 85 %-ban újrafelhasználhatók vagy újrafeldolgozhatók legyenek, és tömegük szerint legalább 95 %-ban újrafelhasználhatók vagy hasznosíthatók legyenek, a 2005/64/EK irányelvben már előírtaknak megfelelően. Annak biztosítása érdekében, hogy az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányok kiszámítása egységes módon történjen és ellenőrizhető legyen, új módszertant kell kidolgozni a járművek újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányának kiszámításához és ellenőrzéséhez. Ennek a módszertannak jobban kell tükröznie új járművek életciklusuk végén történő újrafeldolgozásának, újrafelhasználásának és hasznosításának a tényleges lehetőségét, figyelembe véve a folyamatban lévő technológiai fejlődést is. Annak érdekében, hogy egységesek legyen e rendelet végrehajtásának feltételei, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni ilyen módszertan kidolgozása céljából, az ISO 22628:2002 szabvány figyelembevételével. E módszertan kidolgozásáig az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányt továbbra is az ISO 22628:2002 szabvány szerint kell kiszámítani, a 2005/64/EK irányelvben foglaltakkal összhangban. A Bizottságnak törekednie kell arra, hogy a vonatkozó ENSZ-módszertant ennek megfelelően frissítsék, az uniós módszertannal való ütközés megelőzése és a gyártók terheinek csökkentése érdekében.

(15)A 2000/53/EK irányelv már korlátozza az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm használatát a járművekben, és bizonyos alkalmazások esetében mentességeket biztosít. E rendeletnek át kell vennie ezeket a meglévő szabályokat. A vegyi anyagokra vonatkozó jogszabályok koherenciájának biztosítása érdekében azonban az egyéb, járművekben található anyagok való forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó korlátozásokkal az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet48 keretében kell foglalkozni. Hasonlóképpen, az (EU) 2019/1021 európai parlamenti és tanácsi rendeletben49 szabályozott anyagok használatára vonatkozó korlátozásokat az említett rendelet rendelkezései alapján tiszteletben kell tartani.

__________________

48 Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).

49 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1021 rendelete (2019. június 20.) a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagokról (HL L 169., 2019.6.25., 45. o.).

(16)A 2000/53/EK irányelv mentességeket biztosít az ólom és a kadmium járművekben használt akkumulátorokban való felhasználására vonatkozó korlátozások alól, amelyeket e rendelet átvesz. Az anyagok elemekben, illetve akkumulátorokban való felhasználását azonban átfogó módon szabályozza az (EU) 2023/1542 európai parlamenti és tanácsi rendelet50. Ezért az ilyen anyagokkal és adott esetben az azokra vonatkozó korlátozásokkal és a kapcsolódó mentességekkel az említett rendelet keretében kell foglalkozni, és azokat nem ebben a rendeletben kell szabályozni. Az ilyen korlátozásoknak az (EU) 2023/[elemekről szóló] rendelet szerinti bevezetését megelőzően az említett rendelet alapján átfogó vizsgálatot kell végezni annak értékelése céljából, hogy továbbra is szükség van-e egy adott mentességre, és ha igen, milyen alkalmazási körben.

__________________

50 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1542 rendelete (2023. július 12.) az elemekről, illetve akkumulátorokról és a hulladékelemekről, illetve -akkumulátorokról, a 2008/98/EK irányelv és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról, valamint a 2006/66/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 191., 2023.7.28., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/1542/oj).

(17)A tudományos és műszaki fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságnak továbbra is felhatalmazással kell rendelkeznie arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ólom, a higany, a kadmium és a hat vegyértékű króm járművekben való használatára vonatkozó korlátozások alóli, e rendelet szerinti mentességek módosítása tekintetében. E mentességek módosítása vagy eltörlése előtt értékelni kell a változások társadalmi-gazdasági hatásait, ami a 2000/53/EK irányelvben nem történt meg –, figyelembe véve az alternatív anyagok rendelkezésre állását, valamint az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásokat a járművek teljes életciklusa során. Egy ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottságnak konzultálnia kell az érintett szakértőkkel és érdekelt felekkel annak biztosítása érdekében, hogy az emberek és a környezet egészségére gyakorolt hatások mellett figyelembe vegyék a szélesebb körű társadalmi-gazdasági hatásokat is. Ezen értékelés során az Európai Vegyianyag-ügynökségnek segítenie kell a Bizottságot a hatékony döntéshozatal, koordináció, valamint az e rendelet módosításához kapcsolódó műszaki, tudományos és adminisztratív szempontok kezelése terén.

(18)A gépjárműipar körforgásos jellegének fokozása érdekében a járműveket egyre inkább úgy kell megtervezni és gyártani, hogy az elsődleges nyersanyagok helyett újrafeldolgozott anyagokat foglaljanak magukban, fenntartva ugyanakkor a járművek biztonsági teljesítményét. Az újrafeldolgozott anyagok használata lehetővé teszi az anyagok erőforrás-hatékonyabb felhasználását, dekarbonizálja a termelést, és csökkenti az elsődleges nyersanyagok felhasználásából eredő kedvezőtlen környezeti hatásokat. Ha a harmadik országokban gyártott és az uniós piacon forgalomba hozott járművek körforgásos jellegét is sikerül fokozni, az az egész világon, így az Unióban is hozzájárulna az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséhez. Emellett megerősíti az Unió stratégiai autonómiáját és versenyképességét azáltal, hogy csökkenti az elsődleges nyersanyagokkal való ellátáshoz kapcsolódó nyersanyag- és energiafüggőséget, különösen azáltal, hogy hozzájárul az értékes kritikus fontosságú nyersanyagok Unión belüli megőrzéséhez, ugyanakkor pedig megerősíti a másodlagos nyersanyagok piacát. Bár nincsenek az újrafeldolgozott tartalom felhasználására vonatkozó globális szintű követelmények, számos gyártó már jelenleg is beépít újrafeldolgozott anyagokat a járműveibe. A célértékek és az újrafeldolgozott tartalom kiszámítására vonatkozó egységes rendelkezések meghatározása jogbiztonságot teremt majd, és hozzájárul a gyártók közötti tisztességes verseny megteremtéséhez. A követelmények minden olyan gyártóra vonatkozni fognak, amelyek járműveket kívánnak forgalomba hozni az uniós piacon, beleértve az online piactereken keresztüli forgalomba hozatalt is, függetlenül attól, hogy hol van a székhelyük; elismerve a globális értékláncok fontosságát a gépjárműiparban, a rendeletnek lehetővé kell tennie a másodlagos nyersanyagok Unión kívülről történő beszerzését. A gépjárműiparban a körforgásos gazdaságra való átállást olyan intézkedéseknek kell kísérniük, amelyek megőrzik a munkahelyek biztonságát és új foglalkoztatási lehetőségeket teremtenek. E rendeletnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatósági szempontok integrálásával támogassa a munkavállalókat az igazságos átmenet során.

(19)Tekintettel a műanyagok különösen a hulladékká vált gépjárművekből származó műanyagok alacsony újrafeldolgozási arányára, valamint a műanyaghulladék egyéb kezelési formáinak összességében kedvezőtlen hatásaira, helyénvaló fokozni az újrafeldolgozott műanyagok járművekben való felhasználását. E célból az új járművek tekintetében kötelező célértéket kell bevezetni a fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott műanyagokra vonatkozóan. Ennek megfelelően minden járműtípusnak 20 százalékban fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott műanyagot kell tartalmaznia. Ennek az újrafeldolgozottműanyag-tartalomra vonatkozó célértéknek a 15 százalékát az érintett járműtípusba tartozó, hulladékká vált gépjárművekből újrafeldolgozott műanyagok felhasználásával kell teljesíteni. Az ipar számára szükséges hosszú távú perspektíva biztosítása és a beruházások felszabadítása érdekében a gyártóknak egy későbbi szakaszban el kell érniük azt a célt, hogy a fogyasztói műanyaghulladékból legalább 25 % legyen újrafeldolgozott műanyag, kivéve, ha a szükséges újrafeldolgozott műanyagok rendelkezésre állásának hiánya vagy túlzott árai rendkívül megnehezítik e cél teljesítését. Annak érdekében, hogy elegendő rugalmasságot biztosítsanak e célértékek eléréséhez, a gyártók számára lehetővé kell tenni, hogy a célértékek legfeljebb 50 %-át fogyasztás előtti hulladék felhasználásával teljesítsék.

(20)A gépjárműipar az egyik legnagyobb acélfelhasználó, és jelenleg még mindig alacsony mértékű az újrafeldolgozott acél új járművekben való felhasználása. Az új járművek gyártásához kapcsolódó szénlábnyom csökkentéséhez való hozzájárulás és a gépjárműipar klímasemlegességre való átállásának támogatása érdekében az acélmaradékból kinyert újrafeldolgozott acél új járművekbe való beépítésére vonatkozó célértéket kell meghatározni. Ezenkívül a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az acélmaradékból újrafeldolgozott acél – beleértve a lapos és hosszú szénacél és a rozsdamentesacél-termékcsaládokat – azon minimális részarányának a meghatározása céljából, amelynek jelen kell lennie a járműtípusokban, illetve amelyet be kell építeni azokba. A jövőbeni célérték meghatározását megelőzően a Bizottságnak külön tanulmányt kell készítenie, amely kiterjed az ilyen célérték megvalósíthatóságával kapcsolatos valamennyi releváns műszaki, környezeti és gazdasági tényezőre, beleértve a más acélfelhasználó ágazatokra és a globális ÜHG-kibocsátásra gyakorolt hatásokat is. Fontos különbséget tenni az egyazon járműben jelen lévő különböző acéltermékcsaládok között, mivel azokat különböző technológiákkal állítják elő, melyek nem egyformán alkalmasak a vas- és acélmaradék felhasználására, mivel eltérő mértékű a réztartalomra és a trampfémek egyéb véletlenszerű jelenlétére vonatkozó toleranciaszintjük. E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egy adott járműtípusban jelen lévő, illetve abba beépített, vas- és acélmaradékból visszanyert acél részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan megállapítása tekintetében.

(21)Az újrafeldolgozott tartalom járművekben való felhasználásának fokozására egyéb anyagok tekintetében is lehetőség van; ezek jellemzően az autóiparban általánosan használt anyagok, amelyek másodlagos nyersanyagpiaca kevésbé fejlett, míg az elsődleges nyersanyagaik termeléséhez kapcsolódó lábnyom jelentős, illetve az újrafeldolgozási szintek korlátozottak, miközben a szétválogatási és újrafeldolgozási technológiák fejlődnek. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság az állandó mágnesekben használt neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium, bór, valamint a magnézium és ötvözetei tekintetében felmérje az újrafeldolgozott tartalomra vonatkozó célértékek meghatározásának szükségességét, megvalósíthatóságát és hatásait. Az alumínium- és magnéziumötvözetek konkrét típusaira vonatkozó lehetséges célértékek esetleges meghatározásának megvalósíthatósága érdekében a tanulmánynak általánosságban foglalkoznia kell a kereslet másodlagos kínálattal való összehangolásával, és különösen meg kell vizsgálnia a kompromisszumot aközött, hogy maximalizálják a méretgazdaságosságot az ötvözetcsaládok minimális számának meghatározásával, illetve aközött, hogy maximalizálják az értékmegtartást meghatározott ötvözettípusok szélesebb körére történő szétválogatással.

(22)A másodlagos nyersanyagok kevésbé fejlett piacainak fellendítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a fogyasztás előtti és fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott magnézium és ötvözetei, neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium, illetve bór azon minimális részarányának a meghatározása céljából, amelynek jelen kell lennie a járműtípusokban, illetve amelyet be kell építeni azokba. E rendelet egyes nem alapvető elemeinek kiegészítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az egy adott járműtípusban jelen lévő, fogyasztás előtti és fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott anyagok részarányainak kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan megállapítása céljából. A módszerre a fogyasztói hulladék és a fogyasztás előtti hulladék meghatározásának pontosítása érdekében van szükség. Ez fontos a minőség javításának és az érték megtartásának az ösztönzéséhez, különösen a fogyasztói maradékhulladékok esetében. A dekarbonizáció több újrafeldolgozott tartalom használata révén történő előmozdítása érdekében egyértelmű fogalommeghatározásokra van szükség a fogyasztói hulladék újrafeldolgozásának ösztönzése érdekében, miközben minimálisra kell csökkenteni a fogyasztás előtti hulladék felhasználását, amely általában ugyanakkora szénlábnyommal rendelkezik, mint az elsődleges nyersanyag.

(23)Az (EU) 2024/1252 rendelet követelményeivel összhangban, továbbá tekintettel arra, hogy ebben a rendeletben rendelkezéseket kell megállapítani a járművekben lévő újrafeldolgozott tartalomra és a járművek alkatrészeiben és alkotóelemeiben felhasznált kritikus fontosságú nyersanyagokra vonatkozóan, ezek a rendelkezések az (EU) 2024/1252 rendeletben foglalt rendelkezések ágazatspecifikus végrehajtásaként alkalmazandók. Ez biztosítani fogja az e rendelet szerinti különböző tájékoztatási, megjelölési és eltávolítási kötelezettségek összehangolását és integrálását az egyéb alkatrészekre, alkotóelemekre és anyagokra vonatkozó kötelezettségekkel.

