1.hangsúlyozza, hogy az EU lemaradásban van a globális versenyképesség tekintetében, különösen bizonyos ágazatokban; elismeri, hogy a végrehajtás hiányosságai, a szabályozás széttagoltsága és a szükségtelen adminisztratív terhek az egyik fő tényezője annak, hogy az EU lemaradásban van a beruházások, az innováció, a munkahelyteremtés és az üzleti lehetőségek terén; hangsúlyozza, hogy a szabályok előmozdítása, észszerűsítése és egyszerűsítése, a közös szabályok megfelelő és időben történő végrehajtása és hatékony érvényesítése megerősíti az egységes piacot, ezáltal fokozza a versenyképességet, a gazdasági jólétet, a foglalkoztatást, a készségfejlesztést, a minőségi munkahelyeket, a magas szintű környezetvédelmi normákat és az innovációt;

2.elismeri, hogy az EU jólétének biztosítása érdekében javítani kell a szabályozási koherenciát és csökkenteni kell a vállalkozásokra – különösen a kisebb vállalkozásokra és az induló innovatív vállalkozásokra – nehezedő szükségtelen adminisztratív terheket; ezért kitart amellett, hogy a növekedést, a munkahelyteremtést és a beruházásokat jelenleg gátló akadályokat el kell távolítani, és az erőforrásokat az innováció ösztönzésére és a növekedés elősegítésére kell fordítani, miközben biztosítani kell a magas szociális és környezetvédelmi normákon alapuló egyenlő versenyfeltételeket; hangsúlyozza, hogy mozgósítani kell a magánberuházásokat, és hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a kkv-k megfelelési költségeinek digitális eszközök és célzott eltérések révén történő csökkentésére; hangsúlyozza, hogy a kkv-kra vonatkozó, testre szabott rendelkezéseknek együtt kell járniuk olyan reformokkal, amelyek kezelik azokat a tartós akadályokat, amelyekkel a vállalkozások a növekedési szakaszban szembesülnek, ugyanakkor lehetővé teszik a nagyobb vállalatok számára is, hogy határokon átnyúlóan és nemzetközi szinten működjenek és versenyezzenek;

3.hangsúlyozza, hogy az uniós jogszabályok fokozott harmonizációja, egyszerűsített folyamatai és helyes végrehajtása, hatékony alkalmazása, betartása, nyomon követése és érvényesítése elengedhetetlen az egységes piac megfelelő működéséhez és a kulcsfontosságú uniós szakpolitikai célok eléréséhez; üdvözli a Bizottság arra irányuló célkitűzéseit, hogy az uniós szabályok egyszerűsítése, észszerűsítése és jobb végrehajtása és érvényesítése révén fokozza a versenyképességet, az innovációt és a termelékenységet; kéri a Bizottságot, hogy konkrét intézkedések és egyértelmű határidők bevezetésével tegyen eleget a Draghi-, a Letta- és a Niinistö-jelentésben foglalt ajánlásoknak;

4.hangsúlyozza, hogy a szabályozás észszerűsítése és egyszerűsítése a megfelelési folyamatok megkönnyítését célozza, miközben fenntartja az EU alapvető szakpolitikai célkitűzéseit, biztosítja, hogy a szociális és környezetvédelmi normák, valamint a digitális jogok és a fogyasztóvédelem ne sérüljenek, valamint stabil és kiszámítható szabályozási környezetet biztosít a vállalkozások számára, amely mindenki számára jogi egyértelműséget és jogbiztonságot nyújt; hangsúlyozza, hogy a versenyképességnek és az innovációnak – különösen a jelenlegi megélhetési válsággal összefüggésben – olyan eredményeket kell hoznia, amelyek a fogyasztók javát szolgálják; hangsúlyozza, hogy az egyszerűsítésnek az EU hosszú távú célkitűzéseit is meg kell erősítenie, beleértve a gazdaság digitalizálását, a zöld átállást és a fogyasztóvédelmet, miközben biztosítja a technológiasemlegességet;

5.úgy véli, hogy a jól működő egységes piac, ahol a szabályokat helyesen, koherens és hatékony módon hajtják végre és érvényesítik, az uniós intézmények és a tagállamok közös felelőssége; hangsúlyozza, hogy az uniós irányelvek túlszabályozása és az uniós szabályok széttagolt végrehajtása továbbra is akadályt jelent az egységes piac számára, aránytalanul nagy terhet róva a kkv-kra és az induló vállalkozásokra; kéri, hogy a Bizottság biztosítsa az uniós szabályok valamennyi tagállamban harmonizált módon történő megfelelő végrehajtását a határokon átnyúló akadályok kezelése érdekében; sürgeti ezért a tagállamokat, hogy foglalkozzanak a túlszabályozás kérdésével, és biztosítsák, hogy a nemzeti végrehajtási intézkedéseket átláthatóan és időben közzétegyék, és kerüljék el az uniós jogszabályok következetlen végrehajtását, elismerve ugyanakkor a tagállamok azon jogát, hogy a Szerződésekben előírt feltételek mellett nemzeti intézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be; megerősített együttműködésre szólít fel a különböző tagállamok meglévő hatóságai, valamint a nemzeti és uniós szabályozó hatóságok között; arra bátorítja a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat az uniós jog harmonizáltabb végrehajtásában azáltal, hogy tovább könnyíti a strukturált információcserét és az egymástól való tanulást, többek között az átültetéssel foglalkozó munkaértekezletek szervezésén, valamint összehasonlító eszközök és gyakorlatok kidolgozásán és alkalmazásán keresztül;

