(1)A mezőgazdasági ágazat, különösen pedig az élelmezésbiztonságot garantáló mezőgazdasági termelők számos kihívással néznek szembe. A Covid19-világjárvány, a világkereskedelem egyre nagyobb instabilitása, az egyre szélsőségesebb időjárási események és Oroszország Ukrajna elleni, jelenleg is zajló agressziós háborúja az energiához kapcsolódó mezőgazdasági termelési költségek példátlan növekedéséhez és tartósan magas inflációs időszakhoz vezetett, ami hatással volt a mezőgazdasági termelők költségeire és az élelmiszerárakra. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági termelők továbbra is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy termelésüket környezeti szempontból fenntarthatóbbá tegyék, de a túlszabályozás miatt jelentős szabályozási teherrel szembesülnek. A megnövekedett megélhetési költségek miatt sok fogyasztó változtatott a fogyasztási szokásain, és az olcsóbb élelmiszerekre tért át. A fenti tényezők együttesen még tovább destabilizálták a hozzáadott érték eloszlását az élelmiszer-ellátási láncban, és növelték a mezőgazdasági termelők – különösen a kis- és közepes méretű gazdaságok – működésének bizonytalanságát, ami tiltakozásokat szított és fokozta a bizalmatlanságot. Ezért helyénvaló intézkedéseket elfogadni e kihívások kezelésére és annak érdekében, hogy helyreálljon a méltányosság és az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek bizalma, valamint hogy megvédjék a mezőgazdasági termelők jövedelmét, és növeljék a fiatalok mezőgazdasági termelői hivatás iránti bizalmát.

(3)Az élelmiszer-ellátási láncon belüli fokozott bizalom és méltányosság érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a „tisztességes”, „méltányos” vagy ezekkel egyenértékű jelölések csak a mezőgazdasági termelő előzetes beleegyező nyilatkozata alapján, olyan kereskedelmi módozatok megjelölésére legyenek használhatók, amelyek stabilitást és átláthatóságot biztosítanak a mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti kereskedelmi kapcsolatok, valamint a részt vevő mezőgazdasági termelők által méltányosnak tekintett árképzés tekintetében, és amelyek támogatják és elősegítik az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérését, többek között az (EU) 2024/1760 európai parlamenti és tanácsi irányelv5 I. mellékletével összhangban. Ezért alapvető fontosságú az átlátható árképzés biztosítása, és hogy az érték arányosan oszoljon el az élelmiszer-ellátási lánc mentén, és tükrözze az egyes felek – különösen a lánc legsérülékenyebb láncszemét képviselő mezőgazdasági termelők – által tett erőfeszítéseket és vállalt kockázatokat.

__________________

5 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1760 irányelve (2024. június 13.) a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról, valamint az (EU) 2019/1937 irányelv és az (EU) 2023/2859 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1760, 2024.7.5., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/1760/oj).

(4)Indokolt előírni, hogy a „rövid ellátási lánc” jelölést a mezőgazdasági termelő előzetes hozzájárulásával lehet használni, és csak olyan kereskedelmi módozatok megjelölésére, amelyek esetében a mezőgazdasági termelők, szövetkezetek vagy termelői szervezetek és a fogyasztók közötti közvetlen kapcsolat vagy kevés számú közvetítő lehetővé teszi a termelési folyamattal és a termékkel kapcsolatos információcserét, többek között távközlő eszközök és/vagy az értékesítés időpontjában ilyen információcserét biztosító közvetítő útján. Ez a jelölés akkor is használható, ha szoros kapcsolat áll fenn a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók között, többek között online értékesítés formájában, vagy ha a szoros kapcsolat földrajzi közelségre vezethető vissza, akár határokon átnyúló helyzetekben is. A földrajzi közelség a rövidebb szállítási távolság vagy idő alapján mérhető. Ez olyan árak megfizetésére ösztönzi majd a fogyasztókat, amelyek méltányos díjazást biztosítanak a mezőgazdasági termelőknek az általuk előállított termékekért, továbbá megerősíti és elősegíti a vidéki területek fejlődését, valamint javítja az átláthatóságot a termékek eredete és a termelési módszerek tekintetében. Az egységes piacon előállított és ott forgalomba hozott termékekre kell alkalmazni. Ez az eszköz az egységes piac működésének sérelme nélkül hozzá fog járulni a nagyobb átláthatósághoz és a gazdasági igazságossághoz, valamint a vidéki területek újjáélesztéséhez.

(5)Tekintettel a piaci feltételekre, a változó fogyasztói elvárásokra, valamint a forgalmazási előírások és a releváns nemzetközi előírások terén elért eredményekre, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a hozzáadott érték mezőgazdasági termelők közötti méltányos elosztásával, valamint a rövid ellátási láncok létrehozásával és fenntartásával összefüggő kereskedelmi módozatokat leíró fakultatív jelölések használatával kapcsolatban. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban5a megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

____________________

(7)Bár a tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan nemzeti rendelkezéseket, amelyek kiegészítő követelményeket írnak elő a kereskedelmi módozatokra vonatkozó fakultatív jelölések használatát illetően, ezek a rendelkezések nem akadályozhatják, korlátozhatják vagy gátolhatják a szóban forgó jelölések használatát a más tagállamban jogszerűen előállított vagy forgalmazott termékek esetében, és el kell kerülniük, hogy a termelők, és különösen a kis- és közepes méretű mezőgazdasági termelők további szabályozásból eredő terhekkel szembesüljenek.

