1.teljes szolidaritását fejezi ki Moldovával, valamint Dániával, Svédországgal, Lengyelországgal, Litvániával, Lettországgal, Finnországgal, Romániával, Észtországgal és az Oroszország közvetlen fenyegetéseinek, katonai provokációinak és hibrid háborús cselekményeinek kitett összes többi tagállammal; úgy véli, hogy az EU és a tagállamok politikai intézményei működésének, valamint az EU légi forgalmának – Európa katonai szempontból kritikus szolgáltatásai és infrastruktúrája ellen irányuló – orosz ügynökök általi, pilóta nélküli légi járművekkel történő szándékos megzavarása eszkalációs lépés, a téves számítások kockázatával jár, emberéleteket veszélyeztet, az alkalmazandó nemzetközi normák súlyos megsértésének minősül, és súlyos fenyegetést jelent az uniós polgárokra, valamint Európa békéjére és biztonságára nézve;

2.ösztönöz minden olyan kezdeményezést, amely lehetővé teszi az EU és tagállamai számára, hogy összehangolt, egységes és arányos lépéseket tegyenek légterük mindennemű megsértése ellen, beleértve a fenyegetést jelentő légi járművek lelövését is; felelőtlen és az eszkalációt előmozdító akciókként határozottan elítéli az uniós tagállamok és NATO-szövetségesek (Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia és Románia) légterének Oroszország általi ismétlődő megsértését, valamint a Dánia, Svédország és Norvégia kritikus infrastruktúráit célzó szándékos drónbehatolásokat, amelyek részét képezik Oroszországnak az EU és tagállamai elleni rendszerszintű katonai és hibrid hadviselésének és provokációjának; kijelenti, hogy Oroszország teljes és egyértelmű felelősséget visel a lengyel, észt és román légtérben végrehajtott cselekményekért;

3.üdvözli a NATO-erők határozott és arányos válaszát, beleértve az orosz vadászrepülőgépek észt légtérben történő elfogását és onnan való kikísérését, valamint az orosz drónok Lengyelország feletti lelövését; elismeri, hogy egyes tagállamok és NATO-partnerek fegyveres erői gyorsan és összehangoltan reagáltak az európai légtér védelme érdekében; teljes mértékben támogatja a NATO arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megerősítse képességeit, elrettentő eszközeit, légvédelmét és kollektív védelmi pozícióját a keleti határ mentén, többek között a Keleti Őrszem művelet elindítása és a művelet keretében hozott intézkedések teljes spektrumának kidolgozása révén;

4.felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy növeljék az Oroszországgal szembeni szankciók hatékonyságát és hatását annak érdekében, hogy véglegesen aláássák Oroszország arra való képességét, hogy folytassa Ukrajna elleni brutális agressziós háborúját és veszélyeztesse más szomszédos országok biztonságát; felszólít egy erőteljes 19. szankciócsomag azonnali elfogadására, amely Oroszország elsődleges bevételi forrásait célozza; felhívja a Tanácsot, hogy amerikai partnereivel együtt tartsa fenn és terjessze ki az Oroszországgal szembeni szankciós politikáját, és alkalmazzon hasonló szankciós politikát valamennyi támogató állammal, köztük Belarusszal, Iránnal és Észak-Koreával szemben is, továbbá sújtsa szankciókkal a drónok és rakéták gyártásához elengedhetetlen kettős felhasználású termékeket és katonai termékeket szállító kínai vállalatokat; célzott szankciókat szorgalmaz Oroszország árnyékflottájával szemben, és felszólít további lépések megtételére, kihasználva minden jogszerű lehetőséget az árnyékflotta működésének leállítására, megakadályozására vagy feltartóztatására, tekintettel lehetséges részvételére a kritikus infrastruktúrák ellen irányuló drónok indításában; felhívja a Tanácsot, hogy alapos vizsgálatok és a szankciókat megsértő vagy az exportellenőrzések és a végfelhasználói ellenőrzések során a kellő gondosságot elmulasztó szervezetekre kirótt szigorúbb büntetések révén lépjen fel módszeresen azon EU-ban székhellyel rendelkező rosszindulatú, nem uniós szervezetekkel szemben, amelyek kijátsszák a szankciókat; megismétli, hogy az olyan államok által az agresszornak nyújtott bármilyen támogatásnak, mint Irán, Észak-Korea vagy Kína, közvetlen következményekkel kell járnia az ezen országokkal fenntartott minden egyéb kapcsolatra, beleértve a kereskedelmet is;

