1.újólag megerősíti szilárd elkötelezettségét az európai sportmodell védelme iránt, amelyben a sport és a testmozgás társadalmi célkitűzéseket szolgál és hozzájárul több kulcsfontosságú uniós szakpolitikai terület fejlesztéséhez;

2.elismeri, hogy meg kell védeni az európai sportmodellt annak érdekében, hogy biztosítsák a sport és a testmozgás folyamatos fenntartható fejlesztését a szabadidősporttól a hivatásos sportig helyi, regionális, nemzeti és európai szinten;

3.hangsúlyozza, hogy tovább kell fejleszteni az európai sportmodellt a polgárok érdekeivel, az uniós értékekkel és a politikai prioritásokkal – többek között az egyenlőséggel, a sokféleséggel, a befogadással, a fenntarthatósággal, az egészséggel és a jólléttel, az európai szociális modellel és az uniós versenyképességgel – összhangban;

4.felhívja az érdekelt feleket, hogy fokozzák a biztonságos, inkluzív és méltányos, mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető sport előmozdítására irányuló erőfeszítéseiket a nemek közötti egyenlőség támogatására összpontosítva, és küzdjenek az erőszak, a megkülönböztetés és a zaklatás minden formája ellen, valamint javítsanak a sportinfrastruktúra akadálymentességén;

5.e tekintetben hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a fogyatékossággal élő személyek befogadását a sport terén minden környezetben, beleértve az irányítási és döntéshozatali folyamatokba való bevonásukat is;

6.kiemeli, hogy az európai sportmodellnek a sport mint közjó elvén kell alapulnia, biztosítva, hogy a sportba történő állami beruházások a befogadás, az egészségügy, az oktatás és a társadalmi kohézió formájában előnyösek legyenek a társadalom számára.

7.hangsúlyozza a testmozgás kortól függetlenül mindenki számára fontos szerepét, kiemelve a fizikai és mentális egészségre gyakorolt azonnali és hosszú távú pozitív hatásait, valamint az emberek szociális és életviteli készségeinek fejlesztéséhez és fenntartásához való hozzájárulását;

8.hangsúlyozza, hogy fontos népszerűsíteni a testmozgást a gyermekek és a fiatalok körében, beleértve a sportolók és parasportolók példaképként való bevonását, és felszólít a szükséges iskolai sportinfrastruktúrába, a minőségi testnevelésbe és a tanórán kívüli sportprogramokba történő beruházások növelésére;

9.hangsúlyozza a sport megelőző szerepét a fiatalok társadalmi elszigeteltsége, a körükben tapasztalható erőszak és radikalizálódásuk kezelésében, és hangsúlyozza, hogy meg kell védeni őket a sportban előforduló visszaélések minden formájával szemben;

10.hangsúlyozza az önkéntesek sportban betöltött kulcsfontosságú szerepét, és felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamokkal közösen dolgozzon ki ajánlásokat a sportban vállalt önkéntes munka támogatására és ösztönzésére, beleértve az önkéntesek sportba vonzására, elismerésére és megtartására vonatkozó iránymutatásokat, mind a szabadidősport, mind a hivatásos sport esetében;

11.elismeri, hogy a szabadidősportot Európában a civil társadalomnak az önkéntességen alapuló közösségi gyökerű klubokban és szervezetekben való intenzív részvétele jellemzi;

12.hangsúlyozza a szolidaritás elvének alapvető fontosságát annak biztosításában, hogy a sport mindenki érdekét szolgálja és előmozdítsa, ne csak néhány ember nyereségét, és megismétli, hogy hatékonyabb pénzügyi szolidaritási mechanizmusok révén meg kell erősíteni a hivatásos és a szabadidősport közötti kapcsolatot a sport fejlődésének optimalizálása érdekében;

13.felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze a sportirányító szerveket a fiatalok fejlesztésére irányuló mechanizmusok és politikák végrehajtására, amelyek célja, hogy jutalmazzák a klubokat a hivatásos versenyek folyamatos sikeréhez hozzájáruló játékosok képzéséért, ezáltal biztosítva a sportágazat hosszú távú versenyképességét;