6.kéri a Bizottságot annak biztosítására, hogy a jelenlegi és jövőbeli jogszabályok arányosak maradjanak, és ne rójanak szükségtelen terheket a vállalkozásokra, ugyanakkor biztosítsa célkitűzései elérését, és vonatkozó jogalkotási kezdeményezéseibe foglaljon bele egy korai felülvizsgálatra vonatkozó záradékot, anélkül, hogy ezzel növelné a folyamat adminisztratív terheit; úgy véli, hogy a jogszabályok általános hatékonyságán túl a felülvizsgálati záradékoknak kifejezetten a jogszabályok uniós versenyképességre gyakorolt hatásának értékelésére kell szolgálniuk, és fel kell használni őket annak értékelésére, hogy szükség van-e a versenyképességet szükségtelenül akadályozó vonatkozó jogalkotási aktusok felülvizsgálatára; javasolja, hogy ezek a felülvizsgálatok értékeljék a jogszabályok digitális alkalmasságát és az innovációhoz való alkalmazkodóképességét is; sürgeti a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egyértelmű módszertant és egyszerű kiindulási alapot a terhek csökkentésére, valamint a kitűzött célok felé tett előrehaladás mérésére és nyomon követésére, és alkalmazza azokat, lehetővé téve a hatékony intézkedéseket és az elszámoltathatóságot; elismeri, hogy az adminisztratív terhek érdemi csökkentése az uniós intézmények és a tagállamok közös felelőssége, és azt az EU alapvető szakpolitikai célkitűzéseinek teljes körű tiszteletben tartása mellett kell megvalósítani; felhívja a társjogalkotókat annak biztosítására, hogy az uniós jogszabályok célzottak, arányosak és a célnak megfelelőek legyenek, és hogy a minőségi jogalkotás elveit a szakpolitikai ciklus minden szakaszában tiszteletben tartsák;

7.sürgeti a Bizottságot, hogy valamennyi jogalkotási javaslatról – beleértve a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusokat is – készítsen magas színvonalú hatásvizsgálatokat, amelyek az uniós jogalkotás szerves részét képezik, és fontosak a megfelelő jogi aktusok biztosításához; hangsúlyozza, hogy a hatásvizsgálatok során figyelembe kell venni a rendeletek halmozott hatásait, és értékelni kell az új és a jelenlegi szabályok közötti átjárhatóságot, különösen a jelentéstételi követelmények tekintetében; ragaszkodik ahhoz, hogy minden hatásvizsgálat keretében végezzenek versenyképességi ellenőrzést, külön értékelve a kkv-kra, az induló innovatív vállalkozásokra és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokra, valamint a gyorsan növekvő, kialakulóban lévő technológiákra gyakorolt hatást; hangsúlyozza, hogy a versenyképességi ellenőrzést szisztematikusan valamennyi vonatkozó jogalkotási javaslatra alkalmazni kell, figyelembe véve azok ágazatközi hatását és a nemzeti tovagyűrűző hatásokat is, és annak megállapításait figyelembe kell venni, amint azt az uniós versenyképességi iránytű is körvonalazza; úgy véli, hogy a Szabályozói Ellenőrzési Testület fontos szerepet játszik a bizottsági hatásvizsgálatok, célravezetőségi vizsgálatok és nagyobb értékelések minőségbiztosításában, és hangsúlyozza, hogy átlátható módon kell eljárnia, és rendelkeznie kell az ahhoz szükséges eszközökkel és függetlenséggel, hogy pártatlan, szigorú és magas színvonalú ellenőrzést végezzen a Bizottság valamennyi hatásvizsgálata és jogalkotási javaslata tekintetében, és hogy a hiányzó hatásvizsgálatok esetén aggályokat vethessen fel; javasolja a Testület megbízatásának megerősítését és kapacitásának megfelelő erőforrások révén történő megerősítését annak érdekében, hogy teljes mértékben és hatékonyan el tudja látni feladatait;