(24)Annak biztosítása érdekében, hogy az akkumulátorokat újrafeldolgozzák az (EU) 2023/1542 rendelet követelményeivel összhangban, valamint hogy a jelentős mennyiségű ritkaföldfémet tartalmazó elektromos meghajtású motorok is cserélhetők és újrafeldolgozhatók legyenek, olyan tervezési követelményeket kell bevezetni az új járműtípusokra vonatkozóan, amelyek biztosítják, hogy ezeket az akkumulátorokat és elektromos meghajtású motorokat az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények vagy a javítási és karbantartási szolgáltatók könnyen el tudják távolítani a jármű életciklusának bármely szakaszában. A Bizottságnak ösztönöznie kell olyan tervezési és összeszerelési technikákra vonatkozó szabványok kidolgozását is, amelyek megkönnyítik az elemeknek, illetve akkumulátoroknak vagy azok csomagjainak a karbantartását, javítását és rendeltetésmódosítását. Tágabb értelemben, a járművek alkatrészeinek és alkotóelemeinek cseréjében, újrafelhasználásában, újrafeldolgozásában, újragyártásában vagy felújításában rejlő lehetőségek maximalizálása, valamint a hulladék minimalizálása érdekében a járműveket úgy kell megtervezni, hogy a lehető legtöbb alkatrész és alkotóelem eltávolítható legyen. A műszaki megvalósíthatóság fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az támogassa és megkönnyítse ezeket a célkitűzéseket, elismerve ugyanakkor, hogy bizonyos esetekben egy alkatrész biztonsági vagy funkcionális követelményei indokolhatják az alkatrész vagy alkotóelem eltávolíthatóságát korlátozó alternatív megoldásokat. Ilyen esetekben a gyártóknak bizonyítaniuk kell egy ilyen választás szükségességét. A műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a járművekből való eltávolításra és cserére tervezendő alkatrészek és alkotóelemek jegyzékének felülvizsgálata révén történő módosítása céljából. Annak érdekében, hogy egységesek legyenek az e tervezési követelmény végrehajtására vonatkozó feltételek, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni.

(26)Annak érdekében, hogy a személygépkocsi- és könnyűhaszongépjármű-gyártók intézkedéseket vezessenek be annak biztosítására, hogy járműveik megfeleljenek az e rendelet szerinti körforgásossági követelményeknek, valamint ösztönzést kapjanak arra, hogy javítsák az általuk forgalomba hozott járműtípusok körforgásos jellegét, üzemi szintű átfogó körforgásossági stratégiát kell kidolgozniuk, és azt a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk. A gyártók számára azonban lehetővé kell tenni, hogy járműkategóriánként is kidolgozhassanak körforgásossági stratégiát. Ez a stratégia nem róhat aránytalan terheket a gyártókra, és azt rendszeresen aktualizálni kell. A Bizottságnak a gyártók által rendelkezésre bocsátott körforgásossági stratégiák alapján rendszeresen jelentést kell tennie a gépjárműipar körforgásos jellegéről.

(28)A jármű alkatrészei és alkotóelemei lehető legnagyobb mértékű újrafelhasználásának, újragyártásának és felújításának, valamint a hulladékká vált gépjárművek magas színvonalú újrafeldolgozásának biztosítása érdekében elengedhetetlen a naprakész információkhoz való hozzáférés, valamint a gépjárműipari értéklánc mentén a járműgyártók és a hulladékgazdálkodási szolgáltatók közötti, időben történő kommunikáció. Ezért a gyártóknak korlátlan, szabványosított és megkülönböztetésmentes hozzáférést kell biztosítaniuk a hulladékgazdálkodási, a javítási és karbantartási szolgáltatók, valamint a készenléti segélyszolgálatok számára a gépjárművek értékesítésére és javítására, valamint a gépjármű-pótalkatrészek forgalmazására vonatkozó megállapodásokban szereplő vertikális korlátozásokról szóló kiegészítő iránymutatásról szóló, 2010. május 28-i bizottsági közlemény 66. pontjában említett információkhoz, lehetővé téve a járműben lévő bizonyos alkatrészek, alkotóelemek és anyagok biztonságos eltávolítását és cseréjét. Az információknak végig kell vezetniük a lépéseken a hulladékgazdálkodási, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatókat, és egyértelmű utasításokat kell tartalmazniuk az elektromos meghajtású motorokhoz és az elektromosjármű-akkumulátorokhoz és azok akkumulátortelepeihez való hozzáféréshez és az azok eltávolításához szükséges eszközök vagy technológiák használatára vonatkozóan, beleértve az elektromosjármű-akkumulátorok biztonságos kisütését lehetővé tevő eszközöket és technológiákat is. Ezeknek az információknak elő kell segíteniük azoknak az alkatrészeknek, alkotóelemeknek és anyagoknak az azonosítását, lokalizálását és eltávolítását, amelyeket bezúzás előtt szennyezésmentesíteni kell és el kell távolítani a járműből, valamint amelyek kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó állandó mágneseket tartalmaznak az (EU) 2024/1252 rendeletben foglaltak szerint. Fontos, hogy a szellemitulajdon-jogokat megfelelően tiszteletben tartsák, biztosítva, hogy a műszaki információkhoz való hozzáférés ne veszélyeztesse a védett technológiákat vagy az üzleti titkokat. Ezeket az információkat a gyártók által létrehozott kommunikációs platformokon kell közzétenni, és azokat díjmentesen kell rendelkezésre bocsátani, megengedve méltányos adminisztratív költségek felszámítását. A típusjóváhagyó hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a gyártók benyújtották-e a szükséges információkat. Figyelembe véve, hogy támogatni kell a járművek utólagos átalakítását, amely a kibocsátások csökkentésének, a járművek élettartama meghosszabbításának és a fenntarthatóság előmozdításának egyik módja, a gyártóknak biztosítaniuk kell az utólagos átalakítást végző üzemeltetőkkel való megfelelő együttműködést is.

(29)Míg a digitális kódolást egyre növekvő mértékben használják a jármű különböző alkatrészeinek és alkotóelemeinek irányítására, a 2000/53/EK irányelv értékelése során megállapításra került, hogy az ilyen kódolás korlátozhatja bizonyos alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználásának, újragyártásának és felújításának a lehetőségét. Ezért alapvető fontosságú, hogy a járműgyártók kötelezzék azon információk szolgáltatására, amelyek lehetővé teszik a hulladékgazdálkodási szolgáltatók, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatók számára, hogy megoldják a jármű digitálisan kódolt alkatrészeiből és alkotóelemeiből adódó problémákat, amikor az ilyen kódolás egy másik járműben akadályozza a javítási, karbantartási vagy kicserélési műveletek elvégzését.

(31)A járművek életciklus végi kezelésének megkönnyítése érdekében a járműgyártóknak digitális eszközökön keresztül pontos, teljes körű és naprakész tájékoztatást kell nyújtaniuk a járműalkatrészek és -alkotóelemek biztonságos eltávolításáról és cseréjéről. Az említett információk adathordozójaként ezért ki kell dolgozni egy úgynevezett digitális körforgásossági járműútlevelet, amelyet oly módon kell elérhetővé tenni, hogy az összhangban legyen a járművek környezeti teljesítményére vonatkozó, a gépjárműiparban már létező vagy fejlesztés alatt álló egyéb digitális információs eszközökkel és platformokkal, továbbá az (EU) 2023/1542 rendelet, az (EU) 2024/1781 európai parlamenti és tanácsi rendelet54 és az (EU) 2024/1257 európai parlamenti és tanácsi rendelet55 vonatkozó rendelkezéseivel. Annak érdekében, hogy egységesek legyen e rendelet végrehajtásának feltételei, a Bizottságot végrehajtási hatáskörrel kell felruházni a járműútlevélre vonatkozó műszaki tervezési és üzemeltetési követelmények, valamint az adathordozó vagy a járműútlevélhez való hozzáférést lehetővé tevő egyéb azonosító elhelyezkedésére vonatkozó szabályok meghatározása céljából. A digitális körforgásossági járműútlevélre vonatkozó szabályok meghatározásakor a Bizottságnak figyelembe kell vennie a magas szintű biztonságnak és adatvédelemnek a szükségességét, többek között a jármű üzemi adatai tekintetében, a kiberbiztonsági fenyegetések megelőzése érdekében.

__________________

54 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1781 rendelete (2024. június 13.) a fenntartható termékek környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási keretének létrehozásáról, az (EU) 2020/1828 irányelv és az (EU) 2023/1542 rendelet módosításáról, valamint a 2009/125/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1781, 2024.6.28., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1781/oj).

55 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1257 rendelete (2024. április 24.) a gépjárművek és motorok, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkotóelemeinek és önálló műszaki egységeinek a kibocsátásuk és az akkumulátor tartóssága tekintetében történő típusjóváhagyásáról (Euro 7), az (EU) 2018/858 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, továbbá a 715/2007/EK és az 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 582/2011/EU bizottsági rendelet, az (EU) 2017/1151 bizottsági rendelet, az (EU) 2017/2400 bizottsági rendelet és az (EU) 2022/1362 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1257, 2024.5.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1257/oj).

(33)Ez a rendelet a 2008/98/EK irányelvben meghatározott hulladékgazdálkodási szabályokra és általános elvekre épül, amelyeket ki kell igazítani annak érdekében, hogy tükrözzék az elhasználódott járművek sajátos jellegét. A hulladékká vált gépjárművek biztonságos és környezetvédelmi szempontból megfelelő kezelésének biztosítása érdekében minden olyan létesítménynek vagy vállalkozásnak, amely e járművek tekintetében hulladékkezelési műveleteket, többek között gyűjtést, szennyezésmentesítést, alkatrész- vagy alkotóelem-eltávolítást kíván végezni, engedélyt kell szereznie az illetékes hatóságtól. Az engedély csak akkor adható meg, ha a létesítmény vagy a vállalkozás rendelkezik az ahhoz szükséges műszaki, pénzügyi és szervezeti kapacitással, hogy az alkalmazandó uniós és nemzeti jognak, többek között az e rendeletben meghatározott különleges kezelési követelményeknek megfelelő módon végezze a járművek életciklus végi kezelési műveleteit. Ezen túlmenően az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények kizárólagoshatáskörébe kell tartoznia a bontási igazolások e rendelet szerinti kiállításának.

(35)Annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó kötelezettségek gyártók általi teljesítését, a tagállamoknak létre kell hozniuk a gyártók nyilvántartását vagy egy meglévő nyilvántartást kell használniuk. A nyilvántartásbavételi követelményeket Unió-szerte harmonizálni kell a nyilvántartásba vétel megkönnyítése érdekében, aminek különösen akkor van jelentősége, ha a gyártók különböző tagállamokban forgalmaznak járműveket. A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséről az illetékes hatóságok felé történő jelentéstétel céljára is a nyilvántartást kell használni. Az e nyilvántartáshoz kapcsolódó funkcióknak és eljárási szempontoknak összhangban kell állniuk az (EU) 2023/1542 rendelettel létrehozott gyártói nyilvántartással annak érdekében, hogy a járműgyártók és az akkumulátorgyártók ugyanazt a nyilvántartást használhassák. A gyártók nyilvántartásba vételének az összes tagállamban történő megkönnyítése érdekében a Bizottságnak létre kell hoznia egy egyedüli weboldalt is, amely hivatkozásokat tartalmaz az összes nemzeti nyilvántartásra.

(36)Abban az esetben, ha a gyártó először forgalmaz járműveket egy olyan tagállam területén, ahol a gyártó nem telepedett le, a gyártónak meg kell neveznie egy meghatalmazott képviselőt a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében.

(37)A gyártók számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeiket egyénileg vagy együttesen, a nevükben felelősséget vállaló gyártói felelősségi szervezeteken keresztül gyakorolják-e. A gyártói felelősségi szervezeteknek gondoskodniuk kell a gyártók által rendelkezésükre bocsátott adatok bizalmas kezeléséről. Annak érdekében, hogy valamennyi gazdasági szereplő érdekeit megfelelően figyelembe vegyék, és hogy a hulladékgazdálkodási szolgáltatók ne kerüljenek hátrányos helyzetbe a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek keretében hozott döntések során, biztosítani kell a gyártók és a hulladékgazdálkodási szolgáltatók igazságos képviseletét az ilyen szervezetek irányító testületeiben. A hulladékgazdálkodási szolgáltatókat átlátható odaítélési szempontokon alapuló, megkülönböztetésmentes eljárás keretében kell kiválasztani.

(39)A gyártók pénzügyi hozzájárulásának többek között fedeznie kell a nyilvánosság tájékoztatására és a hulladékká vált gépjárművek fokozottabb begyűjtésére irányuló ismeretterjesztő kampányok költségeit, vagy az adatok gyűjtésének és az illetékes hatóságok felé történő jelentésének költségeit.

(42)Mivel a járművek számos esetben az első nyilvántartásba vételük szerinti tagállamtól eltérő tagállamban válnak hulladékká, szabályokat kell bevezetni a határokon átnyúló kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozóan. E szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a gyártó felelőssége megfelelően fedezze a hulladékgazdálkodási szolgáltatók begyűjtési és kezelési költségeit abban a tagállamban, ahol a jármű hulladékká válik, biztosítva ugyanakkor, hogy a gyártó ne fizesse meg kétszer a díjat. E célból a gyártónak minden tagállamban ki kell jelölnie egy képviselőt a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében, és mechanizmusokat kell kialakítania az érintett, hulladékgazdálkodási szolgáltatókkal való, határokon átnyúló együttműködésre és a költségek áthárítására. Az ilyen mechanizmus bevezetése hozzájárul ahhoz, hogy Unió-szerte egyenlő versenyfeltételek jöjjenek létre az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények között, és elősegíti az egész Unióra kiterjedő megközelítések kidolgozását az egyéni gyártói felelősség esetében.

