1.hangsúlyozza, hogy az egyszerű és kiszámítható adózási szabályoknak meg kell könnyíteniük az adófizetők számára az adófizetést, a kormányok számára pedig a bevételek kezelését és beszedését; hangsúlyozza, hogy megfelelés- és vállalkozásbarát EU-t kell kialakítani, ahol a termelő ágazatok versenyezhetnek és virágozhatnak, a munkavállalók pedig méltányos bérre tehetnek szert, egyidejűleg támogatva a kettős átállást; hangsúlyozza, hogy a túlságosan összetett adózási szabályok azzal a kockázattal járnak, hogy visszatartják a beruházásokat, ugyanakkor megjegyzi, hogy az adópolitika kialakításának el kell kerülnie a gazdasági szereplők döntéshozatalának torzítását;

2.mély aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Egyesült Államok elnökének – az Unióból az USA-ba irányuló importra kivetett vámok indokolásának részét képező – az uniós tagállamok héájáról szóló, 2025. április 2-i nyilatkozatai fenyegetést jelentenek az európai adóügyi szuverenitásra; hangsúlyozza, hogy a kereskedelmi háborúk aláássák a vállalkozásokat, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy korlátozzák az azokkal összefüggő kereskedelmi zavarokat, és konzultáljanak az európai érdekelt felekkel az ilyen vámokra válaszul született döntések meghozatalakor;

3.hangsúlyozza, hogy – amint az a Draghi-jelentésben is szerepel – az EU-szerte eltérő adószabályok jelentős akadályt jelentenek a valódi egységes piac megvalósítása előtt; elismeri, hogy az uniós adózási keretnek szigorúan tiszteletben kell tartania a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint az együttműködést a vállalkozások megfelelési költségeinek csökkentése érdekében; hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak jogukban áll, hogy adórendszereiket sajátos nemzeti szükségleteikhez igazítsák, miközben betartják a közös normákat, és összehangolják az adócsalás és adókijátszás elleni küzdelemre irányuló erőfeszítéseket, biztosítják az időben történő információcserét és előmozdítják az egyenlő versenyfeltételeket; úgy véli, hogy ezek az eredmények különösen a nemzeti hatáskörök tiszteletben tartása és a következetes értelmezés biztosítása közötti egyensúly megteremtésével érhetők el;

4.hangsúlyozza, hogy a harmonizációs erőfeszítéseken kívül közös végrehajtási eszközök, például az adatgyűjtésre és a jelentéstételre vonatkozó egységes sablonok, bizottsági iránymutatások, valamint párbeszéd és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréje révén jelentős előrelépés érhető el a belső piacon az adóügyi megfelelés egyszerűsítése és az adminisztratív akadályok felszámolása terén;

5.megjegyzi, hogy az uniós vállalatok, különösen a kkv-k a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fő mozgatórugói az egész kontinensen; emlékeztet arra, hogy a kkv-k jelentős pénzügyi kihívásokkal szembesülnek az összetett adószabályozások és a széttagolt adórendszerek miatt, amelyek magas adminisztratív terhekkel és megfelelési költségekkel járnak – tekintve, hogy becslések szerint a kkv-k adóügyi megfelelési költségei a befizetett adók körülbelül 30 %-t teszik ki, míg a nagyvállalatok esetében körülbelül 2 %-ot –, akadályozva növekedésüket és innovációjukat; sürgeti a Bizottságot, hogy értékelje a jelenlegi és a jövőbeni javaslatok kkv-kra gyakorolt hatását, és a nemzeti adóhatóságokkal szoros együttműködésben tárjon fel olyan megoldásokat, amelyek egyszerűsítik az adózási eljárásokat és csökkentik a megfelelési költségeket; felhívja továbbá a Bizottságot annak értékelésére, hogy a kkv-kra vonatkozó, központ szerinti adórendszer létrehozásáról szóló irányelvre irányuló javaslat miért nem kapott lendületet a Tanácsban, és konkrét előrelépést és megvalósítható megoldásokat kér ennek előmozdítására; kéri egy átfogó, felhasználóbarát eszköztár kidolgozását a kkv-k és az induló innovatív vállalkozások számára, amely iránymutatásokat, sablonokat és automatizált adóbevallási lehetőségeket tartalmaz a héa, a társasági adó, a bérjegyzék és egyéb kötelezettségek tekintetében, amely ingyenes hozzáférhető, és amelyet rendszeresen frissítenek;

6.tudomásul veszi az ágazatspecifikus adózási javaslatokról szóló Draghi-jelentést, különösen a villamosenergia-fogyasztás költségeinek az EU versenyképességének aláásása, a beruházások akadályozása, a munkahelyteremtés károsítása vagy az üzleti bizalom gyengítése nélküli csökkentésére vonatkozó ajánlásokat; tudomásul veszi ezzel összefüggésben az uniós pénzügyminiszterek által 2025 januárjában a magas energiaárakról és azok prioritásként való kezeléséről folytatott nem hivatalos vitát; figyelembe veszi az energiaadó-irányelv felülvizsgálatával A Tanács 2003/96/EK irányelve (2003. október 27.) az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről (HL L 283., 2003.10.31., 51. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2003/96/oj). kapcsolatos, folyamatban lévő munkát, kiemelve az éghajlat-politikai célok, a jelenlegi gazdasági helyzet, a magas energiaárak, valamint az összeköttetési igények fontosságát;