5.hangsúlyozza, hogy az EU és tagállamai továbbra is szilárdan elkötelezettek a szabályokon alapuló nemzetközi rend és minden olyan diplomáciai erőfeszítés mellett, amelynek célja Ukrajna átfogó, igazságos és tartós békéjének megteremtése, az ország nemzetközileg elismert határain belüli szuverenitásának, függetlenségének és területi integritásának maradéktalan tiszteletben tartása mellett; e tekintetben felszólítja a tagállamokat és az EU-t, hogy szorosan és hatékonyan hangolják össze diplomáciai kezdeményezéseiket a multilaterális szervezetekben, többek között az ENSZ-ben a nemzetközi jog Oroszország általi szisztematikus megsértése elleni fellépés érdekében;

6.felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy dolgozzanak ki az Unióval szemben a szárazföldön, a levegőben, a tengeren és a digitális térben folytatott orosz hibrid hadviselés eszkalációjának megakadályozását és leküzdését szolgáló intézkedésekből álló cselekvési tervet; rámutat, hogy az ilyen típusú keretek lehetőségeket biztosítanak az EU-nak arra, hogy az ellene folytatott ellenséges tevékenységek súlyosságával és intenzitásával arányos megtorló intézkedéseket eszközöljön; felhívja a tagállamokat, hogy a NATO-szövetségesekkel együttműködve vizsgálják felül a fenyegetések valamennyi típusára vonatkozó kötelezettségvállalási szabályokat annak biztosítása érdekében, hogy azok megfelelőek legyenek a leginnovatívabb fenyegetésekre való reagáláshoz; hangsúlyozza, hogy az EU-nak eltökéltséget kell mutatnia, és jeleznie kell, hogy bármely nem uniós ország arra irányuló kísérlete, hogy megsértse a tagállamok szuverenitását, azonnali megtorlással szembesül;

7.hangsúlyozza, hogy számos olyan szabotázs és hibrid tevékenység, amelyet Oroszország az EU ellen folytatott, államilag támogatott terrorizmusnak minősül, még akkor is, ha nem meríti ki a fegyveres támadás fogalmát; hangsúlyozza ezért, hogy a terrorizmus elleni küzdelemre rendelkezésre álló jogi kereteket alkalmazni kell Oroszország olyan ellenséges tevékenységeire, amelyek sértik az uniós tagállamok területi szuverenitását, aláássák intézményeik integritását és közvetlenül fenyegetik a polgári lakosság biztonságát; felhívja a Bizottságot, hogy Oroszország állami terrorizmus folytatására való képességét korlátozó intézkedésként kezdeményezzen eljárást annak érdekében, hogy Oroszországot az (EU) 2016/1675 rendelet A Bizottság (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelete (2016. július 14.) az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 254., 2016.9.20., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2016/1675/oj). értelmében minősítsék a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása szempontjából kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak;

8.elítéli Oroszországot a GNSS-jelek (köztük a GPS-jelek) balti- és fekete-tengeri régióban és más területeken történő zavarása és hamisítása (spoofing) miatt, ami súlyos biztonsági kockázatot jelent a polgári légi közlekedés és tengeri közlekedés tekintetében; emlékeztet, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsa felszólította Oroszországot, hogy teljesítse a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény szerinti nemzetközi kötelezettségeit, és biztosítsa a jelzavarás azonnali megszüntetését; felhívja a Tanácsot és a Bizottságot, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket, amelyek kellő nyomást gyakorolnak Oroszországra e rosszindulatú tevékenységek beszüntetése érdekében, és erősítsék meg a műholdas navigációs rendszerek stabilitását és interferenciával szembeni ellenálló képességét;

