A.mivel a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2025. március 21-én kérelmet nyújtott be Magyar Péter, Magyarországon megválasztott európai parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt egy, a magyar Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 226. §-ának (1) bekezdése szerinti, 2024 áprilisában történt eseményekhez kapcsolódó állítólagos bűncselekménnyel összefüggésben, egy magánvádló által rágalmazás miatt ellene kezdeményezett büntetőügy keretében;

B.mivel a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem szerint Magyar Pétert azzal vádolják, hogy egy tüntetésen nyilvánosan olyan kijelentéseket tett, amelyek valótlan állításokat tartalmaztak és olyan híreszteléseket terjesztett, amelyek ronthatják a „Mi Hazánk Mozgalom” nevű politikai mozgalom és annak egyik alelnöke, a magyar Országgyűlés egyik képviselője hírnevét; mivel 2024. május 13-án Magyar Péter ellen magánvádas eljárást indítottak egy rágalmazás miatti feljelentés alapján;

C.mivel Magyar Pétert a 2024. júniusi európai választásokon az Európai Parlament képviselőjévé választották, és az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kampányt folytatott, amikor feljelentést tettek ellene;

D.mivel az állítólagos bűncselekmény nem minősül az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 8. cikke értelmében vett feladatai ellátása során Magyar Péter által kifejtett véleménynek vagy leadott szavazatnak, és a Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem nem kapcsolódik ilyen véleményhez vagy szavazathoz;

E.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyv 9. cikke első bekezdésének a) pontja szerint az európai parlamenti képviselők saját államuk területén az adott állam parlamenti képviselőire vonatkozó mentességeket élvezik;

F.mivel Magyarország Alaptörvénye 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a magyar országgyűlési képviselőket mentelmi jog illeti meg; mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 79. §-ának (2) bekezdése értelmében a jelöltként jogerősen nyilvántartásba vett személyt a választás eredményének jogerőre emelkedéséig a magyar országgyűlési képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg, és mivel minden esetben az említett törvény 79. §-ának (1) bekezdése értelmében a mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg; mivel az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 74. §-ának (1) bekezdése szerint a képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntető eljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni;

G.mivel az Európai Parlament eljárási szabályzata 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban a mentelmi jog nem a képviselők személyes kiváltsága, hanem a teljes Európai Parlament és az egyes képviselők függetlenségének biztosítéka;

H.mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló 7. jegyzőkönyvben foglalt mentelmi jog célja a Parlament és képviselői megóvása a parlamenti megbízatás teljesítése során végzett és e megbízatástól elválaszthatatlan tevékenységekkel összefüggésben velük szemben kezdeményezett bírósági eljárásoktól;

I.mivel az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint „a Parlament igen széles körű mérlegelési jogkörrel bír a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet követő határozat tartalmát illetően, azon politikai jelleg folytán, amellyel az ilyen határozat rendelkezik” A Törvényszék 2013. január 17-i Gollnisch kontra Európai Parlament ítélete, T-346/11 és T-347/11, ECLI:EU:T:2013:23, 59. pont és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.;

J.mivel Magyar Péter a Tisza Párt (Tisztelet és Szabadság Párt) elnöke, és a 2024-es európai választásokon a párt listavezetője volt; mivel a „Mi Hazánk Mozgalom” nevű politikai mozgalom szintén részt vett a 2024-es európai választásokon, és ezért Magyar Péter közvetlen politikai ellenfelének tekinthető; mivel a politikai ellenfelek a politikai vitában általában fokozottabb kritikáknak és polémiáknak vannak kitéve, mint bármely olyan polgár, aki politikailag nem aktív; mivel úgy tűnik, hogy a magyar jog szerint a rágalmazással kapcsolatos követelések mind a büntetőjog, mind a polgári jog alapján érvényesíthetők, jelentős különbségekkel a lehetséges jogkövetkezmények tekintetében, beleértve a szabadságvesztés büntetést is; mivel az, hogy a jelen ügyben büntetőeljárás megindítása mellett döntöttek, kétséget ébreszt az eljárás célja tekintetében, amely túlmutathat az állítólagos sérelem orvoslásának jogos célján, és felveti annak lehetőségét, hogy e jogos célon túlmutatva az eljárás valójában Magyar Péter mint európai parlamenti képviselő hírnevének megsértésére irányul;

K.mivel a fentiekben ismertetett tényezők komoly aggodalmat ébresztenek Magyar Péter politikai tevékenységének, és így többek között európai parlamenti képviselői tevékenységének aláásására irányuló esetleges szándékot illetően;

L.mivel ezért a jelek szerint olyan ügyről van szó, amelyben feltételezhető, hogy fumus persecutionis áll fenn, vagyis „konkrét bizonyítékok” A Bíróság 2020. szeptember 17-i Troszczynski kontra Európai Parlament ítélete, C-12/19, ECLI:EU:C:2020:725, 26. pont. utalnak arra, hogy a szóban forgó bírósági eljárást azzal a szándékkal indították, hogy a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemmel aláássák Magyar Péter politikai tevékenységét akkor, amikor a 2024-es európai választásokon politikai pártjának listavezetőjeként indul;

M.mivel egyrészről a Parlament nem töltheti be bíróság szerepét, másrészről pedig a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárásban az érintett képviselő nem tekinthető vádlottnak A Törvényszék 2019. április 30-i ítélete, Briois kontra Európai Parlament, T-214/18, ECLI:EU:T:2019:266.;