7.kiemeli, hogy a versenyképesség tág fogalom, amely a termelékenység olyan mértékére utal, amely képes előmozdítani a fenntartható növekedést, következésképpen pedig a mindenki számára elérhető jövedelmet és jólétet; hangsúlyozza, hogy a versenyképes gazdaság nem pusztán vállalkozásbarát, hanem inkább olyan, amely magas szintű foglalkoztatást és szociális jólétet, innovációs képességet, megfelelő oktatási lehetőségeket és infrastruktúrát, valamint erős intézményeket és jogállamisági normákat biztosít; elismeri, hogy a hatékony és eredményes adózás – beleértve a káros adóverseny és az adókulcsok tekintetében a negatív verseny megfékezésére irányuló intézkedéseket is – döntő fontosságú az EU versenyképességét, társadalmi és gazdasági kohézióját és növekedését fokozó tartós köz- és magánberuházásokhoz szükséges közforrások megteremtése szempontjából;

8.üdvözli az Európai Tanács új európai versenyképességi megállapodásról szóló következtetéseit; e tekintetben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Európa versenyképességének javítása során nem foglalkoznak az adózás területével; jobb adóügyi együttműködésre szólít fel az EU-n belül, csökkentve a széttagoltságot és az összetettséget, ugyanakkor előmozdítva a tagállamok közötti nagyobb együttműködést és bizalmat, mivel ez elengedhetetlen az európai gazdaság versenyképességének fokozása érdekében;

9.kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy állapodjanak meg egy összehangolt megközelítésről kormányzati adókiadások átláthatóságának előmozdítása érdekében, biztosítandó, hogy azok a közös uniós célkitűzésekkel és prioritásokkal összhangban költséghatékony módon érjék el a kívánt szakpolitikai célokat, ne idézzenek elő váratlan vagy negatív hatásokat a belső piacon, valamint ne kínáljanak lehetőséget az adókijátszásra és az agresszív adótervezésre;

10.üdvözli az Európai Tanács adóügyi egyszerűsítésről és felülvizsgálatról szóló következtetéseit; hangsúlyozza, hogy az adózással kapcsolatos jövőbeli uniós kezdeményezéseknek elsősorban az adminisztratív egyszerűsítésre, az egymást átfedő adózási szabályok (adott esetben) megszüntetésére, az egyértelműség fokozására és az adózási szabályok alkalmazásának egyszerűsítésére kell összpontosítaniuk, kezelve azokat az azonosított eltéréseket vagy hatékonysági problémákat, amelyek kihathatnak az egységes piac működésére; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak a közvetlen és közvetett adózásra vonatkozó jogszabályok következetesebb értelmezésének lehetővé tétele érdekében szilárdabb együttműködést kell előmozdítania és ösztönöznie a tagállamok és a nemzeti adóhatóságok között;

11.tudomásul veszi a Bizottság Közös Kutatóközpontja által 2022-ben végzett kutatást, amely szerint a helyi gazdasági tevékenységekre kivetett adókból a helyi költségvetésekbe befolyt bevételek ösztönzőleg hathatnak az önkormányzatokra, hogy helyi szinten cselekedjenek és fellendítsék a helyi gazdasági tevékenységeket; e tekintetben kéri a Bizottságot, hogy fokozza ezt a kutatást, és a tagállamokkal közösen folytasson kölcsönös tanulási gyakorlatokat annak érdekében, hogy az önkormányzatokat arra ösztönözze, hogy gondját viseljék a vállalkozásaiknak, ily módon Unió-szerte felszabadítva a gazdasági növekedés fokozásával kapcsolatos kiaknázatlan lehetőségeket;

12.hangsúlyozza, hogy a jól megtervezett és indokolt, gazdasági tartalommal és társadalmi-gazdasági előnyökkel járó adóösztönzők támogathatják a közcélokat előmozdító gazdasági tevékenységeket, beleértve az EU peremterületeit és egyéb, földrajzilag hátrányos helyzetű térségeit is; megjegyzi, hogy amellett, hogy az adóösztönzőknek összhangban kell lenniük a Szerződésekkel és a költségvetési mozgástérre vonatkozó korlátozásokkal, nem szabad a belső piac széttöredezettségéhez vezetniük, és olyan eszközöket szorgalmaz, amelyek biztosítják a tagállamok közötti, adóösztönzőkkel kapcsolatos párbeszédet, átláthatóságot és koordinációt; üdvözli a Bizottság azon szándékát, hogy nem kötelező erejű iránymutatásokat adjon ki az adóösztönzőkre vonatkozóan, és kéri, hogy készítsenek további tanulmányt az OECD második pillérre vonatkozó szabályai végrehajtásának az adóösztönzőkre gyakorolt hatásáról, és fogalmazzanak meg ajánlásokat azok hatékonyságának biztosítása érdekében a második pillér keretében; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy az adóösztönzők továbbra is összhangban legyenek az állami támogatásokra vonatkozó uniós kerettel; emlékeztet az EU éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásaira és arra, hogy a Parlament továbbra is támogatja ezeket a célokat, és sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hangolják össze erőfeszítéseiket, és mérlegeljék a zöld beruházásokra irányuló adóösztönzők potenciális előnyeit;

13.emlékeztet arra, hogy az adózás terén számos jogalkotási kezdeményezés nem halad előre; e tekintetben hangsúlyozza, hogy jogbiztonságot és kiszámíthatóságot kell biztosítani az uniós vállalkozások számára; tudomásul veszi a Bizottság azzal kapcsolatos pontosítását, hogy mely kezdeményezéseket kell visszavonni az adózás terén;

14.emlékeztet arra, hogy a Bizottság prioritásként kezeli a vállalkozások egyszerűsítését valamennyi szakpolitikában, beleértve a hatáskörébe tartozó adózást is, azzal a céllal, hogy legalább 25 %-kal (és a kkv-k esetében legalább 35 %-kal) csökkentse a jelentéstételi követelményeket; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy az adminisztratív terhek várható csökkentésének számszerűsítése és annak biztosítása érdekében, hogy az új szabályok összhangban álljanak az EU gazdasági növekedéssel, valamint a zöld és digitális kettős átállással kapcsolatos célkitűzéseivel, szisztematikusan végezzen előzetes hatásvizsgálatokat az adózással kapcsolatos valamennyi új jogalkotási javaslatra vonatkozóan, valamint végezze el a jelenlegi intézkedések versenyképességi ellenőrzését, a tagállamokkal való szoros és folyamatos párbeszéd mellett;

