(7)A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia, amelyet a Bizottság „A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia – Hozzuk vissza a természetet az életünkbe!” című, 2020. május 20-i közleményében tett közzé, számos célkitűzést határoz meg, többek között a tengeri ökoszisztémák jó környezeti állapotának helyreállítását és a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségéről szóló, ambiciózus és jogilag kötelező erejű egyezmény megkötésének előmozdítását.

(10)A BBNJ-megállapodás 9. cikkével és célkitűzéseivel összhangban elő kell mozdítani a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri genetikai erőforrásaival és a tengeri genetikai erőforrásokra vonatkozó digitális szekvenciainformációkkal kapcsolatos tevékenységekből származó hasznok igazságos és méltányos megosztását a nemzeti joghatóságon kívül eső területek tengeri biológiai sokféleségének megőrzése és fenntartható hasznosítása érdekében, többek között a fejlődő államok számára biztosított pénzügyi hozzájárulások, a tengeri technológia átadása vagy kapacitásépítés révén.

(14)A megállapodás a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken lehetővé teszi területalapú gazdálkodási eszközök létrehozását, beleértve védett tengeri területeket. A megállapodás keretében a Felek Konferenciája által elfogadott intézkedéseket végre kell hajtani, és adott esetben át kell ültetni az uniós jogba. Amíg az átültetés meg nem történik, nem szabad veszélyeztetni az elfogadott intézkedések hatékonyságát. Az uniós szintű koordináció biztosítása érdekében eljárásokat kell bevezetni a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködésre vonatkozóan, mielőtt a BBNJ titkárságához területalapú gazdálkodási eszközök létrehozására vagy vészhelyzeti intézkedésre irányuló javaslatot nyújtanak be.

(15)A megállapított eljárások részeként a Bizottságnak jogi értékelést kell végeznie, amelynek tartalmaznia kell annak értékelését, hogy szükség van-e területalapú gazdálkodási eszközök létrehozására irányuló javaslatra vagy a megállapodás 19. cikke és 24. cikkének (3) bekezdése szerinti vészhelyzeti intézkedésre irányuló, az Unió nevében vagy az Unió és tagállamai nevében a BBNJ titkárságához benyújtandó javaslatra, illetve arra, hogy a javaslattervezetet benyújtó tagállam vagy tagállamok csoportja saját minőségében benyújthatja-e a javaslatot a titkársághoz.

(17)Az Unió részes fele az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló, 1998. június 25-én Aarhusban aláírt és 2005. február 17-én ratifikált egyezményének. Az Unió részes fele az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 25-én Espooban aláírt és 1997. június 24-én ratifikált egyezményének. Az ezen egyezmények szerinti kötelezettségek továbbra is fennállnak az irányelv hatálya alá tartozó területeken. Az Espooi Egyezmény célja a nemzetközi együttműködés erősítése a környezeti hatások értékelése terén, különösen határokon átnyúló összefüggésben. Az Aarhusi Egyezmény célkitűzései közé tartozik, hogy környezeti ügyekben garantálja az információhoz való hozzáférés jogát, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételhez való jogát és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogát annak érdekében, hogy hozzájáruljon a személyes egészségnek és jólétnek megfelelő környezetben való élethez fűződő jog védelméhez. Ezen irányelv hatálya alá tartozó kérdésekben, környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférés, a nyilvánosság döntéshozatalban való részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés jogait az Aarhusi Egyezményben rögzített elveknek megfelelően kell gyakorolni.

(18)Bár ezen irányelv célja, hogy jogi keretet teremtsen a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken folytatott tevékenységekre vonatkozóan, a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken végzendő minden olyan tevékenységet, amely a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken valószínűleg jelentős szennyezést vagy jelentős és káros változásokat okozhatnak a tengeri környezetben, vizsgálatnak kell alávetni a meglévő uniós joggal, például a 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel8, a tervezett tevékenységek környezeti vizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó más vonatkozó uniós jogszabályokkal9, valamint az uniós jogszabályokat átültető nemzeti jogszabályokkal összhangban. A megállapodás 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Unióban a nemzeti joghatóság alá tartozó területeken folytatott ezen tevékenységeket a meglévő uniós szabályok alapján kell értékelni. Ezekben az esetekben a tagállamoknak gondoskodniuk kell a megállapodás szerinti kötelezettségek teljesítéséről.

