P10_TA(2025)0231A társadalmi fejlődésről szóló második világ-csúcstalálkozóAz Európai Parlament 2025. október 9-i állásfoglalása a társadalmi fejlődésről szóló második világ-csúcstalálkozóról (2025/2654(RSP))Az Európai Parlament,

–tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre (EUSZ) és különösen annak 3. cikke,

–tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, és különösen annak 9., 10., 19., 45–48. és 145–161. cikkére,

–tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára,

–tekintettel az Európai Szociális Chartára,

–tekintettel a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányára,

–tekintettel a szociális jogok európai pillérére, amelyet a Tanács, a Parlament és a Bizottság 2017. november 17-én hirdetett ki és írt alá,

–tekintettel a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervre és annak 2030-ra kitűzött kiemelt céljaira,

–tekintettel a Parlament, a Bizottság, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Tanács által 2024. április 16-án aláírt, a szociális jogok európai pillérének jövőjéről szóló La Hulpe-i nyilatkozatra,

–tekintettel az európai gyermekgaranciára,

–tekintettel az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégiára és a nők jogaira vonatkozó ütemtervre,

–tekintettel a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló európai stratégiára,

–tekintettel az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) fenntartható fejlődési céljaira, különösen az 1., 2., 8. és 10. célra,

–tekintettel a társadalmi fejlődésről szóló, 1995. március 14-i koppenhágai nyilatkozatra,

–tekintettel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) alapvető egyezményeire,

–tekintettel az ENSZ Közgyűlésének „A társadalmi fejlődésről szóló második világ-csúcstalálkozó” címet viselő, a „szociális világ-csúcstalálkozó” módozatairól szóló, 2024. július 16-i 78/318. sz. határozatára,

–tekintettel az ENSZ 2024. szeptemberi csúcstalálkozóján elfogadott, jövőt szolgáló paktumra,

–tekintettel az ENSZ Közgyűlésének égisze alatt 2023 szeptemberében a fenntartható fejlődéssel foglalkozó magas szintű politikai fórumon elfogadott politikai nyilatkozatra,

–tekintettel eljárási szabályzata 136. cikkének (2) bekezdésére,

–tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság állásfoglalási indítványára,

A.mivel a fenntartható fejlődés az EUSZ egyik alapelve; mivel a 17 fenntartható fejlődési cél az ENSZ valamennyi tagállama által 2015-ben elfogadott, a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend középpontjában áll; mivel az EU-nak a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend melletti elkötelezettsége átalakulást hozó uniós szakpolitikákban öltött testet;

B.mivel Unió-szerte továbbra is jelentős egyenlőtlenségek vannak az emberek és a régiók között, különösen jövedelmi és nemek közötti egyenlőtlenségek, miközben az infláció és a megélhetési költségek növekedése aránytalanul érinti az alacsony jövedelmű és kiszolgáltatott helyzetű háztartásokat; mivel a lakhatási válság továbbra is jelentős kihívást jelent az egész EU-ban, ami lakhatásból való kirekesztettséghez, lakhatási bizonytalansághoz, magasabb lakhatási költségekhez és a lakhatás elégtelenségéhez vezet; mivel ezek a problémák negatívan befolyásolják a társadalmi kohéziót, a társadalmi felzárkózást és az EU-ban élő emberek társadalmi jólétét; mivel egyes tanulmányok arra utalnak, hogy Európában a kontinens leggazdagabb 10 %-a a vagyon döbbenetesen nagy részét, annak 67 %-át birtokolja, míg a felnőtt lakosság alsó 50 %-a ennek mindössze 1,2 %-ával rendelkezik Global Wealth Report 2023, Credit Suisse AG.; mivel 2023-ban az EU-27-re vonatkozó Gini-együttható 29,6%-os volt, ami 2014 óta enyhén csökkenő tendenciát mutat, miközben 13 tagállam meghaladja ezt az átlagot Living conditions in Europe - income distribution and income inequality (Életkörülmények Európában – jövedelemelosztás és jövedelmi egyenlőtlenség), Eurostat, 2024. november.;