15.sürgeti a Bizottságot, hogy azonosítsa és minden esetben küszöbölje ki a kettős jelentéstétel előfordulását, továbbá hozzon létre egy adóhatóságok közötti hatékony adatmegosztásra szolgáló rendszert, ezáltal mentesítve az adófizetőket a kettős jelentéstételi kötelezettségek alól; megjegyzi ezzel összefüggésben, hogy egyszerű előnyöket lehetne elérni, például a nyilvános országonkénti jelentéstételről szóló (EU) 2021/2101 irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2101 irányelve (2021. november 24.) a 2013/34/EU irányelvnek a társaságiadó-információk egyes vállalkozások és fióktelepek általi közzététele tekintetében történő módosításáról (HL L 429., 2021.12.1., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2021/2101/oj). annak érdekében történő módosításával, hogy az uniós szabályok egyenértékűek legyenek a Global Reporting Initiative adózásra vonatkozó 207. jelentéstételi standardjával; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje egy ilyen egyenértékűség előnyeit;

16.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy egyszerűsítsék a védelmi ipar adókötelezettségeit azáltal, hogy a közös uniós védelmi kezdeményezések keretében kiterjesztik és egyszerűsítik a közbeszerzésekre vonatkozó héamentességeket;

17.egy uniós adóügyi adatközpont létrehozását szorgalmazza az adóügyi információk automatikus cseréjének javítása és az adminisztratív terhek csökkentése érdekében; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a meglévő eszközökre – például a héainformációcsere-rendszerre (VIES) és a jövedékitermék-szállítási és -felügyeleti rendszerre (EMCS) – támaszkodjanak, és vizsgálják meg az olyan területekre való kiterjesztésük lehetőségét, mint például a közvetlen adózás; hangsúlyozza, hogy e központnak lehetővé kell tennie a határokon átnyúló elemet tartalmazó adózás ellenőrzési folyamatának szempontjából lényeges információk közös elemzését, meg kell előznie a párhuzamosságokat, és Unió-szerte egységes hozzáférési pontként kell szolgálnia az adóhatóságok számára;

18.kiemeli, hogy az e-számlázás kulcsfontosságú eszközként szolgálhat az átláthatóság növelése, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a bejelentett adatok gyakorlati és hatékony felhasználásának lehetővé tétele szempontjából;

19.emlékeztet arra, hogy megbízható jelentéstétel hiányában az adóhatóságok nem rendelkeznének a visszaélésszerű adózási gyakorlatok felderítéséhez, kivizsgálásához és megelőzéséhez szükséges alapvető információkkal; hangsúlyozza, hogy az időszerű és átfogó adózási adatokhoz való hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy garantálni lehessen az adórendszerek méltányosságát és biztosítani lehessen az állami bevételek védelmét;

20.elismeri, hogy elegendő erőforrással, megfelelően képzett személyzettel és korszerű digitális infrastruktúrával rendelkező hatékony adóhatóságokra van szükség ahhoz, hogy igazolni lehessen a jelentéstételi követelményeknek való megfelelés költségeit; hangsúlyozza, hogy be kell ruházni az adóhatóságok kapacitásába annak biztosítása érdekében, hogy a meglévő jelentéstételi kötelezettségekben rejlő lehetőségeket teljes mértékben lehessen kihasználni;

21.emlékeztet arra, hogy az egyszerű, stabil és kiszámítható adózási szabályok elengedhetetlenek a versenyképes gazdasághoz, valamint hozzájárulnak a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez; felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben adjon ki ajánlásokat egy egyszerűsített, versenyképes adórendszerre vonatkozóan a vállalatok és a polgárok adminisztratív terheinek csökkentése érdekében, például az adóazonosító szám használatának egyszerűsítése révén a tagállamokban, valamint az adóösztönzők területén; elismeri, hogy az adórendszer kiszámíthatósága, a visszatérítési eljárások és a levonások egyszerűsítése kulcsfontosságú megoldásokat jelentenek az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, különösen a kkv-k számára;

22.megjegyzi az adózás általános egyszerűsítésének fontosságát; hangsúlyozza, hogy a megtakarítási és befektetési számlákra vonatkozó adóbevallási eljárások egyszerűsítése révén növelni kell a lakossági részvételt a tőkepiacokon, különösen, ha ezeket a számlákat adóösztönzők kísérik; tudomásul veszi továbbá a Bizottságnak a vállalkozások együttműködésen alapuló megfelelésével kapcsolatos kísérleti projektjeit, amelyek célja az ellenőrzések csökkentése és a magas szintű megfelelési előírásoknak megfelelő vállalatok vitarendezésének javítása;

23.hangsúlyozza a digitalizációban, különösen a mesterséges intelligenciában (MI) rejlő lehetőségeket, amely eszközként szolgálhat a vállalatok, különösen a kkv-k adminisztratív terheinek és megfelelési költségeinek csökkentésére, valamint a héacsalások felderítésének támogatására, továbbra is megőrizve a minőségellenőrzés emberi elemét, valamint a megkülönböztetés kockázatai elleni védelem biztosítására; megjegyzi, hogy a digitalizáció javíthatja az adóügyi közigazgatást is, amennyiben biztosított az adózással kapcsolatos automatizált döntéshozatal átláthatósága és megfelelő felügyelete; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az adóigazgatás digitalizálását és egyszerűsítését, ugyanakkor javítsák az együttműködést, a koordinációt, valamint a bevált gyakorlatok és a szakismeretek nemzeti hatóságok közötti cseréjét, a Bizottság pedig ennek során facilitátorként járjon el;

