A.mivel Magyarország legfőbb ügyésze 2024. szeptember 26-án Magyar Péter Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtott be a 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Büntető Törvénykönyv) 370. §-ának (1) bekezdése és 370. §-ának (2) bekezdés a) pontja szerinti kisebb értékre elkövetett állítólagos lopás vétsége vádjával kapcsolatban;

B.mivel a kérelem szerint 2024. június 21-én Magyar Péter egy budapesti klubban volt, ahol a sértett felismerte és videót készített róla; mivel a kérelem azt is közli, hogy Magyar Péter és a sértett között kisebb dulakodás alakult ki, amelynek során Magyar Péter úgy próbálta megállítani a felvételkészítést, hogy kivette a telefont a sértett kezéből, a telefont betette a saját zsebébe és elsétált; mivel kettőjük között ezután másodjára is vita alakult ki, ami azzal zárult, hogy a biztonsági őrök eltávolították őket a klubból; mivel annak ellenére, hogy a sértett kérte a telefon visszaszolgáltatását, Magyar Péter állítólag szándékosan a Dunába ejtette a sértett fél telefonját;

C.mivel a kérelem szerint a helyszínre hívott rendőrbúvárok kiemelték a Dunából a 130 000–150 000 HUF értékű telefont, és működőképes állapotban visszajuttatták azt a sértettnek;

D.mivel Magyar Pétert a 2024. júniusi európai választásokon az Európai Parlament képviselőjévé választották; mivel a magyar hatóságok 2024. június 14-én kihirdették a magyarországi európai választások eredményét, beleértve azt, hogy Magyar Péter a Magyarországon hivatalosan megválasztott európai parlamenti képviselők egyike; mivel Magyar Péter így az állítólagos bűncselekmény és az illetékes hatóságok által végzett vizsgálatok idején európai parlamenti képviselő volt;

E.mivel az állítólagos bűncselekmény nem minősül az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett feladatai ellátása során Magyar Péter által kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak, és a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem nem kapcsolódik ilyen véleményhez vagy szavazathoz;

F.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az Európai Parlament képviselői saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

G.mivel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a magyar országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg; mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 79. §-ának (2) bekezdése értelmében a jelöltként jogerősen nyilvántartásba vett személyt a választás eredményének jogerőre emelkedéséig a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, és mivel minden esetben az említett törvény 79. §-ának (1) bekezdése értelmében a mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg; mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. §-ának (1) bekezdése szerint a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni;

H.mivel az eljárási szabályzat 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a parlamenti mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Európai Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

I.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben meghatározott mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;

J.mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint „a Parlament igen széles körű mérlegelési jogkörrel bír a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet követő határozat tartalmát illetően, azon politikai jelleg folytán, amellyel az ilyen határozat rendelkezik” a Törvényszék 2013. január 17-i ítélete, Gollnisch kontra Európai Parlament, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23, 59. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;;

K.mivel Magyar Péter a Tisza Párt (Tisztelet és Szabadság Párt) elnöke, valamint a 2024-es európai választásokon a párt listavezetője volt; mivel Magyar Péter hangos ellenzője a magyar kormány – többek között az Unióval kapcsolatos – politikájának és álláspontjának; mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem alapjául szolgáló tények, a rendőrségi nyomozások lefolytatásának következetlenségei, többek között Magyarország legfőbb ügyészének hiányos válasza arra vonatkozóan, hogy arányosak-e Magyar Péter esetében a hatóságok általi intézkedések a kisebb értékű dolgokra vonatkozó hasonló helyzetekhez viszonyítva, valamint a Magyar Péter terhére rótt állítólagos bűncselekmény jogi minősítését illetően az illetékes hatóságok válaszának pontatlansága aggályokat vethet fel azzal kapcsolatban, hogy az eljárás mögött Magyar Péter hírnevének megsértésére irányuló szándék állhat;

L.mivel ezért a jelek szerint olyan ügyről van szó, amelyben feltételezhető fumus persecutionis áll fenn, vagyis „konkrét bizonyítékok” A Bíróság C-12/19 P. sz., Troszczynski kontra Parlament ügyben 2020. szeptember 17-én hozott ítélete, ECLI:EU:C:2019:725, 26. pont. utalnak arra, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy aláássák Magyar Péter politikai tevékenységét, és különösen az Európai Parlament képviselőjeként folytatott tevékenységét;

M.mivel egyrészről a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i Briois kontra Parlament ítélete, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;