C.mivel az EU a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési tervben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 15 millióval csökkenti a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek – és ezen belül legalább 5 millióval az ilyen kockázatnak kitett gyermekek – számát; mivel a tagállamok közel felében az adatok a szegénység csökkentése terén elért előrehaladás sajnálatos megfordulását jelzik; mivel az EU-ban minden ötödik gyermek továbbra is ki van téve a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának; mivel, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, az EU el fog maradni a 2030-ra kitűzött céljától; mivel emellett az energiaszegénység az európaiak több mint tíz százalékát érinti, súlyosbítva az egyenlőtlenséget; mivel a helyzet világviszonylatban még rosszabb: közel 700 millió ember él mélyszegénységben, és további 2,8 milliárd ember él a mélyszegénységi küszöb és a napi 6,85 USD norma között Poverty, Prosperity, and Planet Report 2024 (A szegénységről, a jólétről és a bolygóról szóló 2024. évi jelentés), Világbank., és az elmúlt három évtizedben a szegénységből kilábalók akár 35%-a visszasüllyedt a szegénységbe;

D.mivel előrelépés történt az EU foglalkoztatási célkitűzésének elérése felé, amely szerint 2030-ra a 20–64 évesek legalább 78%-ának foglalkoztatottnak kell lennie; mivel a Bizottság 2024. őszi gazdasági előrejelzése szerint az uniós foglalkoztatási ráta elérte a 75,8%-ot; mivel a tagállamok kétharmadában a foglalkoztatás növekedése 2023-ban jó úton haladt afelé, hogy elérje a 2030-ra vonatkozó nemzeti célkitűzést; mivel azonban továbbra is jelentős kihívások állnak fenn, mint például a nemek közötti foglalkoztatási különbség és egyes tagállamokban a magas munkanélküliségi ráta, a munkaerőpiac tartós szegmentációja, a szociális védelem hiányosságai, a bizonytalan és atipikus munkavégzés Living and working in Europe 2024 (Élet és munka Európában 2024), Eurofound, 2025. gyakori előfordulása, valamint az ágazatok és régiók között a minőségi foglalkoztatáshoz való hozzáférés terén továbbra is fennálló egyenlőtlenségek; mivel 2024-ben a munkanélküliek 66,6%-a és a foglalkoztatottak 10,9%-a volt kitéve a szegénység kockázatának Living conditions in Europe - poverty and social exclusion (Életkörülmények Európában – szegénység és társadalmi kirekesztés), Eurostat, 2025. április.;

E.mivel az alapkészségek – például az olvasás, a matematika és a természettudományok – terén való alulteljesítés egyre gyakoribb az EU-ban, különösen a hátrányos helyzetű tanulók körében; mivel ez az oktatási egyenlőtlenség aláássa a továbbképzéshez, a képzési lehetőségekhez és a minőségi foglalkoztatáshoz való egyenlő hozzáférést, és hozzájárul a tartós társadalmi és munkaerőpiaci kirekesztéshez;

F.mivel az Európai Unió elfogadta azt a célt, hogy 2030-ra a felnőttek legalább 60%-ának évente képzésben kell részesülnie; mivel a tagállamok nemzeti célok mellett kötelezték el magukat e kiemelt cél elérése érdekében, és mivel a tagállamokban a részvételi arány jelenleg csak 39,5%;

G.mivel a demográfiai kihívások, többek között az idősödő népesség, az alacsony születési ráták és a vidék elnéptelenedése – amikor különösen a fiatalok költöznek városi területekre – súlyosbíthatják a gazdasági egyenlőtlenségeket és károsíthatják a társadalmi fejlődést, valamint az uniós régiók, a munkaerőpiacok, az állami infrastruktúra vonzerejét és következésképpen a jóléti rendszerek fenntarthatóságát, és tovább súlyosbítják az EU-n belüli regionális egyenlőtlenségeket; mivel ezek a kihívások ezért strukturális kihívást jelentenek az EU gazdasága számára; mivel a migránsok munkaerőpiaci integrációja enyhítheti a munkaerőpiaci hiányokat; mivel az alacsony születési rátához jelentős mértékben hozzájáruló tényezők közé tartozik a gyermekgondozáshoz (0–3 éves korig) és a felsőoktatáshoz való egyetemes nyilvános hozzáférés hiánya, a megfizethető lakhatás hiánya, a gyermekek után járó támogatások hiánya vagy elégtelensége, valamint a fizetett szülői szabadság elégtelensége;