(8)Az írásbeli szerződések alkalmazása fontos szereppel bír a gazdasági szereplők elszámoltathatósága, a piaci jelzések fontosságának tudatosítása, a kínálat kereslethez való igazítása, az ellátási láncon belüli ártranszmisszió javítása, az átláthatóság fokozása, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megelőzése és kezelése, valamint a mezőgazdasági termelők számára tisztességes javadalmazást biztosító árazás tiszteletben tartása szempontjából. Ugyanakkor az írásbeli szerződések alkalmazása alapvető fontosságú az olyan gyakori visszaélésszerű kereskedelmi gyakorlatok megelőzése szempontjából, mint a késedelmes fizetések, a megrendelések egyoldalú törlése és a szerződési feltételek visszamenőleges hatályú módosítása. Ezek a gyakorlatok különösen a kistermelőket érintik, akik nem rendelkeznek a védekezéshez szükséges jogi eszközökkel. A tej- és tejtermékágazatban a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó szabályokat ezért ki kell terjeszteni a nyerstejtől eltérő termékekre is, biztosítva ugyanakkor az összhangot a szerződéses kapcsolatok tekintetében a többi mezőgazdasági ágazatban alkalmazandó szabályokkal. Ezen intézkedések végrehajtása tehát keretet teremt a mezőgazdasági termelők számára, biztosítva számukra a szükséges védelmet ahhoz, hogy hasznosítani és tervezni tudják termelésüket, ezáltal hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez.

(9)A tagállamok mozgásterének növelése és a termelői szervezetek elismerésére irányuló eljárás egyszerűsítése, ezáltal pedig az ügyleti költségek csökkentése és a hatékonyság javítása érdekében a termelői szervezetekre vonatkozó szabályoknak lehetővé kell tenniük a több ágazatra és termékre vonatkozó egyetlen kérelem alapján történő elismerést. Ezen túlmenően az ökológiai termékeket előállító termelők az együttműködésük fokozása érdekében kihasználhatják a termelői szervezetek létrehozásának és elismerésének meglévő lehetőségét. A termelői szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumoknak és e szervezetek alapszabályainak azt is elő kell írniuk, hogy a termelői szervezeteket a mezőgazdasági termelők – illetve a gyümölcsök és zöldségek esetében a termelők – kezdeményezésére hozzák létre, és ellenőrzésük olyan szabályokkal összhangban történjen, amelyek lehetővé teszik a mezőgazdasági termelő tagok számára, hogy demokratikusan ellenőrizzék szervezetüket és döntéseiket.

(10)A Szerződés egyik alapelvét és az uniós szakpolitikák egyik kiemelt célkitűzését jelentő fenntartható fejlődés további előmozdítása, valamint a mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti kereskedelmi kapcsolatok átláthatóságának, stabilitásának és méltányosságának az ellátási lánc egészében történő biztosítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy elismerjék azokat a termelői szervezeteket, amelyek a kereskedelmi módozatokra vonatkozó fakultatív jelölésekkel – például a „tisztességes”, „méltányos” vagy ezekkel egyenértékű jelölésekkel és a „rövid ellátási lánc” jelöléssel – kapcsolatos konkrét célokat követnek. Emellett az ilyen jelölések használatának előmozdítása segíthet a fogyasztók arról való felvilágosításában, hogy fogyasztási döntéseik milyen hatással vannak a társadalmi igazságosságra és a gazdasági fenntarthatóságra az agrár-élelmiszeripari ágazatban.

(11)A mezőgazdasági termelők megfelelő életszínvonalának biztosítása, a feldolgozókkal és az ellátási lánc más szereplőivel szembeni tárgyalási pozíciójuk javítása, valamint a hozzáadott érték ellátási láncon belüli méltányosabb elosztásának biztosítása érdekében a szerződési feltételekről a tagok nevében – termelésük egy része vagy egésze tekintetében – folytatott tárgyalások lehetőségét a nemzeti joggal összhangban ki kell terjeszteni az el nem ismert termelői szervezetekre, beleértve a szövetkezeteket is, feltéve, hogy ezek a szervezetek az elismerés iránti kérelem benyújtásától számított legfeljebb öt éven belül már benyújtották valamely tagállamhoz az elismerés iránti kérelmet. Az elismert termelői szervezetek tagjaival való egyenlő bánásmód biztosítása érdekében ezt a lehetőséget megfelelő korlátozásokhoz kell kötni. Mindenekelőtt az e lehetőséggel élő, el nem ismert termelői szervezeteknek meg kell felelniük az uniós szinten meghatározott elismerési kritériumoknak, és részt kell venniük az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben7 meghatározott tevékenységekben, beleértve a kínálati oldal koncentrációját és a tagjaik által előállított termékek forgalomba hozatalát.

__________________

7 Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1308/oj).

(12)Az elismert termelői szervezetek tárgyalási pozíciójának megerősítése és a mezőgazdasági termelés életképes fejlesztése érdekében lehetővé kell tenni a termelői szervezetek elismert társulásai számára, hogy – a gyümölcsök és zöldségek kivételével, hacsak a termelői szervezetek társulásai ezt nem kérik kifejezetten – tagjaik nevében tárgyalásokat folytassanak e tagok termelésének egy részére vagy egészére vonatkozó szerződési feltételekről, beleértve az árat is. Ezt a lehetőséget azon feltétel mellett kell biztosítani, hogy azok a szervezetek, amelyek e társulások tagjai, nem tagjai termelői szervezetek valamely másik társulásának, és a társulás tevékenységei által érintett termékek mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33 %-át vagy az Unió össztermelésének 5 %-át. A tényleges piaci verseny fenntartása érdekében nem engedhető meg továbbá a termelői szervezetek elismert társulásai számára, hogy szerződéses feltételekről tárgyaljanak, amennyiben nem elismert termelői szervezeteket is magukban foglalnak.