14.felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy, az Unión belül különböző sportágakat és szinteket lefedő meglévő pénzügyi szolidaritási mechanizmusok és újraelosztási rendszerek feltérképezéséről szóló, valamint azok továbbfejlesztésére irányuló ajánlásokat tartalmazó tanulmányt;

15.e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a sportirányító szervek számára a jogbiztonságot, és tárja fel, hogy szükség van-e újraelosztási mechanizmusokra a nagy és kis ligák, klubok vagy versenyek között, valamint különböző sportágakban, többek között az utánpótlássportban is;

16.hangsúlyozza, hogy a meglévő horizontális prioritásokkal összhangban jelentősen növelni kell a sport és a testmozgás finanszírozását, különösen a 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó Erasmus+ program keretén belül, és támogatni kell a más programok és források közötti egyéb szinergiákat;

17.elismeri az Erasmus+ program lehetséges kiemelt szerepét a szabadidősport-szervezetek pénzügyi támogatásában és a program pozitív hatását a polgárokra és a társadalomra;

18.felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki a sportklubok és -szervezetek számára hozzáférhető és alapvető finanszírozási rendszereket, amelyek egyértelmű és hozzáférhető mechanizmusokkal biztosítják, hogy az elkülönített források eljussanak a helyi közösségekhez;

19.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy uniós alapokon, például az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül minden szinten támogassák a biztonságos és akadálymentes sportinfrastruktúrába történő beruházásokat, különösen a vidéki és hátrányos helyzetű városi környékekre összpontosítva;

20.úgy véli, hogy a pénzügyi fenntarthatósággal kapcsolatos rendelkezések elengedhetetlenek a sportban a hivatásos sport hosszú távú életképességének és tisztaságának az EU-n belül történő biztosításához; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi hivatásos sport esetében mozdítsák elő a következetes pénzügyi irányítási normákat, és hangsúlyozza, hogy ezeket az intézkedéseket hatékonyan kell végrehajtani és aktualizálni, beleértve a sportolók fizetésének megfelelő felügyeletét is;

21.sürgeti a tagállamokat, hogy továbbra is ragaszkodjanak ahhoz, hogy a nagyobb sportesemények rendezési jogát érdem alapján ítéljék oda, és ahhoz, hogy a házigazdák, szervezők és szponzorok megőrizzék az európai sportmodell értékeit, többek között az emberi jogokat, a demokratikus értékeket és a fenntarthatóságot;

22.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a környezeti felelősségvállalást és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást a sportban, beleértve a fenntartható felszereléseket és sportinfrastruktúra-kezelést, a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében felelős rendezvényszervezést és a sporton keresztül történő környezetvédelmi oktatást;

23.elismeri az európai sporttal kapcsolatos külföldi befektetések és tulajdonlás növekvő tendenciáját, és felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ennek a tendenciának a hatását, amikor támogatja az európai sport pénzügyi integritásának és versenyegyensúlyának védelmére irányuló törekvéseket;

24.elismeri a szervezett és pénzügyi bűnözés kockázatát a sportban, és hisz abban, hogy szigorú átvilágítást kell biztosítani az európai sportba történő befektetésekre és a tulajdonlásra vonatkozóan, többek között az uniós pénzmosás elleni keret hivatásos sportra való kiterjesztése révén;

25.elítéli a mérkőzések eredményének bármely formában való tiltott befolyásolását, amely aláássa a sport tisztaságát és a sportszerűséget, és felszólítja a tagállamokat és a sportszervezeteket, hogy fokozott ellenőrzés, oktatási kampányok és a bűnüldöző szervekkel való együttműködés révén erősítsék meg a megelőző intézkedéseket;

26.sürgeti a Tanácsot, hogy az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményének aláírása és ratifikálása tekintetében lendüljön túl a holtponton;