H.mivel a munkaerő- és szakemberhiány Unió-szerte növekszik, és azt a demográfiai változás, a zöld és digitális átállás, valamint az új készségek iránti kereslet okozza; mivel egyes ágazatokban a rossz munkafeltételek és a strukturális munkaerőhiány közvetlenül korlátozzák az EU azon képességét, hogy mind a harmadik országokból, mind az EU-n belül tehetségeket vonzzon és tartson meg; mivel a magasabb bérekkel és a munkahelyek stabilitásával járó minőségi foglalkoztatás, valamint a harmadik országbeli állampolgárok munkaerőpiaci integrációja segíthet e kihívások kezelésében;

I.mivel az Eurofound 2024. évi jelentése szerint az öngyilkosságok aránya 2021 óta – évtizedes csökkenést követően – növekszik; mivel többet kell tenni a mentális egészségügyi zavarok okainak a munka- és életkörülmények tekintetében való kezelése érdekében Mental health in the European Union and Norway: risk groups, trends, services and policies (Mentális egészség az Európai Unióban és Norvégiában: kockázati csoportok, tendenciák, szolgáltatások és politikák), Eurofound, megjelenés 2025-ben.;

J.mivel a szociális gazdaság, így a szociális vállalkozások, különböző típusú magánszervezeteket foglalnak magukban, amelyek függetlenek a hatóságoktól, mint szövetkezetek, kölcsönös önsegélyező társaságok, egyesületek (beleértve a jótékonysági szervezeteket is), alapítványok (beleértve a munkaerőpiaci integrációval foglalkozó szociális vállalkozásokat és az egyes uniós tagállamoktól függően más jogi formákat is); megjegyzi, hogy a vállalkozások és szervezetek e sokfélesége, amelyek minden tevékenységi területen működnek, erős identitással rendelkeznek, olyan közös értékeken és jellemzőkön alapul, mint a nemek közötti egyenlőség, a helyi és regionális felelősségvállalás, az éghajlati és környezeti kihívásokra való érzékenység, a befogadás és a demokratikus kormányzás, valamint az egyének és a társadalmi célok a tőke fölé helyezése, oly módon, hogy a nyereség nagy részét újra befektetik – korlátozva annak a tagok vagy részvényesek közötti elosztását – a szervezet fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzéseinek elérése, illetve a kollektív és a közérdek szolgálata érdekében;

K.mivel a nemek közötti bérszakadék tartósan lassú csökkenésével összefüggésben az Eurofound kutatása azt mutatja, hogy számos tagállam eddig nem hajtott végre a bérek átláthatóságára vonatkozó intézkedéseket, és a jelenleg hatályos nemzeti eszközök többsége még nem követeli meg, hogy minden munkát egyenlően értékeljenek Further experiences with pay transparency (További tapasztalatok a bérek átláthatóságával kapcsolatban), Eurofound, megjelenés 2025-ben.;

L.mivel a Szerződések rögzítik a méltányos munkavállalói mobilitást, amely lehetőségeket kínál a vállalatok és a munkavállalók számára, és amelyet elő kell mozdítani az EU-n belüli és a harmadik országbeli munkavállalók körében, biztosítva ugyanakkor a munkavállalói és szociális jogok teljes körű tiszteletben tartását és érvényesítését, többek között a harmadik országbeli állampolgárok számára legális migrációs útvonalak, valamint egyenlő bánásmód és megkülönböztetésmentesség révén, továbbá fellépve a be nem jelentett munkavégzés ellen;