9.felszólít az EU képességtervezési folyamatának felülvizsgálatára; meggyőződése, hogy az „átfogó cél” folyamatának nemcsak a válságkezelésre, hanem a kollektív védelemre is ki kell terjednie, beleértve a képességekre vonatkozó nemzeti és nemzetközi célkitűzések szerinti képességek teljes spektrumát; úgy véli, hogy az EU-nak fontolóra kell vennie a képességek megosztásra vonatkozó követelmények bevezetését a tagállamai számára, a NATO-ban használt modellhez hasonlóan; úgy véli, hogy ez a folyamat végigvihető az európai védelmi szemeszter keretében; kitart amellett, hogy sürgősen el kell mozdulni a NATO-t kiegészítő és a meglévő keretekre, például „Az európai védelemről – Készenlét 2030” című fehér könyvben meghatározott keretekre épülő, és azokon túl is mutató valódi európai védelmi unió felé; hangsúlyozza, hogy az EU csak a mélyebb integráció, koordináció és az erőforrások összevonása révén tud hatékonyan reagálni Oroszország fokozódó fenyegetéseire; megismétli, hogy valamennyi tagállam szuverenitásának és területi integritásának védelme az EU egyik alapelve, és hangsúlyozza, hogy azonnali, határozott, egységes és arányos válaszra van szükség a polgárok és a kritikus infrastruktúrák védelme érdekében;

10.előrelépéseket szorgalmaz egy olyan európai vezetési és irányítási struktúra kialakítása felé, amely nemcsak a válságokat kezeli a közös biztonság- és védelempolitikával (KBVP) összhangban, hanem a NATO Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságának (SHAPE) uniós megfelelőjeként is szolgál; megjegyzi, hogy a párhuzamosságok elkerülése érdekében egy ilyen struktúrának ki kell egészítenie a SHAPE-t, és megfelelő forrásokat kell biztosítania az Európai Unió Katonai Törzse (EUKT) számára; hangsúlyozza a fokozott koordináció fontosságát, beleértve egy állandó intézményközi orosz válságcsoport esetleges létrehozását, amelynek feladata a valós idejű nyomon követés, a gyors információmegosztás és a gyors operatív döntéshozatal; úgy véli, hogy az EU légterébe való közelmúltbeli behatolás katalizátora lesz az olyan területek gyors és átfogó fejlődésének, mint a hírszerzési információk megosztása, a közös logisztika, valamint a biztonság interoperabilitása és a koordinált beszerzés; egyre szorosabb együttműködésre szólít fel a NATO és az EU között Európa védelmének és elrettentő erejének megerősítése érdekében; hangsúlyozza, hogy a NATO-n belül szükség van egy erős, pontosan meghatározott európai pillérre, amely képes szuverenitása megvédésére, az orosz fenyegetés kezelésére, és a NATO-tól független és azt kiegészítő fellépésre;

11.szorgalmazza a tagállamok, az uniós intézmények és a NATO-struktúrák közötti megerősített koordinációt, egységet és szolidaritást az ellenséges drónok nyomon követése, elfogása és semlegesítése érdekében, többek között közös képzések és gyakorlatok, valamint az operatív hírszerzési információk cseréje révén; hangsúlyozza, hogy közös vezetési és irányítási központokat kell létrehozni a pilóta nélküli légi járművekkel végzett jövőbeli műveletek vagy az ezek kivédését célzó ellenműveletek számára; hangsúlyozza, hogy az UAV-képességeket teljes mértékben integrálni kell a hagyományos légvédelmi erőkbe, és biztosítani kell, hogy rendszerei interoperábilisak legyenek a NATO integrált légi- és rakétavédelmi architektúrájával; javasolja a folyamatos tudásmegosztás strukturált mechanizmusainak létrehozását – EU–NATO összefüggésben is –, különösen a digitális védelem és a kiberképességek gyorsan fejlődő területein a tagállamokon átívelő közös gyakorlatok észszerűsítése és az interoperabilitás javítása érdekében;