__________________

8 HL L 26., 2012.1.28., 1. o.

9 Például az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2413 irányelve (2023. október 18.) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről; az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1252 rendelete (2024. április 11.) a kritikus fontosságú nyersanyagokkal való biztonságos és fenntartható ellátást biztosító keret létrehozásáról és a 168/2013/EU, az (EU) 2018/858, az (EU) 2018/1724 és az (EU) 2019/1020 rendelet módosításáról; az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1735 rendelete (2024. június 13.) a „nettó zéró” technológiák európai gyártási ökoszisztémájának megerősítését célzó intézkedési keret létrehozásáról és az (EU) 2018/1724 rendelet módosításáról.

(19)Ahol a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken tervezett, nemzeti joghatóság vagy ellenőrzés alá tartozó tevékenységek hatásainak értékeléséhez más alkalmazandó jogi eszközök vagy keretrendszerek, illetve globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek nyújtanak keretet, a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy ezen irányelvvel összhangban átvilágítást vagy környezeti hatásvizsgálatot végezzenek, amennyiben a tervezett tevékenység felett joghatósággal vagy ellenőrzéssel rendelkező tagállamok megállapítják, hogy a megállapodás 29. cikkének (4) bekezdésében rögzített feltételek teljesülnek. Ilyen esetekben az érintett tagállamnak biztosítania kell, hogy a környezeti hatásvizsgálati jelentést közzétegyék a BBNJ együttműködési mechanizmuson keresztül.

(20)A tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai által kidolgozott vagy elfogadott minden olyan tervet vagy programot, amely a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken várhatóan a tengeri környezet jelentős szennyezését vagy jelentős és káros változásait okozzák, vizsgálatnak kell alávetni a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel10 és az azt átültető nemzeti jogszabályokkal összhangban.

__________________

10 HL L 197., 2001.7.21., 30. o.

(21)A tervezett tevékenységek által a tengeri környezetben okozott jelentős szennyezés vagy jelentős és káros változások valószínűségének megítélésekor a tagállamoknak figyelembe kell venniük, hogy ezek a hatások mennyire érzékelhetőek vagy jelentősek lehetnek. A hatások megítélése során figyelembe kell venniük továbbá a 2011/92/EU irányelvben meghatározott kritériumokat.

i)„tervezett tevékenység”: a többek között épületek, létesítmények, rendszerek vagy egyéb beavatkozások kivitelezésével járó, tengeri környezetben történő tevékenység, beleértve a természeti erőforrások hasznosítását célzó rendszeres tevékenységeket is;

j)„joghatóság vagy ellenőrzés alá tartozó tevékenységek”: olyan köz- és magánjogi jogi személyek, valamint természetes személyek által végzett tevékenységek, amelyekkel kapcsolatban a tagállam a nemzetközi joggal összhangban gyakorolhatja joghatóságát vagy hatáskörét;

n)„nyilvánosság”: az érintett nyilvánosság, valamint a releváns hagyományos ismeretekkel rendelkező Őslakos Népek és helyi közösségek, a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek, valamint a tudományos közösség;

s)„kisebb vagy átmeneti hatások”: olyan hatások, amelyek nem okoznak jelentős szennyezést és nem idéznek elő lényeges és káros változást a tengeri környezetben.

törölve

a)az érvényes nemzetközi és uniós jogban, például a közös halászati politikában szabályozott halászat és halászattal kapcsolatos tevékenységek; valamint

(6)A tagállamok biztosítják, hogy – amennyire megvalósítható – a joghatóságuk alá tartozó adattárak és adatbázisok kétévente készítsenek összesített jelentést a „BBNJ” szabványos kötegazonosítójukhoz kapcsolt tengeri genetikai erőforrásokhoz és digitális szekvenciainformációkhoz való hozzáférésről, és a jelentést bocsássák a megállapodás 15. cikke alapján létrehozott, a Hozzáféréssel és a Hasznok Megosztásával Foglalkozó Bizottság rendelkezésére. Adott esetben a meglévő uniós adatgyűjtési és jelentéstételi rendszereket használják a BBNJ-bejelentések és -letétek tekintetében.