8.kéri, hogy végezzenek hatásvizsgálatokat a Parlament és a Tanács által a Bizottság javaslatai kapcsán javasolt lényeges módosításokról, amint arról a társjogalkotók 2016-ban már megállapodtak Intézményközi megállapodás (2016. április 13.) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság között a jogalkotás minőségének javításáról (HL L 123., 2016.5.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2016/512/oj)., amennyiben az a jogalkotási folyamat szempontjából megfelelő és szükséges, figyelembe véve a jogalkotási folyamat ütemtervét is; felszólít a jogalkotás minőségének javításáról szóló intézményközi megállapodás rendelkezéseinek hatékony végrehajtására, és javasolja a hatásvizsgálatok és a versenyképességi ellenőrzések módszertanának továbbfejlesztését és alkalmazását a Bizottság, az Európai Parlament, a Tanács és a tagállamok számára; hangsúlyozza, hogy a megfelelő hatásvizsgálatnak tartalmaznia kell a lehetséges rövid és hosszú távú költségeket és előnyöket, integrált és kiegyensúlyozott módon, minőségi és mennyiségi elemzések felhasználásával értékelve a gazdasági, környezeti és társadalmi hatásokat;

9.úgy véli, hogy a jogi egyértelműség és hatékonyság javítása érdekében elengedhetetlenül fontos elkerülni az átfedéseket, valamint kezelni a különböző jogi aktusok közötti tisztázatlan meghatározásokat és következetlenségeket, különösen az árukra, szolgáltatásokra és digitális technológiákra vonatkozó egységes piaci jogszabályok tekintetében, figyelembe véve azok sajátosságait; sürgeti a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként az ezeken a területeken végzett értékeléseket azzal a céllal, hogy kiszámítható és koherens jogi keretet biztosítson, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy részt vegyenek a hosszú távú tervezésben és beruházásokban; hangsúlyozza, hogy új jogszabályok előterjesztése előtt prioritásként kell kezelni a jelenlegi jogi keret hatékony végrehajtását, érvényesítését és egységes alkalmazását;

10.sürgeti a Bizottságot, hogy biztosítson strukturáltabb és átláthatóbb konzultációs folyamatot az érdekelt felekkel, beleértve a szakértői csoportok rendszerének felülvizsgálatát is; kéri, hogy hozzanak intézkedéseket a kkv-k és az induló vállalkozások képviseletének megerősítésére, valamint hogy a konzultációkat igazítsák a kkv-k és a korlátozott kapacitással rendelkező egyéb érdekelt felek igényeihez azáltal, hogy elegendő válaszadási időt biztosítanak és javítják a hozzáférhetőséget az inkluzív és megalapozott döntéshozatali folyamatok biztosítása és az egységes piaci szabályok minőségének javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az egységes piac elmélyítéséhez, hatékony működésének biztosításához és sokszínűségének tükrözéséhez elengedhetetlen az érdekelt felek szerepvállalásának megerősítése, beleértve a megfelelő földrajzi képviseletet is; hangsúlyozza továbbá a civil társadalom döntő szerepét a döntéshozatali folyamatban, ami biztosítja a vélemények sokszínűségét, valamint a tisztességes és kiegyensúlyozott képviseletet; támogatja rendszeres végrehajtási párbeszédek kialakítását, többek között a szociális partnerekkel;

11.felszólítja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy mechanizmust az iránymutatásoknak és a végrehajtási intézkedéseknek a rendelet hatálybalépése előtti közzétételére vonatkozó egyértelmű határidők meghatározásához, hogy elkerülje a szabályozási bizonytalanságot és a végrehajtási késedelmeket; ragaszkodik ahhoz, hogy ezeket az iránymutatásokat inkluzív és kiegyensúlyozott módon is készítsék el, és azok a megfelelés megkönnyítésére szolgáló eszközként szolgáljanak, és ne jelentsenek többletterhet; hangsúlyozza továbbá, hogy ezeknek lényegre törőnek és egyértelműnek kell lenniük, különösen a kkv-k számára; kéri, hogy a 2. szintű jogszabályok, például a felhatalmazáson alapuló és a végrehajtási jogi aktusok alkalmazása a technikai kérdésekre korlátozódjon, egyértelmű határidőket és elegendő értesítési időt biztosítson a gazdasági szereplők számára, és összhangban legyen a társjogalkotók által meghatározott megbízatással;

12.kiemeli az induló és a növekvő innovatív vállalkozások fontosságát az innováció ösztönzésében és a kritikus iparágakban az EU jövőbeli vezető szerepének biztosításában; sürgeti a Bizottságot és a társjogalkotókat, hogy gondoskodjanak arról, hogy a jövőbeli szabályozások az innovációt támogassák és mindig magas szintű normákat tartsanak fenn; javasolja, hogy az innovatív ágazatokat érintő valamennyi jövőbeli rendeletbe adott esetben foglaljanak bele szabályozói tesztkörnyezeteket, különös hangsúlyt helyezve a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások támogatására; támogatja „uniós innovációs központok” létrehozását a tagállamokban;

