A.mivel 2023. január 27-én az egyesült államokbeli székhelyű Corteva Agriscience LLC nevében eljáró, belgiumi székhelyű Corteva Agriscience Belgium B.V. kérelmet nyújtott be az illetékes holland nemzeti hatósághoz a géntechnológiával módosított DP51291 kukoricát (a továbbiakban: géntechnológiával módosított kukorica) tartalmazó, abból álló vagy abból előállított élelmiszerek, élelmiszer-összetevők és takarmányok forgalomba hozatalára vonatkozóan;

B.mivel a géntechnológiával módosított kukorica IPD072Aa toxint termel az amerikai kukoricabogár ellen, foszfinothricin-acetil-transzferáz (PAT) fehérjét a glufozinátot tartalmazó gyomirtó szerekkel szembeni ellenállás érdekében és a PMI-fehérjét mint választható markert;

C.mivel a glufozinát, amely kiegészítő gyomirtó szernek minősül, az 1B. kategóriába tartozó, reprodukciót károsító anyagként van besorolva, és ezért megfelel az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kizárási kritériumoknak Az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 309., 2009.11.24., 1. o.)., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2009/1107/oj).; mivel a glufozinát Unióban való használatára vonatkozó jóváhagyás 2018. július 31-én lejárt;

D.mivel az IPD072Aa egy Pseudomonas chlororaphis baktérium által termelt rovarölő toxin, amelyet a kukoricabogár elleni védekezés érdekében alkalmaznak;

Komplex géntechnológia

E.mivel a DP51291 kukoricát komplex, többlépcsős géntechnológiai eljárással fejlesztették ki, amelynek során létrehoztak egy genomiális „dokkolófelületet”, amelyet öt plazmid felhasználásával mikrolövedékekkel bombáztak, majd ezt követően a dokkolófelületbe agrobacterium tumefaciens révén expressziós vektorokat illesztettek be;

F.mivel ez a géntechnológiai módosítás 113 genomikus DNS bázispár törlését eredményezte a kukoricában, amint azt a bioinformatikai elemzés feltárta, és számos új, nyitott leolvasási keret (ORF) kialakulásához vezetett, potenciális genomikus zavarokat jelezve a transzformációs eljárásból eredően; mivel ezen ORF-ek közül öt több mint 35%-os szekvenciális azonosságot mutatott ismert allergének tekintetében, ami meghaladja az allergén hatás értékelése során általánosan használt küszöbértéket https://www.testbiotech.org/wp-content/uploads/2024/12/Testbiotech_comment_maize_DP51291.pdf.;

A mezőgazdasági gyakorlatokra és a környezeti tényezőkre vonatkozó adatok hiánya

G.mivel a Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete A Bizottság 503/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és takarmányok 1829/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezése iránti kérelemről, valamint a 641/2004/EK és az 1981/2006/EK bizottsági rendelet módosításáról (HL L 157., 2013.6.8., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2013/503/oj). előírja annak értékelését, hogy a várható mezőgazdasági gyakorlatok befolyásolják-e a tanulmányozott végpontok expresszióját; mivel az említett végrehajtási rendelet szerint ez különösen fontos a gyomirtó szernek ellenálló növények esetében;

H.mivel a környezeti stresszhatások, például az aszály vagy a szélsőséges hőmérséklet, váratlan génexpressziós mintákat eredményezhetnek az újonnan beillesztett DNS-szekvenciákban Trtikova, M., Wikmark O. G., Zemp, N., Widmer, A., Hilbeck, A., (2015) „Transgene Expression and Bt Protein Content in Transgenic Bt Maize (MON810) under Optimal and Stressful Environmental Conditions”, PLoS ONE 10(4): e0123011, https://doi.org/10.1371/journal.pone.0123011.;

I.mivel a géntechnológiával módosított kukorica összetételének és fenotípusának elemzésének alátámasztására használt szántóföldi kísérleteket egyetlen vegetációs időszakban (2021) végezték el az Egyesült Államokban és Kanadában olyan időjárási körülmények között, amelyek nem tükrözik megfelelően a kukoricatermesztő régiók sokféleségét, különösen olyan országokban, mint Brazília;

J.mivel egyes kísérleti helyszíneken szélsőséges időjárási eseményekről számoltak be; mivel nem végeztek konkrét vizsgálatokat a folyamatban lévő éghajlatváltozás által befolyásolt jövőbeli körülmények értékelésére;

