1.hangsúlyozza, hogy olyan időtálló modellre van szükség, amely fenntartja az új jogszabályi keret alapelveit, ugyanakkor integrálja a felmerülő szakpolitikai prioritásokat és a 2022. évi értékelés megállapításait, különösen a fenntarthatóságot, a digitalizációt és a megerősített piacfelügyeletet; hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálatnak a fogyasztók és a vállalkozások javát kell szolgálnia;

2.hangsúlyozza, hogy olyan új jogszabályi keretre van szükség, amely összhangban van a jogbiztonság és az átláthatóság mind a fogyasztók, mind a vállalkozások számára történő növelésére, valamint az EU versenyképességének megerősítésére és egyszerűsített megfelelési eljárásokkal történő érvényesítésre irányuló átfogó célkitűzésekkel, a biztonsági vagy minőségi előírások csökkentése nélkül; hangsúlyozza, hogy egyszerűsítésre kell törekedni a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése érdekében anélkül, hogy aláásnák az elfogadott szakpolitikai célkitűzéseket vagy gyengítenék a fogyasztóvédelmet;

3.kéri a felülvizsgálatot a termékekre vonatkozó uniós jogszabályok közötti összhang biztosítása érdekében, beleértve az általános termékbiztonsági rendeletet, a termékfelelősségről szóló irányelvet, a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletet, a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályt Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1689 rendelete (2024. június 13.) a mesterséges intelligenciára vonatkozó harmonizált szabályok megállapításáról, valamint a 300/2008/EK, a 167/2013/EU, a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1139 és az (EU) 2019/2144 rendelet, továbbá a 2014/90/EU, az (EU) 2016/797 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet) (HL L, 2024/1689, 2024.7.12., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1689/oj). és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, valamint a biztonságos és megfelelő termékek belső piacon belüli szabad mozgásának biztosítása érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a jogbiztonság fokozása, a fogyasztóvédelem megerősítése és annak biztosítása érdekében, hogy az uniós gazdasági szereplők egyenlő feltételek mellett működhessenek a belső piacon és a nem uniós vállalatokkal szemben, vizsgálja felül és adott esetben frissítse a gazdasági szereplők szerepeit és felelősségi körét, valamint a 768/2008/EK határozat szerinti kötelezettségeit;

4.hangsúlyozza, hogy az EU-ban a nem uniós kereskedők nevében a termékmegfelelésért felelős személy gyakran nem képes fogyasztói jogorvoslatot vagy kártérítést nyújtani, különösen akkor, ha meghatalmazott képviselőként jár el; elismeri továbbá, hogy nincsenek harmonizált követelmények annak biztosítására, hogy ezek a szereplők teljesíteni tudják kötelezettségeiket; sürgeti a Bizottságot, hogy gyorsítsa fel „az uniós piacon forgalomba hozott termékekért felelős személyre” vonatkozó rendelkezések hatékonyságának mélyreható értékelését, valamint hogy építsen a piaci stabilizációs tartalék 4. cikkéről szóló időközi jelentés eredményeire is; felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg egy olyan kötelező követelmény bevezetését, amely szerint a nem uniós kereskedőknek fokozott jogi és pénzügyi felelősséggel rendelkező felelős személyt kell kinevezniük az EU-ban annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók ne maradjanak jogorvoslat nélkül, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva az uniós és a nem uniós vállalatok számára; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy állapítson meg működési követelményeket a felelős személyek számára, amelyek magukban foglalhatnak a gazdasági fizetőképességükkel vagy feladataik hatékony ellátására való képességükkel kapcsolatos szempontokat is;

5.hangsúlyozza, hogy az új jogszabályi keretnek tovább kell fejlődnie, hogy támogassa a körforgásos gazdaság és a digitalizáció követelményeinek integrálását, amint azt az új jogszabályi keret célravezetőségi vizsgálata és értékelése is kiemeli; megjegyzi, hogy ez magában foglalja annak biztosítását, hogy a megfelelőségértékelések hatékonyan kezeljék a gyorsan fejlődő technológiák – például a szoftver- és hardverfrissítések, a termékek összekapcsoltsága és a mesterséges intelligencia – jelentette kihívásokat, amelyek a termékek forgalomba hozatalát követően potenciálisan megváltoztathatják az alapvető termékjellemzőket, miközben támogatják a versenyképességet és az egyszerűsített megfelelési eljárásokat is;