13.üdvözli a végrehajtásért és az egyszerűsítésért felelős biztos kinevezését; kéri, hogy a biztos rendelkezzen megfelelő erőforrásokkal és hatáskörrel ahhoz, hogy a biztosi testülettel együttműködve biztosítsa az uniós jogszabályok megfelelő végrehajtását és érvényesítését, valamint az ágazatspecifikus egyszerűsítést; sürgeti az összes biztost, hogy saját szakpolitikai területein belül rendszeresen értékelje az észszerűsítési és végrehajtási igényeket, valamint szoros együttműködésben és összehangolva dolgozzon a koherencia biztosítása, valamint az egyszerűsítés és az észszerűsítés terén a kézzelfogható eredmények elérése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben szükséges és hatásvizsgálatok indokolják, továbbra is terjesszen elő javaslatokat az egységes piacra vonatkozó jogszabályok egyszerűsítésére és észszerűsítésére; hangsúlyozza, hogy az új egyszerűsítési javaslatoknak javítaniuk kell a szabályozási koherenciát, meg kell őrizniük a jogi kiszámíthatóságot a vállalatok számára, és nem áshatják alá az elfogadott szakpolitikai célkitűzéseket;

14.megjegyzi, hogy bár a Bizottság javította az uniós jog megsértésének felderítését és orvoslását, az uniós szabályok érvényesítése és a jogsértések orvoslása még mindig túl sok időt vesz igénybe az egységes piacon; kéri a Bizottságot, hogy őrizze meg a Szerződések őreként betöltött szerepét, és az egységes piaci szabályok időben történő, következetes és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében maradéktalanul használja ki végrehajtási hatásköreit, beleértve szükség esetén a kötelezettségszegési eljárások kezdeményezését is, valamint azáltal, hogy felülvizsgálja kötelezettségszegési eljárásait a gyorsabb, automatikusabb és kiszámíthatóbb válaszok biztosítása érdekében; javasolja a kötelezettségszegési eljárások kiterjesztését az egységes piaci szabályok rendszerszintű megsértésének kezelésére; hangsúlyozza, hogy kezelni kell a szabályozás széttagoltságát, amely aláássa az egyenlő versenyfeltételeket és a jogbiztonságot, ugyanakkor elismeri a tagállamok Szerződésekben biztosított mérlegelési jogkörét az irányelvek végrehajtása tekintetében;

15.ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hatékonyabban és koherensebben használják ki a jelenlegi megfelelési és együttműködési eszköztárat; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy az egységes piac működésével kapcsolatos kérdések kezelése érdekében erősítse meg a jelenlegi végrehajtási és együttműködési eszközöket, többek között a belső piaci panaszkezelő hálózatot (SOLVIT), a termékinformációs kapcsolattartó pontokat és az egységes piac szabályainak érvényesítésével foglalkozó munkacsoportot; ösztönzi továbbá a Bizottságot, hogy készítsen leltárt a jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezések kidolgozásához, valamint az uniós jogszabályoknak való megfelelés nyomon követéséhez és betartatásához használt eszközökről, mechanizmusokról és folyamatokról azzal a céllal, hogy javítsa azok koherenciáját, felszámolja a párhuzamosságokat, konszolidálja és egyszerűsítse azokat, és e nyilvántartás alapján fontolja meg a jelenlegi hálózatok és eszközök bővítését; sürgeti a végrehajtó hatóságokat és a tagállamok illetékes szerveit, hogy fokozzák az együttműködést és a kölcsönös támogatást a szabályozás indokolatlan széttagoltságának kezelése, valamint az egységes piaci szabályok észszerűbb, célnak megfelelő és összehangoltabb végrehajtásának biztosítása érdekében, és támogatja a nemzeti szintű koordinációs platformok létrehozását az uniós szabályok hatékony és koherens végrehajtásának és átültetésének megkönnyítése érdekében;

16.hangsúlyozza, hogy a szolgáltatások szabad mozgása döntő szerepet játszik a gazdasági potenciál felszabadításában, ugyanakkor megjegyzi, hogy ebben az ágazatban továbbra is gyengébb az integráció, mint az áruk ágazatában, és a szolgáltatások határokon átnyúló dimenziója az egységes piacon nem elégséges; hangsúlyozza ezért, hogy biztosítani kell a szolgáltatási irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2006/123/oj). következetes alkalmazását, amelynek végrehajtása a továbbra is fennálló indokolatlan akadályok miatt csak részben járt sikerrel a kitűzött cél elérésében, amelyek különösen nagy terhet jelentenek a kkv-k számára, és különböző formákat öltenek, és korlátozzák a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás lehetőségét; megjegyzi, hogy a szolgáltatási ágazatok fontos szerepet játszanak a közelmúltban közzétett egységes piaci stratégiában; olyan új kezdeményezéseket, valamint célzott és hatékony intézkedéseket szorgalmaz az egységes piac kulcsfontosságú ágazataiban, amelyek kezelik a továbbra is fennálló indokolatlan akadályokat, és a szociális normák veszélyeztetése nélkül fokozzák a piaci integrációt, ugyanakkor fenntartják a szabályozási koherenciát és megelőzik az egységes piaci szabályok széttagoltságát;