(44)A hulladékká vált gépjárművek megfelelő kezelésének kulcsfontosságú előfeltétele az összes hulladékká vált gépjármű begyűjtése. Ezért ebben a rendeletben elő kell írni bizonyos kötelezettségeket a begyűjtéssel kapcsolatban, elsősorban a gyártók, másodsorban pedig a tagállamok számára. A gyártóknak biztosítaniuk kell, hogy az általuk valamely tagállam területén forgalomba hozott, hulladékká vált gépjárműveket összegyűjtsék. E célból a gyártóknak vagy a gyártói felelősségi szervezeteknek létre kell hozniuk a gyűjtőrendszereket, többek között gyűjtőhelyeket, vagy részt kell venniük azok létrehozásában, a tagállamoknak pedig minden szükséges intézkedést meg kell hozniuk annak biztosítása érdekében, hogy a rendszerek rendelkezésre álljanak, és hogy e rendszerek lehetővé tegyék e rendelet célkitűzéseinek a teljesítését. A gyűjtőrendszereknek lehetővé kell tenniük a járműtulajdonosok és a járművek egyéb üzemben tartói számára, hogy a járművet felesleges erőfeszítések és költségek nélkül engedéllyel rendelkező létesítménybe tudják szállítani. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ilyen rendszereknek megfelelően le kell fedniük az egyes tagállamok teljes területét, és biztosítaniuk kell az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények és gyűjtőhelyek megfelelő rendelkezésre állását. Lehetővé kell tenniük továbbá a hulladékká vált gépjárművek begyűjtését valamennyi járműmárka tekintetében, valamint a járművek javításából származó hulladékalkatrészek begyűjtését.

(46)A hulladékká vált gépjárművek hatékony begyűjtése érdekében tájékoztatni kell a nyilvánosságot a gyűjtőrendszerek létezéséről. A járműtulajdonosoknak tisztában kell lenniük azzal, hogy főszabály szerint a hulladékká vált gépjárműveket az elektromosjármű-hajtóakkumulátorral együtt vagy anélkül díjmentesen leadhatják egy gyűjtőhelyen vagy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben. Hiányzó elektromosjármű-elem, illetve akkumulátor esetén a hulladékká vált jármű átadása ingyenes marad, ha az utolsó tulajdonos olyan dokumentációt nyújt be, amely bizonyítja, hogy az elemet, illetve akkumulátort egy vállalkozó az (EU) 2023/1542 rendelettel összhangban kezelte. A gyártók vagy a gyártói felelősségi szervezetek által folytatott ismeretterjesztő kampány során továbbá be kell mutatni, hogy a hulladékká vált gépjárművek nem megfelelő begyűjtése és kezelése milyen következményekkel jár a környezetre és az emberi egészségre nézve.

(47)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménynek kell felelnie az azt dokumentáló bontási igazolás kiállításáért, hogy sor került a hulladékká vált gépjármű kezelésére. Erre azért van szükség, hogy biztosítva legyen a hulladékká vált gépjárművek kezelésének a megfelelő felügyelete. Az erre a bizonyítványra vonatkozó minimumkövetelményeket jelenleg a 2002/151/EK bizottsági határozat57 állapítja meg, és e határozat tartalmát a szükséges módosításokkal bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Ezt az igazolást elektronikus formátumban kell kiállítani, és a hulladékká vált gépjármű utolsó tulajdonosának kell átadni, majd azt az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek és az utolsó tulajdonosnak továbbítania kell a tagállam illetékes hatóságaihoz, mivel az igazolás bemutatásával válik lehetővé a jármű forgalomban való részvételi jogának törlése. Az elektronikus értesítési rendszernek lehetővé kell tennie mind a hulladékká vált gépjármű átvételét megerősítő dokumentum, mind pedig a bontási igazolás továbbítását.

__________________

57 A Bizottság 2002/151/EK határozata (2002. február 19.) az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott bontási igazolások minimumkövetelményeiről (HL L 50., 2002.2.21., 94. o.).

(48)Annak ellenére, hogy a 2000/53/EK irányelv előírja, hogy minden hulladékká vált gépjárművet engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe kell szállítani kezelés céljából, igen jelentős azoknak a járműveknek az aránya, amelyek holléte ismeretlen, és amelyeket vagy már illegálisan kezeltek, vagy pedig hulladékká vált gépjárműként exportáltak, vagy amelyek státuszát nem jelentik be megfelelően a tagállamok nyilvántartó hatóságai felé. Ezek a járművek az úgynevezett „hiányzó járművek”. A tagállamoknak is meg kell erősíteniük a nemzeti intézkedéseket és együttműködésüket is a hiányzó járművek számának csökkentése érdekében. A más tagállamban kiadott bontási igazolások elismerése, valamint a jármű nyilvántartásba vétele szerinti tagállamok hatóságainak a bontási igazolás kiadásáról való tájékoztatására vonatkozó kötelezettség lehetővé teszi a hulladékká vált gépjárművek hollétének jobb nyomon követését.

(51)Tekintettel arra, hogy az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények kulcsszerepet játszanak a hulladékká vált járművek oly módon történő kezelésében, amely nincs káros hatással a környezetre vagy az emberi egészségre és hozzájárul az Unió körforgásos gazdasággal kapcsolatos célkitűzéseinek eléréséhez és gazdaságilag indokolható, meg kell állapítani az ilyen létesítményekre vonatkozó kötelezettségeket azok valamennyi tevékenységére kiterjedően, a hulladékká vált járművek átvételétől és tárolásától kezdve azok végső kezeléséig.

(52)Tevékenységeik nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében, ideértve a hulladék vagy más releváns bemeneti anyagok minőségét is, az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek dokumentálniuk kell az elvégzett kezelési műveleteket, és legalább három évig elektronikus formában meg kell őrizniük a nyilvántartást, és azt kérésre be kell mutatniuk az illetékes nemzeti hatóságoknak.

(53)A hulladékká vált gépjárművek szennyezésmentesítése az első lépés a környezeti károk, az emberi egészségre gyakorolt károk, valamint a munkahelyi biztonsági kockázatok megelőzése felé. Ezért alapvető fontosságú, hogy a hulladékká vált gépjárműveken az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe történő szállítást követően a lehető leghamarabb elvégezzék a szükséges szennyezésmentesítési műveleteket, mielőtt azokat további kezelésnek vetnék alá. Ebben a szakaszban a hulladékolajokat más közegektől és folyadékoktól elkülönítve kell gyűjteni és tárolni, és további kezelésnek kell alávetni a 2008/98/EK irányelvvel összhangban. A légkondicionáló rendszerekben használt folyadékokat is más folyadékoktól elkülönítve kell gyűjteni és tárolni, és amennyiben lehetséges, újra kell hasznosítani vagy vissza kell nyerni és újra fel kell használni. Ezen túlmenően az ólmot, kadmiumot, higanyt és hat vegyértékű krómot tartalmazó alkatrészeket, alkotóelemeket és anyagokat el kell távolítani a hulladékká vált gépjárművekből az emberekre vagy a környezetre gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében.

(54)Az (EU) 2023/1542 rendelet megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a járművekbe beépített valamennyi akkumulátort külön kell eltávolítani a hulladékká vált gépjárművekből, majd további kezelés céljából erre kijelölt területen kell tárolni.

(55)Az alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználásában, újragyártásában és felújításában rejlő lehetőségek maximális kihasználása, valamint a hulladékká vált gépjárművekből származó másodlagos nyersanyagok magas értékének megőrzése érdekében bizonyos alkatrészeket és alkotóelemeket bezúzás előtt kötelezően el kell távolítani a hulladékká vált gépjárművekből. Az érintett alkatrészeket és alkotóelemeket kézi bontási eljárással vagy félig automatizált bontási eljárással kell eltávolítani. Bizonyos kivételes esetekben lehetővé kell tenni az alkatrészek és alkotóelemek kötelező eltávolítására vonatkozó követelménytől való eltérést, többek között akkor, ha nincs piaci lehetőség az újrafelhasználás, az újragyártásra vagy a felújításra, vagy ha az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény bizonyítani tudja, hogy az érintett alkatrészek és alkotóelemek ugyanolyan hatékonyan eltávolíthatók a szóban forgó technológiákkal, mint a kézi vagy félig automatizált eljárásokkal, anélkül, hogy a kezelések során kapott maradékhulladékok minősége romlana. E célból a Bizottságnak meg kell határoznia a más hulladékokkal együttes bezúzás kritériumait és a kimeneti frakciók minőségének javítását célzó határértékeket. A műszaki és tudományos fejlődés figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el a VII. melléklet módosítása és e rendelet kiegészítése céljából a bezúzás kimeneti frakcióira vonatkozó minőségi követelmények meghatározásával.

(57)Az (EU) 2023/1542 rendelet szabályokat állapít meg az elemek, illetve akkumulátorok fenntarthatóságára, teljesítményére, biztonságára, begyűjtésére, újrafeldolgozására és másodszori felhasználására vonatkozóan, valamint a gazdasági szereplőknek az elemekkel, illetve akkumulátorokkal kapcsolatos tájékoztatására vonatkozóan. E rendeletben figyelembe kell venni az elemek, illetve akkumulátorok másodszori felhasználásának a lehetőségét, kizárva az elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat az alapvető alkatrészek vagy alkotóelemek közül annak érdekében, hogy a járművet ingyenesen át lehessen adni kezelésre, az elektromosjármű-hajtóakkumulátor nélkül, amennyiben az utolsó tulajdonos azt bizonyító dokumentációt nyújt be, hogy az akkumulátort egy vállalkozó az (EU) 2023/1542 rendelettel összhangban kezelte.

(58)Felismerve az újragyártásban és a felújításban rejlő lehetőségeket a gépjárműipar területén, valamint azok hozzájárulását a körforgásos gazdasághoz, egyértelmű jogi helyzetet kell teremteni az ebben az ágazatban részt vevő gazdasági szereplők számára. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a hulladékká vált gépjárművekből, vagy a járművek használati ideje során, többek között javítási és karbantartási tevékenységek során eltávolított, újrafelhasználásra, újragyártásra vagy felújításra alkalmas alkatrészek és alkotóelemek nem tekinthetők hulladéknak. Erre az ilyen alkatrészek és alkotóelemek szállításának vagy bármely más módon történő átadásának a megkönnyítése érdekében van szükség. Másrészt az újrahasználatra, újragyártásra vagy felújításra nem alkalmas alkatrészeket és alkotóelemeket hulladéknak kell tekinteni, és kivitelüket az (EU) 2024/1157 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek1a kell szabályoznia. Az illetékes nemzeti hatóságok számára lehetővé kell tenni, hogy dokumentációt kérjenek be az adott alkatrészt vagy alkotóelemet eltávolító, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménytől, amely dokumentáció egy külön erre irányuló értékelés alapján megerősíti az érintett alkatrészek és alkotóelemek újragyártásra, felújításra vagy újrafelhasználásra való műszaki alkalmasságát.

(61)Az újrafelhasználható, felújított, utólagosan átalakított és újragyártott alkatrészek és alkotóelemek uniós piaca fejlődésének és megfelelő működésének elősegítése érdekében a tagállamokat bátorítani kell arra, hogy nemzeti szinten hozzák meg a szükséges ösztönző intézkedéseket az alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználásának, felújításának, utólagos átalakításának és újragyártásának előmozdítása érdekében, függetlenül attól, hogy azok eltávolítására a jármű használati vagy életciklus végi szakaszában kerül-e sor. A Bizottságnak elő kell segítenie a tagállamok közötti információcserét, melynek során megosztják egymással a nemzeti szinten hozott ösztönző intézkedésekkel kapcsolatos bevált gyakorlataikat, az intézkedések hatékonyságának nyomon követése céljából. Az adatcserét indokolatlan késedelem nélkül kell végrehajtani.

(63)A hulladékká vált gépjárművekből származó összes műanyag újrafeldolgozását folyamatosan javítani kell, és fontos biztosítani, hogy elegendő újrafeldolgozott anyag álljon rendelkezésre a járművekben felhasznált újrafeldolgozott műanyagok iránti kereslet kielégítéséhez. Ezért konkrét, 30 %-os újrafeldolgozási célértéket kell meghatározni a gépjárművekből származó műanyagok tekintetében. Ez a célkitűzés kiegészítené a hulladékká vált gépjárművek újrafelhasználására és újrafeldolgozhatóságára (85 %), valamint újrafelhasználására és hasznosítására (95 %) vonatkozó, átlagos járműsúlyhoz viszonyított, egy évre vetített célkitűzést. Annak érdekében, hogy a hulladékgazdálkodási szolgáltatók számára könnyebb legyen e követelmények végrehajtása, hároméves átmeneti időszakra van szükség. Ezalatt továbbra is alkalmazni kell a 2000/53/EK irányelvben meghatározott, a hulladékká vált gépjárművek újrafelhasználására és újrafeldolgozására (85 %), valamint újrafelhasználására és hasznosítására (95 %) vonatkozó jelenlegi célértékeket, az újrafeldolgozás fogalmának az említett irányelvben szereplő meghatározása alapján. Az újrafeldolgozott műanyag tömege és a műanyagok teljes tömege nem tartalmazza az elasztomereket és a poliuretánhaboktól eltérő, hőre keményedő műanyagokat.

(64)Fontos, hogy a kiváló minőségű másodlagos nyersanyagok nagyobb arányban kerüljenek hasznosításra, és ehhez javítani kell a hulladékká vált gépjárművek bezúzására irányuló eljárásokat. Ezért a hulladékká vált gépjárműveket, azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait csak abban az esetben megengedett zúzógépben feldolgozni csomagolási hulladékkal és elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival együtt, amennyiben a kimeneti anyagokra vonatkozóan teljesülnek bizonyos minőségi kritériumok.

(66)A hulladékká vált gépjárművek veszélyes hulladéknak minősülnek, és nem vihetők ki nem OECD-országokba. A szennyezésmentesített, hulladékká vált gépjárművek továbbra is kezelhetők az Unión kívül, amennyiben az ilyen szennyezésmentesített, hulladékká vált gépjárművek szállítására az (EU) 2024/1157 rendelettel összhangban kerül sor.