6.felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa az új jogszabályi keret megfelelő alkalmazását, amelynek összhangban kell lennie a meglévő uniós jogszabályokkal, többek között a mesterséges intelligencia használatával és az automatizált döntéshozatallal kapcsolatos fogyasztóvédelmet erősítő rendelkezésekkel; e tekintetben emlékeztet az általános adatvédelmi rendelet Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/679/oj). és a mesterséges intelligenciáról szóló rendelet meglévő rendelkezéseire, amelyek értelmében a fogyasztókat egyértelműen tájékoztatni kell abban az esetben, ha a döntéseket mesterséges intelligencia vagy automatizált feldolgozás alkalmazásával hozzák, különösen ha személyes adatokról van szó, és hogy a fogyasztók számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ilyen esetekben emberi beavatkozást kérjenek;

7.hangsúlyozza a piaci stabilizációs tartalék mint az új jogszabályi keret sarokköve hatékony és következetes végrehajtásának fontosságát; hangsúlyozza a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok alapvető szerepét az uniós piacon forgalomba hozott termékek, köztük az online értékesített termékek biztonságának és megfelelőségének biztosításában; felszólít működési kapacitásuk és koordinációjuk megerősítésére nemzeti és uniós szinten egyaránt, különösen jobb kockázatalapú tervezés és közös fellépések révén, és felhívja a Bizottságot, hogy értékelje egy uniós piacfelügyeleti hatóság szükségességét; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell a piacfelügyeleti hatóságok megfelelő erőforrásait, a jobb együttműködést, a fokozott információcserét és a digitális eszközök használatát; ösztönzi a Bizottságot és a tagállamokat, hogy továbbra is támogassák az olyan együttműködési mechanizmusokat, mint az uniós termékmegfelelőségi hálózat, és biztosítsák az ágazatokon és határokon átnyúló következetes végrehajtási gyakorlatokat a jól működő piacfelügyeleti rendszer biztosítása érdekében, amely elengedhetetlen a fogyasztóvédelem, a tisztességes verseny és az egységes piacba vetett bizalom megőrzéséhez;

8.megjegyzi, hogy a piaci stabilizációs tartalék értékelése még nem képezi részét az új jogszabályi keret felülvizsgálatának, de azt 2026 decemberéig le kell zárni a felülvizsgálatra irányuló javaslattal együtt; hangsúlyozza, hogy a piaci stabilizációs tartalék kulcsszerepet játszik a piacfelügyelet hatékonyságának EU-szerte történő fokozásában; javasolja, hogy a piaci stabilizációs tartalék kockázatértékelését továbbra is használják a magas kockázatú termékek azonosítására és a gazdasági szereplők, különösen a harmadik országbeli gazdasági szereplők megfelelési előzményeinek nyomon követésére; felkéri a Bizottságot, hogy értékelje egy kockázatalapú riasztási rendszer megvalósíthatóságát azon üzemeltetők számára, akik korábban rossz megfelelési teljesítménnyel rendelkeztek, és amely lehetővé tenné a megerősített piacfelügyeleti nyomon követést; javasolja egy proaktívabb és digitálisan támogatott felügyeleti mechanizmus bevezetését, amelyet a tagállamok által kijelölt nemzeti hatóságokra bíznak a hatékonyabb és következetesebb felügyelet biztosítása érdekében; ezzel összefüggésben hangsúlyozza a piaci stabilizációs tartalék aktualizálásának fontosságát a piacfelügyeleti hatóságok intézkedéseinek és információcseréjének észszerűsítése és szabványosítása érdekében az EU-ban; javasolja, hogy dolgozzanak ki fő teljesítménymutatókat a megfelelés szisztematikus és objektív értékelésére;

9.kiemeli a horizontális és interoperábilis digitális termékútlevél mint olyan eszköz előnyeit, amely hozzáférést biztosít a termékjellemzőkre, a termékmegfelelőségre, az ellátási láncokra, az energiahatékonyságra, a részletes fenntarthatósági teljesítménymérőkre vonatkozó harmonizált információkhoz, valamint a termékösszetételre, a tartósságra, a javíthatóságra, az újrafelhasználhatóságra, az újrafeldolgozhatóságra, a karbantartási költségekre, valamint a pótalkatrészek árára és rendelkezésre állására vonatkozó alapvető adatokhoz; megjegyzi, hogy a digitális termékútlevélben feltüntetendő konkrét információknak figyelembe kell venniük a termékkategóriát, amelyhez eltérő hozzáférési jogok kapcsolódnak az érintett szereplőktől függően; úgy véli, hogy a digitális termékútlevélnek az értéklánc mentén referenciaponttá kell válnia a fogyasztók, a hatóságok és a vállalkozások számára;