17.sajnálatát fejezi ki a szolgáltatási irányelv szerinti értesítési eljárás elégtelen alkalmazása miatt; felhívja a tagállamokat, hogy biztosítsák a szolgáltatási irányelv és az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2015/1535/oj). szerinti értesítési eljárások szisztematikus, időben történő és átlátható alkalmazását;

18.felhívja a Bizottságot, hogy szükség esetén és indokolt esetben tegyen javaslatot hatékony jogalkotási és nem jogalkotási eszközökre az új egységes piaci akadályok megelőzése érdekében;

19.felhívja a Bizottságot, hogy tárja fel a területi ellátási korlátok kezelésére szolgáló különböző módszereket, beleértve a jogilag nem előírt korlátozásokat, például a termékek címkézésére vonatkozó aránytalan nyelvi követelményeket, mivel ezek tartós akadályokat jelentenek, amelyek csökkentik a versenyt és hatással vannak a megélhetési költségekre;

20.megjegyzi, hogy az adminisztratív eljárások, például az engedélyezés és a tanúsítás egyszerűsítése, valamint a megfelelési eljárások egyszerűsítése alapvető fontosságú a költségek és a jogbizonytalanság csökkentése érdekében, különösen a kkv-k számára; kiemeli, hogy az egyszerűsített folyamatok lehetővé tennék a kkv-k számára, hogy hatékonyabban működjenek az egységes piacon belül;

21.megjegyzi, hogy az uniós szabályok végrehajtásának, érvényesítésének és összehangolásának következetlensége akadályozza az egységes piac hatékony működését, és negatív hatással lehet a munkavállalók és a szakemberek szabad mozgására is; hangsúlyozza, hogy az adminisztratív akadályok és a képesítések következetlen elismerése növelheti a munkaerő- és szakemberhiányt, és gyengítheti az EU versenyképességét; sürgeti a Bizottságot, hogy folytassa a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2005/36/oj). tagállamok közötti alkalmazásának értékelését, és azonosítsa, hogy mely intézkedésekkel kezelhetők az elismerési eljárások következetlenségei; hangsúlyozza, hogy egyszerűsített, automatikus eljárásokra és gyorsított mechanizmusokra van szükség a szakmai képesítések elismerésének megkönnyítése érdekében, különösen a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a munkavállalók szabad mozgására vonatkozó egységes piaci szabályok tartsák tiszteletben a tagállamok jelenlegi szociális normáit, ugyanakkor hangsúlyozza az indokolatlan akadályok felszámolásának fontosságát; határozottan támogatja a 883/2004/EK rendeletben Az Európai Parlament és a Tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról (HL L 166., 2004.4.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2004/883/oj). előírt A1 formanyomtatvány digitalizálását valamennyi tagállamban a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtásra vonatkozó eljárások egyszerűsítése érdekében;

22.úgy véli, hogy az egységes piac létfontosságú szerepet játszik válság idején abban, hogy a tagállamok összehangoltan léphessenek fel; e tekintetben úgy véli, hogy a közelmúltban elfogadott, a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló jogszabály (IMERA) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2747 rendelete (2024. október 9.) a belső piaci szükséghelyzettel és a belső piac rezilienciájával kapcsolatos intézkedési keret létrehozásáról, valamint a 2679/98/EK tanácsi rendelet módosításáról (a belső piaci szükséghelyzetről és rezilienciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/2747, 2024.11.8., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/2747/oj). fontos lesz ezen koordináció biztosításához a hiányok megelőzése és az egységes piac zökkenőmentes működésének – ezen belül az alapvető áruk és szolgáltatások egész EU-ban való szabad mozgásának – biztosítása érdekében;

23.emlékeztet arra, hogy a közös szabványok nagy jelentőséggel bírnak az egységes piac működése szempontjából; kiemeli az uniós szabványosítási rendszer védelmének fontosságát, javítva azt azon pontokon, ahol problémákat tártak fel, valamint működőképessége megőrzésének fontosságát;

24.sürgeti a Bizottságot, hogy azonosítsa és csökkentse a szükségtelen jelentéstételi terheket célzott intézkedések végrehajtásával, például a jelentéstételi időszakok meghosszabbításával, a felesleges kötelezettségek megszüntetésével és az ágazatspecifikus követelmények arányosságának biztosításával, a követelmények által megvalósítani kívánt szakpolitikai célkitűzések veszélyeztetése nélkül; megismétli, hogy biztosítani kell a különböző uniós jogszabályokból eredő jelentéstételi kötelezettségek koherenciáját; hangsúlyozza a „gondolkozz először kicsiben” elv, valamint a kkv-kra és az induló innovatív vállalkozásokra szabott megközelítések, továbbá a digitális üzleti környezet előmozdításának fontosságát, amelyet megbízható digitális személyazonosságok, biztonságos adatcsere és jogilag elismert digitális értesítések tesznek lehetővé; hangsúlyozza az egyszeri adatszolgáltatás elve fenntartásának fontosságát a megfelelési eljárások egyszerűsítése érdekében, és megismétli a jelentéstételi formátumok és a digitális interfészek tagállamok közötti harmonizálásának fontosságát, amennyiben ez megvalósítható; hangsúlyozza, hogy indokolt és arányos jelentéstételi követelményekre szükség van a megfelelő nyomon követés és az elfogadott szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében, ezáltal biztosítva a hatékony végrehajtást és a jobb adatgyűjtést a jövőbeli szakpolitikai kezdeményezések irányítása érdekében;