(67)Amennyiben egy hulladékká vált gépjárművet az Unióból harmadik országba szállítanak, az exportőrnek a rendeltetési ország illetékes hatósága által jóváhagyott igazoló dokumentumot kell bemutatnia, amely megerősíti, hogy a kezelési feltételek megegyezőnek tekintendők az e rendeletben foglalt követelményekkel és az egyéb uniós jogszabályokban meghatározott, az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozó követelményekkel, az (EU) 2024/1157 rendelettel összhangban. A használt járművek és az elhasználódott járművek szállításának megkülönböztetése érdekében a tagállamok illetékes hatóságai számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrzéseket végezzenek, amennyiben feltételezik, hogy a használtként bejelentett járművek valójában elhasználódott járművek. Amennyiben ezek az ellenőrzések megerősítik, hogy a szóban forgó járművek elhasználódott járműnek minősülnek, az ellenőrzés és a kapcsolódó tárolás költségei a szállításért felelős gazdasági szereplőre terhelhetők.

(68)Annak érdekében, hogy a hulladékká vált gépjárműveket környezeti szempontból fenntartható módon kezeljék, fontos egyértelmű információkkal rendelkezni a jármű státuszától annak teljes élettartama során, különösen akkor, amikor a használt járműveket meg kell különböztetni a hulladékká vált gépjárművektől. Amennyiben egy használt jármű tulajdonjogát egy gazdasági szereplő az Unión belül átruházza, a gazdasági szereplőnek tájékoztatnia kell az átvevő személyt arról, hogy a jármű nem hulladékká vált jármű vagy műszaki vizsgálati bizonyítvány átadása révén vagy annak közlésével, hogy a jármű megfelel a megállapított javíthatósági kritériumoknak. A használt járművet az Unión kívülre exportálni kívánó járműtulajdonosoktól kell megkövetelni annak dokumentumokkal való igazolását, hogy a jármű nem hulladékká vált jármű. E dokumentációnak vagy érvényes műszaki vizsgálati bizonyítványból, vagy – amennyiben ilyen bizonyítvány nem áll rendelkezésre – a műszaki vizsgálati bizonyítványokért felelős illetékes hatóságok értékeléséből kell állnia. Egy használt jármű státuszának megállapításához a jármű tulajdonosának, más gazdasági szereplőknek és az illetékes hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy teljesülnek-e bizonyos kritériumok, amelyek alapján meghatározható, hogy az adott jármű hulladékká vált járműnek minősül-e, vagy sem.

(69)Az „Út a szennyezőanyag-mentes levegő, víz és talaj felé” című uniós cselekvési terv59 hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak új intézkedéseket kell javasolnia az EU külső környezeti lábnyomának kezelésére a hulladékká vált gépjárművek és a használt járművek kiviteléhez kapcsolódóan. Figyelembe véve, hogy a használt járművek kivitele az ENSZ Környezetvédelmi Programjában60 foglaltak szerint jelentős környezeti és népegészségügyi kihívásokat támaszt, és hogy az Unió a használt járművek legnagyobb exportőre a világon, uniós szinten konkrét követelményeket kell megállapítani a használt járművek [Unióból történő] kivitelére vonatkozóan. A követelményeknek olyan objektív kritériumokon kell alapulniuk, amelyek szerint a használt jármű nem hulladékká vált gépjármű, vagy annak közlekedésre alkalmas műszaki állapotban kell lennie a 2014/45/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv61 értelmében, továbbá szerepelnie kell egy nemzeti járműnyilvántartásban. Így biztosítani lehet, hogy csak az uniós utakon való közlekedésre alkalmas használt járműveket lehessen kivinni harmadik országba, csökkentve ezáltal annak a kockázatát, hogy a használt járművek Unióból történő kivitele hozzájárul a légszennyezéshez vagy a közúti balesetekhez harmadik országokban. Annak érdekében, hogy a vámhatóságok a kivitel során ellenőrizhessék e követelmények teljesülését, minden személy számára, aki használt járművet visz ki, elő kell írni, hogy a vámhatóságoknak megadja a járműazonosító számot és benyújtson egy nyilatkozatot, amelyben megerősíti, hogy a használt jármű nem hulladékká vált jármű, vagy közlekedésre alkalmas műszaki állapotúnak minősül.

__________________

59 COM(2021)0400.

60 https://www.unep.org/resources/report/global-trade-used-vehicles-report.

61 Az Európai Parlament és a Tanács 2014/45/EU irányelve (2014. április 3.) a gépjárművek és pótkocsijaik időszakos műszaki vizsgálatáról és a 2009/40/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 127., 2014.4.29., 51. o.).

(70)Fontos egy olyan mechanizmus létrehozása, amellyel hatékonyan ellenőrizhető, hogy a használt járművek megfelelnek-e a kivitelre vonatkozó követelményeknek, anélkül, hogy ez akadályozná a kereskedelmet az Unió és harmadik országok között. A Bizottságnak ezért létre kell hoznia egy elektronikus rendszert, amely lehetővé teszi a tagállami hatóságok számára, hogy valós időben információt cseréljenek és ellenőrizzenek a kivitelre szánt használt járművek jármű-azonosító száma és műszaki állapota tekintetében. A MOVE-HUB tekintettel az Unióban nyilvántartásba vett járművekre vonatkozó információk járműnyilvántartó hatóságok közötti megosztásához kapcsolódó meglévő jellemzőire és funkcióira a Bizottság által a tagállamok nemzeti elektronikus nyilvántartásainak összekapcsolása céljából kifejlesztett üzenetváltási platform. A tagállamoknak a MOVE-HUB elektronikus rendszerhez való csatlakozáshoz az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszert (EUCARIS) kell használniuk. A platform jelenleg biztosítja a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartásai (ERRU), a vezetői engedélyek nyilvántartásai (RESPER), a hivatásos gépjárművezető-képzési nyilvántartások (ProDriveNet) összekapcsolását, a közúti járműellenőrzés hibáinak bejelentését (RSI), valamint a tachográfkártyák kibocsátásával kapcsolatos információcseréhez alkalmazott telematikai hálózat összekapcsolását (TACHONET). Ezért a MOVE-HUB funkcióit tovább kell bővíteni annak érdekében, hogy lehetővé váljon a kivitelre szánt használt járművek jármű-azonosító számával és műszaki állapotával kapcsolatos információk cseréje és ellenőrzése. Annak érdekében, hogy a vámhatóságok elektronikus úton és automatikusan ellenőrizhessék, hogy a kivitelre szánt használt jármű megfelel-e a kiviteli követelményeknek, a MOVE-HUB által működtetett elektronikus rendszert össze kell kapcsolni az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel az (EU) 2022/2399 európai parlamenti és tanácsi rendelettel62 összhangban. Az említett rendelet rendelkezik az adott vámalakiságoktól eltérő uniós alakiságra alkalmazandó automatizált ellenőrzések átfogó keretéről. Ezért e rendeletnek meg kell határoznia az ellenőrizendő fő elemeket, míg az ellenőrzés végrehajtásának technikai vonatkozásait az (EU) 2022/2399 rendelet határozná meg.

__________________

62 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2399 rendelete (2022. november 23.) az európai uniós egyablakos vámügyintézési környezet létrehozásáról és a 952/2013/EU rendelet módosításáról (HL L 317., 2022.12.9., 1. o.).

(73)Fontos, hogy a vámhatóságok ellenőrizhessék a kivitelre szánt használt járműveket a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel63 összhangban. Az Uniót elhagyó használt járművek jelentős részét olyan országokba szánják, ahol behozatali követelményeket állapítottak meg vagy állapíthatnak meg, így például a jármű korával vagy kibocsátásával kapcsolatos követelményeket. Fontos, hogy a vámhatóságok az uniós egyablakos vámügyintézési környezeten keresztül képesek legyenek arra, hogy elektronikus úton és automatikusan ellenőrizzék, hogy a kivitelre szánt használt jármű megfelel-e ezeknek a követelményeknek, amennyiben az érintett harmadik országok hivatalosan tájékoztatják a Bizottságot ezekről a követelményekről. A megfelelés megkönnyítése érdekében a Bizottságnak egy erre a célra létrehozott online portálon közzé kell tennie és frissítenie kell a harmadik országok által előírt, környezetvédelemmel vagy közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos bejelentett egyedi feltételeket. A környezet és a közúti közlekedésbiztonság harmadik országokban való védelme érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e követelmények megállapítása céljából.

__________________

63 Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(76)A tagállamoknak ellenőrzési terveket kell kidolgozniuk a járművek illegális kezelésének nyomon követésére. Az ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a használt járművek kivitelére és a hulladékká vált gépjárművek kezelésére vonatkozó rendelkezések betartására. Az ellenőrzéseknek minden évben az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények és szereplők legalább 10 %‑ára ki kell terjedniük. A javítási és karbantartási szolgáltatók telephelyeit és a gyűjtőhelyeket is ellenőrizni kell, valamint azokat az egyéb létesítményeket és gazdasági szereplőket is, amelyek a hulladékká vált gépjárműveket kezelhetik, vagy használt járművek, illetve azok alkatrészei vagy alkotóelemei értékesítését végezhetik. Hangsúlyozni kell, hogy az e rendelet alapján végzett ellenőrzések a hulladékká vált járművek szállításával kapcsolatos ellenőrzések kiegészítéseként értendők, amelyek átfogó szabályozását az (EU) 2024/1157 rendelet tartalmazza.

(77)A tagállamoknak nemzeti és nemzetközi szintű együttműködési mechanizmusokat kell létrehozniuk az ellenőrzések hatékony elvégzése érdekében, azzal a céllal, hogy megkönnyítsék a hulladékká vált gépjárművek illegális kezelésének és kivitelének megelőzését és felderítését, és tartósan kezeljék a hiányzó járművek problémáját. Ezeknek a mechanizmusoknak lehetővé kell tenniük a gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjét, amire szükség van a járművek nyomon követéséhez és annak ellenőrzéséhez, hogy azokat megfelelően kezelték-e az életciklusuk végén. A tagállamok közötti együttműködés megkönnyítése érdekében a Bizottságnak külön hálózatot kell létrehoznia a nemzeti végrehajtási politikák hatékony összehangolásának biztosítása érdekében.

(86)Megállapítást nyert, hogy a hiányzó járművek jelentik az egyik legjelentősebb problémát a 2000/53/EK irányelv végrehajtásával kapcsolatban. A járművek nyilvántartási státuszára vonatkozó információk tagállamok közötti valós idejű cseréjét lehetővé tevő hatékony rendszer hiánya akadályozza a nyomonkövethetőséget, és minden bizonnyal ez az egyik oka a „hiányzó járművek” nagy számának az Unióban. Ezt orvosolandó a Bizottság javaslatot tett a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi irányelv67 felülvizsgálatára. E felülvizsgálat nyomán elő kell írni a tagállamok számára, hogy a területükön nyilvántartásba vett járművek esetében elektronikusan rögzítsék azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik a jármű forgalomban való részvételi jogának a törlését megalapozó okok megfelelő dokumentálását, különösen akkor, ha a járművet mint hulladékká vált gépjárművet engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben kezelték, egy másik tagállamban újból nyilvántartásba vették, az Unión kívüli harmadik országba exportálták, vagy ellopták. Ezen túlmenően a nyilvántartásból ideiglenesen törölt járművek illegális bontásának vagy kivitelének megakadályozása érdekében a járműtulajdonosokat kötelezni kell arra, hogy haladéktalanul bejelentsék a tulajdonjogukkal kapcsolatban bekövetkezett változásokat a nemzeti járműnyilvántartó hatóságnak. Ezek a módosítások a tagállamokra vonatkozóan megállapított azon követelmények kiegészítésének tekintendők, melyek szerint a területükön nyilvántartásba vett valamennyi jármű adatait elektronikus úton rögzíteni kell, és ezekre a követelményekre épülnek.

__________________

67 A Tanács 1999/37/EK irányelve (1999. április 29.) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.).

(87)Tekintettel a magas szintű környezetvédelem biztosításának és a tudományos fejlődés figyelembevételének szükségességére, a Bizottságnak jelentést kell benyújtania az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról, valamint az egységes piac működésére és a környezetre gyakorolt hatásáról. A Bizottságnak a jelentésében értékelnie kell az új járművek tervezésére ideértve az újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és a hasznosíthatósági célkitűzéseket –, a hulladékká vált gépjárművek kezelésére ideértve az újrafeldolgozási célértékeket –, valamint a szankciókra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá értékelnie kell, hogy szükséges-e és megvalósítható-e e rendelet hatályának kiterjesztése bizonyos járművekre, például lakókocsikra, többlépcsős előállítású járművekre vagy nehézgépjárművekre és azok pótkocsijaira. Ennek az értékelésnek a hulladékká vált gépjárművek kezelésének szempontjai mellett a tervezési követelmények meghatározásának relevanciájával és hozzáadott értékével, valamint a járművek életciklusuk végén történő magas színvonalú újrafeldolgozását esetlegesen befolyásoló folyamatokra vonatkozó rendelkezések, a „hiányzó járművek” és különösen a hulladékká vált járművek illegális kezelésének és kivitelének kezelésére irányuló intézkedések, valamint a használt járművek kivitelére és a belső piacra vonatkozó nemzeti műszaki kritériumok közötti különbségek hatásával is foglalkoznia kell.

(88)A Bizottság jelentésének tartalmaznia kell továbbá a járművekben jelen lévő, aggodalomra okot adó anyagokkal kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó intézkedések értékelését, valamint azt, hogy javítani kell-e az ilyen anyagok nyomonkövethetőségét. Értékelnie kell azt is, hogy szükség van-e olyan intézkedések bevezetésére, amelyek a járművek életciklus végi kezelését esetlegesen befolyásoló anyagokra irányulnak, az (EU) 2024/1781 rendelettel való nagyobb összhang megteremtése érdekében.

