1.elismeri, hogy a felsőoktatási intézmények melegen üdvözlik az „Európai Egyetemek” kezdeményezést, és elkötelezettséget tanúsítanak iránta, valamint a kezdeményezés szerepét a felsőoktatásban a regionális, határokon átnyúló és nemzetközi együttműködés előtt álló akadályok – például a széttagolt finanszírozás, az akkreditációs rendszerek eltérései és a jogi akadályok – elhárítására irányuló erőfeszítések előmozdításában;

2.kiemeli, hogy a mobilitási projektek, a közös tantervek létrehozása és az európai egyetemek közötti együttműködés alapvető fontosságúak a stratégiai területeken felmerülő szükségletek kielégítéséhez, valamint az Európához tartozás érzésének és az EU értékeihez való ragaszkodás megerősítéséhez, miközben megőrzik az Európai Unió sokszínűségét és gazdagságát;

3.megjegyzi, hogy a szövetségek hatékony eszközt jelentenek a bolognai folyamat végrehajtásához és előmozdításához; kiemeli, hogy a szövetségek ösztönző hatást gyakorolnak a felsőoktatásban zajló átalakulási folyamatokra azáltal, hogy úttörő szerepet töltenek be, valamint innovatív megközelítéseket és új együttműködési módszereket mozdítanak elő, a hallgatók számára pedig lehetőségeket és hozzáférhetőséget teremtenek;

4.hangsúlyozza a szövetségek sokféleségét az irányítás, a lefedett témák és témakörök, valamint a részt vevő egyetemek mérete és elhelyezkedése tekintetében; megjegyzi, hogy a közepes méretű városok, a vidéki területek és a legkülső régiók számos egyeteme sikeresen vett részt a programban, így az hozzáférhetővé és inkluzívvá vált; kiemeli, hogy az egyenmegoldás nem megfelelő a szövetségek számára; megjegyzi, hogy az egyetemek egész Európára kiterjedő földrajzi képviselete a szövetségeken belül kulcsfontosságú az agyelszívás elleni küzdelem és a nemzetközi tehetségek vonzása szempontjából, egyúttal felbecsülhetetlen mértékben hozzájárul az európai egységhez és integrációhoz;

5.üdvözli, hogy a diákokat integrálták a szövetségek irányítási struktúráiba, lehetővé téve a fiatalok számára, hogy jelentős és valódi hatást gyakoroljanak fejlődésükre, mivel a fiatalok részvétele a demokratikus döntéshozatali folyamatokban segít abban, hogy a szövetségek előretekintőbbé váljanak, és egyúttal választ adjanak azokra a gyakorlati kihívásokra, amelyekkel a hallgatók szembesülnek; hangsúlyozza a hallgatói szerepvállalás és a hallgatói szervezetek összehangolásának fontosságát, hogy biztosítsák az átláthatóságot, a méltányosságot és az inkluzivitást az érdekelt felek bevonása során;

6.kiemeli, hogy a szövetségek rendelkeznek a szükséges potenciállal és szakértelemmel ahhoz, hogy segítsék az egyetemeket a társadalmi-gazdasági kihívások kezelésében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a társadalmi hatást horizontális elemként építsék be a szövetségek tevékenységeibe; egyértelmű stratégiákat szorgalmaz a kevesebb lehetőséggel rendelkező emberek hozzáférhetőségének A 2021. május 20-i (EU) 2021/817 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint. és a szövetségek valamennyi tevékenységébe való bevonásának biztosítására és nyomon követésére, különösen a mobilitás előtt álló akadályok felszámolása és a megkülönböztetés valamennyi formájának megelőzése révén, összhangban az Erasmus Felsőoktatási Chartával;

7.üdvözli az olyan kísérleti projekteket, amelyek célja egy európai diploma és/vagy jogállás létrehozása; hangsúlyozza azonban, hogy a szövetségek nem szolgálhatnak a felsőoktatásban az innováció egyetlen eszközeként; megjegyzi, hogy a szövetségeknek rendelkezniük kell a szakosodás szabadságával, és rugalmasnak kell lenniük vállalkozásaik során;

8.üdvözli a 21 szövetség által az európai diplomával és az európai diploma címmel kapcsolatban végzett hat Erasmus+ szakpolitikai kísérleti projekt végeredményeit Bizottsági szolgálati munkadokumentum (SWD(2024)0291).; elismeri az európai diplomák európai kritériumokon alapuló közös keretének egyértelmű hozzáadott értékét, amely előrelépést jelent a diplomák és oklevelek uniós szintű elismerése felé; elismeri, hogy ez az uniós szintű elismerés javítaná a mobilitást és az oktatás minőségét, megerősítené az együttműködés keretét és ösztönözné a transznacionális felsőoktatási programokban való szélesebb körű részvételt, valamint erősítené az európai felsőoktatás globális láthatóságát és versenyképességét;