M.mivel az ILO háromoldalú struktúrája és széles körű tagsága azt jelzi, hogy vezető szerepet tölt be a globális munkaügyi normák terén; mivel az ILO társadalmi igazságosság előmozdítására irányuló küldetésével összefüggésben alapvető munkahelyi elvei és jogai középpontjában a mindenki számára méltányos és tisztességes munkakörülmények biztosítása áll, beleértve az egyesülés szabadságát és a kollektív tárgyaláshoz való jogot, a kényszer- vagy kötelező munka valamennyi formájának megszüntetését, a gyermekmunka tényleges megszüntetését, a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés megszüntetését, valamint a biztonságos és egészséges munkakörnyezethez való jogot; mivel az EU összefüggésében ezeket a jogokat az EU-Szerződések, az Alapjogi Charta és az uniós munkajogi vívmányok védik; mivel egyes tagállamok kihívásokkal szembesülnek e kötelezettségek végrehajtása és érvényesítése terén;

N.mivel a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek kulcsszerepet játszanak a tisztességes munkafeltételek biztosításában, valamint a társadalmi igazságosság és egyenlőség előmozdításában; mivel kutatások szerint az ipari demokrácia szorosan összefügg a munka minőségével, a foglalkoztatással és az ipari versenyképességgel Measuring key dimensions of industrial relations and industrial democracy (A munkaügyi kapcsolatok és az ipari demokrácia kulcsfontosságú dimenzióinak mérése), Eurofound, 2023. december.;

1.úgy véli, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak a La Hulpe-i nyilatkozattal összhangban és a cselekvési terv ambiciózus aktualizálása révén fokozniuk kell a szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló erőfeszítéseiket a 2030-ra kitűzött kiemelt célok elérése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy az aktualizált cselekvési terv részeként adott esetben egészítse ki a jelenlegi kiemelt célokat, és terjesszen elő jogalkotási kezdeményezéseket a szociális jogok európai pillérének teljes körű végrehajtása érdekében;

2.felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt a Parlamenttel a jövőre vonatkozó új európai szociális megállapodás kidolgozásában, amely egyértelmű kötelezettségvállalásokat és beruházásokat tartalmaz a következő területeken: a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának csökkentése az EU-ban, valamint a nettó zéró kibocsátás elérése az EU-ban 2050-ig;

3.elismeri, hogy a társadalmi fejlődésről szóló 1995. évi koppenhágai világ-csúcstalálkozó három fő témája – amelyeket a társadalmi fejlődés három pillérének tekintenek, nevezetesen a szegénység felszámolása, a teljes és termelékeny foglalkoztatás és a mindenki számára elérhető tisztességes munka, valamint a társadalmi befogadás – továbbra is releváns és fontos, valamint egymással összefüggő és egymást kölcsönösen megerősítő kérdések;

4.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a szociális eredménytáblát és a társadalmi konvergenciával kapcsolatos keretet használják fel a kockázatok azonosítására és a társadalmi felzárkózás elérése, az egyenlőtlenségek csökkentése, a szociális védelmi rendszerek megerősítése, valamint a tisztességes munkafeltételek és támogató intézkedések előmozdítása terén elért eredmények nyomon követésére az átállás során a méltányosság biztosítása érdekében; hangsúlyozza, hogy e tekintetben fenntartható, méltányos és befogadó Európát kell biztosítani, ahol a szociális jogokat teljes mértékben védik és fenntartják; emlékeztet arra, hogy az uniós polgárok a szociális Európát egyik prioritásukként azonosítják; ezért hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak sürgősen elő kell terjesztenie egy a minőségi munkahelyekre vonatkozó csomagot, amely tartalmazza a minőségi munkahelyek biztosításához szükséges jogalkotási kezdeményezéseket és beruházásokat;