12.felhívja az EU-t és tagállamait, hogy szereljék fel a hatóságokat a drónok elhárításához szükséges eszközökkel azokon a helyszíneken, ahol kritikus infrastruktúrák találhatók, például a repülőtereken és az erőműveknél; rámutat arra, hogy ezeknek az eszközöknek a polgári környezetben is alkalmasnak kell lenniük, és olyan több rendszerből álló, többrétegű védelmi modellt kell követniük, amely képes a drónok kinetikus és elektronikus úton való földre kényszerítésére egyaránt;

13.hangsúlyozza, hogy támogatni kell a NATO keleti határain és a fekete-tengeri régióban található tagállamokat a hírszerzési információk gyűjtésére, valamint az EU külső határain túlról érkező fenyegetések – például hibrid műveletek, a kritikus infrastruktúrák elleni támadások, instrumentalizált migráció vagy drónbehatolások – felderítésére és nyomon követésére szolgáló képességek fejlesztésében, az EU helyzetismeretének és a fenyegetések hatékony előrejelzésére való képességének fokozása érdekében; rámutat, hogy ezeknek a képességeknek magukban kell foglalniuk a drónokkal végzett megfigyeléshez használt rendszereket és egyéb olyan technológiákat, amelyek lehetővé teszik az EU határrégióinak légi megfigyelését és a kívülről érkező légi fenyegetések kivédését; hangsúlyozza, hogy a hatékony, többrétegű felderítési és védelmi rendszer elengedhetetlen a polgárok és a kritikus infrastruktúrák védelme, valamint a sikeres elrettentés szempontjából;

14.felhívja a tagállamokat és az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA) az állandó strukturált együttműködés (PESCO) Integrált többrétegű légi- és rakétavédelmi rendszer (IMLAMD) elnevezésű projektjének sürgős megszilárdítására, különösen az olcsó UAV-k jelentette fenyegetéssel szemben és a NATO integrált légi- és rakétavédelmi architektúrájával összhangban az EU-n kívülről érkező légi fenyegetések – különösen a keleti szárnyon történő – észlelése és elfogása céljából; kitart amellett, hogy a nagy hatótávolságú precíziós fegyverrendszerekbe és a megerősített légvédelembe való európai beruházás elengedhetetlen az elrettentés biztosításához, a sebezhetőségek Oroszország általi kihasználása kockázatának csökkentéséhez és a polgárok és a kritikus infrastruktúrák védelméhez; hangsúlyozza, hogy az e képességekhez kapcsolódó projektekre magasabb EDF-finanszírozási arányokat kell alkalmazni, amint az már a PESCO-projektek esetében is történik;

15.felhívja a Bizottságot, hogy szorosan működjön együtt az Európai Beruházási Bank Csoporttal és az EDA-val a képességek fejlesztését és a finanszírozást ötvöző átfogó megközelítés biztosítása érdekében, és igazítsa ki védelmi és védelmi ipari szakpolitikai eszközeit annak érdekében, hogy azok a célnak megfelelők legyenek; felhívja a tagállamokat, hogy jelentősen növeljék az EDA személyzetét és költségvetését a megfelelő és időben történő képességfejlesztés és a közös közbeszerzés megkönnyítése érdekében, és felhívja az EDA-t, hogy hozzon létre célzott, rugalmas költségvetést a pilóta nélküli légijármű-rendszerek céljára, amely lefedi a képességek teljes életciklusát; hangsúlyozza, hogy a drónokba és drónelhárító eszközökbe sürgősen jelentős beruházásokat kell végrehajtani; üdvözli a SAFE eszköz és a védelmi tőkefinanszírozási eszköz felhasználását a termelés növelésére, az ellátási láncok biztosítására és a kis- és középvállalkozások részvételének támogatására a pilóta nélküli járművek ágazatában;