K.mivel glufozinátot csak egyszer alkalmaztak a szántóföldi vizsgálatok során, az EFSA adagolási ajánlásait követően; mivel azonban a valós mezőgazdasági gyakorlatokban a gyomirtó szerek alkalmazásának aránya és gyakorisága régiónként gyakran jelentősen eltér, ami nagyobb mennyiségű vagy ismételt felhasználást is jelenthet, és ebből eredően a szántóföldi kísérleti adatok nem feltétlenül tükrözik megfelelően azon környezeti és mezőgazdasági körülmények teljes skáláját, amelyek mellett a géntechnológiával módosított kukoricát valószínűleg termesztik vagy importálják;

A glufozinát értékelésének hiánya

L.mivel a glufozinát jelentős kockázatokkal jár a biológiai sokféleségre, a toxicitásra és az ökoszisztéma hosszú távú egészségére nézve;

M.mivel a géntechnológiával módosított növények túlnyomó többségét azért módosították géntechnológiával, hogy ellenállóak legyenek egy vagy több „kiegészítő” gyomirtó szerrel szemben, amelyeket a géntechnológiával módosított növény termesztése során végig lehet használni anélkül, hogy a növény elpusztulna, ami a gyomirtó szernek nem ellenálló növények esetében viszont megtörténne; mivel számos tanulmány kimutatta, hogy a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények alkalmazása következtében nagyobb arányban használnak kiegészítő gyomirtó szereket, nagyrészt a gyomirtó szernek ellenálló gyomok megjelenése miatt Lásd például: Schulz, R., Bub, S., Petschick, L. L., Stehle, S., Wolfram, J. (2021), „Applied pesticide toxicity shifts toward plants and invertebrates, even in GM crops”, Science 372(6537), 81–84. o., https://doi.org/10.1126/science.abe1148; Bonny, S., „Genetical Modified Herbicide-Tolerant Crops, Weeds és Herbicides: Overview and Impact”, Environmental Management, 2016. január, 57(1), 31–48. o., https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26296738; és Benbrook, C. M., „Impacts of genetically engineered crops on pesticide use in the U.S. – the first sixteen years”, Environmental Sciences Europe, 2012. szeptember 28., Vol. 24(24), https://enveurope.springeropen.com/articles/10.1186/2190-4715-24-24.;

N.mivel a gyomirtó szernek ellenálló, géntechnológiával módosított növények a mezőgazdasági termelőket a gyomirtó szerektől nagymértékben vagy teljes mértékben függő gyomirtási rendszerbe kényszerítik, mégpedig úgy, hogy a géntechnológiával módosított vetőmagokra olyan felárat számítanak fel, amely csak akkor indokolható, ha az ilyen vetőmagot vásárló mezőgazdasági termelők a kiegészítő gyomirtó szerekkel is permeteznek; mivel a kiegészítő gyomirtó szerekre való fokozott támaszkodás a géntechnológiával módosított növényeket termesztő gazdaságokban felgyorsítja az ilyen gyomirtó szereknek ellenálló gyomok megjelenését és terjedését, és ezáltal a gyomirtó szerek még nagyobb mértékű használatát teszi szükségessé, ami a „gyomirtó szerek mókuskereke” néven ismert ördögi kör;

O.mivel a gyomirtó szerektől való túlzott függésből eredő káros hatások rontják a talaj egészségét, a vízminőséget, valamint a talaj feletti és alatti biológiai sokféleséget, valamint az emberek és állatok fokozott kitettségéhez vezetnek, potenciálisan az élelmiszerekben és takarmányokban található gyomirtószer-maradékok növekedése révén is;

P.mivel a géntechnológiával módosított növényeken talált gyomirtószer-maradványok és metabolitok értékelése kívül esik az EFSA géntechnológiával módosított szervezetekkel foglalkozó tudományos testületének (a továbbiakban: az EFSA GMO-testülete) hatáskörén, ezért a GMO-kra vonatkozó engedélyezési eljárás részeként ilyen értékelésre nem kerül sor;

Az IPD072Aa toxinnal kapcsolatos lezáratlan kérdések

Q.mivel az 503/2013/EU végrehajtási rendelet toxikológiai értékelést ír elő annak igazolására, hogy a géntechnológiai módosítás tervezett hatásai nem gyakorolnak káros hatást az emberi és állati egészségre;

R.mivel az IPD072Aa egy új fehérje, ami azt jelenti, hogy mezőgazdasági felhasználása és az élelmiszerláncba való bevezetése során nem lehet teljes mértékben a korábban szerzett tapasztalatokra támaszkodni;