(13)Annak érdekében, hogy a felvásárlók ne gyengíthessék a termelői szervezetek alkupozícióját, megfelelő biztosítékokat kell létrehozni a felvásárlók és a termelői szervezetek tagjai közötti kapcsolatokra vonatkozóan. Bár a felvásárlók kapcsolatba léphetnek a termelői szervezetek tagjaival, ezek a kontaktusok nem áshatják alá sem a termelői szervezetek célkitűzéseit, sem a kínálat koncentrációját és a termékek forgalomba hozatalát. Ezzel párhuzamosan a bürokrácia csökkentése érdekében ajánlatos, hogy a szabványosított digitális eszközök mellett a mezőgazdasági termelők könnyen kitölthető, nemzeti szinten elérhető és e-mailben elküldhető szabványosított szerződésmintákkal is rendelkezzenek. Ezen túlmenően a tagállamoknak könnyen hozzáférhető online képzéseket és útmutatásokat kell biztosítaniuk a szerződések megszövegezéséhez és nyilvántartásba vételéhez.

(15)Egyes tagállamok úgy döntöttek, hogy a feleknek írásbeli szerződést kell kötniük a mezőgazdasági termékeknek az adott ország területén történő valamennyi szállítására vonatkozóan. Amennyiben a tagállamok nem élnek ezzel a lehetőséggel, a mezőgazdasági termelők, a termelői szervezetek, illetve a termelői szervezetek társulásai kérhetik írásbeli szerződések alkalmazását. A mezőgazdasági termelők gyengébb alkupozíciója és a felvásárlók kereskedelmi megtorlásaitól való félelem miatt azonban a mezőgazdasági termelők és társulásaik nem minden esetben tudnak ilyen kérelemmel élni. Az ellátási láncon belüli bizalom, átláthatóság és hatékonyság növelése, valamint annak érdekében, hogy valamennyi mezőgazdasági termelő, termelői szervezet és termelőiszervezet-társulás írásbeli szerződéseket alkalmazhasson, írásbeli szerződést kell kötni a mezőgazdasági termelők, termelői szervezetek vagy termelői szervezetek társulásai által az Unió területén valamely feldolgozónak, forgalmazónak vagy kiskereskedőnek szállított mezőgazdasági termékekre vonatkozóan. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy egy szakmaközi szervezet vagy egy mezőgazdasági ágazat tekintetében alapvetően reprezentatívnak tekintett szervezet kérésére eldönthessék, hogy egyes meghatározott ágazatokat mentesítenek-e az írásbeli szerződés követelménye alól.

(16)A piac jelzéseinek jobb figyelembevétele és az ártranszmisszió javítása érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy előírják a mezőgazdasági termékeknek a mezőgazdasági termelőktől, termelői szervezetektől vagy termelői szervezetek társulásaitól eltérő termelők általi szállítására vonatkozó írásbeli szerződések alkalmazását, valamint azt, hogy a termelők a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződések esetében írásbeli ajánlatokat tegyenek. Az egyszerűség és az ügyleti költségek csökkentésének a célja megköveteli, hogy e rendelet bizonyos kivételeket állapítson meg az írásbeli szerződések vagy az írásbeli szerződéses ajánlatok kötelező alkalmazása alól, továbbá hogy lehetővé tegye a tagállamok számára bizonyos szállítások mentesítését az írásbeli szerződések, illetve írásbeli szerződéses ajánlatok kötelező alkalmazása alól, meghagyva ugyanakkor a mezőgazdasági termelők és társulásaik számára annak lehetőségét, hogy írásbeli szerződések vagy írásbeli szerződéses ajánlatok alkalmazását kérjék, amennyiben ilyen kötelezettség nem áll fenn. Ezt a rugalmasságot a mezőgazdasági termelők védelmének veszélyeztetése nélkül kell alkalmazni, míg a visszaélésszerű értelmezések és a szerződéses kötelezettségek megkerülésének megelőzése érdekében a kivételeket egyértelműen meg kell határozni.

(17)A mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó írásbeli szerződések kötelező alkalmazását és annak alapvető feltételeit uniós szinten kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor, hogy a felek azon joga, amely szerint szerződéseik valamennyi eleméről tárgyalhatnak, ne korlátozódjon a feltétlenül szükséges mértékre. A tagállamokat ugyanakkor nem lehet megakadályozni abban, hogy szigorúbb intézkedéseket hozzanak a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncon belüli tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem érdekében, feltéve, hogy ezek az intézkedések megfelelőek és arányosak céljaik eléréséhez, valamint összeegyeztethetők az (EU) 2019/633 irányelvvel. A szerződéskötési folyamat nevezetesen e-mailben küldhető szabványosított és digitalizált sablonok és formátumok révén történő egyszerűsítése elengedhetetlen e szabályok hatékony és méltányos alkalmazásának biztosításához, különösen a kistermelők esetében, ugyanakkor kellő rugalmasságot kell biztosítani a mezőgazdasági termelői ágazat sokszínűségének megfelelő figyelembevételéhez.