(1)A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a joghatóságuk vagy ellenőrzésük alá tartozó, a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken tervezett tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt lehetséges hatásai vizsgálat tárgyát képezzék, mielőtt az illetékes hatóságok ezen irányelvvel összhangban meghozzák a tevékenységet engedélyező döntést (engedélyt). Amennyiben azt valamely tagállam kéri, a Bizottság e tekintetben technikai segítséget nyújt.

(6)Ez a fejezet nem alkalmazandó a tagállamok joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó, nemzeti joghatóságon kívül eső területeken tervezett azon tevékenységekre, amelyek tekintetében már átvilágítást vagy környezeti hatásvizsgálatot végeztek más vonatkozó nemzetközi jogi eszközök vagy keretrendszerek követelményeivel összhangban, vagy az érintett globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek keretében. Azon tevékenységek esetében, amelyek környezeti hatásvizsgálatát más nemzetközi jogi eszközök vagy keretrendszerek követelményeivel vagy az uniós joggal összhangban, vagy az érintett globális, regionális, szubregionális vagy ágazati testületek, keretében végezték el, az érintett tagállamok biztosítják, hogy:

(7)A tagállamok joghatósága vagy ellenőrzése alá tartozó, nemzeti joghatóságon kívül eső területeken tervezett olyan tevékenységek esetében, amelyek a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken várhatóan jelentős szennyezést vagy a tengeri környezet jelentős és káros változásait okozzák, a tagállamok a 2011/92/EU irányelvet és a tervezett tevékenységek környezeti vizsgálataival kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó egyéb vonatkozó uniós jogszabályokat alkalmazzák. E tevékenységek tekintetében a tagállamok a 2011/92/EU irányelv és a tervezett tevékenységek környezeti vizsgálataival kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazó egyéb vonatkozó uniós jogszabályok szerinti eljárás során kellő időben elérhetővé teszik a vonatkozó információkat – többek között a vonatkozó ellenőrzési jelentéseket – a BBNJ együttműködési mechanizmuson keresztül, és gondoskodnak arról, hogy a tevékenységet a 2011/92/EU irányelv és a nemzeti jogszabályok követelményeivel összhangban nyomon kövessék.

(1)Ha valamely tervezett tevékenység a nemzeti joghatóságon kívül eső területeken nem csupán kisebb vagy átmeneti hatásokkal járhat a tengeri környezetre, vagy a tevékenység hatásai nem vagy kevéssé ismertek, a tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló tagállam átvilágítást végez annak megállapítása érdekében, hogy a tevékenység a tengeri környezet jelentős szennyezését vagy jelentős és káros változásait okozhatja-e, figyelembe véve az elővigyázatosság elvét, amennyiben tudományos bizonytalanság áll fenn, és ezért a tevékenységet vizsgálatnak kell-e alávetni, kivéve, ha teljesülnek a 8. cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételek.

(5)A környezeti hatásvizsgálati jelentések teljességének és színvonalának biztosítása érdekében a tagállamok biztosítják, hogy a jelentéseket felkészült és független szakértők készítsék, és előírják e szakértők számára, hogy tegyenek közzé minden, a szerepükkel és felelősségi körükkel kapcsolatos összeférhetetlenséget. A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek a jelentések elbírálásához szükséges kellő szakértelemmel, vagy az szükség esetén rendelkezésükre álljon.

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság vagy hatóságok abban az esetben döntsenek a tervezett tevékenység engedélyezése mellett, amennyiben – a kockázatcsökkentő vagy gazdálkodási intézkedéseket figyelembe véve – megállapították, hogy minden észszerű erőfeszítés megtörtént annak biztosítására, hogy a tervezett tevékenységet jelentős szennyezés vagy a tengeri környezetet érő jelentős és káros változások megelőzésével összeegyeztethető módon lehessen folytatni.

a)az illetékes hatóság következtetése a tervezett tevékenység által várhatóan okozott jelentős szennyezésről vagy a tengeri környezetet érő jelentős és káros változásokról és az engedélyezés fő okairól;

(4)A tervezett tevékenység engedélyezéséről vagy engedélyezésének megtagadásáról szóló döntés meghozatalakor a tagállamok haladéktalanul biztosítják, hogy a döntést nyilvánosságra hozzák, többek között a BBNJ együttműködési mechanizmuson és a BBNJ-titkárságon keresztül. E célból a tagállamok nyilvánosságra hozzák a tervezett tevékenység engedélyében meghatározott feltételeket, beleértve az enyhítő és kiegyenlítő intézkedésekkel és a nyomonkövetési követelményekkel kapcsolatos feltételeket, valamint a 11. cikkben említett konzultációk során beérkezett észrevételeket és véleményeket, valamint annak leírását, hogy ezen észrevételeket és véleményeket miként vették figyelembe vagy kezelték más módon.