9.megjegyzi, hogy az európai diploma címet hozzáférhetővé kell tenni az összes többi közös egyetemi program számára, és a címnek azokat a nemzeti képesítési keretrendszereket kell kiegészítenie, amelyeket szükség esetén ki kell igazítani, további adminisztratív terhek előidézése nélkül;

10.szilárd meggyőződése, hogy a szövetségek képesek megerősíteni az európai felsőoktatási térséget, és előkészítsék az utat az uniós szintű egységes akkreditációs térség létrehozásához; úgy véli, hogy ez szükséges lépés Európa autonómiájához, mivel számos európai felsőoktatási intézmény, például az MBA-diplomát kiállító intézmények, továbbra is amerikai akkreditációs ügynökségekre támaszkodnak;

11.üdvözli, hogy az Erasmus+ mobilitási projektekhez képest jelentősen nőtt a szövetségekben részt vevő egyetemi hallgatók, élethosszig tanulók, valamint a kutatók és a nem tudományos adminisztratív személyzet mobilitási projektjeinek száma;

12.megjegyzi azonban, hogy még nem sikerült elérni azt az eredeti célkitűzést, hogy a részt vevő szövetségek hallgatóinak 50%-a számára zökkenőmentes legyen a mobilitás, és ez megfelelő finanszírozási mechanizmusok hiányában továbbra is kihívást jelent; e tekintetben aggodalmát fejezi ki a szövetségek mobilitási programjai és az egyetemek általános Erasmus+ mobilitása közötti potenciális verseny miatt, mivel a szövetségekre vonatkozó mobilitási célok magasabbak, mint az általános Erasmus+ mobilitás esetében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg ezeket a követelményeket;

13.mély aggodalmát fejezi ki a tudományos élet szabadságát jelenleg a világ számos részén fenyegető veszélyek miatt, többek között egyes tagállamokban és az Erasmus+ programban részt vevő nem uniós országokban is;

14.hangsúlyozza, hogy szövetségekre van szükség az uniós értékek, a demokratikus reziliencia és az intézményi autonómia fenntartása, valamint az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása érdekében; kiemeli e szövetségek multilaterális és multikulturális tanulási terekként betöltött szerepét;

15.üdvözli az olyan értékalapú kezdeményezéseket, mint az Ukrajnával való szolidaritási együttműködés, a szövetségek globális jelenléte és a szövetségek szerepe a keleti szomszédság és a Nyugat-Balkán tagjelölt országainak csatlakozási előkészületeiben;

16.üdvözli a készségek uniójára vonatkozó kezdeményezést, különösen a jövőbeli beruházási útvonalra és a szövetségek egyértelmű jogállására vonatkozó, küszöbön álló javaslatot, mivel ez megkönnyíti az egyetemek számára európai projektek kezdeményezését és vezetését, az erőforrások összevonását, autonómiájuk növelését, az adminisztratív terhek csökkentését, a finanszírozás vonzását és irányítási struktúrájuk bővítését, különösen a nem uniós országok egyetemei esetében, valamint elősegíti a határokon átnyúló együttműködés intézményesítését;

17.hangsúlyozza az egyetemek, köztük a szövetségek kulcsfontosságú szerepét a tényeken alapuló tudomány védelmében és előmozdításában, a demokratikus párbeszédbe vetett bizalom építésében, az uniós értékeken alapuló együttműködés előmozdításában, valamint abban, hogy magukat és az európai felsőoktatási ágazatot vonzóbbá tegyék a nem uniós hallgatók, oktatók és kutatók számára;

18.üdvözli az európai egyetemek szövetségeinek gyakorlatközössége, a FOREU4ALL létrehozását; hangsúlyozza kulcsfontosságú szerepét abban, hogy az innovációt a szövetségektől eljuttatja a szélesebb tudományos közösség felé, mivel a szövetségekben részt nem vevő egyetemek és felsőoktatási intézmények nem maradhatnak magukra; emlékeztet arra, hogy a politikáknak és a kezdeményezéseknek a teljes felsőoktatási rendszer javát kell szolgálniuk;

19.elismeri a felsőoktatási ágazaton belüli egyéb hálózatok fontos szerepét, amelyek az európai egyetemek szélesebb spektrumát tömörítik, függetlenül attól, hogy tagjai-e valamely szövetségnek; hangsúlyozza, hogy ezek a hálózatok és a szövetségek kiegészítik egymást, és lehetőségük van arra, hogy nemzeti szinten jogszabályi változásokat kezdeményezzenek;