(18)Annak érdekében, hogy ösztönözzék a feleket az írásbeli szerződés megkötésével vagy felülvizsgálatával kapcsolatos viták békés rendezésére, a tagállamoknak közvetítői mechanizmusokat kell kialakítaniuk. E közvetítői mechanizmusoknak továbbra is teljes mértékben önkéntesnek kell maradniuk valamennyi fél számára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy amennyiben nem születik megállapodás a szerződés formalizálásáról, értelmezéséről vagy teljesítéséről, a felek közvetítést kérhetnek. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot a területükön működő közvetítési jogi keretről vagy mechanizmusokról, és a Bizottság elősegítheti az e jogi keretekkel vagy mechanizmusokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjét.

(19)Az ártranszmissziós mechanizmusok működésének megkönnyítése érdekében, amennyiben a mezőgazdasági termékek szállításáért fizetendő végső ár kiszámítására a szerződésben meghatározott különböző tényezők összesítésével kerül sor, e tényezőknek a felek számára könnyen érthető és objektív mutatókat, indexeket, illetve számítási módszereket kell magukban foglalniuk. Azt elkerülendő, hogy a mezőgazdasági termelőknek rendszeresen a termelési költségeik alatt kelljen értékesíteniük, a mutatóknak, indexeknek és a végső ár kiszámítására szolgáló módszereknek tükrözniük kell a piaci feltételekben és a leszállított mezőgazdasági termékek termelési költségeiben bekövetkezett változásokat. A végső árnak fedeznie kell legalább az összes termelési költséget, beleértve a termelők méltányos díjazását, valamint a kiegészítő szolgáltatások összes költségét. Az Agrár-élelmiszeripari Lánc Uniós Megfigyelőközpontja (AFCO) felhasználható az agrár-élelmiszeripari lánc áraira, a költségstruktúrákra, valamint a különbözetek és a hozzáadott érték elosztására vonatkozó információk szolgáltatására, a titoktartási és versenyszabályok tiszteletben tartása mellett. A nagykereskedelmi piacok fontos szerepet játszhatnak az ármechanizmusok kialakításában. Ezek olyan akkreditált struktúrák, amelyek biztosíthatják az árak átláthatóságát, és hozzájárulhatnak az értékláncon belüli kiegyensúlyozottabb elosztáshoz.

(20)Tekintettel a mezőgazdasági termelők és szervezeteik kiszolgáltatott alkupozíciójára, a mezőgazdasági inputköltségek és a piaci árak jelentős ingadozásának közelmúltbeli eseteire, valamint az ellátási láncon belüli hatékonyabb ártranszmisszió szükségességére, a hat hónapnál (vagy a határidős kereskedelmet folytató ágazatok esetén 12 hónapnál) hosszabb időtartamra szóló szerződéseknek felülvizsgálati záradékot kell tartalmazniuk, amelyet a mezőgazdasági termelők és szervezeteik kezdeményezésére életbe lehet léptetni. E záradéknak lehetővé kell tennie a mezőgazdasági termelők számára, hogy hat hónap elteltével bármikor kérjék a szerződés elemeinek felülvizsgálatát, és amennyiben nem születik megállapodás a felülvizsgálatról, felmondhassák a szerződést anélkül, hogy sérülne a feleknek a szerződés felülvizsgálatára vonatkozó egyéb lehetőségekről való tárgyaláshoz fűződő joga. Lehetővé kell tenni e szerződések felülvizsgálatát előre nem látható körülmények, például szélsőséges időjárási események, állatbetegségek kitörése, geopolitikai feszültségek vagy bármely más olyan ok esetén, amely megakadályozza, hogy a megállapodás szerinti ár fedezze a mezőgazdasági termelők költségeit, ami hozzájárulna a mezőgazdasági termelők piaci volatilitással szembeni jobb védelméhez és a gazdasági realitásokhoz való jobb alkalmazkodásukhoz.

(21)A szerződések átláthatóságának fokozása és a tisztességesebb kereskedelmi gyakorlatok elősegítése érdekében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy indokolt esetben megköveteljék a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó írásbeli szerződések nyilvántartásba vételét.

(22)A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozó egyes vertikális és horizontális együttműködési kezdeményezések, amelyek célja a kötelező követelményeknél etikai és társadalmi szempontból akár szigorúbb követelmények alkalmazása, pozitív hatással lehetnek a közös agrárpolitika azon célkitűzésére, miszerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, valamint a vidéki területek társadalmi-gazdasági és fenntartható fejlődésére irányuló uniós célkitűzésre. Ezért indokolt úgy rendelkezni, hogy bizonyos körülmények között az ilyen kezdeményezések ne tartozzanak az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke (1) bekezdésének hatálya alá.

(23)Súlyos piaci egyensúlyhiány idején a magánszereplők kollektív fellépéseinek meghatározott kategóriái segíthetnek stabilizálni az érintett ágazatokat. Azt biztosítandó, hogy a magánszereplők rendelkezzenek a szóban forgó intézkedések végrehajtásához szükséges forrásokkal, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy uniós forrásokat bocsásson rendelkezésre a mezőgazdasági tartalékból ezen intézkedések támogatására, egyúttal biztosítva a megvalósíthatóságot, és elkerülve a közvetlen kifizetésekre gyakorolt negatív hatást. E tekintetben a Bizottságnak szükség esetén más uniós finanszírozási forrásokat is rendelkezésre kell bocsátania. A tagállamok számára pedig lehetővé kell tenni, hogy további nemzeti forrásokat különítsenek el.