25.hangsúlyozza, hogy az új jogszabályi keret célja az áruk belső piacának javítása és a termékek széles körének az uniós piacon történő forgalomba hozatalára vonatkozó feltételek szigorítása; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül azt annak érdekében, hogy időtállóvá tegye, biztosítva a változó geopolitikai kihívásokhoz, valamint a digitális és zöld átállás követelményeihez való alkalmazkodóképességét, fokozva ezáltal az uniós egységes piac általános versenyképességét;

26.üdvözli, hogy a Bizottság javaslatot kíván tenni egy új, az egész Unióra kiterjedő jogi rendszerre, a „28. jogi rendszerre”, amelynek célja egy olyan üzleti környezet megteremtése, amely támogatja a kkv-k – köztük a kisebb és innovatív vállalkozások – növekedését és bővítését, előmozdítva az EU globális versenyképességét; megjegyzi, hogy az új rendszer megkönnyítheti a küszöbön álló európai üzleti tárca fejlesztését és telepítését;

27.üdvözli a Bizottság által a digitális szakpolitikai területre vonatkozó jogalkotási vívmányok kapcsán tervezett célravezetőségi vizsgálatot; kéri, hogy a Bizottság értékelje és tisztázza a jogalkotási keretet, valamint a jelenlegi uniós jogi aktusok – például a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (HL L 277., 2022.10.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/2065/oj)., az általános adatvédelmi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj)., a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L,2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj)., a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/900 rendelete (2024. március 13.) a politikai reklámtevékenység átláthatóságáról és célzott folytatásáról (HL L, 2024/900, 2024.3.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/900/oj)., a termékfelelősségi irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2853 irányelve (2024. október 23.) a hibás termékekért való felelősségről és a 85/374/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/2853, 2024.11.18., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/2853/oj)., az e-kereskedelemre vonatkozó és a kiberbiztonsági szabályok –, illetve e jogi aktusok és a jövőbeli jogalkotási kezdeményezések közötti kölcsönhatást, mielőtt azokat a Bizottság elfogadná; ragaszkodik ahhoz, hogy a szabályozókat, a nemzeti hatóságok hálózatait és az érdekelt feleket vonják be ebbe a folyamatba, és hangsúlyozza, hogy e feltérképezés eredményeinek fel kell tárniuk az esetleges átfedéseket, egymásnak ellentmondó rendelkezéseket és az esetleges végrehajtási konfliktusokat, és orvosolniuk kell ezeket a hiányosságokat; emellett a folyamatnak kell a tagállami jogalkalmazó hatóságok és a Bizottság belső szolgálatai közötti koordinációt, és javítania kell a vállalkozások azon képességét, hogy beruházzanak és innovatívak legyenek az EU-ban; ragaszkodik ahhoz, hogy a Bizottság gondoskodjon arról, hogy a 2019–2024-es bizottsági ciklusban elfogadott valamennyi jogszabályt valamennyi tagállamban helyesen és következetesen végrehajtsák és alkalmazzák; felhívja a Bizottságot, hogy amennyiben szükséges és hatásvizsgálatok indokolják, foglaljon bele egyszerűsítési javaslatokat a tervezett digitális csomagba, amelyek célja a koherencia, a jogi egyértelműség és a kiszámíthatóság növelése valamennyi érdekelt fél számára, anélkül, hogy aláásnák az elfogadott politikai célkitűzéseket;

28.tudomásul veszi a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály és más jogi aktusok közötti kölcsönhatásról szóló, hamarosan elkészülő bizottsági jelentést, és ösztönzi a Bizottságot, hogy e jelentés révén tisztázza, hogy ez a rendelet hogyan működik együtt más jogi aktusokkal, beleértve az esetleges átfedések kezelésének módját is az uniós digitális szabálykönyv hatékony végrehajtásának és érvényesítésének támogatása, valamint a szolgáltatók, a felhasználók, a fogyasztók és a szabályozó hatóságok jogbiztonságának biztosítása érdekében;