5.sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a munkahelyi demokráciát, a szociális párbeszédet, a kollektív tárgyalásokat és a munkavállalói jogok védelmét, különösen a zöld és digitális átállással összefüggésben; hangsúlyozza, hogy a következő többéves pénzügyi keretben (MFF) is elegendő forrást kell elkülöníteni a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások támogatására, valamint a szociális partnerek kapacitásépítésének megerősítésére; további erőfeszítéseket szorgalmaz a férfiak és nők által végzett egyenlő munkáért járó egyenlő bér biztosítása, a bérek átláthatóságának fokozása és a nemek közötti egyenlőtlenség kezelése érdekében a nemek közötti bér, nyugdíj- és foglalkoztatási különbségek Unión belüli megszüntetése érdekében; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy valamennyi szakpolitikai területen és jogszabályban biztosítsák a nemek közötti egyenlőség általános érvényesülését;

6.fokozott erőfeszítéseket szorgalmaz a munka világában a hátrányos megkülönböztetés és a zaklatás elleni küzdelem terén; hangsúlyozza a munkahelyi megelőző és védelmi intézkedések fontosságát a munkavállalók jóllétének, valamint testi és mentális egészségének védelme érdekében; megjegyzi, hogy egyre gyakoribb a munkával kapcsolatos pszichés szorongás, ami a munkaszervezés új formáival, az állandó összeköttetéssel és a digitális megfigyeléssel áll összefüggésben Living and Working in the EU e-survey 2024 (Élet és munka az EU-ban, 2024. évi elektronikus felmérés), Eurofound, 2024.;

7.emlékeztet arra, hogy az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje és a kapcsolódó célok elismerik, hogy a szegénység valamennyi formájának és dimenziójának, köztük a mélyszegénységnek a felszámolása a legnagyobb globális kihívás és egyúttal a fenntartható fejlődés elengedhetetlen előfeltétele, és hogy senkit sem szabad hátrahagyni, és a leginkább lemaradottakat kell elsőként elérni; ezért holisztikus megközelítést szorgalmaz a szegénység felszámolása, a szociális védelem és a befogadás terén, valamint javaslatot egy olyan ambiciózus stratégiára, amelyet a következő MFF-ben megfelelő támogatás kísér, és amely a szegénység elleni uniós stratégiáról szóló, közelgő saját kezdeményezésű parlamenti jelentésen és a megfizethető lakhatásra vonatkozó, a lakhatási válság kezelését és a hajléktalanság elleni küzdelmet szolgáló ambiciózus terven alapul; hangsúlyozza, hogy ezeknek az új kezdeményezéseknek ki kell egészíteniük az egyéb kapcsolódó uniós stratégiákat a szegénység elleni küzdelem többdimenziós megközelítésének biztosítása érdekében; emlékeztet arra, hogy a Bizottság becslése szerint a szociális beruházások már 2020-ban is évente 192 milliárd EUR összeggel maradtak el a polgárok szükségleteinek kielégítéséhez szükséges összegektől; e tekintetben hangsúlyozza a vonatkozó európai alapok szerepét a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben, és kiemeli, hogy a következő MFF-ben erős, önálló eszközöket kell fenntartani a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdése érdekében;

8.emlékeztet továbbá arra, hogy az EU szerepet játszik a harmadik országok társadalmi fejlődésében, többek között a Globális Európához hasonló források révén; mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy számos ország visszavonta a fejlesztésre, többek között a társadalmi fejlődésre szánt finanszírozást, ami rendkívül súlyos következményekkel jár az emberek életére és megélhetésére; sürgeti az EU-t, hogy a stabilitás és a stabil forrásellátottság biztosítása érdekében a jelenlegi és a következő MFF-ben továbbra is határozottan kötelezze el magát a fejlődő országok társadalmi fejlődésének támogatása mellett és működjön együtt valamennyi érintett szereplővel annak érdekében, hogy világszerte biztosítsa a társadalmi fejlesztési célkitűzések iránti folyamatos elkötelezettséget;

9.sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a gyermekszegénység kezelésére az európai gyermekgaranciára vonatkozó nemzeti cselekvési tervük végrehajtása révén, és felszólítja a Bizottságot, hogy a következő MFF-ben különítsen el jelentős költségvetési forrásokat erre a célra;

