1.tudomásul veszi az 2/2025. számú költségvetés-módosítási tervezetet, annak a Bizottság által benyújtott formájában;

2.tudomásul veszi, hogy a GNI-től eltérő saját források összegének csökkenése és a kiadási oldalon jelentkező további kifizetési igények összességében 4,3 milliárd EUR-val növelik a további GNI-hozzájárulások iránti igényt; elismeri, hogy ez azt jelenti, hogy a GNI-alapú saját forrás lehívási kulcsát 0,527%-ról (1/2025. sz. költségvetés-módosítási tervezet) 0,547%-ra módosítják a 2/2025. sz. költségvetés-módosítási tervezetben;

3.hangsúlyozza, hogy a 2/2025. számú költségvetés-módosítási tervezet alapján az öt kedvezményezett tagállam esetében a GNI-alapú egyösszegű csökkentések közel (bruttó) 9,2 milliárd EUR-t tesznek ki; hangsúlyozza, hogy ezek a visszatérítések inflációhoz kötöttek, és ezért nagyobb mértékben emelkedtek, mint a többéves pénzügyi keret felső határai, amelyeket évente igazítanak ki a 2 %-os deflátor alapján; kiemeli, hogy az uniós költségvetést jelentősen túlterhelték, hogy reagálni tudjon az elmúlt néhány év különböző válsághelyzeteire; hangsúlyozza, hogy ez a visszatérítésekkel kapcsolatos anomália növeli a többi tagállamra nehezedő terheket;

4.üdvözli a Bizottság arra irányuló újabb erőfeszítéseit, hogy több lehetőséget mutasson be az uniós költségvetés új bevételi forrásaira vonatkozóan; ezzel összefüggésben tudomásul veszi az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről szóló tanácsi határozatra irányuló, 2025. július 16-i bizottsági javaslatot; úgy véli, hogy az új saját forrásokat mielőbb el kell fogadni a költségvetés rendelkezésére álló források növelése érdekében; hangsúlyozza, hogy az új saját forrásoknak igazságosnak kell lenniük és nemcsak a NextGenerationEU-hitelek visszafizetéséhez elengedhetetlenek, hanem ahhoz is, hogy az Unió rendelkezzen a magasabb kiadási igények fedezéséhez szükséges eszközökkel; ezzel összefüggésben emlékeztet régóta képviselt álláspontjára, amely szerint a pénzbírságokból és szankciókból vagy azokkal egyenértékű összegekből származó rendkívüli bevételeket az uniós költségvetés kiegészítő bevételeként kell felhasználni válságreagálás vagy váratlan szükségletek fedezésére, és az ilyen bevételek nem vezethetnek a GNI-alapú hozzájárulások ennek megfelelő csökkenéséhez; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keretben ezek az összegek visszakerülnek a tagállamokhoz;

5.hangsúlyozza, hogy a közelmúltbeli válságok – világjárvány, energiasokkok és az ukrajnai háború – tanulságai miatt a következő többéves pénzügyi keretben komolyan át kell gondolni a rugalmasságot; megismétli azon álláspontját, hogy a jövőbeli Rugalmassági Eszközt számos további forráson keresztül kell finanszírozni, beleértve az előző évből származó éves többletet, a bírságokat és a befolyó bevételeket; tudomásul veszi a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletjavaslat vonatkozó rendelkezéseit, amelyekben a Bizottság javasolja, hogy a Parlament régóta fennálló kéréseivel összhangban bizonyos összegekkel egészítsék ki a Rugalmassági Eszközt; emlékeztet azonban arra, hogy a rugalmasság nem mehet az átláthatóság rovására;

6.üdvözli a Vidékfejlesztési Alap kifizetési előirányzatainak felfelé történő kiigazítását, ami azt jelzi, hogy a KAP 2023–2027 közötti időszakra szóló stratégiai terveinek végrehajtása, valamint a 2014–2020 közötti időszakra szóló programok keretében végrehajtott beavatkozások felgyorsulnak, és ezáltal a korábbi költségvetési évekből származó késedelmek kiegyenlítésre kerülnek;

7.elismerését fejezi ki az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM) terén folyamatban lévő fejlesztésekért, ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy a CBAM-rendelet egyszerűsítése miért a szükségletek 8 millió EUR nagyságrendű növekedését vonná maga után és nem a csökkenését, a hatékonyság növekedésének köszönhetően;

8.megkérdőjelezhetőnek tartja továbbá azt, hogy az 1. fejezetben a központosított vámrendszerhez és a 3. fejezetben a CBAM-hez kapcsolódó többletszükségleteket a 4. fejezetben található, vámellenőrzési berendezések pénzügyi támogató eszköze előirányzatainak arányos csökkentésével kompenzálják; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi költségvetési helyzet arra késztette a Bizottságot, hogy jelentős forrásokat csoportosítson át a fejezetek között, és emlékeztet régóta hangoztatott álláspontjára, amely szerint az új szakpolitikai prioritásokhoz, feladatokhoz vagy szükségletekhez új pénzeszközöket kell rendelni; határozottan hangsúlyozza, hogy az ismétlődő átcsoportosítások nem jelentik az Unió prioritásai finanszírozásának életképes módját, mivel ezek ártanak a beruházásoknak és veszélyeztetik az elfogadott szakpolitikai célkitűzések megvalósítását;

9.kiemeli és üdvözli, hogy az EU Pénzmosás Elleni Hatósága létszámtervének néhány módosítása lehetővé teszi az ügynökség számára, hogy feladatait időben és hatékonyan lássa el; emlékeztet arra, hogy ez a kulcsfontosságú intézmény központi szerepet játszik az adófizetők pénzének védelmében, és azt az Európai Parlament határozottan támogatta;

10.üdvözli Bulgária előrehaladását az euró bevezetése terén, és teljes mértékben támogatja a valutaváltás megfelelő és célzott kommunikációs tevékenységekkel való kisérését célzó további eszközöket; elismeri, hogy mivel a 2b. fejezetben nincs lekötetlen mozgástér, a Rugalmassági Eszközt kell igénybe venni e célra;

11.jóváhagyja az 2/2025. számú költségvetés-módosítási tervezetről szóló tanácsi álláspontot;

12.utasítja elnökét annak megállapítására, hogy a 2/2025. számú költségvetés-módosítást véglegesen elfogadták, valamint arra, hogy gondoskodjon annak közzétételéről az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

13.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak, továbbá a többi érintett intézménynek és szervnek, valamint a nemzeti parlamenteknek.