24.hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak megfelelő emberi és pénzügyi erőforrásokat kell elkülöníteniük minden új adójogszabály végrehajtására és az adóhatóságok korszerűsítésére, különösen a személyzetbe, a képzésbe és az integrált, interoperábilis informatikai rendszerekbe való beruházás és a magánszektorral folytatott konzultációk révén; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza a Fiscalis programon keresztül nyújtott támogatását, és vizsgálja meg egy erre a célra szánt uniós finanszírozási program létrehozásának lehetőségét az ilyen beruházások további támogatására;

25.felhívja a Bizottságot, hogy illetékességének keretein belül, és a tagállamokkal folytatott szoros és folyamatos párbeszéd mellett értékelje és egyszerűsítse a jelenlegi héakeretet, csökkentse az adminisztratív terheket, többek között a vállalkozások és a közösségi szervezetek tekintetében, fokozza a versenyképességet, és csökkentse a várható bevételek és a ténylegesen beszedett összegek közötti különbséget (héabevétel-kiesés); ismételten egy olyan egyszerűsített és korszerűsített héarendszer bevezetését szorgalmazza, amely korlátozza a mentességek és a nem általános adómértékek alkalmazását, és a tisztességes verseny előmozdítását, a megfelelési költségek csökkentését és az önkéntes megfelelés javítását célozza; tudomásul veszi a „Héa a digitális korban” csomagot (ViDA), és kéri a Bizottságot, hogy adjon ki egyértelmű és következetes iránymutatásokat az (EU) 2025/516 A Tanács (EU) 2025/516 irányelve (2025. március 11.) a 2006/112/EK irányelvnek a digitális korhoz igazodó héaszabályok tekintetében történő módosításáról (HL L, 2025/516, 2025.3.25., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2025/516/oj). irányelv zökkenőmentes végrehajtásának támogatása érdekében, különös tekintettel az uniós digitális adatszolgáltatási követelményekre; kiemeli, hogy a héaszabályoknak való megfelelés terén mutatkozó hiányosságok jelentősen eltérnek a tagállamok között, és üdvözli a „Héa a digitális korban” csomagot mint az átláthatóság növelésének és a csalás csökkentésének eszközét; sürgeti a nemzeti szintű összehangolt végrehajtást a koherencia biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a szűkített egyablakos ügyintézési modell hatékony és felhasználóbarát legyen, különösen a kkv-k számára; további reformokra szólít fel a kisvállalkozások elektronikus héaregisztrációjának megkönnyítése és a héabeszedés digitalizálásának fokozása érdekében; kéri a Bizottságot, hogy az adminisztratív terhek és a héamegfelelési költségek csökkentése érdekében építsen a határokon átnyúló elektronikus kiskereskedelmi tevékenységekre vonatkozó szűkített egyablakos ügyintézésre, illetve fejlessze tovább azt;

26.megjegyzi, hogy az elmúlt évtizedben jelentős változás történt a vásárlási szokásokban, és az e-kereskedelem COVID-19-járvány idején való hirtelen fellendülése máig kitart; elismeri, hogy az online vásárlásoknak az elektronikus ellenőrzési nyomvonal miatt ugyan hozzá kellene járulniuk a héaszabályoknak való megfelelés javulásához, a Bizottság azonban a 2024-es héabevétel-kiesésről szóló jelentésében megállapítja, hogy az online értékesítésekből eredő összetettség miatt a korreláció mégsem olyan egyértelmű; sürgeti a Bizottságot, hogy az e-kereskedelem növekvő népszerűségére tekintettel értékelje, hogy a héavívmányok megfelelnek-e a célnak;

27.felszólít a 2008/9/EK tanácsi irányelv javítására A Tanács 2008/9/EK irányelve (2008. február 12.) a nem a visszatérítés helye szerinti tagállamban, hanem egy másik tagállamban letelepedett adóalanyok részére a 2006/112/EK irányelvben előírt hozzáadottérték-adóvisszatérítés részletes szabályainak megállapításáról (HL L 44., 2008.2.20., 23. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2008/9/oj).; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megvizsgálják a határokon átnyúló héa-visszatérítések egyablakos ügyintézésbe való integrálásának lehetőségét annak érdekében, hogy tovább egyszerűsítsék a határokon átnyúló kereskedelemben részt vevő vállalkozások héaszabályoknak való megfelelését, ugyanakkor biztosítsák a tagállamokban meglévő héakötelezettségekkel való összhangot;

28.kéri, hogy a hatékonyabb héarendszer érdekében következetesen alkalmazzák a kulcsfogalmakat és észszerűsítsék a fogalommeghatározásokat, és többek között például a „beüzemelt és összeszerelt áruknak” a héairányelv A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2006/112/oj). 36. cikkében foglalt közös értelmezését alkalmazzák, valamint az állandó telephely és az állandó vagy más telephely fogalommeghatározását következetesen alkalmazzák;

29.hangsúlyozza, hogy fenntarthatóbb és méltányosabb héarendszerre van szükség, mélyrehatóbban megvizsgálva, hogy miként lehet a héakulcsokat a fenntarthatósági célok eléréséhez felhasználni; javasolja, hogy a Bizottság mérje fel, hogy a társadalmi és környezeti előnyök érdekében díjmentesen értékesített termékek esetében el lehet-e törölni a héát;

30.megjegyzi, hogy bár a kedvezményes héamértékek jogszerű célja a tagállamok átfogó társadalmi és gazdasági céljainak támogatása, beleértve a társadalom kiszolgáltatott tagjainak és a gyermekeknek nyújtott támogatást, szélesebb körű alkalmazásuk növeli a jogbizonytalanságot és az adórendszer összetettségét; kiemeli, hogy míg a kedvezményes héakulcsok a fogyasztói árak csökkenéséhez vezethetnek, ez egyéb tényezőktől is függ; ezért az egyszerűsítési feladat szempontjából hasznosnak tartja annak rendszeres felülvizsgálatát és értékelését, hogy a kedvezményes héakulcsok továbbra is szükségesek-e, illetve hatékonynak bizonyulnak-e a tagállamok szakpolitikai céljainak elérése szempontjából;