10.üdvözli a platformalapú munkavégzésről szóló irányelv Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/2831 irányelve (2024. október 23.) a platformalapú munkavégzés munkafeltételeinek javításáról (HL L, 2024/2831, 2024.11.11., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2024/2831/oj). közelmúltbeli elfogadását, amely mérföldkő a digitális gazdaságban dolgozó munkavállalók védelme terén; hangsúlyozza, hogy a munkavállalókat a mesterséges intelligencia által érintett valamennyi ágazatban ugyanebben a védelemben kell részesíteni, biztosítva, hogy az „emberi ellenőrzés” elve kötelező erejű normává váljon, és megismétli a mesterséges intelligenciára és az algoritmikus munkahelyi irányításra vonatkozó új jogi kezdeményezésekre, valamint a lecsatlakozáshoz való jogra irányuló felhívást; emlékeztet arra, hogy az MI-rendszerek bevezetésének összhangban kell lennie a zöld átállással és az éghajlat-politikai célokkal; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy fenntartható, minőségi munkahelyeket hozzanak létre a fejlődő vagy a kettős átállás során átalakult ágazatokban, és hogy megerősítsék az átállások kezelésére és a rájuk való felkészülésre szolgáló jogi keretet, és ugyanakkor előmozdítsák a szociális partnerek szerepét és részvételét, valamint az inkluzív munkaerőpiaci szakpolitikákat;

11.kiemeli, hogy továbbra is biztosítani kell a minőségi, ingyenes állami oktatás, a minőségi képzési politikák és az egész életen át tartó tanulás általános hozzáférhetőségét, ami tisztességes béreket biztosító minőségi munkahelyek létrejöttét eredményezi; megjegyzi, hogy a képzési támogatással járó stratégiai továbbképzési, átképzési és képzési programoknak minden munkavállaló, köztük a fogyatékossággal élők számára is elérhetőknek kell lenniük, és a munkavállalók igényeihez és képességeihez kell igazodniuk; ezért kéri a munkavállalók képzéshez és továbbképzéshez való, személyhez fűződő jogának uniós szintű bevezetését;

12.hangsúlyozza, hogy tekintettel a klíma és a biológiai sokféleség válságára, valamint a gazdasági és demográfiai kihívásokra, az EU-n belül egyetlen nemzedéket vagy régiót sem szabad hátrahagyni, sem most, sem a jövőben, valamint hogy mindenki számára egyetemes hozzáférést kell biztosítani az igazságos átmenethez; kéri fiatal és idős, valamint fogyatékossággal élő személyek támogatására irányuló kezdeményezések, valamint elnéptelenedő régiókat célzó intézkedések előterjesztését, például az infrastruktúrához való jobb és akadálymentes hozzáférés, többek között a tömegközlekedés, a digitális konnektivitás, a megfizethető lakhatás, a közszolgáltatások, az egészségügyi ellátás, a hosszú távú és kisgyermekkori gondozás és az oktatás, valamint a jobb munkalehetőségekbe való beruházás terén az elnéptelenedés megelőzése céljából; felszólítja a tagállamokat, hogy garantálják a magas színvonalú közszolgáltatásokhoz való egyetemes, jogokon alapuló hozzáférést, és kéri, hogy fektessenek be ezekbe; felszólítja továbbá a Bizottságot és a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre az európai gondozási stratégiát a minőségi, megfizethető és akadálymentes gondozási szolgáltatások Unió-szerte való biztosítása céljából;

13.sürgeti az EU-t és a tagállamokat, hogy biztosítsák a társadalmilag igazságos zöld átállást, külön támogatást nyújtva a strukturális változások és az új munkaerőpiaci követelmények által érintett munkavállalóknak, háztartásoknak, régióknak és vállalkozásoknak; megjegyzi, hogy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást és annak csökkentését célzó stratégiák – ha azokat alapos társadalmi párbeszéd keretében gondosan kidolgozzák – ellenálló gazdasági ökoszisztémákat, minőségi munkahelyeket, fenntartható vállalkozásokat és olyan inkluzívabb társadalmakat hozhatnak létre, amelyekben senkit sem hagynak hátra;