S.mivel a különbségek ellenére az IPD072Aa és a Bt-toxinok megfigyelt hasonlósága rávilágít, hogy a kockázatértékelési folyamat során gondos mérlegelésre van szükség; mivel számos vizsgálat kimutatta, hogy a Bt-toxinok immunvonatkozású mellékhatásokat válthatnak ki, beleértve lehetséges adjuváns tulajdonságokat Az áttekintést lásd itt: Rubio-Infante, N., Moreno-Fierros, L.: „An overview of the safety and biological effects of Bacillus thuringiensis Cry toxins in mammals”, Journal of Applied Toxicology, 2016. május, 36(5), 630–648. o., https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1002/jat.3252. is, ami azt jelenti, hogy erősíthetik más olyan fehérjék allergén jellegét, amelyekkel érintkezésbe kerülnek;

T.mivel tudományos vizsgálat keretében megállapítást nyert, hogy a Bt-toxinok toxicitását a gyomirtó szerekkel történő permetezésből származó maradékanyagokkal fellépő kölcsönhatás is erősítheti, és további vizsgálatok szükségesek a többszörös genetikai események (géntechnológiai módosítással a gyomirtó szerekkel szemben ellenállóvá tett és rovarölő hatású Bt-toxinokat termelő növények) kombinált hatásairól Bøhn, T., Macagnan Rover, C., Semenchuk, P. R., „Daphnia magna negatively affected by chronic exposure to purified Cry-toxins”, Food and Chemical Toxicology, 2016. május, 91. kötet, 130-140. o., https://doi.org/10.1016/j.fct.2016.03.009.; mivel a gyomirtó szerek maradékanyagai és metabolitjai Bt-toxinokkal fellépő potenciális kölcsönhatásának vizsgálatát azonban nem tartják az EFSA GMO-testületének hatáskörébe tartozónak, ezért nem is kerül rá sor a kockázatértékelés részeként;

U.mivel az IPD072Aa toxicitási értékelése nem veszi figyelembe a növényi metabolitokkal vagy gyomirtószer-maradékokkal való kölcsönhatásból eredő lehetséges szinergikus vagy kumulatív hatásokat;

V.mivel nem szolgáltattak adatokat az IPD072Aa felhalmozódásáról az élelmiszerláncokban, valamint környezeti terjedéséről, különösen a szennyvíz és a trágya révén a talajban és vízi ökoszisztémákban, illetve a nem célszervezetekre gyakorolt hatásairól;

W.mivel a génáramlás lehetősége vad rokonfajok, például a kukorica nemzetségbe tartozó egyéb fajok irányába, amelyről Spanyolországban és Franciaországban is beszámoltak, aggályokat vet fel a transzgén környezetben való fennmaradásával és annak lehetséges ökológiai következményeivel kapcsolatban Trtikova, M., Lohn, A., Binimelis, R., Chapela, I., Oehen, B., Zemp, N., Widmer, A., Hilbeck, A., (2017), „Teosinte in Europe – Searching for the Origin of a Novel Weed”, Scientific Reports, 7:1560, https://doi.org/10.1038/s41598-017-01478-w.;

X.mivel az 503/2013/EU végrehajtási rendeletben meghatározott ellenőrzési követelményeket nem megfelelően hajtják végre, és a Corteva Agriscience LLC által benyújtott adatok független ellenőrzése nem történt meg;

Globálisan egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az Unió nemzetközi kötelezettségeinek tiszteletben tartása

Y. mivel géntechnológiával módosított kukorica termesztése az Unióban nem engedélyezett; mivel az (EU) 2025/1898 végrehajtási határozat elfogadása lehetővé teszi az Unióba irányuló olyan behozatalt, amely nem felel meg az uniós mezőgazdasági termelők által betartott előírásoknak, és ezáltal versenyhátrányba hozná őket;

Z.mivel az uniós mezőgazdaság jövőjéről folytatott stratégiai párbeszéd Strategic Dialogue on the Future of EU Agriculture - A shared prospect for farming and food in Europe, 2024. szeptember, https://agriculture.ec.europa.eu/document/download/171329ff-0f50-4fa5-946f-aea11032172e_en?filename=strategic-dialogue-report-2024_en.pdf. következtetései felhívják a Bizottságot, hogy értékelje újra az agrár-élelmiszeripari import és export piacra jutásával kapcsolatos megközelítését, tekintettel az Unió és kereskedelmi partnerei eltérő normái jelentette kihívásra; mivel a 2023-as és 2024-es demonstrációk során a mezőgazdasági termelők egyik fő igénye az egészséges környezetre vonatkozó célokkal összhangban lévő, globális szinten tisztességesebb kereskedelmi kapcsolatok kialakítása volt;