16.üdvözli az Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke, Andrius Kubilius biztos és Kaja Kallas, a Bizottság alelnöke/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által bejelentett uniós drónfal-kezdeményezést és a keleti régió figyelőszolgálatának (East Flank Watch) nevezett kezdeményezést, egyszersmind megjegyzi, hogy az Andrius Kubilius biztos által említett ambiciózus határidő betartásához gyors végrehajtásra van szükség, válaszul a légtér ismételt orosz megsértésére az EU és a NATO keleti határai mentén, egy szélesebb körű védelmi pajzs részeként, ugyanakkor hangsúlyozza a déli határ mentén közvetlen biztonsági kihívásokkal szembesülő valamennyi tagállamra kiterjedő átfogó lefedettség biztosításának szükségességét; felhívja a Bizottságot, az alelnököt/főképviselőt és a tagállamokat, hogy a NATO-val szoros együttműködésben gyorsítsák fel a gyors végrehajtásra vonatkozó konkrét és operatív terv kidolgozását; felhívja a Bizottságot, hogy az Európai Tanács 2025. október 23–24-i ülésén terjesszen elő koherens tervet; elismeri a drónok elfogásának magas költségei jelentette kihívást, és közös programokat szorgalmaz a pilóta nélküli légijármű-rendszerek elleni költséghatékony fellépési képességek kifejlesztésének támogatására;

17.felhívja a Bizottságot, hogy gyorsan dolgozza fel a tagállamok arra irányuló esetleges kérelmeit, hogy önkéntesen kiigazítsák nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket a pilóta nélküli légi járművekkel kapcsolatos képességfejlesztés finanszírozási követelményeinek teljesítése érdekében;

18.hangsúlyozza, hogy sürgősen szükség van a fokozott tengerfelügyeletre, és úgy véli, hogy a hibrid hadviselés új operatív dimenziója szükségessé teszi a tengeri védelmi és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek elleni stratégiák integrálását, többek között a víz alatti felügyeleti képességek megerősítése révén; üdvözli a NATO által vezetett műveletek – például a Balti Őrszem művelet – elindítását a kritikus tenger alatti infrastruktúra védelme és a tengeri helyzetismeret javítása érdekében; kiemeli az EU fekete-tengeri stratégiája és a tengeri védelmi központ fontosságát, amelynek célja a tengeri biztonság és védelem javítása;

19.felhívja a Bizottságot, hogy teljes mértékben működjön együtt a pilóta nélküli légi járműveket gyártó, tagállamokban működő vállalatok képviselőivel, ideértve a kettős felhasználású pilóta nélküli légi járművek és műholdak gyártóit is;

20.felszólít a nyersanyagellátás további megerősítésére és diverzifikálására, tekintettel a pilóta nélküli légi járművek gyártásának bővítésére, és ezzel összefüggésben kiemeli a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló uniós jogszabály Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1252 rendelete (2024. április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról (HL L, 2024/1252, 2024.5.3., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1252/oj). fontosságát, amely az átfogó, koherens és stratégiai fellépés kiindulópontjaként szolgál; hangsúlyozza az EU Ukrajnával, Kanadával és Latin-Amerikával fennálló partnerségeinek stratégiai fontosságát;

21.hangsúlyozza, hogy a pilóta nélküli légi járművek technológiai fejlődése rugalmasságot és gyors fejlesztéseket igényel, amelyeket a jövőbeli uniós kezdeményezéseknek elő kell segíteniük; megjegyzi, hogy az EU valószínűleg a kifinomult, költséges és élvonalbeli megoldásokat részesíti előnyben, amelyek gyakran jelentős késedelmekkel járnak; folyamatos beruházásokra szólít fel a védelmi innovációba és technológiába az EDTIB támogatása, valamint a védelmi technológia terén meglévő beruházási és kutatási hiányosságok megszüntetése érdekében, megjegyezve, hogy a képességek tervezését, kutatását, fejlesztését, beszerzését és kezelését közösen és európai szemszögből kell végezni; kiemeli a védelmi vonatkozású termelés stratégiai fontosságát, és hogy biztosítani kell, hogy válság idején gyorsan növelni lehessen a termelést; felhívja a tagállamokat, hogy alakítsanak ki olyan szabályozási környezetet és közbeszerzési eljárásokat, amelyek összehangolják és integrálják a meglévő európai ökoszisztémát a stratégiai partnerekkel;