14.arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy támaszkodjanak a Szociális Klímaalapra, és uniós finanszírozási támogatással teremtsék meg a szociális védelmi rendszerek nemzeti szintű adaptációjának alapjait annak érdekében, hogy biztosítsák az éghajlatváltozás és a környezetkárosodás munkahelyekre és életkörülményekre gyakorolt hatásaival szembeni társadalmi rezilienciát, valamint azt, hogy az érintett közösségek teljes mértékben felkészüljenek az új munkaerőpiacra;

15.további támogatást kér a harmadik országbeli állampolgárok számára az uniós munkaerőpiacra való beilleszkedéshez és tehetségük teljes körű kiaknázásához, hatékony integrációs politika által megerősített minőségi munkahelyekkel és munkakörülményekkel, teljes mértékben kiegészítve az EU-n belüli tehetségek kiaknázását;

16.szorgalmazza az aktív munkaerőpiaci intézkedések szoros nyomon követését, valamint a megfelelő jövedelemtámogatást, a tisztességes és megfizethető lakhatáshoz való hozzáférést és az általános szociális biztonsági intézkedéseket a munkaerőpiacról leginkább kiszorult személyek, különösen a nők, a fogyatékossággal élők, a migránsok, az LGBTIQ+ közösség tagjai, a munkaerőpiacra belépő fiatalok, az idősek, a vidéki és távoli területeken élők, a tartósan munkanélküliek, valamint a romák és más kisebbségek egyenlő részvételének biztosítása érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy az önfoglalkoztatók számára is megfelelő szociális védelemre és támogatásra van szükség; ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy a foglalkoztatást helyettesítő támogatások szintje az EU-ban többnyire jóval a nemzeti szegénységi küszöb alatt van; sürgeti a tagállamokat, hogy maradéktalanul hajtsák végre a megfelelő minimumjövedelemről szóló tanácsi ajánlást A Tanács ajánlása (2023. január 30.) az aktív befogadást biztosító megfelelő minimumjövedelemről (HL C 41., 2023.2.3., 1. o.).; emlékeztet arra, hogy a minimumjövedelem-rendszerek világszerte fontos szerepet játszanak az emberek szegénységből való kiemelésében;

17.úgy véli, hogy a szociális gazdaság a szociális jogok európai pillére és célkitűzései végrehajtásának alapvető mozgatórugója, és gyakran biztosít foglalkoztatást és továbbképzést a veszélyeztetett és kirekesztett csoportok számára; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a minőségi, tisztességes és inkluzív foglalkoztatás előmozdítása érdekében erősítsék meg a szociális vállalkozásoknak nyújtott támogatásukat; kiemeli, hogy a szociális gazdaság projektjei általában megkövetelik az állami szervezetekkel való szoros partnerséget, ezért arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki együttműködési keretet az állami hatóságok és a szociális gazdasági szervezetek számára;

18.hangsúlyozza, hogy a 2030-as fenntartható fejlődési célok eléréséhez továbbá a jogállamiságon, a felelős intézményeken, a hatékony alkalmazáson, a nyomon követésen, a végrehajtáson és a jogbizonytalanság elkerülésén alapuló jó kormányzási elvek alkalmazására van szükség, az uniós tagságot kérelmező országok esetében is; kéri, hogy a második világ-csúcstalálkozó nyomán elfogadott politikai nyilatkozat tartalmazzon erős nyomonkövetési és felülvizsgálati mechanizmusokat, valamint érdemi kötelezettségvállalásokat a fenntartható fejlődési célok előmozdítására és a társadalmi fejlődés tartós hiányosságainak kezelésére; hangsúlyozza, hogy rendszeres és alapos felülvizsgálati folyamatra van szükség, beleértve a kétévenkénti miniszteri nyilatkozatokat; támogatja az ENSZ Szociális Fejlesztési Bizottságának újjáélesztését, valamint a munkaügyi minisztériumok és a szociális partnerek nagyobb mértékű bevonását, és felkéri az ILO-t, hogy járjon el az elsődleges nyomon követésért felelős szervezetként;

