1.mély sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács 2009 óta, és a 2023-as pénzügyi évre vonatkozóan sem hajlandó együttműködni a Parlamenttel a mentesítési eljárás tekintetében, megakadályozva, hogy a Parlament megalapozott döntést hozzon a Tanács költségvetése végrehajtásának szigorú és alapos ellenőrzése alapján, ami miatt a Parlament kénytelen ismét megtagadni a mentesítést;

2.megjegyzi, hogy a Parlament illetékes szervezeti egységei a mentesítési eljárás előadójának nevében 2024. szeptember 20-án kérdőívet továbbítottak a Tanács Főtitkárságának, amely 90, a Parlament által feltett fontos kérdést tartalmazott annak érdekében, hogy lehetővé váljon a tanácsi költségvetés végrehajtásának és a Tanács irányításának alapos ellenőrzése; megjegyzi továbbá, hogy hasonló kérdőíveket küldtek az összes többi intézménynek, amelyek mindegyike alapos választ adott a Parlamentnek valamennyi kérdésre;

3.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 2024. szeptember 23-án a Tanács Főtitkársága ismét arról tájékoztatta a Parlamentet, hogy nem fog válaszolni a Parlament kérdőívére, és hogy a Tanács nem fog részt venni a mentesítési eljárás részeként 2024. november 12-én tartott meghallgatáson, amelyen az összes többi meghívott intézmény részt vett;

4.hangsúlyozza a Parlament azon előjogát, hogy az EUMSZ 319. cikke, valamint a költségvetési rendelet és a Parlament eljárási szabályzata vonatkozó rendelkezései szerint a jelenlegi értelmezéssel és gyakorlattal összhangban gyakorolhassa mentesítési jogkörét, azaz hogy a mentesítést az átláthatóság fenntartása és az uniós adófizetőkkel szembeni demokratikus elszámoltathatóság szükségességének tükrében adja meg;

5.hangsúlyozza, hogy a költségvetési rendelet 59. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a Bizottság a többi uniós intézményre ruházza a költségvetés rájuk vonatkozó szakaszainak végrehajtásához szükséges hatásköröket, és ezért érthetetlennek tartja, hogy a Tanács helyénvalónak tartja, hogy a Bizottság kapjon mentesítést a Tanács költségvetésének végrehajtására vonatkozóan;

6.hangsúlyozza a Parlament által közel húsz éve követett, jól bevált és elismert gyakorlatot, miszerint valamennyi uniós intézménynek, szervnek és hivatalnak a Parlament ad mentesítést; emlékeztet arra, hogy a Bizottság kijelentette, hogy nem képes felügyelni az uniós intézmények költségvetésének végrehajtását; hangsúlyozza a Bizottság azon visszatérő álláspontját, hogy továbbra is folytatni kell azt a gyakorlatot, hogy az egyes uniós intézmények igazgatási kiadásai tekintetében a Parlament ad mentesítést;

7.hangsúlyozza, hogy a jelenlegi helyzet csak azt teszi lehetővé a Parlament számára, hogy a Számvevőszék és az ombudsman jelentéseit, valamint a Tanács honlapján nyilvánosan hozzáférhető információkat ellenőrizze, mivel a Tanács továbbra sem működik együtt a Parlamenttel, ami lehetetlenné teszi a Parlament számára, hogy megfelelően ellássa feladatait, és megalapozott döntést hozzon a mentesítés megadásáról;

8.sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács csaknem tizenöt éve nem mutat politikai hajlandóságot arra, hogy együttműködjön a Parlamenttel az éves mentesítési eljárás keretében; hangsúlyozza, hogy ez a hozzáállás tartós negatív hatást gyakorolt mindkét intézményre, hiteltelenné tette az uniós költségvetési gazdálkodást és a költségvetés demokratikus ellenőrzését, valamint megingatta a polgároknak az Unióba mint átlátható szervezetbe vetett bizalmát;

9.megerősíti mély csalódottságát a Tanács mentesítési eljárással kapcsolatos hozzáállása miatt, amely nem megfelelő üzenetet közvetít az uniós polgárok számára egy olyan időszakban, amikor a nagyobb átláthatóság elengedhetetlen; hangsúlyozza, hogy a Tanácsnak ugyanazokat az elszámoltathatósági normákat kell követnie, mint amelyeket a többi uniós intézménytől elvár;

10.hangsúlyozza, hogy az összes többi uniós intézmény elismeri és megérti azt az elvet, hogy tekintettel a költségvetés végrehajtására vonatkozó hatáskör átruházására, a Parlamentnek a mentesítési eljárás részeként joga és kötelessége is ellenőrizni költségvetését és annak végrehajtását; ennek fényében határozottan helyteleníti, hogy a Tanács továbbra sem hajlandó együttműködni a Parlamenttel e tekintetben;