22.megjegyzi, hogy az UAV-képességek fejlesztése megköveteli a katonai mobilitási képességek kiépítésének jelentős felgyorsítását, valamint a felszerelések és a személyzet határokon átnyúló, gyors mozgatását, különös tekintettel a határellenőrzésekre, a vámeljárásokra és az engedélyezési eljárásokra; hangsúlyozza, hogy a hiteles elrettentéshez fokozott, valódi és hatékony katonai mobilitásra van szükség valamennyi uniós folyosó és a határvédelem tekintetében; felhívja az uniós intézményeket, hogy hagyják jóvá a katonai mobilitás finanszírozásának a következő többéves pénzügyi keretben javasolt tízszeres növelését, és hajtsanak végre jelentős beruházásokat a kettős felhasználású infrastruktúrába, különösen a frontvonalbeli régiókban; e tekintetben megjegyzi, hogy továbbra is szükség van egy katonai schengeni térségre a védelmi erőforrások EU-n belüli hatékony mozgásának megkönnyítése érdekében; tudomásul veszi a katonai mobilitásról szóló omnibusz csomagra irányuló bizottsági javaslatot, amely előrelépést jelent e követelmények teljesítése felé;

23.hangsúlyozza, hogy mind a pilóta nélküli légi járművekhez, mind az elhárításukhoz kapcsolódó műveletek fejlesztése tekintetében célokat kell kitűzni az átfogó UAV-képességek biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az uniós környezetvédelmi jogszabályok alóli mentességekre a pilóta nélküli légi járműveket gyártó létesítmények tekintetében;

24.felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy teljes körűen működjenek együtt a vonatkozó uniós és nemzeti szabályozási keretek módosítása terén a jövőbeli UAV- és UAV-elhárítási képességek fejlesztésének megkönnyítése érdekében, különös tekintettel a fegyveres erők bevetésének eshetőségére; e tekintetben üdvözöl minden olyan konkrét projektet, amelynek célja a drónok és a drónelhárítási hadviselés területén fennálló képességbeli hiányosságok megszüntetése és technológiailag fejlett rendszerek többrétegű, mély zónájának létrehozása, felkéri a tagállamokat, hogy fontolják meg a közös érdekű európai védelmi projektek keretének felhasználását a projektek felállításához;

25.kiemeli, hogy Oroszország egyértelmű provokációi a félelem és a bizalmatlanság légkörének megteremtésére irányuló hibrid hadviselés aktív stratégiájának részét képezik, és céljuk az uniós tagállamok és a NATO-szövetségesek társadalmainak tesztelése és destabilizálása; hangsúlyozza ezért a társadalmi reziliencia és felkészültség fontosságát, amint azt az Európa polgári és katonai felkészültségének és készenlétének megerősítéséről szóló Niinistö-jelentés ajánlásai is kiemelik; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák az európai belső biztonsági stratégia (ProtectEU) és a felkészültségi stratégia gyors végrehajtását annak érdekében, hogy átfogó felkészültséget és védelmet biztosítsanak az európai légtér Oroszország általi megsértése és más műveletek jelentette fenyegetésekkel szemben; hangsúlyozza, hogy ehhez kellő mértékű uniós finanszírozásra van szükség a jelenlegi és a következő többéves pénzügyi keretben; átfogó nemzeti polgári védelmi stratégiák kidolgozását javasolja a légi és rakétatámadásokkal, köztük a dróntámadásokkal szemben, biztosítva a felkészültséget nemzeti, regionális, önkormányzati, közösségi és háztartási szinten is, hangsúlyt helyezve a helyi lakosságnak szóló korai előrejelző rendszerekre, a reagálásra vonatkozó egyértelmű utasításokra, valamint a védett terekre (óvóhelyekre);