10.úgy véli, hogy a megfelelőségi követelmények egyszerűsítése érdekében a digitális termékútlevélnek a jelenlegi megfelelőségi nyilatkozatok helyébe kell lépnie; ezzel összefüggésben üdvözli a játékok biztonságáról szóló, küszöbön álló rendeletet, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy megfelelőségi nyilatkozatok készítése helyett teljes mértékben a digitális termékútlevélre támaszkodjanak;

11.hangsúlyozza, hogy a digitális termékútlevél fontos szerepet játszik abban, hogy a fogyasztók megalapozott döntéseket hozhassanak, és ezáltal kiépíti a fogyasztói bizalmat és elősegíti a körforgásos termékáramot; hangsúlyozza, hogy az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi céljaival összhangban képes támogatni a fenntartható fogyasztást, és hozzá tud járulni ahhoz, hogy a fogyasztókat a fenntartható gazdaság érdekében bevonják az egységes piacba;

12.hangsúlyozza, hogy a horizontális digitális termékútlevél jelentősen javítaná a piacfelügyeleti és vámhatóságok munkáját, mivel lehetővé tenné az alapvető termékmegfelelőségi információk hatékony átvilágítását a megfelelőségi ellenőrzések céljából; hangsúlyozza, hogy a piacfelügyeleti hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a gazdasági szereplők mindig rendelkezésre bocsássák a szükséges adatokat, és hogy azok folyamatosan hozzáférhetők legyenek a fogyasztók, a hatóságok, a felújítók és a javítók számára, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott határidőknek, hozzáférési jogoknak és egyéb vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak testre szabott segítséget, egyértelmű iránymutatásokat, egyszerűsített eljárásokat és kapacitásépítési eszközöket kell biztosítania az érintett gazdasági szereplők, különösen a kkv-k számára a digitális termékútlevél végrehajtásának megkönnyítése érdekében;

13.felkéri a Bizottságot, hogy dolgozzon ki ambiciózus stratégiát a digitális termékútlevél és a meglévő adatbázisok, többek között az uniós Safety Gate, a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszer, a Certex és a jövőbeli uniós vámügyi adatközpont, valamint a fogyasztóvédelmi rendelet keretében kidolgozott mechanizmusok közötti interoperabilitás biztosítására; úgy véli, hogy a digitális termékútlevélben szereplő adatoknak géppel olvashatónak és e rendszerek között könnyen átadhatónak kell lenniük annak biztosítása érdekében, hogy az egyik piacfelügyeleti vagy vámhatóság által nem biztonságosnak vagy nem megfelelőnek minősített termékeket automatikusan mindenki számára megjelöljék;

14.felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a digitális termékútlevél – mint az uniós piacon forgalmazott valamennyi releváns termékre vonatkozó horizontális követelmény – az új jogszabályi keretbe történő fokozatos integrálásának megvalósíthatóságát; megjegyzi azonban, hogy a digitális termékútlevél még a fejlesztés korai szakaszában van, és fokozatos megközelítést igényel annak biztosítása érdekében, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodni tudjanak az alkalmazandó követelményekhez a teljes körű végrehajtás érdekében;

15.elismeri, hogy különböző vállalatok aktívan fejlesztenek használt árukra szabott DPP-megoldásokat, és hogy az ilyen termékek életciklusának nyomon követésére szolgáló technológiai eszközök már rendelkezésre állnak; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje az ilyen kezdeményezéseket, és mérlegelje, hogy a használt termékekre vonatkozó digitális termékútlevél fokozatos bevezetése az új termékekre vonatkozó digitális termékútlevél teljes körű végrehajtását követően hozzájárulhat-e a körforgásos gazdaság üzleti modelljeinek előmozdításához, a fogyasztói bizalom kiépítéséhez, a környezetvédelmi célkitűzések támogatásához, a biztonsági normák tiszteletben tartása mellett azáltal, hogy lehetővé teszi mind a piacfelügyeleti hatóságok, mind a fogyasztók számára a használt termékek jogszerűségének, minőségének és teljesítményének értékelését; hangsúlyozza azonban a használt termékekkel kapcsolatos sajátos következményeket, amennyiben az eladó – gyakran fogyasztó – a digitális termékútlevél megfelelő frissítésére irányuló képessége korlátozott lehet; megjegyzi ezért, hogy az olyan gazdasági szereplők, mint a használt cikkek felújítói, újragyártói és importőrei számára nehéznek bizonyulhat az eredeti információk beszerzése; felhívja a Bizottságot, hogy a digitális termékútlevelet és a kapcsolódó követelményeket a körforgásos termékekkel összefüggésben vizsgálja, és értékelje, hogy azok hogyan tudják a legjobban előmozdítani a körforgásos gazdaságot.