27.hangsúlyozza, hogy oktatási és figyelemfelhívó kampányok révén uniós szinten kell foglalkozni a sport minden szintjén növekvő doppingproblémával;

28.ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az online kalózkodás elleni fellépést, és felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő a sportot és egyéb élő tartalmat érintő online kalózkodás problémájának kezelésére vonatkozó célzott jogszabályra irányuló javaslatot, többek között a digitális jogérvényesítési mechanizmusok megerősítése, az „ismerd az üzleti ügyfeledet” elv szerinti kötelezettségek alkalmazása, az online platformokkal való együttműködés előmozdítása és a fogyasztók tudatosságának növelése révén;

29.kiemeli a dinamikus jegyárak térnyerését, ami akadályozhatja a sportesemények elérhetőségét Európában, és felszólít annak szoros nyomon követésére, hogy a piaci szereplők betartják-e az uniós jogszabályokat;

30.elismeri, hogy a sport autonómiája a megfelelő irányítástól függ, és felhívja a nemzetközi, európai és nemzeti sportszervezeteket, valamint az érdekelt feleket képviselő szervezeteket, hogy a legmagasabb szintű irányítási, feddhetetlenségi és átláthatósági normákat vezessék be, megfelelő fékekkel és ellensúlyokkal az elszámoltathatóság biztosítására;

31.felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az e területeken hozott jelenlegi uniós intézkedések hatékonyságát és következetességét, és dolgozzon ki célzott fellépéseket és szakpolitikai válaszokat a továbbra is fennálló kihívások kezelésére;

32.felszólít a sportszervezetek és a hatóságok közötti együttműködésen alapuló megközelítésre e normák betartása és annak biztosítása érdekében, hogy a sport továbbra is megbízható, biztonságos és etikus tér maradjon valamennyi résztvevő számára;

33.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi intézmény, sportirányító szerv és érdekelt fél betartsa a sport területén az EUB ítélkezési gyakorlatában rögzített elveket;

34.üdvözli az irányító szervek kollektív irányításra vonatkozó törekvéseit, és további lépésekre ösztönöz az érdekelt felek döntéshozatalban való képviseletének erősítése érdekében, különös elkötelezettséggel a sportolók és szurkolók bevonásának biztosítása iránt;

35.sürgeti a sportirányító szerveket, hogy vezessenek be további intézkedéseket az egyenlőségre, a sokszínűségre és a befogadásra vonatkozóan, különösen annak érdekében, hogy foglalkozzanak a nők tartós alulreprezentáltságával a vezetői tisztségekben;

36.hangsúlyozza, hogy a képviseleti normáknak és ellenőrzéseknek az érdekelt szervezetek irányítási folyamatokba való bevonásának előfeltételeként kell szolgálniuk;

37.felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a sportban a szociális párbeszédet mint a jó irányítás elveivel összhangban lévő fő döntéshozatali folyamatot, valamint javítson a sport reprezentativitásán és inkluzivitásán;

38.javasolja, hogy a Bizottság konzultáljon a hatáskörrel rendelkező érdekelt felekkel az EU hivatásos sporttal foglalkozó ágazati párbeszédbizottságának létrehozásáról;

39.felhívja az uniós intézményeket, hogy védjék meg és támogassák, a tagállamokat pedig, hogy érvényesítsék a sportolók és a sportágazatban dolgozó egyéb személyek alapvető jogait, többek között szociális jogait és védelmét, például az egyesülés szabadságát, a kollektív tárgyalást, a megkülönböztetésmentességet, a tisztességes munkafeltételeket, a biztonsági intézkedéseket és a munkahelyi egészségvédelmet, különös tekintettel a terhességi és szülési szabadságra;

40.hangsúlyozza, hogy proaktív kockázatkezelésre van szükség a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi politikák kidolgozásában és felügyeletében, beleértve az olyan tényezőket is, mint az utazás, a versenynaptárak és az egymással egy időben rendezett versenyek;