26.emlékeztet arra, hogy a 833/2014/EU rendelet A Tanács 833/2014/EU rendelete (2014. július 31.) az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről (HL L 229., 2014.7.31., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/833/oj). értelmében az Oroszországban lajstromozott vagy orosz gazdasági szereplők által üzemeltetett légi járművek – korlátozott kivételektől eltekintve – nem repülhetnek be az Európai Unió területére; emlékeztet arra, hogy bár jelenleg egyetlen uniós légitársaság sem üzemeltet olyan járatot, amely bármilyen irányban érintené az Oroszországi Föderáció légterét, a Malaysia Airlines 17-es járatának kilövését követően is van még egy sor olyan nem uniós légi fuvarozó, amely a háborús kockázatok ellenére és annak dacára, hogy Oroszországnak átrepülési díjat kell fizetniük, továbbra is üzemeltet ilyen járatokat; hangsúlyozza, hogy ilyen átrepülési díjakból becslések szerint évente 18 millió EUR bevétele van Oroszországnak csak a Schiphol repülőtérről induló, kínai üzemeltetésű járatok után; emlékeztet arra, hogy az EU és Kína közötti légi közlekedést jelenleg a tagállamok és Kína közötti kétoldalú megállapodások szabályozzák; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy az Ukrajna elleni teljes körű agresszív háború fényében vizsgálják felül a kétoldalú megállapodásokat, és javasoljanak intézkedéseket annak megakadályozására, hogy Oroszország bevételre tegyen szert az átrepülési díjakból;

27.hangsúlyozza, hogy erősebb polgári-katonai légtér-koordinációra van szükség; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy holisztikus megközelítésre van szükség, amely a rendőri erők és a polgári hatóságok drónészlelési és -védelmi eszközökkel való jobb felszerelésére is összpontosít; támogatja a polgári, bűnüldöző és katonai szervezetek részvételével zajló közös szimulációs és elfogási gyakorlatok kiterjesztését a több területet érintő fenyegetésekre való felkészültség javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy ezeket a gyakorlatokat a folyamatos készenlét és interoperabilitás biztosítása érdekében rendszeresen végre kell hajtani;

28.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy közösen fejlesszenek ki olyan biztonságos, megbízható és reziliens kommunikációs és információmegosztási rendszereket, amelyeket a bűnüldöző szervek, a biztonsági ügynökségek és a biztonságért felelős polgári intézmények használhatnak, különösen válság idején; ismételten hangsúlyozza a kiberbiztonság, valamint a kockázatokról és a védelmi intézkedésekről szóló stratégiai kommunikáció fokozásának fontosságát a kollektív reziliencia megerősítése érdekében;

29.felhívja a tagállamokat, hogy aktiválják az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdését, amennyiben az ilyen súlyos agresszív cselekmények már fegyveres támadásnak minősülnek, vagy hozzájárulnak egy küszöbön álló támadás előkészítéséhez; sürgeti az EU-t és tagállamait, hogy határozzanak meg operatív eljárásokat és mechanizmusokat arra az esetre, ha egy tagállam aktiválja az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkének (7) bekezdését;

30.szorgalmazza az EU keleti határának megerősítését, mivel Oroszország és Belarusz folyamatosan nyomást gyakorol az EU külső határaira a migráció eszközként való bevetése révén, hogy így gyors és rugalmas támogatást lehessen nyújtani a tagállamoknak az esetleges technológiai és operatív hiányosságok kezelése révén, akár a levegőben, a szárazföldön vagy a vízen jelentkeznek;

31.felszólít az Ukrajnával folytatott védelmi együttműködés jelentős fokozására, különösen a dróntechnológia és az elhárítási intézkedések tekintetében, beleértve a tagállamok és Ukrajna közötti ipari együttműködés fokozását is; felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és védelmi iparágaikat, hogy támogassák az ukrán védelmi ipart, fektessenek be abba, és lépjenek vele partnerségbe annak érdekében, hogy a „dán modell” mintájára ki tudják aknázni az ukrajnai gyártási képességek teljes potenciálját; sürgeti továbbá a tagállamokat és védelmi iparágaikat, hogy hozzanak létre közös vállalatokat, és alakítsanak ki partnerségeket Ukrajnával a védelmi termékek közös fejlesztése érdekében az EU-ban, különösen a drónok, a drónelhárítási technológiák és a nagy hatótávolságú csapásmérő képességek területén;