16.úgy véli, hogy a digitális termékútlevelet olyan módon kell végrehajtani, amely támogatja a gazdasági szereplőket azáltal, hogy egyszerűsíti megfelelési kötelezettségeiket, több kötelező információ digitális közlését teszi lehetővé, csökkenti a papíralapú tájékoztatási követelményeket, és egy olyan eszközt biztosít, amellyel egyszerre teljesíthető az összes termék-megfelelőségi és tájékoztatási kötelezettség; hangsúlyozza azonban, hogy a fogyasztók biztonságának biztosításához elengedhetetlen információkat papíralapú formátumban is rendelkezésre kell bocsátani azon felhasználók számára, akik esetleg nem rendelkeznek az ilyen információkhoz való hozzáféréshez szükséges digitális jártassággal vagy technikai eszközökkel;

17.elismeri, hogy a CE-jelölés előnyösnek bizonyult abban a tekintetben, hogy lehetővé tette a gyártók számára a termék megfelelőségének igazolását, amelyet ezt követően a piacfelügyeleti hatóságok értékelhetnek; elismeri, hogy javítani kell a CE-jelöléssel és a fogyasztók számára a megtévesztő biztonsági vagy minőségi címke kockázataival kapcsolatos tudatosságot; rámutat arra, hogy a félreértések elkerülése és a digitális termékútlevélen keresztüli információáramlás egyszerűsítése érdekében a Bizottságnak értékelnie kell a CE-jelölés különböző termékkategóriáknak megfelelő módon történő alkalmazásának megvalósíthatóságát, és értékelnie kell, hogy a CE-jelölést fizikai formátumban kell-e alkalmazni a terméken, vagy inkább csak a digitális termékútlevélen keresztül kell-e kifejezni;

18.felhívja a Bizottságot, hogy fontolja meg a CE-jelölésre vonatkozó releváns információk digitális termékútlevélen keresztüli egyszerűsítését az átláthatóság fokozása és az átfogó termékinformációk biztosítása érdekében; úgy véli, hogy a Bizottságnak fokoznia kell erőfeszítéseit annak biztosítása érdekében, hogy a digitális termékútlevél adathordozói (például QR-kódok, vonalkódok vagy RFID-k) megfelelő és arányos technikai biztonsági intézkedéseket tartalmazzanak, amelyek célja az egyes termékkategóriákra jellemző hamisítás kockázatának jelentős csökkentése az adatok hitelességének és integritásának biztosítása, az engedély nélküli sokszorosítás megelőzése és a piacfelügyeleti mechanizmusok megerősítése érdekében, hozzájárulva ezáltal a nagyobb fenntarthatósághoz és a fokozott fogyasztóvédelemhez;

19.felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a harmonizált módszerek használatának lehetőségét a digitális termékútlevélben a környezetvédelemre, a tartósságra és a teljesítményre vonatkozó mérések tekintetében annak érdekében, hogy támogassa az egyes termékek jellemzőihez igazított uniós szintű fenntarthatósági mutatók esetleges létrehozását, integrálva a releváns mutatókat, például a körforgásosság tekintetében a nyomonkövethetőséget, az újrafeldolgozhatóságot és a teljesítményt; hangsúlyozza, hogy ennek az indexnek a digitális termékútlevélen keresztül közvetlenül és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie a terméken elhelyezett adathordozó, például QR-kód révén, lehetővé téve a fogyasztók számára a termékkel kapcsolatos egyértelmű, strukturált, szabványosított és ellenőrizhető információkhoz való hozzáférést a fogyasztói bizalom és tudatosság növelése érdekében; úgy véli, hogy ez az uniós vállalkozások számára is előnyös lenne, mivel a harmonizált módszerek alkalmazása megkönnyítené saját fenntarthatósági indexeik kidolgozását és csökkentené a megfelelési költségeket, míg a nagyobb átláthatóság lehetővé tenné számukra, hogy az ár vagy a mennyiség helyett a minőség és a fenntarthatóság alapján versenyezzenek;

20.hangsúlyozza annak lehetőségét, hogy a digitális termékútlevelet olyan módon integrálják a hulladékhierarchia elveibe, amelyet megfelelő mutatókkal lehetne támogatni annak érdekében, hogy az újrahasználat elsőbbséget élvezzen az újrafeldolgozással szemben; hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy a gyártók hosszabb ideig megőrizzék a kulcsfontosságú termékadatokat;