(26)A mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli pozíciójának megerősítése érdekében az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet8 több rendelkezését módosítani kell a bizonyos ágazatokban megvalósuló beavatkozástípusok tekintetében. E módosítások célja támogatást nyújtani a mezőgazdasági termelők számára ahhoz, hogy az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek vagy termelőiszervezet-társulások tagjai legyenek, illetve maradjanak, tekintettel arra, hogy ezek a szervezetek és társulások pozitív szerepet játszanak a termelők tárgyalási pozíciójának megerősítésében. Ezen túlmenően a termelői szervezeteknek a KAP-stratégiai tervek keretében nyújtott hatékonyabb és célzottabb támogatás érdekében egyes ágazatok vonatkozásában rendelkezni kell az operatív programokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás növelésének lehetőségéről, egyúttal biztosítva a megvalósíthatóságot, és elkerülve a közvetlen kifizetésekre gyakorolt negatív hatást.

__________________

8 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2115/oj).

(30)Az (EU) 2021/2115 rendelet 42. cikkének f) pontjában említett egyéb ágazatokban alkalmazható beavatkozástípusok bevezetésének elősegítése érdekében 2025-től további rugalmasságot kell biztosítani a tagállamok számára a tekintetben, hogy kiigazíthassák a források ezen ágazatok közötti elosztását, és allokációik legfeljebb 6 %-át közvetlen kifizetésekre fordíthassák, egyúttal biztosítva a megvalósíthatóságot, és elkerülve a közvetlen kifizetésekre gyakorolt negatív hatást.

(32)Annak érdekében, hogy súlyos piaci egyensúlyhiány idején a mezőgazdasági tartalékból származó uniós forrásokat tisztességes és átlátható módon lehessen a tagállamok rendelkezésére bocsátani a magánszereplők kollektív fellépéseinek támogatása érdekében, a mezőgazdasági tartalék felhasználásának lehetőségét – a megvalósíthatóság biztosítása mellett, és elkerülve a közvetlen kifizetésekre gyakorolt negatív hatást – ki kell terjeszteni a kollektív fellépések támogatására is, amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy a versenyszabályok nem alkalmazandók ezekre az intézkedésekre.

(1)A »tisztességes«, »méltányos« vagy azokkal egyenértékű jelölések kizárólag az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok forgalomba hozott termékeinek címkézésén, kiszerelésén, reklámanyagain vagy kereskedelmi dokumentumain használhatók, önmagukban vagy más jelölésekkel együtt, a mezőgazdasági termelők vagy képviseleti szervezeteik előzetes hozzájárulásával és feltéve, hogy ezek a jelölések a felvásárlóknak a termelés, az elosztás, illetve a forgalomba hozatal szervezésének olyan meglévő módozatairól történő tájékoztatására szolgálnak, amelyek hozzájárulnak legalább a következőkhöz:

a)stabilitás – többek között a termelők és a felvásárlók közötti szerződések révén a gazdasági bizonytalanságok korlátozása érdekében –, nyomonkövethetőség és átláthatóság a mezőgazdasági termelők és a felvásárlók közötti kapcsolatokban az ellátási lánc mentén;

b)a részt vevő mezőgazdasági termelők által termékeikért és munkájukért az Agrár-élelmiszeripari Lánc Uniós Megfigyelőközpontja (AFCO) által adott jelzések alapján is méltányosnak és jövedelmezőnek tekintett ár;

c)az ENSZ egy vagy több fenntartható fejlődési céljának megvalósítására irányuló kollektív és társadalmi-gazdasági kezdeményezések, amelyek hozzájárulnak a vidéki közösségek fejlődéséhez.

(2)A »rövid ellátási lánc« jelölés csak az 1. cikk (2) bekezdésében felsorolt ágazatok az egységes piacon előállított és forgalomba hozott termékeinek címkézésén, kiszerelésén, reklámanyagain vagy kereskedelmi dokumentumain használható, önmagában vagy más jelölésekkel együtt, a mezőgazdasági termelők vagy képviseleti szervezeteik előzetes hozzájárulásával, feltéve, hogy a jelölés a felvásárlóknak a termelés, az elosztás, illetve a forgalomba hozatal szervezésének olyan meglévő módozatairól történő tájékoztatására szolgál, amelyek legalább a következő feltételek egyikét garantálják:

a)közvetlen kapcsolat vagy korlátozott számú közvetítőn keresztül megvalósuló kapcsolat a mezőgazdasági termelő, a szövetkezet vagy a termelői szervezet és a termék végső fogyasztója között, vagy

b)a mezőgazdasági termelő, a szövetkezet vagy a termelői szervezet és a termék végső fogyasztója közötti szoros kapcsolat és földrajzi közelség, amely alatt rövid távolság vagy rövid szállítási időtartam értendő, többek között határon átnyúló összefüggésben.

A Bizottság a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el e rendelet kiegészítése céljából az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett feltételek további pontosítása céljából, figyelembe véve a vonatkozó nemzetközi előírásokat és a kapcsolódó minőségtanúsított rendszereket.

a)a tejnek és a tejtermékeknek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó termelők általi szállítására írásbeli szerződést kell kötni;

b)a termelői szervezeteknek, a termelői szervezetek társulásainak vagy a mezőgazdasági termelőknek írásbeli szerződéses ajánlatot kell tenniük az első felvásárlók részére a tej és tejtermékek szállítására vonatkozóan.