AA.mivel az Egyesült Nemzetek Szervezetén (ENSZ) belül az élelemhez való jog kérdésével megbízott különleges előadó 2017-es jelentésében megállapította, hogy a veszélyes növényvédő szerek – különösen a fejlődő országokban – katasztrofális hatást gyakorolnak az egészségre https://www.ohchr.org/en/documents/thematic-reports/ahrc3448-report-special-rapporteur-right-food.; mivel az ENSZ 3.9. fenntartható fejlődési célja a veszélyes vegyi anyagok, valamint a levegő-, víz- és talajszennyezés és -fertőzöttség miatt bekövetkező halálesetek és megbetegedések számának jelentős mértékű csökkenését tűzte ki 2030-ra https://www.un.org/sustainabledevelopment/health/.;

AB.mivel az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye (UN CBD) részes feleinek 15. konferenciáján 2022 decemberében elfogadott kunming-montreali globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégia egyik globális célja az, hogy 2030-ig legalább 50%-kal kell csökkenteni a növényvédő szerek kockázatát https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_22_7834.;

AC.mivel az 1829/2003/EK rendelet egyfelől rögzíti, hogy a géntechnológiával módosított élelmiszerek vagy takarmányok nem gyakorolhatnak kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre, másfelől pedig előírja a Bizottság számára, hogy határozatainak megszövegezése során vegye figyelembe az uniós jog minden vonatkozó rendelkezését és a vizsgált üggyel kapcsolatos egyéb jogszerű tényezőket; mivel az ilyen jogszerű tényezőknek magukban kell foglalniuk az Uniónak az ENSZ fenntartható fejlődési céljai és az ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezménye szerinti kötelezettségeit;

Az importált takarmánytól való függőség csökkentése

AD.mivel a Covid19-válság és a még folyamatban lévő ukrajnai háború egyik tanulsága az, hogy az Uniónak véget kell vetnie az egyes kritikus fontosságú anyagoktól való függőségnek; mivel a Christophe Hansen biztosnak címzett megbízólevélben Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke arra kérte őt, hogy vizsgálja meg a kritikus fontosságú áruk behozatala csökkentésének módjait https://commission.europa.eu/document/2c64e540-c07a-4376-a1da-368d289f4afe_en.;

Nem demokratikus döntéshozatal

AE.mivel a Parlament a 8. parlamenti ciklusban összesen 36 olyan állásfoglalást fogadott el, amelyben kifogásolta az élelmiszernek és takarmánynak szánt GMO-k forgalomba hozatalát (33 állásfoglalás), valamint a GMO-k Unión belüli termesztését (három állásfoglalás); mivel a kilencedik ciklusban a Parlament 38 állásfoglalást fogadott el a GMO-k forgalomba hozatala ellen, és a jelenlegi 10. ciklusban további 11 állásfoglalást fogadott el, amelyekben kifogásolta a GMO-k forgalomba hozatalát;

AF.mivel a Bizottság – annak ellenére, hogy maga is elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát és a Parlament kifogásait – továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését;

AG.mivel nincs szükség jogszabály-módosításra ahhoz, hogy a Bizottság elállhasson a GMO-k engedélyezésétől olyan esetben, amikor a fellebbviteli bizottságban nincs meg a tagállamok minősített többségének támogatása A 182/2011/EU rendelet 6. cikkének (3) bekezdése szerint ha nincs meg a tagállamok minősített többsége a fellebbviteli bizottságban, az Európai Bizottság az engedélyezést „folytathatja”, nem pedig „köteles folytatni”.;

AH.mivel az 1829/2003/EK rendelet 35. cikkében említett Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottsága 2025. június 13-i szavazása során nem nyilvánított véleményt, ami azt jelenti, hogy az engedélyezést nem támogatta a tagállamok minősített többsége https://food.ec.europa.eu/document/download/ee1a5aed-5303-4c32-bb59-813143a1df47_en?filename=sc_modif-genet_20250613_sum.pdf.; mivel a fellebbviteli bizottság 2025. július 15-i szavazása során ismét nem született vélemény;