21.támogatja az új jogszabályi keret összehangolását a fenntarthatóságot, a javíthatóságot és a hosszabb élettartamú termékek tervezését előmozdító szélesebb körű uniós kezdeményezésekkel, például a környezettudatos tervezéssel, a javításhoz való joggal, a fogyasztók zöld átállásban való szerepvállalásának növelésével, a szabványosítási rendelettel és a hulladékokról szóló keretirányelvvel Az Európai Parlament és a Tanács 2008/98/EK irányelve (2008. november 19.) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2008.11.22., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2008/98/oj)., ezáltal ösztönözve a fogyasztókat a nem fenntartható fogyasztási mintákról való átállásra, biztosítva ugyanakkor, hogy az új jogszabályi keret felülvizsgálata előmozdítsa a digitalizációt és az egyszerűsített eljárásokat, és fokozni fogja az uniós vállalkozások versenyképességét;

22.felkéri a Bizottságot, hogy értékelje a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek az új jogszabályi keretbe való integrálásának megvalósíthatóságát egy olyan harmonizált keret elfogadása érdekében, amely olyan intézkedéseket is magában foglalhatna, mint a pénzügyi ösztönzők és a javítási utalványok; úgy véli, hogy a Bizottságnak értékelnie kell, hogy az új jogszabályi kereten belül a felelősségi körök egyértelmű meghatározásai és elhatárolásai megelőzhetik-e az átfedéseket, és biztosítják-e, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi rendelkezések a párhuzamosság helyett megerősítsék az ágazati és hulladékgazdálkodási jogszabályokat, a megfelelési követelmények egyszerűsítése révén előmozdítsák a versenyképességet, különösen az alacsonyabb környezeti lábnyomú, helyben előállított áruk esetében, növeljék az átláthatóságot, és biztosítsák a tisztességes versenyt a belső piacon;

23.határozottan úgy véli, hogy a tartósság kulcsfontosságú a kiváló minőségű, hosszú élettartamú termékek előmozdítása szempontjából, és a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendelettel összhangban az új jogszabályi keretnek törekednie kell annak biztosítására, hogy a gyártók a termékkategóriáktól függően hosszabb ideig bocsássák rendelkezésre a pótalkatrészeket és a karbantartási szolgáltatásokat, biztosítva, hogy a termékek működőképesek maradjanak, és csökkentve a korai ártalmatlanítás gyakoriságát és csökkentve ezáltal idő előtti hulladékká válást;

24.felhívja továbbá a Bizottságot, hogy az új jogszabályi kereten belül hozzon létre harmonizált rendelkezéseket a termékek újrafeldolgozására és életciklusuk végén történő megfelelő ártalmatlanítására vonatkozóan, figyelembe véve a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletben és a hulladékokról szóló keretirányelvben meghatározott követelményeket; javasolja, hogy ez tartalmazzon a visszavételi rendszerekkel kapcsolatos rendelkezéseket és célzott támogatási intézkedéseket a digitális eszközök és egyéb termékek felújításának, újrafelhasználásának és fenntartható kezelésének előmozdítása érdekében;

25.aggodalmát fejezi ki a gyorsdivat és az ultragyors divat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai, valamint azok tényleges és potenciális fogyasztóvédelmi következményei miatt; hangsúlyozza, hogy az ilyen gyakorlatok jelentős kihívást jelentenek a termékekre vonatkozó uniós jogszabályoknak való megfelelés szempontjából, és a tisztességes versennyel kapcsolatos kérdéseket is felvethetnek; aggodalommal állapítja meg, hogy számos forgalomba hozott termék nem felel meg az uniós kémiai és biztonsági követelményeknek, míg a gazdasági szereplők gyakran csak korlátozott elszámoltathatósággal tartoznak; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a gyorsdivat és az ultragyors divat egyértelmű és harmonizált fogalommeghatározásának megvalósíthatóságát az ezen üzleti modellekhez kapcsolódó sajátos kockázatok kezelése érdekében, egyenlő versenyfeltételeket biztosítva valamennyi piaci szereplő számára, és megelőzve a belső piacon a szabályozás széttöredezettségét; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy értékelje azokat a rendelkezéseket, amelyek biztosítanák, hogy teljes mértékben hatékony eszközök álljanak rendelkezésre az ultragyors és alacsony minőségű termékek elterjedése jelentette kihívások kezelésére, beleértve a megbízhatóbb megfelelőségértékelési eljárásokat és a megerősített végrehajtási eszközöket a legmagasabb szintű fogyasztóvédelmet garantáló belső piac biztosítása érdekében, lehetővé téve ugyanakkor az innovatív termékek és ötletek fejlesztését, és csökkentve a felelős vállalkozásokra és a megfelelő termékekre nehezedő szükségtelen adminisztratív terheket;