(95)Az L, M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre vonatkozó összes rendelkezés alkalmazását el kell halasztani annak érdekében, hogy a gazdasági szereplőknek elegendő idejük legyen az új követelmények teljesítésére. Ez különösen fontos az ilyen járművek szennyezésmentesítésére és további kezelésére alkalmas, engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekre vonatkozó engedélyek tekintetében.

c)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 60 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésében meghatározott L kategóriájú járművek és hulladékká vált járművek.

d)muzeális jellegű járművek a 2014/45/EU irányelv 3. cikkének 7. pontjában foglalt meghatározás szerint, valamint muzeális státuszuk megőrzése érdekében a karbantartásukhoz szükséges valamennyi alkatrész, alkotóelem és pótalkatrész;

(4)Az (1) bekezdés c) pontjától eltérve, a következő rendelkezések nem alkalmazandók az L kategóriájú járművekre és hulladékká vált gépjárművekre:

törölve

a)4. cikk a járművek újrafelhasználhatóságáról, újrafeldolgozhatóságáról és hasznosíthatóságáról;

(5)A (2) bekezdés a) pontjától eltérve, a következő rendelkezések alkalmazandók valamennyi különleges rendeltetésű járműre az (EU) 2018/858 rendelet I. melléklete A. részének 5.1 és 5.6 részében meghatározott lakóautók és lakókocsik kivételével:

(6)Az (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérve, a 16., 19., 20., 27. és 46–49. cikk a következő módosításokkal alkalmazandó az L, M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre és hulladékká vált járművekre:

1.„jármű”: az (EU) 2018/858 rendelet 3. cikkének 15. pontjában meghatározott vagy a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésében felsorolt bármely jármű;

2.„hulladékká vált gépjármű”: olyan jármű, amely a 2008/98/EK irányelv 3. cikkének 1. pontjában foglalt meghatározás szerint hulladéknak minősül, vagy olyan jármű, amelynek javítása az e rendelet I. melléklete A. részének 1. pontjában foglalt kritériumok szerint nem lehetséges;

9.„műanyag”: a 10/2011/EU bizottsági rendelet1a 3. cikkének 2. és 3. pontja értelmében vett polimer, amely adalékanyagokat vagy egyéb anyagokat is tartalmazhat, és amely kész anyagok és tárgyak fő szerkezeti alkotóelemeként is működhet;

14.„elektromosjármű-elem, illetve -akkumulátor”: az (EU) 2023/1542 rendelet 3. cikkének 14. pontjában meghatározott elektromosjármű-hajtóakkumulátor;

15.„engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény”: olyan létesítmény vagy vállalkozás, amely a 2008/98/EK irányelvvel és e rendelettel összhangban önállóan vagy más hulladékkezelő létesítményekkel együttműködve engedéllyel rendelkezik hulladékká vált gépjárművek, illetve alkatrészeik és alkotóelemeik begyűjtésére, tárolására és kezelésére;

18.„javítási és karbantartási szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a járművek javításában és karbantartásában közvetlenül vagy közvetve részt vesz, ideértve a szervizberendezések, szerszámok és pótalkatrészek javítóit, gyártóit és forgalmazóit, a műszaki tájékoztatók kiadóit, az autóklubokat, a közúti segélyszolgálatokat, az ellenőrzési és vizsgálati szolgáltatásokat nyújtó gazdasági szereplőket és az alternatív üzemanyaggal működő járművek tartozékainak beépítői, gyártói és javítói számára képzést nyújtó gazdasági szereplőket; idetartoznak az adott járműgyártó elosztóhálózatába tartozó hivatalos szervizek, márkakereskedők és forgalmazók is, amennyiben olyan járművekkel kapcsolatban is nyújtanak javítási és karbantartási szolgáltatásokat, amelyek vonatkozásában nem tagjai a járműgyártó elosztóhálózatának;

21.„hulladékgazdálkodási szolgáltató”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely üzletszerűen foglalkozik hulladékká vált gépjárművek, vagy alkatrészeik és alkotóelemeik begyűjtésével vagy kezelésével;

22.„gyártó”: bármely gyártó, importőr vagy forgalmazó, amely az alkalmazott értékesítési módszertől függetlenül ideértve a 2011/83/EU irányelv 2. cikkének 7. pontjában meghatározott, távollevők között kötött szerződéseket is első alkalommal bocsát rendelkezésre egy járművet üzletszerűen valamely tagállam területén forgalmazás vagy felhasználás céljából; a többlépcsős előállítású járművek esetében a gyártó az alapjármű gyártója;

23.„gyártói felelősségi szervezet”: olyan nonprofit jogi személy, amely pénzügyi, illetve pénzügyi és működési szempontból több gyártó nevében megszervezi a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését;

24.„a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében engedélyezett képviselő”: természetes vagy jogi személy, aki vagy amely olyan tagállamban telepedett le, ahol a gyártó első alkalommal forgalmaz járművet, de amely nem a gyártó székhelye szerinti tagállam, és akit vagy amelyet a gyártó a 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban kijelölt a gyártó e rendelet IV. fejezete szerinti kötelezettségeinek teljesítésére;

27.„zúzalékkezelési technológia”: a hulladékká vált járművekből származó anyagok azok bezúzása után, további hasznosítás és újrafeldolgozás céljából történő feldolgozására szolgáló módszerek és technológiák;

28.„újragyártás”: olyan szabványosított és dokumentált ipari művelet, amelynek során egy új alkatrészt vagy alkotóelemet gyártanak le újszerű vagy jobb állapotba hozás érdekében olyan alkatrészekből vagy alkotóelemekből, amelyeket járművekből vagy hulladékká vált járművekből távolítottak el, és amelynek során az alkatrészen vagy az alkotóelemen legalább egy olyan változtatást végrehajtanak, amely befolyásolja annak biztonságát, teljesítményét, célját vagy típusát; a folyamat összhangban van a konkrét műszaki előírásokkal, beleértve a műszaki, minőségi és vizsgálati szabványokat, és teljes körű jótállás alá tartozó termékeket eredményez;

29.„felújítás”: a járművekből eltávolított alkatrész vagy alkotóelem előkészítése, tisztítása, tesztelése és szükség esetén javítása érdekében végzett tevékenységek, amelyek célja teljesítőképességének vagy funkcionalitásának helyreállítása;

35.„gazdasági szereplők”: gyártók, hulladékgyűjtők, bontók, újrafeldolgozók, járműbiztosítók, beszállítók, javítási és karbantartási szolgáltatók, újragyártók, hulladékgazdálkodási szolgáltatók, valamint bármely egyéb, járművek tervezésében, használt járművek kereskedelmében vagy hulladékká vált járművek és azok alkatrészei, alkotóelemei, alaptermékei vagy alapalkatrészei és anyagai kezelésében részt vevő szereplő;

e)„aggodalomra okot adó anyag” és „adathordozó”, az (EU) 2024/1781 rendelet 2. cikkének 27. és 29. pontjában meghatározottak szerint;

(1)Az (EU) 2018/858 rendelet alapján ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített új járműtípushoz tartozó járműveket minden esetben úgy kell gyártani, hogy azok:

c)ellenőrzik a beszállítóktól kapott információk teljességét;

A Bizottság ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben módszertant állapít meg a járművek újrafelhasználhatósági, újrafeldolgozhatósági és hasznosíthatósági arányainak kiszámításához és ellenőrzéséhez, figyelembe véve a II. mellékletben és az ISO 22628:2002 szabványban ismertetett elemeket.

(1)Az aggodalomra okot adó anyagok jelenlétét a járművekben, azok alkatrészeiben és alkotóelemeiben a lehető legkisebb, ahhoz szükséges mértékűre kell csökkenteni, hogy az életciklus alatt az emberi egészséget és a környezetet érő káros hatások megelőzhetők legyenek.

(2)Az (EU) 2018/858 rendelet alapján ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített új járműtípusok, vagy az azokhoz forgalomba hozott új alkatrészek vagy alkotóelemek nem tartalmazhatnak ólmot, higanyt, kadmiumot vagy hat vegyértékű krómot.

(5)A Bizottság kérésére az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) a felkéréstől számított 12 hónapon belül, az érdekelt felekkel és az iparági szakértőkkel folytatott konzultáció alapján jelentést készít a III. mellékletben felsorolt meglévő mentességek alternatíváinak műszaki és gazdasági megvalósíthatóságáról, és ezen értékelés alapján indokolással ellátott javaslatot készít a mentesség konkrét módosítására vonatkozóan.

(6)Az Ügynökség, amint megkapja a Bizottság felkérését, hirdetményt tesz közzé a honlapján arról, hogy jelentést készít a III. mellékletben szereplő mentesség esetleges módosításáról, és felkéri az érdekelt feleket, hogy a hirdetmény közzétételétől számított 12 héten belül nyújtsák be észrevételeiket. Az Ügynökség közzéteszi a honlapján az érdekelt felektől beérkezett észrevételeket.

(7)Legkésőbb 12 hónappal a (4) bekezdésben említett jelentés Bizottsághoz történő benyújtása után az Ügynökség társadalmi-gazdasági elemzéssel foglalkozó bizottsága – amelyet az 1907/2006/EK rendelet 76. cikke (1) bekezdésének d) pontja alapján hoztak létre – véleményt fogad el a jelentésről és a javasolt konkrét módosításokról. Az Ügynökség ezt a véleményt haladéktalanul benyújtja a Bizottságnak.

Az (EU) 2018/858 rendelet alapján ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített valamennyi új járműtípusban lévő műanyagnak legalább 20 tömegszázalékban egy felügyeleti lánc mentén az ISO 22095:2020 szabvány szerint hozzárendelt fogyasztói műanyaghulladékból visszanyert műanyagot kell tartalmaznia.

(2)A Bizottság ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 15 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet olyan módon történő kiegészítése érdekében, hogy az (1) bekezdésben foglaltak céljából meghatározza a fogyasztás előtti és fogyasztói hulladékból, illetve hulladékká vált járművekből visszanyert műanyagoknak a járműtípus gyártásához történő hozzájárulásának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertant, amely figyelembe veszi az elérhető legjobb újrafeldolgozási technológiát.

A Bizottság ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 24 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet olyan módon történő kiegészítése céljából, hogy meghatározza az e rendelettel és az (EU) 2018/858 rendelettel összhangban típusjóváhagyásra kerülő járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített, vas- és acélmaradékból újrafeldolgozott acél, valamint újrafeldolgozott alumínium és ötvözeteinek minimális részarányát. Az említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meg kell határozni az újrafeldolgozott tartalom minimális részarányára vonatkozó kötelezettség alkalmazásának kezdőnapját is. A gumiabroncsokban erősítő anyagként használt acél nem tartozik e felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá.

Az első albekezdésben említett újrafeldolgozott acél, alumínium és ötvözetei minimális részarányának a Bizottság által készített megvalósíthatósági tanulmányon kell alapulnia. A tanulmányt ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 12 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig véglegesíteni kell, különösen a következő szempontok figyelembevételével:

a)a vas- és acélmaradék jelenlegi és várható rendelkezésre állása, figyelembe véve a hosszú és lapos karbonacéltermékek, valamint a rozsdamentesacél-termékek csoportját;

b)a vas- és acélmaradék jelenlegi részaránya a járművekben használt acélcsaládokhoz kapcsolódó különféle félkész és közbenső acéltermékekben, valamint a gépjárműipar átállásához kapcsolódó várható változások;

c)a vas- és acélmaradék gyártók általi potenciális alkalmazása a jövőben típusjóváhagyásra kerülő járművekben, figyelembe véve az egyes acéltermék-családokra alkalmazandó eltérő összetételi korlátokat;

d)a gépjárműipar relatív igénye más ágazatok vas- és acélmaradék iránti igényéhez viszonyítva, figyelembe véve, hogy ez az ágazat kevésbé érzékeny a réztartalomra és más trampfémek nem szándékolt jelenlétére;

e)gazdasági életképesség, műszaki és tudományos fejlődés, ideértve az újrafeldolgozási technológiák rendelkezésre állásában bekövetkező változásokat az acél újrafeldolgozási arányai tekintetében, valamint a fogyasztás előtti hulladék újrafeldolgozásából származó jelenlegi hozzájárulás;

f)a járművekben lévő, acélból, alacsony szén-dioxid-kibocsátással előállított acélból, alumíniumból és ötvözeteiből származó újrafeldolgozott tartalom minimális részarányának hozzájárulása az Unió nyitott stratégiai autonómiájához, éghajlat-politikai, környezetvédelmi és ipari célkitűzéseihez, különös tekintettel a vezető piacok létrehozására;

g)a járművek megfizethetőségére gyakorolt aránytalanul hátrányos hatások megelőzésének szükségessége;

h)a gépjárműipar és a teljes értéklánc általános költségeire és versenyképességére gyakorolt hatás;

A Bizottság ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 24 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a járműtípusokban jelen lévő, illetve azokba beépített, alumíniumból és ötvözeteiből és vas- és acélmaradékból kinyert acélból álló újrafeldolgozott tartalmának, és adott esetben kis szénlábnyomú acél részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan megállapítása céljából.

Ezeket a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 50. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A Bizottság ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: az e rendelet hatálybalépése napjától számított 36 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el e rendelet oly módon történő kiegészítése céljából, hogy az meghatározza az alábbiak minimális részarányára vonatkozó követelményeket:

a)fogyasztás előtti és fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott és a járműtípusokba beépített magnézium és ötvözetei; és

b)fogyasztás előtti és fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott és az elektromos meghajtású motorok állandó mágneseibe beépített neodímium, diszprózium, prazeodímium, terbium, szamárium vagy bór.

Az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meg kell határozni az újrafeldolgozott tartalom minimális részarányára vonatkozó kötelezettség alkalmazásának kezdőnapját is.