31.megismétli a Parlament álláspontját a kkv-kra vonatkozóan javasolt, központ szerinti adórendszerről, a javasolt UNSHELL-irányelvről, valamint a hitelfinanszírozás adóelőnyét csökkentő támogatásra (DEBRA) irányuló javaslatról;

32.hangsúlyozza, hogy a különböző nemzeti adórendszerek közötti kölcsönhatások összetettsége és eltérései egyenlőtlen versenyfeltételeket teremthetnek, és káros hatással lehetnek a belső piac működésére; hangsúlyozza, hogy ez visszatarthatja a határokon átnyúló beruházásokat, ami különösen hátrányos lehet a kkv-k és a tisztán belföldi vállalkozások számára, amelyek nem rendelkeznek a komplex adótervezési rendszerekben való részvételhez szükséges erőforrásokkal, és ezért olyan tisztességtelen versenyhelyzettel szembesülnek, amely nem kedvez a növekedésnek;

33.tudomásul veszi a „Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret” (BEFIT) javaslat kapcsán végzett munkát; emlékeztet arra, hogy a Bizottság a BEFIT-re irányuló javaslatával azt célozta, hogy csökkentse az adózási szabályok összetettségét és a határokon átnyúló műveleteket végző uniós vállalkozások megfelelési költségeit; tudomásul veszi, hogy a BEFIT potenciálisan csökkentheti a széttagoltságot és egyenlő versenyfeltételeket teremthet a vállalkozások számára a belső piacon; hangsúlyozza, hogy minden uniós kezdeményezésnek jogi és gazdasági értelemben egyaránt hozzáadott értéket kell teremtenie, és olyan hatékony és kiegyensúlyozott megközelítésre szólít fel, amely valamennyi tagállam javát szolgálja, tiszteletben tartja a szubszidiaritás elvét, és összhangban áll az OECD második pillére szabályainak végrehajtásával;

34.megismétli az EU szilárd elkötelezettségét az OECD/G20-ak inkluzív keretének kétpilléres megközelítésének végrehajtása mellett, figyelembe véve ugyanakkor a második pillérre vonatkozó szabályokkal kapcsolatos jelenlegi helyzetet, beleértve az Egyesült Államok elnöke által a közelmúltban, 2025. január 20-án kiadott elnöki rendeletet, amely kimondja, hogy az OECD globális adóügyi megállapodása hatálytalan és nem bír joghatással az Egyesült Államokban; sürgeti a Bizottságot, hogy kezelje prioritásként a megállapodás fenntartására és védelmére irányuló munkát annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy visszatérjen a káros adóverseny, az állami bevételek és az uniós érdekek rovására; sürgeti a Bizottságot, hogy tájékoztassa a Parlamentet a vészhelyzeti tervekről, és tegyen azonnali, célzott lépéseket a második pillérről szóló irányelv A Tanács (EU) 2022/2523 irányelve (2022. december 14.) az Unióban a multinacionális vállalatcsoportokra és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószint biztosításáról (HL L 328., 2022.12.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2022/2523/oj). integritásának és hatékonyságának megőrzése, az uniós érdekek védelme és a megtorló intézkedések megelőzése érdekében; tudomásul veszi az adminisztratív egyszerűsítés lehetőségét a második pillérről szóló irányelv végrehajtása során;

35.hangsúlyozza, hogy a második pillérnek biztosítania kell az EU-ban a multinacionális és a nagy volumenű belföldi vállalatcsoportokra vonatkozó globális minimum-adószintet; üdvözli annak a nemzeti jogba való átültetését; felszólít a jogi egyértelműség biztosítására, figyelembe véve az OECD második pillérének szabályai és azok tagállamok általi végrehajtás közötti különbségeket, különösen a hajózási tevékenységek terén, hogy elkerülhető legyen az egymásnak ellentmondó adórendszerek létrehozása, amely zavarhoz vezethet; elvárja, hogy az adminisztratív iránymutatás megtárgyalásának és közzétételének folyamata hamarosan lezáruljon, és biztosítsa a szükséges biztonságot a második pillér hatálya alá tartozó vállalatok számára; további fejlesztéseket vár a meglévő mentesítési szabályok tekintetében a megfelelés megkönnyítése érdekében, például egy állandó mentesítési szabály kialakítását;

36.kiemeli, hogy az Európai Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentős szerepet játszott az adócsalás és az adókijátszás azonosításában és kivizsgálásában, továbbá hangsúlyozza, hogy e szerveknek hatékony együttműködést kell folytatniuk egymással és a nemzeti adóhatóságokkal;

37.tudomásul veszi az OECD által 2023 októberében közzétett, az első pillérben szereplő „A” összeg végrehajtásáról szóló többoldalú egyezményt, valamint a folyamatban lévő tárgyalásokat; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a digitális szolgáltatási adó lehetséges hatásait;