19.emlékeztet arra, hogy Európában és világszerte a béke és a globális együttműködés a fenntartható fejlődés elérésének alapvető feltétele; kiemeli, hogy az EU-nak vezető szerepet kell játszania a nemzetközi emberi jogok területén a nemzetközi emberi jogi eszközök teljes körű és hatékony végrehajtása révén; megjegyzi, hogy az emberi jogi eszközök iránti globális elkötelezettséget szintén meg kell erősíteni diplomáciai és gazdasági lehetőségek felhasználásával, valamint azáltal, hogy lehetővé teszik mások – például nem kormányzati szervezetek és szakszervezetek – számára, hogy szabadon munkálkodjanak az emberi jogok és szociális normák világszerte történő előmozdításán; sürgeti az ENSZ tagállamait, hogy támogassák és mozdítsák elő területükön a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek szerepét, és biztosítsák érdemi bevonásukat a csúcstalálkozó előkészítésébe és nyomon követésébe; kiemeli, hogy a szakpolitikai döntéshozatalban és a hatékony kollektív tárgyalásokban való, több érdekelt felet bevonó erős szerepvállalás jelentősen hozzájárulhat a társadalmi fejlődés célkitűzései felé történő előrelépéshez; emlékeztet arra, hogy az emberi jogokat és a szociális jogokat csak olyan országok tudják hitelesen előmozdítani, amelyek maguk is eleget tesznek kötelezettségeiknek;

20.felszólítja az ENSZ-t és valamennyi részt vevő országot, és különösen a szociális csúcstalálkozónak otthont adó országokat, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben a munkavállalói és szociális jogokat, többek között az ILO alapvető egyezményeinek ratifikálása és a társadalmi igazságosságról szóló nyilatkozat értékei melletti elköteleződés révén; kiemeli, hogy a szociális jogok európai pillére, valamint a La Hulpe-i nyilatkozat fontos szerepet tölt be az erős szociális Európa kiépítése szempontjából; hangsúlyozza, hogy meg kell újítani az uniós szociális célok és a fenntartható fejlődési célok 2030-ig történő elérése iránti elkötelezettséget Európában és világszerte;

21.aggodalommal veszi tudomásul, hogy a fenntartható fejlődési célok elérése felé Unió-szerte lassú az előrehaladás, mivel az előrehaladás 2020 és 2023 közötti üteme nem érte el a 2016 és 2019 közötti előrehaladás ütemének felét; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Bizottság jelenlegi elnökének politikai iránymutatása nem említi kifejezetten a fenntartható fejlődési célokat; hangsúlyozza, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a társadalmi haladás és a fenntartható fejlődési célok elérése iránti elkötelezettségét; felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tartsák tiszteletben az EU közös céljaival és különösen az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkével kapcsolatos kötelezettségvállalásukat; e tekintetben felszólítja az EU-t, hogy konstruktívan vegyen részt az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségéről szóló ENSZ-szerződés elfogadásában annak érdekében, hogy szabályozza a transznacionális vállalatok és más üzleti vállalkozások tevékenységét, megerősítse a méltányos bérezési gyakorlatokat az EU-n kívül, és lehetővé tegye a tisztességtelen bérezési gyakorlatok áldozatai számára, hogy jogorvoslatért folyamodjanak;

22.felszólítja az EU-t, hogy az ILO 204. számú ajánlásával összhangban támogassa az informális foglalkoztatásról a formális foglalkoztatásra való világszintű átállást a tisztességes munkaügyi normák, a tisztességes munka és a szociális védelemhez való hozzáférés előmozdítása révén; ösztönzi e cél beépítését az EU fejlesztési, kereskedelmi és külügyi szakpolitikáiba;

23.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.