Az első albekezdésben említett anyagokból álló újrafeldolgozott tartalom minimális részarányának a Bizottság által készített megvalósíthatósági tanulmányon kell alapulnia. A tanulmányt a Bizottságnak ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 24 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig véglegesítenie kell, figyelembe véve a következő szempontok mindegyikét:

a)a második albekezdésben felsorolt, fogyasztás előtti és fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott anyagok jelenlegi és várható rendelkezésre állása;

A Bizottság ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad a járműtípusokban lévő, fogyasztás előtti és fogyasztói hulladékból újrafeldolgozott, e bekezdésben említett anyagok részarányának kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertan megállapítása céljából.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktust az 50. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(1)A ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített új járműtípushoz tartozó járműveket minden esetben úgy kell megtervezni, hogy kialakításuk megkönnyítse az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények munkáját abban, hogy a VII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket csere, újrafelhasználás, újrahasznosítás, újragyártás vagy felújítás céljából eltávolítsák az adott járműből a jármű hulladékfázisában, amennyiben az műszaki szempontból megvalósítható.

(2)Az (EU) 2018/858 rendelet alapján ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően típusjóváhagyásban részesített új járműtípushoz tartozó járműveket minden esetben úgy kell megtervezni azok illesztő-, rögzítő és tömítőelemeit illetően, hogy az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények vagy a javítási és karbantartási szolgáltatók könnyen és roncsolásmentesen eltávolíthassák a járműből az elektromosjármű-hajtóakkumulátorokat, azok akkumulátortelepeit és az elektromos meghajtású motorokat, illetve kicserélhessék azokat a jármű használati fázisa és hulladékfázisa során.

(1)A gyártók igazolják, hogy az általuk gyártott és forgalomba hozott új járműtípusok az (EU) 2018/858 rendelet, a 168/2013/EU rendelet és e rendelet követelményeivel összhangban típusjóváhagyásban részesültek.

(2)A 4. cikkben, az 5. cikk (1) és (2) bekezdésében, és a 6. vagy 7. cikkben foglalt követelmények hatálya alá tartozó járművek típusjóváhagyása céljából a gyártó benyújtja az e követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt, és:

a)azt belefoglalja az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikkében, vagy adott esetben a 168/2013/EU rendelet 27. cikkében említett adatközlő mappába; valamint

b)benyújtja a típusjóváhagyó hatóságnak az (EU) 2018/858 rendelet 23. cikkének, vagy adott esetben a 168/2013/EU rendelet 26. cikkének megfelelően.

törölve

(4)A 10. cikkben foglalt követelmények hatálya alá tartozó járművek típusjóváhagyása céljából a gyártó összeállítja a 10. cikk (1) bekezdésében említett információkat, és az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, az említett rendelet 23. cikkében említett típusjóváhagyási kérelemmel együtt benyújtja őket a típusjóváhagyó hatóságnak, vagy a 168/2013/EU rendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtja azt a típusjóváhagyó hatóságnak a 168/2013/EU rendelet 26. cikkében említett típusjóváhagyási kérelemmel együtt.

(5)A 11. cikkben foglalt követelmények hatálya alá tartozó járművek típusjóváhagyása céljából a gyártó az (EU) 2018/858 rendelet 24. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban, az említett rendelet 23. cikkében említett típusjóváhagyási kérelemmel együtt benyújtja a típusjóváhagyó hatóságnak a 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott követelménynek való megfelelést megerősítő nyilatkozatot, vagy a 168/2013/EU rendelet 27. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtja azt a típusjóváhagyó hatóságnak a 168/2013/EU rendelet 26. cikkében említett típusjóváhagyási kérelemmel együtt.

(1)A járműgyártók ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-ig üzemi szintű körforgásossági stratégiát dolgoznak ki, és arról másolatot küldenek a Bizottságnak.

(2)A körforgásossági stratégia bemutatja, hogy a gyártók milyen intézkedéseket fognak tenni annak érdekében, hogy teljesítsék a II. fejezetben megállapított körforgásossági követelményeknek való megfelelésre vonatkozó kötelezettséget. A körforgásossági stratégiának figyelembe kell vennie a beszállítóktól, különösen a kkv-któl ténylegesen rendelkezésre álló kapacitásokat és információkat.

törölve

(5)A gyártó végrehajtja és nyomon követi a körforgásossági stratégiában foglalt intézkedéseket, és a IV. melléklet B. részével összhangban ötévente aktualizálja a stratégiát, megjelölve annak releváns változásait.

törölve

(8)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 83 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig, majd ezt követően ötévente a Bizottság jelentést készít és tesz közzé a gépjárműipar körforgásos jellegéről. A jelentés különösen a körforgásossági stratégiákon és azok aktualizált változatain alapul.

A gyártó minden olyan új járműtípusra vonatkozóan, amely ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = a járművekben jelen lévő újrafeldolgozott tartalom kiszámítására és ellenőrzésére szolgáló módszertant megállapító, felhatalmazáson alapuló jogi aktus a 6. cikkel összhangban történő elfogadásától számított 12 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően az (EU) 2018/858 rendelet szerinti típusjóváhagyásban részesült, nyilatkozatot tesz a következő újrafeldolgozott tartalmak megfelelő részarányáról:

d)Acél és ötvözetei;

A nyilatkozat kiterjed ezen anyagoknak a járműtípusban jelen lévő újrafeldolgozott tartalmára, és anyagarányonként, valamint 100 grammnál nehezebb műanyag alkotóelemenként feltünteti, hogy az anyag újrafeldolgozása fogyasztás előtti vagy fogyasztói hulladékból történt-e.

(3)Az (1) bekezdéstől eltérve, egy adott anyag tekintetében az újrafeldolgozott tartalom bejelentésére vonatkozó követelmény nem alkalmazandó, ha a 6. cikk (1), (3) vagy (4) bekezdése alapján célértéket állapítottak meg az adott anyagra vonatkozóan.

(1)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a gyártók a típusjóváhagyással rendelkező új járműtípusok tekintetében korlátlan, szabványosított és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosítanak a hulladékgazdálkodási, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatók, továbbá a készenléti segélyszolgálatok számára, többek között a gépjárműipar által használt meglévő eszközökön keresztül az V. mellékletben felsorolt információkhoz, ezáltal lehetővé teszik számukra az alábbiakhoz való hozzáférést, valamint az alábbiak biztonságos eltávolítását és cseréjét:

a)a járműbe beépített elektromosjármű-hajtóakkumulátorok és azok akkumulátortelepei;

e)a jármű típusjóváhagyásának időpontjában az (EU) 2024/1252 rendelet 28. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó alkatrészek és alkotóelemek;

A gyártók az (1) bekezdésben említett információk és az V. mellékletben meghatározott információk rendelkezésre bocsátásához és naprakészen tartásához szükséges kommunikációs platformok létrehozásával biztosítják az engedéllyel rendelkező hulladékkezelési szolgáltatókkal, utólagos átalakítást végző szolgáltatókkal, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatókkal való együttműködést.

A gyártók az első albekezdésben említett információkat díjmentesen bocsátják rendelkezésre. A szükséges információknak a kommunikációs platformokon keresztül történő hozzáférhetővé tételével kapcsolatban ténylegesen felmerült adminisztratív költségek fedezéséhez szükséges mértékben indokolt és arányos díjat szedhetnek a hulladékgazdálkodási, valamint a javítási és karbantartási szolgáltatóktól.

törölve

(2)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépése napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a gyártók gondoskodnak arról, hogy az állandó mágneseket tartalmazó járművek alkatrészein és alkotóelemein jól látható, jól olvasható és eltávolíthatatlan címkét helyezzenek el, amelyen feltüntetik az (EU) 2024/1252 rendelet 28. cikke szerinti információkat.

Digitális körforgásossági járműútlevél

(1)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = a rendelet hatálybalépésétől számított 72 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től kezdődően minden forgalomba hozott járműnek digitális körforgásossági járműútlevéllel kell rendelkeznie, amelyet össze kell hangolni és interoperábilissá kell tenni az uniós jog alapján létrehozott egyéb, járművekhez kapcsolódó környezetvédelmi útlevelekkel, és lehetőség szerint be kell építeni azokba.

(2)A körforgásossági járműútlevélnek digitális formátumban tartalmaznia kell az e rendelet 5. cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 10. és 11. cikkében említett információkat, és ingyenesen hozzáférhetőnek kell lennie.

(3)A gyártó a jármű forgalomba hozatalának időpontjában biztosítja, hogy a körforgásossági járműútlevélben szereplő információk pontosak, hiánytalanok és naprakészek legyenek.

(5)A hulladékká vált jármű körforgásossági járműútlevele legkorábban a hulladékká vált járműre vonatkozó kiviteli vagy bontási igazolás kiállításától számított 6 hónap elteltével szűnik meg.

A Bizottság ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = legkésőbb a rendelet hatálybalépésének napjától számított 60 hónapot követő hónap első napja]-ig végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a következőkre vonatkozó szabályokat:

a)a körforgásossági járműútlevélhez való hozzáférés módja és a hozzáféréshez használt műszaki megoldás alapvető követelményei, oly módon, hogy azok ne zárjanak ki semmilyen technológiai megoldást;

i.a körforgásossági járműútlevél és az uniós jogszabályok által előírt egyéb útlevelek közötti interoperabilitás és összhang;

... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a gyártók kiterjesztett gyártói felelősséggel tartoznak azon járművekért, amelyeket első alkalommal forgalmaznak valamely tagállam területén. A gyártók által e felelősség gyakorlására létrehozott rendszernek meg kell felelnie a 2008/98/EK irányelv 8. és 8a. cikkének és e fejezet követelményeinek.

... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 35 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig a tagállamok létrehozzák a gyártók nyilvántartását, vagy egy már meglévő gyártói nyilvántartást felhasználnak, amely arra szolgál, hogy nyomon kövesse a gyártók e fejezet követelményeinek való megfelelését.

A nyilvántartásnak a más nemzeti gyártói nyilvántartások honlapjaira mutató linkeket is kell tartalmaznia annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban megkönnyítse a gyártóknak vagy a meghatalmazott képviselőknek a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében történő nyilvántartásba vételét.

A gyártók csak akkor forgalmazhatnak járműveket egy adott tagállam piacán, ha őket vagy felhatalmazás esetén a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselőiket nyilvántartásba vették az adott tagállamban.

(6)Az e cikk szerinti kötelezettségeket a gyártó nevében teljesítheti a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselő is. Ha egy országban egy meghatalmazott képviselő egynél több gyártót képvisel, a meghatalmazott képviselőnek külön-külön meg kell adnia minden egyes képviselt gyártó nevét és elérhetőségét.

(11)A gyártó, illetve adott esetben a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselő vagy az a gyártói felelősségi szervezet, amelyet az általa képviselt gyártók nevében kijelöltek, indokolatlan késedelem nélkül értesíti az illetékes hatóságot a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett bármilyen változásról, valamint a nyilvántartásban szereplő járművek adott tagállam területén történő forgalmazásának végleges beszüntetéséről.

(12)A gyártó vagy adott esetben a gyártó kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselője vagy a gyártói felelősségi szervezet jelentést tesz a nyilvántartásért felelős illetékes hatóságnak a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről.

(2)A gyártói felelősségi szervezeteknek biztosítaniuk kell a birtokukban lévő adatok bizalmas kezelését a védett információk, illetve az egyes gyártókhoz vagy a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében azok meghatalmazott képviselőihez közvetlenül visszavezethető információk tekintetében.

(3)A 2008/98/EK irányelv 8a. cikke (3) bekezdésének e) pontjában említett információkon túlmenően a gyártói felelősségi szervezetek vagy az egyes gyártók legalább évente közzéteszik honlapjukon a kereskedelmi és ipari titoktartásra is figyelemmel az őket megbízó gyártók, vagy a kötelezettségeit egyénileg teljesítő gyártó által végzett hulladékgépjármű-begyűjtéssel, valamint az újrafelhasználásra és újrafeldolgozásra, az újrafelhasználásra és hasznosításra, továbbá a műanyag újrafeldolgozására vonatkozó célértékek e gyártók általi elérésével kapcsolatos információkat.

(4)A gyártói felelősségi szervezetek biztosítják a gyártók és a hulladékká vált járművek begyűjtésével és kezelésével foglalkozó hulladékgazdálkodási szolgáltatók arányos képviseletét irányító testületeikben, beleértve az ügyvezető és tanácsadó testületeket is.

a)a hulladékká vált járművek 23–26. cikk követelményeinek teljesítéséhez szükséges begyűjtésének költségei, valamint a hulladékká vált járművek 27–30., 34. és 35. cikkben foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges kezelésének költségei, figyelembe véve a hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak a használt pótalkatrészek és -alkotóelemek, a szennyezésmentesített, hulladékká vált járművek vagy a hulladékká vált járművekből újrafeldolgozott másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó esetleges bevételeit;

b)a nyilvánosság tájékoztatását és a hulladékká vált járművek begyűjtésének javítását célzó figyelemfelkeltő kampányok lebonyolításának költségei;

törölve

d)az adatgyűjtés, az adatszolgáltatás és az illetékes hatóságok felé történő jelentéstétel adminisztratív költségei;

A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek egyéni teljesítése esetén a gyártók garanciát nyújtanak azon járművek tekintetében, amelyeket első alkalommal forgalmaznak valamely tagállam területén. Az említett garancia biztosítja, hogy az (1) bekezdésben említett műveleteket finanszírozni fogják az említett járművekkel kapcsolatban, ideértve a tevékenységeik végleges beszüntetését vagy a fizetésképtelenséget is.