11.emlékeztet arra, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata támogatja az adófizetők és a közvélemény arra vonatkozó jogát, hogy tájékoztatást kapjanak az állami bevételek felhasználásáról; ezért kéri, hogy előjogai és a demokratikus elszámoltathatóság elve tekintetében a Parlament által betöltött szerepet teljes mértékben tartsák tiszteletben; felhívja a Tanácsot, hogy megfelelően kövesse nyomon a Parlament által a mentesítési eljárás keretében elfogadott ajánlásokat;

12.nyomatékosítja, hogy a jelenlegi helyzetet a Szerződések adott keretében megvalósuló jobb intézményközi együttműködés révén javítani kell; úgy véli, hogy a Szerződések esetleges felülvizsgálata egyértelműbbé és átláthatóbbá teheti a mentesítési eljárást azáltal, hogy kifejezetten felhatalmazza a Parlamentet arra, hogy egyénileg adja meg a mentesítést valamennyi uniós intézménynek, szervnek, hivatalnak és ügynökségnek, és sürgeti a Tanácsot, hogy aktívan működjön együtt a Parlamenttel a jelenlegi helyzet kezelése érdekében;

13.megjegyzi, hogy a Parlament 2025. május 6-i plenáris ülésén a Tanács elnökségének képviselője kifejezte a Tanács hajlandóságát „az intézményeink közötti érdemi és pragmatikus együttműködésre” az Európai Tanácsra és a Tanácsra vonatkozó uniós költségvetésről szóló mentesítéssel kapcsolatban, és felszólít arra, hogy ezt a szándékot kellő időben konkrét lépésekkel valósítsák meg; ezért felhívja a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb folytassa a tárgyalásokat a Parlamenttel a legmagasabb szinten, bevonva a főtitkárokat és a két intézmény elnökét a patthelyzet megszüntetése és a megoldás megtalálása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a Parlament és a Tanács szerepét a mentesítési eljárásban, valamint biztosítva a költségvetés végrehajtásának átláthatóságát és megfelelő demokratikus ellenőrzését;

14.hangsúlyozza, hogy a Parlament 2025. május 7-i mentesítési állásfoglalásában szereplő, a költségvetési és pénzgazdálkodásra, a belső irányításra, a teljesítményre és a belső ellenőrzésre, az emberi erőforrásokra, az egyenlőségre és jóllétre, az etikai keretre és az átláthatóságra, a digitalizációra, a kiberbiztonságra és az adatvédelemre, az épületekre, a környezetvédelemre és a fenntarthatóságra, az intézményközi együttműködésre és a kommunikációra vonatkozó észrevételei továbbra is érvényesek;

15.ismételten sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács és a Tanács költségvetését nem osztották fel két, egyértelműen elkülönített költségvetésre, amint azt a Parlament korábbi mentesítési állásfoglalásaiban az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítása érdekében javasolta, nem utolsósorban az Európai Tanácsot illetően, mivel jelenleg lehetetlen megbízható tájékoztatást kapni az intézmény költségeiről; hangsúlyozza a megbízható adatok fontosságát az objektív ellenőrzés szempontjából; felszólít a mentesítésért felelős hatóság ajánlásának betartására;

16.nagyon sajnálatosnak tartja a magyar kormány akadályozó magatartását az Európai Tanácsban; megjegyzi, hogy a jelenlegi politikai patthelyzet és az átláthatósági reformok elégtelen előrehaladása továbbra is aláássa a bizalmat és az Európai Tanács hatékonyságát; célzott szerződésmódosításokat szorgalmaz az Európai Tanács demokratikus döntéshozatalának és átláthatóságának javítása érdekében;

17.üdvözli azt a döntést, hogy 26 tagállam támogatta az Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának folyamatos és megingathatatlan uniós támogatásáról szóló, 2025. június 26-án elfogadott EUCO 16/25 európai tanácsi dokumentum szerinti következtetések elfogadását; sajnálja, hogy a folyamatos vétók miatt erre a lépésre szükség volt; felszólít alternatív mechanizmusok kidolgozására a vétók megkerülésére sürgős ügyekben, amíg a szerződésmódosítások hatályba nem lépnek az Európai Tanács döntéshozatali hatékonyságának és egységének javítása érdekében; hangsúlyozza, hogy az Unió 2023. évi költségvetése már jelentős forrásokat mozgósított Ukrajna támogatására, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a jövőbeli költségvetési döntések tükrözzék ezt a stratégiai kötelezettségvállalást;

18.sürgeti a Tanácsot, hogy gondoskodjon arról, hogy a Tanács elnökségi feladatait szigorúan az uniós joggal és az uniós alapelvekkel összhangban, az Unió hitelességét megőrizve lássák el; sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyar kormány a Tanács elnökségét az Unió alapvető értékeivel ellentétes kétoldalú tevékenységek folytatására használta fel; nyomatékosan sürgeti a Tanácsot, hogy ítélje el ezt a magatartást.