38.tudomásul veszi a Letta-jelentést és az önkéntes 28. rendszerre való hivatkozást, amely az induló innovatív vállalkozások EU-ba való vonzására és EU-n belüli megtartására fog összpontosítani; megjegyzi, hogy a széttöredezett uniós adózási környezet összetettséget, bizonytalanságot és magas megfelelési költségeket eredményez az uniós vállalkozások, különösen a kkv-k számára, és kéri a Bizottságot, hogy tárja fel és értékelje a 28. Rendszer lehetőségének előnyeit és hátrányait; hangsúlyozza, hogy foglalkozni kell a határokon átnyúló befektetések előtt álló adózási akadályokkal, csökkenteni kell az adósságra való túlzott támaszkodást, és növelni kell a saját tőkét a vállalkozásfinanszírozás során; e tekintetben emlékeztet a Draghi-jelentésre, amely kiemeli, hogy az uniós polgárok számára lehetővé kell tenni, hogy bonyolult adóztatási eljárások nélkül fektethessenek be más tagállamokban, ami gyakorlatilag kettős adóztatást eredményez; hangsúlyozza, hogy ezen elvek betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy az EU versenyképes és az innováció által vezérelt beruházási központtá váljon; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy feltárják a transzferárképzési dokumentációra vonatkozó szabályok Unió-szerte történő egyszerűsítésének és szabványosításának lehetőségeit, beleértve a meglévő küszöbértékek és lényegességi kritériumok gondos és kiegyensúlyozott értékelését a tagállamok sajátosságainak figyelembevétele mellett, az ügyletek megfelelési költségeinek csökkentése céljából, az átláthatósági normák veszélyeztetése, valamint az agresszív adótervezés és az adókijátszás megkönnyítése nélkül;

39.sajnálja, hogy a Bizottság versenyképességi iránytűje nem tartalmaz konkrét iránymutatást a határokon átnyúló befektetések előtt álló adózási akadályok felszámolására vonatkozóan; kéri a Bizottságot, hogy végezzen célzott vizsgálatokat e széttagoltság gazdaságra és versenyre gyakorolt hatásainak értékelése céljából, nagy hangsúlyt helyezve a leginkább érintett ágazatok azonosítására, valamint az adórendszerek egyszerűsítését, a tagállamok közötti kölcsönös bizalom megerősítését és különösen a kkv-k támogatását célzó konkrét intézkedésekre irányuló javaslatok megfogalmazására;

40.üdvözli a forrásadóról szóló FASTER-irányelv A Tanács 2024. december 10-i (EU) 2025/50 irányelve a forrásadó-többlet gyorsabb és biztonságosabb rendezéséről (HL L, 2025/50, 2025.1.10., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2025/50/oj). közelmúltbeli elfogadását, amely fontos első lépést jelent az EU-n belüli, határokon átnyúló adózási eljárások korszerűsítése és észszerűsítése felé; tudomásul veszi a Draghi-jelentés ajánlásait, és emlékeztet a Parlament forrásadó-keretről szóló állásfoglalásában Az Európai Parlament 2022. március 10-i állásfoglalása a forrásadó európai keretéről (HL C 347., 2022.9.9., 172. o.). foglalt ajánlásokra, amelyek megvalósítása elengedhetetlen az összetettség csökkentéséhez, a befektetők jogbiztonságának növeléséhez és az egyezmények közötti különbségek kihasználásából eredő adóelőnyszerzés gyakorlatának visszaszorításához; rámutat továbbá, hogy az adópolitikai reform a megtakarítási és beruházási unióval összefüggésben elősegítheti az európai tőkepiacok további integrációját is;

41.kéri a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az egységes piaci integráció meglévő, adózáson alapuló akadályait, és készítsen az ezen akadályok kezelésére vonatkozó cselekvési tervet;

42.felszólít az adófizetők jogaira vonatkozó irányelvek kidolgozására, annak érdekében, hogy azonosíthassák az egységes piacon fennmaradó adózási akadályokat, és az EU egész területéről származó bevált gyakorlatokat ajánlhassanak az adófizetők tapasztalatainak javítása érdekében, ugyanakkor biztosítva, hogy ezek az irányelvek ne korlátozzák a tagállamok azon képességét, hogy visszaélések elleni intézkedéseket hozzanak a saját adótörvényeik megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében; elismeri, hogy a Bizottság vonakodik előterjeszteni a polgárok mint adófizetők jogairól szóló tervezett közleményt, amelyet a 2021. évi cselekvési tervében jelentett be;

43.üdvözli a Bizottság megtakarítási és beruházási unióról szóló közleményét, és különösen azt, hogy kész felszámolni a nemzeti adózási eljárások közötti különbségeket, amelyek adminisztratív terheket rónak a határokon átnyúló befektetésekre és akadályokat gördítenek azok útjába, valamint kész támogatni a tagállamok e célból hozott intézkedéseit;

44.megjegyzi, hogy a tőkejövedelmek adóügyi megítélésében mutatkozó különbségek bonyolultsághoz és jogbizonytalansághoz vezethetnek a határokon átnyúló befektetők számára; kiemeli, hogy az átfogó Draghi-jelentés elismeri, hogy a tőkepiac széttagoltságának csökkentése érdekében az „EU-ban fel kell számolni a határokon átnyúló befektetések előtt álló akadályokat”; hangsúlyozza a kiegyensúlyozottabb adószerkezet fontosságát a gazdasági reziliencia szempontjából, és felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy értékeljék a további koordináció és egyszerűsítés előnyeit ezen a területen a határokon átnyúló beruházások előmozdítása érdekében;

45.emlékeztet arra, hogy a második pillér szabályainak végrehajtása során fontos nyomon követni az esetlegesen kialakuló káros adóverseny új formáit;

46.elkötelezi magát a vállalatok és a magánszemélyek agresszív adótervezése elleni küzdelem mellett egy méltányos európai gazdaság érdekében, figyelembe véve a kkv-k, valamint az alacsony és közepes jövedelmű háztartások sajátos helyzetét és érdekeit; elismeri, hogy az agresszív adótervezés jelentős bevételi következményekkel jár, ami eltorzítja a gazdasági szereplők versenyfeltételeit, az adómorál aláásásával fenyeget, valamint aláássa a tagállamok adóalapját; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy javítsák az együttműködést a tagállamok között az agresszív adótervezés kezelése terén, különösen a fokozott információcsere, az összehangolt ellenőrzések és a végrehajtás javítása révén; emlékeztet az adóügyi információk cseréjére vonatkozó uniós követelmények végrehajtásáról Az Európai Parlament 2021. szeptember 16-i állásfoglalása az adóügyi információk cseréjére vonatkozó uniós követelmények végrehajtásáról: az eredményekről, a tanulságokról és a leküzdendő akadályokról (HL C 117., 2022.3.11., 120. o.)., az adóparadicsomok uniós jegyzékének reformjáról Az Európai Parlament 2021. január 21-i állásfoglalása az adóparadicsomok uniós jegyzékének reformjáról (HL C 456., 2021.11.10., 177. o.). és a káros adózási gyakorlatokkal kapcsolatos uniós politika reformjáról szóló állásfoglalásaira; kiemeli, hogy az adórendszerek összetettségének növekedése természetellenes ösztönzőket teremthet az agresszív adótervezést és az adókijátszást illetően, ami átláthatatlan lehet; kéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy az adócsalás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemben kockázatalapú és megfelelő megközelítést alkalmazzanak;