(1)A kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos kötelezettségek kollektív teljesítése esetén a gyártói felelősségi szervezetek biztosítják, hogy a gyártók által nekik fizetett pénzügyi hozzájárulásokat legalább a következők figyelembevételével modulálják:

a)a jármű tömege, az elektromosjármű-hajtóakkumulátorok kivételével;

törölve

e)a jó minőségű újrafeldolgozási folyamatot akadályozó anyagok aránya;

a)írásbeli meghatalmazással kijelöl egy meghatalmazott képviselőt, aki az egyes tagállamokban a gyártó kiterjesztett gyártói felelősségével kapcsolatos kötelezettségei tekintetében meghatározott feladatokkal kapcsolatban a nevében eljár;

E célból gyártók vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban kijelölt gyártói felelősségi szervezetek gyűjtőrendszereket, köztük gyűjtőhelyeket hoznak létre, vagy részt vesznek azok létrehozásában.

b)gondoskodjanak arról, hogy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények és gyűjtőhelyek kellő számban rendelkezésre álljanak, tekintettel a népesség nagyságára és sűrűségére, valamint a hulladékká vált járművek várható mennyiségére, és hogy e létesítmények ne csupán azokon a területeken legyenek megtalálhatók, ahol a begyűjtés és az azt követő kezelés a legjövedelmezőbb;

törölve

d)tegyék lehetővé az általuk forgalomba hozott, hulladékká vált járművek begyűjtését, függetlenül azok származásától;

e)tegyék lehetővé a hulladékká vált járművek ingyenes leadását az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekben vagy gyűjtőhelyeken a 24. cikk (2) bekezdésében előírtak szerint.

(3)A gyártók vagy adott esetben a 18. cikkel összhangban kijelölt gyártói felelősségi szervezetek honlapjukon közzéteszik és rendszeresen frissítik a gyűjtőhelyek és az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények jegyzékét, és oktató kampányokat folytatnak, amelyek népszerűsítik a hulladékká vált járművek gyűjtőrendszerét, és felhívják a figyelmet a hulladékká vált járművek nem megfelelő begyűjtésének és kezelésének környezeti következményeire.

Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményektől eltérő gyűjtőhelyek is begyűjthetik a hulladékká vált járműveket.

c)garantálja, hogy a hulladékká vált jármű átvételétől számított hat hónapon belül minden begyűjtött, hulladékká vált járművet átszállítsanak egy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe; valamint

(5)A gyűjtőhelyek vagy az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények elektronikus formátumú dokumentumot állítanak ki a jármű tulajdonosának, amely igazolja a hulladékká vált jármű átvételét, és e dokumentumot a 25. cikk (2) bekezdésével összhangban létrehozott elektronikus bejelentési eljárás útján eljuttatják a tagállam megfelelő hatóságainak, beleértve a 14. cikk szerint kijelölt illetékes hatóságokat is.

(2)A hulladékká vált jármű engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménybe vagy egy gyűjtőhelyre történő leadása a jármű utolsó tulajdonosa számára ingyenes, kivéve, ha a hulladékká vált járműben már nincsenek meg a jármű alapvető alkatrészei vagy alkotóelemei, vagy ha a hulladékká vált jármű hozzáadott hulladékot tartalmaz.

a)a hulladékká vált járművet indokolatlan késedelem nélkül leadja egy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben vagy a 23. cikk (4) bekezdésében említett esetekben egy gyűjtőhelyen, miután tájékoztatást kapott arról, hogy a jármű teljesíti az I. melléklet A. részének 1. pontjában a műszaki javíthatatlanságra vonatkozóan meghatározott kritériumok valamelyikét;

b)bontási igazolást mutat be az illetékes járműnyilvántartó hatóságnak, kivéve azokat az eseteket, a létezik olyan online eljárás, amely lehetővé teszi az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény számára a hulladékká vált jármű nyilvántartásból való törlésére vonatkozó közlemény továbbítását vagy feldolgozását.

(2)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények biztosítják, hogy a hulladékká vált gépjárművek mindennemű kezelése megfeleljen legalább e rendelet 28., 29., 30., 31., 32., 34., 35. és 36. cikkének, valamint VII. mellékletének, és a létesítmények a 2010/75/EU irányelv 3. cikkének 10. pontjában meghatározott elérhető legjobb technikákat alkalmazzák.

c)eltávolítják a VII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket a hulladékká vált gépjárműből a zúzás vagy a tömörítés előtt, kézi bontás vagy (félig) automatizált szétszerelés útján, az újrafelhasználható, az újragyártható vagy a felújítható alkatrészek esetében roncsolásmentes módon a 30. és 31. cikkel összhangban, figyelembe véve az említett alkatrészek és alkotóelemek újrahasználatának, újragyártásának vagy felújításának piaci potenciálját, valamint a hulladék kiváló minőségének szükségességét;

d)a hulladékká vált járműveket, valamint azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait a 2008/98/EK irányelv 4. cikkében meghatározott hulladékhierarchiával és általános követelményekkel összhangban kezelik;

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a VII. melléklet módosítására, hogy a hulladékká vált járművek kezelési minimumkövetelményeit a hulladékkezelési technológiák tudományos és műszaki fejlődéséhez igazítsa, többek között a következők tekintetében:

(5)A tagállamok arra ösztönzik az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeket, hogy az 1221/2009/EK rendelettel összhangban vezessenek be tanúsított környezetvédelmi vezetési rendszereket, és végezzenek ellenőrzéseket.

(1)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények és más, hulladékgazdálkodási szolgáltatók megkövetelik, hogy a zúzásra számukra leadott, hulladékká vált járműveket a 29. cikknek megfelelően szennyezésmentesítsék, alkatrészeiket a 30. cikknek megfelelően eltávolítsák, valamint a gépjárműveket a következők kísérjék:

(3)Az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményeknek és a hulladékká vált gépjárművek zúzását végző hulladékgazdálkodási szolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy a hulladékká vált gépjárműveket, azok alkatrészeit, alkotóelemeit és anyagait összekeverjék a csomagolási hulladékkal, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékaival, feltéve, hogy teljesülnek a VII. melléklet G. részében foglalt kritériumok és határértékek, és biztosított a jelentéstételhez kapcsolódó nyomonkövethetőség, a zúzási folyamat nem csökkenti a hulladékáramok minőségét a elkülönített kezeléshez képest, és hogy a kimenet megfelel a magas minőségi előírásoknak.

(1)A hulladékká vált jármű engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményben történő leadásától számított 30 napon belül a létesítménynek a VII. melléklet B. részében meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően a további kezelés előtt mentesítenie kell e járműveket a szennyezéstől.

(2)A VII. melléklet B. részében felsorolt közegeket és folyadékokat elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni a VII. melléklet A. részében meghatározott követelményeknek megfelelően. A hulladékolajokat a többi közegtől és folyadéktól elkülönítve kell gyűjteni és tárolni, és a 2008/98/EK irányelv 21. cikkével összhangban kell kezelni. A légkondicionáló rendszer hőkezelő rendszerekben használt folyadékait a többi folyadéktól elkülönítve kell összegyűjteni és tárolni, és az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelettel1a összhangban hasznosítani kell, és amennyiben műszakilag és gazdaságilag megvalósítható, újra fel kell dolgozni, vissza kell nyerni és újra fel kell használni.

Az alkatrészek és alkotóelemek zúzás előtti, újrafelhasználás, újragyártás, javítás és újrafeldolgozás céljából történő kötelező eltávolítása

(1)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmények biztosítják, hogy a VII. melléklet C. részében felsorolt alkatrészeket és alkotóelemeket zúzás előtt eltávolítsák a hulladékká vált gépjárműből. Az újrahasználat, újragyártás és javítás piaci potenciáljának ellenőrzése érdekében ezeket az alkatrészeket a bontás előtt a 31. cikkel összhangban értékelni kell. Ezt az értékelést akkor kell elvégezni, miután a 29. cikkben említett szennyezésmentesítési műveleteket elvégezték.

Amennyiben az alkatrészek és alkotóelemek nem rendelkeznek piaci potenciállal az újrahasználat, az újragyártás és a javítás tekintetében, nem kötelező azokat a zúzás előtt eltávolítani, ha az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítmény bizonyítja, hogy a zúzalékkezelési technológiák ugyanolyan hatékonyan különítik el az anyagokat a VII. melléklet C. részének 6. és 13–19. bejegyzésében felsorolt alkatrészektől és alkotóelemektől, mint a kézi bontási eljárások vagy a félig automatizált szétszerelési eljárások, és azokkal egyenértékű újrafeldolgozott anyagot eredményeznek.

Az első albekezdés alkalmazásában az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménynek meg kell felelnie a 28. cikk (4) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusban a bezúzás kimeneti frakcióira vonatkozóan meghatározott magas minőségi követelményeknek, és rendelkezésre kell bocsátania a VII. melléklet G. részében felsorolt információkat.

... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a használt, újragyártott vagy felújított pótalkatrészeket és -alkotóelemeket értékesítő gazdasági szereplő az értékesítési helyen:

... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a tagállamok ösztönzőket alkalmaznak annak érdekében, hogy előmozdítsák az alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználását, újragyártását, utólagos átalakítását és felújítását függetlenül attól, hogy ezek eltávolítására a jármű használati vagy életciklus végi szakaszában került-e sor.

b)olyan gazdasági ösztönzők alkalmazása, amelyek célja a minimumszabványokat túllépő gyártók jutalmazása a használt, újragyártott vagy felújított pótalkatrészek és alkatrészek további ösztönzése érdekében.

(1)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = a rendelet hatálybalépésének napjától számított 36 hónapot követő naptári év első napja]-tól/-től a tagállamok elfogadják a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hulladékgazdálkodási szolgáltatók teljesítsék a következő célértékeket:

(2)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = a rendelet hatálybalépésének napjától számított 60 hónapot követő naptári év első napja]-tól/-től a tagállamok biztosítják, hogy a hulladékgazdálkodási szolgáltatók a hulladékká vált járművekben található műanyagok teljes tömegének legalább 30%-át kitevő éves célértéket érjenek el a műanyagok újrafeldolgozására vonatkozóan.

(1)A hulladékká vált járművek kezelése az Unión kívül is elvégezhető, feltéve, hogy azok szállítása az (EU) 2024/1157 rendeletnek megfelelően történik.

(2)A hulladékká vált járműveknek az (1) bekezdéssel összhangban az Unióból harmadik országba történő szállítása csak akkor számít bele a 34. cikkben meghatározott kötelezettségek és célértékek teljesítésébe, ha a hulladékká vált járművek exportőre a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság által jóváhagyott igazoló okmányt nyújt be, amely bizonyítja, hogy a kezelést az e rendeletben meghatározott követelményekkel, valamint az emberi egészség és a környezet védelmére vonatkozóan más uniós jogszabályokban meghatározott követelményekkel egyenértékűnek tekinthető feltételek mellett végezték.

törölve

A használt és a hulladékká vált gépjárművek közötti különbségtétel kivitel esetén

A használt jármű kivitelével összefüggésben a jármű tulajdonosának képesnek kell lennie arra, hogy dokumentációt nyújtson be a vámhatóságoknak és az érintett jármű importjában érdekelt bármely természetes vagy jogi személynek arról, hogy a jármű nem hulladékká vált jármű. E dokumentációnak vagy érvényes műszaki vizsgálati bizonyítványból, vagy – amennyiben ilyen bizonyítvány nem áll rendelkezésre – a műszaki vizsgálati bizonyítványokért felelős illetékes hatóságok által az I. mellékletben meghatározott kritériumok alapján elvégzett értékelésből kell állnia. Amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a használt jármű nem hulladékká vált jármű-e, az illetékes hatóságok előírhatják a jármű tulajdonosának, hogy nyújtson be további dokumentumokat annak igazolására, hogy az érintett jármű nem hulladékká vált jármű.

(1)... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 24 hónapot követő hónap első napja]-tól/-től a kivitelre szánt használt járműveket az e szakaszban előírt ellenőrzések és követelmények alá kell vonni.

a)nem minősülnek hulladékká vált gépjárműnek a 37. cikkben meghatározottak szerint;

törölve

törölve

(1)A használt járművek kivitelre bocsátása előtt a vámhatóságok a 45. cikkben említett elektronikus rendszereken keresztül elektronikusan és automatikusan ellenőrzik, hogy a jármű-azonosító szám és az utolsó nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállamra vonatkozó információk alapján a jármű a 37. cikkel összhangban közlekedésre alkalmas műszaki állapotban van és nem hulladékká vált jármű.

(2)Amennyiben a vámhatóságnak átadott vagy a vámhatóság rendelkezésére bocsátott információk nem felelnek meg a nemzeti gépjármű-nyilvántartásokban és a közlekedésre alkalmas műszaki állapotra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti nemzeti elektronikus rendszerekben szereplő információknak, a vámhatóságok nem bocsáthatják a szóban forgó járművet kivitelre, és erről e rendszereken keresztül tájékoztatják az érintett természetes vagy jogi személyt.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikkével összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy a (2) bekezdésben említett megfelelési feltételek meghatározása révén kiegészítse ezt a rendeletet a használt járműveknek az importáló harmadik ország általi behozatalára a környezetvédelemmel és a közúti közlekedésbiztonsággal összefüggésben alkalmazandó különös feltételeket illetően, amennyiben az adott harmadik ország értesítette a Bizottságot ezekről a feltételekről. E feltételeknek ellenőrizhetőnek kell lenniük a 45. cikk (1) bekezdésében említett elektronikus rendszerekben rendelkezésre álló információk alapján.

(1)Ha a vámhatóságok gyanítják, hogy a kivitelre szánt használt jármű nem felel meg e szakasz követelményeinek, azonnal felfüggesztik a használt jármű kivitelre bocsátását, amíg elég információt nem szereznek a végső döntés meghozatalához. Emellett haladéktalanul értesítik az illetékes hatóságokat a felfüggesztésről, és minden olyan lényeges információt továbbítanak, amely szükséges annak megállapításához, hogy a használt jármű megfelel-e e rendelet követelményeinek, és kivitelre bocsátható-e.

(3)Minden egyes használt járműkivitelre bocsátása után a vámhatóságok értesítik az adott kivitelre bocsátásról annak a tagállamnak az illetékes hatóságát, amelynek a nyilvántartásában a szóban forgó jármű a kivitel időpontjában szerepelt. A tagállam illetékes hatósága rögzíti az említett információkat a nemzeti járműnyilvántartásában.