A tagállamok közvetítő mechanizmust hoznak létre az olyan esetekre, amelyekben nincsen kölcsönös megállapodás az (1) és a (2) bekezdésben említett szerződés formalizálása, értelmezése vagy teljesítése, vagy az ilyen szerződés felülvizsgálata tekintetében. Ez a mechanizmus a szerződő felek számára önkéntes és pártatlan, és magában foglalhatja a mezőgazdasági termelők képviseleti szervezeteinek képviselőit is.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a területükön rendelkezésre álló közvetítői mechanizmusok jogi keretéről.

b)papíron vagy digitális formában írásban rögzíteni kell; és

i.a szállított termékekért fizetendő ár, amely tartalmazza az összes kifizetés kifejezett megjelölését, az alkalmazandó árengedményekkel együtt, és amely:

–kiszámítására a szerződésben megállapított különböző objektív, ellenőrizhető és nem manipulálható tényezők együttes figyelembevételével kerül sor, amelyek olyan objektív mutatókat, indexeket vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket foglalnak magukban, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben, az inflációban és a teljes termelési költségekben, többek között a mezőgazdasági termelők javadalmazásában, a további szolgáltatások összköltségében bekövetkező változásokat, a szállított mennyiségeket, továbbá a szállított tej és tejtermékek minőségét vagy összetételét.

iii.a szerződés időtartama: a szerződés lehet határozott időre, illetve felmondási záradékot tartalmazó, határozatlan időre szóló szerződés. A hat hónapot meghaladó minimális időtartamú szerződés esetében a szerződés tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot, amely a mezőgazdasági termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának kezdeményezésére előre nem látható körülmények, például szélsőséges időjárási események, állatbetegségek kitörése, geopolitikai feszültségek vagy bármely más olyan ok miatt életbe léptethető, amely megakadályozza, hogy a megállapodás szerinti ár fedezze a mezőgazdasági termelők költségeit.

iv.a kifizetési időszakokra, eljárásokra, valamint a tulajdonjog és a kockázat átruházásának időpontjára vonatkozó részletek;

(A magyar változatot nem érinti.)

törölve

törölve

a)a szállítás olyan termékekre vonatkozik, amelyek értéke a tagállam által megállapítandó küszöbérték alatt van, amely nem haladja meg a 4 000 EUR-t;

(7)Amennyiben az (5) bekezdés d) pontja vagy a (6) bekezdés értelmében nincs szükség írásbeli szerződésre vagy szerződéses ajánlatra, a mezőgazdasági termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása kérheti, hogy a tej és a tejtermékek szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek, vagy szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek. E szerződésnek vagy szerződéses ajánlatnak teljesítenie kell a (4) bekezdésben és a (8) bekezdés első albekezdésében megállapított feltételeket.

A mezőgazdasági termelők, a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai, valamint a begyűjtők, feldolgozók, forgalmazók vagy kiskereskedők között létrejött, tej és tejtermékek szállítására vonatkozó szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (4) bekezdés c) pontjában említett elemeket és azok összetevőit is – a felek a tagállamok által bevezetett további követelmények sérelme nélkül szabadon tárgyalhatnak.

(10)Azon tagállamok, amelyek az e cikkben meghatározott lehetőségekkel élnek, értesítik a Bizottságot e lehetőségek alkalmazásának módjáról.

a)az 1. cikk (2) bekezdésében szereplő egy vagy több ágazatban működő termelőkből állnak, és mezőgazdasági termelő tagok, illetve a gyümölcs- és zöldségágazat esetében termelők ellenőrzése alatt állnak, a 153. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban;

b)a mezőgazdasági termelők – illetve gyümölcs- és zöldségfélék esetében a termelők – kezdeményezésére jöttek létre és legalább a következő tevékenységek egyikét végzik:

(1a)Az EUMSZ 101. cikkének (1) bekezdésétől eltérve az e cikk (1) bekezdése alapján elismert termelői szervezetek, vagy az olyan termelői szervezetek, ideértve a szövetkezeteket is, vagy bármely egyéb, a nemzeti joggal összhangban bejegyzett, azzal egyenértékű jogi formát, amelyeket valamely tagállam nem ismert el termelői szervezetként, de megfelelnek az e cikk (1) bekezdésében és a 154. cikkben megállapított követelményeknek, a tagjaik nevében, a tagok összesített termelésének egésze vagy egy része tekintetében megtervezhetik a termelést, optimalizálhatják a termelési költségeket, forgalomba hozhatják a mezőgazdasági termékeket és tárgyalásokat folytathatnak a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződésekről.

Az (1a) bekezdéstől és az első albekezdéstől eltérve a termelői szervezeteknek a 156. cikk (1) bekezdése értelmében elismert társulása is végezheti az (1a) bekezdés első albekezdésében említett tevékenységeket, a gyümölcs- és zöldségágazat kivételével – kivéve, ha ezt a termelői szervezetek valamely társulása kifejezetten kéri –, feltéve, hogy:

d)az (1a) bekezdés első albekezdésében említett tevékenységek által érintett termékek mennyisége nem haladja meg az adott tagállam teljes nemzeti termelésének 33%-át vagy az Unió össztermelésének 5%-át.