26.hangsúlyozza különösen az „újragyártók”, a „felújítók”, a „javítók” és adott esetben a társadalmi, gazdasági és a körforgásos gazdaság egyéb feltörekvő szereplői harmonizált fogalommeghatározásának szükségességét; megjegyzi, hogy e közös fogalommeghatározások hiányában az ilyen szereplőket tévesen gyártóként vagy importőrként sorolhatják be, akik e minősítés szerint nem felelnek meg az e kategóriákra vonatkozó kötelezettségeknek, ami szankcióknak teheti ki őket; úgy véli, hogy ezeknek a fogalommeghatározásoknak arányosaknak kell lenniük, és nagyobb jogbiztonságot és átláthatóságot fognak teremteni e gazdasági szereplők jogai és kötelezettségei tekintetében; úgy véli, hogy a fenntarthatósági követelmények egységes alkalmazásának biztosítása érdekében ezeket a fogalommeghatározásokat össze kell hangolni a fenntartható termékek környezettudatos tervezéséről szóló rendeletben szereplő megfelelő tevékenységek fogalommeghatározásaival, amennyiben vannak ilyenek;

27.hangsúlyozza, hogy a közös fogalommeghatározások kidolgozásakor figyelembe kell venni azokat a konkrét kötelezettségeket, amelyeknek a gazdasági szereplők, köztük a felújítók és javítók, valamint más feltörekvő gazdasági szereplők észszerűen képesek megfelelni, figyelembe véve saját üzleti modelljeik jellegét és korlátait; úgy véli, hogy a fokozott jogi egyértelműség elősegítheti a használt cikkek piacának fejlődését, és hozzájárulhat egy fenntarthatóbb és reziliensebb fogyasztási modellhez, amely különösen előnyös a kkv-k és a helyi gazdasági tevékenységek számára; e tekintetben kiemeli a javításhoz való jog alapján megállapított szabályok fontosságát annak érdekében, hogy a termékek javítása könnyebbé és vonzóbbá váljon a fogyasztók számára;

28.elismeri a használt termékekbe vetett fogyasztói bizalom növelésének fontosságát, és felszólít egy uniós szintű tanúsítási mechanizmus létrehozására a felújítók és javítók számára; úgy véli, hogy egy ilyen mechanizmusnak közös módszertanokon kell alapulnia, amelyeket a helyi sajátosságok figyelembevételével kell kidolgozni azzal a céllal, hogy elősegítsék olyan fenntartható és versenyképes üzleti modellek kialakítását, amelyek egyúttal a jó minőségű munkahelyek létrehozását is ösztönzik az EU-ban;

29.elismeri, hogy az új jogszabályi keret nem biztosít hozzáférést a független felújítók számára műszaki dokumentációhoz vagy megfelelőségi nyilatkozatokhoz; hangsúlyozza, hogy a hozzáférés hiánya akadályozza a termékek jogszerű és biztonságos felújítását, különösen az összetett termékek, például az elektronika és a gépek esetében, ahol az ilyen hozzáférés szükséges a megfelelőség biztosításához; úgy véli, hogy a digitális termékútlevél megszüntethetné ezt a hiányosságot azáltal, hogy lehetővé teszi a jogszerű javítási és felújítási tevékenységekben részt vevő szereplők számára a termékek megfelelő állapotba való jogszerű helyreállításához szükséges releváns megfelelési és biztonsági információkhoz való hozzáférést; úgy véli, hogy ezt a hozzáférést a biztonság garantálásához és feladataik megfelelő ellátásához szükséges mértékre kell korlátozni, figyelembe véve az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét;