41.felhívja az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy az érintett szervezetekkel, például a sportolói bizottságokkal és egyesületekkel partnerségben továbbra is támogassák a sportolók kettős karrierjével, egész életen át tartó tanulásával, visszavonulás utáni életével, személyes fejlődésével és mentális egészségével kapcsolatos kezdeményezéseket;

42.hangsúlyozza, hogy a versenynaptárak az európai és nemzetközi mérkőzések és versenyek számának növekedése miatt sűrűbbé váltak, és kéri, hogy az ütközések elkerülése érdekében valamennyi érdekelt felet vonják be a naptárral kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba;

43.támogatja a sportolók azon jogát, hogy szabadon képviselhessék hazájukat, és hangsúlyozza, hogy a klubokat kötelezni kell arra, hogy lehetővé tegyék a sportolók nemzeti válogatottakban való szereplését;

44.felhívja a sportirányító szerveket, hogy akadályozzák meg a belföldi versenyek mérkőzéseinek külföldön történő lejátszását;

45.elismeri a nemzetközi szervezetek jelentőségét az uniós joggal és az európai sajátosságokkal összhangban egy átlátható és méltányos átigazolási rendszer biztosításában, és kéri, hogy helyezzenek nagy hangsúlyt a sportolók jogainak védelmére valamennyi sportágban, különös tekintettel a kiskorúakra;

46.felhívja a figyelmet a sportban az ügynökök vagy a közvetítők jelentős szerepére, valamint a kiegyensúlyozatlan kapcsolatra, amely kialakulhat köztük és a fiatal sportolók között, és hangsúlyozza, hogy szabályokon alapuló megközelítésre van szükség;

47.felhívja a Bizottságot, hogy a tagállamok és az uniós intézmények részéről tapasztalható erős politikai lendületre adott válaszul terjesszen elő egy, a sporttal és a testmozgással kapcsolatos politikára vonatkozó hosszú távú stratégiát, amely az európai sportmodell fő jellemzőire összpontosít, és javasoljon konkrét intézkedéseket erre vonatkozóan;

48.üdvözli a sportpolitikáról szóló jelenlegi párbeszédet, és felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az aktív részvételt az uniós, nemzeti és helyi szintű vitákban, bevonva valamennyi érdekelt felet a hosszú távú stratégiák kialakításába;

49.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támogassák az adatgyűjtést és a bizonyítékokon alapuló szakpolitikai döntéshozatalt annak érdekében, hogy megerősítsék a sport szerepét az uniós politikai célok megvalósításában;

50.felhívja a Bizottságot, hogy a Szerződések őreként töltse be szerepét az Unió egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági ágazatában azáltal, hogy minden szinten ellenőrzi és kezeli az értékeken alapuló európai sportmodellre irányuló fenyegetéseket, többek között az egész sportvilágot veszélyeztető különutas versenyeket;

51.ösztönzi a Bizottságot, hogy használjon fel minden rendelkezésére álló megfelelő eszközt annak érdekében, hogy megvédje az európai sportágazatot minden olyan kezdeményezéstől, amelynek célja az ágazat aláásása és az általa létrehozott érték Európán kívülre történő áthelyezése;

52.újra megerősíti, hogy a sportnak sajátos természete van, miközben tiszteletben tartja az uniós jogot, és elismeri, hogy nincs olyan egyenmegoldás, amely lehetővé tenné az európai sportmodell egységes alkalmazását az összes sportágban;

53.e tekintetben hangsúlyozza, hogy meg kell védeni az európai sportmodell vertikális jellegét, amely szerint a feljutásokra és a kiesésekre nemzeti szinten kerül sor, és a hazai ligákban nyújtott éves teljesítmény az európai versenyeken való részvétel egyetlen kritériuma;

54.felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Bíróság közelmúltbeli ítéleteinek fényében adjon az uniós jog – többek között a versenyjog – alkalmazására irányuló egyértelmű iránymutatásokat a sportágazat számára;

55.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.