20.hangsúlyozza, hogy az egyetemek küldetése a tudásnégyszög mind a négy aspektusára kiterjed: az oktatásra, a kutatásra, az innovációra és a társadalom szolgálatára; hangsúlyozza, hogy a szövetségeket szorosan össze kell hangolni a munkaerőpiaccal, hogy kezelni lehessen Európa készséghiányát és versenyképességi kihívásait;

21.mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy – tekintettel a jelenlegi keretre – a szövetségeken belül hiányoznak a kutatási és innovációs pillérek, mivel ez aláássa az egyetemek közötti, a szövetségeken belül megvalósuló együttműködés teljes potenciálját;

22.ösztönzi a szövetségeket, hogy mélyítsék el az oktatás és a kutatás közötti kapcsolatot; kiemeli, hogy a szövetségek jelentős mértékben képesek határokon átnyúló kiválósági hálózatokat kiépíteni a kutatók számára, valamint megosztani a tudást és terjeszteni az ismereteket uniós szinten és azon túl is, különösen a természettudományokkal, a technológiával, a műszaki tudományokkal és a matematikával (STEM) kapcsolatos tárgyak területén, többek között az EU számára stratégiai területeken;

23.hangsúlyozza, hogy az egyetemi szövetségekre vonatkozó stratégiai jövőképnek tükröződnie kell a következő többéves pénzügyi keretben, hogy a szövetségekben rejlő potenciál és hatásuk maximálisan érvényesüljön; kéri a Bizottságot, hogy értékelje az egyes szövetségeket annak érdekében, hogy támogatást és testre szabott megoldásokat nyújtson jövőbeli fejlődésük tekintetében;

24.ösztönzi a Bizottságot, a tagállamokat és a szövetségeket, hogy térjenek át a „projektalapú logikáról” a hosszú távú, átalakító hatású együttműködésre egy olyan finanszírozási megközelítés bevezetésével, amely lehetővé teszi ezt az átmenetet; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szövetségek képesek legyenek növekedésre; hangsúlyozza, hogy mennyiségi helyett minőségi célokat kell kitűzni, hangsúlyozva az európai oktatási térségre gyakorolt átalakító hatást;

25.hangsúlyozza, hogy a jelenlegi szövetségek számára összehangolt, fenntartható és kiszámítható finanszírozásra van szükség; kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg, hogy a jövőbeli felhívásokat a sikeres szövetségek folytatására tartsa fenn, lehetővé téve számukra az integráció elmélyítését és az elért eredményeikre való építkezést; kéri a Bizottságot, hogy tegye a lehető legegyszerűbbé a jelentkezési és pályázati eljárást; ösztönzi a sikeres szövetségek esetében a gyorsított megújítási eljárást, hogy biztosítani lehessen a folyamatos finanszírozást, elkerülve a túlzott adminisztratív terheket;

26.elismeri, hogy az „Európai Egyetemek” kezdeményezésnek továbbra is az Erasmus+ program részét kell képeznie, figyelembe véve a jelenlegi kereteket; ugyanakkor felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy testre szabott megoldás megvalósíthatóságát az európai egyetemi szövetségeknek a 2027 utáni többéves pénzügyi keretben történő finanszírozására, egy olyan külön program létrehozásának lehetőségével, amelynek révén a szövetségek a stratégiai tervezést folytathatnak, hosszú távú kezdeményezésekben vehetnek részt és tartós együttműködést alakíthatnak ki;

27.felhívja a tagállamokat, hogy vállaljanak kötelezettséget a szövetségek nemzeti költségvetésből történő társfinanszírozására, és kéri a Bizottságot, hogy terjesszen elő átfogó beruházási stratégiát a szövetségek számára, amely lehetővé teszi számukra négyes küldetésük teljesítését; megjegyzi, hogy ennek a stratégiának szinergiákat kell kialakítania az olyan uniós programokkal, mint a Horizont Európa, az Európai Versenyképességi Alap, az InvestEU, az Európai Szociális Alap Plusz és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a források optimalizálása, a párhuzamosságok elkerülése, az interakció és az együttműködés erősítése, valamint versenyképességük megőrzése érdekében;

28.kiemeli, hogy a minőséget, a kiválóságot és az inkluzivitást magában foglaló valódi és fenntartható siker elérése érdekében a szövetségek támogatása nem származhat kizárólag az uniós költségvetésből, hanem nemzeti, regionális, helyi és magánforrásokból származó összehangolt hozzájárulásokból is, feltéve, hogy ezek képesek garantálni a felsőoktatási intézmények autonómiáját és megvédeni a tudományos élet szabadságát;