(2a)A termelői szervezet alapszabályának biztosítania kell a kínálat koncentrációjára vonatkozó célkitűzés elérését, különösen annak biztosításával, hogy a termelői szervezet tárgyalásokat folytasson és meghatározza az értékesítés olyan alapvető elemeit, mint az ár, a minőség és a mennyiség. Az alapszabály lehetővé teheti, hogy a tagok közvetlen kapcsolatban álljanak a felvásárlókkal, feltéve, hogy az ilyen közvetlen kapcsolat nem veszélyezteti sem a termelői szervezet célkitűzéseit, sem a kínálati oldal koncentrációját és a termékeknek a termelői szervezet általi forgalomba hozatalát. A kínálati oldal koncentrációját és a termékek forgalomba hozatalát biztosítottnak kell tekinteni, ha az értékesítés alapvető elemeit – mint például az árat, a minőséget és a mennyiséget – a termelői szervezet tárgyalja és határozza meg.;

törölve

a)a mezőgazdasági termékeknek az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó termelők általi szállítására írásbeli szerződést kell kötni;

b)a termelői szervezeteknek, a termelői szervezetek társulásainak vagy a mezőgazdasági termelőknek írásbeli szerződéses ajánlatot kell tenniük az első felvásárlók részére a mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozóan.

A tagállamok közvetítő mechanizmust hoznak létre az olyan esetekre, amelyekben nincsen kölcsönös megállapodás az (1) és a (2) bekezdésben említett szerződés formalizálása, értelmezése vagy teljesítése, vagy az ilyen szerződés tekintetében. E mechanizmusnak a szerződő felek számára önkéntesnek és pártatlannak kell lennie. E mechanizmusban a mezőgazdasági termelők képviseleti szervezeteinek képviselői is részt vehetnek.

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a területükön elérhető közvetítés jogi keretéről vagy mechanizmusairól.

b)papíron vagy digitális formában írásban rögzíteni kell; és

i.a szállított termékekért fizetendő ár, amely tartalmazza az összes kifizetés kifejezett megjelölését, az alkalmazandó árengedményekkel együtt, és amely:

–kiszámítására a szerződésben megállapított különböző objektív, ellenőrizhető és nem manipulálható tényezők együttes figyelembevételével kerül sor, amelyek olyan objektív mutatókat, indexeket vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket foglalnak magukban, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben, az inflációban és a teljes termelési költségekben, többek között a mezőgazdasági termelők javadalmazásában, a további szolgáltatások összköltségében bekövetkező változásokat, a szállított mennyiségeket, továbbá a szállított mezőgazdasági termékek minőségét vagy összetételét. Ennek céljából a tagállamok vagy a regionális hatóságok a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló, objektív kritériumokkal összhangban, a 157. cikk (1) bekezdése értelmében elismert szakmaközi szervezetek által nyújtott adatok alapján, vagy az Agrár-élelmiszeripari Lánc Uniós Megfigyelőközpontjának adatai alapján mutatókat határozhatnak meg, melyeket a szerződésben való felhasználás céljából online közzétesznek. A szerződő felek szabadon hivatkozhatnak ezen mutatókra vagy bármely más, általuk relevánsnak ítélt mutatókra;

iii.a szerződés időtartama: a szerződés lehet határozott időre, illetve felmondási záradékot tartalmazó, határozatlan időre szóló szerződés. A hat hónapot – vagy a határidős kereskedelmet folytató ágazatok esetén 12 hónapot – meghaladó minimális időtartamú szerződés esetében a szerződés tartalmaz egy felülvizsgálati záradékot, amely különösen a mezőgazdasági termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulásának kezdeményezésére előre nem látható körülmények, például szélsőséges időjárási események, állatbetegségek kitörése, geopolitikai feszültségek vagy bármely más olyan ok miatt életbe léptethető, amely megakadályozza, hogy a megállapodás szerinti ár fedezze a mezőgazdasági termelők költségeit;

iv.a kifizetési időszakokra, eljárásokra, valamint a tulajdonjog és a kockázat átruházásának időpontjára vonatkozó részletek;

a)a szóban forgó mezőgazdasági termékeket egy termelői szervezet vagy szövetkezet tagja szállítja annak a termelői szervezetnek vagy szövetkezetnek, amelynek a tagja, feltéve, hogy e termelői szervezet vagy szövetkezet alapszabálya vagy az abban megállapított, illetve abból eredő szabályok és határozatok a (4) bekezdés a), b) és c) pontjában megállapított rendelkezésekhez hasonló célú rendelkezéseket tartalmaznak;

törölve

törölve

a)a szállítás olyan termékekre vonatkozik, amelyek értéke a tagállam által megállapítandó küszöbérték alatt van, amely nem haladja meg a 4 000 EUR-t;

(7)Amennyiben az (5) bekezdés d) pontja vagy a (6) és a (6a) bekezdés értelmében nincs szükség írásbeli szerződésre vagy szerződéses ajánlatra, a mezőgazdasági termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása kérheti, hogy a mezőgazdasági termékeknek valamely feldolgozó, forgalmazó vagy kiskereskedő részére történő szállításához a felek írásbeli szerződést kössenek, vagy szerződésre vonatkozó írásbeli ajánlatot tegyenek. E szerződésnek vagy szerződéses ajánlatnak teljesítenie kell a (4) bekezdésben és a (8) bekezdés első albekezdésében megállapított feltételeket.

A mezőgazdasági termelők, a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai, valamint a feldolgozók, forgalmazók vagy kiskereskedők között létrejött, mezőgazdasági termékek szállítására vonatkozó szerződések valamennyi eleméről – ideértve a (4) bekezdés c) pontjában említett elemeket és azok összetevőit is – a felek a tagállamok által bevezetett további követelmények sérelme nélkül szabadon tárgyalhatnak.