47.hangsúlyozza a közigazgatási együttműködési irányelvben A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2011/16/oj). (DAC), az adókikerülés elleni irányelvben A Tanács (EU) 2016/1164 irányelve (2016. július 12.) a belső piac működését közvetlenül érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról (HL L 193., 2016.7.19., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2016/1164/oj). (ATAD) és az illetékes hatóságok közötti többoldalú megállapodásban (MCAA) foglalt meglévő mechanizmusok fontosságát, amelyek jelentősen javították az átláthatóságot és az adóhatóságok közötti, határokon átnyúló együttműködést, hatékonyabb reagálást téve lehetővé az agresszív adótervezésre; hangsúlyozza, hogy a közigazgatási együttműködési irányelv és az adókikerülés elleni irányelv keretében egyre nagyobb adminisztratív terhek és megfelelési költségek hárulnak az adóhatóságokra és az adófizetőkre, és üdvözli ezek felülvizsgálatát és egyszerűsítését a jelenlegi normák fenntartása mellett;

48.hangsúlyozza, hogy kezelni kell az ATAD és az OECD második pillérre vonatkozó megközelítése közötti következetlenségeket a koherencia és a jogbiztonság EU-szerte történő biztosítása érdekében, beleértve a tagállamoknak biztosított lehetőségek és kivételek észszerűsítésének mérlegelését is; tudomásul veszi a Bizottság azon bejelentését, hogy értékelni fogja ATAD-ot a második pillér fényében, és 2025 harmadik negyedévében átfogó jelentést nyújt be az intézkedésekről, összhangban a második pillérre vonatkozó megállapodással; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást a tagállamoknak az ATAD-ban meghatározott, visszaélés elleni általános szabály értelmezéséhez, és felülvizsgálatra szólít fel annak érdekében, hogy az ATAD végrehajtása egyszerűbbé váljon, hatékonysága pedig növekedjen;

49.tudomásul veszi a közigazgatási együttműködési irányelv szerepét az adókijátszás és az adókikerülés, valamint az agresszív adótervezés csökkentésében és az átláthatóság növelésében, ugyanakkor kiemeli az összetettséget és az adminisztratív terheket is, különösen a DAC 6 A Tanács (EU) 2018/822 irányelve (2018. május 25.) a 2011/16/EU irányelvnek az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókkal kapcsolatosan az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról (HL L 139., 2018.6.5., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2018/822/oj). keretében; hangsúlyozza a DAC 6 felülvizsgálatának szükségességét, és felhívja a Bizottságot, hogy végezze el az ezen irányelv szerinti megfelelési költségek értékelését, valamint erősítse meg az iránymutatást, javítsa a kockázatelemzést és használja ki a technológiát a jobb adatgyűjtés érdekében az adózási átláthatóság előmozdítása hatékonyságának biztosítása, valamint az aránytalan költségek és adminisztratív terhek megelőzése érdekében; kijelenti, hogy az újraértékelés során fontolóra kell venni a kkv-k szükségtelen jelentéstételi kötelezettségekkel szembeni védelmét, és egyértelműbbé kell tennie az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukciókra vonatkozó referenciaértékeket; javasolja, hogy a DAC 7 A Tanács (EU) 2021/514 irányelve (2021. március 22.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról (HL L 104., 2021.3.25., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2021/514/oj). lehetséges felülvizsgálatának értékelésekor mérlegeljék, hogy csökkenthető-e az információcsere a valós idejű jelentéstétel „Héa a digitális korban” kezdeményezés keretében történő bevezetésével;

50.megjegyzi, hogy a felülvizsgálati folyamatot különösen az egymást átfedő jelenlegi szabályok kezelésére, valamint a közös szabályok és fogalmak alkalmazásának észszerűsítésére és egyszerűsítésére kell kihasználni; rámutat arra, hogy a kifejezések és fogalmak egységesítése döntő jelentőséggel bír a megfelelés egyszerűsítése szempontjából, mivel a különböző hazai értelmezések széttagoltsághoz és összetettséghez vezethetnek;

51.fokozott együttműködésre szólít fel az Európai Ügyészség és az Eurofisc között a hírszerzési információk megosztásának, az összehangolt végrehajtási erőfeszítéseknek és a határokon átnyúló nyomozásoknak a megerősítése érdekében a héacsalás és az adókijátszás és adókikerülés egyéb formái elleni küzdelem terén; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló adócsalásra adott hatékonyabb és egységesebb uniós válasz biztosítása érdekében e szervek között észszerűsített együttműködésre van szükség, kihasználva megbízatásukat és szakértelmüket; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az adatcsere-mechanizmusok javítása, a kellő erőforrások biztosítása és a közös vizsgálati erőfeszítések előmozdítása révén segítsék elő ezt az együttműködést; hangsúlyozza, hogy a határokon átnyúló gazdasági tevékenység megkönnyítése érdekében további adóügyi koordinációra van szükség a tagállamok között az adókijátszás és adókikerülés elleni küzdelem terén; úgy véli, hogy az EU-nak biztosítania kell, hogy valamennyi importált termékre megfelelő vámok vonatkozzanak;