29.hangsúlyozza, hogy a szövetségek magánszektorral való szorosabb integrációja kölcsönösen előnyös lehet; ösztönzi az egyetemek és a vállalkozások közötti partnerségeket és strukturált együttműködést olyan integrált rendszerek létrehozása érdekében, amelyek előmozdítják az innovációt és a magas szintű műszaki és szakmai képzést, és megkönnyítik a hallgatók számára a munkaerőpiacra való belépést, valamint a felsőoktatáson kívüli személyek átképzését és továbbképzését;

30.hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a szövetségek nemzetközivé válását, többek között a Global Gateway stratégiával és a tehetséggondozási partnerségekkel összhangban; megjegyzi, hogy a szövetségek a megfelelő szinten vannak ahhoz, hogy partnerségeket alakítsanak ki nem uniós, elsősorban tagjelölt országokkal, és erősíthetik az Erasmus+ nemzetközi dimenzióját, például az Erasmus Mundus révén; kéri a Bizottságot és a szövetségeket annak biztosítására, hogy valamennyi érintett partner feleljen meg az uniós értékeknek és a tudományos élet szabadsága elvének, valamint tartsák tiszteletben az Erasmus Felsőoktatási Chartát;

31.megjegyzi, hogy a szövetségek tesztelik az oktatás és az ismeretek megszerzésének innovatív módjait, például az európai tanulási pályákat, a mikrotanúsítványokat, a vegyes tanulási célú mobilitást és a képesítések automatikus elismerését; hangsúlyozza, hogy be kell ruházni a biztonságos digitális infrastruktúrába, és meg kell erősíteni a meglévő kezdeményezéseket, például az európai diákigazolványt;

32.hangsúlyozza, hogy a számítógépes rendszerek interoperabilitásának megszilárdítására, valamint az európai és nemzeti politikák összehangolására van szükség, hogy valódi, virtuális, egyetemek közötti európai kampuszok jöjjenek létre; ösztönzi a szövetségek közötti együttműködés fokozását a hallgatók biztonságos, interoperábilis azonosításának, a képzésekre történő regisztráció és a tanulmányi eredmények cseréjének lehetővé tétele érdekében, valamint az új oktatási technológiák integrálásába történő beruházásokat;

33.hangsúlyozza, hogy a bevált gyakorlatokra támaszkodva ki kell terjeszteni a mikrotanúsítványok alkalmazását annak érdekében, hogy a szövetségek egy szélesebb tanulási környezetbe integrálódjanak, összekapcsolva munkájukat más, nem formális oktatási intézményekkel; megjegyzi, hogy a mikrotanúsítványok révén elismert képzés és továbbképzés elősegítheti az egyetemi oklevelek rugalmas felülvizsgálatát, bővítését és korszerűsítését;

34.kéri a Bizottságot, hogy fontolja meg a lehetséges jövőbeli felhívásokhoz olyan kritériumok hozzáadását, amelyek összhangban állnak az európai stratégiai autonómiához és versenyképességhez kapcsolódó témákkal, például a rezilienciával, az energiával, az éghajlatváltozással, a digitális átállással és a digitális készségekkel, valamint a védelemmel, szem előtt tartva az uniós értékek tiszteletben tartására, az oktatás kiválóságára és az innovációra vonatkozó alapvető célkitűzéseket;

35.hangsúlyozza, hogy a szövetségeknek megfelelő struktúrákkal és kapacitásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a tudás a tudományos életből az üzleti szféra felé irányuljon, hozzájárulva az EU stratégiai autonómiára irányuló törekvéseinek megvalósításához; felszólítja a Bizottságot, hogy szüntesse meg a közös erőforrások ismeretek hatékony megosztását és egyesítését akadályozó korlátokat, többek között az egyetemi oktatók és kutatók közös toborzásának megkönnyítése, valamint a közös létesítmények fejlesztése és használata révén;

36.hangsúlyozza, hogy az európai egyetemi szövetségekkel kapcsolatos hatékony és hozzáférhető figyelemfelkeltő és tájékoztató kampányokra van szükség a nagyobb szerepvállalás előmozdítása érdekében, különösen helyi szinten és a hallgatók körében, mivel a kezdeményezés jelenleg kevéssé ismert;

37.felszólítja a magyar kormányt, hogy tegyen eleget a jogállamiság elvének és feleljen meg az uniós értékeknek, és hajtsa végre a szükséges reformokat annak érdekében, hogy az alapítványi fenntartású egyetemek magyar hallgatói, oktatói és kutatói is részesülhessenek az Erasmus+ program előnyeiből, ideértve az „Európai Egyetemek” kezdeményezés keretében létrehozott szövetségeket is;

38.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.