(9)A tagállamok indokolt esetben előírhatják a mezőgazdasági termékek felvásárlói számára, hogy az (1) bekezdésben említett írásbeli szerződéseket nyilvántartásba vegyék azt megelőzően, hogy a mezőgazdasági termelő, a termelői szervezet vagy a termelői szervezetek társulása a szóban forgó mezőgazdasági termékeket a területükön lévő feldolgozónak, forgalmazónak vagy kiskereskedőnek leszállítja, kivéve a szezonális és a romlandó termékeket.

(10)Azon tagállamok, amelyek az e cikkben meghatározott lehetőségekkel élnek, értesítik a Bizottságot e lehetőségek alkalmazásának módjáról.

d)olyan kisgazdaságok és családi gazdaságok gazdasági életképességének támogatása, amelyek esetében az 1217/2009/EK tanácsi rendelet11 2. cikkének 8. pontjában meghatározott standard termelési érték nem haladhatja meg a 100 000 EUR-t;

__________________

11 A Tanács 1217/2009/EK rendelete (2009. november 30.) a mezőgazdasági fenntarthatósági információs hálózat létrehozásáról (HL L 328., 2009.12.15., 27. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1217/oj).

Az (1) bekezdésben említett termelők ... [hatálybalépés +2 év]-tól/-től véleményt kérhetnek a Bizottságtól az (1) bekezdésben említett megállapodásoknak, döntéseknek és összehangolt magatartásoknak az e cikkel való összeegyeztethetőségéről a (3) bekezdés d)–fd) pontjában megállapított egy vagy több célkitűzéshez való hozzájárulást célzó fenntarthatósági előírások végrehajtása tekintetében.

a)piacról történő árukivonás vagy a termékek ingyenes szétosztása, többek között jótékonysági szervezeteknek;

g)a termelés ideiglenes tervezése, figyelembe véve a termelési ciklus sajátos jellegét, különösen a romlandó termékek esetében.

Amennyiben a Bizottság e cikk első albekezdésével összhangban végrehajtási jogi aktusokat fogad el, dönthet úgy, hogy az (EU) 2021/2116 rendelet 16. cikkében említett mezőgazdasági tartalékból származó uniós támogatást az érintett tagállamok rendelkezésére bocsátja, lehetővé téve, hogy ezt a támogatást válság idején azonnal mozgósíthassák, feltéve, hogy előzetesen értékelte az ilyen támogatás megvalósíthatóságát. Az ilyen pénzügyi támogatásnak biztosítania kell a szóban forgó megállapodásoknak és döntéseknek az érintett piaci szereplők általi végrehajtásához szükséges eszközöket. A Bizottság biztosítja, hogy a forrásoknak az említett végrehajtási jogi aktusok szerinti intézkedések támogatására történő felhasználása ne veszélyeztesse a közvetlen kifizetéseket. Szükség esetén a Bizottság egyéb uniós finanszírozást bocsát rendelkezésre az ezen albekezdés szerinti intézkedések támogatására.

(2)A szállítási szerződések időtartama több év is lehet.

Az ár kiszámítására a szerződésben megállapított különböző objektív, ellenőrizhető és nem manipulálható tényezők együttes figyelembevételével kerül sor, amelyek olyan objektív mutatókat, indexeket vagy a végső ár kiszámítására vonatkozó módszereket foglalnak magukban, amelyek könnyen hozzáférhetők és megérthetők, és amelyek tükrözik a piaci feltételekben, az inflációban és a teljes termelési költségekben, többek között a mezőgazdasági termelők javadalmazásában, a további szolgáltatások összköltségében bekövetkező változásokat, a szállított mennyiségeket, továbbá a szállított mezőgazdasági termékek minőségét vagy összetételét. Ennek céljából a tagállamok vagy a regionális hatóságok a termelésről és az élelmiszer-ellátási láncról készített tanulmányokon alapuló, objektív kritériumokkal összhangban, vagy a 157. cikk értelmében elismert szakmaközi szervezetek által nyújtott adatok alapján, vagy az Agrár-élelmiszeripari Lánc Uniós Megfigyelőközpontjának adatai alapján mutatókat határozhatnak meg, melyeket a szerződésekben való felhasználás céljából online közzétesznek. A szerződő felek szabadon hivatkozhatnak ezen mutatókra vagy bármely más, általuk relevánsnak ítélt mutatókra.

(5a)Az (1) bekezdésben meghatározott 50%-os felső határt 70%-ra kell emelni a 46. cikk a), b) vagy c) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó kiadások tekintetében, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

b)az a) pontban említett beruházásokra azon fiatal mezőgazdasági termelők vagy új mezőgazdasági termelők, illetve a gyümölcs- és zöldségágazat esetében azon termelők telephelyén kerül sor, akik első alkalommal csatlakoznak az (EU) 1308/2013 rendelet alapján elismert termelői szervezethez, első operatív programjuk részeként és a fiatal mezőgazdasági termelőknek vagy új mezőgazdasági termelőknek a termelői szervezethez való csatlakozását követő 7 évben;

2025-től a tagállamok a KAP stratégiai tervük módosítása iránti, a 119. cikkel összhangban benyújtott kérelmük részeként felülvizsgálhatják a (6) bekezdésben említett döntéseiket, és dönthetnek úgy, hogy – adott esetben a VIII. mellékletben meghatározott, a gyapotágazat támogatására elkülönített allokációik levonása után – felhasználják az V. mellékletben meghatározott, közvetlen kifizetésekre elkülönített allokációik legfeljebb 6 %-át a III. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett egyéb ágazatokra vonatkozó beavatkozástípusok támogatására, feltéve, hogy ez a döntés nem befolyásolja hátrányosan a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás szintjét.