52.felszólítja a Bizottságot, hogy terjesszen elő egy tanulmányt, és szükség esetén egy intézkedéscsomagot az adószabályok egyszerűsítésére és a külföldre ingázó munkavállalók és az önálló vállalkozók adóztatása széttagoltságának kezelésére vonatkozóan, a versenyképesség belső piac elmélyítése révén való fokozása, valamint az adóbevételek egyenlő versenyfeltételek megteremtése révén való védelme érdekében; megjegyzi, hogy az eltérő nemzeti adórendszerek jelentős akadályokat, adminisztratív terheket, jogbizonytalanságot és kettős adóztatást eredményeznek, ami akadályozza a munkaerő mobilitását és a határokon átnyúló vállalkozói tevékenységet;

53.megjegyzi, hogy az egyének határokon átnyúló mobilitása példátlan mértékben növekszik, és az ilyen nagymértékű globális mobilitás jelentős hatást gyakorol az adórendszerekre; hangsúlyozza, hogy az efféle mobilitást és annak adórendszerekre gyakorolt hatását gondosan mérlegelni kell a szakpolitikai döntéshozatal során, anélkül, hogy gátolnánk a mobilitást és a foglalkoztatási lehetőségeket az EU-ban; e tekintetben megjegyzi, hogy a tagállamok adóösztönzőket alkalmaznak a munkaerő mobilitásának és a határokon átnyúló vállalkozói tevékenységeknek az előmozdítására; hangsúlyozza azonban, hogy a tagállamoknak egyértelmű fenntartások és biztosítékok révén meg kell akadályozniuk az egyéni adófizetőket vonzó káros adózási gyakorlatokat és a verseny torzulását is;

54.elismeri, hogy fokozódik a magasan képzett munkavállalók és más személyek határokon átnyúló mobilitása, amelyet a szabad mozgás és egyes tagállamok kedvező adórendszerei ösztönöznek; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy biztosítsák azt, hogy a belső piacon az adópolitika tisztességes és átlátható maradjon, és Unió-szerte összeegyeztethető legyen az államháztartás fenntarthatóságával; ismételten felhívja a Tanácsot, hogy vizsgálja felül a társasági adózásra vonatkozó magatartási kódexszel foglalkozó csoport megbízatását;

55.emlékeztet arra, hogy az adóalanyiság vagy az állandó telephely kockázatának adóvonzatai vannak, amikor a határ menti ingázók üzleti utakhoz vagy távmunkához hasonló tevékenységeket folytatnak; megjegyzi, hogy egy, a távmunkavégzésre vonatkozó, a tagállamok között összehangolt mentesítési szabály adózási biztonságot nyújthat a munkáltatók számára és csökkentheti az adminisztratív terheket, egyszerűsítve az egyéni adózást;

56.kiemeli, hogy az innováció a gazdasági növekedés, a globális versenyképesség és a jólét egyik fő mozgatórugója, és hogy az OECD szerint az adóösztönzők széles körben használt és gazdaságilag jelentős innovációtámogató szakpolitikai eszközök; úgy véli, hogy a Draghi-jelentés javaslataival összhangban a kormányoknak rendszeres értékelés és a beruházásokat és a növekedést előmozdító célzott ösztönzők elfogadása révén biztosítaniuk kell, hogy a kutatás és fejlesztés (K+F) adóösztönző rendszerei megfelelő ár-érték arányt biztosítsanak, és globális szinten fokozták az EU versenyképességét;

57.felszólítja a Bizottságot, hogy végezzen további tanulmányokat a kutatás-fejlesztés és innováció különböző típusú adóösztönzőinek költséghatékonyságáról, az EU globális versenyképességének erősítése érdekében, összhangban a Draghi-jelentés javaslataival, biztosítva, hogy ezek az ösztönzők jól megtervezettek legyenek a kitűzött politikai célok elérése érdekében, anélkül, hogy csökkentenék az adóbevételeket és hozzájárulnának az adókikerülés kockázatához; felkéri a Bizottságot, hogy a tagállamokkal összehangolt megközelítésben és közös kritériumok alapján tárja fel az induló innovatív vállalkozások tekintetében a K+F támogatására szolgáló különböző megoldásokat és mechanizmusokat, beleértve többek között az átruházható adójóváírásokat, az ilyen intézkedések hozzáférhetőségének és hatékonyságának javítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje tovább az ilyen ösztönzők határokon átnyúló hatásait más tagállamokban, beleértve az adókikerülés kockázatát is; kiemeli az adóösztönzők – többek között az adóösztönzők, az adójóváírások, a gyorsított értékcsökkenés és a többletlevonások – szélesebb körű elérhetőségének szükségességét; e tekintetben arra kéri a Bizottságot, hogy adjon ki ajánlásokat, és megfelelően integrálja az adóösztönzőket, adott esetben kifejezetten a K+F-hez kapcsolódóan, az EU-n belüli gazdasági aszimmetriák elmélyítése nélkül; hangsúlyozza, hogy az innovációra és kutatás-fejlesztésre irányuló adóösztönzőket észszerű lenne összehangolni a beruházásokra vonatkozó, célzott adóösztönzőkkel; megerősített együttműködésre és bizalomra szólít fel a tagállamok között, előmozdítva az egyenlő versenyfeltételeket az e-kereskedelem, a digitális szolgáltatások és más gyorsan növekvő ágazatok számára;

58.hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani, hogy az adóösztönzők továbbra is teljes mértékben összhangban legyenek az állami támogatásokra vonatkozó jelenlegi uniós kerettel; kiemeli, hogy az uniós állami támogatási keret értékes szerepet játszik a belső piacon belüli tisztességes verseny megőrzésében, valamint a jogbiztonság és az egyenlő versenyfeltételek valamennyi tagállam számára történő biztosításában;

59.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.