Amennyiben az engedélyezett tevékenység felett joghatóságot vagy ellenőrzést gyakorló tagállam jelentős szennyezést vagy a tengeri környezetben okozott olyan jelentős és káros változásokat észlel, amelyek jellegét vagy súlyosságát a környezeti hatásvizsgálat nem vetítette előre, vagy amelyek a 12. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett valamely feltétel megsértéséből erednek, vagy ha a megállapodás valamely részes fele vagy a BBNJ Tudományos és Műszaki Testület bármilyen aggályt vet fel vagy ajánlást fogalmaz meg, az érintett tagállam felülvizsgálja a döntését. Ennek érdekében:

(1)Az Aarhusi Egyezmény végrehajtásához való hozzájárulás célkitűzésével összhangban, a tagállamok biztosítják, hogy a releváns nemzeti jogrendszerrel összhangban az érintett nyilvánosság tagjai felülvizsgálati eljárás bíróság vagy jogszabály által létrehozott, más független és pártatlan testület előtti lefolytatását kérhessék, hogy megtámadják a 8–13., valamint a 16–19. cikk szerinti döntések, intézkedések és mulasztások anyagi vagy eljárási jogszerűségét, ha a következő feltételek valamelyike teljesül:

Amennyiben a 2001/42/EK irányelv stratégiai környezeti vizsgálat elvégzésére vonatkozó kötelezettséget ír elő, a tagállamoknak e vizsgálatok elvégzése során meg kell felelniük az említett irányelv rendelkezéseinek.

(1)A tagállamok – függetlenül attól, hogy egyénileg vagy másokkal együtt járnak-e el – a megállapodás 19. cikke szerinti javaslattervezetet vagy a megállapodás 24. cikkének (3) bekezdése szerinti vészhelyzeti intézkedés tervezetét a BBNJ-titkárságnak történő benyújtás előtt megküldik a Bizottságnak. A Bizottság a kézhezvételt követően késedelem nélkül tájékoztatja valamennyi tagállamot, és megosztja a javaslattervezetet. A tagállamok a javaslattervezet kézhezvételétől számított 30 napon belül vagy a vészhelyzeti intézkedés által indokolt esetben ennél korábban is benyújthatják észrevételeiket a Bizottsághoz a javaslattervezettel vagy a sürgősségi intézkedésekkel kapcsolatban. A Bizottság a beérkezett észrevételeket megküldi a többi tagállamnak.

törölve

(3)A Bizottság megvizsgálja a javaslattervezetet vagy a vészhelyzeti intézkedés tervezetét és az (1) bekezdés alapján beérkezett észrevételeket, és a tagállamok észrevételeinek benyújtására előírt határidő lejártát követő 30 napon belül jogi értékelést nyújt be arról, hogy az e bekezdés alapján beérkezett javaslattervezetet vagy a vészhelyzeti intézkedés tervezetét a Bizottságnak kell-e benyújtania az Unió nevében a BBNJ-titkárságnak. A jogi értékelést valamennyi tagállam rendelkezésére kell bocsátani.

(2)Az e fejezetben említett javaslatok kidolgozása érdekében a tagállamoknak adott esetben konzultálniuk kell a releváns érdekelt felekkel, beleértve az államokat és a globális, regionális, szubregionális és ágazati testületeket, valamint a civil társadalmat, a tudományos közösséget, a magánszektort, az Őslakos Népeket és a helyi közösségeket.

(2)A tagállamok és a Bizottság a Felek Konferenciája által e rész alapján elfogadott határozatok és ajánlások végrehajtásának támogatása érdekében szükség szerint előmozdítják és megkönnyítik intézkedések elfogadását és a hatáskörök figyelembevételével együttműködnek a vonatkozó jogi eszközök, keretrendszerek alapján, valamint a vonatkozó globális, regionális, szubregionális és ágazati testületek keretében.