(1)A jármű-azonosító számok, valamint a járművek nyilvántartására és közlekedésre alkalmas műszaki állapotára vonatkozó információk cseréjére és ellenőrzésére a Bizottság által kifejlesztett MOVE-HUB elektronikus rendszert kell használni a nemzeti gépjármű-nyilvántartások és a járművek közlekedésre alkalmas műszaki állapotára vonatkozó tagállami elektronikus rendszerek között, valamint ezt a rendszert kell használni arra is, hogy ezeket az adatokat az uniós egyablakos vámügyintézési környezettel összekapcsolják, amennyiben az az e szakaszban meghatározott ellenőrzésekhez és követelményekhez szükséges.

A Bizottság ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 18 hónapot követő hónap utolsó napja]-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyekben meghatározza a MOVE-HUB (2) bekezdésben említett funkcióinak megvalósításához szükséges intézkedéseket, beleértve a nemzeti elektronikus rendszereknek a MOVE-HUB elektronikus rendszerrel való összekapcsolásához szükséges műszaki szempontokat, a MOVE-HUB elektronikus rendszerhez való kapcsolódás feltételeit, a nemzeti rendszerek által továbbítandó adatokat és ezen adatok összekapcsolt nemzeti rendszereken keresztül történő továbbításának formátumát.

c)egyéb létesítmények és gazdasági szereplők, amelyek hulladékká vált járműveket kezelhetnek, vagy hulladékká vált járművekből eltávolított pótalkatrészekkel és -alkotóelemekkel kereskedhetnek.

(3)A tagállamok a használt járművek kivitelével kapcsolatban is rendszeres ellenőrzéseket végeznek, hogy meggyőződjenek a 38. cikknek való megfelelésről.

(1)A tagállamok az e rendelet végrehajtásában részt vevő valamennyi érintett illetékes hatóság tekintetében hatékony mechanizmusokat hoznak létre, hogy lehetővé tegyék e hatóságok számára a belföldi együttműködést és koordinációt a járművek nyilvántartásba vételének, a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vétel felfüggesztésének és a forgalomban való részvételi jog törlésének, a hiányzó járműveknek, a bontási igazolásoknak, a használt járművek kivitelének nyomon követésével, valamint a hulladékká vált gépjárművek illegális kezelésének és kivitelének megelőzésével kapcsolatos végrehajtási politikák és tevékenységek kidolgozása és végrehajtása terén.

A tagállamok két- vagy többoldalú együttműködést folytatnak egymással a hulladékká vált gépjárművek illegális kezelése és kivitele megelőzésének és felderítésének megkönnyítése, valamint a hiányzó járművek problémájának kezelése érdekében. A 45. cikkben említett elektronikus információcsere-rendszeren keresztül megosztják egymással a járművek nyilvántartásba vételére, a nyilvántartásból való törlésre, valamint a nyilvántartásba vétel felfüggesztésére és a forgalomban való részvételi jog törlésére vonatkozó releváns információkat. Emellett megosztják egymással az engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményekre, a javítással és karbantartással foglalkozó, de engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítményként nem engedélyezett szolgáltatókra, valamint más olyan létesítményekre és gazdasági szereplőkre vonatkozó releváns információkat, amelyek a hulladékká vált gépjárművek kezelésével kapcsolatos műveleteket végezhetnek. A meglévő struktúrákon belül megosztják egymással a végrehajtási intézkedésekkel kapcsolatos tapasztalataikat és ismereteiket.

a)a 33. cikkel összhangban az alkatrészek és alkotóelemek újrafelhasználásának, újragyártásának és felújításának előmozdítása érdekében bevezetett ösztönzőket és azok hatását;

A Bizottság felülvizsgálja a tagállamok által benyújtott jelentéseket, és jelentéseket tesz közzé a kapott információkról a rendelet tagállamokban történő végrehajtásának értékelése érdekében, valamint annak érdekében, hogy megkönnyítse a tagállamokban alkalmazott bevált gyakorlatokra vonatkozó információk cseréjét.

i.az (1) bekezdés g), h), i) és ma) pontjában említett célokból eltávolított alkatrészek, alkotóelemek és anyagok mennyiségének és tömegének meghatározására szolgáló módszertan;

b)az (1), (2) és (3) bekezdésben említett, a Bizottság felé történő jelentéstétel, valamint a minőség-ellenőrzési jelentés formátuma.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat ... [Kiadóhivatal, kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 24 hónapot követő hónap első napja]-ig az 51. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(A magyar változatot nem érinti.)

(2)A Bizottság az 5. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (3) és (4) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (7) bekezdése, a 11. cikk (3) bekezdése, a 12. cikk (3) bekezdése, a 21. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (4) bekezdése, a 38. cikk (7) bekezdése és a 40. cikk (3) bekezdése [a lista a tárgyalások lezárultakor véglegesítendő] szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = e rendelet hatálybalépésének napja]-i kezdettel öt évre kap felhatalmazást. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az ötéves időtartam vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 5. cikk (4) bekezdésében, a 6. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 7. cikk (3) bekezdésében, a 9. cikk (7) bekezdésében, a 11. cikk (3) bekezdésében, a 12. cikk (3) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikk (4) bekezdésében, a 38. cikk (7) bekezdésében és a 40. cikk (3) bekezdésében [a lista a tárgyalások lezárultakor véglegesítendő] említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti a benne meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(6)Az 5. cikk (4) bekezdése, a 6. cikk (3) és (4) bekezdése, a 7. cikk (3) bekezdése, a 9. cikk (7) bekezdése, a 11. cikk (3) bekezdése, a 12. cikk (3) bekezdése, a 21. cikk (2) bekezdése, a 22. cikk (4) bekezdése, a 27. cikk (4) bekezdése, a 38. cikk (7) bekezdése és a 40. cikk (3) bekezdése [a lista a tárgyalások lezárultakor véglegesítendő] alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

(1)203*. december 31-ig ... [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot = az e rendelet hatálybalépésének napjától számított 95 hónapot követő év utolsó napja] a Bizottság felülvizsgálja e rendelet alkalmazását, valamint a környezetre, az emberi egészségre és az egységes piac működésére gyakorolt hatását, és jelentést készít arról, amelyet benyújt az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Adott esetben a jelentést az e rendelet módosítására irányuló jogalkotási javaslatnak kell kísérnie.

a)a rendelet hatálya kiterjesztésének szükségessége, különösen a II. és a III. fejezetnek, valamint a IV. fejezet II. szakaszának rendelkezéseit a 168/2013/EU rendelet 4. cikke (2) bekezdésében pontjában meghatározott L1e, L2e, L3e, L4e, L5e, L6e és L7e kategóriájú járművekre, valamint az (EU) 2018/858 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározott M2, M3, N2, N3 és O kategóriájú járművekre;

1.A jármű akkor minősül javíthatatlannak, amikor az alábbi kritériumok közül egynek vagy többnek megfelel:

a)darabokra vágták vagy alkatrészeinek újrafelhasználása céljából szétbontották, vagy már nem használják járműként;

törölve

c)kiégett olyan mértékben, hogy a motortér vagy az utastér teljesen megsemmisült;

(A magyar változatot nem érinti.)

e)a jármű alábbi alkotóelemei közül műszaki szempontból egy vagy több nem javítható és nem cserélhető ki:

f)szerkezeti és biztonsági alkotóelemeinek visszafordíthatatlan műszaki hibái vannak, és amennyiben a károsodás annyira kiterjedt, hogy a javítás vagy a csere műszakilag nem megvalósítható a jármű tartós szerkezeti épségének vagy a közúti közlekedés biztonságának veszélyeztetése nélkül.

törölve

törölve

törölve

Egyedi értékelés során a következő kritériumok is használhatók további indoklásként annak megállapításához, hogy a használt jármű hulladékká vált gépjármű‑e:

b)lehetetlen megállapítani, hogy ki a tulajdonos;

törölve

d)a jármű nincs megfelelően védve a tárolás, szállítás, be- és kirakodás során bekövetkező károktól;

e)a járművet kezelés céljából átadták egy engedéllyel rendelkező gyűjtőhelynek vagy engedéllyel rendelkező hulladékkezelő létesítménynek;

1.Azon tervezett intézkedések nem műszaki jellegű leírása, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a járművek gyártásuk során megfeleljenek a 4–7. cikkben említett jogi követelményeknek.

b)a beszállítóktól kapott információk teljességének ellenőrzése;

törölve

3.Az életciklus végi kezelési technológiákra vonatkozó feltételezésekre, az életciklus végi kezelési technológiák terén elért releváns technológiai fejlődésre és az ilyen technológiákba történő kapacitásberuházásra vonatkozó információk.

5.Azon intézkedések felsorolása, amelyek végrehajtására a gyártó kötelezettséget vállal annak biztosítása érdekében, hogy a hulladékká vált járművek kezelése e rendelettel összhangban történjen, különösen a következőkre összpontosítva:

a)a VII. melléklet C. részében megjelölt alkatrészek roncsolásmentes eltávolítását elősegítő intézkedések;

b)a hulladékgazdálkodási üzemeltetőkkel vagy kutatóintézetekkel együttműködésben a járművekben használt olyan anyagok és alkotóelemek újrafeldolgozási technológiáinak fejlesztéséhez hozzájáruló intézkedések, amelyek esetében ilyen technológiák kereskedelmi szinten nem állnak széles körben rendelkezésre;

törölve

d)a könnyű szétszerelést akadályozó vagy az újrafeldolgozást nagyon megnehezítő anyagok és technikák használatából eredő kihívások kezelésére irányuló intézkedések;

törölve

törölve

A 4–7. cikk alkalmazása előtt a körforgásossági stratégiában ki kell fejteni, hogy a gyártó hogyan felel meg a 2005/64/EK irányelvben megállapított körforgásossági követelményeknek.

1.A gyártók ötévente aktualizálják a körforgásossági stratégiát.

2.Az aktualizált körforgásossági stratégiának tartalmaznia kell a vonatkozó új változásokat, különösen a következőket:

a)annak leírása, hogy az A. részben említett intézkedéseket hogyan hajtották végre, és abban az esetben, ha a stratégiában megjelölt egy vagy több intézkedést nem hajtottak végre, ennek indoklása;

b)az A. részben említett intézkedések hatékonyságának értékelése;

c)információk a gyártó által a járművek körforgásos jellegének javítása érdekében a tervezés és a gyártás terén végrehajtott jelentős változásokról.

törölve

1.A járműbe beépített, elektromosjármű-hajtóakkumulátorok és könnyű szállítóeszközökben használt akkumulátorok:

a)eredeti berendezés termékazonosító száma;

a)eredeti berendezés termékazonosító száma;

b)eredeti berendezés termékazonosító száma;

a)eredeti berendezés termékazonosító száma;

c)a hozzáférésre, az eltávolításra és a cserére vonatkozó műszaki utasítások, beleértve a hulladékká vált járműből származó alkatrészről a jármű-azonosító szám törlésének vagy függetlenítésének lehetőségét, valamint adott esetben az alkatrész újbóli nyilvántartásba vételét a járműgyártó információs rendszerében, hogy lehetővé váljon egy másik járműbe történő beszerelése;a pótalkatrészek és -alkotóelemek más járműben való működéshez szükséges aktiválásához elengedhetetlen kódolást és szoftvert, szükség esetén többmárkás diagnosztikai eszközök és a járműgyártójának a javított járműhöz tartozó háttérszerverének használatával;

törölve

b)a légkondicionáló berendezéseket és a hűtőközegeket az (EU) 2024/573 rendeletnek megfelelően kell kezelni;

1.Az e rendelet 3. cikkének 14. pontjában meghatározott elektromosjármű-hajtóakkumulátorok és az (EU) 2023/1542 rendelet 3. cikkének 11. pontjában meghatározott, könnyű szállítóeszközökben használt akkumulátorok, beleértve azok akkumulátorfelügyeleti rendszereit, az elektromos járművek fedélzeti töltőit, a burkolatot vagy a házat, ha vannak ilyenek;

3.Az (EU) 2023/1542 rendelet 3. cikkének 12. pontjában meghatározott SLI-akkumulátorok, illetve -akkumulátorok, vagy a 2023/1542/EU rendelet 3. cikkének 9. pontjában meghatározott hordozható elemek, illetve akkumulátorok;

törölve

11.A szórakoztató- és információs rendszer közvetlenül hozzáférhető részei;

törölve

15.Üzemanyagtartályok;

törölve

törölve

törölve

i.az alkatrész vagy alkotóelem tartalmazza az összes releváns részt;

ii.a károsodás, a csökkent működőképesség vagy teljesítmény és az alkatrész vagy alkotóelem esetleges újragyártásra vagy felújításra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges javítások felmérése;

iii.a szemrevételezéses vizsgálat azt mutatja, hogy a korrózió nem akadályozza az alkatrészek vagy alkotóelemek funkcionalitását.

törölve

2.Kibocsátás-utókezelő rendszerek (például katalizátorok, részecskeszűrők), ha ezekre az alkatrészekre nem vonatkozik olyan garancia, amely kimondja, hogy az alkatrész megfelel a 2014/45/EU irányelv 4. cikkében meghatározott vonatkozó műszaki vizsgálatnak.

2.Az elektromosjármű-elemeket, illetve akkumulátorokat (EU) 2023/1542 rendelet 70. cikkével összhangban kell kezelni.

1.Az e rendelet 28. cikke (3) bekezdésének való megfelelés érdekében a hulladékká vált járművek más hulladékkal együtt csak akkor zúzhatók be, ha:

2.Egy független szerv által biztosított reprezentatív kezelési konfiguráció tekintetében a kezelt maradékhulladékok (output) minőségére és mennyiségére vonatkozó mintaelemzésről szóló tömegmérleg-jelentés.

1.A gyártó vagy a kiterjesztett gyártói felelősség tekintetében meghatalmazott képviselője által benyújtandó információk a következők:

7.A leadott jármű tulajdonosának vagy üzembentartójának neve, címe és aláírása.