32.üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bejelentését, miszerint Ukrajna megkezdi a szabadalommal védett saját védelmi technológiák külföldi gyártását és exportját az előnyben részesített európai és NATO-partnerek részére; elismeri, hogy Ukrajna jelentős ismereteket és tapasztalatokat szerzett a drónok gyártásával és a drónelhárítási technológiákkal kapcsolatban, és elvárja, hogy az EU és tagállamai tanuljanak ebből a szakértelemből és tudásból, egyszersmind megjegyezi, hogy Ukrajna orosz invázió során felhalmozott katonai és ipari know-how-ja fontos inputot jelenthet; felhívja a Bizottságot és az EDA-t, hogy hangolják össze a pilóta nélküli légi járművek licenszeinek Ukrajnától való megvásárlását annak érdekében, hogy lehetővé tegyék az arra hajlandó tagállamok számára a pilóta nélküli légi járművek gyártását; felhívja továbbá a tagállamokat, hogy többek között az EU és a NATO keretében tegyék hivatalossá az együttműködést, és hozzanak létre struktúrákat a levont tanulságok, a technikai ismeretek és a bevált gyakorlatok cseréjének megkönnyítése érdekében; felszólít az EU és a NATO közötti együttműködésre az ukrajnai harctéri tapasztalatokból levont tanulságok intézményesítése terén azáltal, hogy a doktrinális és technológiai innovációkat integrálják a modern harci körülményekre való felkészülésükbe;

33.felszólít az EDIP-re vonatkozó jogszabály gyors véglegesítésére, valamint arra, hogy azt a SAFE-eszközzel párhuzamosan arra használják fel, hogy pénzügyi forrásokat különítsenek el a pilóta nélküli légi járművekkel folytatott hadviselés Ukrajnától való elsajátítására és Ukrajna e téren történő támogatására; elismeri, hogy a drónkoalíció szerepet játszik az UAV-k szabványosításában, az Ukrajnának nyújtott kritikus fontosságú támogatásban, valamint annak biztosításában, hogy a tagállamok lépést tartsanak a gyorsan változó harctéri körülményekkel;

34.megismétli, hogy Oroszország közelmúltbeli agresszív fellépései nem tántoríthatják el és nem is fogják eltántorítani az EU-t és tagállamait attól, hogy továbbra is elkötelezetten támogassák Ukrajnát az önvédelemhez való természetes jogának gyakorlásában, továbbá emlékeztet, hogy Ukrajna biztonsága hozzájárul Európa egészének biztonságához; hangsúlyozza, hogy alapvető fontosságú, hogy Ukrajna támogatást kapjon légvédelmi képességeinek megerősítésében, mivel az ukrán légtérben való bevetések csökkentik annak kockázatát, hogy a drónok elérjék az EU területét; úgy véli, hogy a háború kimenetele és a nemzetközi közösség álláspontja döntő szerepet fog játszani Oroszország jövőbeli agresszív fellépésének befolyásolásában Európában és azon kívül; sürgeti a tagállamokat, hogy haladéktalanul nyújtsanak további katonai segítséget Ukrajnának, és vegyenek részt további képességek, különösen a légvédelmi lőszerek közös beszerzésében; sürgeti az Ukrajnának szállított nyugati fegyverrendszerek orosz területen található katonai célpontok elleni használatára vonatkozó korlátozások feloldását, mivel ezen célpontokat Ukrajna lakossága és kritikus polgári infrastruktúrája elleni támadások indítására használják fel;

35.ismételten felszólítja a tagállamokat, hogy G7-partnereikkel együtt haladéktalanul hagyják jóvá a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy minden befagyasztott orosz vagyoni eszközt használjanak fel az Ukrajnának nyújtott jelentős összegű támogatás és hitel alapjaként, a visszatérítést pedig a háborús jóvátétel Oroszország általi jövőbeli kifizetésétől tegyék függővé, ami jogilag megalapozott és pénzügyi szempontból jelentős módja annak, hogy fenntartsák és növeljék az Ukrajna katonai szükségleteihez – többek között a drónelhárításhoz – nyújtott uniós támogatást;

36.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a tagállamok kormányainak és parlamentjeinek, a NATO főtitkárának, valamint Ukrajna elnökének és parlamentjének.