30.hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni a „jelentős módosítás” egyértelmű és harmonizált fogalommeghatározását, amely a termékspecifikus jogszabályok alapjául szolgálhat, megkülönböztetve azt a rutinszerű javítási vagy karbantartási műveletektőlhangsúlyozza, hogy a „lényeges módosítás” fogalmának egyértelmű és harmonizált meghatározására – amely a termékspecifikus jogszabályok alapjául szolgálhat – van szükség annak érdekében, hogy az megkülönböztethető legyen a rutinszerű javítási vagy karbantartási műveletektől; úgy véli, hogy egy a módosítás lényeges jellegének meghatározására szolgáló szabványosított értékelési eljárás növelné a jogbiztonságot, és támogatná a használt cikkekkel foglalkozó gazdasági szereplőket; úgy véli, hogy sürgősen iránymutatásokat kell kidolgozni, amelyeket rendszeresen felülvizsgálnak a közös felújítási és javítási folyamatok tekintetében, különösen az elektronikus eszközök, például a képernyők, akkumulátorok vagy kamerák cseréje vonatkozásában, beleértve a kompatibilis alkatrészek feltüntetését is, az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelés vélelmének létrehozása céljából, ezáltal előmozdítva a körforgásos üzleti modellek kidolgozását, és támogatva az érintett hatóságok és gazdasági szereplők munkáját;

31.hangsúlyozza a felújítókat, javítókat és más feltörekvő szereplőket bevonó újrakereskedelemben mint a fenntarthatatlan fogyasztási modellek életképes alternatívájában rejlő jelentős gazdasági potenciált; felkéri a Bizottságot és a fogyasztóvédelmi hatóságokat, hogy folytassanak figyelemfelkeltő kampányokat az újrafelhasználási és újrakereskedelmi alternatívák előnyeiről;

32.úgy véli, hogy a harmonizált szabványok az egységes piac kulcsfontosságú elemét képezik az uniós jogban meghatározott közérdekű célkitűzések támogatásában; hangsúlyozza, hogy a Bizottság feladata szabványosítási kérelmek kibocsátása a fogyasztói érdekek, az egészség, a biztonság, a környezetvédelem és az adatbiztonság védelme, valamint a társadalmi befogadás előmozdítása, a versenyképesség támogatása, az innováció előmozdítása, a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentése és a megfelelési eljárások egyszerűsítése érdekében; e tekintetben megjegyzi, hogy az európai szabványügyi szervezetek feladata, hogy válaszoljanak az ilyen kérésekre azzal a céllal, hogy figyelembe vegyék az uniós jogi aktusokban rögzített általános közérdeket, és segítsék az Unió stratégiai prioritásainak előmozdítását, beleértve a klímasemleges gazdaságra való átállást, a fokozott erőforrás-hatékonyságot és a körforgásos gazdasági modellek kidolgozását;

33.üdvözli, hogy az egységes piaci stratégia elismeri, hogy a vállalkozások továbbra is kihívásokkal szembesülnek az időszerű és hatékony harmonizált szabványok hiánya vagy késedelmes rendelkezésre állása miatt, ami megnövekedett költségekhez, jogbizonytalansághoz, csökkent versenyképességhez, meggyengült piacfelügyelethez és az új technológiák lassabb bevezetéséhez vezet; megjegyzi, hogy ez a gyorsan fejlődő ágazatokban, például a mesterséges intelligencia tekintetében is így van; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy megfelelő és alkalmazandó szabványok hiányában az új jogszabályok alkalmazásakor a gyártók és az innovátorok – a fogyasztókhoz hasonlóan – hátrányos következményekkel szembesülhetnek, mivel a gyártók saját maguk tanúsíthatják termékeiket helytelen kockázati besorolások alapján, ami aláássa az uniós jog célkitűzéseit és veszélyezteti a felhasználók védelmét;

34.hangsúlyozza, hogy a harmonizált szabványok Hivatalos Lapban való késedelmes közzététele továbbra is jelentős probléma a különböző piaci szereplők és fogyasztók számára, és korlátozza a piacfelügyeleti hatóságok azon képességét, hogy érvényesítsék a megfelelést; felszólítja a Bizottságot, hogy határozzon meg maximális határidőket a szabványosítási kérelmekre, és egyszerűsítse a szabványosítási folyamatot;

35.hangsúlyozza a szabványosítás fontosságát az áruk szabad mozgásának előmozdítása és a belső piacon belüli akadályok csökkentése, valamint az európai vállalkozások versenyképességének az uniós jognak való megfelelés elősegítése révén történő fokozása szempontjából; ezzel összefüggésben hangsúlyozza az európai intézmények és az európai szabványügyi szervezetek között régóta fennálló, a köz- és magánszféra közötti társulás előnyeit, amely fontos szerepet játszott a biztonságosabb és a digitális és zöld átállás célkitűzéseihez jobban igazodó termékek kifejlesztésében, biztosítva ugyanakkor, hogy a szabványok piacvezéreltek legyenek, és így azokat a piaci igényekre és az innovációra reagálva dolgozzák ki, a fogyasztók biztonságának veszélyeztetése nélkül;