29.hangsúlyozza, hogy a digitális politikának – különösen a kialakulóban lévő technológiákban vagy a rendkívül összetett technológiákkal kapcsolatban – iteratív megközelítést kell követnie, figyelembe véve az olyan eszközöket is, mint a vállalkozásokkal és más érdekelt felekkel folytatott strukturált párbeszéd, a társszabályozás és a szabályozói tesztkörnyezetek az innováció szem előtt tartásával kidolgozott gyakorlati, arányos és időtálló szabályok biztosítása érdekében, elkerülve ugyanakkor a nem kívánt következményeket, és az új kötelezettségek előterjesztése előtt értékelve a közelmúltban elfogadott jogi aktusok hatását; emlékeztet arra, hogy a közös szabványok nagy jelentőséggel bírnak a digitális egységes piac működése szempontjából; hangsúlyozza az EU vezető szerepének fontosságát a digitális technológiák szabványosítása terén, valamint a transzatlanti és nemzetközi együttműködés kritikus fontosságát ezen a területen a technológiai szuverenitás és a globális versenyképesség biztosítása érdekében, különösen az olyan feltörekvő területeken, mint a mesterséges intelligencia és a felhőalapú szolgáltatások;

30.elismeri a digitalizációban és a mesterséges intelligenciában mint az EU versenyképessége fokozásának és az adminisztratív terhek csökkentésének, az adminisztratív eljárások – többek között a jelentéstételi, engedélyezési és megfelelési követelmények – észszerűsítésének és automatizálásának, valamint a piacra lépés megkönnyítésének és az alkalmazandó jogszabályok értékelésének kulcsfontosságú eszközeiben rejlő lehetőségeket; hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani e kulcsfontosságú eszközök alkalmazását a szabályozás hatékonyságának növelése, valamint az egységes piacra vonatkozó jogszabályok jobb végrehajtásának és nyomon követésének támogatása érdekében; megjegyzi, hogy a tagállamok közigazgatási szerveinek eltérő digitalizáltsági szintje határokon átnyúló akadályt jelent;

31.úgy véli, hogy minden jelentéstételi és adminisztratív követelmény esetében az elektronikus eszközöknek és portáloknak alapértelmezetté kell válniuk, és előirányozza, hogy azokat építsék be egy digitális „egyablakos ügyintézési rendszerbe”; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg egy ilyen digitális „egyablakos ügyintézési pont” megvalósíthatóságát az egységes digitális kapu kiterjesztésével, hogy egyszerűsítse a vállalkozások számára az információkhoz, az adminisztratív eljárásokhoz és a támogatási szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és több online szolgáltatást kínáljon mind a polgárok, mind a vállalkozások, különösen a kkv-k számára, kihasználva a digitális közcélú infrastruktúrát, például az európai digitális személyiadat-tárcákat és a hamarosan bevezetésre kerülő európai üzleti tárcát, valamint biztosítva az összhangot azáltal, hogy ezeket az eszközöket minden vonatkozó jogalkotási javaslatban egységesíti;

32.hangsúlyozza az interoperabilitás fontosságát az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, különös tekintettel arra, hogy a jelentéstételi kötelezettségeket koherenssé és könnyen teljesíthetővé kell tenni, és felhívja a Bizottságot, hogy folytassa a jelentéstételi eljárások javítása és digitalizálása céljából a lehetőségek feltárását az információcsere és a megfelelés javítása érdekében, anélkül, hogy túlterhelné a vállalkozásokat, beleértve a vállalkozások és a kormányzat közötti automatizált jelentéstételt is; üdvözli az egyszeri adatszolgáltatást támogató technikai rendszert, amely kulcsfontosságú eszköz a határokon átnyúló automatizált adatcsere lehetővé tételéhez és a vállalkozások párhuzamos jelentéstételi terheinek csökkentéséhez; hangsúlyozza, hogy az adatmegosztásra és jelentéstételre vonatkozó követelményeket a digitalizációt szem előtt tartva kell megtervezni, biztosítva, hogy az adatmegosztási és jelentéstételi követelmények adatvezéreltek és automatizáltak lehessenek;

33.felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a releváns információk, például a balesetekre vonatkozó információk, a korrekciós intézkedések és az egységes piacon forgalmazott termékek biztonságára vonatkozó egyéb adatok bejelentése és közlése céljából a gazdasági szereplők és az érintett nemzeti hatóságok rendelkezésére álló jelenlegi informatikai eszközöket; kiemeli, hogy az idő és a költségek csökkentése, valamint a megfelelés és a végrehajtás fokozása érdekében egységes informatikai eszközt kell kifejleszteni;

34.felhívja a Bizottságot, hogy javítsa a megfelelési eszközök, például a gyakorlati kódexek kidolgozását, biztosítva, hogy azok szigorúan az alapul szolgáló jogi kötelezettségek határain belül maradjanak, mérettől függetlenül bármely vállalkozás számára a gyakorlatban végrehajthatók legyenek, és az érdekelt felekkel folytatott érdemi és időben történő konzultációk révén kerüljenek kidolgozásra;

35.hangsúlyozza, hogy modern és szilárd digitális infrastruktúrára van szükség a digitalizációval és az élvonalbeli technológiákkal kapcsolatos uniós törekvések megkönnyítése érdekében; felszólít a „digitális autópályák” fejlesztésére irányuló beruházások folytatására, amelyek magukban foglalják a határokon átnyúló nagy kapacitású széles sávú hálózatokat, az 5G folyosókat, a biztonságos felhő- és pereminfrastruktúrát, valamint az interoperábilis digitális közszolgáltatásokat;

36.kéri a digitális címkézés és a digitális termékútlevél harmonizált bevezetését a termékekre vonatkozó uniós jogszabályokban; hangsúlyozza, hogy ezek csökkenthetik a megfelelési terheket, javítják a fogyasztók pontos információkhoz való hozzáférését és támogatják a többnyelvű interoperabilitást, miközben megőrzik annak lehetőségét, hogy a fogyasztók termékeihez a biztonsággal kapcsolatos alapvető információkat papíralapon is mellékelhessék; sürgeti a Bizottságot, hogy segítse elő harmonizált szabványok és részletes iránymutatások kidolgozását a széttagoltság elkerülése és a kkv-k határokon átnyúló kereskedelemben való részvételének megkönnyítése érdekében;

37.kiemeli, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályok észszerűsítése nem csökkentheti a fogyasztóvédelem jelenlegi magas színvonalát az egész Unióban; elismeri a fogyasztóvédelmi szabályok megerősítése és azoknak az új technológiai és fenntarthatósági realitásokhoz való hozzáigazítása terén elért jelentős előrelépést; hangsúlyozza, hogy tovább kell erősíteni a fogyasztóvédelmet, például az e-kereskedelem területén a hamis vagy félrevezető termékinformációk tekintetében; hangsúlyozza, hogy fontos a fogyasztóvédelmi jogszabályok hatékony végrehajtása és azok hatásának alapos elemzése; kitart amellett, hogy az új jogalkotási kezdeményezéseknek a jelenlegi jogszabályok hiányosságainak megszüntetésére vagy olyan új, megalapozott kihívások kezelésére kell összpontosítaniuk, amelyekkel a jelenlegi jogi keret nem foglalkozik;

38.kiemeli, hogy a digitális platformok és az e-kereskedelem gyors bővülése új piaci dinamikát vezetett be, és fejlett lehetőségeket, valamint kihívásokat és kockázatokat teremtett a felhasználók számára; elismeri, hogy a digitális piacokról szóló jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály) (HL L 265., 2022.10.12., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2022/1925/oj). és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály fontos jogalkotási eszközök, amelyek biztosítják a tisztességes versenyt, a megtámadhatóságot és a méltányosságot a digitális platformokon, ugyanakkor előmozdítják a biztonságosabb, megbízhatóbb és átláthatóbb digitális környezetet és a fogyasztóvédelmet a digitális gazdaságban, és a valódi, autonóm és tájékozott fogyasztói választás és védelem, valamint a tisztességes verseny biztosítása érdekében kéri e technológiai jogszabályok megfelelő végrehajtását;

39.megerősíti, hogy a fogyasztóvédelmi jogszabályoknak továbbra is főként elveken kell alapulniuk, és koherensnek kell lenniük a különböző jogi eszközökön belül, ugyanakkor szükség esetén a vállalkozások és a fogyasztók jogbiztonsága érdekében lehetővé kell tenniük a konkrétabb rendelkezéseket is; hangsúlyozza, hogy el kell kerülni a túlzott vagy felesleges tájékoztatási kötelezettségeket, amelyek szükségtelen terheket róhatnak a vállalkozásokra anélkül, hogy javítanák a fogyasztók ismereteit; arányos és célirányos fogyasztói tájékoztatási kötelezettségeket szorgalmaz; megjegyzi, hogy a fogyasztói körülmények 2025-ös eredménytáblája szerint a legtöbb fogyasztó nincs tisztában a jogaival; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki kampányokat a fogyasztók tudatosságának növelése érdekében;

40.sürgeti a Bizottságot, hogy használjon digitális eszközöket az átláthatóság és a fogyasztók határokon átnyúló ügyletekbe vetett bizalmának növelése érdekében; kéri, hogy az Unióban hatékonyan érvényesítsék a fogyasztói jogorvoslati mechanizmusokat, beleértve a kollektív jogorvoslati mechanizmusokat is, és maradéktalanul érvényesítsék a fogyasztói jogokat, többek között a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2394 rendelete (2017. december 12.) a fogyasztóvédelmi jogszabályok végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről és a 2006/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 345., 2017.12.27., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/2394/oj). felülvizsgálata révén, a határokon átnyúló végrehajtás javítására összpontosítva; hangsúlyozza továbbá a fogyasztóvédelmi együttműködésről szóló rendelet felülvizsgálatának fontosságát a határokon átnyúló jogérvényesítés javítása és a tisztességtelen magatartás – különösen a nem uniós kereskedők által tanúsított tisztességtelen magatartás – kezelése érdekében; megjegyzi, hogy fontos lenne megerősíteni a tagállamok különböző illetékes hatóságai közötti együttműködést, többek között összehangolt közös végrehajtási projektek és az információcsere egyszerűsítése révén;

41.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.