36.hangsúlyozza a szabványosítás fontosságát az európai vállalkozások nemzetközi versenyképessége szempontjából; felhívja a Bizottságot, hogy fokozza erőfeszítéseit a nemzetközi szabványosítási fórumokon a nemzetközi szabványok hatálya alá tartozó valamennyi termékkel kapcsolatos álláspontokra vonatkozó közös európai megközelítés összehangolása érdekében; úgy véli, hogy a közös európai megközelítés kulcsfontosságú lehet a hasonlóan gondolkodó globális partnerekkel való szabványosítással kapcsolatos európai koordináció és nemzetközi szintű szerepvállalás javításához; hangsúlyozza, hogy meg kell könnyíteni a nemzetközi szabványok elfogadását, ha ezek a szabványok összhangban vannak az EU politikai célkitűzéseivel és stratégiai érdekeivel annak érdekében, hogy további piacokat nyissanak meg az európai termékek előtt, elkerüljék a szükségtelen párhuzamosságokat, előmozdítsák a globális szabályozási környezet következetességét és megkönnyítsék a nemzetközi kereskedelmet;

37.hangsúlyozza, hogy az új jogszabályi keret felülvizsgálatának hozzá kell járulnia a szabványosítási folyamat nagyobb inkluzivitásához, átláthatóságához és hatékonyságához mind a fejlesztési, mind a végrehajtási szakaszban, beleértve az uniós források európai szabványügyi szervezetek számára történő elosztását is; emlékeztet arra, hogy a civil társadalmi szervezetek és a kkv-k számára biztosított jelentős, hosszú távú és stabil pénzügyi támogatás kulcsfontosságú a szabványosítási folyamatban való eredményes részvételükhöz; úgy véli, hogy az új jogszabályi keret felülvizsgálatát a szabványosításról szóló rendelet felülvizsgálatával párhuzamosan kell elvégezni;

38.hangsúlyozza annak fontosságát, hogy fenntartsák azt az elvet, amely szerint a megfelelőségértékelési eljárások annak ellenőrzésére szolgálnak, hogy a termékek megfelelnek-e az új jogszabályi keret szerinti uniós harmonizációs jogszabályokban meghatározott alkalmazandó követelményeknek; úgy véli, hogy ezek az eljárások sikeresen biztosították a termékbiztonságot, a teljesítményt és a megbízhatóságot, ugyanakkor hozzájárultak a belső piaci szabályok harmonizációjához is; hangsúlyozza azonban, hogy értékelni kell a meglévő megfelelőségértékelési modulok működésének és egyértelműségének felülvizsgálatát a tartós jogbizonytalanság, az ágazatok közötti következetlen alkalmazás és a technológiai fejlődésből, például az összekapcsolt termékekből eredő, újonnan felmerülő kockázatok fényében; úgy véli, hogy egy ilyen felülvizsgálatnak tiszteletben kell tartania azt az elvet, hogy a termékhez kapcsolódó kockázat szintjének kell meghatároznia a szükséges megfelelőségértékelési eljárást; felhívja a Bizottságot, hogy folytassa az e kérdések kezelésére irányuló erőfeszítéseket, többek között jobb piacfelügyelet, aktualizált szabványok és egyszerűsített folyamatok révén a gazdasági szereplők, különösen a kkv-k számára, ezáltal időtálló rendszert biztosítva;

39.hangsúlyozza, hogy a bejelentett szervezeteknek hozzáértő, pártatlan és független módon kell működniük; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a tagállamok között jelentős eltérések vannak a hatáskörük értékelésének módját illetően, ami tartós jogbizonytalansághoz és eltérő gyakorlatokhoz vezet; sajnálja, hogy egyes esetekben a bejelentett szervezetek anélkül állítanak ki megfelelőségi tanúsítványokat, hogy megfelelően ellenőriznék az alkalmazandó harmonizált szabványok valamennyi vonatkozó rendelkezésének való teljes körű megfelelést, ami súlyosan alááshatja a szabványosítási rendszer hitelességét, és jelentősen akadályozhatja a piacfelügyeleti hatóságok hatékony munkáját; javasolja, hogy a Bizottság vizsgálja meg a bejelentett szervezetek kötelező akkreditációjának lehetőségét annak érdekében, hogy valamennyi tagállamban biztosítsa kompetenciájukat, pártatlanságukat és függetlenségüket; úgy véli, hogy ez elengedhetetlen az eltérő gyakorlatok kezeléséhez, a jogbiztonság növeléséhez és a megfelelőségértékelési rendszerbe vetett bizalom megerősítéséhez;

40.utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.